FogalomtĂĄr etika szakosoknak
IndukciĂł, dedukciĂł: KĂŠtfajta, egymĂĄssal „ellentĂŠtes irĂĄnyĂş” logikai kĂśvetkeztetĂŠsi eljĂĄrĂĄs. Az induktĂ­v kĂśvetkeztetĂŠs az egyedi esetekbĂľl kiindulva halad az ĂĄltalĂĄnos tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgek felĂŠ, melyek egyben az egyedi esetek magyarĂĄzatai is lesznek. A deduktĂ­v eljĂĄrĂĄs a mĂĄr ismert ĂĄltalĂĄnos tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgbĂľl kĂśvetkeztet - ad magyarĂĄzatot - az egyedi esetekre. Fontos hangsĂşlyozni, hogy ez a kĂŠtfĂŠle kĂśvetkeztetĂŠs nem Ăşgy viszonyul egymĂĄshoz, mint helyes a helytelenhez. MindkettĂľ helyes eljĂĄrĂĄs, ha adekvĂĄt azon a terĂźleten, ahol a megismerĂŠs ĂŠppen tevĂŠkeny. A kĂŠt eljĂĄrĂĄs kĂśzĂśtti vĂĄlasztĂĄs tĂŠtje Bacon filozĂłfiĂĄjĂĄban kap nagy hangsĂşlyt, aki ismeretelmĂŠletĂŠnek kiindulĂłpontjĂĄba helyezi azt a megĂĄllapĂ­tĂĄst, hogy a termĂŠszet megismerĂŠse esetĂŠben az indukciĂł alkalmazĂĄsa tĂťnik adekvĂĄtnak, hiszen megismerni a termĂŠszetet, nem mĂĄst jelent, mint feltĂĄrni a jelensĂŠgeket kivĂĄltĂł ĂŠs irĂĄnyĂ­tĂł tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgeket. A megismerĂŠsben kĂśzvetlenĂźl az egyedi jelensĂŠgek adottak, amit keresĂźnk, az a minden hasonlĂł esetre igaz ĂĄltalĂĄnos tĂśrvĂŠny. Itt nem ĂŠlhetĂźnk dedukciĂłval, csak azutĂĄn, hogy az ĂĄltalĂĄnos tĂśrvĂŠnyt megfogalmaztuk. Ellenben pl. a matematikĂĄban nagyrĂŠszt dedukciĂłt alkalmazunk, mivel a definĂ­ciĂłk ĂŠs az axiĂłmĂĄk olyan ĂĄltalĂĄnos tĂŠtelek, melyekbĂľl levezethetĂľk Ăşjabb tĂŠtelek.Ha rosszul vĂĄlasztjuk meg a kĂśvetendĂľ eljĂĄrĂĄst, mert vagy nem vagyunk tisztĂĄban a kĂźlĂśnbsĂŠgĂźkkel ĂŠs hatĂŠkonysĂĄgukkal, vagy pedig valamilyen tekintĂŠly tisztelete folytĂĄn reflektĂĄlatlanul hagyjuk a kĂŠrdĂŠst, akkor mĂĄr a kutatĂĄs kiindulĂłpontjĂĄban rossz irĂĄnyt vĂĄlasztunk, hiszen az alkalmazott logikai eljĂĄrĂĄs nem csak az elmĂŠletalkotĂĄsban, de a megismerĂŠs sorĂĄn alkalmazott mĂłdszerekben is kĂŠnyszerĂ­teni fog minket. Az arisztotelĂŠszi logikĂĄhoz, a deduktĂ­v eljĂĄrĂĄsnak szĂĄmĂ­tĂł szillogisztikĂĄhoz valĂł ragaszkodĂĄs Bacon szerint a maga korĂĄban egyenesen gĂĄtja a termĂŠszet megismerĂŠsĂŠnek. Ugyancsak befolyĂĄsolta a gondolkodĂłkat ĂŠs kutatĂłkat a kĂśzĂŠpkori „vilĂĄgkĂŠp” is, mely minden Ă­zĂŠben deduktĂ­v volt. EzĂŠrt van szĂźksĂŠg a mĂť cĂ­mĂŠben hangsĂşlyozott Ăşj eszkĂśztĂĄrra, ami eredendĂľen Ăşj logikai eszkĂśzĂśket jelent (tudomĂĄny). II. A puszta kĂŠz ĂŠs az ĂśnmagĂĄra hagyatkozĂł ĂŠrtelme egyarĂĄnt keveset ĂŠr: szerszĂĄmra van szĂźksĂŠge az ĂŠrtelemnek ĂŠppĂşgy, mint a kĂŠznek. És amint a kĂŠz szerszĂĄmai kivĂĄltjĂĄk vagy irĂĄnyĂ­tjĂĄk a mozgĂĄst, ĂŠppĂşgy segĂ­tik vagy ĂłvjĂĄk az ĂŠrtelmet az elme szerszĂĄmai. XII. A jelenleg hasznĂĄlt logika sokkal kevĂŠsbĂŠ alkalmas az igazsĂĄg kutatĂĄsĂĄra, mint fogalmi kĂśzhelyeken alapulĂł tĂŠvedĂŠsek rĂśgzĂ­tĂŠsĂŠre ĂŠs szentesĂ­tĂŠsĂŠre; ezĂŠrt sokkal tĂśbb kĂĄra, mint haszna van. XIX. KĂŠt Ăşton (ĂŠs csak e kĂŠt Ăşton) kutathatĂł ĂŠs lelhetĂľ fel az igazsĂĄg. Az egyik az ĂŠrzĂŠkektĂľl ĂŠs az egyeditĂľl a legĂĄltalĂĄnosabb ĂŠrvĂŠnyĂť axiĂłmĂĄkhoz rohan, ĂŠs sziklaszilĂĄrd igazsĂĄgoknak tekintve ezeket az elveket, belĂľlĂźk vezeti le ĂŠs fedezi fel a kĂśzĂŠpsĂľ axiĂłmĂĄkat. Ez a jelenleg jĂĄrt Ăşt. A mĂĄsik az ĂŠrzĂŠkek ĂŠs az egyedi tĂŠnyek segĂ­tsĂŠgĂŠvel folyamatosan, lĂŠpĂŠsrĂľl lĂŠpĂŠsre szĂťri le az axiĂłmĂĄkat, hogy a legvĂŠgĂŠn jusson el a legĂĄltalĂĄnosabb elvekig. Ez az igazi Ăşt, csakhogy nem prĂłbĂĄlja ki senki. (Bacon: Novum organum)
K. L.
Link