Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Kaukázus és a drogkereskedelem
Eurázsia puskaporos hordója
A nemzetközi drogkereskedelem napjaink egyik nagyon súlyos problémája, amelyben hatalmas összegek cserélnek gazdát. A kábítószer kereskedelemmel foglalkozó szervezett bûnözõi csoportok sok esetben jelentõs nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak magukban.
A Kaukázus térség nagyon fontos állomást képez az Oroszország felé irányuló délrõl észak felé, és a keletrõl Európa felé irányuló kábítószer kereskedelemben. Az orosz szervezett bûnözés vezetõi a legtöbb esetben kaukázusi származásúak. A kaukázusi köztársaságokban magas állami szinten van jelen a szervezett bûnözés, jelentõs a korrupció, a fekete gazdaság aránya.
A narkotikumok csempészete a régi Selyemút nyomvonalát követi, amelyet napjainkban csak új Selyemútként emlegetnek a szakértõk. Nagyon fontos, hogy a terrorizmust és a szervezett bûnözést elkülönítsük. A drogkereskedelem a szervezett bûnözéshez köthetõ, de egyes térségekben, mint a Kaukázus, a terrorista csoportok is részesei a drogkereskedelemnek.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy évente közel 1 milliárd $ értékû narkotikumot szállítanak át a Kaukázuson, ami évrõl évre növekszik. Ez köszönhetõ annak, hogy nem csak Nyugat-Európa, hanem Kelet-Európa és Oroszország is belépett a célországok sorába, és egyre nagyobb az igény a narkotikumok iránt.
A Kaukázus térségen keresztül zajló drogkereskedelem
A Kaukázus térség földrajzi helyzete miatt központi szerepet játszik a nemzetközi drogkereskedelemben. A térség az „arany kereszt” központi része, azaz a termelõ közép-ázsiai területek és a fogyasztó Európa, valamint a termelõ iráni területek és a fogyasztó Oroszország közti útvonal keresztezõdésében helyezkedik el.[1]
A Kaukázus térségén keresztül az Afganisztánból Európa felé csempészik a heriont és morfiumot. Az Afganisztánból, Kazahsztánból és Türkmenisztánból származó narkotikumokat a Kaszpi tengeren keresztül szállítják Bakuba és Szumgaitba, onnét tehergépjármûveken szállítják Szuhumi, Batumi és Poti kikötõkbe az alábbi útvonalon: Baku – Kjurdamir – Jevlakh – Gardabani (grúz-azeri határátkelõhely) – Tbiliszi - kikötõk. Innen hajókon keresztül kerül elszállításra Isztanbulba, Constanta-ba és Odesszába. A Baku – Odessza vagy Constanta útvonalat Déli útvonalnak is nevezik.[2
A Kaukázusban két csempészútvonal keresztezi egymást; a balkáni és az északi.
1) Balkáni útvonal; ez több alútvonalból tevõdik össze. A szállított narkotikumok Helmand és Nangarhar tartományokból (Afganisztán), Balucsisztán tartományból (Pakisztán) származnak. A pakisztáni drogok Iránon keresztül érkeznek. Az útvonal mentén számos labor található, amelyekben a nyers, barna színû ópiumból fehér színû heroint állítanak elõ. Ez az útvonal fõleg a kilencvenes évek közepéig dominált, de utána Iránban, Pakisztánban, Törökországban és dél-kaukázusi államokban megerõsítették ellenõrzéseket, szigorítottak a büntetéseken, így drágábbá vált a csempésztevékenység. A csempészet fokozatosan az északi útvonalra tolódott át, bár mindig is az északi útvonal volt a jelentõsebb. A drog három fõ ponton lép be a Dél-KaukázusbaAstara és Bilasuvaraz iráni-azeri határon 2) Az Iráni-azeri határ örmények által ellenõrzött azeri területen (Zagilan provincia). Innen tovább Grúziába és repülõn Oroszországba 3) Az iráni-nahicseváni határon keresztül Törökország felé.[3]
2) Északi útvonal; a kilencvenes évek közepétõl egyre nagyobb a jelentõsége. Ez az útvonal érdemben nem érintette a Kaukázust korábban. Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán területén keresztül szállították a drogot Oroszországba, vagy Tadzsikisztánból orosz katonai repülõgépekkel Oroszországba szállították a drogot.[4] Ma már a Kaukázuson keresztül húzódik a csempészútvonal egy szakasza. Ennek nyomvonala a következõ; Derbent – Kaszpijszk vagy Mahacskala vagy Szumgait – Poti vagy Szuhumi vagy Batumi. A csempészett drog egy része azonban Oroszország felé irányul Dagesztánon keresztül.
