Szokás szerint a közelmúltban frissítették makrogazdasági elõrejelzéseiket a legnagyobb hazai elemzõcégek, illetve a nemzeti bank. A többség tovább rontotta növekedési prognózisát, a piaci jóslatok már a közelében sincsenek a kormány vágyálmainak, azonban a kabinet egyelõre hallgat arról, mikor vizsgálhatja felül saját makropályáját.

Szinte minden jelentõsebb hazai elemzõcég frissítette makrogazdasági várakozásait az idei évre és 2013-ra, egyedül a Kopint-Tárki maradt le kicsit, õk csak jövõ szerdán tartják aktuális negyedéves sajtótájékoztatójukat. A többség tovább csökkentette a magyar gazdasággal kapcsolatos növekedési elõrejelzését, ezért egyre kínosabb, hogy a kormány tavasz óta folyamatosan kitart az 1,6 százalékos 2013-as GDP-bõvülés mellett, sõt néha vágyálmokban 2 százalékos növekedésrõl is lehetett hallani.

Hivatalosan egyelõre nem tudni, mikor lehet új makropályája a kormánynak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a múlt hét elején mindössze annyit mondott, hogy folyamatosan figyelik a helyzetet, és szükség esetén csökkentik majd növekedési elõrejelzéseiket. Az ügy már csak azért is fontos lenne, mert a hírek szerint ez az egyik legkomolyabb konfliktus a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság tágyalódelegációja, valamint a magyar kormány között. A szervezetek ugyanis 2013-ra a kormánynál gyengébb növekedési ütemet várnak, ez pedig negatív hatással lehet a költségvetésre.

Az IMF és az EB esetében szintén nincs tavasz óta hivatalos elõrejelzés, ezért nem tudni, mekkora az eltérés az álláspontok között. Az év elsõ felében a Valutaalap például hivatalosan még a kormánynál is erõteljesebb gazdasági bõvülést tartott elképzelhetõnek a jövõ évre, a Bizottság viszont már akkor is csak egy százalékos növekedéssel kalkulált. Azóta egyes londoni elemzõk már azzal riogatnak, hogy akár 2013-ban is csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az IMF egyébként honlapja szerint jövõ kedden frissíti World Economic Outlook címû kiadványának aktuális fejezeteit, akkor kiderülhet, mire számítanak Magyarországon.

Már a Századvég sem hisz a kormánynak
Infláció
Infláció

Elsõ becslés: 2,7 százalékos az euróövezeti infláció

Augusztusban tovább csökkentek az ipari termelõi árak

Keserû évek elé nézünk: kevesebbet érhet a fizetésünk

Európában továbbra is nálunk a legmagasabb az infláció

Dinnye és az õszibarack drágult leginkább júliusban
További cikkek »

A hazai elemzõcégek és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is az utóbbi hetekben álltak elõ friss 2012-es és 2013-as elemzéseikkel. Ezekben a többség tovább rontotta a gazdaság kilátásait, vagyis egyre nagyobb a szakadék a kormány vágyai és a piaci várakozások között. A növekedést tekintve a Pénzügykutató és a Századvég Gazdaságkutató elõrejelzése áll a legközelebb a jövõ évi költségvetésben rögzített 1,6 százalékhoz, mindkét cég 0,9 százalékos GDP-bõvülést vár. A legpesszimistább a jegybank, mely szeptemberi inflációs jelentésében minimális mértékben 0,7 százalékra vágta vissza becslését a jövõ évre.

Abban szinte minden szakember egyetért, hogy jövõre is az export lehet a hazai gazdaság húzóereje, miközben a beruházások legjobb esetben is stagnálhatnak. A nemzetközi konjunktúra lassulásának hatásait ugyanakkor eltérõen ítélik meg az elemzõk, ennek köszönhetõen az exportbõvülésre vonatkozó becslések 5 és 8 százalék között szóródnak.

Az infláció tekintetében szintén csak a nemzetközi szervezetek elavultnak mondható becslése alacsonyabb a kormány 4,2 százalékos elõrejelzésénél, melyhez itthon a legközelebb szintén a Századvég áll 4,3 százalékos jóslatával. A nemzeti bank viszont 5 százalékos drágulást sem tart elképzelhetetlennek jövõre, amivel kilóg a mezõnybõl. A magasabb infláció egyébként nem feltétlenül rossz a kormánynak, hiszen a tervezettnél erõteljesebb pénzromlás extrabevételeket jelenthet a költségvetésnek, amire most szükség is lenne.

Külön érdekesség, hogy a Századvég Gazdaságkutató szinte minden területen a kormánynál pesszimistább, miközben a cég idén kötött több milliárd forintos tanácsadói szerzõdést a kabinettel. Vagyis a jelek szerint lenne, aki jót súgjon a döntéshozóknak, de azok vagy nem hallgatják meg, vagy nem veszik figyelembe.

Senki sem látja a 3 százalék alatti hiányt
A költségvetés helyzete
A költségvetés helyzete

Minisztériumok összevonásával spórol a kormány

Ötödére csökkent a kormányzati szektor hiánya

MS: látványosan csökkenhet a magyar államadósság

Martonyi radikálisan javítaná az adófizetési fegyelmet

Keserû évek elé nézünk: kevesebbet érhet a fizetésünk
További cikkek »

A fentiekhez hasonló a helyzet a költségvetési hiány alakulását illetõen is: abban egyetért az elemzõk többsége, hogy az idei évben tarthatónak látszik a 2,5 százalékos deficitcél, 2013-ra azonban senki nem vár 2,2 százalékos hiányt, holott a kormány célja még ma is az hivatalosan. A szakértõk szerint ennek eléréséhez 400-600 milliárdos kiigazítás is kellhet, ezért tûnik valószínûnek az a forgatókönyv, hogy a célt mondjuk felemelik 2,8 százalékra, hiszen azzal máris sikerülne mintegy 150 milliárddal csökkenteni a lyukat. A többség szerint ugyanakkor még az sem lenne elég.

A jegybank szerint például a GDP 1,5 százalékának megfelelõ, mintegy 450 milliárdos csomag kellhet, melynek teljesülése esetén lehet 2,4 százalékos a hiány. A többi elemzõcég ennél pesszimistább, illetve nem számolt ilyen hipotetikus csomaggal, így szinte kivétel nélkül 3 százalék körüli, vagy afeletti deficittel kalkulálnak 2013-ra a jelenlegi állás szerint. Érdekesség, hogy a Pénzügykutatóval holtversenyben a legpesszimistább ezen a téren is a Századvég, akik 3,4 százalékos deficitre számítanak. Mindez azt jelenti, hogy még a kormány tanácsadói szerint is legalább 150 milliárdos kiigazítás kell a 3 százalék alatti hiánycélhoz nem beszélve arról, hogy a Századvég csak 0,9 százalékos növekedést jósol szemben a kormány 1,6 százalékos tervével.
Link