Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Józsefvárosi hazugságok
"Kocsis Máté újabb hazugágait követhetjük végig az alábbi cikkben.
- Elõször ugye azt nyilatkozza hogy Józsefváros Magdolna-telepi részérõl az 1956-os forradalomban részt vett szerepe miatt vette le Kádár a kezét. Csakhogy volt ám Kocsis Máté színrelépéséig egy nagyon-nagyon-nagyon hosszú ideig polgármestere Józsefvárosnak, akit úgy hívnak hogy Csécsei Béla. Szdsz-es( na vajon ki?) és 1993-tól talán 2007 –ig volt polgármester. Bõven lett volna újjáépíteni a Magdolna-telepet, de évekkel ezelõtt egy rendezvényen mesélte valaki, hogy az szdsz-bõl a 90-es évek elején szóltak le, hogy a cigányokat el kell kezdeni segélyezni. Esze ágában sem volt fejleszteni, tõlem egy 6 oldalas levelet kapott, amirõl nagyon kussoltak. Utána kapta Máté is a következõt, mikor helyet cseréltek.
- „nem a kispénzû emberekkel van a gond, hanem a bûnözõkkel”- hm. Körbe kell nézni a Koszorú utcától a Lujza utcáig: hányadék az egész. Naponta tele szarral, húggyal, kosszal, szeméttel, olyan az egész környék, hogy az állat nem viselkedik így. Még a kismacska is, ha szükségét végzi, elkaparja. Na itt nem. Mint már írtam, több helyrõl az jött vissza, hogy szanálni akarják a telepet, de hogy a tulajdonosokat ne kelljen kifizetni, cigányokkal rakják tele és lelakatják. Pontosan, mint Gyöngyös-Durándán. A Magdolna utcában a rendõrségi kamerától néhány méterre az egyik c letett az úttestre egy hatalmas fotelt. Üldögélni. 1 nm területet simán elfoglalt, ráadásul nem a járdán hanem az úttesten. És képzeljétek, sem a rendõrök sem a közterület felügyelõk nem jöttek bírságolni!!!! Nem, nem!!! Neki szabad! A kispénzûnek! Igaz?
- „javítani a beltartalmat, normális polgári környezetet teremtsünk”- ja, a Lujza utca 15. sz. társasházban az önkényes beköltözõ cigányok évekig a ház közös földes udvarára öntötték a szart, a hugyot, és a mai napig nem mentek ki. A fertõzött szennyezett földet a mai napig nem vitték el, nem cserélték ki. Behordták és illegálisan telerakták a ház pincéjét rongyokkal, ami begyulladt, majdnem kigyulladt a ház. Berúgták napi szinten a kaput, már a zárat sem érdemes megcsináltatni. Napi szinten jönnek be a drogosok. A ház önkormányzati tulajdonú, a Kisfalu Kft ténykedése megérne egy misét….
Majdnem elfelejtettem említeni, hogy nincs 100 méterre a sarkon a rendõrségi kamera. Rendõrház az van, meg bûnözés is a szomszédban…. Így kell azt…
Aztán ott a Koszorú u.22. Onnan már megint ment egy feljelentés a cigányok miatt zaklatás miatt magyar sérelmére, Máté bûnei is csatolva hozzá, vagyis a nemintézkedései…..
Ott is van pont a sarkon kamera……. Rendõr az nincs. Minek.
- Azt mondja, nem importálnak problémás családokat Csepelre!!!!! Kocsis Máté!!!
A múlt héten panaszkodtak a csepeli rendõrök, hogy a 8.kerületbõl egy csomó cigánycsaládot hoztak Csepelre!!!! Akkor hogy is van ez????
- „ a polgármester kiszolgáltatott a rendõrséggel szemben”-micsoda újabb hazugság! A rendõrség évente egy alkalommal beszámolni köteles!!!!!az önkormányzat felé, és az vagy elfogadja, vagy nem fogadja el a beszámolót. Kocsis Máté NEM fogadta el a rendõrség beszámolóját!!!!!
A rendõrség és Kocsis Máté viszonya a Kocsis által létrehozott „Jófiúk” miatt romlott meg. Kocsis Máté, aki a legjobban gyûlöli a gárdistákat és ellenzi, önhatalmúan létrehozott egy olyan polgárõr jellegû szolgálatot, aminek sem személyi összetétele, sem jogi viszonyai nem feleltek meg a kívánatnak, vagyis a törvénynek. És bent a parlamentben álláshalmozóként részt vesz az újabb-és újabb törvények és jogszabályok megalkotásában, amivel gúzsba kötik a rendõrség munkáját. Õneki ebben hatalmas szerepe van, és rákenné a magas bûnözést a rendõrségre. A Magdolna- telepen a társasházakban követik el a legtöbb bûncselekményt és szabálysértést, ami neki többször írásban jelezve lett, de füle botját sem mozgatja. Javaslom, nézzétek meg a parlamenti közvetítést, amiben a gyöngyöspatai-jelentésben össze-vissza hazudozik, és a jobbikosok tényszerûen, dokumentumokkal szembesítik hazugságaival. A hazug jelentést a nyilvánvaló cáfolatok ellenére a Fidesz elfogadta.
-„Képzeljük milyen jót tett, hogy a –borzalmas- Lujza utcában rendõrök költöztek a házba”- …. Hát Kocsis Máté, hidd el, észre sem vesszük. Gyere ott végig egyedül kísérõ nélkül nappal és éjjel. Csak egyszer.
- Aztán Kocsis még nyilatkozik Pintérrõl és a Józsefvárosi Piac-ról. A már néhány napja feltett infók ezzel kapcsolatban passzolnak, Pintér maga mondja el a piac bezárását…
Jól dolgoztunk."
Jöjjön a cikk:
Feltárás alatt Gyurcsányék manipulációi
Huth Gergely
- 2012. október 15., hétfõ
Kocsis Máté szerint Laborc Sándor volt NBH-vezért is meg kellene hallgatni a nemzetbiztonsági bizottságban a Portik-ügy kapcsán
„A gettósodó utcák lakóin úgy segíthetünk a legtöbbet, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben” (Fotó: Csudai Sándor)
„A gettósodó utcák lakóin úgy segíthetünk a legtöbbet, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben” (Fotó: Csudai Sándor)
A gettót csak akkor tudjuk felszámolni, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben – mondta a lapunknak Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja, illetve rendészeti bizottságának elnöke. Szólt arról, a VIII. kerület ötvenhatos szerepe miatt vette le a kezét a kádári hatalom a városrészrõl, ide vezethetõ vissza, hogy már a hetvenes években elindult lefelé, és ezt a lavinát nagyon nehéz néhány év alatt megállítani. Kocsis Máté a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetõinek a Portik–Vizoviczki-ügyben való érintettsége kapcsán elárulta, hamarosan meghallgathatja a nemzetbiztonsági bizottság Vajtó Lajost, aki egyfajta összekötõként válhatott érintetté a botrányban.
– Bõ egy hete azt mondta, hogy bûnözõkkel teli gettóból egyetemvárost akar csinálni itt. Az rendben van, hogy a Nagykörúton belüli utcákat és palotákat szépen felújítják, de mint tudjuk, Józsefváros nagy része a körúton kívülre esik.
– Nagyságrendekkel több beruházást hajtunk végre a körúton kívül, mint azon belül.
– Néhány sétálóutcától még nem változik meg a világ.
– A Palotanegyeden belül valóban befejezõdött a kétmilliárd forintos Európa Belvárosa program, amely a környék számos nagy egyetemének ifjúságát kiszolgálja és a turizmus fejlõdését is segíti. Fásított tereket, szép utcákat létesítettünk, de ez csak egy dolog. A körúton kívül például lebontottuk a Teleki téri piacot, és a télen elkezdjük építeni az újat, mégpedig saját beruházásban. Az élelmiszerárusok bérleti díjait nem emeljük az új piacon sem, mert ráterhelnék a környékbeli kispénzû emberekre.
– Tehát nem lesz belõle „Hunvald Pláza”, mint lett a Garay téri piacból.
– Sem pedig olyan botrány, mint egykor a Lehel Csarnokból lett. Említhetem a Magdolna-negyed programot is, amelynek az elsõ két üteme már meg is valósult. Ez teljes szociális városrehabilitációt jelent.
– Azért ez nem egy nagyszabású program.
– Több más mellett ezerkétszáz lakás és tízezer négyzetméternyi közterület újul meg, úgyhogy kis programról sem beszélnék. Most pályáztunk meg újabb négymilliárd forintot erre a célra. A szociális városrehabilitáció lényege, hogy nem csupán a házak és a közterületek újulnak meg, hanem úgymond a beltartalmat is javítjuk. Azaz a társadalmi problémák megoldására, például a bûnözés, a drog és a prostitúció felszámolására is törekszünk, emellett szociális és munkahely-teremtési programok is indulnak.
– A lényeg ezek szerint az, hogy az emberek helyben maradnak, és a problémás családokat nem exportálják más kerületekbe, például Csepelre vagy Erzsébetre, mint tették például a kilencedik kerületben.
– Nem a szegény emberekkel van gond, nem miattuk alakul ki a gettó, hanem a bûnözõktõl. Ezt kell megérteni. Nekünk nem az a feladatunk, hogy kiköltöztessük innen a kispénzû családokat, hanem az, hogy számukra is élhetõ, normális és polgári környezetet teremtsünk. Igaz, hogy Józsefváros Magdolna-negyede Budapest egyik legelesettebb városrésze, itt a legmagasabb a munkanélküliség, a legalacsonyabb az iskolázottság. A gettósodó utcák lakóin mégis úgy segíthetünk a legtöbbet, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben.
– Ez nem a rendõrség dolga lenne?
– Dehogynem. Egy polgármester kiszolgáltatott a rendõrséggel szemben, hiszen nem adhat utasításokat, legfeljebb kérheti a hatékonyabb intézkedéseket. Amit viszont megtehetünk, hogy a lehetõ legjobban támogatjuk a rendõrséget mindenben. Éppen ezért építettünk rendõrházat a Lujza utca tizennégybe, amely régen nagyon rossz hírû drogelosztó központ volt. Nos, a házat kiürítettük, felújítottuk és rendõrlakásokat alakítottunk ki benne. El lehet képzelni, milyen jót tett a környéknek, hogy rendõrök költöznek az épületbe. Hasonló célt szolgál a mobil õrszoba is. Ez egy néhány órán belül bárhova áthelyezhetõ rendõriroda-konténer, amelyet mindig a bûnözéssel leginkább fertõzött utcában rakunk le. Az irodát minden csúcstechnológiás eszközzel felszereltettük.
– Elég jól hangzik, de tényleg elõfordult már, hogy fogták és áttették oda a konténert, ahol a legnagyobb szükség van rá?
– Most éppen a Diószegi és a Karácsony Sándor utca sarkán van, ahol ezelõtt a legtöbb díler dolgozott. Persze egy ilyen iroda nem old meg mindent, a probléma gyökeres felszámolásához több kell, de biztonságérzetet teremt, gyûlnek benne az információk, figyelnek a kamerák. Az állampolgárok akár rögtön feljelentést is tehetnek.
– Hogyan került ilyen mostoha helyzetbe Józsefváros, a diktatúrában miért vette le a kezét a kerületrõl a Fõvárosi Tanács és a kormány? Csak nem azért, mert itt volt az ötvenhatos ellenállás több központja?
– A szabadságharc legjelentõsebb emlékhelyei itt találhatók, a forradalom legtöbb áldozata és hõse is józsefvárosi volt. A Corvin köz, a Köztársaság tér, a Magyar Rádió, a Rókus kórház ma arról szól, hogy ebbe a városrészbe járnak a legtöbbet koszorúzni a tisztelgõk, de a rendszerváltás elõtt ez a múlt azzal járt, hogy minden fejlesztési forrást elvettek innen, és például iderakták mellénk – látja, az ablakomat is eltakarja – a munkásõrszékházat. Ráadásul nagyarányú betelepítések folytak az összetartó józsefvárosi polgárság megtörése érdekében. Mindez oda vezetett, hogy itt burjánzott el legelõször a bûnözés és a prostitúció, már a hetvenes évektõl kezdve fokozatosan. Egy ilyen lavinát nagyon nehéz megállítani, pláne néhány év alatt.
