Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
EGYEZMÉNY AZ EMBERI JOGOKRÓL ÉS A BIOMEDICINÁRÓL
AZ EURÓPA TANÁCSNAK AZ EMBERI LÉNY EMBERI JOGAINAK ÉS MÉLTÓSÁGÁNAK A BIOLÓGIA ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY ALKALMAZÁSÁRA TEKINTETTEL TÖRTÉNÕ VÉDELMÉRÕL SZÓLÓ, OVIEDÓBAN, 1997. ÁPRILIS 4-ÉN KELT EGYEZMÉNYE:
EGYEZMÉNY AZ EMBERI JOGOKRÓL ÉS A BIOMEDICINÁRÓL
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai, más Államok és az Európai Közösség, amelyek a jelen Egyezményt aláírták,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 1948. december 10-én fogadott el;
figyelembe véve az 1950. november 4. napján kelt Egyezményt az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmérõl;
figyelembe véve az 1961. október 18. napján kelt Európai Szociális Kartát;
figyelembe véve az 1966. december 16. keltezésû Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;;
figyelembe véve az 1981. január 28. napján kelt Egyezményt az egyén védelmérõl tekintettel; személyes jellegû adatainak gépi feldolgozására;;
figyelembe véve egyúttal a Gyermek Jogairól szóló, 1989. november 20. napján kelt Egyezményt;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység megvalósítása; és hogy e cél elérésének egyik módja az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelme és fejlesztése;
tudatában léve a biológia és az orvostudomány gyors fejlõdésének;
meggyõzõdve az ember tiszteletben tartásának szükségességérõl mind egyéni mind az emberi fajhoz tartozó mivoltában és elismerve méltósága biztosításának jelentõségét;
annak tudatában, hogy a biológia és az orvostudomány nem megfelelõ alkalmazása az emberi méltóságot veszélyeztetõ cselekményekhez vezethet;
kijelentve, hogy a biológia és az orvostudomány elõrehaladását a jelen és a jövõ nemzedékek javára kell felhasználni;
hangsúlyozva a nemzetközi együttmûködés szükségességét annak érdekében, hogy az egész Emberiség élvezze a biológia és az orvostudomány eredményeit;
elismerve a nyilvános vita szorgalmazásának jelentõségét a biológia és az orvostudomány alkalmazása által felvetett kérdésekrõl és az azokra adandó válaszokról;
azzal a szándékkal, hogy emlékeztessék a társadalom minden tagját jogaira és felelõsségére;
figyelembe véve a Parlamenti Közgyûlés e területen végzett munkáját, ideértve bioetikai egyezmény kidolgozására vonatkozó 1160 (1991) számú ajánlását;
attól a szándéktól vezéreltetve, hogy a biológia és az orvostudomány alkalmazási területén megtegyék a szükséges intézkedéseket az ember méltóságának és az egyén alapvetõ jogainak és szabadságjogainak védelmére;
az alábbiakban állapodtak meg:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. Cikk. - Tárgy és cél
A jelen Egyezményben Részes Államok védelemben részesítik az emberi lényt méltóságában és önazonosságában és megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítják sérthetetlenségének és más jogainak és alapvetõ szabadságainak tiszteletben tartását a biológia és az orvostudomány alkalmazásának vonatkozásában.
Minden Részes Állam saját belsõ jogukban megteszik a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatályba léptetésére.
2. Cikk. - Az ember lény elsõbbsége
Az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsõbbséget élvez.
3. Cikk - Igazságos hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz
A Részes Felek, figyelembe véve az egészségügyi szükségleteket és a rendelkezésre álló forrásokat, megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy joghatóságuk területén biztosítsák a megfelelõ minõségû egészségügyi ellátásban való igazságos részesülést.
4. Cikk - Szakmai elõírások és kötelezettségek
Minden egészségügyi beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai elõírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával kell végrehajtani.
II. FEJEZET
Beleegyezés
5. Cikk - Általános szabály
Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érdekelt személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta.
Ennek a személynek elõzetesen megfelelõ tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetérõl, valamint következményeirõl és kockázatairól.
Az érdekelt személy beleegyezését bármikor, szabadon visszavonhatja.
6. Cikk - Beleegyezési képességgel nem rendelkezõ személyek védelme
1. A 17. és 20. cikkek fenntartása mellett, beleegyezési képességgel nem rendelkezõ személyen csak saját közvetlen javát szolgáló beavatkozás hajtható végre.
2. Abban az esetben, amikor a törvény szerint, egy kiskorú nem rendelkezik a beavatkozásba való beleegyezés képességével, a beavatkozást csak képviselõje, hatóság vagy a törvény által kijelölt személy vagy testület engedélyével lehet végrehajtani.
A kiskorú véleményét korának és érettségi fokának megfelelõen egyre meghatározóbb mértékû tényezõként kell figyelembe venni.
3. Abban az esetben, ha a törvény szerint, szellemi fogyatékosság, betegség vagy más hasonló ok miatt, a nagykorú nem rendelkezik a beavatkozásba való beleegyezés képességével, a beavatkozást csak képviselõje, hatóság vagy a törvény által kijelölt személy vagy testület engedélyével lehet végrehajtani.
Az érintett személyt a lehetõséghez képest be kell vonni az engedélyezési eljárásba.
4. A 2. és 3. pontban említett képviselõt, hatóságot, személyt vagy testületet az 5. cikkben megjelölteknek megfelelõ tájékoztatásban kell részesíteni.
5. A 2. és 3. pontban említett engedély az érdekelt személy érdekében bármikor visszavonható.
7. Cikk - Elmezavarban szenvedõ személyek védelme
A törvényben meghatározott felügyeleti és ellenõrzési, valamint fellebbezési eljárásokat magában foglaló védelmi feltételek elõírják, hogy a súlyos elmezavarban szenvedõ személyt beleegyezése nélkül csak abban az esetben lehet olyan beavatkozásnak alávetni, amelynek célja e zavar kezelése, ha a kezelés hiánya az érintett egészségének súlyos károsodásával fenyeget.
8. Cikk - Sürgõsségi helyzetek
Amikor sürgõsségi helyzetben a megfelelõ beleegyezés nem szerezhetõ meg, az érintett személy egészsége érdekében minden orvosilag nélkülözhetetlen beavatkozás azonnal végrehajtható.
