Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Oroszország benyújtotta a számlát, Bulgáriának fizetnie kell
1 milliárd eurót követelnek az országtól
Oroszország benyújtotta a számlát Bulgáriának a belenei atomerõmû befejezésének meghiúsulása miatt. Novemberig tartó hosszú tárgyalások várnak a bolgár kormányra, Bojko Boriszov a Déli Áramlat megépüléséhez kötné az Atomexportsztroj 1 milliárd eurós követelését. Néhány hónappal a hosszútávú gázszerzõdés lejárta elõtt megkérdõjelezhetõ mennyire szerencsés döntés konfliktusba keveredni a „Nagy Testvérrel”.
Az orosz állami tulajdonú Roszatom leányvállalata, az Atomexportsztroj benyújtotta számláját a bolgár állami tulajdonú Állami Elektromos Mûveknek (NEK) a belenei atomerõmû felépítésének meghiúsulásáról idén hozott döntés miatt. Az orosz kivitelezõ energiavállalat kezdeti 58 millió eurós követelése szeptember elejére 1 milliárd euróra ugrott, ugyanis az Atomexportsztroj a leszállított berendezések költségén túl az eddig elvégzett munkálatok árát és a kiesett nyereséget is szeretné behajtani a bolgár államon. A Roszatom vezérigazgató-helyettese, Kiril Komarov szerint teljesen mindegy a vállalat számára, hogy Bulgária mit fog kezdeni a leszállított atomreaktorral, hogy múzeumba helyezik vagy a kozluduji atomerõmûbe vitetik, de a bolgár államnak fizetnie kell. Számítani lehetett arra, hogy nõni fog az összeg, ugyanis Szófia idõközben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara elé vitt ügyben szintén kártérítési keresetet nyújtott be az orosz vállalat ellen. A NEK igényt tartana a régi belenei berendezés el nem szállítása után keletkezett bolgár költségek megtérítésére, ezt természetesen az orosz vállalat elutasítja és szerzõdésszegéssel vádolja a bolgár felet.
Kattintson és nézegessen képeket a "Nagy Testvér" székhelyérõl!
Nehéz megállapítani, hogy melyik félnek van igaza, ugyanis a belenei atomerõmû megépítésérõl az elmúlt 20 év kormányai számtalan szerzõdést kötöttek az orosz féllel és az Atomexportsztroj a 2006-ban kötött kivitelezési szerzõdésben foglaltakra hivatkoznak, mint mérvadó iránymutatásokra. A megnövekedett orosz igények benyújtását követõen mind Deljan Dobrev bolgár energiaügyi miniszter, mind pedig Bojko Boriszov miniszterelnök nemtetszését fejezte ki és zsarolásnak minõsítette a benyújtott számlát. A Roszatom részérõl kifogásolják, hogy a mai napig Bulgária nem értesítette õket a kivitelezésrõl szóló szerzõdések felbontásáról. Az oroszok már legyártották az atomerõmhöz szükséges berendezéseket, ám a termékdíjakon túl követelik a tárolásukért valamint az elavulásért járó költségeket is.
Az oroszok a 2006-os szerzõdésben foglaltakra hivatkoznak, amikor az 1 milliárd eurós követelésrõl beszélnek. A szerzõdés szerint az erõmû maga 730 millió euróba kerülne az akkori inflációval számolva, a Capital bolgár hetilap szerint a NEK 350 milliót már ki is fizetett az Atomexportsztrojnak. Ezen túl a bolgár állam körülbelül 109 millió eurót már kifizetett a tervezési munkákért és az erõmû alapterületének elõkészítéséért. Ha ezeket az adatokat figyelembe vesszük, akkor meglepõnek tûnhet az oroszok 1 milliárd eurós követelése, amelyet szakértõk is sokallnak. Nem világos, hogy az orosz vállalat már beszámította-e a NEK által kifizetett összeget, valamint hogy a 2008-as szerzõdés miért nem részletez számos, döntõ fontossággal bíró kérdést. A leggyanúsabb kérdés, hogy a NEK miért írt alá olyan kivitelezési és beszállítói szerzõdést, amelyben nincs konkrét fõbefektetõ megjelölve (azaz nincs, aki kifizetné a költségeket a munkálatok után). Az elõlegként kifizetett 350 millió euróból 300 millió közvetlenül a költségvetésbõl volt finanszírozva, azaz az adófizetõket terhelte a korábbi szocialista kormány. A maradék 50 milliót pedig a NEK éves büdzséjébõl fedezte a 2008-ban regnáló Sztanisev-kormány. A bolgár fél akkor rendkívül kedvezõtlen szerzõdést kötött, amely nem tisztázta még azt sem, hogy az orosz kivitelezõk milyen ütemben készítsék el a megrendelt technológiát. Ezért került nehéz helyzetbe Szófia, hiszen a 350 millió eurós elõleg ellenére az oroszok már szinte készen voltak két reaktorral, ami azt jelentené, hogy a bolgár fél már rendelkezik a kész technológiával, pedig a valóságban a létesítmény még csak a terv szintjén létezett. A bolgár fél szerint csak az egyik reaktor gyártására adtak engedélyt, másrészt hangsúlyozzák, hogy már 3 éve tárgyalnak az orosz féllel a felbontás körülményeirõl.
