Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az oroszok elfoglalták Hévízt
Életben tartják az ingatlanpiacot, pörgetik a turizmust, a vendéglõsöktõl a fodrászokon át a piaci kofákig mindenkivel jót tesznek. Oroszok, ukránok tömegével költik a pénzüket Hévízen. Egy település, ahol már megvalósult a keleti nyitás.
Andrej Jekatyerinburgból költözött Hévízre. Az Urálon túli városban az éves átlaghõmérséklet 3 fok, a tél hat hónapig tart, és azon túl, hogy ott végezték ki a cári családot 1918-ban, valamint Borisz Jelcin is odavalósi, egy tömeges és halálos anthraxfertõzés is fûzõdik a nevéhez: 1979-ben elromlott a helyi vegyifegyver-gyár szellõzõrendszere.
Andrej jó klímájú, nyugodt, tiszta levegõjû várost keresett, ahol hosszú távon lehet élni és dolgozni. Három évvel ezelõtt Hévízre esett a választása, mert egy világutazó barátja szerint az még Karlovy Varynál is jobb hely.
Heti két tömött busz
Rajta kívül akkor még nem voltak oroszok a városban, most viszont nem kell attól tartania, hogy nem lesz kivel ápolnia az anyanyelvét. Hévízt ellepték az oroszok. A városban járva a magyar és a régen megszokott német beszéd mellett egyértelmûen az orosz dominál, lépten-nyomon cirill betûs feliratokba, reklámtáblákba, étlapokba botlik az ember, szemmel látható, hogy belõlük él az egész környék.
És bár hallani olyan véleményeket is, hogy az orosz turisták idõnként rendetlenek a szállodákban, hangosak és gyorsabban elhasználják a környezetüket, az általános vélekedés inkább pozitív. A város fejlõdik, az oroszok pénzt hoznak, és igényt tartanak a helyiek szolgáltatásaira.
Fotó: Nagy Attila [origo]
"Jönnek akkor is, amikor zima van"
Moszkvából, Szentpétervárról, Szaratovból, Szamarából, Murmanszkból, Cseljabinszkból, Nyizsnyij Novgorodból és Jekatyerinburgból jönnek a legtöbben, a helyiek tapasztalata szerint két tömött busz - korábban a ferihegyi, a Malév csõdje óta inkább a bécsi reptérrõl - szinte minden héten érkezik.
Oda vannak a jó idõért, a meleg gyógyvízért, a jó minõségû autóutakért, amelyeken az orosz léptékekhez képest villámgyorsan kiugorhatnak Bécsbe vagy Grazba, és elérhetik a szlovén vagy a horvát tengerpartot is. Imádják, hogy nagyokat lehet sétálni a parkokban, és ezt a nõk, akár sötétedés után is, egyedül is megtehetik, szeretik a magyar borokat és a libamájat (a guszinij pecsenyt), és hogy minden jóval olcsóbb, mint például Moszkvában. Németh Andreának, a Fox Autorent hévízi vezetõjének legalábbis ezt mesélik az ideérkezõk, akik közül többen visszajárók.
Szerinte ráadásul megvan a druzsba érzése is, mélyül az orosz-magyar barátság, és május óta a Kaukázus lábánál fekvõ Pjatyigorszk révén orosz testvérvárosa is van Hévíznek. Orosz szemüvegen keresztül kedvesek és mosolygósak vagyunk, fõleg, ha még a nyelvükön is próbálunk beszélni. Angolul vagy németül nehéz velük boldogulni, ilyenkor az elsõ találkozáskor kicsit bizalmatlanok, ezt - és a kamerától való tartózkodásukat - az [origo] riportere is megtapasztalta. Nem véletlen, hogy az utazási irodák, az élelmesebb vendéglõsök, boltosok, fodrászok, fogászok vagy ingatlanosok már ráálltak az oroszra - van, aki már három évvel ezelõtt órákat vett, mihelyst az elsõ orosz látogató elérte a Hévíz táblát.
