Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ormos Mária: 'Az antiszemitizmus halálos járvány'
A bûnbakképzés volt a korai antiszemitizmus lényege, egyúttal fennmaradásának titka, a XIX. század második felében pedig a tradicionális zsidógyûlölet találkozott a fajelmélettel - véli az akadémikus.
A holokauszt azt bizonyítja, hogy az antiszemitizmus hisztériája átterjedhet az állami és katonai hierarchiára, illetve az egész társadalomra, és ez a rögeszme halálos járvánnyá válhat - mondta Ormos Mária történész az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség konferenciáján szerdán, Budapesten.
Az akadémikus a Megélni, megvallani címû tanácskozáson utalt arra, hogy a nemzetiszocializmus "a zsidó veszedelmet nemzetközi szinten vizionálta", Hitler pedig Churchill angol miniszterelnökrõl és Roosevelt amerikai elnökrõl is - tévesen - azt állította, hogy õket a "nemzetközi zsidóság" támogatja.
Emlékeztetett arra: a régmúltban minden államban ellenségnek és "permanens bûnbaknak" tekintették a zsidó kisebbséget, a másságuk miatt üldözték, ez viszont erõsítette a másságukat, nem olvadtak be, és "túlélték minden vereségüket, megalázásukat". Ebben a zsidó teológiának is volt szerepe. A szertartások és ünnepek megtartása ugyanis megkövetelte, hogy legyenek írástudók köztük, akiknek biztosították az utánpótlását, ez pedig hozzájárult a zsidóság fennmaradásához - jegyezte meg.
Mint mondta, a bûnbakképzés volt a korai antiszemitizmus lényege, egyúttal fennmaradásának titka, a XIX. század második felében pedig a tradicionális zsidógyûlölet találkozott a fajelmélettel.
Horthy és a "szelektív antiszemitizmus"
Turbucz Dávid doktorandusz hallgató elmondta: Horthy Miklós kormányzó "nem tudott vagy nem akart különbséget tenni származás és identitás között". Horthy elõszeretettel utalt arra - tette hozzá -, hogy a Tanácsköztársaság vezetõi között 60-65 százalék volt a zsidó származásúak aránya, "de azt nem vette figyelembe, hogy ezek a politikusok nem zsidónak, hanem kommunistának vagy forradalmárnak tartották magukat". Számára nem volt kérdéses, hogy a zsidóság jogait korlátozni kell, ezért hozták meg 1920-ban a numerus clausus törvényt, amely egyértelmûen diszkriminatív volt - állapította meg.
Késõbb Horthyra a "szelektív antiszemitizmus" lett jellemzõ, mert kapcsolatba került zsidó nagytõkésekkel, bankárokkal, értelmiségiekkel, és egy idõ után "nem zsidónak, hanem tisztességes, becsületes hazafinak tekintette õket", akik nélkül nem tudta elképzelni az ország gazdasági, kulturális fejlõdését. "Rossz zsidónak" nevezte ugyanakkor azokat, akik nem integrálódtak a társadalomba - tette hozzá.
Turbucz megjegyezte: a zsidótörvényeket nem Horthy kezdeményezte, de semmit nem tett hatálybalépésük ellen, mert "egyetértett a tartalmukkal, azzal, hogy a jogfosztás fokozatos végrehajtására szükség van". A nácik toleránsnak nevezték Horthy politikáját - mondta. Hangsúlyozta, hogy Horthy számára 1944-ben világossá kellett válnia a zsidóság kiirtására vonatkozó tervnek.
A kormányzó 1944. március 19-én, az ország német megszállásakor nem mondott le, "ezzel legitimálta a német megszállást", és csak a zsidósággal kapcsolatban volt passzív, amibõl arra lehet következtetni, hogy tudott a kiirtásukra vonatkozó tervekrõl. Horthy ekkor szabad kezet adott a kormánynak, mert a németekkel nem akart konfliktust, majd "az ország megítélésére" hivatkozott, amikor a deportálások leállítását végül elrendelte.
Izrael bírálata nem antiszemitizmus
Szigetvári Viktor politológus, kommunikációs szakértõ aktuális történésekre utalva annak a véleményének adott hangot: nem nevezhetõ antiszemitizmusnak az, ha felvetik a Claims Conference-nek, hogy a zsidó kárpótlási pénzekkel nem bánt jól.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium augusztus végén tudatta: Magyarország visszakéri a Claims Conference-tõl a szabálytalanul felhasznált állami támogatást, mert az amerikai társaság nem számolt el a holokauszt túlélõinek adott pénzzel.
Szigetvári úgy vélte, hogy a jelenlegi izraeli kormány politikájának megkérdõjelezése sem minõsíthetõ antiszemitizmusnak.
