Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Romániában harmadennyibe kerül a gáz : ezek a drágaság okai
Egy átlagos magyar háztartásban többet költünk a rezsiköltségekre, mint élelmiszerre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben közölt elemzésébõl. Bár a kormány ezzel vélhetõen a nonprofit energiaszolgáltatás tervét igyekszik kommunikációs téren megtámogatni, szakértõk szerint nehezen elképzelhetõ, hogy az energia lakossági árait ilyen módon érdemben lehetne csökkenteni. A gond inkább a háztartások szûkös pénztárcájával és az alacsony energiahatékonysággal van.
Az NGM külföldi elemzõknek készült - a portfolio.hu által ismertetett - elemzése a KSH és az Eurostat adataira alapozva azt írja, hogy a háztartási kiadásokon belül 2000 és 2010 között jelentõsen, 18,5 százalékról 24,9 százalékra emelkedett a lakhatási költségek (bérlés+rezsi) aránya. Ezzel a lakhatási kiadások 2009-ben már meghaladták az élelmezési célú kiadásokat. A KSH elõzetes adatai alapján az arányszám tavaly tovább emelkedett 26,9 százalékra. Mint az NGM tanulmánya kiemeli, a lakhatási költségeken belül 70 százalékos súllyal vesznek részt a közmûszolgáltatások, és ezért a földgázra, villamos energiára és vízre fordított összegek felelnek az emelkedés meghatározó részéért.
Az elemzésbõl az is kiderül, hogy bár az EU-átlagtól elmarad a magyar villamosenergia és földgáz lakossági ára, a V4 országok között a második legdrágábbnak számítanak. Egy összehasonlító táblázat pedig arról szól, hogy - 2005-ös adatok alapján - egy átlagos magyar háztartás 10 százalékponttal többet költ a teljes kiadásán belül a rezsitételekre, mint az eurózóna átlagos háztartásai. A V4-ek között Magyarország szintén a második helyen szerepel.
Az elemzés nyilvánvalóan összefüggésbe hozható a miniszterelnök nonprofit lakossági energiaszolgáltatásról szóló elképzeléseivel. A külföldi kézben lévõ szolgáltatók azonban szakértõk szerint ebben az ágazatban nem tudnak extraprofitot realizálni. „A lakossági gáz- és villamos energia árakat döntõen a piaci viszonyok, illetve a kormány által megszabott hatósági árak alakítják. Ez utóbbi alapján a szolgáltatók 6 százalék körüli reál tõkeköltséget nyerhetnek vissza a lakossági árakból” – mondta az atv.hu-nak Felsmann Balázs energiapolitikai szakértõ. Hozzátette: hozam nélkül az állam sem tudná biztosítani a lakossági energiát, hiszen a szolgáltatás finanszírozásához szükséges összegeket állampapírok kibocsátásból tudná biztosítani, aminek a költsége a jelenlegi hozamokat figyelembe véve 7 százalék.
Arra a kérdésre, hogy, mi az oka annak, hogy több uniós országban - még nyugaton is találni erre példát - olcsóbb a gáz, illetve az áram, a szakértõ a piaci viszonyokra hivatkozott. A gáz esetében például Nyugat-Európában több forrás is hozzáférhetõ, Magyarország viszont a földrajzi helyzetének és múltjának köszönhetõen Oroszországhoz van „kötve”. Az árakat a fogyasztás volumene is befolyásolja. Nálunk például a háztartások 78 százaléka gázzal fût, miközben - a jelentõs saját forrásokkal is rendelkezõ - Romániában sokkal kisebb mértékû a gázfûtés elterjedtsége - ez is közrejátszik abban, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági gázár ott harmada a magyarországinak.
A villamos energia vonatkozásában Felsmann Balázs rámutatott: az energiapiaci import viszonylag magas, mintegy 20 százalékos, „miközben itthon leállított erõmûveink vannak”. A szakértõ szerint ennél lehetne rosszabb is a helyzet, ám a paksi atomerõmû jelenleg tõkeköltség felszámolása nélkül, gyakorlatilag önköltségen termeli a villamos energiát (ami viszont kétségessé teszi a kormányzati tervekben szereplõ új atomerõmû 2030-ra történõ üzembe helyezésének finanszírozási hátterét).
Felsmann Balázs szerint félrevezetõ a vásárlóerõhöz mérni a szolgáltatások árait, hiszen egy adott kormány csak kis mértékben tudja befolyásolni a beszerzési árakat, mint, ahogy egy autót vagy telefont sem adnak nekünk olcsóbban, csak azért, mert kicsi az ország GDP-je. Megjegyezte: sokkal érdemesebb lenne az otthonok energiahatákonyságán javítani, hiszen ezzel érdemben lehetne csökkenteni a fogyasztást és a rezsiköltségeket.
Hasonlóan látja a helyzetet Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója is. Kaderják lapunknak azt mondta, a lakossági gázárakat nálunk az orosz dominancia – egészen pontosan az EON és a Gazprom 2015-ig szóló szerzõdése – határozza meg, miközben Nyugat-Európában a recesszió miatti csökkenõ kereslet és a piaci verseny lefelé nyomja az árakat. A gáz ára ráadásul a hazai gázüzemû erõmûvek miatt a villamos energia árszintjét is befolyásolja, nem véletlen – magyarázza Kaderják Péter –, hogy növekszik az import mértéke. Az árakat felhajtja az is, hogy az aszály miatt a balkáni vízierõmûvek teljesítménye erõteljesen, esetenként 30 százalékos szintre, visszaesett.
A szakértõ szerint a legnagyobb gond mégis a lakosság gyenge vásárlóereje, illetve a háztartások rossz energiahatékonysága. Amennyiben ez utóbbiba a kormány kiszámítható módon éveken keresztül invesztálna, az nem csak a rezsi költségeket csökkentené, hanem az építõipart is fellendítené. Kaderják Péter pozitívnak nevezte azt a nemrégiben meghirdetett, 94 milliárdos pályázati programot, amely az energetikai hatékonyság javítását, illetve a megújuló energiaforrások növelését szolgálja.
Kaderják szerint a kormány legkönnyebben az ÁFA mértékének csökkentésével tudná befolyásolni a lakossági energiaárakat – ám ennek nyilvánvalóan költségvetései vonzatai lennének. A nonprofit modellt nem tartja teljesen elvetendõ ötletnek, ám a részletek ismerete nélkül egyelõre csak találgatni lehet a témában. Kereskedõi szinten mindez megvalósítható lenne – erre Olaszországban akad is példa –, ám az infrastruktúra fenntartása, fejlesztése nem elképzelhetõ a profitérdekelt piaci szereplõk nélkül.
Link
Az NGM külföldi elemzõknek készült - a portfolio.hu által ismertetett - elemzése a KSH és az Eurostat adataira alapozva azt írja, hogy a háztartási kiadásokon belül 2000 és 2010 között jelentõsen, 18,5 százalékról 24,9 százalékra emelkedett a lakhatási költségek (bérlés+rezsi) aránya. Ezzel a lakhatási kiadások 2009-ben már meghaladták az élelmezési célú kiadásokat. A KSH elõzetes adatai alapján az arányszám tavaly tovább emelkedett 26,9 százalékra. Mint az NGM tanulmánya kiemeli, a lakhatási költségeken belül 70 százalékos súllyal vesznek részt a közmûszolgáltatások, és ezért a földgázra, villamos energiára és vízre fordított összegek felelnek az emelkedés meghatározó részéért.
Az elemzésbõl az is kiderül, hogy bár az EU-átlagtól elmarad a magyar villamosenergia és földgáz lakossági ára, a V4 országok között a második legdrágábbnak számítanak. Egy összehasonlító táblázat pedig arról szól, hogy - 2005-ös adatok alapján - egy átlagos magyar háztartás 10 százalékponttal többet költ a teljes kiadásán belül a rezsitételekre, mint az eurózóna átlagos háztartásai. A V4-ek között Magyarország szintén a második helyen szerepel.
Az elemzés nyilvánvalóan összefüggésbe hozható a miniszterelnök nonprofit lakossági energiaszolgáltatásról szóló elképzeléseivel. A külföldi kézben lévõ szolgáltatók azonban szakértõk szerint ebben az ágazatban nem tudnak extraprofitot realizálni. „A lakossági gáz- és villamos energia árakat döntõen a piaci viszonyok, illetve a kormány által megszabott hatósági árak alakítják. Ez utóbbi alapján a szolgáltatók 6 százalék körüli reál tõkeköltséget nyerhetnek vissza a lakossági árakból” – mondta az atv.hu-nak Felsmann Balázs energiapolitikai szakértõ. Hozzátette: hozam nélkül az állam sem tudná biztosítani a lakossági energiát, hiszen a szolgáltatás finanszírozásához szükséges összegeket állampapírok kibocsátásból tudná biztosítani, aminek a költsége a jelenlegi hozamokat figyelembe véve 7 százalék.
