Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Rabszolgákat zálogosított el a J. P. Morgan


Még a végén az "indiánok" kiirtásáért is "demokratikusan" bocsánatot kér valamelyik tetves zsidó, aztán meg törli a fajtáját? Az afroamerikaiak segélyezése meg olyan, mint nálunk a cigányok támogatása. A fehér faj kiirtása zajlik. Több mint tízezer embert jelzálogosított el a J. P. Morgan elõdje a 19. században, de most bocsánatot kért. A pénzintézet alapítványt hozott létre, hogy kárpótolja az afroamerikaiakat.

Közleményben kért bocsánatot a J. P. Morgan, mert két jogelõdje több ezer rabszolgát fogadott el jelzálogul a hitelekért az amerikai polgárháború elõtt. Az Egyesült Államok második legnagyobb bankja elnézést kért a brutális és igazságtalan tettekért.
Jelzálog, majd tulajdon

A J. P. Morgan ötmillió dolláros iskoláztatási alapítványt hozott létre Louisiánában, hogy megpróbáljon kárpótolni a tettekért - tette közzé honlapján a pénzintézet. A bank közleményében arról tájékoztat, hogy 1831 és 1865 között két jogelõdje - a Citizens Bank és a Canal Bank in Louisiana - több mint 13 ezer rabszolgát fogadott el jelzálogként. Közülük 1250 ember a bank tulajdonává is vált.

A pénzintézet kutatásokat végzett az utóbbi években, hogy feltárja a bank múltját és kapcsolatát a rabszolgatartással.

"Tudjuk, hogy a rabszolgaság létezett az országban, de teljesen más szembenézni azzal, hogy pénzintézetünk múltja is összefonódik ezzel" - áll a bocsánatkérésben. A J. P. Morgan az afroamerikai közösségtõl és az amerikai néptõl is bocsánatot kért.

Az Egyesült Államokban hivatalosan a 13. alkotmánykiegészítéssel 1865 december hatodikán ért véget a rabszolgaság.
Link

Hozzaszolasok


#1 | kincses - 2012. May 07. 06:13:42
hja kérem, nálunk meg hivatalosan sosem volt rabszolgaság. No de nemhivatalosan ma is az van. ezt hívják demokráciának. ugyanis a kevésbé olvasottak csak nehezen emlékeznek vissza az 5-es történelem könyv ama bekezdésére, hogy a görög demokrácia RABSZOLGATARTÁSRA alapult. csak a szabad városi polgár szavazott, döntött, politizált...hmhm...nem árt elolvasni, mielõtt valamit aláírunk...
#2 | postaimre - 2012. May 07. 06:31:10
kincses, nálunk rabbi-szolgálat van, de ez tán még rosszabb.

Ezt gabesz linkelte a csetben.

1969: JP Morgan - a gengszterizmus úttörõje
A neves bankház kezdeti lépéseirõl 1969. július 17-én számolt be a Gazdasági Figyelõ.

1855 májusának egyik szép, tavaszi reggelén gyorsjáratú brigg futott ki San Francisco kikötõjébõl és kifeszített vitorláival hamar eltûnt déli irányban a szemhatáron. A kikötõi õrség nem tudta, hogy William Walker, volt tennessei földbirtokos - aki a hajó kapitányaként szerepelt - a hajófenékben levõ ládákban és hordókban nem mezõgazdasági szerszámot és bort szállít - amint a hajóskönyv jelezte - hanem lõport és fegyvereket.

A volt rabszolgatartó - miután elkártyázta vagyonát - újabb földszerzési akcióba kezdett, ezúttal Közép-Amerikát tûzte ki vadászterületéül. Összeszedett vagy harminc mindenre elszánt kalandort, puskaport és fegyvereket vásárolt és elindult hódító útjára. A pénzt a vállalkozáshoz John Pierpont Morgan, a John Spencer Morgan bankház ifjú - 18 éves - örököse adta, aki megunva atyja „szolid" uzsoraüzleteit, újfajta üzleti tranzakcióba bocsátkozott: meg akarta szerezni a Nicaraguát keresztül szelõ potenciális csatorna útvonal ellenõrzését és pénzét egyben a rabszolgamunkánál is kifizetõdõbb peon rendszerû ültetvénybe akarta fektetni. Walker kalandortársaival partra szállt Nicaraguában és egy év múlva az ország elnökévé kiáltatta ki magát. Igaz, hogy egy évvel késõbb elkergették, de Morgan így megtalálta számítását, a bankház alaptõkéjét a nicaraguai üzletbõl, mire a polgárháború kitört, 10 millióra sikerült növelnie.

