Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Bankot gründol a kormány
A Takarékbank megvásárlása az elsõ lépés egy jelentõs állami szereplõ létrehozásához
Célegyenesbe értek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a DZ Bank közötti tárgyalások a német hitelintézetnek a magyar Takarékbankban lévõ 38,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról. Az MFB tavaly õsz óta egyeztet a tulajdonrészrõl, ám hivatalosan csak most, a Heti Válaszban múlt csütörtökön megjelent interjúban ismerte el az állami fejlesztési bank elnök-vezérigazgatója, hogy tárgyalnak a külföldi tulajdonos kivásárlásáról.
„Az MFB-csoportnak nem feladata, hogy a kereskedelmi bankok helyett járjon el, vannak viszont helyzetek, amikor átmenetileg muszáj a helyükre lépnie” – indokolta az ügyletet Baranyay László. Szerinte az egyeztetések a közeljövõben eredményre vezetnek.
Úgy tudjuk, az MFB-nek már „csak” az árról kell megegyeznie a németekkel, az elvárások azonban nincsenek messze egymástól, így hamarosan megszülethet a megállapodás. Az állami bank vezetése folyamatosan egyeztet a Takarékbank többségét, 56,5 százalékát tulajdonló takarékszövetkezetekkel is, s velük már akad más vitája is. Az állami pénzintézet módosításokat szeretne a hitelintézet mûködésében és irányításában, a takarékoknak azonban tökéletesen megfelel a jelenlegi, elsõsorban ernyõbanki szerep, s ezen nem is kívánnak változtatni. Mint egyikük lapunknak megjegyezte: ahogyan a Takarékbank most mûködik, az húszévi munka eredménye. A hitelintézet hatékonyságát jól mutatja, hogy a válság alatt is stabilan teljesít, például 2010-ben története legjobb eredményét produkálta volna, ha nincs a bankadó. Azt is megemlítette, hogy a hitelezési aktivitását szûkülõ, stagnáló gazdasági környezetben is szinten tartotta a Takarékbank. Információnk szerint amúgy az MFB nem törekszik arra, hogy többségbe kerüljön a Takarékbankban, s ezért nem is tárgyal a takarékok részleges vagy teljes kivásárlásáról.
Ennél érdekesebb kérdés azonban, hogy miért van szüksége az MFB-nek a Takarékbankra. A kormányzat részérõl többször elhangzott, hogy növelni kellene az állami befolyást a hazai pénzintézeti szektorban. Felmerült egy az energiahatékonysági programok finanszírozásával foglalkozó zöldbank és egy csak a mezõgazdaságra koncentráló agrárbank létrehozásának ötlete is. Az elõbbi a hírek szerint már nincs napirenden, az utóbbi létrehozásának lehetõségét pedig ugyan még vizsgálja a kabinet, de állítólag már csak a Vidékfejlesztési Minisztérium erõlteti az elképzelést. A kormány emellett a jelenleginél jelentõsebb szerepet szán a takarékszövetkezeteknek is, fõleg a kis- és közepes cégek (kkv-k), valamint az agrárvállalkozások finanszírozásában, amitõl a gazdasági növekedés felpörgetését reméli.
HIRDETÉS
160
Mindezen célok eléréséhez jól jöhet a Takarékbank, amely elsõsorban a takarékok ernyõbankjaként mûködik, különféle termékeket, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézeteknek, de maga is foglalkozik hitelezéssel, tulajdonosai és egyben partnerei révén pedig közvetve hozzáfér a takarékok 1600 egységbõl álló hálózatához.