Deljan Dobrev (b) jelenlegi és Trajcso Trajkov volt energiaügyi miniszter -
a "végrehajtó szerep" jutott nekik
Boriszov szerint az oroszok a bolgárok jóhiszemûségét kihasználva próbálnak többletbevételeket szerezni, anélkül hogy teljesítették volna a szerzõdésben vállaltakat. „Itt van ez a vállalat, amely tudtunk nélkül indított ellenünk bírósági eljárást. Nagyon remélem ez Putyin elnök úr tudta nélkül történhetett meg, ugyanis ha tudott róla, akkor nagyon rossz napja lesz, amikor november 9-én Szófiába látogat. Ekkor készülünk aláírni a „Déli Áramlat – Bulgária” megépülésérõl szóló szerzõdéseket.” –fenyegette meg nyíltan Boriszov a Kreml urát. A miniszterelnök szerint az oroszok tudhatták, hogy a kozluduji erõmûben fogják alkalmazni az orosz technológiát és emiatt alaptalanok a követeléseik.
Érdekes lesz követni a következõ két hónap eseményeit, Boriszov szavai szinte biztosan a hazai médiának szóltak és nem Moszkvának. Oroszország legfontosabb energiaprojektjének megvalósítását Bulgária sehogy sem tudná meggátolni, egyszerûen azért, mert Moszkva napok alatt térdre kényszerítheti az energiaszállítmányok leállításával a kis balkáni államot. Sokkal inkább az valószínûsíthetõ, hogy Boriszov az Atomexportsztroj által igényelt összeg csökkentését kívánja elérni (és nem a teljes visszalépést attól). A nemzeti érdekek ilyen látványos módon történõ védése akár visszájára is fordulhat, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) elsõ emberének, Boriszovnak 2009-ben kiváló szónoklataival sikerült kiváltania a lakosság lelkesedését, ám sokan azzal vádolják, hogy populizmusa a „falusi egyszerûséget” súrolja. Az orosz érdekek Bulgáriában szinte mindig érvényesülnek, a bolgár külpolitikai irányvonalak továbbra is markánsan kelet felé mutatnak. Boriszov ugyanakkor, jelentõs nyugati nyomás hatására, képes volt megjeleníteni azt a látszatott, hogy Szófia el tud szakadni a Nagy Testvér ölelésétõl. Az már sokkal aggasztóbb, hogy Szófia miért fogadta el azt az orosz követelést, hogy a Déli Áramlat bulgáriai szakasza nem lesz 100 százalékban bolgár tulajdonban, valamint miért egyeztek meg a lehetõ legalacsonyabb tranzitdíjakról?
Nehéz meghatározni, hogy milyen kapcsolat van a belenei atomerõmû és a Déli Áramlat között, viszont egyes fejleményeket már lehet sejteni. Nagy valószínûséggel az Atomexportsztroj vesztes helyzetben várhatja a bírósági ítéletet, viszont ezért cserébe Oroszország mindent kisajtol Szófiából a gázvezetéket illetõen.