J. P. Morgan bemutatkozik a Wall Streeten

John Pierpont szakított a déliekkel - Walkerrel és társaival - több üzleti lehetõséget látott az Észak oldalán. Amikor Lincolnnak sereget kellett felállítania, kiderült hogy szinte minden felszerelés a déli államok kezén van. J. P. tudta, hogy a New York-i arzenálban négy éve porosodik 5000 kiselejtezett Hall karabély. Darabonként 3 és fél dollárt kínált értük és ugyanakkor 22 dollárjával eladta Fremont tábornok seregének. Így néhány sor írással egy hét alatt százezer dollár nyereséget vágott zsebre.

Ez több volt, mint jólsikerült üzleti csíny, ez már kimerítettje hazaárulás tényét. A közvélemény megvetéssel sújtotta ugyan, de a Wall Street felfigyelt a 24 éves "tehetségre". Beléphetett a patinás Drexel Co. bankházba, amelynek fél évtized múlva Drexel—Morgan Co. lett a neve és újabb félévtized múlva már csak Morgan Co. Morgan megalapozta hírnevét a Wall Streeten.

Gengszterekkel a „szolid polgári haszonért"

J. P., aki a polgárháború alatt mint hadseregszállító növelte tõkéjét, a béke beköszöntésével a közlekedési üzletre vetette magát. Õ vitte be a gengszter-stílust a gazdasági életbe. Megszerezte az egyik Pacific vasút részvénytöbbségét, de úgy, hogy az ugyancsak a részvénytöbbség megkaparintására törõ fõ részvényes csoport ellen a közgyûlésen száz állig felfegyverzett gengszter élén jelent meg. A másik csoport is bérgyilkosokat mozgósított, megkezdõdött a tûzharc a terem elõtt, de gyõzelmet Pierpont gengszterei szerezték meg és így õ lett a vállalat ura.

Ezután Vanderbilttel szövetségben az építési panamáiról hírhedt Albany-Sousquehanna vasút megkaparintását határozta el. A pennsylvaniai szénmedencéhez vezetõ fontos vonalra azonban Gould, a vasútkirály is szemet vetett. Kíméletlen tõzsdeharc, amelyben a Vanderbilttõl támogatott Morgan kerekedett felül. Gould azonban nem adta meg magát. Tönkre akarta tenni a vasutat. A két csoport gengszterei síneket robbantottak, alagutakat döntöttek be és hidakat aknáztak alá egymás vasútvonalain. Munkanélküli cowboyokból bérelt álarcos bandák elõre szegett pisztollyal állították meg a robogó szerelvényeket, hogy az utasok kirablásával és a személyzet legyilkolásával ijesszenek el mindenkit a vasút igénybe vételétõl.

Végül is rengeteg ártatlan vér árán, számos holttesten át Pierponté lett a gyõzelem és ezzel megnyílt útja további vasúttársaságok, majd a fõbb hajózási vállalatok megszerzése felé. A Gouldék ellen végrehajtott tõzsdemanõvereket J. P. most már gyengébb "kezek" ellen akarta megismételni. Titkos ügynõkével felvásároltatta egyes vállalatok részvényeit, amelyeknek árfolyamát közben a maga eladásaival napról napra rontotta, ugyanakkor a vállalatok mérlegét megvesztegetett emberei veszteségesnek tüntették fel. A tõzsdések mind "adták" ezeket a részvényeket. Amikor Morgan látta, hogy ügynöke kétszer annyi részvényt kötött le, mint amennyi egyáltalán létezik, követelte a "természetbeni" leszállítást. A fedezet nélküli eladók persze nem tudtak szállítani, hiszen a részvények már mind Morgan birtokában voltak. Ez pedig a fizetésképtelenség nyilvánításával fenyegette meg õket, a rémülten egyezkedõket azután óriást összegekkel megzsarolta. Egyetlen ilyen manõvernél - a New York Central vasút részvényei körüli üzletben - 16 tõzsdést tett tönkre és hármat kergetett az öngyilkosságba, 105 millió dollárt keresve két hét alatt.