A Pankiszi-szoros a Kaukázus térség egyik legfontosabb drog elõállító központja. A második csecsen háború elõl ide menekült embereket követték fegyveres csoportok, akik a völgy elzártságát kihasználva végzik illegális tevékenységüket. A nehezen járható hegyi utakat csak gyalogosan, vagy lovakkal, öszvérekkel tudják leküzdeni, amelyeken a csempészet zajlik.[5] Az USA drogellenes szervezetei felhívták a figyelmet, hogy a Pankiszi-szorosban az afgán drog újracsomagolása zajlik, amely ezután folytatja útját Dél-Oszétián keresztül a grúz kikötõkbe, onnan Nyugat-Európába és Csecsenföldön keresztül Oroszországba. 2002. májusában Grúzia védelmi minisztere, Valerij Kaburnadzia bejelentette, közel 800 csecsen gerilla és 100 fõ egyéb arab származású személy található a Pankiszi-szorosban. Az orosz vezetés erõteljes nyomás alatt tartotta a grúz vezetést, hogy tegyen hatékony lépéseket a gerillabázisok, valamint a drog- és fegyvercsempészet felszámolására.[6]
A Kaukázusban a terrorizmus és a csempészet összefonódott. A terrorcsoportok a fegyver, drog és emberkereskedelembõl szerzik meg a tevékenységükhöz szükséges anyagi forrást. Mivel a drogkereskedelem és a terrorizmus összefonódott, erre a jelenségre a narkoterrorizmus fogalmát használják.[7] Az összefonódást legjobban Ruszlan Gelajev csecsen hadúr jelzi, aki 2002-ben a Pankiszi-szoros feletti teljes ellenõrzést megszerezte, ezzel együtt a drogcsempészet feletti ellenõrzést is. Gelajev nagyon jó kapcsolatokat ápolt Kozni Nukajev maffiavezérrel, aki a leggazdagabb és legbefolyásosabb embernek tartanak az egész Kaukázusban.[8] A Szovjetunió felbomlása után a határok nem olyan szigorú ellenõrzése, valamint a megnövekedett kereslet miatt egyre nagyobb bevételek realizálódnak a szervezett bûnözésnél és terrorista csoportoknál.[9] A drogkereskedelmet sok esetben menekültekkel végeztetik. A Dél-Kaukázusban az államok megerõsödésével a drogkereskedelem egyre nagyobb akadályokba ütközik, míg az Észak-Kaukázusban pont ellenkezõleg, a hidegháború vége óta tartó káoszban a drogkereskedelmet sok esetben maguk a szabadcsapatok, terrorista csoportok tagjai végzik.[10] Az Észak-Kaukázusban található bizonytalan légkör, a feszültségek mind a „szürke centrumok” kialakítását teszik lehetõvé, ahol a csempészet központjai találhatók. Itt nem csak csempészet, hanem laborok is találhatók, ahol a finomítás zajlik.[11]
A CIA jelentése szerint Azerbajdzsánban nincs számottevõ narkotikum-elõállítás, csak ópium mák és cannabis kender termelése zajlik. Azerbajdzsán az egyik legfontosabb tranzit ország az afgán ópium Európába csempészésében, valamint az iráni narkotikumok Oroszországba és Európába szállításában.[12]
A szeparatista konfliktusok, a szegénység, a korrupció, a határok gyenge ellenõrzése mind hozzájárul a csempészet sikerességéhez.[13] A legnagyobb korrupció a határõrségnél és a végrehajtó hatalom képviselõi közt tapasztalható, pedig pont õk felelnének a drogcsempészet megelõzéséért. Ennek egyik legtipikusabb példája, hogy 2008 októberében számos hivatalnokot tartóztattak le a drogcsempészetben való szerepük miatt.[14] Az azeri hivatalos szervek szerint csak a csempészet drog 10 – 15%-át csempészik a Dél-Kaukázuson keresztül. Csak 2008-ban 1 956 fõt tartóztattak le Azerbajdzsánban, akik kapcsolatban álltak a drogcsempész bandákkal. A letartóztatott személyek nemzetisége változó, ami a csempészet kiterjedtségét jellemzi.[15]
Az oroszországi kábítószer kereskedelem irányítása közép-ázsiai és kaukázusi csoportok kezében van.[16] A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Örményország vezetõi 2002. márciusában tagadták, hogy tranzitútvonal húzódna az ország területén. A karabahi területekrõl pedig az örmények azt állítják, hogy katonai irányítás alatt áll, nem része a csempészútvonalnak. Ennek ellentmond több hivatalos jelentés, amely szerint az örmények által elfoglalt azeri területeken keresztül jelentõs drogcsempészet zajlik Európa irányába. A közel kilencven mérföld hosszú iráni-azeri (örmények által elfoglalt azeri terület) határon jelentõs csempészet zajlik. Sem Örményországban, sem Azerbajdzsánban nincs jele narkoterrorizmusnak, mivel nincsenek ilyen csoportok az országokban. Hegyi-Karabahban azonban egyes félkatonai csoportok mutatnak ilyen jeleket.[17] Örményországban nincs számottevõ narkotikum elõállítás, fogyasztás. Annak ellenére, hogy Örményország Azerbajdzsánnal és Törökországgal közös határai zártak és katonai ellenõrzés alatt álnak, két ok miatt egyre nagyobb az érdeklõdés az alternatív drogcsempész útvonal iránt az országon keresztül 1):A török hatóságok szigorú fellépése a drogkereskedelemmel szemben. 2) 2008 augusztusa óta zárt a grúz-orosz határ. A FÁK keretein belül több csoport foglalkozik drogkereskedelemmel, például grúzok, örmények, oroszok, ukránok. Azonban a vezetõ szerep a csecseneké. A kilencvenes években a csecsenek saját csoportokat szervezetek a drogkereskedelem terén, nem akartak védelmi pénzeket fizetni más csoportoknak. A sikeres csecsen csoportok kialakulásában, valamint a csecsenek vezetõ szerepében jelentõs érdemei vannak Kozni Nukajevnek.[19]
A Szovjetunió felbomlása után azokon a területeken, ahol a központi kormányzat gyenge volt, vagy egyáltalán nem is létezett, a terrorista és szervezett bûnözõi csoportok szabadon szervezõdhettek. Ilyen terület a Kaukázus térségben Hegyi-Karabah, Dél-Oszétia, Pankiszi-szoros, Csecsenföld, Abházia, Dagesztán.[20]
Bûnüldözõ szervezetek kapcsolatot találtak a csecsenföldi terrorista csoportok és a moszkvai csecsen maffia közt. A csecsenföldi csoportok biztosítják a szállítási útvonalakat, valamint a moszkvai leszámolásokban vesz részt, a moszkvai maffia anyagi hátteret biztosít a csecsenföldi harcokhoz. A drogkereskedelem gyakran jár együtt fegyverkereskedelemmel. A drogkereskedelem bevételei, illetve a fegyverkereskedelem segít fenntartani a Kaukázusban a szeparatista régiók fennmaradását és a fegyveres konfliktusok elhúzódását.[21]
A kaukázusi államokba Európa felõl érkeznek az alábbi narkotikumok: pszeudoefedrin, metadon, metamfetamin, buprenorfin.[22]
Drogellenes fellépések
Grúzia is tagja az ENSZ Drogellenõrzési és Bûnmegelõzési Hivatalának, valamint aláírták az 1988-ban indított ENSZ Drog Konvenciót 1998 januárjában. 2003-ban az ENSZ és az EU elindította harmadik drogellenes programját, a Dél-Kaukázus Drogellenes Programot. Ez a program a kikötõk és a határátkelõk megerõsítését, a képzést támogatja. Mindhárom dél-kaukázusi állam tagja a Dél-Kaukázusi Drogellenes Programnak.
Örményország az USA segítségével modernizálja a határõrségét, és komplex határrendészeti kiképzést kapnak a határõrök.[23] A kaukázusi államok drogellenes harcát az alábbi kezdeményezések ösztönzik a fentieken kívül: 1) ENSZ Egyedüli Konvenció a Drog Ellen, 1961 2) ENSZ Egyedüli Konvenció a Drog Ellen Protokoll, 1972 3) ENSZ Konvenció a Pszichotropikus tartalmú Anyagokkal Szemben, 1971 4) ENSZ Konvenció a Narkotikumok és Pszichotropikus tartalmú Anyagok Illegális Kereskedelmével Szemben, 1988 5) ENSZ Konvenció a Transznacionális Szervezett Bûnözés Ellen, 2000 6) ENSZ Konvenció a Korrupció Ellen, 2003[24 7) Kaukázusi Négyek, 2002[25] 8) Grúz Nemzeti Drogellenes Stratégia, 2007 9) Grúz Drogellenõrzési Reform, 2008 10) Örmény Nemzeti Drog Stratégia, 2009 11) Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezete (a Kaukázusból csak Örményország tagja)[27]12) Szabadság Támogató Szerzõdés, 2002 (USA pénzügyi segítség Azerbajdzsánnak a drog megelõzési programban) 13) Dél-Kaukázusi Integrált Határrendészet, 2009[28]
Az államoknak szembe kell néznie a növekvõ HIV fertõzöttek számával, ami egyre növekvõ terhet jelent az egészségügyi rendszerre. A kábítószer használattal terjedõ betegségek mellett a szervezett bûnözés nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági jelentõsége is jelentõs. Különösen azokban a térségekben jelentõs a szervezett bûnözés hatása, ahol a központi hatalom ereje gyenge, konfliktusokkal, feszültségekkel terhelt.
Magyarországi hatása a kaukázusi drogkereskedelemnek
Magyarország kulcsfontosságú földrajzi helyzetet foglal el a Nyugat-Európába irányuló drogkereskedelemben. A balkáni útvonal felõl érkezõ narkotikumok az Európai Unió schengeni övezetébe hazánkon keresztül vezet az egyik út. Magyarország nem számít jelentõs piacnak a drogok terén, de aggasztó, hogy sok fiatal próbálja ki ezeket a tiltott szereket. Egyre nagyobb mennyiségû drog áramlik hazánkon keresztül a z Unióba, és nagy szerep hárul a határrendészetre. A hazai bûnüldözõ szerveknek kellene megakadályozni a drogok, emberek, fegyverek illegális beáramlását az Unióba a balkáni útvonal felõl. Amint Románia a schengeni övezetbe fog tartozni, hazánk figyelme a szerb, horvát határok felé koncentrálódhat.
Összegzés
A Kaukázus térség Földünk egyik olyan területe, ahol jelentõs gazdasági, társadalmi, politikai és katonai feszültségek vannak jelen. A központi hatalom nem olyan erõs, hogy hatékonyan fel tudjon lépni a szervezett bûnözés ellen. Az utóbbi idõben történtek lépések az irányba, hogy nemzetközi együttmûködés keretében megakadályozzák a narkotikumok további Európába áramlását. Mivel jelentõs problémákkal küzdenek a kaukázusi államok, így a szervezett bûnözés jelentõs bázist tudott kiépíteni, amelynek szálai a világ minden részére kiterjednek.
Az utóbbi két évtizedben, a világban lezajlott változások miatt a terrorizmus és a szervezett bûnözés összefonódott, nagyon veszélyes elegyet alkotva. A Kaukázus az egyik legfontosabb csomópont a világ drogkereskedelmében. Amennyiben a megkezdett drogellenes stratégiák eredményre vezetnek, jelentõs akadály keletkezik a csempészek számára, ami az Európába irányuló drog mennyiségének csökkenésében fog jelentkezni elsõsorban. A csempészetbõl befolyó pénzek a konfliktusokat táplálják, ugyanis a fegyvervásárlásra költik legnagyobb részt a csoportok.
A szervezett bûnözés a politika, bûnüldözõ szervezetek magas szintjére képes volt beépülni. A korrupció kiemelkedõ mértéke miatt a csempészek hatékonysága magas, illetve a gazdasági krízis, kilátástalanság miatt a csempészek emberi utánpótlása jelentõs.
Felhasznált irodalom
Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, Russian and Eurasian Program, Carnegie Endowment, 2000. március, p.31.
Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, Washington D.C. 20540-4840, 2002. október, p.39.
De Waal – Matveeva, Anna: Central Asia and the Caucasus: A vulnerable crescent, International Peace Academy, New York, 2007, p.25.
Drug trafficking in the Caucasus, 23 CAUCASIAN REV. INT’L AFF., Feb. 23, 2009, http://cria-online.org/CU_-_file_-_article_-_sid_-_24.html, 2011-09-23;
Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.17, 2011-09-23;
International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.15., 2011-09-23;
Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, International Human Rights Law Institute, Fall 2010, p.19.
Lynch, Dov (szerk.): The South Caucasus: a challenge for the EU, Chaillot Papers N°65, Institute for Security Studies, European Union, Paris, 2003. december, ISSN 1017-7566, p.209.
Shelley, Louise: The drug trade in contemporary Russia, in China and Eurasia Forum Quarterly, Volume 4, No. 1, 2006. február, Central Asia-Caucasus Institute & Silk Road Studies Program, ISSN: 1653-4212, p.15-20.
[1] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.3.
[2] De Waal – Matveeva, Anna: Central Asia and the Caucasus: A vulnerable crescent, International Peace Academy, p.7.
[3] Lynch, Dov (szerk.): The South Caucasus: a challenge for the EU, Chaillot Papers N°65, Institute for Security Studies, p.29-31.
[4] U.o. p.31.
[5] U.o. p.4.
[6] U.o. p6.
[7] Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, p.8.
[8] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.6.
[9] U.o. p.3.
[10] U.o. p.4.
[11] Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, p.8.
[12] Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, p.8.
[13] Drug trafficking in the Caucasus, 23 CAUCASIAN REV. INT’L AFF., Feb. 23, 2009, http://cria-online.org/CU_-_file_-_article_-_sid_-_24.html,
[14] Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, p.9.
[15] U.o. p.9.
[16] Shelley, Louise: The drug trade in contemporary Russia, in China and Eurasia Forum Quarterly, Volume 4, No. 1,, p.16.
[17] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.8.
[18] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.6.
[19] U.o. p.24.25.
[20] Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.2. és p.4.
[21] Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.8.
[22] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.1.
[23] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.6.
[24] Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, p.11.
[25] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.7.
[26] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.2.
[27] U.o. p.7.
[28] U.o. p.13.
Link
A nemzetközi drogkereskedelem napjaink egyik nagyon súlyos problémája, amelyben hatalmas összegek cserélnek gazdát. A kábítószer kereskedelemmel foglalkozó szervezett bûnözõi csoportok sok esetben jelentõs nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak magukban.
A Kaukázus térség nagyon fontos állomást képez az Oroszország felé irányuló délrõl észak felé, és a keletrõl Európa felé irányuló kábítószer kereskedelemben. Az orosz szervezett bûnözés vezetõi a legtöbb esetben kaukázusi származásúak. A kaukázusi köztársaságokban magas állami szinten van jelen a szervezett bûnözés, jelentõs a korrupció, a fekete gazdaság aránya.
A narkotikumok csempészete a régi Selyemút nyomvonalát követi, amelyet napjainkban csak új Selyemútként emlegetnek a szakértõk. Nagyon fontos, hogy a terrorizmust és a szervezett bûnözést elkülönítsük. A drogkereskedelem a szervezett bûnözéshez köthetõ, de egyes térségekben, mint a Kaukázus, a terrorista csoportok is részesei a drogkereskedelemnek.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy évente közel 1 milliárd $ értékû narkotikumot szállítanak át a Kaukázuson, ami évrõl évre növekszik. Ez köszönhetõ annak, hogy nem csak Nyugat-Európa, hanem Kelet-Európa és Oroszország is belépett a célországok sorába, és egyre nagyobb az igény a narkotikumok iránt.
A Kaukázus térségen keresztül zajló drogkereskedelem
A Kaukázus térség földrajzi helyzete miatt központi szerepet játszik a nemzetközi drogkereskedelemben. A térség az „arany kereszt” központi része, azaz a termelõ közép-ázsiai területek és a fogyasztó Európa, valamint a termelõ iráni területek és a fogyasztó Oroszország közti útvonal keresztezõdésében helyezkedik el.[1]
A Kaukázus térségén keresztül az Afganisztánból Európa felé csempészik a heriont és morfiumot. Az Afganisztánból, Kazahsztánból és Türkmenisztánból származó narkotikumokat a Kaszpi tengeren keresztül szállítják Bakuba és Szumgaitba, onnét tehergépjármûveken szállítják Szuhumi, Batumi és Poti kikötõkbe az alábbi útvonalon: Baku – Kjurdamir – Jevlakh – Gardabani (grúz-azeri határátkelõhely) – Tbiliszi - kikötõk. Innen hajókon keresztül kerül elszállításra Isztanbulba, Constanta-ba és Odesszába. A Baku – Odessza vagy Constanta útvonalat Déli útvonalnak is nevezik.[2
A Kaukázusban két csempészútvonal keresztezi egymást; a balkáni és az északi.
1) Balkáni útvonal; ez több alútvonalból tevõdik össze. A szállított narkotikumok Helmand és Nangarhar tartományokból (Afganisztán), Balucsisztán tartományból (Pakisztán) származnak. A pakisztáni drogok Iránon keresztül érkeznek. Az útvonal mentén számos labor található, amelyekben a nyers, barna színû ópiumból fehér színû heroint állítanak elõ. Ez az útvonal fõleg a kilencvenes évek közepéig dominált, de utána Iránban, Pakisztánban, Törökországban és dél-kaukázusi államokban megerõsítették ellenõrzéseket, szigorítottak a büntetéseken, így drágábbá vált a csempésztevékenység. A csempészet fokozatosan az északi útvonalra tolódott át, bár mindig is az északi útvonal volt a jelentõsebb. A drog három fõ ponton lép be a Dél-KaukázusbaAstara és Bilasuvaraz iráni-azeri határon 2) Az Iráni-azeri határ örmények által ellenõrzött azeri területen (Zagilan provincia). Innen tovább Grúziába és repülõn Oroszországba 3) Az iráni-nahicseváni határon keresztül Törökország felé.[3]
2) Északi útvonal; a kilencvenes évek közepétõl egyre nagyobb a jelentõsége. Ez az útvonal érdemben nem érintette a Kaukázust korábban. Kirgizisztán, Üzbegisztán és Kazahsztán területén keresztül szállították a drogot Oroszországba, vagy Tadzsikisztánból orosz katonai repülõgépekkel Oroszországba szállították a drogot.[4] Ma már a Kaukázuson keresztül húzódik a csempészútvonal egy szakasza. Ennek nyomvonala a következõ; Derbent – Kaszpijszk vagy Mahacskala vagy Szumgait – Poti vagy Szuhumi vagy Batumi. A csempészett drog egy része azonban Oroszország felé irányul Dagesztánon keresztül.