Ez a hálózat jól jönne az MFB-nek is. Az állami fejlesztési bank ugyan közvetlenül is nyújt hiteleket, de éppen a kormányzat szempontjából kiemelt fontosságú kkv-szektort jellemzõen inkább közvetve, partnerein, például a kereskedelmi bankokon keresztül tudja elérni. A hitelek közvetlen, a Takarékbankon keresztüli kihelyezése azonban egyrészt olcsóbb lenne, másrészt megvalósul a másik elvárás, vagyis az állami szerep erõsítése a kereskedelmi banki szolgáltatásokban. Információnk szerint a folyamat nem is állna meg itt (vagyis a vállalkozói hitelezésnél), a Takarékbanknak, illetve a takarékoknak más területeken is szánnak szerepet. Az állami tulajdonban lévõ cégeket, de az önkormányzatokat, sõt a közalkalmazottakat is arra „bátorítanák”, hogy a számlavezetési és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is ettõl a hálózattól vegyék igénybe.
Az országos lefedettség jól jön egy másik most induló állami program, a lakossági állampapír-vásárlás ösztönzésénél is. Különösen, hogy a takarékok fiókjaiban olyan ügyintézõk ülnek, akik már most is értenek ehhez a területhez, szemben például egy kormányhivatal vagy egy okmányiroda munkatársaival. Ám mivel ezek nem fejlesztési banki tevékenységek, elképzelhetõ, hogy az MFB késõbb megválna tulajdonrészétõl, s az akár közvetlen állami tulajdonba is kerülhet. Erre utalhatott Baranyay László, amikor arról beszélt, hogy a bank szerepe csak átmeneti lenne.
Töröcskeivel is szemeznek
Ha nem is az MFB, de a kormány tárgyal a Demján Sándor többségi tulajdonában lévõ Gránit Bank és a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank megvásárlásáról is – erõsítette meg az interjúban Baranyay László. A két pénzintézetnek ugyan nincs fiókhálózata, és egyelõre meglehetõsen kicsik is, de fõleg a vállalati hitelezésben érdekeltek, jó kapcsolatokkal rendelkeznek, és nagyszabású terveket dédelgetnek, melyekben egyaránt számítanak a takarékok segítségére, így elvileg jól beleilleszthetõk a kormányzatnak a Takarékbankkal és a szövetkezeti hitelintézetekkel kapcsolatos elképzeléseibe.
Link
Célegyenesbe értek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a DZ Bank közötti tárgyalások a német hitelintézetnek a magyar Takarékbankban lévõ 38,5 százalékos részesedésének megvásárlásáról. Az MFB tavaly õsz óta egyeztet a tulajdonrészrõl, ám hivatalosan csak most, a Heti Válaszban múlt csütörtökön megjelent interjúban ismerte el az állami fejlesztési bank elnök-vezérigazgatója, hogy tárgyalnak a külföldi tulajdonos kivásárlásáról.
„Az MFB-csoportnak nem feladata, hogy a kereskedelmi bankok helyett járjon el, vannak viszont helyzetek, amikor átmenetileg muszáj a helyükre lépnie” – indokolta az ügyletet Baranyay László. Szerinte az egyeztetések a közeljövõben eredményre vezetnek.
Úgy tudjuk, az MFB-nek már „csak” az árról kell megegyeznie a németekkel, az elvárások azonban nincsenek messze egymástól, így hamarosan megszülethet a megállapodás. Az állami bank vezetése folyamatosan egyeztet a Takarékbank többségét, 56,5 százalékát tulajdonló takarékszövetkezetekkel is, s velük már akad más vitája is. Az állami pénzintézet módosításokat szeretne a hitelintézet mûködésében és irányításában, a takarékoknak azonban tökéletesen megfelel a jelenlegi, elsõsorban ernyõbanki szerep, s ezen nem is kívánnak változtatni. Mint egyikük lapunknak megjegyezte: ahogyan a Takarékbank most mûködik, az húszévi munka eredménye. A hitelintézet hatékonyságát jól mutatja, hogy a válság alatt is stabilan teljesít, például 2010-ben története legjobb eredményét produkálta volna, ha nincs a bankadó. Azt is megemlítette, hogy a hitelezési aktivitását szûkülõ, stagnáló gazdasági környezetben is szinten tartotta a Takarékbank. Információnk szerint amúgy az MFB nem törekszik arra, hogy többségbe kerüljön a Takarékbankban, s ezért nem is tárgyal a takarékok részleges vagy teljes kivásárlásáról.
