Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Boros: Nyilvánosan leleplezõdött az MNB vezetése


Zsidó virtschaft! Nyilvánosan leleplezõdött a Magyar Nemzeti Bank vezetése – jelentette ki Boros Imre a Lánchíd Rádióban.

A közgazdász – aki korábban a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott – azt mondta: a jegybank tevékenysége eddig is a magyar gazdaság legfõbb fékje volt. De azzal, hogy Braun Róbert, Simor András elnök tanácsadója az MSZP pártpolitikusaként folytatja, végképp nem hagy helyet kételynek. Azonban szerinte még aggályosabb mindaz, ami emögött meghúzódik. Az, hogy fontos információk szivároghattak ki a jegybankból. Papp Endre interjúja.
Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2012. October 01. 06:48:49
Mellár: Orbánék az életveszélyes megoldást

Strukturális változásokra van szükség a gazdaságban ahhoz, hogy valóban meg tudjunk szabadulni az adósságunktól, azonban a kormány valószínûleg az életveszélyes megoldást választja majd, és megpróbálja a jegybank devizatartalékából csökkenteni az adósságot – mondta az mfor.hu-nak adott interjújában Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Mfor.hu-interjú.
hirdetés

- Az 50. Közgazdász-vándorgyûlésen pénteken tartott elõadásában úgy fogalmazott, hogy "rajtunk már egy jótündér sem segítene", mivel úgyis újratermelnénk az adósságunkat, emellett Ön szerint a kormány "életveszélyes" módszerrel, a jegybanki tartalék felhasználásával csökkentené a devizaadósságot. Ha egyik sem mûködik, akkor Ön szerint mi lenne az adósságcsökkentés helyes módja?

- Errõl is beszéltem az elõadásomban: a kormánynak meg kellene hirdetnie egy adósságkonszolidációs programot, melynek keretében hat-tíz év alatt a jelenlegi 80 százalékos GDP-arányos adósságszintet 60 százalék alá lehetne csökkenteni. Erre csak akkor van lehetõség, ha a reálkamat és a növekedés közti rést csökkenteni tudjuk, hiszen ez ma 3-4 százalék, ezt nevezik adósságcsapdának, hiszen ez a különbség önmagában is az adósság növekedéséhez vezet. Ezt kell ellensúlyozni azzal, hogy a költségvetés elsõdleges szinten többletet termel. Számítások szerint egy ilyen 3-4 százalékos rés esetén jelentõs, 3 százalék körüli elsõdleges többlet kell ahhoz, hogy ne növekedjen az adósságállomány.
50 százalékos támogatással telephelyfejlesztés alföldi és közép-dunántúli ipari és szolgáltató cégeknek! Pályázzon, segítünk!

Vagyis a kormánynak egy olyan gazdaságpolitikát kellene kialakítania, mellyel egyrészt tudja csökkenteni a kamatot azzal, hogy kiszámítható, átlátható módon mûködik, illetve a növekedési ütemet emelni kell. Ha egy két-három százalékos növekedés találkozhatna egy 3 százalék körüli reálkamattal, akkor az valóban azt jelentené, hogy nem lenne szükség elsõdleges többletre. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a kormány észre vegye, hogy itt komoly szerkezeti problémák vannak, és ennek megfelelõen kell beavatkozni, hogy ez a szerkezeti válság feloldódjon.

- Ez a szerkezeti változás hozhatná el az áhított két-három százalékos növekedést?
Mellár Tamás

Mellár: rajtunk egy jótündér sem segítene

Oszkó: 12 év hibáit ismétli most meg újra az Orbán-kormány

Közgazdász koalíció formálódik az Orbán-kormány ellen

Mellár: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség

Századvég: gazdaságpolitikai fordulatra van szükség
További cikkek »

- Igen, egyértelmû. Hiszen a gazdasági növekedést az elmúlt években inkább a külföldi tulajdonú vállalkozások hozták, melyek az utóbbi idõben a válság és a kormány gazdaságpolitikája miatt eléggé elbizonytalanodtak, ezért a teljesítményük, a beruházásuk csökkent. Ugyanakkor a hazai tulajdonú vállalkozások nem voltak képesek ezt a rést befoltozni, ezért indult csökkenésnek a gazdaság. A hazai vállalkozásokat csak úgy tudjuk helyzetbe hozni, a termelésüket felfuttatni, ha ezt egy másik szerkezetben próbáljuk megtenni, elõadásomban próbáltam röviden utalni arra is, hogy ez a szerkezetváltás például elõtérbe helyezhetne olyan iparágakat, mint a mezõgazdaság, az élelmiszergazdaság, a megújuló energia, a vízgazdálkodás. Arra lenne szükség, hogy olyan szektorokban induljon be a növekedés, melyeknek nagy a hozzáadott értékük, illetve viszonylag kicsi az importigényük, hogy ne vezessen a növekedés megint külkereskedelmi mérleg-hiányhoz és folyó fizetési mérleg-hiányhoz, mivel az újabb eladósodással járna.

- Ezek szerint a kormány alapvetõ céljával egyetért, mely szerint sokkal inkább hazai forrásokra kell támaszkodni, a hazai vállalatokat kell helyzetbe hozni?

- Azzal a perspektivikus céllal egyetértek, hogy ezt a duális szerkezetet meg kell változtatni, melyben van egyfelõl a külföldi tulajdonú vállalatok együttese, melyek szigetekként mûködnek, nincs komoly kapcsolatuk a hazai gazdasággal, másfelõl pedig vannak a hazai vállalkozások, melyek nem elég versenyképesek, nem elég tõkeerõsek. Arra lenne szükség, hogy a hazai vállalatok tudjanak integrálódni a világgazdaságba, ki tudjanak lépni a világpiacra, versenyképesek legyenek. Ezt tehetik akár a multik beszállítóiként, vagy önállóan is kiléphetnek a világpiacra.
Ha az Ön cége legalább 5 éve termelõ tevékenységet folytat, akkor Önnek "muszáj" pályáznia! Segítünk!

A gond az, hogy ezt a célt a kormány is felismerte, csak nem úgy fogott hozzá a dologhoz, ahogy kellene. Elsõ lépésben a hazai cégeket kellene helyzetbe hozni, megerõsíteni, majd utána ezek át tudják venni a külföldi cégek helyét a termelésben. Ezzel szemben a kormány erõsen nekiment a külföldi vállalkozásoknak különadókkal, bankadóval és egyéb intézkedésekkel, miközben a hazai vállalatokat nem tudta helyzetbe hozni, ezért hiány támadt.

- A másik Ön által említett tényezõ a reálkamat csökkenése, amire szükség lenne. Ezt mivel lehetne elérni? Mekkora szerepe lehetne ebben egy IMF-megállapodásnak, mely olcsóbb finanszírozást jelenthetne?
Magyarország és az IMF

Orbán: a kormány válasza alapján lehet IMF-megállapodás

Parragh: a vállalatok mentették meg Magyarországot

Varga: további kiadáscsökkentés lehet

Szakmai körök nem kritizálták a 2008-as IMF-megállapodást

Borbély: 2008-as IMF-csomagra nem adósságkezelési célból volt szükség
További cikkek »

- Jelen pillanatban hét százalék környékén tudunk hitelhez jutni, ekkora költsége van az adósságmegújításnak, míg ha lenne egy IMF-megállapodás, akkor ennél jóval kedvezõbb, 3-4 százalékos szinten is tudnánk magunkat finanszírozni. Egyrészt a hitelt is fel tudnánk esetleg használni, illetve maga a megállapodás is tovább csökkenthetné a hozamainkat. Ez azért lenne jó, mert a már említett rés a reálkamatok és a növekedés között szûkülne a rés, lazább lenne az adósságcsapda, és könnyebben tudnánk ebbõl a helyzetbõl szabadulni.

Azt fontos kiemelni, hogy ez az általam reálkamatnak nevezett érték nincs közvetlen kapcsolatban a jegybanki alapkamattal, vagyis hiába csökkenti most a kamatot a Monetáris Tanács, az semmiképp sem érinti közvetlenül azt a kamatlábat, amin a magyar állam finanszírozni tudja magát. Az attól függ, hogy a külföldi befektetõk hogyan értékelik a magyar gazdaság teljesítményét, mennyire tartanak minket kockázatosnak, és mennyit hajlandók ezért áldozni.

- Hogyan látja egy IMF-megállapodás esélyeit most? Ön szerint egy kommunikációs trükk a kormány politikája, mellyel megpróbálnak minél elõnyösebb megállapodást kicsikarni, vagy nem is akarnak megállapodni?

- Én elég régóta, nagyjából április óta azt gondolom, hogy a kormány igazából nem akar IMF-megegyezést, csak tárgyalni akar, meg akarja nyugtatni a piacokat, hogy nincs nagy kockázat. Egy ilyen megállapodás a gazdaságpolitika mozgásterét jelentõsen csökkentené, az unortodox gazdaságpolitikai lépéseket fel kellene függeszteni, a Valutaalap negyedévente vizsgálódna itt. Ezt mindenképpen el akarja kerülni a kormány, ha túl közel kerül az egyezség, akkor mondanak egy-két olyan dolgot, amivel elijesztik a tárgyalófelet, ha viszont úgy látják, hogy a forint éppen gyengül, akkor sokkal békülékenyebb hangot ütnek meg. Ezt azért teszik, hogy minél tovább kihúzzák megegyezés nélkül, illetve arra az esetre, ha a világgazdaságban egy jelentõs negatív fordulat lenne, akkor végsõ esetként mégis meg lehessen kötni a szerzõdést.