Link
A holokauszt azt bizonyítja, hogy az antiszemitizmus hisztériája átterjedhet az állami és katonai hierarchiára, illetve az egész társadalomra, és ez a rögeszme halálos járvánnyá válhat - mondta Ormos Mária történész az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség konferenciáján szerdán, Budapesten.
Az akadémikus a Megélni, megvallani címû tanácskozáson utalt arra, hogy a nemzetiszocializmus "a zsidó veszedelmet nemzetközi szinten vizionálta", Hitler pedig Churchill angol miniszterelnökrõl és Roosevelt amerikai elnökrõl is - tévesen - azt állította, hogy õket a "nemzetközi zsidóság" támogatja.
Emlékeztetett arra: a régmúltban minden államban ellenségnek és "permanens bûnbaknak" tekintették a zsidó kisebbséget, a másságuk miatt üldözték, ez viszont erõsítette a másságukat, nem olvadtak be, és "túlélték minden vereségüket, megalázásukat". Ebben a zsidó teológiának is volt szerepe. A szertartások és ünnepek megtartása ugyanis megkövetelte, hogy legyenek írástudók köztük, akiknek biztosították az utánpótlását, ez pedig hozzájárult a zsidóság fennmaradásához - jegyezte meg.
Mint mondta, a bûnbakképzés volt a korai antiszemitizmus lényege, egyúttal fennmaradásának titka, a XIX. század második felében pedig a tradicionális zsidógyûlölet találkozott a fajelmélettel.
Horthy és a "szelektív antiszemitizmus"
Turbucz Dávid doktorandusz hallgató elmondta: Horthy Miklós kormányzó "nem tudott vagy nem akart különbséget tenni származás és identitás között". Horthy elõszeretettel utalt arra - tette hozzá -, hogy a Tanácsköztársaság vezetõi között 60-65 százalék volt a zsidó származásúak aránya, "de azt nem vette figyelembe, hogy ezek a politikusok nem zsidónak, hanem kommunistának vagy forradalmárnak tartották magukat". Számára nem volt kérdéses, hogy a zsidóság jogait korlátozni kell, ezért hozták meg 1920-ban a numerus clausus törvényt, amely egyértelmûen diszkriminatív volt - állapította meg.
Késõbb Horthyra a "szelektív antiszemitizmus" lett jellemzõ, mert kapcsolatba került zsidó nagytõkésekkel, bankárokkal, értelmiségiekkel, és egy idõ után "nem zsidónak, hanem tisztességes, becsületes hazafinak tekintette õket", akik nélkül nem tudta elképzelni az ország gazdasági, kulturális fejlõdését. "Rossz zsidónak" nevezte ugyanakkor azokat, akik nem integrálódtak a társadalomba - tette hozzá.
Turbucz megjegyezte: a zsidótörvényeket nem Horthy kezdeményezte, de semmit nem tett hatálybalépésük ellen, mert "egyetértett a tartalmukkal, azzal, hogy a jogfosztás fokozatos végrehajtására szükség van". A nácik toleránsnak nevezték Horthy politikáját - mondta. Hangsúlyozta, hogy Horthy számára 1944-ben világossá kellett válnia a zsidóság kiirtására vonatkozó tervnek.
A kormányzó 1944. március 19-én, az ország német megszállásakor nem mondott le, "ezzel legitimálta a német megszállást", és csak a zsidósággal kapcsolatban volt passzív, amibõl arra lehet következtetni, hogy tudott a kiirtásukra vonatkozó tervekrõl. Horthy ekkor szabad kezet adott a kormánynak, mert a németekkel nem akart konfliktust, majd "az ország megítélésére" hivatkozott, amikor a deportálások leállítását végül elrendelte.
Izrael bírálata nem antiszemitizmus
Szigetvári Viktor politológus, kommunikációs szakértõ aktuális történésekre utalva annak a véleményének adott hangot: nem nevezhetõ antiszemitizmusnak az, ha felvetik a Claims Conference-nek, hogy a zsidó kárpótlási pénzekkel nem bánt jól.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium augusztus végén tudatta: Magyarország visszakéri a Claims Conference-tõl a szabálytalanul felhasznált állami támogatást, mert az amerikai társaság nem számolt el a holokauszt túlélõinek adott pénzzel.
Szigetvári úgy vélte, hogy a jelenlegi izraeli kormány politikájának megkérdõjelezése sem minõsíthetõ antiszemitizmusnak.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2012. September 22. 06:55:36
#2 |
Seri
- 2012. September 22. 07:06:53
#3 |
Kedvesi
- 2012. September 22. 08:42:56
#4 |
ARMOGUR
- 2012. September 22. 15:34:43
#5 |
vesterhagen
- 2012. September 22. 20:30:32
#6 |
Advaita
- 2012. September 24. 11:41:10
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.