Magazín Jánosa
Az egyik négycsillagos szállodával szembeni kis családi boltot mindenki felkeresi, ottjártunkkor egymást váltották a németül vagy oroszul beszélõ idõsebb fürdõzõk. János üzletének hírét - magazín Jánosa, ahogy az oroszok emlegetik - szájról szájra adják, a kisbolt ugyanis mindent kiír oroszul, és a házi szalámitól, a kolbásztól kezdve a marcipánig csupa olyan dolgot árul, amelyet az oroszok kedvelnek, sõt szuvenírként haza is visznek. Szuvenírt egyébként rendszeresen hoznak is magukkal Magyarországra, a tulajdonos és a szintén a boltban dolgozó lánya rengeteg orosz csokoládét kapott, "vodka meg egész kirakat van otthon".
Fotó: Nagy Attila [origo]
Az elsõ hullámban érkezõkre úgy emlékeznek, mint akik két kézzel szórták a pénzt
A legnagyobb sláger persze a gyógytó, Európa legnagyobb meleg vizû tava, amely Budapest után évek óta messze a legnépszerûbb utazási célpont az országban. Csak tavaly közel egymillió éjszakát töltöttek a turisták a városban, a KSH szerint 49 százalékuk külföldi volt. Hatos Endre fürdõvezetõ is úgy becsüli, hogy a látogatók körülbelül fele magyar, a másik fele pedig ugyanolyan arányban orosz és német ajkú (egészen pontosan orosz és ukrán, illetve német és osztrák vegyesen).
Merthogy az oroszok mellett Ukrajnából is szép számmal jönnek, igaz, közülük többen csak néhány órát töltenek Hévízen, hazaútban a Földközi-tenger partjáról. Az oroszok viszont egy vagy több hetet idõznek a tó partján, "jönnek akkor is, amikor zima van", és a városiak szerint rendesen költenek. Az elsõ hullámban - két-három évvel ezelõtt - érkezõkre úgy emlékeznek, mint akik szinte két kézzel szórták a pénzt, de a mostaniak sem árérzékenyek. Keresik a jobb szállodákat, nem alkudoznak, és nekik köszönhetõ, hogy errefelé az ingatlanárak sem estek vissza.
Házat, lakást is vesznek
"Összetehetjük a kezünket, hogy idejöttek" - hálálkodik Kovács László, az Exclusive Immobilien ingatlaniroda vezetõje, akinél Andrej is dolgozik. Azt mondja, az oroszok ugyan nem rohanták le az ingatlanpiacot, nincs akkora invázió, mint a válság elõtti tíz évben a németek részérõl, de az elmaradt német, holland, brit vásárlók utáni ûrt szerencsésen betöltik.
Ugyanezt érzékeli Csillag Katalin, egy másik helyi ingatlaniroda, a Star Group tulajdonosa is, aki szerint egyre több a visszatérõ turista, és potenciálisan mind többen megjelennek az ingatlanpiacon is, ráadásul már nemcsak Hévíz, hanem a közeli kisebb települések is érdeklik õket.
Fotó: Nagy Attila [origo]
Csak Hévízen 39 ingatlan került orosz vagy ukrán kézbe fél év alatt
Kovács László vevõinek 60 százaléka orosz, és majdnem ilyen arányokat mutatnak a hivatalosan összesített helyi statisztikák is. A Zala megyei kormányhivatal az év elsõ hat hónapjában 88 engedélyt adott ki nem uniós állampolgár ingatlanvásárlására, miközben 102-en az unióból is vettek a környéken lakást, házat, telket. Eszerint majd minden második adásvétel az Európai Unión kívülrõl valósult meg, és a számokból az is kiderül, hogy ezeknél tízbõl kilenc vevõ orosz volt, a többi ukrán. (Egész pontosan egyvalaki Koszovóból és még további egy vevõ a Seychelles-szigetekrõl is érkezett.)
Csak Hévízen 39 ingatlan került orosz vagy ukrán kézbe január és július között, Keszthelyen 21, Gyenesdiáson további 16. A többi ház vagy lakás Nemesbükön, Vonyarcvashegyen, Felsõpáhokon, Zalacsányon és még néhány közeli településen talált orosz anyanyelvû gazdára.
"Példásan rendbe teszik, gondozzák, felújítják a házakat, nem kell tartani tõlük" - oszlatja el a környéken idõnként hallható aggályokat a növekvõ orosz jelenlétrõl Kovács László. Szerinte az oroszok ittléte mindenkinek jó, a magyarok ingatlanjai is értékesebbé válnak, és mindebbõl még a piacon paradicsomot áruló õstermelõk is profitálnak.