Ennél érdekesebb kérdés azonban, hogy miért van szüksége az MFB-nek a Takarékbankra. A kormányzat részérõl többször elhangzott, hogy növelni kellene az állami befolyást a hazai pénzintézeti szektorban. Felmerült egy az energiahatékonysági programok finanszírozásával foglalkozó zöldbank és egy csak a mezõgazdaságra koncentráló agrárbank létrehozásának ötlete is. Az elõbbi a hírek szerint már nincs napirenden, az utóbbi létrehozásának lehetõségét pedig ugyan még vizsgálja a kabinet, de állítólag már csak a Vidékfejlesztési Minisztérium erõlteti az elképzelést. A kormány emellett a jelenleginél jelentõsebb szerepet szán a takarékszövetkezeteknek is, fõleg a kis- és közepes cégek (kkv-k), valamint az agrárvállalkozások finanszírozásában, amitõl a gazdasági növekedés felpörgetését reméli.
HIRDETÉS
160
Mindezen célok eléréséhez jól jöhet a Takarékbank, amely elsõsorban a takarékok ernyõbankjaként mûködik, különféle termékeket, pénzügyi és informatikai szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézeteknek, de maga is foglalkozik hitelezéssel, tulajdonosai és egyben partnerei révén pedig közvetve hozzáfér a takarékok 1600 egységbõl álló hálózatához.
Ez a hálózat jól jönne az MFB-nek is. Az állami fejlesztési bank ugyan közvetlenül is nyújt hiteleket, de éppen a kormányzat szempontjából kiemelt fontosságú kkv-szektort jellemzõen inkább közvetve, partnerein, például a kereskedelmi bankokon keresztül tudja elérni. A hitelek közvetlen, a Takarékbankon keresztüli kihelyezése azonban egyrészt olcsóbb lenne, másrészt megvalósul a másik elvárás, vagyis az állami szerep erõsítése a kereskedelmi banki szolgáltatásokban. Információnk szerint a folyamat nem is állna meg itt (vagyis a vállalkozói hitelezésnél), a Takarékbanknak, illetve a takarékoknak más területeken is szánnak szerepet. Az állami tulajdonban lévõ cégeket, de az önkormányzatokat, sõt a közalkalmazottakat is arra „bátorítanák”, hogy a számlavezetési és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat is ettõl a hálózattól vegyék igénybe.
Az országos lefedettség jól jön egy másik most induló állami program, a lakossági állampapír-vásárlás ösztönzésénél is. Különösen, hogy a takarékok fiókjaiban olyan ügyintézõk ülnek, akik már most is értenek ehhez a területhez, szemben például egy kormányhivatal vagy egy okmányiroda munkatársaival. Ám mivel ezek nem fejlesztési banki tevékenységek, elképzelhetõ, hogy az MFB késõbb megválna tulajdonrészétõl, s az akár közvetlen állami tulajdonba is kerülhet. Erre utalhatott Baranyay László, amikor arról beszélt, hogy a bank szerepe csak átmeneti lenne.
Töröcskeivel is szemeznek
Ha nem is az MFB, de a kormány tárgyal a Demján Sándor többségi tulajdonában lévõ Gránit Bank és a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank megvásárlásáról is – erõsítette meg az interjúban Baranyay László. A két pénzintézetnek ugyan nincs fiókhálózata, és egyelõre meglehetõsen kicsik is, de fõleg a vállalati hitelezésben érdekeltek, jó kapcsolatokkal rendelkeznek, és nagyszabású terveket dédelgetnek, melyekben egyaránt számítanak a takarékok segítségére, így elvileg jól beleilleszthetõk a kormányzatnak a Takarékbankkal és a szövetkezeti hitelintézetekkel kapcsolatos elképzeléseibe.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
gladiator07
- 2012. May 09. 06:08:09
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.