TĂśrĂśkorszĂĄg kĂŠtsĂŠgkĂ­vĂźl az EurĂłpai UniĂł torkĂĄn akadt: a csatlakozĂĄsi tĂĄrgyalĂĄsok megmerevedtek, a tĂśrĂśk kĂśzvĂŠlemĂŠny pedig egyre kevĂŠsbĂŠ tartja vonzĂłnak a belĂŠpĂŠs gondolatĂĄt. Ankara ekĂśzben Ăşj horizontokat fedezne fel: hangsĂşlyeltolĂłdĂĄsok mutatkoznak a tĂśrĂśk belpolitikĂĄban ĂŠs diplomĂĄciĂĄban.

PusztĂĄba kiĂĄltott politikai nyilatkozat; Ă­gy nevezhetjĂźk Herman Van Rompuy nemrĂŠgiben tett megszĂłlalĂĄsĂĄt, amelyben a tĂśrĂśk-uniĂłs kapcsolatok ĂŠlĂŠnkĂ­tĂŠsĂŠt szorgalmazta, elismervĂŠn, hogy a ciprusi EU-elnĂśksĂŠg alatt teljesen leĂĄllt az eurĂĄzsiai ĂĄllam csatlakozĂĄsi folyamata. Ankara nem ĂĄrult zsĂĄkbamacskĂĄt, jĂł elĂľre jelezte, hogy semmirĂľl sem hajlandĂł egyeztetni a nicosiai elnĂśksĂŠggel, a tĂĄrgyalĂĄsi folyamat rĂĄadĂĄsul mĂĄr ezt megelĂľzĂľen kifulladt. Az Ăśsszesen 35 politikai dossziĂŠbĂłl eddig 13 – at nyitottak meg, ĂŠs mindĂśssze egyet sikerĂźlt lezĂĄrniuk. KĂślcsĂśnĂśsen bizakodĂł deklarĂĄciĂłkbĂłl sosincs hiĂĄny, ĂĄm aggodalomra ad okot, hogy a kettĂŠszakĂ­tott Ciprus egyesĂ­tĂŠsĂŠrĂľl lĂĄthatĂłan sehogy sem tudnak megegyezni, ami pedig kikerĂźlhetetlen jogi akadĂĄlyokat gĂśrdĂ­t a tĂĄrgyalĂĄsok ĂştjĂĄba.

Az 1974 Ăłta fennĂĄllĂł szigetkonfliktus odĂĄig vezetett, hogy TĂśrĂśkorszĂĄg tovĂĄbbra sem hajlandĂł megnyitni vĂ­zi ĂŠs lĂŠgikikĂśtĂľit a gĂśrĂśg cipriĂłtĂĄk ĂĄltal lakott orszĂĄgrĂŠsz hajĂłi ĂŠs repĂźlĂľi elĂľtt, amellyel egyrĂŠszt nem tesz eleget az 1963-as Ankarai MegĂĄllapodĂĄsban foglalt kĂśtelezettsĂŠgeinek, mĂĄsrĂŠszt de jure nem ismeri el az EurĂłpai UniĂł egyik szuverĂŠn ĂĄllamĂĄt. KĂźlĂśnĂśsen kellemetlen ez most, hogy decemberig Nicosia lĂĄtja el a tanĂĄcsi elnĂśki feladatokat, BrĂźsszel pedig a szĂłban forgĂł jogi patthelyzet feloldĂĄsĂĄig eleve nem hajlandĂł tovĂĄbbi fejezetek megnyitĂĄsĂĄra.
Kattintson ĂŠs nĂŠzegessen kĂŠpeket IsztambulrĂłl!

Cui prodest?

MikĂśzben az adĂłssĂĄgvĂĄlsĂĄggal sĂşjtott EU a valutauniĂł egyben tartĂĄsĂĄn ĂŠs Ăśnmaga politikai-intĂŠzmĂŠnyi ĂşjraĂŠrtelmezĂŠsĂŠn fĂĄradozik, TĂśrĂśkorszĂĄg gazdasĂĄga derekasan ĂĄllta a sarat a 2008 Ăłta tartĂł vĂŠrzivataros idĂľszakban – mĂŠg a hĂĄrom ĂŠvvel ezelĂľtti recessziĂł sem viselte meg komolyabban. Marco Garcia, Ausztria isztambuli kereskedelmi tanĂĄcsosa tavasszal egyenesen annak a vĂŠlemĂŠnyĂŠnek adott hangot, hogy politikailag szĂŠp dolog lenne ugyan TĂśrĂśkorszĂĄg ĂŠs az EU ĂśsszeolvadĂĄsa, ĂĄm a „virĂĄgzĂł” orszĂĄgnak gazdasĂĄgilag egĂŠszen biztosan nincs szĂźksĂŠge az uniĂłra. TermĂŠszetesen a tĂśrĂśk gazdasĂĄg sem golyóållĂł, idĂŠn pĂŠldĂĄul lassulĂĄs tapasztalhatĂł a tavalyi 8 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠst kĂśvetĂľen, de hol van ez a dĂŠl-eurĂłpai uniĂłs ĂĄllamok „halĂĄltusĂĄjĂĄhoz” kĂŠpest…

Mindenesetre elmondhatĂł, hogy tagĂĄllamok – pĂŠldĂĄul FranciaorszĂĄg, NĂŠmetorszĂĄg ĂŠs Ausztria - rĂŠgre nyĂşlĂł ellenĂĄllĂĄsa, a tĂĄrgyalĂĄsok lomhasĂĄga ĂŠs a mindezt kĂśrĂźlĂślelĂľ uniĂłs „vĂĄlsĂĄgszĂłsz” kĂŠzzelfoghatĂł nyomot hagytak a tĂśrĂśk kĂśzvĂŠlemĂŠnyen, amely szemĂŠben a belĂŠpĂŠs egyre kevĂŠsbĂŠ tĂťnik vonzĂł perspektĂ­vĂĄnak. Az augusztusban megkĂŠrdezett tĂśrĂśkĂśk mindĂśssze 17 szĂĄzalĂŠka vĂŠlte Ăşgy, hogy orszĂĄga egyszer csatlakozni fog az EU-hoz, ami nem szerĂŠny visszaesĂŠs a 2004-ben mĂŠrt 78 szĂĄzalĂŠkhoz kĂŠpest. Minden bizonnyal sokakban felmerĂźlt a kĂŠrdĂŠs, hogy a tĂśbb ĂŠvtizede kopogtatĂł TĂśrĂśkorszĂĄg mĂŠg mindig akarja-e a teljes jogĂş tagsĂĄgot, vagy a Recep Tayyip Erdogan vezette kormĂĄny pusztĂĄn arra tĂśrekszik, hogy minĂŠl hamarabb uniĂłs vĂ­zummentessĂŠget szerezzen polgĂĄrai szĂĄmĂĄra, kĂŠsĂľbb netĂĄn speciĂĄlis partnersĂŠgre lĂŠpjen az uniĂłval.
Link