Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Franciaország választott: Hollande jön, Sarkozy megy
Mintegy 46 millió választópolgár járult az urnákhoz vasárnap Franciaországban, hogy az ország leendõ államfõjének személyérõl döntsön. Nicolas Sarkozy hivatalban lévõ elnök Francois Hollande-dal, a Szocialista Párt (PS) jelöltjével versengett a szavazatokért. Az április 22-i elsõ fordulóban aratott gyõzelmét követõen - a közvélemény-kutatások elõrejelzéseinek megfelelõen - Hollande a második fordulóban is megszerezte a szavazatok többségét. Az elõzetes becslések szerint a szocialista politikusra a választópolgárok mintegy 52 százaléka, Sarkozy-re pedig hozzávetõlegesen 48 százalék voksolt.
A Le Monde cÃmû francia napilap értesülései szerint a választásra jogosultak körülbelül 82 százaléka vett részt a szavazáson: ez magasabb ugyan, mint az elsõ fordulóban mért arány, viszont alacsonyabb, mint a 2007-es választások második fordulóján regisztrált részvétel. A francia választópolgárok vasárnap reggel 8 órától járulhattak az urnákhoz, az eredményre vonatkozó elsõ becsléseket pedig este 8 óra után, az utolsó választási irodák zárását követõen folyamatosan teszik közzé.
Hollande már az elsõ, április 22-i fordulóból is gyõztesen került ki, aki ekkor a szavazatok 28,6 százalékával büszkélkedhetett, mÃg Sarkozy 27,2 százalékos eredményt ért el. A legnagyobb meglepetést ekkor azonban a szélsõjobboldali Marine Le Pen okozta, akire a választók csaknem 18 százaléka voksolt. Ez a Nemzeti Front (FN) számára kiemelkedõen magas eredmény a júniusi nemzetgyûlési választásokon is elõnyös pozÃcióhoz juttathaja a francia szélsõjobboldalt. Marine Le Pen arra számÃt ugyanis, hogy Sarkozy vereségével pártja, az UMP (Népi Mozgalomért Unió) is meggyengül, és az FN körül szervezõdhet újjá a francia politikai paletta jobboldala.
Kattintson, és nézzen szét Párizsban!
A francia elnökválasztásokra jellemzõ egyébként, hogy az elsõ fordulóban még nagyon sok jelölt közül választhatnak a szavazók, idén például tÃzen mérettethették meg magukat április 22-én. A második fordulóba azonban már csak a két elsõ helyezett juthat tovább. Ennek megfelelõen az elsõ fordulóban még szimpátia szerint adják le voksaikat a választópolgárok, vagyis a hozzájuk legközelebb álló jelöltre szavaznak. A második fordulóban viszont már arra szavaznak, aki az általuk támogatott, de idõközben kiesett jelölthöz áll legközelebb, illetve a tovább nem jutott politikusok maguk is befolyásolhatják szavazóikat. Ennek megfelelõen az elsõ körben negyedik helyen végzett, a szavazatok 11 százalékát begyûjtött szélsõbaloldali Jean-Luc Mélenchon rögtön fel is szólÃtotta támogatóit, hogy a továbbiakban mindenképpen Hollande-ot támogassák.
Sarkozy-nek szintén nagy szüksége lett volna az FN-szimpatizánsok többségének támogatására ahhoz, hogy saját javára fordÃthassa a választások kimenetelét, erre azonban kevés esélye volt. Noha a jelenlegi államfõ a kampány során elég sokat "udvarolt" a szélsõjobboldali szavazóknak, Marine Le Pen mégsem biztosÃtotta õt támogatásáról. Az FN vezéralakja csupán annyit mondott, hogy õ maga üresen fogja leadni szavazólapját, az eredetileg rá szavazók pedig tegyenek belátásuk szerint - adta hÃrül a BBC brit közszolgálati televÃzió hÃrportálja. A centrista Francois Bayrou - aki az elsõ fordulós szavazatok 9 százalékát kapta meg - Sarkozy és Hollande május 2-i televÃziós vitáját követõen végül szintén a szocialista jelölt mögé sorakozott fel.
A francia elnökválasztásokat sokan egyszerûen egy Sarkozy-ellenes referendumként fogták fel. A jelenlegi elnök 2007-es beiktatása óta rengeteget vesztett népszerûségébõl, kormányzási stÃlusa, illetve a gazdasági problémák miatt kiábrándultak belõle a franciák. A választások kimenetelét Európa-szerte szoros figyelemmel kÃsérték a vezetõ politikusok, hiszen a válság sújtotta Európai Unió szempontjából sem mindegy, hogy ki fogja vezetni a kontinens második legfontosabb gazdaságát - Ãrja a France 24 cÃmû hÃrportál. Vasárnapi vereségével Sarkozy a tizenegyedik olyan államférfi Európában, akit elsöpör az euróválság, illetve a megszorÃtó intézkedések miatti elégedetlenség.
Tény, hogy Sarkozy 2007-ben változást és fellendülést Ãgért a franciáknak, a 2008-ban begyûrûzõ pénzügyi és gazdasági világválság, illetve azt ezt követõ euróválság miatt nem tudta teljesÃteni Ãgéreteit. Franciaország jelenleg egyre rosszabbodó gazdasági helyzettel kénytelen szembenézni: magas költségvetési hiány és államadósság, illetve növekvõ munkanélküliség jellemzi. Kérdéses, hogy gyõzelme után Hollande mennyire lesz képes visszájára fordÃtani a negatÃv tendenciákat, illetve hogy az EU motorjaként aposztrofált német-francia tandem mûködésére milyen hatással lesz az elnökváltás. Hollande eddig nem sok jó pontot szerzett Angela Merkel német kancellárnál, a többi közt azért, mert kilátásba helyezte például a nehezen tetõ alá hozott, megszorÃtó intézkedéseken alapuló fiskális paktum újratárgyalását.
A Le Monde tudósÃtása szerint Sarkozy elsõ nyilatkozataiban elfogadta vereségét, majd arra szólÃtotta fel pártját (Unió egy Népi Mozgalomért, UMP) hogy maradjon egységes. Ezen felül kijelentette, hogy a júniusi nemzetgyûlési választások kampányát már nem õ fogja vezetni.
A politikai életben Sarkozy-hez képest sokkal tapasztalatlanabb Hollande beiktatását követõen nem sokkal diplomáciai képességeit is próbára teheti, hiszen május végén NATO-csúcsra kerül majd sor Chicago-ban, júniusban pedig a G20 Mexikóban tartandó ülésén kell részt vennie.
Hollande vasárnap este gyõzelmével Francois Mitterand (1981-1995) után az V. Köztársaság második szocialista elnöke lett, Sarkozy pedig Valéry Giscard d'Estaing 1981-es veresége után a második olyan elnök, akit nem választanak újra az elsõ ciklusa után.
A 2012-es elnökválasztás eredményeit hivatalosan csütörtökön hirdetik majd ki, Franciaország új elnökét pedig várhatóan május 15. körül iktatják be. A szocialista politikus azonban valószÃnûleg már vasárnap estétõl egyeztetni fog Angela Merkellel.
Az elnökválasztási kampány lezárultát követõen hamarosan újabb kampányra kerül sor; június 10-én és 17-én nemzetgyûlési választásokat is tartanak Franciaországban.
Link
A Le Monde cÃmû francia napilap értesülései szerint a választásra jogosultak körülbelül 82 százaléka vett részt a szavazáson: ez magasabb ugyan, mint az elsõ fordulóban mért arány, viszont alacsonyabb, mint a 2007-es választások második fordulóján regisztrált részvétel. A francia választópolgárok vasárnap reggel 8 órától járulhattak az urnákhoz, az eredményre vonatkozó elsõ becsléseket pedig este 8 óra után, az utolsó választási irodák zárását követõen folyamatosan teszik közzé.
Hollande már az elsõ, április 22-i fordulóból is gyõztesen került ki, aki ekkor a szavazatok 28,6 százalékával büszkélkedhetett, mÃg Sarkozy 27,2 százalékos eredményt ért el. A legnagyobb meglepetést ekkor azonban a szélsõjobboldali Marine Le Pen okozta, akire a választók csaknem 18 százaléka voksolt. Ez a Nemzeti Front (FN) számára kiemelkedõen magas eredmény a júniusi nemzetgyûlési választásokon is elõnyös pozÃcióhoz juttathaja a francia szélsõjobboldalt. Marine Le Pen arra számÃt ugyanis, hogy Sarkozy vereségével pártja, az UMP (Népi Mozgalomért Unió) is meggyengül, és az FN körül szervezõdhet újjá a francia politikai paletta jobboldala.
Kattintson, és nézzen szét Párizsban!
A francia elnökválasztásokra jellemzõ egyébként, hogy az elsõ fordulóban még nagyon sok jelölt közül választhatnak a szavazók, idén például tÃzen mérettethették meg magukat április 22-én. A második fordulóba azonban már csak a két elsõ helyezett juthat tovább. Ennek megfelelõen az elsõ fordulóban még szimpátia szerint adják le voksaikat a választópolgárok, vagyis a hozzájuk legközelebb álló jelöltre szavaznak. A második fordulóban viszont már arra szavaznak, aki az általuk támogatott, de idõközben kiesett jelölthöz áll legközelebb, illetve a tovább nem jutott politikusok maguk is befolyásolhatják szavazóikat. Ennek megfelelõen az elsõ körben negyedik helyen végzett, a szavazatok 11 százalékát begyûjtött szélsõbaloldali Jean-Luc Mélenchon rögtön fel is szólÃtotta támogatóit, hogy a továbbiakban mindenképpen Hollande-ot támogassák.
Sarkozy-nek szintén nagy szüksége lett volna az FN-szimpatizánsok többségének támogatására ahhoz, hogy saját javára fordÃthassa a választások kimenetelét, erre azonban kevés esélye volt. Noha a jelenlegi államfõ a kampány során elég sokat "udvarolt" a szélsõjobboldali szavazóknak, Marine Le Pen mégsem biztosÃtotta õt támogatásáról. Az FN vezéralakja csupán annyit mondott, hogy õ maga üresen fogja leadni szavazólapját, az eredetileg rá szavazók pedig tegyenek belátásuk szerint - adta hÃrül a BBC brit közszolgálati televÃzió hÃrportálja. A centrista Francois Bayrou - aki az elsõ fordulós szavazatok 9 százalékát kapta meg - Sarkozy és Hollande május 2-i televÃziós vitáját követõen végül szintén a szocialista jelölt mögé sorakozott fel.
A francia elnökválasztásokat sokan egyszerûen egy Sarkozy-ellenes referendumként fogták fel. A jelenlegi elnök 2007-es beiktatása óta rengeteget vesztett népszerûségébõl, kormányzási stÃlusa, illetve a gazdasági problémák miatt kiábrándultak belõle a franciák. A választások kimenetelét Európa-szerte szoros figyelemmel kÃsérték a vezetõ politikusok, hiszen a válság sújtotta Európai Unió szempontjából sem mindegy, hogy ki fogja vezetni a kontinens második legfontosabb gazdaságát - Ãrja a France 24 cÃmû hÃrportál. Vasárnapi vereségével Sarkozy a tizenegyedik olyan államférfi Európában, akit elsöpör az euróválság, illetve a megszorÃtó intézkedések miatti elégedetlenség.
Tény, hogy Sarkozy 2007-ben változást és fellendülést Ãgért a franciáknak, a 2008-ban begyûrûzõ pénzügyi és gazdasági világválság, illetve azt ezt követõ euróválság miatt nem tudta teljesÃteni Ãgéreteit. Franciaország jelenleg egyre rosszabbodó gazdasági helyzettel kénytelen szembenézni: magas költségvetési hiány és államadósság, illetve növekvõ munkanélküliség jellemzi. Kérdéses, hogy gyõzelme után Hollande mennyire lesz képes visszájára fordÃtani a negatÃv tendenciákat, illetve hogy az EU motorjaként aposztrofált német-francia tandem mûködésére milyen hatással lesz az elnökváltás. Hollande eddig nem sok jó pontot szerzett Angela Merkel német kancellárnál, a többi közt azért, mert kilátásba helyezte például a nehezen tetõ alá hozott, megszorÃtó intézkedéseken alapuló fiskális paktum újratárgyalását.
A Le Monde tudósÃtása szerint Sarkozy elsõ nyilatkozataiban elfogadta vereségét, majd arra szólÃtotta fel pártját (Unió egy Népi Mozgalomért, UMP) hogy maradjon egységes. Ezen felül kijelentette, hogy a júniusi nemzetgyûlési választások kampányát már nem õ fogja vezetni.
A politikai életben Sarkozy-hez képest sokkal tapasztalatlanabb Hollande beiktatását követõen nem sokkal diplomáciai képességeit is próbára teheti, hiszen május végén NATO-csúcsra kerül majd sor Chicago-ban, júniusban pedig a G20 Mexikóban tartandó ülésén kell részt vennie.
Hollande vasárnap este gyõzelmével Francois Mitterand (1981-1995) után az V. Köztársaság második szocialista elnöke lett, Sarkozy pedig Valéry Giscard d'Estaing 1981-es veresége után a második olyan elnök, akit nem választanak újra az elsõ ciklusa után.
A 2012-es elnökválasztás eredményeit hivatalosan csütörtökön hirdetik majd ki, Franciaország új elnökét pedig várhatóan május 15. körül iktatják be. A szocialista politikus azonban valószÃnûleg már vasárnap estétõl egyeztetni fog Angela Merkellel.
Az elnökválasztási kampány lezárultát követõen hamarosan újabb kampányra kerül sor; június 10-én és 17-én nemzetgyûlési választásokat is tartanak Franciaországban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. May 07. 14:27:31
#2 |
Bendeguz
- 2012. May 07. 19:07:24
#3 |
kukackac
- 2012. May 08. 16:02:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték