Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Darák Péter: Változik a Kúria
A nyitottság és a jövõorientáltság jegyében változik a Kúria; már nem csak egyedi ügyekben született végleges döntések, hanem a leendõ jogviták elméleti hátterének tisztázása is fontos feladat, jövõre pedig évkönyvben szeretnék a széles közönségnek is bemutatni munkájukat - mondta Darák Péter, a legfelsõbb bírói fórum elnöke az MTI-nek.
A január 1-jén hivatalába lépett új fõbíró az elmúlt háromnegyed év legfontosabb újításáról szólva hangsúlyozta: a társszakmák és a magasan képzett elméleti szakemberek bevonásával elébe kell menni a változó társadalmi-gazdasági valóságban felmerülõ jogi konfliktusoknak. Idõben fel kell térképezni a keletkezõ problémákat, még mielõtt a konkrét ügyek a Kúria elé kerülnek.
Ennek az új szerepfelfogásnak az egyik következménye, hogy míg korábban a Kúria jogelõdjérõl, a Legfelsõbb Bíróságról (LB) elsõsorban a már lezajlott eseményeken alapuló jogvitákat a véglegesség igényével, tovább már nem vitatható módon lezáró döntések kerültek ki, addig az elmúlt hónapok során legalább ilyen fontossá váltak a Kúrián készülõ munkaanyagok, melyeket észrevételezésre megküldenek más szakmai, és civil, érdekvédelmi szervezeteknek is. Például az egyoldalú banki szerzõdésmódosításokkal foglalkozó kúriai munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az ügyészség, a szaktárca, és a civil szféra véleményét - fejtette ki a fõbíró.
Darák Péter szerint jelentõsen növeli a kimunkált megoldások elfogadottságát, ha széles szakmai kör bevonásával, és azon túlmenõen az érintettek véleményének meghallgatásával születnek meg. Így lehet elérni, hogy az egyes perek hátterében meghúzódó általános problémákra minél szélesebb szakmai és társadalmi alapokon nyugvó válaszok szülessenek, ami a hatékony bíráskodást, egységes és gyors ítélkezést nagyban segítheti.
A Kúria jogértelmezési logikája követhetõ lesz a nyilvánosság számára is, esetrõl esetre látható majd, hogy milyen elvek érvényesülnek a konkrét ügyek eldöntésekor, ahogy azt a napokban egy jelentõs súlyú büntetõügy elbírálásakor a tettesi-bûnsegédi magatartás kérdéskörével összefüggésben tapasztalhatták is az érdeklõdõk - mondta az elnök.
A felsõbb bíróságok által követett gyakorlat nyilvánosság számára áttekinthetõvé tételéhez nélkülözhetetlen egy olyan jól kezelhetõ adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a kúriai és ítélõtáblai döntéseket - mondta a fõbíró, aki ennek megteremtése érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez fordult.
Darák Péter elmondta: a Kúria megújuló szerepfelfogásához igazodva megkezdõdött a fõtanácsadói kar kialakítása. Ezeknek a magas szintû elméleti felkészültséggel rendelkezõ munkatársaknak a feladata az lesz, hogy egy-egy eljárás kapcsán a háttérben meghúzódó tipikus elméleti problémákat feltárják, és szükség esetén felvessék a megfelelõ jogegységesítõ mechanizmusok beindítását. Például az áfa-ügyekben követett magyar jogalkalmazói gyakorlat az utóbbi idõben megkérdõjelezõdött a luxemburgi székhelyû Európai Bíróság egyik döntése nyomán, melyet alsóbb fokú bíróság és az LB kezdeményezett. Az elméletileg és gyakorlatilag is nagy jelentõségû kérdés a körül forgott, hogy áfalevonás esetében az adózónál vagy a hatóságnál van-e a bizonyítási teher. A Kúrián jelenleg vizsgálják a luxemburgi döntés következményeit, melyek az adóhatóság gyakorlatát is alapvetõen befolyásolhatják, és így komoly költségvetési kihatásai is lehetnek.
Az idén létrejött, a helyhatóságok rendeleteinek törvényességét vizsgáló önkormányzati tanácsról a fõbíró elmondta: a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján kezdte meg munkáját, de azt tovább is fejleszti. Továbbá egy polgári és egy büntetõ bíróval kiegészülve ez a tanács bírálja el az OBH elnökének egyes ügyek áthelyezésére vonatkozó döntései elleni fellebbezéseket. Eddig két ilyen határozat született, mely az intézkedések alapjogi szintû vizsgálata mellett, az alkalmazhatóság kereteit is igyekszik feltárni.