Pierpont kölcsönt szerez az USA-nak

Morgan most már az eladósodott államnak is folyósított kölcsönt. Így jutott arra a gondolatra, hogy megzsarolja magát az államot is. 1893-ban gazdasági válság rázta meg az egész világot és a kõvetkezõ két év alatt az USA aranykészlete 100 millió dollárról 40 millió dollárra apadt le. J. P. megjelent Grover Cleveland elnöknél és felajánlotta, hogy külföldi kölcsönt szerez - persze a saját busás hasznával. Az elnök barátságtalanul tessékelte ki a hírhedt cápát.

Tizennégy nap múlva Morgan és a trösztök manõverezései folytán - az államkincstár aranykészlete már alig haladta meg a 9 millió dollárt. Viszont Morgan annyi kincstári tartozást vásárolt fel, ami duplája volt az állami aranykészletnek. Újra Washingtonba utazott. "Elnök Úr - mondotta - ennyi kincstári váltó van birtokomban. Vagy kifizeti, vagy közhírré teszem a Wall Streeten, hogy az állam fizetésképtelen". "Nem tudjuk önt kifizetni - mit tanácsol Mr. Morgan?" - volt Cleveland válasza.

Most már J. P. diktálta a feltételeit. 65 millió dollár kölcsönt ad - nem kis kamatra. Ráadásul a kormány vonja vissza trösztellenes törvényjavaslatát. Az elnök a kényszerhelyzetben igent mondott. A korrupció híres üldözõje meghajolt a monopoltõke hatalma elõtt.

A sztrájkolók haszonélvezõje

A trösztellenes törvény elbukásával Morgan a nagy acéltröszt ellenõrzésének megszerzését állította következõ üzleti feladatként maga elé. Vanderbilt és még tíz másik bankár, akik már évek óta benne voltak Morgan üzleteiben, ezt a "coup"-ot is támogatták. A szokásos tõzsdemanõvereken kívül most új fegyverként sztrájkok szításával is nyomást akart gyakorolni Carnegie-re, az acélkirályra. Provokátorok és a sárga .szakszervezetekbe beépült gengszterek segítségével Morgan ügynökei sztrájkokat és szabotázsokat robbantottak ki az acéltelepeken. Mûködésbe lépett az állami karhatalom és a telepek "pisztolygárdája" szerencsétlen munkások ezreinek, százainak vérével festette vörösre a salakot, - de mit bánta ezt Morgan, Carnegie kapitulált, ismét õ gyõzött.

