Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Atomhatalom lehet Magyarországból
Közép-Európa válhat az atomenergetikai beruházások legfontosabb területévé az elkövetkezõ évtizedben – derült ki az orosz Roszatom által szervezett Atomexpo
A cseh fõváros másodszor adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amelynek legfontosabb üzenete az volt: az ágazat képviselõi szerint a fukusimai tragédia ellenére is van jövõje az atomenergiának.
Igaz, a japán földrengés és cunami okozta baleset több ország energiastratégiáját alapvetõen átírta: az atomerõmûveit 1990-re leállító Olaszország tervbe vette az atomenergia ismételt felhasználását, ám ettõl a japán baleset miatt végül elállt. Németország 2022-re leállítja a még mûködõ kilenc blokkját és a jelenlegi tervek szerint végleg lemond az energiafelhasználás jelenleg negyedét fedezõ atomerõmûvekrõl. Belgiumban, ahol a jövõ héten nem kötelezõ érvényû népszavazás is lesz a kérdésben, hónapról hónapra változik a helyzet, a jelenlegi állapot szerint 2015 és 2025 között sorban leáll a Tihange mindhárom blokkja és nem valószínû, hogy új erõmû építésére sor kerülne – adott körképet felszólalásában a finn Jukka Laaksonen. Az orosz Rusatom Overseas alelnöke szavai két eltérõ tendenciát jeleznek: míg Nyugat-Európa felszámolja, vagy legfeljebb a szinten tartja meglévõ atomerõmûveit, mint például Svájc vagy Svédország, addig az EU keleti fele bõvítéssel számol.
- Magyarország, Szlovákia és Csehország is látja, hogy a növekvõ energiaigény kielégítése nem lehetséges atomenergia nélkül – mondta el újságírók elõtt Kovács Pál.
HIRDETÉS
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai és klímaügyi államtitkárának reményei szerint a paksi atomerõmû bõvítésérõl szóló tendert a jövõ év elejéig meghirdetik. A várható öt pályázó a francia állami Areva - amely emellett valószínûleg párhuzamosan pályázik a Mitsubishivel közösen is az Atmea vállalat színeiben -, az amerikai Westinghouse a Toshibával, a dél-koreai állami Korea Electric Power Corporation (KEPCO) és az orosz Roszatom konzorciumban lévõ Atomsztrojexport. Utóbbi nagy reményeket fûz a pályázathoz, és ebben azt is vállalja, hogy a kétezermilliárd forintot meghaladó projektbe 30 százalékban magyar cégeket fog bevonni. Igaz, a Csehországban épülõ temelíni erõmûnél a Roszatom a még elbírálás alatt álló pályázaton a helyi cégek részarányát 70 százalékban adta meg, ami az ország iparának volumenét és a cseh-orosz együttmûködés szintjét is jelzi. (A cseh cégek eddig százmillió eurónyi megrendelést kaptak olyan projektekhez, amelyeket a Roszatom vezet.)
– A magyar cégek hosszú idõre kimaradtak a hasonló projektekbõl, erõgyûjtésre van szükség – vélte Kovács. Az államtitkár szavait a Roszatom képviselõi megerõsítették: az együttmûködés késõbb más országokban folyó munkáknál is elképzelhetõ.
Ajánlott cikkek
szövegkép Pakssal nincs nagy gond
.
szövegkép Atomriadót fúj az Európai Bizottság
.
szöveg Paks atombiztosan tartja a 43 százalékot
Ahogyan ez a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft-vel (Ganz EEG) már mûködik. A Roszatom konzorciumába tartozó Atomenergomas által négy éve alapított, 51 százalékban orosz tulajdonú cég idén 2,5 milliárd forint értékben gyártott szivattyúkat a rosztovi erõmû számára, a prágai fórumon pedig további, 5,3 milliárd forintnyi szerzõdést írt alá, szivattyúgyártásra két további oroszországi blokkhoz. Eközben fûtõanyag-átrakó berendezést szállít a csehországi Dukovany és a szlovákiai Mohi erõmûinek rekonstrukciójához. A Roszatom nagy reményeket fûz a céghez, amely az Atomenergomas kereskedelmi igazgatója, Borisz Arszejev szerint az idei 4,5 milliárd forintos árbevételt 2020-ra 40 milliárdra növelheti.