Ez a politika látszik tavaly november óta. Most a kormány kitart amellett, hogy novemberben akár lehet is megállapodás, de a piac már inkább jövõ tavaszra várja azt. Tavasszal pedig vezetõváltás lesz a jegybank élén, amivel megnyílhat az út a devizatartalékok felhasználása felé, így azt gondolják, hogy esetleg az egész ciklust kihúzhatják 2014-ig.

- Ön szerint ki lehet addig húzni az IMF nélkül? Kitart addig a piacok türelme?
Szakértõi interjúk

Csak Orbánékon múlik, mennyire lesz kemény az IMF-tárgyalás

Szalay-Berzeviczy: "gazdaságpolitikai ámokfutás" a kormány két éve

Negyven százalék az esélye, hogy bóvli lesz Magyarország

Bod Péter Ákos: Jövõre megszorításokra kényszerülhet a kormány

Orbánéknak köszönhetjük, hogy javult a megítélésünk
További cikkek »

- Szerintem, ha a világgazdasági helyzet nem fog jelentõsen megváltozni, az Európai Unióban is stabilitás felé mutatnak a fejlemények, akkor akár meg is lehet úszni ezt az egészet az egyezség nélkül. A probléma azonban az, hogy mekkora lesz ennek a költsége, hiszen minden olyan kötvénykibocsátás, ami magas hozam mellett történik azt jelenti, hogy a jövõben kell azt majd visszafizetni. Vagyis a jövõ nemzedék nyakába újabb és újabb terheket rakunk, ezért látom én ezt problémásnak. Emellett a kormány elodázza azt, hogy szembenézzen a gazdaságpolitikai hibákkal, egy új gazdaságpolitikát indítson el, ami a növekedést tudja elhozni.

- Mennyi esélyt lát most arra, hogy az Ön által felvázolt "optimista" forgatókönyv valósul meg egy gazdaságpolitikai fordulattal, illetve mekkora az esélye annak az "életveszélyes" lépésnek, hogy a jegybanki tartalékhoz próbálnak nyúlni?

- Ezt nehéz elõre megmondani, de szerintem ha a helyzet hasonló lesz jövõ tavasszal is, mint most, akkor a kormány mindenképpen meg fogja próbálni, hogy a jegybanki tartalékokkal próbálja meg csökkenteni a devizaadósságot. Azt gondolom, hogy a saját bankrendszer új bankjaival kínál majd olyan megoldást a devizaadósoknak, hogy ezek a pénzintézetek a devizatartalékot felhasználva forintra váltják a devizaadósságot. Ezzel egyrészt megszabadulhatnának a devizaadósságtól és az infláció gerjesztésével reálértéken csökkenteni lehetne a forintadósságot, illetve ezek az új bankok vezetõ pozícióba kerülnének a hitelezésben. Én ennek a forgatókönyvnek 70-80 százalék esélyt adok, ha nem változik jelentõsen a külsõ környezet.
http://www.mfor.hu/cikkek/Mellar__Orb...lekra.html
#2 | apacuka11 - 2012. October 01. 11:20:18
Nem leplezõdött le, itt semmi...(Lepel hiányában...)
2009...Orbán: Maffia eszközökkel lopják ki a pénzt az országból...!
Bajnai: Nem maffia eszközökkel...
www.cosgan.de/images/more/bigs/e108.gif
Ön dönt, melyik ujjat, melyik seggbe...
#3 | Perje - 2012. October 01. 12:09:23
A központi bankunk hibás abban, hogy ilyen mérhetetlen összegek vándoroltak külföldre. Már a gengszterváltás elõtt sok felsõ vezetõnek volt külföldi bankszámlája és külföldi ingatlana akkor, amikor a devizatörvény szerint ez nem volt megengedhetõ. A MNB ehhez hozott törvény utólag, hogy ezt legalizálja. Valószínû, hogy az "elit" nyomásának engedett, vagyis sosem volt igazán független. Már két évtizede annak, hogy a jegybank egyik fejtágítóján felvettettem, hogy nem kockázatos-e az az ország számára, hogy bárki bármilyen összeget szabadon kivihet külföldre, és miért van az, hogy bármelyik kormány magának gyártat törvényeket a saját boldogulása céljából és nem az ország elõrehaladása érdekében.? Válasz akkor nem kaptam, de azóta látom ennek következményeit.
#4 | kolpeny - 2012. October 01. 16:02:52
A chemolimpex volt vezérigazgatója 1990. év legelején halt meg és kiderült,hogy 17 millió dollárja van Svájcban. 1990. februárban egy választási gyûlésen -akkor még lehetett kérdezni- megkérdeztem Tölgyesi Péter SZdsz-es politikust,hogy mit kívánnak tenni az ilyen pénzek visszaszerzésére,mert ha csak 1000 ilyen ember volt,akkor megvan az államadósságunk és persze elmeséltem neki azt is,hogy ezek a külkeresek milyen módszerekkel tettek szert ezekre a pénzekre úgy,hogy a megszerzett pénz többszörösének megfelelõ mértékû kárt is okoztak! A válasza óta utálom a zsizsikeket!

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték