Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nemzetbiztonseggi Bizottsegg és a többi...
A Nemzetbiztonsági bizottság elõtt számolhatnak be az Alkotmányvédelmi Hivatal és Katonai Szolgálat vezetõi arról, hogy milyen kapcsolat szövõdött a kilencvenes évektõl kezdve a titkosszolgálatok és az olajszõkítés miatt elhíresült Energol vezetõi között. A cég egyik volt irányítója, Portik Tamás elleni nyomozásra vonatkozóan úgy tudjuk, a rendõrök egy védett tanú vallomására alapozva haladnak elõre.
Zárt ülés keretében az Országgyûlés Nemzetbiztonsági bizottságának a napirendjére kerülhet a volt Energolos cégvezetõ, a jelenleg felbujtóként több emberöléssel meggyanúsított Portik Tamás ügyével kapcsolatban az, hogy milyen kapcsolat lehetett a szervezett bûnözés és a nemzetbiztonsági szolgálatok között.
A kedden benyújtott javaslatot Mile Lajos, az LMP-s országgyûlési képviselõje terjesztette a bizottság elé. Indoklásképp felhozta, hogy a kormányközeli sajtó tényként kezeli, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a szervezett bûnözés között élõ kapcsolat volt a kilencvenes évek korai szakaszától, és ez a kapcsolat tetten érhetõ a rendszerváltást követõ évtized legsúlyosabb bûncselekményei között számon tartott olajszõkítési ügyben. Pintér Sándor belügyminiszter is az általa adott interjúkban arról beszélt, hogy „az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai is érintettek lehetnek a rendõrségi korrupciós botrányban.”
Többek között az ezzel kapcsolatos vizsgálatról, a viszonyrendszerek feltérképezésérõl tett fel kérdéseket az ellenzéki politikus, aki szeretné tudni azt is, hogy az Energol Rt. fedõcég volt-e. Minderre a jelek szerint kíváncsi a bizottság többi tagjai is, ezért nem vetették el azt, hogy zárt ülésen kapjanak választ az ügyben érintett illetékes szervek vezetõitõl, így Pintér Sándor belügyminisztertõl, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetõjének, Göbölös Lászlónak és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatójának, Kovács Józsefnek a meghallgatását.
A Portik-ügy tekintetében a bizottság fideszes tagja, Kocsis Máté annyit jelzett, hogy vegyék figyelembe a folyamatban lévõ büntetõeljárást, s vigyázzanak arra, hogy a nyomozás érdekei ne sérüljenek. Mile Lajos erre válaszként hangsúlyozta, ez volt az ok, amiért õ maga is zárt ülés megtartását kérte.
Egy védett tanú információiban bíznak a nyomozók?
Amennyiben tehát a Portik Tamás elleni gyanúsításokkal kapcsolatban vagy a nyomozásról bármi elhangozna a bizottság elõtt, a nyilvánosság akkor sem értesülhet az ügy részleteirõl. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy az eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai László vallomásán kívül egy védett tanú által elmondottak alapján haladnak elõre a nyomozásban. Információink szerint az illetõ nem az alvilág tagja, hanem a rendõrséghez kötõdik.
Beszámoltunk róla, hogy Portik Tamást, aki július 14-én vettek õrizetbe, majd helyeztek elõzetes letartóztatásba, azzal gyanúsítják, hogy a az õ felbujtására ölték meg 1996-ban Prisztás Józsefet, hajtották végre 1998-ban az Aranykéz utcai merényletet és lõtték le Tahitótfaluban 1999-ben Seres Zoltánt.
Az ügyet ismerõk szerint kicsit az a benyomásuk, mintha az NNI munkatársai a gombhoz keresnék a kabátot. Nemrég a hvg.hu-nak Portik Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf is arról beszélt, hogy egyelõre õk sem tudják, mire alapozzák a rendõrök a gyanúsításokat, de úgy tûnik, vallomások alapján vélik bizonyítottnak Portik Tamás szerepét. Amin túl kell, hogy legyen valami a rendõrök kezében, hiszen nagyon komoly ügyekkel „kínálták meg” az olajszõkítésbõl milliárdokra szert tevõ Energol Rt. egykori vezetõ emberét. Fõleg, hogy az említett ügyeken túl nem tudni, meggyanúsítják-e Fenyõ-ügyben Portik Tamást, mivel ez az eljárás egy ügyszámon van egyesítve a Portik elleni gyanúsítások ügyeivel. Ezt maga Bánáti Kristóf ügyvéd erõsített meg korábban lapunknak.
Ugyanakkor a kilencvenes évek gyilkossági ügyeinek felderítésével foglalkozó Doszpot Péter, egykori életvédelmi osztályvezetõ a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, akkor sem a négy halálos áldozatot követelõ Aranykéz utcai merénylet, sem a Prisztás-gyilkosság esetében nem került képbe Portik. A Seres-ügyre vonatkozóan Doszpot nem tudott nyilatkozni, mert azzal nem az õ emberei foglalkoztak, hanem Pest megyei kollégáik. Portik Tamásra egykori cégtársa, Radnai László tehetett terhelõ vallomást, a férfi 12 éves fegyházbüntetésének letöltését, amelyet a kecskeméti maffiaper fõ vádlottjaként kapott, egyik napról a másikra szakították félbe. Radnai László július 24-én szabadult a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetbõl.
Link
Személyeskedik és hazudik az ORFK
Nem a valós helyzetnek megfelelõ közleményt adott ki az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) a hvg.hu értesülésével kapcsolatban, amely szerint a felbujtóként több emberöléssel gyanúsított Portik Tamás ügyében a nyomozás vezetõje távozott a testülettõl. A rendõrség cáfolata ellenére kiderült, a nyomozó már augusztus 20-a elõtt leszerelt.
Szeptember 14-én számoltunk be arról, hogy a kilencvenes években olajszõkítéssel foglalkozó Energol Rt. egyik vezetõje, Portik Tamás ellen most emberölési ügyekkel kapcsolatban vizsgálódó nyomozócsoport „irányítója” váratlanul elkerült a csoport élérõl, és már nem is a testület tagja.
Mindez azt követõen történt, hogy az Aranykéz utcai merénylettel és a Prisztás József megölésévelkapcsolatban felbujtóként való gyanúsítást közölték Portik Tamással és ügyvédjével. Cikkünkben megjegyeztük azt is, hogy mivel a nyomozást nem egy ember, hanem egy csoport folytatja, az eljárás menete nem akad meg. A hvg.hu által megkérdezett rendõrök szerint furcsa a leváltás, az meg még inkább, hogy az illetõ már a rendõrségnél sincs ott.
Elõször kitérõ válasz, majd cáfolat
Erre vonatkozóan több kérdést küldtünk az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) Sajtószolgálatának. Megkeresésünkre a rendõrség csak annyit közölt, nem nyilatkoznak, mert ez „személyzeti kérdés”.
Cikkünk megjelenését követõen az ORFK részérõl mégis megszólaltak. A hvg.hu munkatársával szemben személyeskedõ hétvégi közleményükben kijelentették, hogy az általunk írtak nem felelnek meg a valóságnak. „A cikk állításával szemben” – közölték, „a Portik Tamás és társai ellen folyamatban lévõ büntetõeljárás vezetõjének nem kellett távoznia a rendõrségtõl”.
Az ORFK közleménye azonban – a hvg.hu újabb információi szerint – nem fedi teljesen a valóságot. A nyomozó ugyanis 19 év szolgálati idõ után augusztus 20-a elõtt szerelt le és távozott a rendõrségtõl. Megkeresésünkre az érintett nyomozó, K. Sándor megerõsítette lapunk információit, de a részletekrõl nem kívánt nyilatkozni.
Link
V. László feketébe öltözött férfiakkal érkezett - interjú Veres Istvánnal
A Veres Istvánhoz köthetõ cégek az állam kezébe adnák a Citadella-épületegyüttest - közölte a területen évekkel ezelõtt a hatóságok szerint illegális teraszépítést végzõ, majd a Zóna Taxi révén a Budapest Airporttal jogvitába bonyolódott vállalkozó. A hvg.hu-nak a Citadelláról való kivonulásáról azt mondta, ebben egy minisztériumból érkezõ fenyegetéseknek is szerepe lehetett. Mindemellett Veres István életét "megnehezíti", hogy összekötik a korrupciós ügy egyik gyanúsítottjával, V. Lászlóval és a másik nagy port kavart ügy érintettjével, Portik Tamással, akit a rendõrség az Aranykéz utcai merényletre és Prisztás József megölésére való felbujtással gyanúsít. Veres állítja, ismerte õket, de nem üzletelt velük. Interjú.
hvg.hu: Az éjszaka császáraként emlegetett V. László és az olajozásból milliárdokra szert tevõ Portik Tamás elfogásában sajtóhírek szerint ön segíthette a rendõröket, mert mind a kettõt ismerte, ráadásul évekkel ezelõtt összetûzésbe került V. Lászlóval a Citadella miatt. Valóban így van ez?
Veres István: Senkire nem tettem terhelõ vallomást, mint azt terjesztik. Az a híresztelés sem igaz, hogy Portik Tamássalüzleteltem volna a Zóna Taxiban. Nem volt az üzlettársam. Seres Zoltán közeli ismerõse révén kerültem ki a repülõtérre. Ismertem õt és a környezetét, és miután 1999-ben megölték, a vállalkozásait tovább vivõ Kékesi Béla kért meg 2002 év végén arra, hogy a tönkrement taxis társaságuk helyett hozzak létre egy másikat. Mi dolgoztunk az egyik terminálon, míg az a cég, az A-Taxi Kft., amelyhez Portik kapcsolatai révén kötõdött, a másikon. Innen eredhettek azok a pletykák, amelyek szerint Portiknak köze van a reptérhez.
hvg.hu: A Citadellához köthetõ egyik cégben viszont konkrétan szerepelt. Hogy került bele?
V. I.: Hat évvel ezelõtt, 2006. január elején V. László 15-20 sportos, fekete ruhás fiúval érkezett a Citadellára. Közölte, elfoglalja a Citadellát, mi pedig hagyjuk el.
hvg.hu: Mi alapján követelte ezt? Volt valami köze a Citadellához?
V. I.: Egy régi üzlettársam révén, igen. V. László erõteljes fellépésére válaszként, mivel a rendõrök az õ telefonjainak hatására nem akartak elõször kijönni, felhívtam Portik Tamást, akit akkor már ismertem, és ugyanúgy volt neve az éjszakában, mint V. Lászlónak. Portik meg is jelent. Ekkorra már elhatároztam, hogy a történtek miatt feljelentést teszek, amit közöltem Portikkal is. Õ azt kérte, tegyük valahogyan hivatalossá azt, hogy a Citadellán megjelent és közvetített. Így egy, a Citadella környezetébe tartozó cégbe, a Bástya Terasz Kft.-be megtettük tulajdonosnak. A cégnyilvántartásban nem a januári, hanem még decemberi bejegyzési idõpont található. Ez abból adódott, hogy az akkori jogszabályok szerint harmincnapos átfutási idõ volt, így a 2005. december 15-ére dátumozott adásvételt 2006. január 15-ig szabályosan benyújthattuk. Pénzt nem fektetett be, és késõbb sem üzleteltünk. Ezt egy elfogadható kérésnek éreztem a részérõl, hiszen tarthatott attól, hogy az önbíráskodás és más bûncselekmények miatt tett feljelentésembõl komoly ügy kerekedhet.
hvg.hu: A tulajdonossá válása járhatott-e azzal, hogy aztán követelésekkel lépjen fel?
V. I.: Egy olyan kisebb vállalkozásba tettük be, amelyben ez nem fordulhatott elõ. Visszatérve a rendõrségi ügyre, Portik elõre gondolkodása nem volt alaptalan, mert az önbíráskodás gyanúja miatt elrendelt nyomozás során meghallgatták tanúként õt is. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) által folytatott eljárásban V. Lászlót elõállították és meg is gyanúsították. Igaz, ezt követõen a II-III. kerületi ügyészség megszüntette az eljárást. Ezután nem erõltettük tovább az ügyet. Fõleg, hogy ezt követõen értek életveszélyes fenyegetések is, és a korábban történtek miatt arra gondoltam, hogy ezek között összefüggések lehetnek. Szerencsére semmilyen, a családomat vagy a személyemet érintõ atrocitás nem történt. Igaz, ezzel együtt tudtam, hogy a hatóság emberei is rám álltak.
hvg.hu: Ez mibõl derült ki?
V. I.: Nekem is van egy csomó jó ismerõsöm, akik jelezték ezt, mondván, csak azért szólnak, hogy tudjak arról, lehallgatnak.
hvg.hu: Egy életveszélyes fenyegetés be nem váltása azért nem pusztán szerencse kérdése.
V. I.: Igen, csak ezzel az ember nem tud mit kezdeni. Vagy elmenekül az országból, vagy megpróbál az állandó fenyegetettséggel együtt élni. Mivel velem szemben eljárások sora indult, roppantul bántott, amikor azt írták, immunitást élveztem. Védelemnek nevezhetõ-e az, hogy 2002 és 2010 között legalább hat-nyolc ügyet indít ellenem a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bûnözés elleni osztálya, amely, mint a korrupciós gyanúról szóló büntetõeljárásból kiderült, akár V. Lászlónak is "dolgozhatott"? Szerintem nem. Még egy magánlaksértéses ügyet is, amelybe a válásommal kapcsolatban keveredtem, magukhoz vontak. Aztán 2009 nyarán, a turistaszezon közepén a rendõrök megpróbálták az összesCitadellán mûködõ éttermet, szórakozóhelyet tönkretenni azzal, hogy naponta ellenõrzést tartottak mintegy negyven fõvel és a külföldieket egymás után igazoltatták.
hvg.hu: A Központi Nyomozó Fõügyészség gyanúsítása szerint V. László egyik módszere az volt a konkurens szórakozóhelyekkel szemben, hogy a rendõrök sorozatos razziáival akadályoztatta a mûködésüket, és így érte el azt, hogy a nem kívánt helyek elõbb-utóbb bezárjanak. A Citadellán is ez történt, miután 2006-ban nem tudta átvenni az épületegyüttes üzemeltetését?
V. I.: Annyi biztos, hogy az egyik teraszunkat egy idõre bezáratták. Ebben persze – úgy emlékszem – a BRFK partnere volt a kerületi kapitányság és az önkormányzat is. Ezeknek az ellenõrzéseknek a végére a közigazgatási hivatal tett pontot azzal, hogy megállapította, a helyek szabályosan mûködnek, semmilyen probléma nem merül fel velük kapcsolatban.
hvg.hu: A razziák hátterében állhatott-e V. László, hogy a korábbi kudarcáért revánsot vegyen?
V. I.: Véleményem szerint elképzelhetõ, de konkrét bizonyítékom nem volt. Miután a helyek szabályszerû mûködését kimondták, nem tudtak mit tenni és leálltak. Ez egy jogászcsapat kemény munkájába került és több tízmillió forint kárt okozott.
hvg.hu Visszatérve a Citadellán történtekre, kiderült, hogy V. László a rendõrségtõl kiket hívott fel?
V. I.: Nem, csak annyi, hogy a BRFK magas beosztású rendõreivel beszélt. Egy ideig úgy tûnt, sikerrel is jár, mert nem akartak kijönni az egyenruhások. Az egyik munkatársam javaslatára azonban faxon is bejelentettük az incidenst. Ez alapján pedig már kénytelenek voltak kijönni, mert nyoma volt a bejelentésünknek, és nem tudták letagadni azt, hogy eljutott hozzájuk. A Citadella egyébként egy nyílt turista hely, ahol sokan, fõleg külföldiek fordulnak meg, ezért mi magunk igényeltük a rendõri jelenlétet, és ezért senkit sem kellett korrumpálni. A vendéglátás, szórakoztatóipar világában külföldön áldoznak a rendõrökkel való együttmûködésre – rendõrségi alapítványok révén –, hogy egy helyen legyen rendõr, vagy, hogy ne legyen. Ez nem V. László bûne, csak ennek Magyarországon még nem alakult ki a kultúrája. Ha megkaparnánk más szórakozóhelyeket akár a fõvárosban, akár vidéken, sok helyen találnánk valami „feketézést”.
hvg.hu: A rendõrségi alapítványoknak nyújtott támogatások esetében probléma lehet, hogy az adományozók különbözõ elõnyöket próbálnak szerezni maguknak. Nem így látja?
V. I.: Ha nincsenek a nagy rendõri ellenõrzések, amelyek csak a vendégek, szórakozni vágyok zavarására jók, akkor a helyek tulajdonosai, mûködtetõi sem kényszerülnek arra, hogy rendõröket vesztegessenek meg. Miért van az, hogy vidéki diszkók azért fizetnek, hogy az odavezetõ útvonalak környékén ne legyenek rendõrök? És miért nincs a nagy nyári fesztiválok idején egy darab rendõr sem a környéken? Vannak olyan szórakozóhely-tulajdonosok, akik megtalálják a módját, hogy kedvébe járjanak a rendõröknek, és vannak olyanok, akik már egyéb, bûnösnek minõsülõ szolgáltatásokat is kérhetnek tõlük, mint például lehallgatási anyagok kiszivárgását és átadását.
Hol tartanak ma a Zóna Taxi és a Citadella ügyei?
A Zóna Taxi 2010. december 6-án szerzõdést bontott – fél évvel annak lejárta elõtt – a Budapest Airport (BA) Zrt.-vel. Két hete a bíróság új eljárásra kötelezte az Országos Rendõr-fõkapitányságot az akkor történtek miatt. Ez tulajdonképpen egy táblacserét jelentett, ami miatt a Zóna taxisai nem, csak a Fõtaxi emberei mehettek be az utasokért. A Zóna mára nevet váltott, és semmilyen személyszállítási tevékenységet nem végez. A Repülõtéri Rendõri Igazgatóság különösen jelentõs kárt okozó csalás és más bûncselekmények gyanúja miatt 2009-ben indított nyomozása jelenleg is zajlik. A rendõrség azzal gyanúsítja a Zóna Taxi vezetõjét, hogy a BA Zrt. vezetõ munkatársaival összejátszva, jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatok lejelentésével, szerzõdésmódosításokkal megtévesztve, illetve tévedésben tartva a Zóna a BA-nak 2006 és 2010 között 671 millió forintos kárt okozott. Ezzel az üggyel kapcsolatban vették õrizetbe néhány hónapja Veres Istvánt, aki szerint valójában azért vették elõ és próbálták a nevét befeketíteni, mert "bizonyos üzleti körök meg akarják szerezni a Citadellát". A Citadella Investment Vagyonkezelõ Kft., amely felszámolás alatt áll, még 2000-ben kötött vagyonkezelõi szerzõdést az állammal. Immár több mint öt éve tartó bírósági eljárás révén folyik a hatóságok szerint illegálisan végzett átalakítások elszámolása, amelynek összértéke elérheti az egymilliárd forintot.
hvg.hu: Nem azért vetették be ezt, hogy Portik Tamás ügyeirõl információkat szerezzenek?
V. I.: Zavar, hogy úgy állítanak be, mintha bármi közöm lenne Portik Tamás ügyeihez, csak azért, mert ismertem. Akkor Andy Vajnának is köze lehet hozzá, mert õ is jó viszonyt ápolt Portikkal. De valószínû, hogy most mindenki el akarja felejteni a Portik Tamással történt baráti kézfogásokat.
hvg.hu: Erre mondják azt, hogy aki korpa közé keveredik…
V. I.: Egy étteremben, egy éjszakai szórakozóhelyen akár Budapesten, New Yorkban, vagy akár Milánóban óhatatlanul bárkivel megismerkedhet az ember, ugyanúgy, mint mi a Citadellán, ahol 2002-ig nagyon jól mûködött a diszkó. Hangsúlyozom, megismerkedtünk velük, ami nem azt jelenti, hogy belekeveredtünk a dolgaikba.
hvg.hu: Amikor V. Lászlót meggyanúsították és elõzetes letartóztatásba helyezték, meglepõdött?
V. I.: Igen, mert õ a városban azt terjesztette – és ez közszájon forgott –, hogy õ egy tisztességes üzletember, és hogy nagyon jó kapcsolatokat ápol a jelenlegi kormányzattal. Nyilván a szórakozóhelyei több tízezer fiatalt mozgattak meg, ami a következõ országgyûlési választásnál fontos bázis lehet. Van egy olyan nagyon rossz érzésem, hogy májusban szándékosan vettek õrizetbe, mielõtt a nagyhalakat bevitték, hogy lejárassanak, vagy bûnözõnek próbáljanak beállítani. Az õrizetbe vételemnek azért sem volt értelme, mert az ügyemben a nyomozati cselekmények egy éve befejezõdtek, azóta nincs új fejlemény. Nem akarom megbántani a megtisztultnak látszó Nemzeti Nyomozó Irodát, de a lehallgatásom és az ellenem folyó nyomozás – az ügyek alakulásából számomra úgy tûnt – az NNI kifejezett kérésére történhetett. Mint a sajtóban is megjelent már, a lehallgatásom 2006-tól folyt. Sõt, a nyomozó iroda munkatársai odáig is elmentek, hogy 2007-ben hamis tanúzásra akartak rábírni ellenem embereket, amit írásban, megnevezve az eljáró rendõröket is jeleztem az akkori országos rendõrfõkapitánynak. Ez azért lényeges, mert a rendõrség akkori vezetõinek tudniuk kellett, hogy az NNI-nél problémák lehetnek. A vizsgálatról, hogy volt-e, és ha igen, mi lett az eredménye, nem kaptam tájékoztatást.
hvg.hu: Õk a rendõri korrupciós ügy gyanúsítottai?
V. I.: Úgy gondolom, hogy szoros kapcsolatban állhattak a korrupciós ügyben megnevezett rendõrökkel.
hvg.hu: Az alapján, amit elmondott, mit gondol, hogy a négy letartóztatásban lévõ rendõr mellett a testületnél dolgozók közül mások is gyanúsítottak lesznek?
V. I: Ennek a megítélése nem az én tisztem, a hatóságok teszik a dolgukat. A testület hírnevének egyébként nagyon sokat ártottak a napvilágra került dolgok. Akik sérelmére bármit elkövetnek ezek után, hogy merjenek a rendõrségre menni, hogy forduljanak hozzájuk bizalommal?
hvg.hu: V. László után másfél hónappal elfogták Portik Tamást. Összefügghet a két ügy?
V. I.: Nem tudom, nem látok rá azokra. Az viszont igaz, hogy közszájon forgott, hogy õk a kilencvenes évek közepétõl üzleti kapcsolatban álltak egymással. Ezt viszont sem Portik Tamás, sem V. László nem említette nekem. Az mindenesetre, hogy az õ letartóztatásuk elõtt vettek õrizetbe, számomra azt jelenti, hogy bizonyos üzleti körök meg akarják szerezni a Citadellát. Ehhez pedig elsõ lépésként a nevemet akarták lejáratni azzal, hogy bevisznek, és bent tartanak, majd a sajtóban mindez meg is jelenik.
hvg.hu: Az õrizetbe vétele óta voltak olyan jelek, amelyek a területszerzési kísérletre utaltak?
V. I.: Májusban, három nappal az elõtt, hogy bevittek, telefonon kaptam egy figyelmeztetést, hogy ha a Citadelláról nem távoznak az ott lévõ cégek, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. A rendõrségnek is tudomása lehet errõl, hiszen a mai napig lehallgatnak. Vegyék elõ az anyagot, és nézzék meg, ki hívott fel. Azért nem szeretném õket megnevezni, mert õk csak végrehajtották a feladatot, amit rájuk bíztak, és átadták az üzenetet. A Citadella ügyében egyébként mai napig fenyegetve érzem magam, mégpedig az egyik minisztériumhoz köthetõ emberek részérõl. Csak azért nem árulom el, pontosan kikrõl van szó, mert mindezt jeleztük a megfelelõ helyen, és arra várunk, hogy mi történik. Nem arról van szó, hogy a Citadellát nem adjuk. Az nem a miénk, mi az állammal kötöttünk szerzõdést, ami felbontható, és az ott elvégzett beruházásokat, fejlesztéseket át kell adni. A bérlõk-használók augusztus 2-án írásban is bejelentették, hogy készek átadni az épületegyüttest. Azt kérték az illetékesektõl, hogy jelöljék ki az átvevõ állami céget vagy intézményt, és hogy az átadás-átvétel a hatályos jogszabályoknak megfelelõen történjen.