A Kúria ítélkezésének gyorsasága európai összehasonlításban jó, évente mintegy nyolcezer felülvizsgálati kérelem érkezik, és szinte kivétel nélkül egy éven belül elbírálják - tette hozzá az elnök, aki a finanszírozás kapcsán elmondta: a meglévõ költségvetési források jobbára elegendõek a magas színvonalú szakmai munkához, az informatikai területen azonban gyors és jelentõs fejlesztésre van szükség.
A fõbíró elmondta: a nyitottság jegyében jövõre a kötelezõ parlamenti beszámolón túl sok évtized után elõször ismét kúriai évkönyv jelenik meg, melyben a nagyközönségnek szeretnék bemutatni a legfelsõbb bírói fórumot. A kiadvány tartalmazza többek között ötven válogatott döntés rövid összefoglalását, melyek a Kúria vezetése szerint a legjobban reprezentálják a bíróság az évi munkáját.
A bírák nyugdíjazása kapcsán Darák Péter úgy fogalmazott: a nyitott jogalkotási kérdések ellenére a Kúrián nyugodt munka folyik, a feladat jelenleg a meglévõ helyzet kezelése. Az elmúlt egy év során 20 bíró távozott, szeptember 1-jétõl pedig 13 új érkezett, jelenleg 70 betöltött hely van a Kúrián.
„Egyszerre nem lehet 20 kúriai bírót kinevezni" - jegyezte meg az elnök. Korábban évente 1-2 új bíró került a legfelsõbb bírói fórumra, betanulásuk, teljes értékû kúriai bíróvá válásuk éveket vett igénybe. Ha azonban a meglévõ létszám nem elegendõ az alkotmányos feladatok ellátásához, akkor a jelenleg üres helyek betöltésérõl is gondoskodni kell - fûzte hozzá.
Az új bíráknak a kinevezõ okirat ünnepélyes átadásakor Darák Péter azt mondta: legyenek bátrak, tegyék fel mindazokat a kérdéseket, amelyeket alsóbb fokú bíróként megfogalmaztak, merjék megkérdõjelezni az evidenciákat, hiszen a változó társadalmi-gazdasági viszonyok a már egyszer megválaszolt kérdéseket átfogalmazzák, és ezért nem szabad automatikusan a korábbi megoldásokhoz nyúlni.
Link
A január 1-jén hivatalába lépett új fõbíró az elmúlt háromnegyed év legfontosabb újításáról szólva hangsúlyozta: a társszakmák és a magasan képzett elméleti szakemberek bevonásával elébe kell menni a változó társadalmi-gazdasági valóságban felmerülõ jogi konfliktusoknak. Idõben fel kell térképezni a keletkezõ problémákat, még mielõtt a konkrét ügyek a Kúria elé kerülnek.
Ennek az új szerepfelfogásnak az egyik következménye, hogy míg korábban a Kúria jogelõdjérõl, a Legfelsõbb Bíróságról (LB) elsõsorban a már lezajlott eseményeken alapuló jogvitákat a véglegesség igényével, tovább már nem vitatható módon lezáró döntések kerültek ki, addig az elmúlt hónapok során legalább ilyen fontossá váltak a Kúrián készülõ munkaanyagok, melyeket észrevételezésre megküldenek más szakmai, és civil, érdekvédelmi szervezeteknek is. Például az egyoldalú banki szerzõdésmódosításokkal foglalkozó kúriai munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az ügyészség, a szaktárca, és a civil szféra véleményét - fejtette ki a fõbíró.
Darák Péter szerint jelentõsen növeli a kimunkált megoldások elfogadottságát, ha széles szakmai kör bevonásával, és azon túlmenõen az érintettek véleményének meghallgatásával születnek meg. Így lehet elérni, hogy az egyes perek hátterében meghúzódó általános problémákra minél szélesebb szakmai és társadalmi alapokon nyugvó válaszok szülessenek, ami a hatékony bíráskodást, egységes és gyors ítélkezést nagyban segítheti.
A Kúria jogértelmezési logikája követhetõ lesz a nyilvánosság számára is, esetrõl esetre látható majd, hogy milyen elvek érvényesülnek a konkrét ügyek eldöntésekor, ahogy azt a napokban egy jelentõs súlyú büntetõügy elbírálásakor a tettesi-bûnsegédi magatartás kérdéskörével összefüggésben tapasztalhatták is az érdeklõdõk - mondta az elnök.
A felsõbb bíróságok által követett gyakorlat nyilvánosság számára áttekinthetõvé tételéhez nélkülözhetetlen egy olyan jól kezelhetõ adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a kúriai és ítélõtáblai döntéseket - mondta a fõbíró, aki ennek megteremtése érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez fordult.
Darák Péter elmondta: a Kúria megújuló szerepfelfogásához igazodva megkezdõdött a fõtanácsadói kar kialakítása. Ezeknek a magas szintû elméleti felkészültséggel rendelkezõ munkatársaknak a feladata az lesz, hogy egy-egy eljárás kapcsán a háttérben meghúzódó tipikus elméleti problémákat feltárják, és szükség esetén felvessék a megfelelõ jogegységesítõ mechanizmusok beindítását. Például az áfa-ügyekben követett magyar jogalkalmazói gyakorlat az utóbbi idõben megkérdõjelezõdött a luxemburgi székhelyû Európai Bíróság egyik döntése nyomán, melyet alsóbb fokú bíróság és az LB kezdeményezett. Az elméletileg és gyakorlatilag is nagy jelentõségû kérdés a körül forgott, hogy áfalevonás esetében az adózónál vagy a hatóságnál van-e a bizonyítási teher. A Kúrián jelenleg vizsgálják a luxemburgi döntés következményeit, melyek az adóhatóság gyakorlatát is alapvetõen befolyásolhatják, és így komoly költségvetési kihatásai is lehetnek.
Az idén létrejött, a helyhatóságok rendeleteinek törvényességét vizsgáló önkormányzati tanácsról a fõbíró elmondta: a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján kezdte meg munkáját, de azt tovább is fejleszti. Továbbá egy polgári és egy büntetõ bíróval kiegészülve ez a tanács bírálja el az OBH elnökének egyes ügyek áthelyezésére vonatkozó döntései elleni fellebbezéseket. Eddig két ilyen határozat született, mely az intézkedések alapjogi szintû vizsgálata mellett, az alkalmazhatóság kereteit is igyekszik feltárni.
A Kúria ítélkezésének gyorsasága európai összehasonlításban jó, évente mintegy nyolcezer felülvizsgálati kérelem érkezik, és szinte kivétel nélkül egy éven belül elbírálják - tette hozzá az elnök, aki a finanszírozás kapcsán elmondta: a meglévõ költségvetési források jobbára elegendõek a magas színvonalú szakmai munkához, az informatikai területen azonban gyors és jelentõs fejlesztésre van szükség.
A fõbíró elmondta: a nyitottság jegyében jövõre a kötelezõ parlamenti beszámolón túl sok évtized után elõször ismét kúriai évkönyv jelenik meg, melyben a nagyközönségnek szeretnék bemutatni a legfelsõbb bírói fórumot. A kiadvány tartalmazza többek között ötven válogatott döntés rövid összefoglalását, melyek a Kúria vezetése szerint a legjobban reprezentálják a bíróság az évi munkáját.
A bírák nyugdíjazása kapcsán Darák Péter úgy fogalmazott: a nyitott jogalkotási kérdések ellenére a Kúrián nyugodt munka folyik, a feladat jelenleg a meglévõ helyzet kezelése. Az elmúlt egy év során 20 bíró távozott, szeptember 1-jétõl pedig 13 új érkezett, jelenleg 70 betöltött hely van a Kúrián.
„Egyszerre nem lehet 20 kúriai bírót kinevezni" - jegyezte meg az elnök. Korábban évente 1-2 új bíró került a legfelsõbb bírói fórumra, betanulásuk, teljes értékû kúriai bíróvá válásuk éveket vett igénybe. Ha azonban a meglévõ létszám nem elegendõ az alkotmányos feladatok ellátásához, akkor a jelenleg üres helyek betöltésérõl is gondoskodni kell - fûzte hozzá.
Az új bíráknak a kinevezõ okirat ünnepélyes átadásakor Darák Péter azt mondta: legyenek bátrak, tegyék fel mindazokat a kérdéseket, amelyeket alsóbb fokú bíróként megfogalmaztak, merjék megkérdõjelezni az evidenciákat, hiszen a változó társadalmi-gazdasági viszonyok a már egyszer megválaszolt kérdéseket átfogalmazzák, és ezért nem szabad automatikusan a korábbi megoldásokhoz nyúlni.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.