Arra a kérdésre, hogy, mi az oka annak, hogy több uniós országban - még nyugaton is találni erre példát - olcsóbb a gáz, illetve az áram, a szakértõ a piaci viszonyokra hivatkozott. A gáz esetében például Nyugat-Európában több forrás is hozzáférhetõ, Magyarország viszont a földrajzi helyzetének és múltjának köszönhetõen Oroszországhoz van „kötve”. Az árakat a fogyasztás volumene is befolyásolja. Nálunk például a háztartások 78 százaléka gázzal fût, miközben - a jelentõs saját forrásokkal is rendelkezõ - Romániában sokkal kisebb mértékû a gázfûtés elterjedtsége - ez is közrejátszik abban, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott lakossági gázár ott harmada a magyarországinak.
A villamos energia vonatkozásában Felsmann Balázs rámutatott: az energiapiaci import viszonylag magas, mintegy 20 százalékos, „miközben itthon leállított erõmûveink vannak”. A szakértõ szerint ennél lehetne rosszabb is a helyzet, ám a paksi atomerõmû jelenleg tõkeköltség felszámolása nélkül, gyakorlatilag önköltségen termeli a villamos energiát (ami viszont kétségessé teszi a kormányzati tervekben szereplõ új atomerõmû 2030-ra történõ üzembe helyezésének finanszírozási hátterét).
Felsmann Balázs szerint félrevezetõ a vásárlóerõhöz mérni a szolgáltatások árait, hiszen egy adott kormány csak kis mértékben tudja befolyásolni a beszerzési árakat, mint, ahogy egy autót vagy telefont sem adnak nekünk olcsóbban, csak azért, mert kicsi az ország GDP-je. Megjegyezte: sokkal érdemesebb lenne az otthonok energiahatákonyságán javítani, hiszen ezzel érdemben lehetne csökkenteni a fogyasztást és a rezsiköltségeket.
Hasonlóan látja a helyzetet Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója is. Kaderják lapunknak azt mondta, a lakossági gázárakat nálunk az orosz dominancia – egészen pontosan az EON és a Gazprom 2015-ig szóló szerzõdése – határozza meg, miközben Nyugat-Európában a recesszió miatti csökkenõ kereslet és a piaci verseny lefelé nyomja az árakat. A gáz ára ráadásul a hazai gázüzemû erõmûvek miatt a villamos energia árszintjét is befolyásolja, nem véletlen – magyarázza Kaderják Péter –, hogy növekszik az import mértéke. Az árakat felhajtja az is, hogy az aszály miatt a balkáni vízierõmûvek teljesítménye erõteljesen, esetenként 30 százalékos szintre, visszaesett.
A szakértõ szerint a legnagyobb gond mégis a lakosság gyenge vásárlóereje, illetve a háztartások rossz energiahatékonysága. Amennyiben ez utóbbiba a kormány kiszámítható módon éveken keresztül invesztálna, az nem csak a rezsi költségeket csökkentené, hanem az építõipart is fellendítené. Kaderják Péter pozitívnak nevezte azt a nemrégiben meghirdetett, 94 milliárdos pályázati programot, amely az energetikai hatékonyság javítását, illetve a megújuló energiaforrások növelését szolgálja.
Kaderják szerint a kormány legkönnyebben az ÁFA mértékének csökkentésével tudná befolyásolni a lakossági energiaárakat – ám ennek nyilvánvalóan költségvetései vonzatai lennének. A nonprofit modellt nem tartja teljesen elvetendõ ötletnek, ám a részletek ismerete nélkül egyelõre csak találgatni lehet a témában. Kereskedõi szinten mindez megvalósítható lenne – erre Olaszországban akad is példa –, ám az infrastruktúra fenntartása, fejlesztése nem elképzelhetõ a profitérdekelt piaci szereplõk nélkül.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
ssman
- 2012. October 04. 10:25:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.