Az európai uniós forrásokkal kapcsolatos csalások felderítése lenne a feladata az Európai Ügyészi Hivatalnak, amelynek felállításáról az Európai Bizottság elnöke beszélt az EU helyzetét értékelõ múlt szerdai beszédében. Az igazságügyekért felelõs EU-biztos az EP alapjogi szakbizottságának ülésén elmondta, mindez pusztán egy új mechanizmust jelentene, amellyel a tagállami ügyészeket sarkallná Brüsszel arra, hogy a határokon átnyúló, uniós csalásokkal is kellõ mértékben foglalkozzanak.

A nem megfelelõ tagországi hozzáállással indokolta Viviane Reding igazságügyekért felelõs EU-biztos az Európai Ügyészi Hivatal felállításának szükségességét. A luxemburgi származású politikus az Európai Parlament alapvetõ jogi szakbizottságának csütörtök délutáni ülésén beszélt a közelmúltben bejelentett bizottsági terv bizonyos részleteirõl, az új szervezet pontos mûködésérõl viszont még nem tudott felvilágosítást nyújtani, mondván, a jogszabályi javaslat kidolgozása még csak most kezdõdött el.

Az Európai Bizottság elnöke szeptember 12-én, az Európai Unió helyzetét értékelõ nagyívû beszédében jelentette, hogy a testület dolgozik az Európai Ügyészi Hivatal koncepciójának kialakításán. José Manuel Barroso akkor csak annyit mondott, hogy a jogállamiság fenntartása iránti elkötelezettség teszi jogilag is kötelezõvé a Bizottság számára, hogy a jelenlegi Alapszerzõdések keretein belül felállítson egy ilyen intézményt.

Az igazságügyi EU-biztos csütörtök délután egyértelmûvé tette, hogy az Európai Ügyészség feladatkörébe az Európai Uniótól származó forrásokkal kapcsolatos nemzetközi visszaélések felkutatása, az ezzel összefüggõ bûnözõk bíróság elé állítása lesz. Hangsúlyozta, hogy a számos ilyenkor felvetõdõ büntetõjogi tétel közül egyelõre csak a csalások ügyében tevékenykedhet majd az iroda. Viviane Reding elmondta azt is, hogy nem egy új, szuperbefolyással rendelkezõ intézményt akarnak létrehozni, hanem a jelenleg is mûködõ tagországi ügyészségi intézmények koordinációs mechanizmusát. A cél, hogy a jelenleginél jóval nagyobb hatékonysággal ítéljék el azokat, akik kifejezetten az uniós forrásokra utazva követnek el határokon átnyúló bûncselekményeket.

Az uniĂłs biztos szerint mindez nagyonis szĂźksĂŠges, hiszen a tapasztalata szerint „a tagorszĂĄgi ĂźgyĂŠszek ĂĄltalĂĄban nem tekintik fontosnak az ilyen jellegĂť Ăźgyeket, ez nem prioritĂĄs nekik”, ez a mechanizmus viszont sarkallja majd Ăľket arra, hogy uniĂłs Ăźgyekben is legyenek aktĂ­vabbak.

Az EurĂłpai ÜgyĂŠszsĂŠgi Hivatalt az EU AlapszerzĂľdĂŠsĂŠnek 86-os cikke szerint hoznĂĄ lĂŠtre a BizottsĂĄg. Viviane Reding magyarĂĄzata szerint azĂŠrt, hogy Ă­gy minden tagĂĄllamra alkalmazhatĂł legyen a rendelkezĂŠs. Ezzel egyĂźtt azt Ă­gĂŠrte, hogy „az EurĂłpai Parlamentet kellĂľ idĂľben be fogja vonni a BizottsĂĄg a jogszabĂĄlyalkotĂĄsba”.

CsalĂĄs elleni irĂĄnyelv

Az eurĂłpai ĂźgyĂŠszsĂŠg gondolata szorosan ĂśsszekapcsolĂłdik a csalĂĄsellenes uniĂłs irĂĄnyelvvel, amelynek tervezetĂŠt jĂşliusban mutatta be az EurĂłpai BizottsĂĄg. A testĂźlet ezzel szeretnĂŠ nĂŠmikĂŠpp egysĂŠgesĂ­teni az uniĂłs pĂŠnzekkel kapcsolatos visszaĂŠlĂŠsek bĂźntetĂľjogi tĂŠteleit, amelyek ma nagyben eltĂŠrnek egymĂĄstĂłl uniĂłszerte.

Viviane Reding a szakbizottsĂĄgi ĂźlĂŠsen azt mondta, „az illegĂĄlis cselekmĂŠnyek mĂŠrtĂŠke sokkolĂł, 2010-ben 600 milliĂł eurĂł uniĂłs pĂŠnz illegĂĄlis felhasznĂĄlĂĄsa kapcsĂĄn ĂŠrkeztek bejelentĂŠsek a tagorszĂĄgoktĂłl”, szerinte ez az eltitkolt esetekkel egyĂźtt jĂłval magasabb is lehet. Elmondta, a bĂťnĂśzĂľk hamis informĂĄciĂłkat nyĂşjtanak be az elbĂ­rĂĄlĂł hatĂłsĂĄgokhoz annak ĂŠrdekĂŠben, hogy uniĂłs tĂĄmogatĂĄshoz jussanak, fĂľkĂŠnt a mezĂľgazdasĂĄg ĂŠs a vidĂŠkfejlesztĂŠs terĂźletĂŠn – tette hozzĂĄ.
Link