Link
Oroszország benyújtotta a számlát Bulgáriának a belenei atomerõmû befejezésének meghiúsulása miatt. Novemberig tartó hosszú tárgyalások várnak a bolgár kormányra, Bojko Boriszov a Déli Áramlat megépüléséhez kötné az Atomexportsztroj 1 milliárd eurós követelését. Néhány hónappal a hosszútávú gázszerzõdés lejárta elõtt megkérdõjelezhetõ mennyire szerencsés döntés konfliktusba keveredni a „Nagy Testvérrel”.
Az orosz állami tulajdonú Roszatom leányvállalata, az Atomexportsztroj benyújtotta számláját a bolgár állami tulajdonú Állami Elektromos Mûveknek (NEK) a belenei atomerõmû felépítésének meghiúsulásáról idén hozott döntés miatt. Az orosz kivitelezõ energiavállalat kezdeti 58 millió eurós követelése szeptember elejére 1 milliárd euróra ugrott, ugyanis az Atomexportsztroj a leszállított berendezések költségén túl az eddig elvégzett munkálatok árát és a kiesett nyereséget is szeretné behajtani a bolgár államon. A Roszatom vezérigazgató-helyettese, Kiril Komarov szerint teljesen mindegy a vállalat számára, hogy Bulgária mit fog kezdeni a leszállított atomreaktorral, hogy múzeumba helyezik vagy a kozluduji atomerõmûbe vitetik, de a bolgár államnak fizetnie kell. Számítani lehetett arra, hogy nõni fog az összeg, ugyanis Szófia idõközben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara elé vitt ügyben szintén kártérítési keresetet nyújtott be az orosz vállalat ellen. A NEK igényt tartana a régi belenei berendezés el nem szállítása után keletkezett bolgár költségek megtérítésére, ezt természetesen az orosz vállalat elutasítja és szerzõdésszegéssel vádolja a bolgár felet.
Kattintson és nézegessen képeket a "Nagy Testvér" székhelyérõl!
Nehéz megállapítani, hogy melyik félnek van igaza, ugyanis a belenei atomerõmû megépítésérõl az elmúlt 20 év kormányai számtalan szerzõdést kötöttek az orosz féllel és az Atomexportsztroj a 2006-ban kötött kivitelezési szerzõdésben foglaltakra hivatkoznak, mint mérvadó iránymutatásokra. A megnövekedett orosz igények benyújtását követõen mind Deljan Dobrev bolgár energiaügyi miniszter, mind pedig Bojko Boriszov miniszterelnök nemtetszését fejezte ki és zsarolásnak minõsítette a benyújtott számlát. A Roszatom részérõl kifogásolják, hogy a mai napig Bulgária nem értesítette õket a kivitelezésrõl szóló szerzõdések felbontásáról. Az oroszok már legyártották az atomerõmhöz szükséges berendezéseket, ám a termékdíjakon túl követelik a tárolásukért valamint az elavulásért járó költségeket is.
Az oroszok a 2006-os szerzõdésben foglaltakra hivatkoznak, amikor az 1 milliárd eurós követelésrõl beszélnek. A szerzõdés szerint az erõmû maga 730 millió euróba kerülne az akkori inflációval számolva, a Capital bolgár hetilap szerint a NEK 350 milliót már ki is fizetett az Atomexportsztrojnak. Ezen túl a bolgár állam körülbelül 109 millió eurót már kifizetett a tervezési munkákért és az erõmû alapterületének elõkészítéséért. Ha ezeket az adatokat figyelembe vesszük, akkor meglepõnek tûnhet az oroszok 1 milliárd eurós követelése, amelyet szakértõk is sokallnak. Nem világos, hogy az orosz vállalat már beszámította-e a NEK által kifizetett összeget, valamint hogy a 2008-as szerzõdés miért nem részletez számos, döntõ fontossággal bíró kérdést. A leggyanúsabb kérdés, hogy a NEK miért írt alá olyan kivitelezési és beszállítói szerzõdést, amelyben nincs konkrét fõbefektetõ megjelölve (azaz nincs, aki kifizetné a költségeket a munkálatok után). Az elõlegként kifizetett 350 millió euróból 300 millió közvetlenül a költségvetésbõl volt finanszírozva, azaz az adófizetõket terhelte a korábbi szocialista kormány. A maradék 50 milliót pedig a NEK éves büdzséjébõl fedezte a 2008-ban regnáló Sztanisev-kormány. A bolgár fél akkor rendkívül kedvezõtlen szerzõdést kötött, amely nem tisztázta még azt sem, hogy az orosz kivitelezõk milyen ütemben készítsék el a megrendelt technológiát. Ezért került nehéz helyzetbe Szófia, hiszen a 350 millió eurós elõleg ellenére az oroszok már szinte készen voltak két reaktorral, ami azt jelentené, hogy a bolgár fél már rendelkezik a kész technológiával, pedig a valóságban a létesítmény még csak a terv szintjén létezett. A bolgár fél szerint csak az egyik reaktor gyártására adtak engedélyt, másrészt hangsúlyozzák, hogy már 3 éve tárgyalnak az orosz féllel a felbontás körülményeirõl.