Link
Zárt ülés keretében az Országgyûlés Nemzetbiztonsági bizottságának a napirendjére kerülhet a volt Energolos cégvezetõ, a jelenleg felbujtóként több emberöléssel meggyanúsított Portik Tamás ügyével kapcsolatban az, hogy milyen kapcsolat lehetett a szervezett bûnözés és a nemzetbiztonsági szolgálatok között.
A kedden benyújtott javaslatot Mile Lajos, az LMP-s országgyûlési képviselõje terjesztette a bizottság elé. Indoklásképp felhozta, hogy a kormányközeli sajtó tényként kezeli, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a szervezett bûnözés között élõ kapcsolat volt a kilencvenes évek korai szakaszától, és ez a kapcsolat tetten érhetõ a rendszerváltást követõ évtized legsúlyosabb bûncselekményei között számon tartott olajszõkítési ügyben. Pintér Sándor belügyminiszter is az általa adott interjúkban arról beszélt, hogy „az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai is érintettek lehetnek a rendõrségi korrupciós botrányban.”
Többek között az ezzel kapcsolatos vizsgálatról, a viszonyrendszerek feltérképezésérõl tett fel kérdéseket az ellenzéki politikus, aki szeretné tudni azt is, hogy az Energol Rt. fedõcég volt-e. Minderre a jelek szerint kíváncsi a bizottság többi tagjai is, ezért nem vetették el azt, hogy zárt ülésen kapjanak választ az ügyben érintett illetékes szervek vezetõitõl, így Pintér Sándor belügyminisztertõl, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetõjének, Göbölös Lászlónak és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatójának, Kovács Józsefnek a meghallgatását.
A Portik-ügy tekintetében a bizottság fideszes tagja, Kocsis Máté annyit jelzett, hogy vegyék figyelembe a folyamatban lévõ büntetõeljárást, s vigyázzanak arra, hogy a nyomozás érdekei ne sérüljenek. Mile Lajos erre válaszként hangsúlyozta, ez volt az ok, amiért õ maga is zárt ülés megtartását kérte.
Egy védett tanú információiban bíznak a nyomozók?
Amennyiben tehát a Portik Tamás elleni gyanúsításokkal kapcsolatban vagy a nyomozásról bármi elhangozna a bizottság elõtt, a nyilvánosság akkor sem értesülhet az ügy részleteirõl. Mindenesetre úgy tudjuk, hogy az eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai László vallomásán kívül egy védett tanú által elmondottak alapján haladnak elõre a nyomozásban. Információink szerint az illetõ nem az alvilág tagja, hanem a rendõrséghez kötõdik.
Beszámoltunk róla, hogy Portik Tamást, aki július 14-én vettek õrizetbe, majd helyeztek elõzetes letartóztatásba, azzal gyanúsítják, hogy a az õ felbujtására ölték meg 1996-ban Prisztás Józsefet, hajtották végre 1998-ban az Aranykéz utcai merényletet és lõtték le Tahitótfaluban 1999-ben Seres Zoltánt.
Az ügyet ismerõk szerint kicsit az a benyomásuk, mintha az NNI munkatársai a gombhoz keresnék a kabátot. Nemrég a hvg.hu-nak Portik Tamás ügyvédje, Bánáti Kristóf is arról beszélt, hogy egyelõre õk sem tudják, mire alapozzák a rendõrök a gyanúsításokat, de úgy tûnik, vallomások alapján vélik bizonyítottnak Portik Tamás szerepét. Amin túl kell, hogy legyen valami a rendõrök kezében, hiszen nagyon komoly ügyekkel „kínálták meg” az olajszõkítésbõl milliárdokra szert tevõ Energol Rt. egykori vezetõ emberét. Fõleg, hogy az említett ügyeken túl nem tudni, meggyanúsítják-e Fenyõ-ügyben Portik Tamást, mivel ez az eljárás egy ügyszámon van egyesítve a Portik elleni gyanúsítások ügyeivel. Ezt maga Bánáti Kristóf ügyvéd erõsített meg korábban lapunknak.
Ugyanakkor a kilencvenes évek gyilkossági ügyeinek felderítésével foglalkozó Doszpot Péter, egykori életvédelmi osztályvezetõ a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, akkor sem a négy halálos áldozatot követelõ Aranykéz utcai merénylet, sem a Prisztás-gyilkosság esetében nem került képbe Portik. A Seres-ügyre vonatkozóan Doszpot nem tudott nyilatkozni, mert azzal nem az õ emberei foglalkoztak, hanem Pest megyei kollégáik. Portik Tamásra egykori cégtársa, Radnai László tehetett terhelõ vallomást, a férfi 12 éves fegyházbüntetésének letöltését, amelyet a kecskeméti maffiaper fõ vádlottjaként kapott, egyik napról a másikra szakították félbe. Radnai László július 24-én szabadult a Kozma utcai büntetés-végrehajtási intézetbõl.
Link
Személyeskedik és hazudik az ORFK
Nem a valós helyzetnek megfelelõ közleményt adott ki az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) a hvg.hu értesülésével kapcsolatban, amely szerint a felbujtóként több emberöléssel gyanúsított Portik Tamás ügyében a nyomozás vezetõje távozott a testülettõl. A rendõrség cáfolata ellenére kiderült, a nyomozó már augusztus 20-a elõtt leszerelt.
Szeptember 14-én számoltunk be arról, hogy a kilencvenes években olajszõkítéssel foglalkozó Energol Rt. egyik vezetõje, Portik Tamás ellen most emberölési ügyekkel kapcsolatban vizsgálódó nyomozócsoport „irányítója” váratlanul elkerült a csoport élérõl, és már nem is a testület tagja.
Mindez azt követõen történt, hogy az Aranykéz utcai merénylettel és a Prisztás József megölésévelkapcsolatban felbujtóként való gyanúsítást közölték Portik Tamással és ügyvédjével. Cikkünkben megjegyeztük azt is, hogy mivel a nyomozást nem egy ember, hanem egy csoport folytatja, az eljárás menete nem akad meg. A hvg.hu által megkérdezett rendõrök szerint furcsa a leváltás, az meg még inkább, hogy az illetõ már a rendõrségnél sincs ott.
