Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Súlyos pletyka kelt szárnyra a magyar kormány szándékairól
Piaci vélemények szerint nem véletlenül indul találgatás idõrõl idõre arról, hogy a magyar kormány dollárkötvény-kibocsátást tervez, akár már az EU−IMF-hitelszerzõdés megszületése elõtt. A lépés biztosan megrázná a piacokat, de csak átmenetileg.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Futótûzként terjedt az utólag tévesnek bizonyult piaci pletyka hétfõ délelõtt arról, hogy Varga Mihály magyar tárgyaló egy dollárkötvény-kibocsátási programot jelent be. A találgatás alapját minden bizonnyal az a hír szolgáltatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a szegedma.hu internetes portálnak hétfõn azt nyilatkozta, hogy Magyarország EU−IMF-megállapodás nélkül is képes lesz kivédeni a közeledõ válsághullámot. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban − idézte a portál a kormányfõt.
Délutánra kiderült, hogy a devizakötvény-kibocsátásról szóló feltételezés alaptalan volt, Varga csak általánosságokban beszélt az IMF-fel zajló tárgyalásokról. Elemzõk szerint ugyanakkor nem véletlenül terjedt el a pletyka a devizakötvény-kibocsátásról és várhatóan a jövõben is rendszeresen a levegõben lógnak hasonló találgatások, amíg a befektetõk nem látják tisztábban a tárgyalások menetét és a jövõ évi költségvetést is komoly bizonytalanság övezi.
A befektetõk látnak racionalitást egy ilyen próbálkozásban, ezért könnyen elhiszik az ezzel kapcsolatos álhíreket − mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor szakértõje. Véleménye szerint az ok egyszerû: a piacokon beindult a hozamvadászat, és dollárban vagy euróban jegyzett, magas kamatozású befektetéseket ma könnyen el lehet adni. Kibocsátói oldalról sokak "izzítják már a motorokat", nem véletlen, hogy a lengyelek és a csehek is most terveznek nagyobb devizakötvény-kibocsátásokat. Vállalati fronton is érzõdik az aktivizálódás, például két hete a Mol Nyrt. indított egy egymilliárd dolláros kötvényprogramot.
Kapcsolódó cikkek
Elmaradt Varga várva-várt IMF-bejelentése
Elvárt béremelés: kik kerültek a vesztes oldalra?
Ez várható kedden
Elkerülhetetlen a nyugdíjcsökkentés, ez a hitelesség feltétele a periférián
Bedönti Brüsszel a magyar baromfiipart? - Brazília is besegít
Így lehetett sokat keresni Budapesten
Kereslet volna rá
Viszonylag könnyen lehetne eladni devizaalapú magyar állampapírokat is, legalábbis a piaci kereslettel nem lenne baj − véli Kuti . A befektetõket legfeljebb az rémisztheti el, hogy a piaci forrásbevonás az EU−IMF-hitelmegállapodás kiváltására szolgálna. Párhetes ijedelem után viszont valószínûleg megnyugodnának a kedélyek, hiszen befektetõi szempontból önmagában jó hír, ha Magyarország képes magát a piacról finanszírozni.
A hitelmegállapodás helyett hosszabb távon egyre inkább arra figyelhetnek a befektetõk, hogy a jövõ évi államháztartás fõszámai hogyan alakulnak. Az EU−IMF- megállapodást ugyanis azért látnák szívesen, mert garanciaként tekintenek arra az államháztartási kontroll szempontjából. Megállapodás nélkül viszont nõhet a veszélye annak, hogy a kormány elengedi a jövõ évi hiányt. Ha a magyar gazdaságpolitika megfelelõ garanciákat tudna biztosítani arra, hogy tartja a hiánycélt és a költségvetési fegyelmet, akkor a piacon az sem verne nagy hullámokat, ha elmaradna az EU−IMF- megállapodás − mondta az Equilor szakértõje.
Felemás hatásokkal számolhatunk
Egyetért ezzel Árokszállási Zoltán, az Erste szakértõje is, aki szerint ilyen hírek folyamatosan tarthatják lázban a piacokat. Magyarország helyzete különleges a régióban, mivel a hiteltárgyalások miatt más kontextusba kerülne egy devizakötvény-kibocsátás, mint a kedvezõ helyzetet kihasználó Lengyelországban, ahol a javuló hozamkörnyezetnek köszönhetõen valóban elõre tudják hozni a jövõ évi finanszírozást.