Deljan Dobrev (b) jelenlegi és Trajcso Trajkov volt energiaügyi miniszter -
a "végrehajtó szerep" jutott nekik
Boriszov szerint az oroszok a bolgárok jóhiszemûségét kihasználva próbálnak többletbevételeket szerezni, anélkül hogy teljesítették volna a szerzõdésben vállaltakat. „Itt van ez a vállalat, amely tudtunk nélkül indított ellenünk bírósági eljárást. Nagyon remélem ez Putyin elnök úr tudta nélkül történhetett meg, ugyanis ha tudott róla, akkor nagyon rossz napja lesz, amikor november 9-én Szófiába látogat. Ekkor készülünk aláírni a „Déli Áramlat – Bulgária” megépülésérõl szóló szerzõdéseket.” –fenyegette meg nyíltan Boriszov a Kreml urát. A miniszterelnök szerint az oroszok tudhatták, hogy a kozluduji erõmûben fogják alkalmazni az orosz technológiát és emiatt alaptalanok a követeléseik.
Érdekes lesz követni a következõ két hónap eseményeit, Boriszov szavai szinte biztosan a hazai médiának szóltak és nem Moszkvának. Oroszország legfontosabb energiaprojektjének megvalósítását Bulgária sehogy sem tudná meggátolni, egyszerûen azért, mert Moszkva napok alatt térdre kényszerítheti az energiaszállítmányok leállításával a kis balkáni államot. Sokkal inkább az valószínûsíthetõ, hogy Boriszov az Atomexportsztroj által igényelt összeg csökkentését kívánja elérni (és nem a teljes visszalépést attól). A nemzeti érdekek ilyen látványos módon történõ védése akár visszájára is fordulhat, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) elsõ emberének, Boriszovnak 2009-ben kiváló szónoklataival sikerült kiváltania a lakosság lelkesedését, ám sokan azzal vádolják, hogy populizmusa a „falusi egyszerûséget” súrolja. Az orosz érdekek Bulgáriában szinte mindig érvényesülnek, a bolgár külpolitikai irányvonalak továbbra is markánsan kelet felé mutatnak. Boriszov ugyanakkor, jelentõs nyugati nyomás hatására, képes volt megjeleníteni azt a látszatott, hogy Szófia el tud szakadni a Nagy Testvér ölelésétõl. Az már sokkal aggasztóbb, hogy Szófia miért fogadta el azt az orosz követelést, hogy a Déli Áramlat bulgáriai szakasza nem lesz 100 százalékban bolgár tulajdonban, valamint miért egyeztek meg a lehetõ legalacsonyabb tranzitdíjakról?
Nehéz meghatározni, hogy milyen kapcsolat van a belenei atomerõmû és a Déli Áramlat között, viszont egyes fejleményeket már lehet sejteni. Nagy valószínûséggel az Atomexportsztroj vesztes helyzetben várhatja a bírósági ítéletet, viszont ezért cserébe Oroszország mindent kisajtol Szófiából a gázvezetéket illetõen.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. September 18. 19:17:49
#2 |
Kore
- 2012. September 18. 19:24:27
#3 |
Perje
- 2012. September 18. 20:06:06
#4 |
Perje
- 2012. September 19. 20:27:41
#5 |
postaimre
- 2012. September 20. 04:51:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.