Elõször kitérõ válasz, majd cáfolat
Erre vonatkozóan több kérdést küldtünk az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) Sajtószolgálatának. Megkeresésünkre a rendõrség csak annyit közölt, nem nyilatkoznak, mert ez „személyzeti kérdés”.
Cikkünk megjelenését követõen az ORFK részérõl mégis megszólaltak. A hvg.hu munkatársával szemben személyeskedõ hétvégi közleményükben kijelentették, hogy az általunk írtak nem felelnek meg a valóságnak. „A cikk állításával szemben” – közölték, „a Portik Tamás és társai ellen folyamatban lévõ büntetõeljárás vezetõjének nem kellett távoznia a rendõrségtõl”.
Az ORFK közleménye azonban – a hvg.hu újabb információi szerint – nem fedi teljesen a valóságot. A nyomozó ugyanis 19 év szolgálati idõ után augusztus 20-a elõtt szerelt le és távozott a rendõrségtõl. Megkeresésünkre az érintett nyomozó, K. Sándor megerõsítette lapunk információit, de a részletekrõl nem kívánt nyilatkozni.
Link
V. László feketébe öltözött férfiakkal érkezett - interjú Veres Istvánnal
A Veres Istvánhoz köthetõ cégek az állam kezébe adnák a Citadella-épületegyüttest - közölte a területen évekkel ezelõtt a hatóságok szerint illegális teraszépítést végzõ, majd a Zóna Taxi révén a Budapest Airporttal jogvitába bonyolódott vállalkozó. A hvg.hu-nak a Citadelláról való kivonulásáról azt mondta, ebben egy minisztériumból érkezõ fenyegetéseknek is szerepe lehetett. Mindemellett Veres István életét "megnehezíti", hogy összekötik a korrupciós ügy egyik gyanúsítottjával, V. Lászlóval és a másik nagy port kavart ügy érintettjével, Portik Tamással, akit a rendõrség az Aranykéz utcai merényletre és Prisztás József megölésére való felbujtással gyanúsít. Veres állítja, ismerte õket, de nem üzletelt velük. Interjú.
hvg.hu: Az éjszaka császáraként emlegetett V. László és az olajozásból milliárdokra szert tevõ Portik Tamás elfogásában sajtóhírek szerint ön segíthette a rendõröket, mert mind a kettõt ismerte, ráadásul évekkel ezelõtt összetûzésbe került V. Lászlóval a Citadella miatt. Valóban így van ez?
Veres István: Senkire nem tettem terhelõ vallomást, mint azt terjesztik. Az a híresztelés sem igaz, hogy Portik Tamássalüzleteltem volna a Zóna Taxiban. Nem volt az üzlettársam. Seres Zoltán közeli ismerõse révén kerültem ki a repülõtérre. Ismertem õt és a környezetét, és miután 1999-ben megölték, a vállalkozásait tovább vivõ Kékesi Béla kért meg 2002 év végén arra, hogy a tönkrement taxis társaságuk helyett hozzak létre egy másikat. Mi dolgoztunk az egyik terminálon, míg az a cég, az A-Taxi Kft., amelyhez Portik kapcsolatai révén kötõdött, a másikon. Innen eredhettek azok a pletykák, amelyek szerint Portiknak köze van a reptérhez.
hvg.hu: A Citadellához köthetõ egyik cégben viszont konkrétan szerepelt. Hogy került bele?
V. I.: Hat évvel ezelõtt, 2006. január elején V. László 15-20 sportos, fekete ruhás fiúval érkezett a Citadellára. Közölte, elfoglalja a Citadellát, mi pedig hagyjuk el.
hvg.hu: Mi alapján követelte ezt? Volt valami köze a Citadellához?
V. I.: Egy régi üzlettársam révén, igen. V. László erõteljes fellépésére válaszként, mivel a rendõrök az õ telefonjainak hatására nem akartak elõször kijönni, felhívtam Portik Tamást, akit akkor már ismertem, és ugyanúgy volt neve az éjszakában, mint V. Lászlónak. Portik meg is jelent. Ekkorra már elhatároztam, hogy a történtek miatt feljelentést teszek, amit közöltem Portikkal is. Õ azt kérte, tegyük valahogyan hivatalossá azt, hogy a Citadellán megjelent és közvetített. Így egy, a Citadella környezetébe tartozó cégbe, a Bástya Terasz Kft.-be megtettük tulajdonosnak. A cégnyilvántartásban nem a januári, hanem még decemberi bejegyzési idõpont található. Ez abból adódott, hogy az akkori jogszabályok szerint harmincnapos átfutási idõ volt, így a 2005. december 15-ére dátumozott adásvételt 2006. január 15-ig szabályosan benyújthattuk. Pénzt nem fektetett be, és késõbb sem üzleteltünk. Ezt egy elfogadható kérésnek éreztem a részérõl, hiszen tarthatott attól, hogy az önbíráskodás és más bûncselekmények miatt tett feljelentésembõl komoly ügy kerekedhet.
hvg.hu: A tulajdonossá válása járhatott-e azzal, hogy aztán követelésekkel lépjen fel?
V. I.: Egy olyan kisebb vállalkozásba tettük be, amelyben ez nem fordulhatott elõ. Visszatérve a rendõrségi ügyre, Portik elõre gondolkodása nem volt alaptalan, mert az önbíráskodás gyanúja miatt elrendelt nyomozás során meghallgatták tanúként õt is. A Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) által folytatott eljárásban V. Lászlót elõállították és meg is gyanúsították. Igaz, ezt követõen a II-III. kerületi ügyészség megszüntette az eljárást. Ezután nem erõltettük tovább az ügyet. Fõleg, hogy ezt követõen értek életveszélyes fenyegetések is, és a korábban történtek miatt arra gondoltam, hogy ezek között összefüggések lehetnek. Szerencsére semmilyen, a családomat vagy a személyemet érintõ atrocitás nem történt. Igaz, ezzel együtt tudtam, hogy a hatóság emberei is rám álltak.
hvg.hu: Ez mibõl derült ki?
V. I.: Nekem is van egy csomó jó ismerõsöm, akik jelezték ezt, mondván, csak azért szólnak, hogy tudjak arról, lehallgatnak.
hvg.hu: Egy életveszélyes fenyegetés be nem váltása azért nem pusztán szerencse kérdése.
V. I.: Igen, csak ezzel az ember nem tud mit kezdeni. Vagy elmenekül az országból, vagy megpróbál az állandó fenyegetettséggel együtt élni. Mivel velem szemben eljárások sora indult, roppantul bántott, amikor azt írták, immunitást élveztem. Védelemnek nevezhetõ-e az, hogy 2002 és 2010 között legalább hat-nyolc ügyet indít ellenem a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bûnözés elleni osztálya, amely, mint a korrupciós gyanúról szóló büntetõeljárásból kiderült, akár V. Lászlónak is "dolgozhatott"? Szerintem nem. Még egy magánlaksértéses ügyet is, amelybe a válásommal kapcsolatban keveredtem, magukhoz vontak. Aztán 2009 nyarán, a turistaszezon közepén a rendõrök megpróbálták az összesCitadellán mûködõ éttermet, szórakozóhelyet tönkretenni azzal, hogy naponta ellenõrzést tartottak mintegy negyven fõvel és a külföldieket egymás után igazoltatták.
hvg.hu: A Központi Nyomozó Fõügyészség gyanúsítása szerint V. László egyik módszere az volt a konkurens szórakozóhelyekkel szemben, hogy a rendõrök sorozatos razziáival akadályoztatta a mûködésüket, és így érte el azt, hogy a nem kívánt helyek elõbb-utóbb bezárjanak. A Citadellán is ez történt, miután 2006-ban nem tudta átvenni az épületegyüttes üzemeltetését?
V. I.: Annyi biztos, hogy az egyik teraszunkat egy idõre bezáratták. Ebben persze – úgy emlékszem – a BRFK partnere volt a kerületi kapitányság és az önkormányzat is. Ezeknek az ellenõrzéseknek a végére a közigazgatási hivatal tett pontot azzal, hogy megállapította, a helyek szabályosan mûködnek, semmilyen probléma nem merül fel velük kapcsolatban.
hvg.hu: A razziák hátterében állhatott-e V. László, hogy a korábbi kudarcáért revánsot vegyen?
V. I.: Véleményem szerint elképzelhetõ, de konkrét bizonyítékom nem volt. Miután a helyek szabályszerû mûködését kimondták, nem tudtak mit tenni és leálltak. Ez egy jogászcsapat kemény munkájába került és több tízmillió forint kárt okozott.
hvg.hu Visszatérve a Citadellán történtekre, kiderült, hogy V. László a rendõrségtõl kiket hívott fel?
V. I.: Nem, csak annyi, hogy a BRFK magas beosztású rendõreivel beszélt. Egy ideig úgy tûnt, sikerrel is jár, mert nem akartak kijönni az egyenruhások. Az egyik munkatársam javaslatára azonban faxon is bejelentettük az incidenst. Ez alapján pedig már kénytelenek voltak kijönni, mert nyoma volt a bejelentésünknek, és nem tudták letagadni azt, hogy eljutott hozzájuk. A Citadella egyébként egy nyílt turista hely, ahol sokan, fõleg külföldiek fordulnak meg, ezért mi magunk igényeltük a rendõri jelenlétet, és ezért senkit sem kellett korrumpálni. A vendéglátás, szórakoztatóipar világában külföldön áldoznak a rendõrökkel való együttmûködésre – rendõrségi alapítványok révén –, hogy egy helyen legyen rendõr, vagy, hogy ne legyen. Ez nem V. László bûne, csak ennek Magyarországon még nem alakult ki a kultúrája. Ha megkaparnánk más szórakozóhelyeket akár a fõvárosban, akár vidéken, sok helyen találnánk valami „feketézést”.
hvg.hu: A rendõrségi alapítványoknak nyújtott támogatások esetében probléma lehet, hogy az adományozók különbözõ elõnyöket próbálnak szerezni maguknak. Nem így látja?
V. I.: Ha nincsenek a nagy rendõri ellenõrzések, amelyek csak a vendégek, szórakozni vágyok zavarására jók, akkor a helyek tulajdonosai, mûködtetõi sem kényszerülnek arra, hogy rendõröket vesztegessenek meg. Miért van az, hogy vidéki diszkók azért fizetnek, hogy az odavezetõ útvonalak környékén ne legyenek rendõrök? És miért nincs a nagy nyári fesztiválok idején egy darab rendõr sem a környéken? Vannak olyan szórakozóhely-tulajdonosok, akik megtalálják a módját, hogy kedvébe járjanak a rendõröknek, és vannak olyanok, akik már egyéb, bûnösnek minõsülõ szolgáltatásokat is kérhetnek tõlük, mint például lehallgatási anyagok kiszivárgását és átadását.
Hol tartanak ma a Zóna Taxi és a Citadella ügyei?
A Zóna Taxi 2010. december 6-án szerzõdést bontott – fél évvel annak lejárta elõtt – a Budapest Airport (BA) Zrt.-vel. Két hete a bíróság új eljárásra kötelezte az Országos Rendõr-fõkapitányságot az akkor történtek miatt. Ez tulajdonképpen egy táblacserét jelentett, ami miatt a Zóna taxisai nem, csak a Fõtaxi emberei mehettek be az utasokért. A Zóna mára nevet váltott, és semmilyen személyszállítási tevékenységet nem végez. A Repülõtéri Rendõri Igazgatóság különösen jelentõs kárt okozó csalás és más bûncselekmények gyanúja miatt 2009-ben indított nyomozása jelenleg is zajlik. A rendõrség azzal gyanúsítja a Zóna Taxi vezetõjét, hogy a BA Zrt. vezetõ munkatársaival összejátszva, jogtalan haszonszerzés céljából valótlan fuvaradatok lejelentésével, szerzõdésmódosításokkal megtévesztve, illetve tévedésben tartva a Zóna a BA-nak 2006 és 2010 között 671 millió forintos kárt okozott. Ezzel az üggyel kapcsolatban vették õrizetbe néhány hónapja Veres Istvánt, aki szerint valójában azért vették elõ és próbálták a nevét befeketíteni, mert "bizonyos üzleti körök meg akarják szerezni a Citadellát". A Citadella Investment Vagyonkezelõ Kft., amely felszámolás alatt áll, még 2000-ben kötött vagyonkezelõi szerzõdést az állammal. Immár több mint öt éve tartó bírósági eljárás révén folyik a hatóságok szerint illegálisan végzett átalakítások elszámolása, amelynek összértéke elérheti az egymilliárd forintot.
hvg.hu: Nem azért vetették be ezt, hogy Portik Tamás ügyeirõl információkat szerezzenek?
V. I.: Zavar, hogy úgy állítanak be, mintha bármi közöm lenne Portik Tamás ügyeihez, csak azért, mert ismertem. Akkor Andy Vajnának is köze lehet hozzá, mert õ is jó viszonyt ápolt Portikkal. De valószínû, hogy most mindenki el akarja felejteni a Portik Tamással történt baráti kézfogásokat.
hvg.hu: Erre mondják azt, hogy aki korpa közé keveredik…
V. I.: Egy étteremben, egy éjszakai szórakozóhelyen akár Budapesten, New Yorkban, vagy akár Milánóban óhatatlanul bárkivel megismerkedhet az ember, ugyanúgy, mint mi a Citadellán, ahol 2002-ig nagyon jól mûködött a diszkó. Hangsúlyozom, megismerkedtünk velük, ami nem azt jelenti, hogy belekeveredtünk a dolgaikba.
hvg.hu: Amikor V. Lászlót meggyanúsították és elõzetes letartóztatásba helyezték, meglepõdött?
V. I.: Igen, mert õ a városban azt terjesztette – és ez közszájon forgott –, hogy õ egy tisztességes üzletember, és hogy nagyon jó kapcsolatokat ápol a jelenlegi kormányzattal. Nyilván a szórakozóhelyei több tízezer fiatalt mozgattak meg, ami a következõ országgyûlési választásnál fontos bázis lehet. Van egy olyan nagyon rossz érzésem, hogy májusban szándékosan vettek õrizetbe, mielõtt a nagyhalakat bevitték, hogy lejárassanak, vagy bûnözõnek próbáljanak beállítani. Az õrizetbe vételemnek azért sem volt értelme, mert az ügyemben a nyomozati cselekmények egy éve befejezõdtek, azóta nincs új fejlemény. Nem akarom megbántani a megtisztultnak látszó Nemzeti Nyomozó Irodát, de a lehallgatásom és az ellenem folyó nyomozás – az ügyek alakulásából számomra úgy tûnt – az NNI kifejezett kérésére történhetett. Mint a sajtóban is megjelent már, a lehallgatásom 2006-tól folyt. Sõt, a nyomozó iroda munkatársai odáig is elmentek, hogy 2007-ben hamis tanúzásra akartak rábírni ellenem embereket, amit írásban, megnevezve az eljáró rendõröket is jeleztem az akkori országos rendõrfõkapitánynak. Ez azért lényeges, mert a rendõrség akkori vezetõinek tudniuk kellett, hogy az NNI-nél problémák lehetnek. A vizsgálatról, hogy volt-e, és ha igen, mi lett az eredménye, nem kaptam tájékoztatást.
hvg.hu: Õk a rendõri korrupciós ügy gyanúsítottai?
V. I.: Úgy gondolom, hogy szoros kapcsolatban állhattak a korrupciós ügyben megnevezett rendõrökkel.
hvg.hu: Az alapján, amit elmondott, mit gondol, hogy a négy letartóztatásban lévõ rendõr mellett a testületnél dolgozók közül mások is gyanúsítottak lesznek?
V. I: Ennek a megítélése nem az én tisztem, a hatóságok teszik a dolgukat. A testület hírnevének egyébként nagyon sokat ártottak a napvilágra került dolgok. Akik sérelmére bármit elkövetnek ezek után, hogy merjenek a rendõrségre menni, hogy forduljanak hozzájuk bizalommal?
hvg.hu: V. László után másfél hónappal elfogták Portik Tamást. Összefügghet a két ügy?
V. I.: Nem tudom, nem látok rá azokra. Az viszont igaz, hogy közszájon forgott, hogy õk a kilencvenes évek közepétõl üzleti kapcsolatban álltak egymással. Ezt viszont sem Portik Tamás, sem V. László nem említette nekem. Az mindenesetre, hogy az õ letartóztatásuk elõtt vettek õrizetbe, számomra azt jelenti, hogy bizonyos üzleti körök meg akarják szerezni a Citadellát. Ehhez pedig elsõ lépésként a nevemet akarták lejáratni azzal, hogy bevisznek, és bent tartanak, majd a sajtóban mindez meg is jelenik.
hvg.hu: Az õrizetbe vétele óta voltak olyan jelek, amelyek a területszerzési kísérletre utaltak?
V. I.: Májusban, három nappal az elõtt, hogy bevittek, telefonon kaptam egy figyelmeztetést, hogy ha a Citadelláról nem távoznak az ott lévõ cégek, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. A rendõrségnek is tudomása lehet errõl, hiszen a mai napig lehallgatnak. Vegyék elõ az anyagot, és nézzék meg, ki hívott fel. Azért nem szeretném õket megnevezni, mert õk csak végrehajtották a feladatot, amit rájuk bíztak, és átadták az üzenetet. A Citadella ügyében egyébként mai napig fenyegetve érzem magam, mégpedig az egyik minisztériumhoz köthetõ emberek részérõl. Csak azért nem árulom el, pontosan kikrõl van szó, mert mindezt jeleztük a megfelelõ helyen, és arra várunk, hogy mi történik. Nem arról van szó, hogy a Citadellát nem adjuk. Az nem a miénk, mi az állammal kötöttünk szerzõdést, ami felbontható, és az ott elvégzett beruházásokat, fejlesztéseket át kell adni. A bérlõk-használók augusztus 2-án írásban is bejelentették, hogy készek átadni az épületegyüttest. Azt kérték az illetékesektõl, hogy jelöljék ki az átvevõ állami céget vagy intézményt, és hogy az átadás-átvétel a hatályos jogszabályoknak megfelelõen történjen.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.