Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kötöznivaló (k)áderek
Munkáskáderek és mind egy baráti körbõl:
Ez volt a szocializmus itthon, és ez megy tovább, a szabadkõmûvesek, régiek, a háború elõttrõl.
Áder elnök após:
Herczegh Géza Gábor
Link
A gödöllõi Premontrei gimnáziumban tett érettségi után, 1947-ben beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1951-ben szerzett jogi diplomát. Az egyetemen Buza László és Bibó István volt rá nagy hatással. Diplomájának megszerzése után a MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett, ahol nemzetközi közjogi kutatásokat végzett. 1963-ban átment a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol a nemzetközi kapcsolatok szakon diplomáciatörténeti elõadásokat tartott adjunktusi beosztásban. 1967-tõl a Janus Pannonius Tudományegyetem (ma: Pécsi Tudományegyetem) Jogtudományi Karán kezdett oktatni, egyben a nemzetközi jogi tanszék vezetését is átvette egyetemi docensi beosztásban. 1980-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1981-ben megválasztották a Jogtudományi kar dékánjává, 1984-ben megerõsítették. A kart 1987-ig, a tanszéket 1990-ig vezette. 1990-ben az Országgyûlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, késõbb a testület helyettes elnöke volt 1993-ig. Ekkor az Egyesült Nemzetek Szervezete hágaiNemzetközi Bíróságának magyar tagjává választották, ahol 2003-ig tevékenykedett. Ilyen minõségében foglalkozott többek között a bõs–nagymarosi vízlépcsõ ügyével.
1965-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1979-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, 1990-ben rendes tagjává választották. 1991 és 1993 között a Gazdaság- és Jogtudományi Osztály elnöke volt. E tisztségébõl kifolyólag az MTA elnökségében is részt vett. 1974 és 1977 között a háború áldozatainak védelmével foglalkozó genfi konferenciájának résztvevõje, annak III. számú bizottságának alelnöke és a magyar delegáció tagja volt. Tagja a konzervatív Professzorok Batthyány Körének, illetve a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesületnek.
Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezetõ bírája, késõbbi nevelõapja történész volt. Nõs, felesége Petneházy Melinda. Házasságukból egy fiúgyermek (Károly) és egy lánygyermek (Anita) született. Lánya bíró, Áder János fideszes politikus felesége.
Mádl Ferenc
Link
Bánd és Szentkirályszabadja elemi iskolája után, középiskolában, 1943–1951 között, a Veszprémi Piarista Gimnáziumban ((késõbb Állami, jelenleg Lovassy László Gimnázium) tanult. 1951-ben vették fel a Pécsi Tudományegyetemre, majd 1953-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben szerzett jogi diplomát. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karán vett részt posztgraduális képzésen.
Diplomájának megszerzése után bírósági fogalmazó, majd bírósági titkár volt. 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia Hivatalának állam- és jogtudományi referense lett, késõbb osztályvezetõi minõségben dolgozott ott 1971-ig, majd 1980-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének fõmunkatársa volt.
Akadémiai állása mellett 1971-tõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári jogi és nemzetközi magánjogi tanszékének oktatója volt, kezdetben docensi minõségben. 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1978-ban az egyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatójává, emellett 1985-ben a nemzetközi magánjogi tanszék vezetõjévé nevezték ki. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor: Kaliforniai Egyetem, Berkeley (1967, 1979), Strasbourgi Egyetem (1968, 1970), McGeorge Jogi Egyetem, Sacramento(1979), Müncheni Egyetem (1995).
1964-ben védte meg az állam és jogtudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. Akadémiai doktori disszertációjának témája: „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában”. 1977-ben lett tagja az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának. 1984-ben a Tudományos Minõsítõ Bizottság titkárává nevezték ki, amely tisztségét a TMB 1990-es megszûnéséig viselt. Közben 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, 1993-ban rendes tagjává. 1985-ben a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-ban az Európai Akadémia, 1989-ben az Európai Tudományos és Mûvészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. 1999-tõl a Szent István Akadémia tagja volt.
1988-ban a magánjog egységesítését szolgáló római nemzetközi intézet kormányzótanácsának tagja, 1989-ben az államok és a külföldi beruházások washingtoni nemzetköziválasztottbíróságának bírája lett.