A Pankiszi-szoros a Kaukázus térség egyik legfontosabb drog elõállító központja. A második csecsen háború elõl ide menekült embereket követték fegyveres csoportok, akik a völgy elzártságát kihasználva végzik illegális tevékenységüket. A nehezen járható hegyi utakat csak gyalogosan, vagy lovakkal, öszvérekkel tudják leküzdeni, amelyeken a csempészet zajlik.[5] Az USA drogellenes szervezetei felhívták a figyelmet, hogy a Pankiszi-szorosban az afgán drog újracsomagolása zajlik, amely ezután folytatja útját Dél-Oszétián keresztül a grúz kikötõkbe, onnan Nyugat-Európába és Csecsenföldön keresztül Oroszországba. 2002. májusában Grúzia védelmi minisztere, Valerij Kaburnadzia bejelentette, közel 800 csecsen gerilla és 100 fõ egyéb arab származású személy található a Pankiszi-szorosban. Az orosz vezetés erõteljes nyomás alatt tartotta a grúz vezetést, hogy tegyen hatékony lépéseket a gerillabázisok, valamint a drog- és fegyvercsempészet felszámolására.[6]
A Kaukázusban a terrorizmus és a csempészet összefonódott. A terrorcsoportok a fegyver, drog és emberkereskedelembõl szerzik meg a tevékenységükhöz szükséges anyagi forrást. Mivel a drogkereskedelem és a terrorizmus összefonódott, erre a jelenségre a narkoterrorizmus fogalmát használják.[7] Az összefonódást legjobban Ruszlan Gelajev csecsen hadúr jelzi, aki 2002-ben a Pankiszi-szoros feletti teljes ellenõrzést megszerezte, ezzel együtt a drogcsempészet feletti ellenõrzést is. Gelajev nagyon jó kapcsolatokat ápolt Kozni Nukajev maffiavezérrel, aki a leggazdagabb és legbefolyásosabb embernek tartanak az egész Kaukázusban.[8] A Szovjetunió felbomlása után a határok nem olyan szigorú ellenõrzése, valamint a megnövekedett kereslet miatt egyre nagyobb bevételek realizálódnak a szervezett bûnözésnél és terrorista csoportoknál.[9] A drogkereskedelmet sok esetben menekültekkel végeztetik. A Dél-Kaukázusban az államok megerõsödésével a drogkereskedelem egyre nagyobb akadályokba ütközik, míg az Észak-Kaukázusban pont ellenkezõleg, a hidegháború vége óta tartó káoszban a drogkereskedelmet sok esetben maguk a szabadcsapatok, terrorista csoportok tagjai végzik.[10] Az Észak-Kaukázusban található bizonytalan légkör, a feszültségek mind a „szürke centrumok” kialakítását teszik lehetõvé, ahol a csempészet központjai találhatók. Itt nem csak csempészet, hanem laborok is találhatók, ahol a finomítás zajlik.[11]
A CIA jelentése szerint Azerbajdzsánban nincs számottevõ narkotikum-elõállítás, csak ópium mák és cannabis kender termelése zajlik. Azerbajdzsán az egyik legfontosabb tranzit ország az afgán ópium Európába csempészésében, valamint az iráni narkotikumok Oroszországba és Európába szállításában.[12]
A szeparatista konfliktusok, a szegénység, a korrupció, a határok gyenge ellenõrzése mind hozzájárul a csempészet sikerességéhez.[13] A legnagyobb korrupció a határõrségnél és a végrehajtó hatalom képviselõi közt tapasztalható, pedig pont õk felelnének a drogcsempészet megelõzéséért. Ennek egyik legtipikusabb példája, hogy 2008 októberében számos hivatalnokot tartóztattak le a drogcsempészetben való szerepük miatt.[14] Az azeri hivatalos szervek szerint csak a csempészet drog 10 – 15%-át csempészik a Dél-Kaukázuson keresztül. Csak 2008-ban 1 956 fõt tartóztattak le Azerbajdzsánban, akik kapcsolatban álltak a drogcsempész bandákkal. A letartóztatott személyek nemzetisége változó, ami a csempészet kiterjedtségét jellemzi.[15]
Az oroszországi kábítószer kereskedelem irányítása közép-ázsiai és kaukázusi csoportok kezében van.[16] A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Örményország vezetõi 2002. márciusában tagadták, hogy tranzitútvonal húzódna az ország területén. A karabahi területekrõl pedig az örmények azt állítják, hogy katonai irányítás alatt áll, nem része a csempészútvonalnak. Ennek ellentmond több hivatalos jelentés, amely szerint az örmények által elfoglalt azeri területeken keresztül jelentõs drogcsempészet zajlik Európa irányába. A közel kilencven mérföld hosszú iráni-azeri (örmények által elfoglalt azeri terület) határon jelentõs csempészet zajlik. Sem Örményországban, sem Azerbajdzsánban nincs jele narkoterrorizmusnak, mivel nincsenek ilyen csoportok az országokban. Hegyi-Karabahban azonban egyes félkatonai csoportok mutatnak ilyen jeleket.[17] Örményországban nincs számottevõ narkotikum elõállítás, fogyasztás. Annak ellenére, hogy Örményország Azerbajdzsánnal és Törökországgal közös határai zártak és katonai ellenõrzés alatt álnak, két ok miatt egyre nagyobb az érdeklõdés az alternatív drogcsempész útvonal iránt az országon keresztül 1):A török hatóságok szigorú fellépése a drogkereskedelemmel szemben. 2) 2008 augusztusa óta zárt a grúz-orosz határ. A FÁK keretein belül több csoport foglalkozik drogkereskedelemmel, például grúzok, örmények, oroszok, ukránok. Azonban a vezetõ szerep a csecseneké. A kilencvenes években a csecsenek saját csoportokat szervezetek a drogkereskedelem terén, nem akartak védelmi pénzeket fizetni más csoportoknak. A sikeres csecsen csoportok kialakulásában, valamint a csecsenek vezetõ szerepében jelentõs érdemei vannak Kozni Nukajevnek.[19]
A Szovjetunió felbomlása után azokon a területeken, ahol a központi kormányzat gyenge volt, vagy egyáltalán nem is létezett, a terrorista és szervezett bûnözõi csoportok szabadon szervezõdhettek. Ilyen terület a Kaukázus térségben Hegyi-Karabah, Dél-Oszétia, Pankiszi-szoros, Csecsenföld, Abházia, Dagesztán.[20]
Bûnüldözõ szervezetek kapcsolatot találtak a csecsenföldi terrorista csoportok és a moszkvai csecsen maffia közt. A csecsenföldi csoportok biztosítják a szállítási útvonalakat, valamint a moszkvai leszámolásokban vesz részt, a moszkvai maffia anyagi hátteret biztosít a csecsenföldi harcokhoz. A drogkereskedelem gyakran jár együtt fegyverkereskedelemmel. A drogkereskedelem bevételei, illetve a fegyverkereskedelem segít fenntartani a Kaukázusban a szeparatista régiók fennmaradását és a fegyveres konfliktusok elhúzódását.[21]
A kaukázusi államokba Európa felõl érkeznek az alábbi narkotikumok: pszeudoefedrin, metadon, metamfetamin, buprenorfin.[22]
Drogellenes fellépések
Grúzia is tagja az ENSZ Drogellenõrzési és Bûnmegelõzési Hivatalának, valamint aláírták az 1988-ban indított ENSZ Drog Konvenciót 1998 januárjában. 2003-ban az ENSZ és az EU elindította harmadik drogellenes programját, a Dél-Kaukázus Drogellenes Programot. Ez a program a kikötõk és a határátkelõk megerõsítését, a képzést támogatja. Mindhárom dél-kaukázusi állam tagja a Dél-Kaukázusi Drogellenes Programnak.
Örményország az USA segítségével modernizálja a határõrségét, és komplex határrendészeti kiképzést kapnak a határõrök.[23] A kaukázusi államok drogellenes harcát az alábbi kezdeményezések ösztönzik a fentieken kívül: 1) ENSZ Egyedüli Konvenció a Drog Ellen, 1961 2) ENSZ Egyedüli Konvenció a Drog Ellen Protokoll, 1972 3) ENSZ Konvenció a Pszichotropikus tartalmú Anyagokkal Szemben, 1971 4) ENSZ Konvenció a Narkotikumok és Pszichotropikus tartalmú Anyagok Illegális Kereskedelmével Szemben, 1988 5) ENSZ Konvenció a Transznacionális Szervezett Bûnözés Ellen, 2000 6) ENSZ Konvenció a Korrupció Ellen, 2003[24 7) Kaukázusi Négyek, 2002[25] 8) Grúz Nemzeti Drogellenes Stratégia, 2007 9) Grúz Drogellenõrzési Reform, 2008 10) Örmény Nemzeti Drog Stratégia, 2009 11) Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezete (a Kaukázusból csak Örményország tagja)[27]12) Szabadság Támogató Szerzõdés, 2002 (USA pénzügyi segítség Azerbajdzsánnak a drog megelõzési programban) 13) Dél-Kaukázusi Integrált Határrendészet, 2009[28]
Az államoknak szembe kell néznie a növekvõ HIV fertõzöttek számával, ami egyre növekvõ terhet jelent az egészségügyi rendszerre. A kábítószer használattal terjedõ betegségek mellett a szervezett bûnözés nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági jelentõsége is jelentõs. Különösen azokban a térségekben jelentõs a szervezett bûnözés hatása, ahol a központi hatalom ereje gyenge, konfliktusokkal, feszültségekkel terhelt.
Magyarországi hatása a kaukázusi drogkereskedelemnek
Magyarország kulcsfontosságú földrajzi helyzetet foglal el a Nyugat-Európába irányuló drogkereskedelemben. A balkáni útvonal felõl érkezõ narkotikumok az Európai Unió schengeni övezetébe hazánkon keresztül vezet az egyik út. Magyarország nem számít jelentõs piacnak a drogok terén, de aggasztó, hogy sok fiatal próbálja ki ezeket a tiltott szereket. Egyre nagyobb mennyiségû drog áramlik hazánkon keresztül a z Unióba, és nagy szerep hárul a határrendészetre. A hazai bûnüldözõ szerveknek kellene megakadályozni a drogok, emberek, fegyverek illegális beáramlását az Unióba a balkáni útvonal felõl. Amint Románia a schengeni övezetbe fog tartozni, hazánk figyelme a szerb, horvát határok felé koncentrálódhat.
Összegzés
A Kaukázus térség Földünk egyik olyan területe, ahol jelentõs gazdasági, társadalmi, politikai és katonai feszültségek vannak jelen. A központi hatalom nem olyan erõs, hogy hatékonyan fel tudjon lépni a szervezett bûnözés ellen. Az utóbbi idõben történtek lépések az irányba, hogy nemzetközi együttmûködés keretében megakadályozzák a narkotikumok további Európába áramlását. Mivel jelentõs problémákkal küzdenek a kaukázusi államok, így a szervezett bûnözés jelentõs bázist tudott kiépíteni, amelynek szálai a világ minden részére kiterjednek.
Az utóbbi két évtizedben, a világban lezajlott változások miatt a terrorizmus és a szervezett bûnözés összefonódott, nagyon veszélyes elegyet alkotva. A Kaukázus az egyik legfontosabb csomópont a világ drogkereskedelmében. Amennyiben a megkezdett drogellenes stratégiák eredményre vezetnek, jelentõs akadály keletkezik a csempészek számára, ami az Európába irányuló drog mennyiségének csökkenésében fog jelentkezni elsõsorban. A csempészetbõl befolyó pénzek a konfliktusokat táplálják, ugyanis a fegyvervásárlásra költik legnagyobb részt a csoportok.
A szervezett bûnözés a politika, bûnüldözõ szervezetek magas szintjére képes volt beépülni. A korrupció kiemelkedõ mértéke miatt a csempészek hatékonysága magas, illetve a gazdasági krízis, kilátástalanság miatt a csempészek emberi utánpótlása jelentõs.
Felhasznált irodalom
Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, Russian and Eurasian Program, Carnegie Endowment, 2000. március, p.31.
Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, Washington D.C. 20540-4840, 2002. október, p.39.
De Waal – Matveeva, Anna: Central Asia and the Caucasus: A vulnerable crescent, International Peace Academy, New York, 2007, p.25.
Drug trafficking in the Caucasus, 23 CAUCASIAN REV. INT’L AFF., Feb. 23, 2009, http://cria-online.org/CU_-_file_-_article_-_sid_-_24.html, 2011-09-23;
Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.17, 2011-09-23;
International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.15., 2011-09-23;
Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, International Human Rights Law Institute, Fall 2010, p.19.
Lynch, Dov (szerk.): The South Caucasus: a challenge for the EU, Chaillot Papers N°65, Institute for Security Studies, European Union, Paris, 2003. december, ISSN 1017-7566, p.209.
Shelley, Louise: The drug trade in contemporary Russia, in China and Eurasia Forum Quarterly, Volume 4, No. 1, 2006. február, Central Asia-Caucasus Institute & Silk Road Studies Program, ISSN: 1653-4212, p.15-20.
[1] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.3.
[2] De Waal – Matveeva, Anna: Central Asia and the Caucasus: A vulnerable crescent, International Peace Academy, p.7.
[3] Lynch, Dov (szerk.): The South Caucasus: a challenge for the EU, Chaillot Papers N°65, Institute for Security Studies, p.29-31.
[4] U.o. p.31.
[5] U.o. p.4.
[6] U.o. p6.
[7] Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, p.8.
[8] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.6.
[9] U.o. p.3.
[10] U.o. p.4.
[11] Brill Olcott, Martha – Udalova, Natalia: Drug trafficking on the Great Silk Road: The security environment in Central Asia, Working Papers, p.8.
[12] Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, p.8.
[13] Drug trafficking in the Caucasus, 23 CAUCASIAN REV. INT’L AFF., Feb. 23, 2009, http://cria-online.org/CU_-_file_-_article_-_sid_-_24.html,
[14] Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, p.9.
[15] U.o. p.9.
[16] Shelley, Louise: The drug trade in contemporary Russia, in China and Eurasia Forum Quarterly, Volume 4, No. 1,, p.16.
[17] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.8.
[18] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.6.
[19] U.o. p.24.25.
[20] Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.2. és p.4.
[21] Howard, Russell D. – Traughber, Colleen M.: The “New Silk Road” of Terrorism and Organized Crime: The Key to Countering the Terror-Crime Nexus, in , p.8.
[22] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.1.
[23] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.6.
[24] Invictus, Sol Augustus: Trafficking in the Republic of Azerbaijan, DePaul Rule of Law Journal, p.11.
[25] Curtis, Glenn E.: Involvement of Russian organized crime indicates, criminal elements in the Russian military, and regional terrorist groups in narcotics trafficking in Central Asia, the Caucasus, and Chechnya, The Library of Congress, p.7.
[26] International Narcotics Control Strategy Report (INCSR) was published by the US Department of State. This annual report describes the efforts of key countries to attack all aspects of the international drug trade, in 2010, in http://www.state.gov/p/inl/rls/nrcrpt/2011/vol1/index.htm, p.2.
[27] U.o. p.7.
[28] U.o. p.13.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2012. October 07. 11:16:21
#2 |
Perje
- 2012. October 07. 13:12:44
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.