Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Elõretolt helyõrség
Nemzetbiztonsági kockázat, hogy az In-Kal Security Kft. túl közel került az állam szerveihez - sugalmazza a Köztársasági Õrezred körüli botrány egyik szereplõje. Az ügyben még folyik a vizsgálat, ám tény, ami tény: az izraeli gyökerû vállalkozást személyi szálak fûzik a rendvédelmi szervekhez.
"A biztosítási feladatokra rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megõrzésének lehetõségét veszélyezteti... az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetõségük nyílik arra, hogy az õrezred belsõ kommunikációját figyelemmel kísérhessék" - panaszolta a Köztársasági Õrezred középvezetõje abban a tanúvallomásban, amelyet az Index tett közzé két hete a szervezetnél tapasztalt visszaélésekrõl szóló cikkében. Ha hinni lehet az írásnak, akkor minden eddiginél súlyosabb gyanú árnyéka vetül az ezernél is több munkatársat foglalkoztató, tavaly 2,5 milliárd forintos árbevételt elérõ magáncégre.
A Magyarországon piacvezetõ, minõsített NATO-beszállítónak választott biztonsági vállalkozás és az õrezred együttmûködése nem most elõször áll a viták középpontjában; korábban azonban jellemzõen a sajtóban fogalmazódtak meg bírálatok a vélelmezett hatásköri túlterjeszkedéssel kapcsolatban. "Az In-Kal Kft. már olyan pozíciót vívott ki magának ezen a területen, hogy egyes állami eseményeken nagyobb szerepet kapnak és szélesebb bejutási lehetõséggel rendelkeznek, mint az õrezred dolgozói" - írta 2003-ban a Magyar Nemzet. Az Országos Rendõrfõkapitányság közleményben utasította vissza a felvetést, hangsúlyozva, hogy az állami vezetõket védõ szervezet a feladatait sosem végeztette magáncéggel.
A mostani az elsõ eset, hogy a botrány belülrõl robban ki, s az õrezred magas rangú munkatársának kifogásai kerülnek nyilvánosságra. Az In-Kal Security 2000 Biztonsági Kft. ügyvezetõje szerint azonban a vádnak, érkezzen mégoly bennfentes személytõl, ezúttal sincs alapja. "Ha az MSZP felkérésére biztosítok egy rendezvényt, s ott megjelenik Gyurcsány Ferenc, akkor a kormányfõ biztonságáról a Köztársasági Õrezred gondoskodik. Ilyen esetekben a legszorosabban kell együttmûködnünk" - mondja lapunknak ifj. Lasz György. "Sokszor nehéz szétválasztani a két tevékenységet, a felelõsségi kör azonban elhatárolható. Az õrezred sosem árulja el nekünk a védett személy érkezésének idejét és menekítési útvonalát; a vádaknak csak akkor lehetne alapjuk, ha ezen információknak is a birtokában lennénk" - állítja, hozzátéve: a rendõrség mindig elõre elkéri a rendezvényt biztosító In-Kal-munkatársak listáját, hogy elvégezze az átvilágításukat.
PIACVEZETÕ MAGÁNRENDÕRSÉG
Az õrezred, illetve a rendészeti tárca még vizsgálódik az Index írásában megfogalmazottak miatt, így jelen helyzetben nehéz volna perdöntõ ítéletet hozni a kérdésben. A most nyilvánosságra került esetleges bûnös összefonódás ugyanakkor csak az egyik, s talán nem is a leglényegesebb eleme az In-Kal ügyleteinek. A cég a rendezvénybiztosítás mellett vagy kétszáz kiemelt objektum - köztük három minisztérium, számos állami vállalat és az MSZP ingatlanjai - védelmét látja el, de vállal magánnyomozást, lehallgatásmentesítést és még egy sor biztonságtechnikai feladatot. Korábban több mint tíz évig õrködtek az MTK és az FTC futballmérkõzésein, s ma jelen vannak a takarítóiparban és az építõipari piacon is. A kiterjedt, bizalmi viszonyt feltételezõ megbízások következtében pedig a tevékenységüket fenntartásokkal szemlélõk hamarosan magánrendõrségnek kezdték nevezni õket, különösen, hogy sokuk a rendõrökéhez hasonlító motorkerékpárral közlekedik, igaz, In-Kal logóval ellátva.
Az In-Kal tevékenységének leginkább vitatható eleme kétségkívül a rendvédelmi szervekkel való, a kívánatosnál alkalmasint szorosabb kapcsolat. A cég néhány éve a rendõrséggel közös bûnmegelõzési irodákat állított fel Budapesten, kiképzési együttmûködésben áll az ORFK Különleges Szolgálatával, 2002 õszén pedig megállapodott Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszterrel, hogy õ igyekszik alkalmazni azokat a hadseregbe jelentkezõ fiatalembereket, akiket nem vettek fel, illetve várólistára kerültek. Az In-Kal szaktanácsadó testületében több rendõrt találunk, köztük Garamvölgyi Lászlót, az ORFK kommunikációs igazgatóját és Sárkány Istvánt, a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatójának helyettesét - cserébe ifj. Lasz György helyet kapott a fõiskola társadalmi tanácsában. (Ezek után aligha meglepõ, hogy a fiatalember Lamperth Mónika korábbi belügyminisztertõl "a rendõrség munkáját segítõ szakmai tevékenysége elismeréséül" dísztõrt kapott.)
A KORRUPCIÓ MELEGÁGYA
A cég alapító tagja a Szent György Közbiztonsági Alapítványnak, mely szervezetrõl a HVG néhány éve azt írta: feltételezhetõen annak a belügyminiszteri utasításnak a megkerülésére hozták létre, amely a rendõrség kétes eredetû támogatását volt hivatott kiküszöbölni. A kérdés azért jelentõs, mert másfél évtizede makacsul tartja magát a gyanú: a rendõrségi alapítványok a korrupció melegágyát jelentik, hiszen azok a cégek, amelyek jelentõs összegekkel támogatják a rendvédelmi szerveket, "joggal" számíthatnak rá, hogy nem kerülnek a hatóság látókörébe. A sárkányölõrõl nevezett szervezet is - az In-Kal, az Aral Hungária Kft., a Julius Meinl, Valenta László, Pintér Sándor egykori belügyminiszter volt kabinetfõnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezetõ igazgatója és mások közremûködésével - a rendõrség támogatására jött létre 1999-ben. "Az alapítvány tevékenysége több ponton aggályos" - vetette fel azonban a Fõvárosi Fõügyészség, amikor a szervezet a kiemelten közhasznú státusért folyamodott, az ügyész szerint ugyanis a közbiztonság védelme másra át nem ruházható állami monopólium. (Az ügyészség végül csak az alapító okirat módosítása után adta meg a minõsítést 2000-ben.)
A piacon mûködõ több száz biztonsági cég és a rendõrök között sokáig nem volt tisztázva a munka- és személyi kapcsolat. Gyakran elõfordult, hogy az egyenruhások mellékállásban õriztek bevásárlóközpontot, közintézményt vagy kísértek pénzszállító autót - a korábbi rendelkezések szerint ugyanis parancsnoki jóváhagyással ehhez joguk volt. Egy néhány évvel ezelõtti adat szerint az ORFK több mint harmincezres állományából közel ezren kaptak engedélyt ilyen tevékenységre. Az elharapózó visszásságok miatt - Simon Tibort, az FTC labdarúgóját is egy biztonsági õri másodállást vállaló rendõr verte halálra 2002-ben - aztán egy belügyminiszteri utasítás, illetve Gergényi Péter országos rendõrfõkapitány úgy rendelkezett: az állomány tagjai csak tudományos, oktatási és ismeretterjesztési feladatokat végezhetnek másodállásban. (A helyzet orvoslása végett a Független Rendõrszakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, szerintük ugyanis a tiltás a biztonsági cégekrõl szóló törvénynek a rendõri mellékmunkát engedélyezõ passzusába ütközik.) Az összeférhetetlenséget igyekszik kiküszöbölni az a jogszabály is, mely szerint ha egy rendõr a leszerelése után biztonsági vállalkozáshoz szerzõdik, korábbi munkahelye nem végezheti a cég törvényben elõírt hatósági ellenõrzését; ez esetben az országos rendõrfõkapitánynak egy másik területen illetékes rendõri szervet kell megbíznia.
KAPCSOLATI HÁLÓ
A rendvédelem állami szervei és az In-Kal közötti összefonódásra mindazonáltal a magáncéghez átigazolt egykori egyenruhás vezetõk személye a legnyilvánvalóbb példa. A vállalkozás szakmai fõigazgatója 2003 óta Vágó Imréné (született Kucserka Mária): a hetvenes, nyolcvanas évek válogatott gerelyhajítója az Újpesti Dózsában került kapcsolatba a rendõrséggel, majd 1993-ban a szervezet csepeli kapitánya lett, mely minõségében Zámbó Imre énekes vitatott körülmények közepette bekövetkezett halálakor vált közszereplõvé. Rajta kívül az In-Kal csapatát erõsíti Bökönyi István, a büntetés-végrehajtás korábbi országos parancsnoka és Kosiczky Attila, a magyar légierõ volt vezérkari fõnöke, idén májusi nyugdíjazása után pedig a vállalkozáshoz szerzõdött Bendes Gyõzõ, a fõvárosi határõrség eddigi vezetõje.
Ifj. Lasz György ebben nem lát semmi kivetnivalót. "A hivatástudatuk nem teszi lehetõvé, hogy bármilyen összeférhetetlen ügybe bonyolódjanak. Üzleti kapcsolatrendszerüket egytõl egyig maguk mögött hagyják, s csak a szakmai tudásukat hozzák a cégbe" - magyarázza a vállalkozás vezetõje. Néhány hónapja pedig munkatársa, Vágó Imréné a budapesti zavargások idején a következõképpen nyilatkozott a Klubrádióban, amikor a riporter a szélsõséges csoportok szervezkedéseirõl kérdezte. "Rendõrként dolgoztam korábban, nekem több olyan kapcsolatom volt, mondjam azt, hogy informátorom, aki idõnként ellátott információval. Egy ilyen forrásból jött, illetve nem csak egybõl jöttek ezek az információk" - vallotta meg a cég fõigazgatója, hogy a rendõrségnél kiépített kapcsolati hálóját olykor bizony magánvállalkozóként is használja.
IZRAELI GYÖKEREK
Az In-Kal Kft. 1992-ben a hasonló nevû - a héber kifejezés jelentése: biztos vonal -, a közel-keleti állam minisztériumait és a világ nagy gyémánttõzsdéit védõ izraeli cég képviseleteként jött létre. Bár a hivatalos zsidó kapcsolat 1996-ban megszûnt, sokan azóta is kétes izraeli, alkalmasint titkosszolgálati kapcsolatokat emlegetnek. "Az izraeliek soha nem voltak benne [mármint a cégben - a szerk.] pénzzel. Hiába támad Csurka azzal, hogy zsidó tulajdon vagyunk, semmi közünk Izraelhez. Sõt egy ideje már képviselet sem vagyunk, csak kiképzést adnak nekünk" - nyilatkozta 2002-ben a HVG-nek a cég alapítója, Lasz György egykori rendõrtiszt, a Belügyminisztérium sajtóosztályának korábbi vezetõje.
Az alapító 2003-as halála után a cég az özvegyére és két fiára - Györgyre és Zoltánra - szállt, majd még abban az évben csatlakozott Vágó Imréné csepeli rendõrkapitány, valamint kommunikációs igazgatóként akkori élettársa, Szende Iván. Utóbbiról a krónikák azt jegyezték fel, hogy 2002-ben megjelent, Ügynök voltam Magyarországon címû könyvében beszámolt egykori III/II-es kémelhárítói tevékenységérõl, mely minõségében a hetvenes és nyolcvanas években jelentõs idõt töltött a Közel-Keleten, közelebbrõl Izraelben. (Mindmáig magyar-izraeli kettõs állampolgár.) Szende a céget hivatalosan otthagyta, s ma a Hekus magazin fõszerkesztõje.
Link
"A biztosítási feladatokra rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megõrzésének lehetõségét veszélyezteti... az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetõségük nyílik arra, hogy az õrezred belsõ kommunikációját figyelemmel kísérhessék" - panaszolta a Köztársasági Õrezred középvezetõje abban a tanúvallomásban, amelyet az Index tett közzé két hete a szervezetnél tapasztalt visszaélésekrõl szóló cikkében. Ha hinni lehet az írásnak, akkor minden eddiginél súlyosabb gyanú árnyéka vetül az ezernél is több munkatársat foglalkoztató, tavaly 2,5 milliárd forintos árbevételt elérõ magáncégre.
A Magyarországon piacvezetõ, minõsített NATO-beszállítónak választott biztonsági vállalkozás és az õrezred együttmûködése nem most elõször áll a viták középpontjában; korábban azonban jellemzõen a sajtóban fogalmazódtak meg bírálatok a vélelmezett hatásköri túlterjeszkedéssel kapcsolatban. "Az In-Kal Kft. már olyan pozíciót vívott ki magának ezen a területen, hogy egyes állami eseményeken nagyobb szerepet kapnak és szélesebb bejutási lehetõséggel rendelkeznek, mint az õrezred dolgozói" - írta 2003-ban a Magyar Nemzet. Az Országos Rendõrfõkapitányság közleményben utasította vissza a felvetést, hangsúlyozva, hogy az állami vezetõket védõ szervezet a feladatait sosem végeztette magáncéggel.
A mostani az elsõ eset, hogy a botrány belülrõl robban ki, s az õrezred magas rangú munkatársának kifogásai kerülnek nyilvánosságra. Az In-Kal Security 2000 Biztonsági Kft. ügyvezetõje szerint azonban a vádnak, érkezzen mégoly bennfentes személytõl, ezúttal sincs alapja. "Ha az MSZP felkérésére biztosítok egy rendezvényt, s ott megjelenik Gyurcsány Ferenc, akkor a kormányfõ biztonságáról a Köztársasági Õrezred gondoskodik. Ilyen esetekben a legszorosabban kell együttmûködnünk" - mondja lapunknak ifj. Lasz György. "Sokszor nehéz szétválasztani a két tevékenységet, a felelõsségi kör azonban elhatárolható. Az õrezred sosem árulja el nekünk a védett személy érkezésének idejét és menekítési útvonalát; a vádaknak csak akkor lehetne alapjuk, ha ezen információknak is a birtokában lennénk" - állítja, hozzátéve: a rendõrség mindig elõre elkéri a rendezvényt biztosító In-Kal-munkatársak listáját, hogy elvégezze az átvilágításukat.
PIACVEZETÕ MAGÁNRENDÕRSÉG
Az õrezred, illetve a rendészeti tárca még vizsgálódik az Index írásában megfogalmazottak miatt, így jelen helyzetben nehéz volna perdöntõ ítéletet hozni a kérdésben. A most nyilvánosságra került esetleges bûnös összefonódás ugyanakkor csak az egyik, s talán nem is a leglényegesebb eleme az In-Kal ügyleteinek. A cég a rendezvénybiztosítás mellett vagy kétszáz kiemelt objektum - köztük három minisztérium, számos állami vállalat és az MSZP ingatlanjai - védelmét látja el, de vállal magánnyomozást, lehallgatásmentesítést és még egy sor biztonságtechnikai feladatot. Korábban több mint tíz évig õrködtek az MTK és az FTC futballmérkõzésein, s ma jelen vannak a takarítóiparban és az építõipari piacon is. A kiterjedt, bizalmi viszonyt feltételezõ megbízások következtében pedig a tevékenységüket fenntartásokkal szemlélõk hamarosan magánrendõrségnek kezdték nevezni õket, különösen, hogy sokuk a rendõrökéhez hasonlító motorkerékpárral közlekedik, igaz, In-Kal logóval ellátva.
Az In-Kal tevékenységének leginkább vitatható eleme kétségkívül a rendvédelmi szervekkel való, a kívánatosnál alkalmasint szorosabb kapcsolat. A cég néhány éve a rendõrséggel közös bûnmegelõzési irodákat állított fel Budapesten, kiképzési együttmûködésben áll az ORFK Különleges Szolgálatával, 2002 õszén pedig megállapodott Juhász Ferenc akkori honvédelmi miniszterrel, hogy õ igyekszik alkalmazni azokat a hadseregbe jelentkezõ fiatalembereket, akiket nem vettek fel, illetve várólistára kerültek. Az In-Kal szaktanácsadó testületében több rendõrt találunk, köztük Garamvölgyi Lászlót, az ORFK kommunikációs igazgatóját és Sárkány Istvánt, a Rendõrtiszti Fõiskola fõigazgatójának helyettesét - cserébe ifj. Lasz György helyet kapott a fõiskola társadalmi tanácsában. (Ezek után aligha meglepõ, hogy a fiatalember Lamperth Mónika korábbi belügyminisztertõl "a rendõrség munkáját segítõ szakmai tevékenysége elismeréséül" dísztõrt kapott.)
A KORRUPCIÓ MELEGÁGYA
A cég alapító tagja a Szent György Közbiztonsági Alapítványnak, mely szervezetrõl a HVG néhány éve azt írta: feltételezhetõen annak a belügyminiszteri utasításnak a megkerülésére hozták létre, amely a rendõrség kétes eredetû támogatását volt hivatott kiküszöbölni. A kérdés azért jelentõs, mert másfél évtizede makacsul tartja magát a gyanú: a rendõrségi alapítványok a korrupció melegágyát jelentik, hiszen azok a cégek, amelyek jelentõs összegekkel támogatják a rendvédelmi szerveket, "joggal" számíthatnak rá, hogy nem kerülnek a hatóság látókörébe. A sárkányölõrõl nevezett szervezet is - az In-Kal, az Aral Hungária Kft., a Julius Meinl, Valenta László, Pintér Sándor egykori belügyminiszter volt kabinetfõnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezetõ igazgatója és mások közremûködésével - a rendõrség támogatására jött létre 1999-ben. "Az alapítvány tevékenysége több ponton aggályos" - vetette fel azonban a Fõvárosi Fõügyészség, amikor a szervezet a kiemelten közhasznú státusért folyamodott, az ügyész szerint ugyanis a közbiztonság védelme másra át nem ruházható állami monopólium. (Az ügyészség végül csak az alapító okirat módosítása után adta meg a minõsítést 2000-ben.)
A piacon mûködõ több száz biztonsági cég és a rendõrök között sokáig nem volt tisztázva a munka- és személyi kapcsolat. Gyakran elõfordult, hogy az egyenruhások mellékállásban õriztek bevásárlóközpontot, közintézményt vagy kísértek pénzszállító autót - a korábbi rendelkezések szerint ugyanis parancsnoki jóváhagyással ehhez joguk volt. Egy néhány évvel ezelõtti adat szerint az ORFK több mint harmincezres állományából közel ezren kaptak engedélyt ilyen tevékenységre. Az elharapózó visszásságok miatt - Simon Tibort, az FTC labdarúgóját is egy biztonsági õri másodállást vállaló rendõr verte halálra 2002-ben - aztán egy belügyminiszteri utasítás, illetve Gergényi Péter országos rendõrfõkapitány úgy rendelkezett: az állomány tagjai csak tudományos, oktatási és ismeretterjesztési feladatokat végezhetnek másodállásban. (A helyzet orvoslása végett a Független Rendõrszakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordult, szerintük ugyanis a tiltás a biztonsági cégekrõl szóló törvénynek a rendõri mellékmunkát engedélyezõ passzusába ütközik.) Az összeférhetetlenséget igyekszik kiküszöbölni az a jogszabály is, mely szerint ha egy rendõr a leszerelése után biztonsági vállalkozáshoz szerzõdik, korábbi munkahelye nem végezheti a cég törvényben elõírt hatósági ellenõrzését; ez esetben az országos rendõrfõkapitánynak egy másik területen illetékes rendõri szervet kell megbíznia.
KAPCSOLATI HÁLÓ
A rendvédelem állami szervei és az In-Kal közötti összefonódásra mindazonáltal a magáncéghez átigazolt egykori egyenruhás vezetõk személye a legnyilvánvalóbb példa. A vállalkozás szakmai fõigazgatója 2003 óta Vágó Imréné (született Kucserka Mária): a hetvenes, nyolcvanas évek válogatott gerelyhajítója az Újpesti Dózsában került kapcsolatba a rendõrséggel, majd 1993-ban a szervezet csepeli kapitánya lett, mely minõségében Zámbó Imre énekes vitatott körülmények közepette bekövetkezett halálakor vált közszereplõvé. Rajta kívül az In-Kal csapatát erõsíti Bökönyi István, a büntetés-végrehajtás korábbi országos parancsnoka és Kosiczky Attila, a magyar légierõ volt vezérkari fõnöke, idén májusi nyugdíjazása után pedig a vállalkozáshoz szerzõdött Bendes Gyõzõ, a fõvárosi határõrség eddigi vezetõje.
Ifj. Lasz György ebben nem lát semmi kivetnivalót. "A hivatástudatuk nem teszi lehetõvé, hogy bármilyen összeférhetetlen ügybe bonyolódjanak. Üzleti kapcsolatrendszerüket egytõl egyig maguk mögött hagyják, s csak a szakmai tudásukat hozzák a cégbe" - magyarázza a vállalkozás vezetõje. Néhány hónapja pedig munkatársa, Vágó Imréné a budapesti zavargások idején a következõképpen nyilatkozott a Klubrádióban, amikor a riporter a szélsõséges csoportok szervezkedéseirõl kérdezte. "Rendõrként dolgoztam korábban, nekem több olyan kapcsolatom volt, mondjam azt, hogy informátorom, aki idõnként ellátott információval. Egy ilyen forrásból jött, illetve nem csak egybõl jöttek ezek az információk" - vallotta meg a cég fõigazgatója, hogy a rendõrségnél kiépített kapcsolati hálóját olykor bizony magánvállalkozóként is használja.
IZRAELI GYÖKEREK
Az In-Kal Kft. 1992-ben a hasonló nevû - a héber kifejezés jelentése: biztos vonal -, a közel-keleti állam minisztériumait és a világ nagy gyémánttõzsdéit védõ izraeli cég képviseleteként jött létre. Bár a hivatalos zsidó kapcsolat 1996-ban megszûnt, sokan azóta is kétes izraeli, alkalmasint titkosszolgálati kapcsolatokat emlegetnek. "Az izraeliek soha nem voltak benne [mármint a cégben - a szerk.] pénzzel. Hiába támad Csurka azzal, hogy zsidó tulajdon vagyunk, semmi közünk Izraelhez. Sõt egy ideje már képviselet sem vagyunk, csak kiképzést adnak nekünk" - nyilatkozta 2002-ben a HVG-nek a cég alapítója, Lasz György egykori rendõrtiszt, a Belügyminisztérium sajtóosztályának korábbi vezetõje.
Az alapító 2003-as halála után a cég az özvegyére és két fiára - Györgyre és Zoltánra - szállt, majd még abban az évben csatlakozott Vágó Imréné csepeli rendõrkapitány, valamint kommunikációs igazgatóként akkori élettársa, Szende Iván. Utóbbiról a krónikák azt jegyezték fel, hogy 2002-ben megjelent, Ügynök voltam Magyarországon címû könyvében beszámolt egykori III/II-es kémelhárítói tevékenységérõl, mely minõségében a hetvenes és nyolcvanas években jelentõs idõt töltött a Közel-Keleten, közelebbrõl Izraelben. (Mindmáig magyar-izraeli kettõs állampolgár.) Szende a céget hivatalosan otthagyta, s ma a Hekus magazin fõszerkesztõje.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2012. September 19. 09:30:10
#2 |
janipapa
- 2012. September 19. 09:42:47
#3 |
postaimre
- 2012. September 19. 09:44:47
#4 |
postaimre
- 2012. September 19. 09:49:06
#5 |
ssman
- 2012. September 19. 11:43:29
#6 |
Balu
- 2012. September 19. 18:03:35
#7 |
Vacak
- 2012. September 19. 18:51:06
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.