Hazai közéleti szerepe a rendszerváltás után lett, amikor az Antall-kormányban kinevezték Európa-ügyi és a tudománypolitikáért (ezáltal az MTA felügyeletéért) felelõs tárca nélküli miniszterré 1990. május 23-ai hatállyal. Miniszteri tisztségét 1993. február 22-éig viselte, amikor mûvelõdési és közoktatási miniszterré nevezték ki. Tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta. Eközben 1990 júliusától 1994-ig a kormány mellett mûködõ Tudománypolitikai Kollégium elnöke volt. Miniszteri munkássága alatt fontos szerepet játszott a hazai oktatásügy és tudományos kutatás új, korszerû kereteinek, valamint törvényi szabályozásának kialakításában. Emellett privatizációs miniszterként 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség(ÁVÜ) igazgatótanácsának elnöki tisztét töltötte be.
1995-ben az akkori ellenzéki pártok többsége (Fidesz, MDF, KDNP) Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyûlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfõnek. Jelölése az ellenzék jelöltállító szerepét volt hivatott jelezni.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt.
2000-ben az akkori koalíciós megállapodás szerint az FKgP volt jogosult a kormánypártok nevében köztársasági elnököt jelölni. A párt Mádl Ferencet jelölte. Június 6-án azOrszággyûlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyérõl. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE.
Felesége Némethy Dalma volt. Egy fia és három unokája született. Másod-unokatestvére Mádl Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Link
Mádl Dalma, született Némethy Dalma (Pécs, 1932. november 9. – ) Mádl Ferenc özvegye.
Értelmiségi család harmadik gyermekeként született. Két leánytestvére közül már csak az egyik él.
1955-ben házasságot kötött Mádl Ferenccel.
Egy fiúgyermeke van, aki 1961-ben született, s három unokája.
Az International Women’s Leaders Committee for Mental Health tagja.
A budapesti Patrona Hungariae Gimnáziumban érettségizett, 1951-ben.
Az érettségit követõen a Pécsi Gyermekkórházban, ezt követõen 1957-tõl Budapesten, a Kertészeti Kutató Intézetben, majd 1964-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetemen a Mezõgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék kutatócsoportjánál dolgozott.
A Katolikus Caritas jószolgálati nagykövete.
2005-ben a Polgári Magyarországért Alapítvány kitüntetésének átvétele után létrehozta az Istenadta Tehetség Alapítványt, amely a kistelepülések hátrányos helyzetû tehetséges gyermekeinek a tanulmányaihoz nyújt segítséget.
Wkipedia
Sólyom László
Link
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület elsõ elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fûzõdõ jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentõs arendszerváltás utáni jogrend megerõsítésében.
Édesapja jogász volt, a pénzügyi igazgatásban dolgozott, így iskoláit kezdetben Sopronban végezte, majd családjával együtt visszatért Pécsre. (Édesapját késõbb elbocsátották mint „osztályidegent”). Középiskolai tanulmányait a korábbi pécsi fõreálgimnáziumban, az akkor már Széchenyi István Gimnáziumban kezdte meg, itt érettségizett 1960-ban. Ezt követõen felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát (továbbra is Pécs). Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai mellett zeneiskolába is járt, zongora szakon. Közben 1963 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte. Diplomájának megszerzése után egy évig a kispesti bíróság fogalmazója volt. 1966-ban Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára (akivel egykori tanára, Benedek Ferenc ismertette meg), felajánlott neki egy tanársegédi állást a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit elfogadott. Jénában német polgári jogból doktorált. 1969-ben tért haza, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást Eörsi Gyula osztályában, valamint 1970 és 1975 között az Országgyûlési Könyvtárban is dolgozott, szintén tudományos kutatóként. 1983-ban távozott az Állam- és Jogtudományi Intézetbõl, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karánál (ma: Állam- és Jogtudományi Kar) kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre. 1996-ban átment a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára, ahol tanszékvezetõi kinevezést kapott egyetemi tanári beosztásban a magánjogi tanszékre. 2002-tõl az újonnan alakult Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem egyetemi tanáraként is dolgozott. 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Több külföldi egyetemen tanult ösztöndíjjal (Berkeley, Köln, Frankfurt am Main, Hamburg).
1975-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1981-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává. 1994 és 2001 között a genfi Nemzetközi Jogászfórum tagja, valamint 1995 és 2001 között a Berlini Tudományos Kollégium (Wissenschaftskolleg zu Berlin) tanácsadó testületének tagja volt.
A 80-as évek elejétõl a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevõje volt, így a bõs–nagymarosi vízlépcsõ elleni megmozdulásokon is jelen volt. 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivõje, 1989-ben a Független Jogász Fórumválasztmányi tagja volt, emellett a Márton Áron Társaságban is tevékenykedett.
Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minõségében az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásainak állandó résztvevõje és szakértõje volt. Ebben az idõszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) elsõ öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségérõl lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Elõször ügyvezetõ elnökhelyettese volt, majd Kilényi Géza ellenében megválasztották az AB elsõ elnökévé. Alkotmánybírói idõszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták Magyarország jogrendszerét. Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a halálbüntetést (ahol Sólyom párhuzamos indokolása[3] vált híressé), szilárdították meg a jogbiztonság elvét és erõsítették meg az alkotmányos alapjogokat.
Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt. A Védegylet nevû közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetõségi tagja volt 2005-ig. Szerepet vállalt a Zengõre tervezett lokátorállomás felépítése elleni megmozdulásokon.
Miután Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök 2005-ben jelezte, hogy nem vállal el még egy elnöki ciklust, a Védegylet egy nyílt levélben kérte a pártokat, hogy Sólyomot jelöljék utódjának. A szervezet felhívását elõbb több (különbözõ világnézetû) értelmiségi (például Eörsi István, Jankovics Marcell) támogatta aláírásával, késõbb az MDF és a Fidesz hivatalosan is megnevezték Sólyomot köztársaságielnök-jelöltjüknek. Ellenfele Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke volt, akit a Magyar Szocialista Párt jelölt. Az akkori másik kormánypárt, aSzabad Demokraták Szövetsége egyik jelöltet sem támogatta, a harmadik fordulóban három képviselõje azonban Szilire szavazott.
2010. május 3-án, az országgyûlési választásokat követõen 11 értelmiségi (Karátson Gábor, Kopp Mária, Lányi András, Majtényi László, Makovecz Imre, Mellár Tamás, Schneller István, Szabó Gellért, Tölgyessy Péter, Vida Gábor, id. Zlinszky János) nyílt levélben fordult a leendõ parlamenti képviselõkhöz, melyben Sólyom újabb ciklusra való megválasztását szorgalmazták. A levélhez kapcsolódva, az abban foglaltak támogatására aláírásgyûjtés is indult.[12] 2010. június 23-án Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Sólyom helyett Schmitt Pált, az Országgyûlés elnökét javasolta a Fidesznek köztársasági elnöknek. 2010. június 29-én, az Országgyûlés 263 szavazattal választotta meg Schmittet, aki Sólyom hivatalát augusztus 6-án vette át.
1966-ban nõsült, felesége Nagy Erzsébet magyar–pszichológia szakos tanár. Házasságukból egy fiúgyermekük (Sólyom Benedek) és egy leánygyermekük (Sólyom Beáta) született. Tizenegy unoka nagyapja.
Link
Sólyom László apósa Nagy József az MSZMP Baranya megyei, nagy hatalmú, fõállású elsõ titkára volt, aki mindent megtett veje karrierjének egyengetése érdekében. Sólyom a hatvanas évek közepén vette feleségül Nagy József, Erzsébet nevû lányát /Sólyom Erzsébet/. Dr. Nagy József ‑elvtárs 1990-ig a kommunista állampárt országgyûlési képviselõje. Veje, a magát pártok fölöttinek nevezõ, a rendszerváltó Dr. Sólyom László 1990-ben már a többpártrendszerû Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának pártfüggõségektõl mentes elnöke….
Ez volt a szocializmus itthon, és ez megy tovább, a szabadkõmûvesek, régiek, a háború elõttrõl.
Áder elnök após:
Herczegh Géza Gábor
Link
A gödöllõi Premontrei gimnáziumban tett érettségi után, 1947-ben beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1951-ben szerzett jogi diplomát. Az egyetemen Buza László és Bibó István volt rá nagy hatással. Diplomájának megszerzése után a MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa lett, ahol nemzetközi közjogi kutatásokat végzett. 1963-ban átment a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol a nemzetközi kapcsolatok szakon diplomáciatörténeti elõadásokat tartott adjunktusi beosztásban. 1967-tõl a Janus Pannonius Tudományegyetem (ma: Pécsi Tudományegyetem) Jogtudományi Karán kezdett oktatni, egyben a nemzetközi jogi tanszék vezetését is átvette egyetemi docensi beosztásban. 1980-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1981-ben megválasztották a Jogtudományi kar dékánjává, 1984-ben megerõsítették. A kart 1987-ig, a tanszéket 1990-ig vezette. 1990-ben az Országgyûlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, késõbb a testület helyettes elnöke volt 1993-ig. Ekkor az Egyesült Nemzetek Szervezete hágaiNemzetközi Bíróságának magyar tagjává választották, ahol 2003-ig tevékenykedett. Ilyen minõségében foglalkozott többek között a bõs–nagymarosi vízlépcsõ ügyével.
1965-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1979-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának és a Pécsi Akadémiai Bizottságnak lett tagja. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, 1990-ben rendes tagjává választották. 1991 és 1993 között a Gazdaság- és Jogtudományi Osztály elnöke volt. E tisztségébõl kifolyólag az MTA elnökségében is részt vett. 1974 és 1977 között a háború áldozatainak védelmével foglalkozó genfi konferenciájának résztvevõje, annak III. számú bizottságának alelnöke és a magyar delegáció tagja volt. Tagja a konzervatív Professzorok Batthyány Körének, illetve a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesületnek.
Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezetõ bírája, késõbbi nevelõapja történész volt. Nõs, felesége Petneházy Melinda. Házasságukból egy fiúgyermek (Károly) és egy lánygyermek (Anita) született. Lánya bíró, Áder János fideszes politikus felesége.
Mádl Ferenc
Link
Bánd és Szentkirályszabadja elemi iskolája után, középiskolában, 1943–1951 között, a Veszprémi Piarista Gimnáziumban ((késõbb Állami, jelenleg Lovassy László Gimnázium) tanult. 1951-ben vették fel a Pécsi Tudományegyetemre, majd 1953-ban átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben szerzett jogi diplomát. 1961 és 1963 között a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karán vett részt posztgraduális képzésen.
Diplomájának megszerzése után bírósági fogalmazó, majd bírósági titkár volt. 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia Hivatalának állam- és jogtudományi referense lett, késõbb osztályvezetõi minõségben dolgozott ott 1971-ig, majd 1980-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének fõmunkatársa volt.
Akadémiai állása mellett 1971-tõl az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári jogi és nemzetközi magánjogi tanszékének oktatója volt, kezdetben docensi minõségben. 1973-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1978-ban az egyetem Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatójává, emellett 1985-ben a nemzetközi magánjogi tanszék vezetõjévé nevezték ki. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor: Kaliforniai Egyetem, Berkeley (1967, 1979), Strasbourgi Egyetem (1968, 1970), McGeorge Jogi Egyetem, Sacramento(1979), Müncheni Egyetem (1995).
1964-ben védte meg az állam és jogtudományok kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori értekezését. Akadémiai doktori disszertációjának témája: „A vállalat és a gazdasági verseny az európai gazdasági integráció jogában”. 1977-ben lett tagja az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának. 1984-ben a Tudományos Minõsítõ Bizottság titkárává nevezték ki, amely tisztségét a TMB 1990-es megszûnéséig viselt. Közben 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ, 1993-ban rendes tagjává. 1985-ben a Harvard Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1988-ban az Európai Akadémia, 1989-ben az Európai Tudományos és Mûvészeti Akadémia is felvette tagjai sorába. 1999-tõl a Szent István Akadémia tagja volt.
1988-ban a magánjog egységesítését szolgáló római nemzetközi intézet kormányzótanácsának tagja, 1989-ben az államok és a külföldi beruházások washingtoni nemzetköziválasztottbíróságának bírája lett.
Hazai közéleti szerepe a rendszerváltás után lett, amikor az Antall-kormányban kinevezték Európa-ügyi és a tudománypolitikáért (ezáltal az MTA felügyeletéért) felelõs tárca nélküli miniszterré 1990. május 23-ai hatállyal. Miniszteri tisztségét 1993. február 22-éig viselte, amikor mûvelõdési és közoktatási miniszterré nevezték ki. Tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta. Eközben 1990 júliusától 1994-ig a kormány mellett mûködõ Tudománypolitikai Kollégium elnöke volt. Miniszteri munkássága alatt fontos szerepet játszott a hazai oktatásügy és tudományos kutatás új, korszerû kereteinek, valamint törvényi szabályozásának kialakításában. Emellett privatizációs miniszterként 1990 és 1991 között az Állami Vagyonügynökség(ÁVÜ) igazgatótanácsának elnöki tisztét töltötte be.
1995-ben az akkori ellenzéki pártok többsége (Fidesz, MDF, KDNP) Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyûlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfõnek. Jelölése az ellenzék jelöltállító szerepét volt hivatott jelezni.
1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett 1999 és 2000 között az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt.
2000-ben az akkori koalíciós megállapodás szerint az FKgP volt jogosult a kormánypártok nevében köztársasági elnököt jelölni. A párt Mádl Ferencet jelölte. Június 6-án azOrszággyûlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban. Ekkor távozott minden addigi munkahelyérõl. 2005-ben bejelentette, hogy nem vállal még egy elnöki ciklust. 2005. augusztus 5-én adta át hivatalát utódjának, Sólyom Lászlónak. Visszavonulása után emeritálta és díszdoktori címet adományozott neki az ELTE.
Felesége Némethy Dalma volt. Egy fia és három unokája született. Másod-unokatestvére Mádl Antal irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Link
Mádl Dalma, született Némethy Dalma (Pécs, 1932. november 9. – ) Mádl Ferenc özvegye.
Értelmiségi család harmadik gyermekeként született. Két leánytestvére közül már csak az egyik él.
1955-ben házasságot kötött Mádl Ferenccel.
Egy fiúgyermeke van, aki 1961-ben született, s három unokája.
Az International Women’s Leaders Committee for Mental Health tagja.
A budapesti Patrona Hungariae Gimnáziumban érettségizett, 1951-ben.
Az érettségit követõen a Pécsi Gyermekkórházban, ezt követõen 1957-tõl Budapesten, a Kertészeti Kutató Intézetben, majd 1964-tõl a Budapesti Mûszaki Egyetemen a Mezõgazdasági Kémiai Technológiai Tanszék kutatócsoportjánál dolgozott.
A Katolikus Caritas jószolgálati nagykövete.
2005-ben a Polgári Magyarországért Alapítvány kitüntetésének átvétele után létrehozta az Istenadta Tehetség Alapítványt, amely a kistelepülések hátrányos helyzetû tehetséges gyermekeinek a tanulmányaihoz nyújt segítséget.
Wkipedia
Sólyom László
Link
Sólyom László (Pécs, 1942. január 3.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület elsõ elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fûzõdõ jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentõs arendszerváltás utáni jogrend megerõsítésében.
Édesapja jogász volt, a pénzügyi igazgatásban dolgozott, így iskoláit kezdetben Sopronban végezte, majd családjával együtt visszatért Pécsre. (Édesapját késõbb elbocsátották mint „osztályidegent”). Középiskolai tanulmányait a korábbi pécsi fõreálgimnáziumban, az akkor már Széchenyi István Gimnáziumban kezdte meg, itt érettségizett 1960-ban. Ezt követõen felvették a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát (továbbra is Pécs). Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai mellett zeneiskolába is járt, zongora szakon. Közben 1963 és 1965 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosi képzését is elvégezte. Diplomájának megszerzése után egy évig a kispesti bíróság fogalmazója volt. 1966-ban Mádl Ferenc, az MTA Jogi Osztályának akkori titkára (akivel egykori tanára, Benedek Ferenc ismertette meg), felajánlott neki egy tanársegédi állást a jénai Friedrich Schiller Egyetemen, amit elfogadott. Jénában német polgári jogból doktorált. 1969-ben tért haza, ahol a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében kapott tudományos kutatói állást Eörsi Gyula osztályában, valamint 1970 és 1975 között az Országgyûlési Könyvtárban is dolgozott, szintén tudományos kutatóként. 1983-ban távozott az Állam- és Jogtudományi Intézetbõl, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karánál (ma: Állam- és Jogtudományi Kar) kapott egyetemi tanári kinevezést a polgári jogi tanszékre. 1996-ban átment a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára, ahol tanszékvezetõi kinevezést kapott egyetemi tanári beosztásban a magánjogi tanszékre. 2002-tõl az újonnan alakult Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvû Egyetem egyetemi tanáraként is dolgozott. 1999 és 2000 között a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt. Több külföldi egyetemen tanult ösztöndíjjal (Berkeley, Köln, Frankfurt am Main, Hamburg).
1975-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1981-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. 2001-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává. 1994 és 2001 között a genfi Nemzetközi Jogászfórum tagja, valamint 1995 és 2001 között a Berlini Tudományos Kollégium (Wissenschaftskolleg zu Berlin) tanácsadó testületének tagja volt.
A 80-as évek elejétõl a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevõje volt, így a bõs–nagymarosi vízlépcsõ elleni megmozdulásokon is jelen volt. 1988 és 1989 között a Nyilvánosság Klub ügyvivõje, 1989-ben a Független Jogász Fórumválasztmányi tagja volt, emellett a Márton Áron Társaságban is tevékenykedett.
Részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik alapító tagja lett. 1989-ben megválasztották az addigra párttá alakult szervezet elnökségi tagjává. MDF-es minõségében az Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásainak állandó résztvevõje és szakértõje volt. Ebben az idõszakban dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság felépítésével kapcsolatban.
A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain létrehozott Alkotmánybíróság (AB) elsõ öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségérõl lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett. Elõször ügyvezetõ elnökhelyettese volt, majd Kilényi Géza ellenében megválasztották az AB elsõ elnökévé. Alkotmánybírói idõszakában került sor a rendszerváltás számos törvényének alkotmányossági kontrolljára, amelyek meghatározták Magyarország jogrendszerét. Elnöksége alatt ítélték többek között alkotmányellenesnek a halálbüntetést (ahol Sólyom párhuzamos indokolása[3] vált híressé), szilárdították meg a jogbiztonság elvét és erõsítették meg az alkotmányos alapjogokat.
Alkotmánybírói mandátumának lejárta után egyetemi oktatói munkája mellett közéletileg továbbra is aktív maradt. A Védegylet nevû közéleti és környezetvédelmi szervezet vezetõségi tagja volt 2005-ig. Szerepet vállalt a Zengõre tervezett lokátorállomás felépítése elleni megmozdulásokon.
Miután Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök 2005-ben jelezte, hogy nem vállal el még egy elnöki ciklust, a Védegylet egy nyílt levélben kérte a pártokat, hogy Sólyomot jelöljék utódjának. A szervezet felhívását elõbb több (különbözõ világnézetû) értelmiségi (például Eörsi István, Jankovics Marcell) támogatta aláírásával, késõbb az MDF és a Fidesz hivatalosan is megnevezték Sólyomot köztársaságielnök-jelöltjüknek. Ellenfele Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke volt, akit a Magyar Szocialista Párt jelölt. Az akkori másik kormánypárt, aSzabad Demokraták Szövetsége egyik jelöltet sem támogatta, a harmadik fordulóban három képviselõje azonban Szilire szavazott.
2010. május 3-án, az országgyûlési választásokat követõen 11 értelmiségi (Karátson Gábor, Kopp Mária, Lányi András, Majtényi László, Makovecz Imre, Mellár Tamás, Schneller István, Szabó Gellért, Tölgyessy Péter, Vida Gábor, id. Zlinszky János) nyílt levélben fordult a leendõ parlamenti képviselõkhöz, melyben Sólyom újabb ciklusra való megválasztását szorgalmazták. A levélhez kapcsolódva, az abban foglaltak támogatására aláírásgyûjtés is indult.[12] 2010. június 23-án Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Sólyom helyett Schmitt Pált, az Országgyûlés elnökét javasolta a Fidesznek köztársasági elnöknek. 2010. június 29-én, az Országgyûlés 263 szavazattal választotta meg Schmittet, aki Sólyom hivatalát augusztus 6-án vette át.
1966-ban nõsült, felesége Nagy Erzsébet magyar–pszichológia szakos tanár. Házasságukból egy fiúgyermekük (Sólyom Benedek) és egy leánygyermekük (Sólyom Beáta) született. Tizenegy unoka nagyapja.
Link
Sólyom László apósa Nagy József az MSZMP Baranya megyei, nagy hatalmú, fõállású elsõ titkára volt, aki mindent megtett veje karrierjének egyengetése érdekében. Sólyom a hatvanas évek közepén vette feleségül Nagy József, Erzsébet nevû lányát /Sólyom Erzsébet/. Dr. Nagy József ‑elvtárs 1990-ig a kommunista állampárt országgyûlési képviselõje. Veje, a magát pártok fölöttinek nevezõ, a rendszerváltó Dr. Sólyom László 1990-ben már a többpártrendszerû Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának pártfüggõségektõl mentes elnöke….
Hozzaszolasok
#1 |
kincses
- 2012. May 05. 13:41:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.