J. P. Morgan ekkor már évtizedek óta az európai uralkodói udvarok megbecsült vendége volt. A junkerek császárja II. Vilmos éppen úgy barátjának nevezte, mint a magát demokratának feltüntetõ VII. Edward király. Az év egy részét London melletti kastélyában töltötte, majd nagy utazásokat tett "Kalóz"-nak nevezett jachtján. Összevásárolta Európa mûkincseit, nagyértékû kéziratokat szedett össze, de olvasni csak gazdasági. kémjelentéseket olvasott. Kirajzolódtak már á világháború körvonalai - és J. P. acéltrösztjét igyekezett felkészíteni a Krupp-pal való konkurenciára. A szokásos pápai vizit alkalmával 1913-ban szívszélhûdés ölte meg Rómában. Fia lépett örökébe, aki ezután mindenben méltán követte atyja "tisztes" hagyományait.
#3 | kincses - 2012. May 07. 07:00:12
Imre, ezt a történelem leckét külön köszönöm! amikor már azt hinném, hogy nincs lejjebb, akkor kiderül, hogy dehogyis nincs...ha a Kutatók ilyen fajta befektetõkkel álltak megtévesztve szóba, akkor inkább a DELETE gomb kell, aztán majd csak lesz a másvilágon is valahogy...de ezzel már ne legyen...kár az idõérts_3 
#4 | Zea - 2012. May 07. 12:48:35
Elkezdhetnék a magyarok kárpótlását is van mit elég trianon óta felszámitani +vissza az elorozottakat! Pedig vagy 500 évet is lehetne venni de jószivü vagyok! Ez kb 92 év még 100 sincs.
A jelenlegi banki dologról meg már ne is beszéljünk az öngyilkosok családtagjait mikor kárpótólják? Mert a bankok hajtották a halálba õket!
#5 | Bendeguz - 2012. May 07. 14:01:48
Egyenlore meg feher hatalom van az Usa-ban ! Az elso telepesek erkeztevel a feher ember kapott letelepedesi jogot,ingyen foldet ,stb. A mai napon a bizniszek 90 %-a feher kezben van amit kb:100 millio feher embert jelent es a kozeposztalyhoz tartozik. A feketek nem igazan tudnak ide felzarkozni , alegtobbje vegetalo vegleny es feher gyulolo amit a zsido media is gerjeszt kemenyen.A gazdasagi szferaba mint menedzser bemehet de amugy sajat magatol nem tud kibontakozni es ebbol eredoen nagyon fusztralta teszi a fekete tarsadalmat.Van 1 ongerjeszto rsszizmus a feher amerikai es feher europaival szemben amikor afrikai riportokat latnak a nyomorrol es van osszehasonlitsauk alapjuk a 2 faj kozott !
A feketek nam tudnak arra magyarazatot adni hogy lehet ekkora kulonbseg a feher europai kontinens es afrikai kontines kozott. Sot ! Az azsiaikra is egyre furabban neznek !
#6 | 9323 - 2012. May 07. 15:51:07
Bendeguz!
A "fehérek" a földfogllás elõtt kiirtottak több millió indiánt, a mradékot rezervátumba kényszerítették, ahol a további életük már nem volt biztosítva.
Ez a nagyrabecsült fehér fajod.
A legtöbb rabszolgakereskedõ zsidó származású volt.
#7 | postaimre - 2012. May 07. 16:18:39
9323, megelõztél, de ugye tudjuk ki ezek a "fehérek", akik valójában feketék legbelül és a rabszolga-kereskedelmet intézték, aztán jött Ábrahám és Benjamin...
#8 | Vacak - 2012. May 07. 18:18:43
A zsidók nem a fehér faj(tát) akarják kiirtani, hanem minden faj(tá)t ki akarnak, mert õk sehova nem tartoznak, egy szedett-vedett társaság. Kitaláltak maguknak egy mesét, amit pofátlanul szentírásnak neveznek és a pápáikkal nyomatják agyba-fõbe. A feketék meg olyan sötétségben vannak tartva, hogy nem sok különbséget látnak zsidó és fehér között, az õ szemszögükbõl nézve kûlsõre nincs is sok, gondoljunk csak arra, hogy nekünk is tök egyforma minden kínai meg néger. Kész röhej, hogy Észak-Amerikában arról vitatkoznak, hogy hol mi legyen a hivatalos nyelv: angol, francia vagy spanyol. Igazad van 9323, a sok köcsög zsidó bankár mit ad rezervátumon kívül az igazi õslakosoknak?
#9 | Bendeguz - 2012. May 07. 19:18:58
9323 !

Ajanlom menjel be 1 fekete negyedbe Londonba vagy New yorkba es mond mg nekik hogy utalaod a feher fajt es fekete szeretnel lenni ! Sot ! Kozejuk tartzoni,ugy elni minden szmpontbol mint ok ! Nyomd le a kis feher ellenes szovegedet es koltozzel be hozzajuk 1 kis idore ! De tudod mit dobd le ezt otthon tobbsegben elo cigany faluban vagy a getto telepen ! Termeszetesen ugy hogy a magyar feher ember-rassz is jol hallja ! Majd amelyik befogad maga melle ezek utan maradj ott ! Ne csak a szaddal dobalozzal hanem vesd be magad elesben is !s_#  
#10 | postaimre - 2012. May 08. 06:04:25
Vacak, van sorrend!

Milyen jó, hogy tegnap éppen az "indiánok" irtása került szóba, most meg azt olvasom, hogy az "indiánok" visszakövetelik maguknak a földjüket és az usa-zsidajoknak semmi joguk demokráciáról, jogvédelemrõl pofázni!
http://topwar.ru/14189-amerikanskie-v...y-oon.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték