Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Elfojtsuk, kiélezzük, vagy megoldjuk?
Ugyan mirõl is szól ez a cikk? Rengeteg olyan konfliktushelyzettel találkozunk a mindennapokban, amelyekre semmilyen, vagy nagyon gyakran csak radikális megoldási javaslatok érkeznek. A helyzet azonban sokféle eszközzel javítható. A felsõoktatásnak is van válasza.
Az írott vagy az elektronikus sajtót olvasva, nézve úgy tûnhet, életünk hadszíntérhez hasonlatos: családok bomlanak fel, önmagukat etnikai alapon meghatározó csoportok csapnak össze, rendfenntartók vigyázzák a szegényeket, alapigazságnak tûnik, hogy az emberek önérdek-vezéreltek, és érdekeiknek mintha mindenki és minden helyzetben érvényt is szerezne.
Friss kutatási eredmények szerint azonban Magyarországon sokan nem tudják, hogy mindenkinek vannak konfliktusai, a konfliktus az élet természetes velejárója. A kutatásban megkérdezettek csaknem fele azt állítja, hogy egyáltalán nincsenek konfliktusai. Ugyanígy némileg meglepõ állítás, hogy az emberek jelentõs csoportja (40%) passzív elszenvedõje a konfliktusoknak, a "Ne szólj szám, nem fáj fejem!" vélt igazságának követõje. A megkérdezettek saját magukat többnyire aktív, problémamegoldó, békés szereplõnek látják, miközben úgy érzik, "mások", a többiek mindenáron gyõzni akarnak. Ez hamis kép, amely nem szolgálja a konfliktuskezelést.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) és Informatikai Kara úgy járul hozzá a magyar társadalom tanulási folyamatához, hogy konfliktusmenedzsment képzési programot fejlesztettek ki, és megindítják az oktatást.
"Az elmúlt években azt érzékeltük, hogy erõsödnek társadalmi ellentétek pártszimpátia, életkori, szexuális vagy etnikai hovatartozás alapján, és olyan társadalmi és személyközi konfliktusok szaporodnak el, amelyekre korábban csak elvétve volt példa" - írták az indítékokról.
Az ELTE TáTK olyan szakemberek képzését indítja meg, akik képesek lesznek az akut konfliktushelyzetek kialakulásának megelõzésére, felismerésére illetve a kialakult helyi válságok kezelésére. Ehhez el fogják sajátítani a szükséges ismereteket és készségeket.
A képzésben részt vevõ felsõfokú végzettséggel rendelkezõ vezetõk, értelmiségiek, különbözõ szakmai csoportok - HR-esek, tanárok, szociális szakemberek, önkormányzati dolgozók, civil szervezeti munkatársak - kríziskezelõ kompetenciái erõsödni fognak - ígérik az ELTE tanárai.
A program távoktatással adja át a szükséges ismereteket, munka mellett, család mellett, vagy más korlátozó tényezõk ellenében is bele lehet vágni.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Van békés megoldás
A képzési programot kiváló konfliktus-kutatások alapozták meg. A tananyag fejlesztõi kiemelik Simon Dávid és Tausz Katalin "Elfojtók, élezõk és kooperálók: konfliktuskezelési stratégiák Magyarországon" címû kutatását.
A címben megnevezett három stratégia, a konfliktus élezése, elfojtása, illetve a kooperatív kezelése:
1. A konfliktusaikat elfojtók egyben tagadják is a konfliktusok létét. Jellemzõen ez az alacsony iskolázottságú, vidéki, falusi településeken élõkre igaz. Az elfojtás hátterében gyakran vélt vagy valós félelem húzódik. Gyakran idõs, egyedülálló emberekre jellemzõ ez az attitûd.
2. A konfliktusokat élezõk a leginkább rendpártiak. Õk azok, akik szerint a szegények és gazdagok között, a cigányok és nem cigányok, vagy a kár a politikai táborok, kiemelten a Fidesz és MSZP támogatók között jelentõs feszültségek vannak. Náluk a rendpártiság és a félelem okozza, hogy konfliktusaikat inkább kiélezik.
3. A kooperatív konfliktuskezelési megoldásokat választókra a magasabb iskolai végzettség és magasabb kereset jellemzõ. Õk azok, akik felvállalják a konfliktusokat és a leginkább õk keresnek megoldási lehetõségeket.
Az ELTE-n kidolgozott tananyag igyekszik a harmadik csoporthoz tartozók súlyát megnövelni, az ehhez szükséges készségeket kifejleszteni. A képzésben résztvevõk megtanulják a jogérvényesítés, szociálpszichológia és konfliktuskezelés alapjait, illetve szakosodhatnak munkaügyi konfliktusok, oktatásügyi konfliktusok pozitív kimenetelének elõsegítésére,, vagy megismerkedhetnek a közösségi problémamegoldás egyik formájával, a settlement-tel.
A program kidolgozói tudatosan vontak be informatikusokat, hogy a multimédiás alkalmazást az átmenetileg vagy tartósan akadályozott felhasználók is teljes értékûen használhassák. Az INFOTÁRS projekt eredményeként létrejött akadálymentes tananyagok fejlesztési módszertana éppen erre a kérdésre kínál választ. Így szolgálja a fejlesztés filozófiája is az esélyegyenlõséget.
A képzés tudományos hátterét a legfontosabb érintett területek kiváló ismerõinek részvételével, konferencián összegezték. Ezen részt vett Dr Tausz Katalin dékán, ELTE TáTK (témája: A három részre szakadt Magyarország. Beszámoló a lokális konfliktusok kutatásáról); Dr. Kállai Ernõ, aki a nemzetiségi jogokért felelõs helyettes biztosként, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalában alkalmazta tudását (témája: A magára hagyott közösség. A romák társadalmi helyzete Magyarországon); Abonyi-Tóth Andor, egyetemi tanársegéd, ELTE Informatikai Kar (témája: Informatika és esélyegyenlõség); Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla, egyetemi tanár, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Közép-Európai Egyetem; Dr. Halmai Gábor egyetemi tanár, alkotmányjogász; és Radó Péter oktatáspolitikai elemzõ, egyetemi oktató, az oktpolcafe.hu blog szerkesztõje (témája: Oktatási egyenlõtlenségek és oktatáspolitikai válaszok).
"Konfliktusok, krízisek kezelése a médiában" címmel média-kerekasztalt is rendeztek, György Bence (TV2), Kotroczó Róbert (RTL Klub), Sáling Gergõ (Origo), Tóth Béla (Blikk) és Kriza Bori (ELTE TáTK) részvételével.
Link
Az írott vagy az elektronikus sajtót olvasva, nézve úgy tûnhet, életünk hadszíntérhez hasonlatos: családok bomlanak fel, önmagukat etnikai alapon meghatározó csoportok csapnak össze, rendfenntartók vigyázzák a szegényeket, alapigazságnak tûnik, hogy az emberek önérdek-vezéreltek, és érdekeiknek mintha mindenki és minden helyzetben érvényt is szerezne.
Friss kutatási eredmények szerint azonban Magyarországon sokan nem tudják, hogy mindenkinek vannak konfliktusai, a konfliktus az élet természetes velejárója. A kutatásban megkérdezettek csaknem fele azt állítja, hogy egyáltalán nincsenek konfliktusai. Ugyanígy némileg meglepõ állítás, hogy az emberek jelentõs csoportja (40%) passzív elszenvedõje a konfliktusoknak, a "Ne szólj szám, nem fáj fejem!" vélt igazságának követõje. A megkérdezettek saját magukat többnyire aktív, problémamegoldó, békés szereplõnek látják, miközben úgy érzik, "mások", a többiek mindenáron gyõzni akarnak. Ez hamis kép, amely nem szolgálja a konfliktuskezelést.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) és Informatikai Kara úgy járul hozzá a magyar társadalom tanulási folyamatához, hogy konfliktusmenedzsment képzési programot fejlesztettek ki, és megindítják az oktatást.
"Az elmúlt években azt érzékeltük, hogy erõsödnek társadalmi ellentétek pártszimpátia, életkori, szexuális vagy etnikai hovatartozás alapján, és olyan társadalmi és személyközi konfliktusok szaporodnak el, amelyekre korábban csak elvétve volt példa" - írták az indítékokról.
Az ELTE TáTK olyan szakemberek képzését indítja meg, akik képesek lesznek az akut konfliktushelyzetek kialakulásának megelõzésére, felismerésére illetve a kialakult helyi válságok kezelésére. Ehhez el fogják sajátítani a szükséges ismereteket és készségeket.
A képzésben részt vevõ felsõfokú végzettséggel rendelkezõ vezetõk, értelmiségiek, különbözõ szakmai csoportok - HR-esek, tanárok, szociális szakemberek, önkormányzati dolgozók, civil szervezeti munkatársak - kríziskezelõ kompetenciái erõsödni fognak - ígérik az ELTE tanárai.
A program távoktatással adja át a szükséges ismereteket, munka mellett, család mellett, vagy más korlátozó tényezõk ellenében is bele lehet vágni.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Van békés megoldás
A képzési programot kiváló konfliktus-kutatások alapozták meg. A tananyag fejlesztõi kiemelik Simon Dávid és Tausz Katalin "Elfojtók, élezõk és kooperálók: konfliktuskezelési stratégiák Magyarországon" címû kutatását.
A címben megnevezett három stratégia, a konfliktus élezése, elfojtása, illetve a kooperatív kezelése:
1. A konfliktusaikat elfojtók egyben tagadják is a konfliktusok létét. Jellemzõen ez az alacsony iskolázottságú, vidéki, falusi településeken élõkre igaz. Az elfojtás hátterében gyakran vélt vagy valós félelem húzódik. Gyakran idõs, egyedülálló emberekre jellemzõ ez az attitûd.
2. A konfliktusokat élezõk a leginkább rendpártiak. Õk azok, akik szerint a szegények és gazdagok között, a cigányok és nem cigányok, vagy a kár a politikai táborok, kiemelten a Fidesz és MSZP támogatók között jelentõs feszültségek vannak. Náluk a rendpártiság és a félelem okozza, hogy konfliktusaikat inkább kiélezik.
3. A kooperatív konfliktuskezelési megoldásokat választókra a magasabb iskolai végzettség és magasabb kereset jellemzõ. Õk azok, akik felvállalják a konfliktusokat és a leginkább õk keresnek megoldási lehetõségeket.
Az ELTE-n kidolgozott tananyag igyekszik a harmadik csoporthoz tartozók súlyát megnövelni, az ehhez szükséges készségeket kifejleszteni. A képzésben résztvevõk megtanulják a jogérvényesítés, szociálpszichológia és konfliktuskezelés alapjait, illetve szakosodhatnak munkaügyi konfliktusok, oktatásügyi konfliktusok pozitív kimenetelének elõsegítésére,, vagy megismerkedhetnek a közösségi problémamegoldás egyik formájával, a settlement-tel.
A program kidolgozói tudatosan vontak be informatikusokat, hogy a multimédiás alkalmazást az átmenetileg vagy tartósan akadályozott felhasználók is teljes értékûen használhassák. Az INFOTÁRS projekt eredményeként létrejött akadálymentes tananyagok fejlesztési módszertana éppen erre a kérdésre kínál választ. Így szolgálja a fejlesztés filozófiája is az esélyegyenlõséget.
A képzés tudományos hátterét a legfontosabb érintett területek kiváló ismerõinek részvételével, konferencián összegezték. Ezen részt vett Dr Tausz Katalin dékán, ELTE TáTK (témája: A három részre szakadt Magyarország. Beszámoló a lokális konfliktusok kutatásáról); Dr. Kállai Ernõ, aki a nemzetiségi jogokért felelõs helyettes biztosként, az Alapvetõ Jogok Biztosának Hivatalában alkalmazta tudását (témája: A magára hagyott közösség. A romák társadalmi helyzete Magyarországon); Abonyi-Tóth Andor, egyetemi tanársegéd, ELTE Informatikai Kar (témája: Informatika és esélyegyenlõség); Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla, egyetemi tanár, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Közép-Európai Egyetem; Dr. Halmai Gábor egyetemi tanár, alkotmányjogász; és Radó Péter oktatáspolitikai elemzõ, egyetemi oktató, az oktpolcafe.hu blog szerkesztõje (témája: Oktatási egyenlõtlenségek és oktatáspolitikai válaszok).
"Konfliktusok, krízisek kezelése a médiában" címmel média-kerekasztalt is rendeztek, György Bence (TV2), Kotroczó Róbert (RTL Klub), Sáling Gergõ (Origo), Tóth Béla (Blikk) és Kriza Bori (ELTE TáTK) részvételével.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lovagina
- 2012. September 24. 18:06:51
#2 |
kukackac
- 2012. September 24. 19:27:39
#3 |
Advaita
- 2012. September 25. 18:16:08
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.