Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Izraeli-iráni háború - az amerikai választók döntenek?
Mekkora púder! Az iráni-izraeli háború kitörése továbbra is küszöbön áll. Izraelben mindenki egy esetleges háborúra készül. A helyzetet a szíriai polgárháború miatti fenyegetettség és belpolitikai problémák is bonyolítják. Az amerikai elnökválasztás döntõ lehet a háború kérdésében.
Az egyre csak fokozódó közel-keleti helyzetet illetõen újabb helyi, és persze nemzetközi izgalomra szeptember 19-én maga Izrael állam adott okot, amikor is hajnali kettõkor egy elõre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett hadseregének több tízezer katonájával a Golán-fensíkon, a szíriai határnál. (A be nem jelentett hadgyakorlatot három nappal megelõzte egy elõre bejelentett, csaknem kéthetes flottagyakorlat is, amelynek célja a Perzsa-öböl aknamentesítése.)
A gyalogság, a tüzérség, a légierõ nem véletlenül azon a területen vonult fel - ismerõs volt már a terep, 1967-ben, a hatnapos háboru során, feltérképezhettek már minden követ és buckát. A rutin jellegû gyakorlatnak minõsített tüzérségi éleslövészet céljáról csak annyit mondtak az izraeli katonai vezetõk, hogy fel akarják mérni, egy hirtelen támadás esetén milyen a katonáik reagálási képessége.
A zsidó államot az iráni fenyegetettség mellett a jelenlegi szíriai állapotok is fokozott figyelemre intik. A Basár el-Aszad vezette, illetve az általa romba döntött Szíria, az országot már másfél éve sújtó jelenlegi belviszály arra kényszerítik Izraelt, hogy látóterét bõvítse. Izrael attól tart, hogy a szíriai polgárháború következtében olyan vegyi fegyverek kerülhetnek a Hezbollah radikális iszlamista szervezet kezébe, amelyeket Izrael ellen fordítanak.
Vaskupola Izrael felett
Miközben Izrael katonai alakulatai - ha nem is mindig a Golán-fensíkon, de minden laktanyában, kiképzõhelyen– gyakorlatoznak, a polgári lakosság is többet foglalkozik a háború gondolatával. Köztémává váltak Irán atomlétesítményei és kétes célú atomprogramjai; a hatvannégy éve megalakult ország lakosai az iráni kormány törekvéseit valós fenyegetésnek ítélik meg.
Gázálarc-próba egy izraeli bevásárlóközpontban
Fotó: AP / Sebastian Scheiner
Az átlag izraeli azonban másképp készül egy esetleges háborúra: bevásárlóközpontokban vagy postahivatalokban áll sorba, hogy átvegye gázálarcát. Számítógépes adatbázisokból, újságok felhívásaiból kigyûjti azoknak az óvóhelyeknek és mélygarázsoknak a címét, amelyek otthonuk közelében találhatók, ahol védelmet találhatnak akkor, ha megérkezik a nem várt sms arról, hogy rakéta-támadás várható. Ezek visszaverésében egyébként az izraeli hadvezetés oroszlánrészt ad folyamatosan bõvített rekétavédelmi rendszerének, az “Iron Dome”-nak, azaz a Vaskupolának is.
Izraelben ezekben a napokban fordult a naptár. Új évet kezdtek, számításuk szerint az 5773-ikat. Ebben az évben is fokozódik a helyzet: a tavaly - nekünk még az idén - nehézkesen összeállt, de annál könnyebben szétesett Likud és Kadima pártok alkotta kormánykoalíció legnagyobb problémája, az ortodoxok hadkötelezettségének ügye továbbra is megoldatlan.
A koalíciós partnerek egyezsége szerint a Kadima nem döntötte volna meg a jelenlegi kormányt. Sõt, ellenkezõleg: támogatta volna Netanjahut abban, hogy a jövõ év októberéig tartó ciklusát végig vigye. Ráadásul Mofaz, a Kadima vezetõje - még koalíciós partnerként - megbízást kapott Netanjahutól egy olyan bizottság felállítására, amelynek feladata az úgynevezett Tal-törvény alternatívájának kidolgozása volt. Az 1999-ben megalkotott, Tal-törvény biztosította az ultra-ortodox és az arab lakosság katonai szolgálat alóli mentességét.
Unortodox
Az ortodoxok ügyében Mofaz és Netanjahu nem jutott dûlõre, ezért alig hetven napos közös kormányzás után, július 17-én felbontották a koalíciós megállapodást. A Tal-törvény hatályát veszítette ugyan, de az ortodoxok tömeges bevonulása még várat magára. Kérdés, hogy egyáltalán hasznosak lehetnek-e a hadsereg számára. Egyébként is, mint azt egyik rabbijuk leszögezte, inkább börtönbe vonulnak, mintsem a hadseregbe.
Vallásos katonák imádkoznak. Az ortodoxok inkább börtönbe mennek, mint háborúba.
Fotó: AP / Abir Sultan
Úgy tûnik, Izrael pártjai mára nem képesek együttes erõvel, széthúzás és ellenérvek nélkül szembe szállni a vélt vagy valós iráni fenyegetésekkel. A bajt csak tetõzi, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagyhatalmak törekvéseinek - embargó, olajstop, bankszámlák befagyasztása, haderõk látványos felvonultatása - ellenére sem hajlandó Irán felfüggeszteni atomprogramját.
Iránnal kapcsolatban a nagy kérdés most az, hogy ki is fenyeget kit. Irán, atomprogramjával a világot, vagy Izrael Iránt egy megelõzõ katonai csapással az atomprogram végetvetése érdekében. Mindezt még tetézi a közelgõ amerikai elnökválasztás is, Izraelnek szüksége lenne ugyanis Amerika támogatására az Irán elleni támadáshoz. A republikánus aspiráns, Romney a háború mellett tört lándzsát, a még hivatalban lévõ demokrata Obama viszont a békés, diplomáciai megoldás mellegtt kardoskodik. Netanjahu viszont – akarva vagy akaratlanul – Romneynak korteskedik azzal, hogy a republikánus jelölt „megoldását” szorgalmazza.
Link
Az egyre csak fokozódó közel-keleti helyzetet illetõen újabb helyi, és persze nemzetközi izgalomra szeptember 19-én maga Izrael állam adott okot, amikor is hajnali kettõkor egy elõre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett hadseregének több tízezer katonájával a Golán-fensíkon, a szíriai határnál. (A be nem jelentett hadgyakorlatot három nappal megelõzte egy elõre bejelentett, csaknem kéthetes flottagyakorlat is, amelynek célja a Perzsa-öböl aknamentesítése.)
A gyalogság, a tüzérség, a légierõ nem véletlenül azon a területen vonult fel - ismerõs volt már a terep, 1967-ben, a hatnapos háboru során, feltérképezhettek már minden követ és buckát. A rutin jellegû gyakorlatnak minõsített tüzérségi éleslövészet céljáról csak annyit mondtak az izraeli katonai vezetõk, hogy fel akarják mérni, egy hirtelen támadás esetén milyen a katonáik reagálási képessége.
A zsidó államot az iráni fenyegetettség mellett a jelenlegi szíriai állapotok is fokozott figyelemre intik. A Basár el-Aszad vezette, illetve az általa romba döntött Szíria, az országot már másfél éve sújtó jelenlegi belviszály arra kényszerítik Izraelt, hogy látóterét bõvítse. Izrael attól tart, hogy a szíriai polgárháború következtében olyan vegyi fegyverek kerülhetnek a Hezbollah radikális iszlamista szervezet kezébe, amelyeket Izrael ellen fordítanak.
Vaskupola Izrael felett
Miközben Izrael katonai alakulatai - ha nem is mindig a Golán-fensíkon, de minden laktanyában, kiképzõhelyen– gyakorlatoznak, a polgári lakosság is többet foglalkozik a háború gondolatával. Köztémává váltak Irán atomlétesítményei és kétes célú atomprogramjai; a hatvannégy éve megalakult ország lakosai az iráni kormány törekvéseit valós fenyegetésnek ítélik meg.
Gázálarc-próba egy izraeli bevásárlóközpontban
Fotó: AP / Sebastian Scheiner
Az átlag izraeli azonban másképp készül egy esetleges háborúra: bevásárlóközpontokban vagy postahivatalokban áll sorba, hogy átvegye gázálarcát. Számítógépes adatbázisokból, újságok felhívásaiból kigyûjti azoknak az óvóhelyeknek és mélygarázsoknak a címét, amelyek otthonuk közelében találhatók, ahol védelmet találhatnak akkor, ha megérkezik a nem várt sms arról, hogy rakéta-támadás várható. Ezek visszaverésében egyébként az izraeli hadvezetés oroszlánrészt ad folyamatosan bõvített rekétavédelmi rendszerének, az “Iron Dome”-nak, azaz a Vaskupolának is.
Izraelben ezekben a napokban fordult a naptár. Új évet kezdtek, számításuk szerint az 5773-ikat. Ebben az évben is fokozódik a helyzet: a tavaly - nekünk még az idén - nehézkesen összeállt, de annál könnyebben szétesett Likud és Kadima pártok alkotta kormánykoalíció legnagyobb problémája, az ortodoxok hadkötelezettségének ügye továbbra is megoldatlan.
A koalíciós partnerek egyezsége szerint a Kadima nem döntötte volna meg a jelenlegi kormányt. Sõt, ellenkezõleg: támogatta volna Netanjahut abban, hogy a jövõ év októberéig tartó ciklusát végig vigye. Ráadásul Mofaz, a Kadima vezetõje - még koalíciós partnerként - megbízást kapott Netanjahutól egy olyan bizottság felállítására, amelynek feladata az úgynevezett Tal-törvény alternatívájának kidolgozása volt. Az 1999-ben megalkotott, Tal-törvény biztosította az ultra-ortodox és az arab lakosság katonai szolgálat alóli mentességét.
Unortodox
Az ortodoxok ügyében Mofaz és Netanjahu nem jutott dûlõre, ezért alig hetven napos közös kormányzás után, július 17-én felbontották a koalíciós megállapodást. A Tal-törvény hatályát veszítette ugyan, de az ortodoxok tömeges bevonulása még várat magára. Kérdés, hogy egyáltalán hasznosak lehetnek-e a hadsereg számára. Egyébként is, mint azt egyik rabbijuk leszögezte, inkább börtönbe vonulnak, mintsem a hadseregbe.
Vallásos katonák imádkoznak. Az ortodoxok inkább börtönbe mennek, mint háborúba.
Fotó: AP / Abir Sultan
Úgy tûnik, Izrael pártjai mára nem képesek együttes erõvel, széthúzás és ellenérvek nélkül szembe szállni a vélt vagy valós iráni fenyegetésekkel. A bajt csak tetõzi, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagyhatalmak törekvéseinek - embargó, olajstop, bankszámlák befagyasztása, haderõk látványos felvonultatása - ellenére sem hajlandó Irán felfüggeszteni atomprogramját.
Iránnal kapcsolatban a nagy kérdés most az, hogy ki is fenyeget kit. Irán, atomprogramjával a világot, vagy Izrael Iránt egy megelõzõ katonai csapással az atomprogram végetvetése érdekében. Mindezt még tetézi a közelgõ amerikai elnökválasztás is, Izraelnek szüksége lenne ugyanis Amerika támogatására az Irán elleni támadáshoz. A republikánus aspiráns, Romney a háború mellett tört lándzsát, a még hivatalban lévõ demokrata Obama viszont a békés, diplomáciai megoldás mellegtt kardoskodik. Netanjahu viszont – akarva vagy akaratlanul – Romneynak korteskedik azzal, hogy a republikánus jelölt „megoldását” szorgalmazza.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
ssman
- 2012. September 24. 09:48:20
#2 |
Seri
- 2012. September 24. 09:53:36
#3 |
kukackac
- 2012. September 24. 10:12:30
#4 |
Geza
- 2012. September 24. 13:08:17
#5 |
monguzking
- 2012. September 24. 14:37:52
#6 |
Gutai Zub
- 2012. September 24. 16:40:56
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.