Link
Andrej Jekatyerinburgból költözött Hévízre. Az Urálon túli városban az éves átlaghõmérséklet 3 fok, a tél hat hónapig tart, és azon túl, hogy ott végezték ki a cári családot 1918-ban, valamint Borisz Jelcin is odavalósi, egy tömeges és halálos anthraxfertõzés is fûzõdik a nevéhez: 1979-ben elromlott a helyi vegyifegyver-gyár szellõzõrendszere.
Andrej jó klímájú, nyugodt, tiszta levegõjû várost keresett, ahol hosszú távon lehet élni és dolgozni. Három évvel ezelõtt Hévízre esett a választása, mert egy világutazó barátja szerint az még Karlovy Varynál is jobb hely.
Heti két tömött busz
Rajta kívül akkor még nem voltak oroszok a városban, most viszont nem kell attól tartania, hogy nem lesz kivel ápolnia az anyanyelvét. Hévízt ellepték az oroszok. A városban járva a magyar és a régen megszokott német beszéd mellett egyértelmûen az orosz dominál, lépten-nyomon cirill betûs feliratokba, reklámtáblákba, étlapokba botlik az ember, szemmel látható, hogy belõlük él az egész környék.
És bár hallani olyan véleményeket is, hogy az orosz turisták idõnként rendetlenek a szállodákban, hangosak és gyorsabban elhasználják a környezetüket, az általános vélekedés inkább pozitív. A város fejlõdik, az oroszok pénzt hoznak, és igényt tartanak a helyiek szolgáltatásaira.
Fotó: Nagy Attila [origo]
"Jönnek akkor is, amikor zima van"
Moszkvából, Szentpétervárról, Szaratovból, Szamarából, Murmanszkból, Cseljabinszkból, Nyizsnyij Novgorodból és Jekatyerinburgból jönnek a legtöbben, a helyiek tapasztalata szerint két tömött busz - korábban a ferihegyi, a Malév csõdje óta inkább a bécsi reptérrõl - szinte minden héten érkezik.
Oda vannak a jó idõért, a meleg gyógyvízért, a jó minõségû autóutakért, amelyeken az orosz léptékekhez képest villámgyorsan kiugorhatnak Bécsbe vagy Grazba, és elérhetik a szlovén vagy a horvát tengerpartot is. Imádják, hogy nagyokat lehet sétálni a parkokban, és ezt a nõk, akár sötétedés után is, egyedül is megtehetik, szeretik a magyar borokat és a libamájat (a guszinij pecsenyt), és hogy minden jóval olcsóbb, mint például Moszkvában. Németh Andreának, a Fox Autorent hévízi vezetõjének legalábbis ezt mesélik az ideérkezõk, akik közül többen visszajárók.
Szerinte ráadásul megvan a druzsba érzése is, mélyül az orosz-magyar barátság, és május óta a Kaukázus lábánál fekvõ Pjatyigorszk révén orosz testvérvárosa is van Hévíznek. Orosz szemüvegen keresztül kedvesek és mosolygósak vagyunk, fõleg, ha még a nyelvükön is próbálunk beszélni. Angolul vagy németül nehéz velük boldogulni, ilyenkor az elsõ találkozáskor kicsit bizalmatlanok, ezt - és a kamerától való tartózkodásukat - az [origo] riportere is megtapasztalta. Nem véletlen, hogy az utazási irodák, az élelmesebb vendéglõsök, boltosok, fodrászok, fogászok vagy ingatlanosok már ráálltak az oroszra - van, aki már három évvel ezelõtt órákat vett, mihelyst az elsõ orosz látogató elérte a Hévíz táblát.
Magazín Jánosa
Az egyik négycsillagos szállodával szembeni kis családi boltot mindenki felkeresi, ottjártunkkor egymást váltották a németül vagy oroszul beszélõ idõsebb fürdõzõk. János üzletének hírét - magazín Jánosa, ahogy az oroszok emlegetik - szájról szájra adják, a kisbolt ugyanis mindent kiír oroszul, és a házi szalámitól, a kolbásztól kezdve a marcipánig csupa olyan dolgot árul, amelyet az oroszok kedvelnek, sõt szuvenírként haza is visznek. Szuvenírt egyébként rendszeresen hoznak is magukkal Magyarországra, a tulajdonos és a szintén a boltban dolgozó lánya rengeteg orosz csokoládét kapott, "vodka meg egész kirakat van otthon".
Fotó: Nagy Attila [origo]
Az elsõ hullámban érkezõkre úgy emlékeznek, mint akik két kézzel szórták a pénzt
A legnagyobb sláger persze a gyógytó, Európa legnagyobb meleg vizû tava, amely Budapest után évek óta messze a legnépszerûbb utazási célpont az országban. Csak tavaly közel egymillió éjszakát töltöttek a turisták a városban, a KSH szerint 49 százalékuk külföldi volt. Hatos Endre fürdõvezetõ is úgy becsüli, hogy a látogatók körülbelül fele magyar, a másik fele pedig ugyanolyan arányban orosz és német ajkú (egészen pontosan orosz és ukrán, illetve német és osztrák vegyesen).
Merthogy az oroszok mellett Ukrajnából is szép számmal jönnek, igaz, közülük többen csak néhány órát töltenek Hévízen, hazaútban a Földközi-tenger partjáról. Az oroszok viszont egy vagy több hetet idõznek a tó partján, "jönnek akkor is, amikor zima van", és a városiak szerint rendesen költenek. Az elsõ hullámban - két-három évvel ezelõtt - érkezõkre úgy emlékeznek, mint akik szinte két kézzel szórták a pénzt, de a mostaniak sem árérzékenyek. Keresik a jobb szállodákat, nem alkudoznak, és nekik köszönhetõ, hogy errefelé az ingatlanárak sem estek vissza.
Házat, lakást is vesznek
"Összetehetjük a kezünket, hogy idejöttek" - hálálkodik Kovács László, az Exclusive Immobilien ingatlaniroda vezetõje, akinél Andrej is dolgozik. Azt mondja, az oroszok ugyan nem rohanták le az ingatlanpiacot, nincs akkora invázió, mint a válság elõtti tíz évben a németek részérõl, de az elmaradt német, holland, brit vásárlók utáni ûrt szerencsésen betöltik.
Ugyanezt érzékeli Csillag Katalin, egy másik helyi ingatlaniroda, a Star Group tulajdonosa is, aki szerint egyre több a visszatérõ turista, és potenciálisan mind többen megjelennek az ingatlanpiacon is, ráadásul már nemcsak Hévíz, hanem a közeli kisebb települések is érdeklik õket.
Fotó: Nagy Attila [origo]
Csak Hévízen 39 ingatlan került orosz vagy ukrán kézbe fél év alatt
Kovács László vevõinek 60 százaléka orosz, és majdnem ilyen arányokat mutatnak a hivatalosan összesített helyi statisztikák is. A Zala megyei kormányhivatal az év elsõ hat hónapjában 88 engedélyt adott ki nem uniós állampolgár ingatlanvásárlására, miközben 102-en az unióból is vettek a környéken lakást, házat, telket. Eszerint majd minden második adásvétel az Európai Unión kívülrõl valósult meg, és a számokból az is kiderül, hogy ezeknél tízbõl kilenc vevõ orosz volt, a többi ukrán. (Egész pontosan egyvalaki Koszovóból és még további egy vevõ a Seychelles-szigetekrõl is érkezett.)
Csak Hévízen 39 ingatlan került orosz vagy ukrán kézbe január és július között, Keszthelyen 21, Gyenesdiáson további 16. A többi ház vagy lakás Nemesbükön, Vonyarcvashegyen, Felsõpáhokon, Zalacsányon és még néhány közeli településen talált orosz anyanyelvû gazdára.
"Példásan rendbe teszik, gondozzák, felújítják a házakat, nem kell tartani tõlük" - oszlatja el a környéken idõnként hallható aggályokat a növekvõ orosz jelenlétrõl Kovács László. Szerinte az oroszok ittléte mindenkinek jó, a magyarok ingatlanjai is értékesebbé válnak, és mindebbõl még a piacon paradicsomot áruló õstermelõk is profitálnak.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
ten23
- 2012. September 25. 19:23:59
#12 |
postaimre
- 2012. September 26. 05:31:53
#13 |
ssman
- 2012. September 26. 05:39:02
#14 |
apacuka11
- 2012. September 26. 12:47:42
#15 |
karpat
- 2012. September 26. 14:04:15
#16 |
Kedvesi
- 2012. September 26. 14:38:07
#17 |
lalapapa
- 2012. September 27. 01:41:00
#18 |
karikasostor
- 2012. September 27. 07:49:34
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.