Magyarországon viszont nem lehet úgy megítélni a helyzetet, mint ha nem lennének EU−IMF-tárgyalások. A szakértõ szerint ugyanis nagy kérdés, hogy a tárgyalások ma mennyire támasztják a hazai eszközárakat. Valószínûleg a piacon vegyes érzéseket váltana ki egy magyar devizakötvény-kibocsátás, a tárgyalások kiárazódása nyomás alá helyezné a forintot, ugyanakkor egy sikeres dollárkibocsátással javulna a kormányzat likviditási helyzete, ami rövid távon a piacoknak is jó hír − véli Árokszállási. Hosszú távon azonban egyfelõl továbbra is gyengék a magyar fundamentumok, jövõre például legfeljebb 1 százalékos növekedés várható, másfelõl egyelõre a költségvetési hiány növekedésével lehet számolni. Ez az adósságpálya fenntarthatósága szempontjából nem kedvezõ. Erre a piacok ma már jobban figyelnek, mint a válság elõtt. Pár negyedévre segítené a finanszírozást az a néhány milliárd dollár, ami meglepetésszerûen bevonható volna, ám hitelességi szempontból a lépés megkérdõjelezhetõ, a késõbbi piaci finanszírozási lehetõségeket nehezítve.
A Reuters úgy értesült, hogy a pozitív nemzetközi befektetõi környezetet még az idén kihasználja Csehország és Lengyelország. Prága az év elején bocsátott ki 2 milliárd dollár értékû, 10 éves futamidejû devizakötvényt, 3,86 százalékos kuponon. A papír másodpiaci hozamszintje 2,86 százalékra esett azóta, így az ország a jövõ évi szükségleteire váratlanul új kibocsátást hirdetett hétfõn. Lengyelországnak 4 milliárd eurós devizatörlesztése esedékes januárban és februárban, az ezekhez szükséges forrást viszont most elkezdheti begyûjteni. Elsõsorban a dolláralapú kötvényekre van nagy kereslet a piacon, csak a feltörekvõ piaci állampapírokba 68 milliárd dollárnyi tõke áramlott az idén, és ehhez a magán-adósságkibocsátók bevonását is hozzászámolva 291 milliárd dollárnyi tõke érkezett − a Bank of America-Merrill Lynch adatai szerint. A befektetési bank egész évre 314 milliárd dolláros beáramlást jósol. Idén már sikerült devizakötvényt eladnia például Zambiának és Ukrajnának is.
Link
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Futótûzként terjedt az utólag tévesnek bizonyult piaci pletyka hétfõ délelõtt arról, hogy Varga Mihály magyar tárgyaló egy dollárkötvény-kibocsátási programot jelent be. A találgatás alapját minden bizonnyal az a hír szolgáltatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a szegedma.hu internetes portálnak hétfõn azt nyilatkozta, hogy Magyarország EU−IMF-megállapodás nélkül is képes lesz kivédeni a közeledõ válsághullámot. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban − idézte a portál a kormányfõt.
Délutánra kiderült, hogy a devizakötvény-kibocsátásról szóló feltételezés alaptalan volt, Varga csak általánosságokban beszélt az IMF-fel zajló tárgyalásokról. Elemzõk szerint ugyanakkor nem véletlenül terjedt el a pletyka a devizakötvény-kibocsátásról és várhatóan a jövõben is rendszeresen a levegõben lógnak hasonló találgatások, amíg a befektetõk nem látják tisztábban a tárgyalások menetét és a jövõ évi költségvetést is komoly bizonytalanság övezi.
A befektetõk látnak racionalitást egy ilyen próbálkozásban, ezért könnyen elhiszik az ezzel kapcsolatos álhíreket − mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor szakértõje. Véleménye szerint az ok egyszerû: a piacokon beindult a hozamvadászat, és dollárban vagy euróban jegyzett, magas kamatozású befektetéseket ma könnyen el lehet adni. Kibocsátói oldalról sokak "izzítják már a motorokat", nem véletlen, hogy a lengyelek és a csehek is most terveznek nagyobb devizakötvény-kibocsátásokat. Vállalati fronton is érzõdik az aktivizálódás, például két hete a Mol Nyrt. indított egy egymilliárd dolláros kötvényprogramot.
Kapcsolódó cikkek
Elmaradt Varga várva-várt IMF-bejelentése
Elvárt béremelés: kik kerültek a vesztes oldalra?
Ez várható kedden
Elkerülhetetlen a nyugdíjcsökkentés, ez a hitelesség feltétele a periférián
Bedönti Brüsszel a magyar baromfiipart? - Brazília is besegít
Így lehetett sokat keresni Budapesten
Kereslet volna rá
Viszonylag könnyen lehetne eladni devizaalapú magyar állampapírokat is, legalábbis a piaci kereslettel nem lenne baj − véli Kuti . A befektetõket legfeljebb az rémisztheti el, hogy a piaci forrásbevonás az EU−IMF-hitelmegállapodás kiváltására szolgálna. Párhetes ijedelem után viszont valószínûleg megnyugodnának a kedélyek, hiszen befektetõi szempontból önmagában jó hír, ha Magyarország képes magát a piacról finanszírozni.
A hitelmegállapodás helyett hosszabb távon egyre inkább arra figyelhetnek a befektetõk, hogy a jövõ évi államháztartás fõszámai hogyan alakulnak. Az EU−IMF- megállapodást ugyanis azért látnák szívesen, mert garanciaként tekintenek arra az államháztartási kontroll szempontjából. Megállapodás nélkül viszont nõhet a veszélye annak, hogy a kormány elengedi a jövõ évi hiányt. Ha a magyar gazdaságpolitika megfelelõ garanciákat tudna biztosítani arra, hogy tartja a hiánycélt és a költségvetési fegyelmet, akkor a piacon az sem verne nagy hullámokat, ha elmaradna az EU−IMF- megállapodás − mondta az Equilor szakértõje.
Felemás hatásokkal számolhatunk
Egyetért ezzel Árokszállási Zoltán, az Erste szakértõje is, aki szerint ilyen hírek folyamatosan tarthatják lázban a piacokat. Magyarország helyzete különleges a régióban, mivel a hiteltárgyalások miatt más kontextusba kerülne egy devizakötvény-kibocsátás, mint a kedvezõ helyzetet kihasználó Lengyelországban, ahol a javuló hozamkörnyezetnek köszönhetõen valóban elõre tudják hozni a jövõ évi finanszírozást.
Magyarországon viszont nem lehet úgy megítélni a helyzetet, mint ha nem lennének EU−IMF-tárgyalások. A szakértõ szerint ugyanis nagy kérdés, hogy a tárgyalások ma mennyire támasztják a hazai eszközárakat. Valószínûleg a piacon vegyes érzéseket váltana ki egy magyar devizakötvény-kibocsátás, a tárgyalások kiárazódása nyomás alá helyezné a forintot, ugyanakkor egy sikeres dollárkibocsátással javulna a kormányzat likviditási helyzete, ami rövid távon a piacoknak is jó hír − véli Árokszállási. Hosszú távon azonban egyfelõl továbbra is gyengék a magyar fundamentumok, jövõre például legfeljebb 1 százalékos növekedés várható, másfelõl egyelõre a költségvetési hiány növekedésével lehet számolni. Ez az adósságpálya fenntarthatósága szempontjából nem kedvezõ. Erre a piacok ma már jobban figyelnek, mint a válság elõtt. Pár negyedévre segítené a finanszírozást az a néhány milliárd dollár, ami meglepetésszerûen bevonható volna, ám hitelességi szempontból a lépés megkérdõjelezhetõ, a késõbbi piaci finanszírozási lehetõségeket nehezítve.
A Reuters úgy értesült, hogy a pozitív nemzetközi befektetõi környezetet még az idén kihasználja Csehország és Lengyelország. Prága az év elején bocsátott ki 2 milliárd dollár értékû, 10 éves futamidejû devizakötvényt, 3,86 százalékos kuponon. A papír másodpiaci hozamszintje 2,86 százalékra esett azóta, így az ország a jövõ évi szükségleteire váratlanul új kibocsátást hirdetett hétfõn. Lengyelországnak 4 milliárd eurós devizatörlesztése esedékes januárban és februárban, az ezekhez szükséges forrást viszont most elkezdheti begyûjteni. Elsõsorban a dolláralapú kötvényekre van nagy kereslet a piacon, csak a feltörekvõ piaci állampapírokba 68 milliárd dollárnyi tõke áramlott az idén, és ehhez a magán-adósságkibocsátók bevonását is hozzászámolva 291 milliárd dollárnyi tõke érkezett − a Bank of America-Merrill Lynch adatai szerint. A befektetési bank egész évre 314 milliárd dolláros beáramlást jósol. Idén már sikerült devizakötvényt eladnia például Zambiának és Ukrajnának is.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. October 02. 07:50:07
#2 |
Kedvesi
- 2012. October 02. 08:19:16
#3 |
Zea
- 2012. October 02. 10:21:35
#4 |
kukackac
- 2012. October 02. 11:06:42
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.