A paksi atomerõmû bõvítésében is szerepet kap a Ganz EEG, amennyiben a Roszatom elnyeri a majdani tendert. Az új blokk – vagy kettõ, a kiírás feltételeitõl függõen – 60 éven át szolgálhat, tehát a két jelenlegi blokk élettartamának 2030 után esedékes lejárta után is. A 15 éves projekt révén az atomenergia jelenleg 40 százalékos aránya 60 százalékra nõhet az összes reaktor együttes mûködésének idejére.
- A megvalósítás ára is az alku része lesz, nagyban függ a hazai beszállítók bevonásának mértékétõl is – jelentette ki Kovács Pál. Az államtitkár szerint még kérdés a finanszírozási konstrukció is, amelynek végsõ verzióját a Magyar Villamos Mûvek Zrt. (MVM) dolgozza ki. – Az bizonyos, hogy EU-s forrást ehhez nem szerezhetünk, az összeget magunknak kell kigazdálkodnunk, az MVM több változatot is mérlegel – mondta Kovács, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a megrendelõnek jó pozíciója van, így kedvezõk a feltételek a nagy beruházással járó, de a diverzifikációt, a CO2-kibocsátás csökkentését és a stabil energiaellátást biztosító bõvítéshez.
Az ágazat képviselõi szerint még a legegyértelmûbb német álláspont is változhat: - Ha kiderül, mennyivel drágább lesz a pótlás, a választók is átgondolják majd – mondta lapunknak a fûtõanyagot 26 országba – köztük az Egyesült Államokba, Kínába, Iránba és Magyarországra is – szállító, a Roszatomhoz tartozó Tvel cég képviselõje. Vaszilij Nyecsih szerint az atomenergia üzlet ugyan, de nagyrészt politika is, legyen szó a tenderek elnyerésérõl vagy épp az erõmûvek leállításáról.
Link
A cseh fõváros másodszor adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amelynek legfontosabb üzenete az volt: az ágazat képviselõi szerint a fukusimai tragédia ellenére is van jövõje az atomenergiának.
Igaz, a japán földrengés és cunami okozta baleset több ország energiastratégiáját alapvetõen átírta: az atomerõmûveit 1990-re leállító Olaszország tervbe vette az atomenergia ismételt felhasználását, ám ettõl a japán baleset miatt végül elállt. Németország 2022-re leállítja a még mûködõ kilenc blokkját és a jelenlegi tervek szerint végleg lemond az energiafelhasználás jelenleg negyedét fedezõ atomerõmûvekrõl. Belgiumban, ahol a jövõ héten nem kötelezõ érvényû népszavazás is lesz a kérdésben, hónapról hónapra változik a helyzet, a jelenlegi állapot szerint 2015 és 2025 között sorban leáll a Tihange mindhárom blokkja és nem valószínû, hogy új erõmû építésére sor kerülne – adott körképet felszólalásában a finn Jukka Laaksonen. Az orosz Rusatom Overseas alelnöke szavai két eltérõ tendenciát jeleznek: míg Nyugat-Európa felszámolja, vagy legfeljebb a szinten tartja meglévõ atomerõmûveit, mint például Svájc vagy Svédország, addig az EU keleti fele bõvítéssel számol.
- Magyarország, Szlovákia és Csehország is látja, hogy a növekvõ energiaigény kielégítése nem lehetséges atomenergia nélkül – mondta el újságírók elõtt Kovács Pál.
HIRDETÉS
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai és klímaügyi államtitkárának reményei szerint a paksi atomerõmû bõvítésérõl szóló tendert a jövõ év elejéig meghirdetik. A várható öt pályázó a francia állami Areva - amely emellett valószínûleg párhuzamosan pályázik a Mitsubishivel közösen is az Atmea vállalat színeiben -, az amerikai Westinghouse a Toshibával, a dél-koreai állami Korea Electric Power Corporation (KEPCO) és az orosz Roszatom konzorciumban lévõ Atomsztrojexport. Utóbbi nagy reményeket fûz a pályázathoz, és ebben azt is vállalja, hogy a kétezermilliárd forintot meghaladó projektbe 30 százalékban magyar cégeket fog bevonni. Igaz, a Csehországban épülõ temelíni erõmûnél a Roszatom a még elbírálás alatt álló pályázaton a helyi cégek részarányát 70 százalékban adta meg, ami az ország iparának volumenét és a cseh-orosz együttmûködés szintjét is jelzi. (A cseh cégek eddig százmillió eurónyi megrendelést kaptak olyan projektekhez, amelyeket a Roszatom vezet.)
– A magyar cégek hosszú idõre kimaradtak a hasonló projektekbõl, erõgyûjtésre van szükség – vélte Kovács. Az államtitkár szavait a Roszatom képviselõi megerõsítették: az együttmûködés késõbb más országokban folyó munkáknál is elképzelhetõ.
Ajánlott cikkek
szövegkép Pakssal nincs nagy gond
.
szövegkép Atomriadót fúj az Európai Bizottság
.
szöveg Paks atombiztosan tartja a 43 százalékot
Ahogyan ez a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft-vel (Ganz EEG) már mûködik. A Roszatom konzorciumába tartozó Atomenergomas által négy éve alapított, 51 százalékban orosz tulajdonú cég idén 2,5 milliárd forint értékben gyártott szivattyúkat a rosztovi erõmû számára, a prágai fórumon pedig további, 5,3 milliárd forintnyi szerzõdést írt alá, szivattyúgyártásra két további oroszországi blokkhoz. Eközben fûtõanyag-átrakó berendezést szállít a csehországi Dukovany és a szlovákiai Mohi erõmûinek rekonstrukciójához. A Roszatom nagy reményeket fûz a céghez, amely az Atomenergomas kereskedelmi igazgatója, Borisz Arszejev szerint az idei 4,5 milliárd forintos árbevételt 2020-ra 40 milliárdra növelheti.
A paksi atomerõmû bõvítésében is szerepet kap a Ganz EEG, amennyiben a Roszatom elnyeri a majdani tendert. Az új blokk – vagy kettõ, a kiírás feltételeitõl függõen – 60 éven át szolgálhat, tehát a két jelenlegi blokk élettartamának 2030 után esedékes lejárta után is. A 15 éves projekt révén az atomenergia jelenleg 40 százalékos aránya 60 százalékra nõhet az összes reaktor együttes mûködésének idejére.
- A megvalósítás ára is az alku része lesz, nagyban függ a hazai beszállítók bevonásának mértékétõl is – jelentette ki Kovács Pál. Az államtitkár szerint még kérdés a finanszírozási konstrukció is, amelynek végsõ verzióját a Magyar Villamos Mûvek Zrt. (MVM) dolgozza ki. – Az bizonyos, hogy EU-s forrást ehhez nem szerezhetünk, az összeget magunknak kell kigazdálkodnunk, az MVM több változatot is mérlegel – mondta Kovács, aki szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a megrendelõnek jó pozíciója van, így kedvezõk a feltételek a nagy beruházással járó, de a diverzifikációt, a CO2-kibocsátás csökkentését és a stabil energiaellátást biztosító bõvítéshez.
Az ágazat képviselõi szerint még a legegyértelmûbb német álláspont is változhat: - Ha kiderül, mennyivel drágább lesz a pótlás, a választók is átgondolják majd – mondta lapunknak a fûtõanyagot 26 országba – köztük az Egyesült Államokba, Kínába, Iránba és Magyarországra is – szállító, a Roszatomhoz tartozó Tvel cég képviselõje. Vaszilij Nyecsih szerint az atomenergia üzlet ugyan, de nagyrészt politika is, legyen szó a tenderek elnyerésérõl vagy épp az erõmûvek leállításáról.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
lovagina
- 2012. October 12. 14:10:07
#2 |
Kedvesi
- 2012. October 13. 07:39:35
#3 |
Perje
- 2012. November 03. 19:03:41
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.