9. Cikk - Elõzetesen kinyilvánított szándék
Az orvosi beavatkozás idõpontjában szándéka kinyilvánítására képtelen állapotban lévõ beteg beavatkozással kapcsolatos, elõzetesen kinyilvánított szándékát figyelembe kell venni.
III. FEJEZET
Magánélet és a tájékoztatáshoz való jog
10. Cikk - Magánélet és a tájékoztatáshoz való jog
1. Minden egyénnek joga van arra, hogy magánéletét tiszteletben tartsák az egészségével kapcsolatos adataival összefüggésben.
2. Minden személynek joga van ismerni az egészségével kapcsolatosan összegyûjtött minden adatot. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani annak az akaratát is, aki a tájékoztatása mellõzését kívánja.
3. Kivételes esetben, a beteg érdekében a törvény korlátozhatja a 2. pontban meghatározott jogok gyakorlását.
IV. FEJEZET
Emberi génállomány
11. Cikk - Hátrányos megkülönböztetés tiltása
Az egyén örökletes genetikai állománya alapján történõ hátrányos megkülönböztetésének minden formája tilos.
12. Cikk - Genetikai elõrejelzõ vizsgálatok
Csak orvosi vagy orvosi kutatási céklból, megfelelõ genetikai tanácsadás biztosításával lehet olyan vizsgálatokhoz folyamodni, amelyek genetikai betegségek elõrejelzésére, vagy az érintett személy betegségre való genetikai hajlamának, vagy fogékonyságának kimutatására, illetve annak megállapítására szolgálnak, hogy hordoz-e betetgséget elõidézõ gént.
13. Cikk - Beavatkozások az emberi génállományon
Olyan beavatkozás, amelynek tárgya az emberi génállomány megváltoztatása csak megelõzési, kórismézési, vagy gyógyítási indokból hajtható végre és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása.
14. Cikk - A nem megválasztásának tilalma
A születendõ gyermek nemének megválasztására nem elfogadható az orvosi segítséggel végzett reprodukciós technikák alkalmazása, kivéve, ha a cél egy nemhez kötötten öröklõdõ súlyos betegség elkerülése.
V. FEJEZET
Tudományos kutatás
15.Cikk - Általános szabály
A tudományos kutatás a biológia és az orvostudomány területén szabadon gyakorolható, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit és az emberi lényt védelmezõ egyéb jogi rendelkezéseket betartják.
16 Cikk- A magukat kutatásnak alávetõ személyek védelme
Egyéneken bármiféle kutatás kizárólag a következõ feltételek együttes fennállása esetén folytatható:
i. nem létezik az emberen folytatott kutatáshoz hasonló hatékonyságú alternatív módszer,
ii. a személyt fenyegetõ esetleges kockázatok nem haladják meg a kutatás lehetséges hasznát,
iii. a kutatási terv megkapta az illetékes testület jóváhagyását, miután a kutatási terv tudományos helytállóságát független vizsgálatnak vetették alá, beleértve a kutatási cél jelentõségének értékelését, valamint etikai elfogadhatóságának multidiszciplináris vizsgálatát.
iv. a magukat kutatásnak alávetõ személyeket tájékoztatták jogaikról és az õket védelmezõ törvényben elõírt biztosítékokról
. v. a 5. Cikkben elõírt beleegyezés megadása kifejezett, célzott és írásos formában történt. Ez a beleegyezés bármikor szabadon visszavonható.
17. Cikk - A kutatásba való beleegyezésük képességével nem rendelkezõ egyének védelme
1. az 5. cikkben elõírtaknak megfelelõ beleegyezési képességgel nem rendelkezõ egyénen csak abban az esetben folytatható kutatás, ha a következõ feltételek együttesen fennállnak:
i. a 16. Cikk (i)-(iv) bekezdéseiben foglalt feltételek teljesülnek;
ii. a kutatástól várt eredmények valóságos és közvetlen haszonnal járhatnak az egyén egészségére nézve;
iii. a kutatás beleegyezési képességgel rendelkezõ alanyokon nem végezhetõ el hasonló hatékonysággal;
iv. a 6. Cikk által elõírt engedély megadása célzott és írásos formában történt, és v. a személy azt nem tagadja meg.
2. Kivételesen és a törvény által elõírt védelmi feltételek között, engedélyezhetõ olyan kutatás, amelynek eredménye nem jár közvetlen haszonnal az érdekelt személy egészségére nézve, ha az 1. pont (i), (iii), (iv) és (v) bekezdésében elõírt, valamint a következõ kiegészítõ feltételek együttesen fennállnak:
i. a kutatás célja, hogy a személy állapotához, betegségéhez vagy zavarához kapcsolódó tudományos ismeretek jelentõs gyarapításával meghatározott idõn belül hozzájáruljon olyan eredmények eléréséhez, amelyek hasznosak az érintett személy, vagy más, azonos korcsoporthoz tartozó vagy azonos betegségben vagy zavarban szenvedõ vagy azonos jellegzetességeket mutató személyek számára.
ii. a kutatás az érintett személy számára csupán minimális kockázattal és minimális igénybevétellel jár együtt.
18. Cikk - Embriókon végzett in vitro kutatás
1. Amennyiben az embriókon végzett in vitro kutatást a törvény megengedi, a törvénynek megfelelõ védelmet kell biztosítania az embrió számára.
2. Emberi embrió létrehozása kutatás céljából tilos.
VI. FEJEZET
Élõ adományozóból történõ szerv- és szövetkivétel átültetés céljából
19.Cikk - Általános szabály
1. Élõ adományozótól átültetés céljából szerv- vagy szövetkivételt csak a befogadó gyógyításának érdekében lehet végrehajtani és ha nem áll rendelkezésre sem halott személy megfelelõ szerve vagy szövete, sem más hasonló hatékonyságú gyógyító eljárás.
2. Az 5. Cikkben elõírt beleegyezést kifejezetten és célzottan, írásban vagy hivatalos testület elõtt kell megadni.
20. Cikk - Szerv kivételébe való beleegyezésük képességével nem rendelkezõ egyének védelme
1. Semmilyen szerv- vagy szövetkivétel sem végezhetõ olyan személyen, aki nem rendelkezik az 5. cikkben elõírtnak megfelelõ beleegyezési képességgel.
2. Kivételesen és a törvény által elõírt védelmi feltételek között engedélyezhetõ újraképzõdõ szövet kivétele olyan személybõl, aki nem rendelkezik beleegyezési képességgel, ha a következõ feltételek együttesen fennállnak:
i. nem áll rendelkezésre beleegyezési képessége birtokában lévõ kompatibilis adományozó,
ii. a befogadó az adományozó testvére,
iii. az adományozás alkalmas a befogadó életének megmentésére,
iv. a 6. cikk 2. és 3. pontja által elõírt engedély megadása célzott és írásos formában történt, úgy ahogyan azt a törvény elõírja,
v. a lehetséges adományozó az adományozást nem tagadja meg.
VII. FEJEZET
A haszonszerzés tilalma és az emberi testrész felhasználása
21.Cikk - A haszonszerzés tiltása
Az emberi test és részei, mint ilyenek, nem képezhetik haszonszerzés forrását.
22. Cikk - Az emberi test eltávolított alkotórészének felhasználása
Egy beavatkozás során eltávolított emberi testrészt kizárólag a megfelelõ tájékoztatási és beleegyezési eljárásokkal összhangban lehet az eltávolítás céljától eltérõ célra megõrizni és felhasználni.
VIII. FEJEZET
Az Egyezmény rendelkezéseinek megsértése
23. Cikk - A jogok vagy elvek megsértése
A Részes Felek megfelelõ bírói védelmet biztosítanak annak érdekében, hogy meggátolják, vagy mielõbb megszûntessék a jelen Egyezményben elismert jogok vagy elvek törvénytelen megsértését.
24. Cikk- Indokolatlan kár jóvátétele
Egy beavatkozás következtében indokolatlan kárt szenvedett személynek joga van méltányos jóvátételre a törvény által elõírt feltételek és eljárások szerint.
25. Cikk- Szankciók
A Részes Felek megfelelõ szankciókat helyeznek kilátásba azokra az esetekre, amelyekben megsértik a jelen Egyezmény elõírásait.
IX. FEJEZET
A jelen Egyezmény viszonya más rendelkezésekhez
26. Cikk - A jogok gyakorlásának korlátozásai
1. A jelen Egyezményben foglalt jogok gyakorlása és a védelmi rendelkezések nem képezhetik más korlátozások tárgyát, mint amelyek a törvényben meghatározott esetekben, egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a bûncselekmények megelõzése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
2. Az elõzõ bekezdésben említett korlátozások nem alkalmazhatóak a 11., 13., 14., 16., 17., 19., 20. és 21. cikkek esetében.
27. Cikk - Szélesebb körû védelem
A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, mint amely korlátozza, vagy sérti valamely Részes Állam lehetõségét arra, hogy szélesebb körû védelmet nyújtson a biológia és az orvostudomány alkalmazását illetõen, mint amelyet a jelen Egyezmény elõír.
X. FEJEZET
Nyilvános vita
28. Cikk - Nyilvános vita
A jelen Egyezményben Részes Felek ügyelnek arra, hogy a biológia és az orvostudomány fejlõdése által felvetett alapkérdések megfelelõ nyilvános vita tárgyát képezzék, különösen a jelentõs orvosi, társadalmi, gazdasági, erkölcsi és jogi vonatkozások fényében, és hogy az esetleges gyakorlati alkalmazások megfelelõ szakmai tanácskozás tárgyát képezzék.
XI. FEJEZET
Az Egyezmény értelmezése és ellenõrzése
29. Cikk - Az Egyezmény értelmezése
Az Emberi Jogok Európai Bírósága, minden bírósági peres eljárástól függetlenül, konzultatív véleményt adhat a jelen Egyezmény értelmezésével kapcsolatos jogi kérdésekben az alábbiak megkeresésére:
- egy Részes Fél kormánya számára, miután errõl tájékoztatta a többi Felet,
- a 32. Cikk által felállított és a Részes államok Képviselõire szûkített összetételû Bizottság, a leadott szavazatok kétharmadával meghozott döntése alapján.
30. Cikk - Jelentések az Egyezmény alkalmazásáról
Az Európa Tanács Fõtitkárának kérésére valamennyi Részes Fél köteles magyarázatot adni arról, hogy miként biztosítja saját belsõ jogában az Egyezmény valamennyi rendelkezésének hatékony alkalmazását.
XII. FEJEZET
Jegyzõkönyvek
31. Cikk - Jegyzõkönyvek
A 32. cikk rendelkezéseinek megfelelõen Jegyzõkönyvek kerülhetnek kidolgozásra annak érdekében, hogy a jelen Egyezményben foglalt elvek meghatározott területeken továbbfejlesztésre kerüljenek.
A Jegyzõkönyvek az Egyezmény Aláírói számára aláírásra nyitva állnak. A Jegyzõkönyvek megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorulnak. Egy aláíró nem erõsítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a Jegyzõkönyveket, ha elõzetesen vagy egyidejûleg nem erõsítette meg, nem fogadta el vagy nem hagyta jóvá az Egyezményt.
XIII. FEJEZET
Az Egyezmény módosításai
32. Cikk - Az Egyezmény módosításai
1. A jelen Cikkben és a 29. Cikkben a "Bizottságra" ruházott feladatokat a Bioetikai Igazgató Bizottság (CDBI), vagy bármely más, a Miniszteri Bizottság által erre a célra kijelölt bizottság hajtja végre.
2. A 29. Cikkben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, az Európa Tanács minden tagállama, továbbá a jelen Egyezmény minden olyan Részes Fele, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, képviseltetheti magát a Bizottságban amikor az a jelen Egyezmény által ráruházott feladatokat teljesíti, és ott egy szavazattal rendelkezik.
3. A 33. Cikkben megjelölt vagy a 34. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen csatlakozásra felkért minden Állam, amely az Egyezménynek nem Részese, megfigyelõt nevezhet ki a Bizottság mellé. Amennyiben az Európai Közösség nem Részese az Egyezménynek, megfigyelõvel képviseltetheti magát a Bizottságban.
4. A tudományos fejlõdés figyelembe vétele érdekében a jelen Egyezményt a hatályba lépését követõen legkésõbb öt évvel, majd ezt követõen a Bizottság által meghatározott rendszeres idõközönként a Bizottság vizsgálatnak veti alá.
5. Valamely Részes Fél, a Bizottság vagy a Miniszteri Bizottság által beterjesztett, a jelen Egyezményhez kapcsolódó minden módosító javaslatot, valamint jegyzõkönyv-javaslatot vagy egy Jegyzõkönyvhöz kapcsolódó módosító javaslatot az Európa Tanács Fõtitkárának tudomására kell hozni, aki azt maga továbbítja az Európa Tanács tagállamainak, az Európai Közösségnek, minden Aláírónak, minden Részes Félnek, minden, a 33. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen aláírásra felkért Államnak és minden, a 34. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen csatlakozásra felkért Államnak.
6. A Bizottság a javaslatot leghamarabb két hónappal azt követõen vizsgálja meg, hogy az a Fõtitkár által az 5. pontnak megfelelõen továbbításra került. A Bizottság a leadott szavazatok kétharmados többségével elfogadott szöveget jóváhagyásra a Miniszteri Bizottság elé terjeszti. A szöveget elfogadása után eljuttatják megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra a Részes Feleknek.
7. Minden módosítás annak a hónapnak az elsõ napján lép hatályba az azt elfogadó Részes Felekre nézve, amely egy hónap elteltével azon idõpont után következik be, amikor öt Részes Fél, közöttük az Európa Tanács legalább négy tagállama tájékoztatta a Fõtitkárt az elfogadásról.
Minden Részes Fél számára, amely azt késõbb fogadja el, a módosítás annak a hónapnak az elsõ napján lép hatályba, amely egy hónap elteltével következik be azon idõpont után, amikor az illetõ Részes Fél tájékoztatta a Fõtitkárt az elfogadásról.
XIV. FEJEZET
Záró rendelkezések
33. Cikk - Aláírás, megerõsítés és hatályba lépés
1. A jelen Egyezmény nyitva áll aláírásra az Európa Tanács tagállamai, a kidolgozásában részt vett nem tagállamok és az Európai Közösség részére.
2. A jelen Egyezmény megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. A megerõsítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A jelen Egyezmény az azon idõpontot követõ három hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor öt Állam, közöttük az Európa Tanács legkevesebb négy tagállama kifejezte, hogy az Egyezményt az elõzõ pont rendelkezéseinek megfelelõen magára nézve kötelezõnek ismeri el.
4. Minden Aláíró számára, aki késõbb fejezi ki, hogy az Egyezményt magára nézve kötelezõnek ismeri el, az Egyezmény a megerõsítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbe helyezésének idõpontját követõ három hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
34. Cikk - Az Európa Tanácson kívüli országok
1. Jelen Egyezmény hatályba lépését követõen az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Részes Felekkel folytatott konzultáció után az Európa Tanács Alapszabályának 20. d.) bekezdése alapján hozott többségi határozattal és a Miniszteri Bizottságban helyet foglalni jogosult szerzõdõ Felek képviselõinek egyhangú szavazatával csatlakozásra kérhet bármely olyan Államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak.
2. Az Egyezmény minden csatlakozó Állam számára a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Fõtitkáránál történõ letétbe helyezésének idõpontját követõ három hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
35. Cikk - Területi hatály
1. Az aláíráskor vagy a megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmány letétbe helyezésének idõpontjában minden Aláíró meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amely vagy amelyek vonatkozásában a jelen Egyezményt alkalmazni kell. ugyanezt a nyilatkozatot minden más Állam megteheti csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor.
2. Az Európa Tanács Fõtitkárához intézett nyilatkozatban ezt követõen bármikor minden Részes Fél kiterjesztheti a jelen Egyezmény érvényességét a nyilatkozatában megjelölt minden további területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelõs vagy amelynek képviseletében kötelezettség vállalására jogosult. E terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a Fõtitkár általi kézhezvételének idõpontját követõ három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
3. A két elõzõ pontnak megfelelõen tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban megjelölt bármely terület vonatkozásában a Fõtitkárhoz címzett értesítéssel visszavonható. A visszavonás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvételétõl számított három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá.
36. Cikk - Fenntartások
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítésrõl szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely Állam és az Európai Közösség az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet,amennyiben a területén ekkor hatályban lévõ valamely törvény nincs összhangban ezzel a rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegû fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett minden fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid ismertetését.
3. Bármely Részes Fél, a jelen Egyezmény hatályát kiterjeszti a 35. Cikk 2. pontjában elõírt nyilatkozatban megjelölt valamely területre, az elõzõ pontoknak megfelelõen fenntartást tehet az érintett területre vonatkozóan.
4. Bármely Részes Fél, amely a jelen Cikkben említett fenntartást tette, fenntartását visszavonhatja az Európa Tanács Fõtitkárához címzett nyilatkozat útján. A visszavonás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvételétõl számított egy hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá.
37. Cikk - Felmondás
1. Bármely Részes Fél bármikor felmondhatja a jelen Egyezményt az Európa Tanács Fõtitkárához intézett értesítés útján.
2. A felmondás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvételétõl számított három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá.
38. Cikk - Értesítések
Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti a Tanács tagállamait, az Európai Közösséget, valamennyi Aláírót, valamennyi Felet és minden további, a jelen Egyezményhez való csatlakozásra felkért Államot:
a. minden aláírásról;
b. minden megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésérõl; c. a jelen Egyezmény 33. vagy 34. Cikkeiben meghatározott valamennyi hatályba lépési idõpontról;
d. a 32. Cikknek megfelelõen elfogadott valamennyi módosításról vagy jegyzõkönyvrõl és arról az idõpontról, amikor ez a módosítás vagy jegyzõkönyv hatályba lép;
e. a 35. Cikk rendelkezései alapján megtett minden nyilatkozatról;
f. a 36. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen megtett minden fenntartásról és visszavonásról;
g. minden, jelen Egyezménnyel összefüggõ cselekményrõl, értesítésrõl és tájékoztatásról.
Ennek hiteléül az alulírottak, kellõ felhatalmazás birtokában, aláírták a jelen Egyezményt.
Készült Oviedóban ( Asztúria ), 1997. április 4. napján, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa Tanács minden tagállamának, az Európai Közösségnek, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak és minden, jelen Egyezményhez való csatlakozásra felkért Államnak hitelesített másolatot küld.
(Ezen Egyezményt az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12.én kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyvel együtt, a Magyar Köztársaság Országgyûlése 2002. május 1-i hatálybalépéssel, a 2002. évi VI. törvényben hirdette ki.)
EGYEZMÉNY AZ EMBERI JOGOKRÓL ÉS A BIOMEDICINÁRÓL
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai, más Államok és az Európai Közösség, amelyek a jelen Egyezményt aláírták,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 1948. december 10-én fogadott el;
figyelembe véve az 1950. november 4. napján kelt Egyezményt az Emberi Jogok és Alapvetõ Szabadságok Védelmérõl;
figyelembe véve az 1961. október 18. napján kelt Európai Szociális Kartát;
figyelembe véve az 1966. december 16. keltezésû Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;;
figyelembe véve az 1981. január 28. napján kelt Egyezményt az egyén védelmérõl tekintettel; személyes jellegû adatainak gépi feldolgozására;;
figyelembe véve egyúttal a Gyermek Jogairól szóló, 1989. november 20. napján kelt Egyezményt;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység megvalósítása; és hogy e cél elérésének egyik módja az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelme és fejlesztése;
tudatában léve a biológia és az orvostudomány gyors fejlõdésének;
meggyõzõdve az ember tiszteletben tartásának szükségességérõl mind egyéni mind az emberi fajhoz tartozó mivoltában és elismerve méltósága biztosításának jelentõségét;
annak tudatában, hogy a biológia és az orvostudomány nem megfelelõ alkalmazása az emberi méltóságot veszélyeztetõ cselekményekhez vezethet;
kijelentve, hogy a biológia és az orvostudomány elõrehaladását a jelen és a jövõ nemzedékek javára kell felhasználni;
hangsúlyozva a nemzetközi együttmûködés szükségességét annak érdekében, hogy az egész Emberiség élvezze a biológia és az orvostudomány eredményeit;
elismerve a nyilvános vita szorgalmazásának jelentõségét a biológia és az orvostudomány alkalmazása által felvetett kérdésekrõl és az azokra adandó válaszokról;
azzal a szándékkal, hogy emlékeztessék a társadalom minden tagját jogaira és felelõsségére;
figyelembe véve a Parlamenti Közgyûlés e területen végzett munkáját, ideértve bioetikai egyezmény kidolgozására vonatkozó 1160 (1991) számú ajánlását;
attól a szándéktól vezéreltetve, hogy a biológia és az orvostudomány alkalmazási területén megtegyék a szükséges intézkedéseket az ember méltóságának és az egyén alapvetõ jogainak és szabadságjogainak védelmére;
az alábbiakban állapodtak meg:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. Cikk. - Tárgy és cél
A jelen Egyezményben Részes Államok védelemben részesítik az emberi lényt méltóságában és önazonosságában és megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítják sérthetetlenségének és más jogainak és alapvetõ szabadságainak tiszteletben tartását a biológia és az orvostudomány alkalmazásának vonatkozásában.
Minden Részes Állam saját belsõ jogukban megteszik a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatályba léptetésére.
2. Cikk. - Az ember lény elsõbbsége
Az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsõbbséget élvez.
3. Cikk - Igazságos hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz
A Részes Felek, figyelembe véve az egészségügyi szükségleteket és a rendelkezésre álló forrásokat, megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy joghatóságuk területén biztosítsák a megfelelõ minõségû egészségügyi ellátásban való igazságos részesülést.
4. Cikk - Szakmai elõírások és kötelezettségek
Minden egészségügyi beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai elõírások és kötelezettségek tiszteletben tartásával kell végrehajtani.
II. FEJEZET
Beleegyezés
5. Cikk - Általános szabály
Egészségügyi beavatkozás csak azután hajtható végre, ha abba az érdekelt személy szabadon és tájékozottságon alapuló beleegyezését adta.
Ennek a személynek elõzetesen megfelelõ tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és természetérõl, valamint következményeirõl és kockázatairól.
Az érdekelt személy beleegyezését bármikor, szabadon visszavonhatja.
6. Cikk - Beleegyezési képességgel nem rendelkezõ személyek védelme
1. A 17. és 20. cikkek fenntartása mellett, beleegyezési képességgel nem rendelkezõ személyen csak saját közvetlen javát szolgáló beavatkozás hajtható végre.
2. Abban az esetben, amikor a törvény szerint, egy kiskorú nem rendelkezik a beavatkozásba való beleegyezés képességével, a beavatkozást csak képviselõje, hatóság vagy a törvény által kijelölt személy vagy testület engedélyével lehet végrehajtani.
A kiskorú véleményét korának és érettségi fokának megfelelõen egyre meghatározóbb mértékû tényezõként kell figyelembe venni.
3. Abban az esetben, ha a törvény szerint, szellemi fogyatékosság, betegség vagy más hasonló ok miatt, a nagykorú nem rendelkezik a beavatkozásba való beleegyezés képességével, a beavatkozást csak képviselõje, hatóság vagy a törvény által kijelölt személy vagy testület engedélyével lehet végrehajtani.
Az érintett személyt a lehetõséghez képest be kell vonni az engedélyezési eljárásba.
4. A 2. és 3. pontban említett képviselõt, hatóságot, személyt vagy testületet az 5. cikkben megjelölteknek megfelelõ tájékoztatásban kell részesíteni.
5. A 2. és 3. pontban említett engedély az érdekelt személy érdekében bármikor visszavonható.
7. Cikk - Elmezavarban szenvedõ személyek védelme
A törvényben meghatározott felügyeleti és ellenõrzési, valamint fellebbezési eljárásokat magában foglaló védelmi feltételek elõírják, hogy a súlyos elmezavarban szenvedõ személyt beleegyezése nélkül csak abban az esetben lehet olyan beavatkozásnak alávetni, amelynek célja e zavar kezelése, ha a kezelés hiánya az érintett egészségének súlyos károsodásával fenyeget.
8. Cikk - Sürgõsségi helyzetek
Amikor sürgõsségi helyzetben a megfelelõ beleegyezés nem szerezhetõ meg, az érintett személy egészsége érdekében minden orvosilag nélkülözhetetlen beavatkozás azonnal végrehajtható.
9. Cikk - Elõzetesen kinyilvánított szándék
Az orvosi beavatkozás idõpontjában szándéka kinyilvánítására képtelen állapotban lévõ beteg beavatkozással kapcsolatos, elõzetesen kinyilvánított szándékát figyelembe kell venni.
III. FEJEZET
Magánélet és a tájékoztatáshoz való jog
10. Cikk - Magánélet és a tájékoztatáshoz való jog
1. Minden egyénnek joga van arra, hogy magánéletét tiszteletben tartsák az egészségével kapcsolatos adataival összefüggésben.
2. Minden személynek joga van ismerni az egészségével kapcsolatosan összegyûjtött minden adatot. Ugyanakkor tiszteletben kell tartani annak az akaratát is, aki a tájékoztatása mellõzését kívánja.
3. Kivételes esetben, a beteg érdekében a törvény korlátozhatja a 2. pontban meghatározott jogok gyakorlását.
IV. FEJEZET
Emberi génállomány
11. Cikk - Hátrányos megkülönböztetés tiltása
Az egyén örökletes genetikai állománya alapján történõ hátrányos megkülönböztetésének minden formája tilos.
12. Cikk - Genetikai elõrejelzõ vizsgálatok
Csak orvosi vagy orvosi kutatási céklból, megfelelõ genetikai tanácsadás biztosításával lehet olyan vizsgálatokhoz folyamodni, amelyek genetikai betegségek elõrejelzésére, vagy az érintett személy betegségre való genetikai hajlamának, vagy fogékonyságának kimutatására, illetve annak megállapítására szolgálnak, hogy hordoz-e betetgséget elõidézõ gént.
13. Cikk - Beavatkozások az emberi génállományon
Olyan beavatkozás, amelynek tárgya az emberi génállomány megváltoztatása csak megelõzési, kórismézési, vagy gyógyítási indokból hajtható végre és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása.
14. Cikk - A nem megválasztásának tilalma
A születendõ gyermek nemének megválasztására nem elfogadható az orvosi segítséggel végzett reprodukciós technikák alkalmazása, kivéve, ha a cél egy nemhez kötötten öröklõdõ súlyos betegség elkerülése.
V. FEJEZET
Tudományos kutatás
15.Cikk - Általános szabály
A tudományos kutatás a biológia és az orvostudomány területén szabadon gyakorolható, amennyiben a jelen Egyezmény rendelkezéseit és az emberi lényt védelmezõ egyéb jogi rendelkezéseket betartják.
16 Cikk- A magukat kutatásnak alávetõ személyek védelme
Egyéneken bármiféle kutatás kizárólag a következõ feltételek együttes fennállása esetén folytatható:
i. nem létezik az emberen folytatott kutatáshoz hasonló hatékonyságú alternatív módszer,
ii. a személyt fenyegetõ esetleges kockázatok nem haladják meg a kutatás lehetséges hasznát,
iii. a kutatási terv megkapta az illetékes testület jóváhagyását, miután a kutatási terv tudományos helytállóságát független vizsgálatnak vetették alá, beleértve a kutatási cél jelentõségének értékelését, valamint etikai elfogadhatóságának multidiszciplináris vizsgálatát.
iv. a magukat kutatásnak alávetõ személyeket tájékoztatták jogaikról és az õket védelmezõ törvényben elõírt biztosítékokról
. v. a 5. Cikkben elõírt beleegyezés megadása kifejezett, célzott és írásos formában történt. Ez a beleegyezés bármikor szabadon visszavonható.
17. Cikk - A kutatásba való beleegyezésük képességével nem rendelkezõ egyének védelme
1. az 5. cikkben elõírtaknak megfelelõ beleegyezési képességgel nem rendelkezõ egyénen csak abban az esetben folytatható kutatás, ha a következõ feltételek együttesen fennállnak:
i. a 16. Cikk (i)-(iv) bekezdéseiben foglalt feltételek teljesülnek;
ii. a kutatástól várt eredmények valóságos és közvetlen haszonnal járhatnak az egyén egészségére nézve;
iii. a kutatás beleegyezési képességgel rendelkezõ alanyokon nem végezhetõ el hasonló hatékonysággal;
iv. a 6. Cikk által elõírt engedély megadása célzott és írásos formában történt, és v. a személy azt nem tagadja meg.
2. Kivételesen és a törvény által elõírt védelmi feltételek között, engedélyezhetõ olyan kutatás, amelynek eredménye nem jár közvetlen haszonnal az érdekelt személy egészségére nézve, ha az 1. pont (i), (iii), (iv) és (v) bekezdésében elõírt, valamint a következõ kiegészítõ feltételek együttesen fennállnak:
i. a kutatás célja, hogy a személy állapotához, betegségéhez vagy zavarához kapcsolódó tudományos ismeretek jelentõs gyarapításával meghatározott idõn belül hozzájáruljon olyan eredmények eléréséhez, amelyek hasznosak az érintett személy, vagy más, azonos korcsoporthoz tartozó vagy azonos betegségben vagy zavarban szenvedõ vagy azonos jellegzetességeket mutató személyek számára.
ii. a kutatás az érintett személy számára csupán minimális kockázattal és minimális igénybevétellel jár együtt.
18. Cikk - Embriókon végzett in vitro kutatás
1. Amennyiben az embriókon végzett in vitro kutatást a törvény megengedi, a törvénynek megfelelõ védelmet kell biztosítania az embrió számára.
2. Emberi embrió létrehozása kutatás céljából tilos.
VI. FEJEZET
Élõ adományozóból történõ szerv- és szövetkivétel átültetés céljából
19.Cikk - Általános szabály
1. Élõ adományozótól átültetés céljából szerv- vagy szövetkivételt csak a befogadó gyógyításának érdekében lehet végrehajtani és ha nem áll rendelkezésre sem halott személy megfelelõ szerve vagy szövete, sem más hasonló hatékonyságú gyógyító eljárás.
2. Az 5. Cikkben elõírt beleegyezést kifejezetten és célzottan, írásban vagy hivatalos testület elõtt kell megadni.
20. Cikk - Szerv kivételébe való beleegyezésük képességével nem rendelkezõ egyének védelme
1. Semmilyen szerv- vagy szövetkivétel sem végezhetõ olyan személyen, aki nem rendelkezik az 5. cikkben elõírtnak megfelelõ beleegyezési képességgel.
2. Kivételesen és a törvény által elõírt védelmi feltételek között engedélyezhetõ újraképzõdõ szövet kivétele olyan személybõl, aki nem rendelkezik beleegyezési képességgel, ha a következõ feltételek együttesen fennállnak:
i. nem áll rendelkezésre beleegyezési képessége birtokában lévõ kompatibilis adományozó,
ii. a befogadó az adományozó testvére,
iii. az adományozás alkalmas a befogadó életének megmentésére,
iv. a 6. cikk 2. és 3. pontja által elõírt engedély megadása célzott és írásos formában történt, úgy ahogyan azt a törvény elõírja,
v. a lehetséges adományozó az adományozást nem tagadja meg.
VII. FEJEZET
A haszonszerzés tilalma és az emberi testrész felhasználása
21.Cikk - A haszonszerzés tiltása
Az emberi test és részei, mint ilyenek, nem képezhetik haszonszerzés forrását.
22. Cikk - Az emberi test eltávolított alkotórészének felhasználása
Egy beavatkozás során eltávolított emberi testrészt kizárólag a megfelelõ tájékoztatási és beleegyezési eljárásokkal összhangban lehet az eltávolítás céljától eltérõ célra megõrizni és felhasználni.
VIII. FEJEZET
Az Egyezmény rendelkezéseinek megsértése
23. Cikk - A jogok vagy elvek megsértése
A Részes Felek megfelelõ bírói védelmet biztosítanak annak érdekében, hogy meggátolják, vagy mielõbb megszûntessék a jelen Egyezményben elismert jogok vagy elvek törvénytelen megsértését.
24. Cikk- Indokolatlan kár jóvátétele
Egy beavatkozás következtében indokolatlan kárt szenvedett személynek joga van méltányos jóvátételre a törvény által elõírt feltételek és eljárások szerint.
25. Cikk- Szankciók
A Részes Felek megfelelõ szankciókat helyeznek kilátásba azokra az esetekre, amelyekben megsértik a jelen Egyezmény elõírásait.
IX. FEJEZET
A jelen Egyezmény viszonya más rendelkezésekhez
26. Cikk - A jogok gyakorlásának korlátozásai
1. A jelen Egyezményben foglalt jogok gyakorlása és a védelmi rendelkezések nem képezhetik más korlátozások tárgyát, mint amelyek a törvényben meghatározott esetekben, egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a bûncselekmények megelõzése, a közegészség védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
2. Az elõzõ bekezdésben említett korlátozások nem alkalmazhatóak a 11., 13., 14., 16., 17., 19., 20. és 21. cikkek esetében.
27. Cikk - Szélesebb körû védelem
A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, mint amely korlátozza, vagy sérti valamely Részes Állam lehetõségét arra, hogy szélesebb körû védelmet nyújtson a biológia és az orvostudomány alkalmazását illetõen, mint amelyet a jelen Egyezmény elõír.
X. FEJEZET
Nyilvános vita
28. Cikk - Nyilvános vita
A jelen Egyezményben Részes Felek ügyelnek arra, hogy a biológia és az orvostudomány fejlõdése által felvetett alapkérdések megfelelõ nyilvános vita tárgyát képezzék, különösen a jelentõs orvosi, társadalmi, gazdasági, erkölcsi és jogi vonatkozások fényében, és hogy az esetleges gyakorlati alkalmazások megfelelõ szakmai tanácskozás tárgyát képezzék.
XI. FEJEZET
Az Egyezmény értelmezése és ellenõrzése
29. Cikk - Az Egyezmény értelmezése
Az Emberi Jogok Európai Bírósága, minden bírósági peres eljárástól függetlenül, konzultatív véleményt adhat a jelen Egyezmény értelmezésével kapcsolatos jogi kérdésekben az alábbiak megkeresésére:
- egy Részes Fél kormánya számára, miután errõl tájékoztatta a többi Felet,
- a 32. Cikk által felállított és a Részes államok Képviselõire szûkített összetételû Bizottság, a leadott szavazatok kétharmadával meghozott döntése alapján.
30. Cikk - Jelentések az Egyezmény alkalmazásáról
Az Európa Tanács Fõtitkárának kérésére valamennyi Részes Fél köteles magyarázatot adni arról, hogy miként biztosítja saját belsõ jogában az Egyezmény valamennyi rendelkezésének hatékony alkalmazását.
XII. FEJEZET
Jegyzõkönyvek
31. Cikk - Jegyzõkönyvek
A 32. cikk rendelkezéseinek megfelelõen Jegyzõkönyvek kerülhetnek kidolgozásra annak érdekében, hogy a jelen Egyezményben foglalt elvek meghatározott területeken továbbfejlesztésre kerüljenek.
A Jegyzõkönyvek az Egyezmény Aláírói számára aláírásra nyitva állnak. A Jegyzõkönyvek megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorulnak. Egy aláíró nem erõsítheti meg, fogadhatja el vagy hagyhatja jóvá a Jegyzõkönyveket, ha elõzetesen vagy egyidejûleg nem erõsítette meg, nem fogadta el vagy nem hagyta jóvá az Egyezményt.
XIII. FEJEZET
Az Egyezmény módosításai
32. Cikk - Az Egyezmény módosításai
1. A jelen Cikkben és a 29. Cikkben a "Bizottságra" ruházott feladatokat a Bioetikai Igazgató Bizottság (CDBI), vagy bármely más, a Miniszteri Bizottság által erre a célra kijelölt bizottság hajtja végre.
2. A 29. Cikkben meghatározott rendelkezések sérelme nélkül, az Európa Tanács minden tagállama, továbbá a jelen Egyezmény minden olyan Részes Fele, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, képviseltetheti magát a Bizottságban amikor az a jelen Egyezmény által ráruházott feladatokat teljesíti, és ott egy szavazattal rendelkezik.
3. A 33. Cikkben megjelölt vagy a 34. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen csatlakozásra felkért minden Állam, amely az Egyezménynek nem Részese, megfigyelõt nevezhet ki a Bizottság mellé. Amennyiben az Európai Közösség nem Részese az Egyezménynek, megfigyelõvel képviseltetheti magát a Bizottságban.
4. A tudományos fejlõdés figyelembe vétele érdekében a jelen Egyezményt a hatályba lépését követõen legkésõbb öt évvel, majd ezt követõen a Bizottság által meghatározott rendszeres idõközönként a Bizottság vizsgálatnak veti alá.
5. Valamely Részes Fél, a Bizottság vagy a Miniszteri Bizottság által beterjesztett, a jelen Egyezményhez kapcsolódó minden módosító javaslatot, valamint jegyzõkönyv-javaslatot vagy egy Jegyzõkönyvhöz kapcsolódó módosító javaslatot az Európa Tanács Fõtitkárának tudomására kell hozni, aki azt maga továbbítja az Európa Tanács tagállamainak, az Európai Közösségnek, minden Aláírónak, minden Részes Félnek, minden, a 33. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen aláírásra felkért Államnak és minden, a 34. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen csatlakozásra felkért Államnak.
6. A Bizottság a javaslatot leghamarabb két hónappal azt követõen vizsgálja meg, hogy az a Fõtitkár által az 5. pontnak megfelelõen továbbításra került. A Bizottság a leadott szavazatok kétharmados többségével elfogadott szöveget jóváhagyásra a Miniszteri Bizottság elé terjeszti. A szöveget elfogadása után eljuttatják megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra a Részes Feleknek.
7. Minden módosítás annak a hónapnak az elsõ napján lép hatályba az azt elfogadó Részes Felekre nézve, amely egy hónap elteltével azon idõpont után következik be, amikor öt Részes Fél, közöttük az Európa Tanács legalább négy tagállama tájékoztatta a Fõtitkárt az elfogadásról.
Minden Részes Fél számára, amely azt késõbb fogadja el, a módosítás annak a hónapnak az elsõ napján lép hatályba, amely egy hónap elteltével következik be azon idõpont után, amikor az illetõ Részes Fél tájékoztatta a Fõtitkárt az elfogadásról.
XIV. FEJEZET
Záró rendelkezések
33. Cikk - Aláírás, megerõsítés és hatályba lépés
1. A jelen Egyezmény nyitva áll aláírásra az Európa Tanács tagállamai, a kidolgozásában részt vett nem tagállamok és az Európai Közösség részére.
2. A jelen Egyezmény megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. A megerõsítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. A jelen Egyezmény az azon idõpontot követõ három hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba, amikor öt Állam, közöttük az Európa Tanács legkevesebb négy tagállama kifejezte, hogy az Egyezményt az elõzõ pont rendelkezéseinek megfelelõen magára nézve kötelezõnek ismeri el.
4. Minden Aláíró számára, aki késõbb fejezi ki, hogy az Egyezményt magára nézve kötelezõnek ismeri el, az Egyezmény a megerõsítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmány letétbe helyezésének idõpontját követõ három hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
34. Cikk - Az Európa Tanácson kívüli országok
1. Jelen Egyezmény hatályba lépését követõen az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a Részes Felekkel folytatott konzultáció után az Európa Tanács Alapszabályának 20. d.) bekezdése alapján hozott többségi határozattal és a Miniszteri Bizottságban helyet foglalni jogosult szerzõdõ Felek képviselõinek egyhangú szavazatával csatlakozásra kérhet bármely olyan Államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak.
2. Az Egyezmény minden csatlakozó Állam számára a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Fõtitkáránál történõ letétbe helyezésének idõpontját követõ három hónap lejárta utáni hónap elsõ napján lép hatályba.
35. Cikk - Területi hatály
1. Az aláíráskor vagy a megerõsítésrõl, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okmány letétbe helyezésének idõpontjában minden Aláíró meghatározhatja azt a területet vagy azokat a területeket, amely vagy amelyek vonatkozásában a jelen Egyezményt alkalmazni kell. ugyanezt a nyilatkozatot minden más Állam megteheti csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor.
2. Az Európa Tanács Fõtitkárához intézett nyilatkozatban ezt követõen bármikor minden Részes Fél kiterjesztheti a jelen Egyezmény érvényességét a nyilatkozatában megjelölt minden további területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelõs vagy amelynek képviseletében kötelezettség vállalására jogosult. E terület vonatkozásában az Egyezmény a nyilatkozatnak a Fõtitkár általi kézhezvételének idõpontját követõ három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
3. A két elõzõ pontnak megfelelõen tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban megjelölt bármely terület vonatkozásában a Fõtitkárhoz címzett értesítéssel visszavonható. A visszavonás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvételétõl számított három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá.
36. Cikk - Fenntartások
1. Az Egyezmény aláírása vagy a megerõsítésrõl szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármely Állam és az Európai Közösség az Egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet,amennyiben a területén ekkor hatályban lévõ valamely törvény nincs összhangban ezzel a rendelkezéssel. A jelen Cikk alapján általános jellegû fenntartásokat nem lehet tenni.
2. A jelen Cikk alapján tett minden fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid ismertetését.
3. Bármely Részes Fél, a jelen Egyezmény hatályát kiterjeszti a 35. Cikk 2. pontjában elõírt nyilatkozatban megjelölt valamely területre, az elõzõ pontoknak megfelelõen fenntartást tehet az érintett területre vonatkozóan.
4. Bármely Részes Fél, amely a jelen Cikkben említett fenntartást tette, fenntartását visszavonhatja az Európa Tanács Fõtitkárához címzett nyilatkozat útján. A visszavonás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvételétõl számított egy hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá.
37. Cikk - Felmondás
1. Bármely Részes Fél bármikor felmondhatja a jelen Egyezményt az Európa Tanács Fõtitkárához intézett értesítés útján.
2. A felmondás az értesítésnek a Fõtitkár általi kézhezvételétõl számított három hónap elteltét követõ hónap elsõ napján válik hatályossá.
38. Cikk - Értesítések
Az Európa Tanács Fõtitkára értesíti a Tanács tagállamait, az Európai Közösséget, valamennyi Aláírót, valamennyi Felet és minden további, a jelen Egyezményhez való csatlakozásra felkért Államot:
a. minden aláírásról;
b. minden megerõsítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésérõl; c. a jelen Egyezmény 33. vagy 34. Cikkeiben meghatározott valamennyi hatályba lépési idõpontról;
d. a 32. Cikknek megfelelõen elfogadott valamennyi módosításról vagy jegyzõkönyvrõl és arról az idõpontról, amikor ez a módosítás vagy jegyzõkönyv hatályba lép;
e. a 35. Cikk rendelkezései alapján megtett minden nyilatkozatról;
f. a 36. Cikk rendelkezéseinek megfelelõen megtett minden fenntartásról és visszavonásról;
g. minden, jelen Egyezménnyel összefüggõ cselekményrõl, értesítésrõl és tájékoztatásról.
Ennek hiteléül az alulírottak, kellõ felhatalmazás birtokában, aláírták a jelen Egyezményt.
Készült Oviedóban ( Asztúria ), 1997. április 4. napján, angol és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell letétbe helyezni. Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa Tanács minden tagállamának, az Európai Közösségnek, a jelen Egyezmény kidolgozásában részt vett nem tagállamoknak és minden, jelen Egyezményhez való csatlakozásra felkért Államnak hitelesített másolatot küld.
(Ezen Egyezményt az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12.én kelt Kiegészítõ Jegyzõkönyvel együtt, a Magyar Köztársaság Országgyûlése 2002. május 1-i hatálybalépéssel, a 2002. évi VI. törvényben hirdette ki.)
Hozzaszolasok
#1 |
Advaita
- 2012. September 28. 14:31:38
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.