– Pintér Sándor azt mondta a Magyar Hírlapnak, nem az õ dolga bezáratni a kínaiak és vietnamiak józsefvárosi „tigrispiacát”, viszont akiknek ezt a döntést meg kell hozniuk, azok kellõen bátor emberek. Azt is mondta, a maga részérõl gondoskodik róla, hogy ez a bátorság megfelelõ alapokon nyugodjon. Ezt hogyan kell érteni?
– Pontosan úgy, ahogyan a belügyminiszter mondta.
– Hadd legyek naiv.
– Megengedhetetlen, ami azon a piacon folyik, errõl már nyilatkoztam részletesen.
– Érte-e fenyegetés a bejelentés óta?
– Annyit mondhatok, ebben az ügyben az önkormányzat és a Belügyminisztérium együttmûködése kiváló.
– Beszéljünk egy kicsit az együttmûködés más oldalairól is. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként megtudhatta, hogy miként mûködtek együtt az MSZP–SZDSZ-kormány titkosszolgálati vezetõi az alvilág egyik legismertebb figurájával, a kilencvenes évek nagy merényleteinek apropóján meggyanúsított Portik Tamással. Ön szerint normális dolog az, hogy minderrõl a közvélemény nem kaphat bõvebb információt?
– Az ülésen elhangzottak minõsített, titkos információk. Egyébként magam kezdeményeztem, hogy az ügyben esetleg érintett Vajtó Lajost, aki a Nemzeti Lóverseny Kft. vezetõjeként a hírek szerint egyfajta összekötõ szerepet vállalt, személyesen is hallgassa meg a bizottság. Erre sor is fog kerülni hamarosan. Ha ez megtörtént, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetõjét, Laborc Sándort is meg kell hallgatnunk ugyanerrõl.
– Nézzük kicsit tágabb összefüggésekben a dolgokat! Bõ két év telt el a kormányváltás óta, és nem tudunk bõvebbet azokról a korábban kiszivárgott konkrét hírekrõl, hogy Gyurcsány Ferenc exkormányfõ és Szilvásy György volt titokminiszter több esetben is a magyar közélet manipulálására használta fel a titkosszolgálatokat.
– Szerintem Bajnai Gordont sem szabad kifelejteni ebbõl a témából.
– Szóval felelõs politikusként kijelenti-e, politikai manipulációra használták fel a titkosszolgálatokat?
– Éppen erre keressük a választ, bennem is többféle gyanú él. Mindennek a feltárása a nemzetbiztonsági bizottság egyik fõ feladata.
– Szilvásy Györgyöt és társait a sajtóhírek szerint már most is kvázi hazaárulással vádolják egy minden elemében titkosított perben, ehhez jönnek az alvilági szálak. Két év után nem érdemeljük meg a tisztánlátást?
– Ilyen ügyekbe egész egyszerûen nem lehet elõkészítetlenül beletenyerelni. Az elmúlt két évben komoly feltáró munka folyt, ezt bizonyítja, hogy felgöngyölítették a rendõrséget megfertõzõ korrupciós hálózatot. Illúzió azt hinni, hogy ezek néhány hónap alatt lezárható ügyek. A lényeg, amit annak idején is megígértünk a választóknak, hogy a törvény elõtt mindenki egyenlõ lesz, azt az egész rendészeti-nemzetbiztonsági területet érintõ megtisztulási folyamat elég erõsen visszaigazolja.
– Ebben az országban terrorveszélyre hivatkozva mesterlövészekkel félemlítették meg a március 15-i ünneplõket, késõbb fiktív szlovák terroristákra hivatkozva elérték, hogy a Fidesz elhalassza a 2006. szeptemberi választási nagygyûlését. Néhány nappal korábban a tüntetés végére odaérõ és a tömegbe egyáltalán nem illõ figurák gyújtották fel a tévészékházat, késõbb pedig parlamenti képviselõket hallgattak le törvénytelenül, beavatkoztak az MDF elnökválasztásába, továbbá idegen, konkrétabban orosz kézre játszották a Mol és az OTP legféltettebb titkait, és ki tudja még, mi másba avatkoztak be titkosszolgálati módszerrel 2002 és 2010 között. Önök elszámoltatást ígértek. Hogyan lehet ezt megcsinálni, ha kizárólag a színfalak mögött dolgoznak?
– Az az idõ, amely ennek a kormányzati ciklusnak a végéig rendelkezésünkre áll, véleményem szerint szükséges, de elégséges lesz ahhoz, hogy az ilyen felvetésekre konkrét válaszokat kapjunk és adjunk. A közvéleménynek ugyanakkor meg kell értenie, hogy nem minden adat tartozik a nyilvánosságra. Ezeket az úgynevezett minõsített információkat nem a tisztességes állampolgárok, hanem éppen az elõbb is körvonalazott bûnözõi körök miatt kell bizalmasan kezelni.
– Ezt senki nem kérdõjelezi meg, de ha nem a szolgálat belsõ információiról, hanem éppen hogy politikusok és kormányzati vezetõk érintettségérõl van szó, azt miért kell még huszonkilenc évig titkolni, mint például a Portik-féle találkozók ügyét?
– A huszonkilenc évet lehet vitatni, de azt azért ne felejtse el, hogy a Portik-ügyben még folyik a nyomozás, és minden kiszivárgó információ a vizsgálat alapvetõ érdekeit fenyegeti.
– Mi jelent nagyobb fenyegetést a demokráciára: a választási feliratkozás vagy az, ha politikai manipulációra használják fel a titkosszolgálatokat?
– A választási feliratkozás egyáltalán nem veszélyezteti a demokráciát. Már csak azért is jónak tartom a feliratkozás intézményét, mert a segítségével egy sor választási visszaélés kiiktatható. Sokan elfelejtik, a szocialisták szinte tökélyre fejlesztették azt a módszert, amellyel a választások elõtti napokban amúgy politikai véleménnyel vagy elkötelezettséggel nem rendelkezõ embereket pár száz, esetleg pár ezer forinttal a szavazóurnákhoz lehet terelni. Mindezt számtalan bizonyíték támasztja alá. Az ilyen esetek jó részét a regisztráció kapásból kiszûri, vagy legalább alaposan megnehezíti. A regisztrációt tehát a demokráciát erõsítõ intézménynek gondolom. Ezzel szemben óriási kárt okoz a demokráciának, ha a titkosszolgálatokat politikai visszaélésekre használják fel.
– Mikor tudjuk meg a pontos igazságot arról az elsõként talán a Népszabadságban tálalt hírrõl, hogy a félkarú rablókról szóló parlamenti döntést azért kellett két nap alatt lezavarni, mert már a kormányoldal képviselõit is befolyása alá próbálta vonni a maffia?
- Errõl a témáról is zárt ülésen tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság, ezért csak érintõlegesen tudok válaszolni a kérdésre. Maradjunk annyiban, valóban szükség volt a törvény gyors elfogadására.
- Elõször ugye azt nyilatkozza hogy Józsefváros Magdolna-telepi részérõl az 1956-os forradalomban részt vett szerepe miatt vette le Kádár a kezét. Csakhogy volt ám Kocsis Máté színrelépéséig egy nagyon-nagyon-nagyon hosszú ideig polgármestere Józsefvárosnak, akit úgy hívnak hogy Csécsei Béla. Szdsz-es( na vajon ki?) és 1993-tól talán 2007 –ig volt polgármester. Bõven lett volna újjáépíteni a Magdolna-telepet, de évekkel ezelõtt egy rendezvényen mesélte valaki, hogy az szdsz-bõl a 90-es évek elején szóltak le, hogy a cigányokat el kell kezdeni segélyezni. Esze ágában sem volt fejleszteni, tõlem egy 6 oldalas levelet kapott, amirõl nagyon kussoltak. Utána kapta Máté is a következõt, mikor helyet cseréltek.
- „nem a kispénzû emberekkel van a gond, hanem a bûnözõkkel”- hm. Körbe kell nézni a Koszorú utcától a Lujza utcáig: hányadék az egész. Naponta tele szarral, húggyal, kosszal, szeméttel, olyan az egész környék, hogy az állat nem viselkedik így. Még a kismacska is, ha szükségét végzi, elkaparja. Na itt nem. Mint már írtam, több helyrõl az jött vissza, hogy szanálni akarják a telepet, de hogy a tulajdonosokat ne kelljen kifizetni, cigányokkal rakják tele és lelakatják. Pontosan, mint Gyöngyös-Durándán. A Magdolna utcában a rendõrségi kamerától néhány méterre az egyik c letett az úttestre egy hatalmas fotelt. Üldögélni. 1 nm területet simán elfoglalt, ráadásul nem a járdán hanem az úttesten. És képzeljétek, sem a rendõrök sem a közterület felügyelõk nem jöttek bírságolni!!!! Nem, nem!!! Neki szabad! A kispénzûnek! Igaz?
- „javítani a beltartalmat, normális polgári környezetet teremtsünk”- ja, a Lujza utca 15. sz. társasházban az önkényes beköltözõ cigányok évekig a ház közös földes udvarára öntötték a szart, a hugyot, és a mai napig nem mentek ki. A fertõzött szennyezett földet a mai napig nem vitték el, nem cserélték ki. Behordták és illegálisan telerakták a ház pincéjét rongyokkal, ami begyulladt, majdnem kigyulladt a ház. Berúgták napi szinten a kaput, már a zárat sem érdemes megcsináltatni. Napi szinten jönnek be a drogosok. A ház önkormányzati tulajdonú, a Kisfalu Kft ténykedése megérne egy misét….
Majdnem elfelejtettem említeni, hogy nincs 100 méterre a sarkon a rendõrségi kamera. Rendõrház az van, meg bûnözés is a szomszédban…. Így kell azt…
Aztán ott a Koszorú u.22. Onnan már megint ment egy feljelentés a cigányok miatt zaklatás miatt magyar sérelmére, Máté bûnei is csatolva hozzá, vagyis a nemintézkedései…..
Ott is van pont a sarkon kamera……. Rendõr az nincs. Minek.
- Azt mondja, nem importálnak problémás családokat Csepelre!!!!! Kocsis Máté!!!
A múlt héten panaszkodtak a csepeli rendõrök, hogy a 8.kerületbõl egy csomó cigánycsaládot hoztak Csepelre!!!! Akkor hogy is van ez????
- „ a polgármester kiszolgáltatott a rendõrséggel szemben”-micsoda újabb hazugság! A rendõrség évente egy alkalommal beszámolni köteles!!!!!az önkormányzat felé, és az vagy elfogadja, vagy nem fogadja el a beszámolót. Kocsis Máté NEM fogadta el a rendõrség beszámolóját!!!!!
A rendõrség és Kocsis Máté viszonya a Kocsis által létrehozott „Jófiúk” miatt romlott meg. Kocsis Máté, aki a legjobban gyûlöli a gárdistákat és ellenzi, önhatalmúan létrehozott egy olyan polgárõr jellegû szolgálatot, aminek sem személyi összetétele, sem jogi viszonyai nem feleltek meg a kívánatnak, vagyis a törvénynek. És bent a parlamentben álláshalmozóként részt vesz az újabb-és újabb törvények és jogszabályok megalkotásában, amivel gúzsba kötik a rendõrség munkáját. Õneki ebben hatalmas szerepe van, és rákenné a magas bûnözést a rendõrségre. A Magdolna- telepen a társasházakban követik el a legtöbb bûncselekményt és szabálysértést, ami neki többször írásban jelezve lett, de füle botját sem mozgatja. Javaslom, nézzétek meg a parlamenti közvetítést, amiben a gyöngyöspatai-jelentésben össze-vissza hazudozik, és a jobbikosok tényszerûen, dokumentumokkal szembesítik hazugságaival. A hazug jelentést a nyilvánvaló cáfolatok ellenére a Fidesz elfogadta.
-„Képzeljük milyen jót tett, hogy a –borzalmas- Lujza utcában rendõrök költöztek a házba”- …. Hát Kocsis Máté, hidd el, észre sem vesszük. Gyere ott végig egyedül kísérõ nélkül nappal és éjjel. Csak egyszer.
- Aztán Kocsis még nyilatkozik Pintérrõl és a Józsefvárosi Piac-ról. A már néhány napja feltett infók ezzel kapcsolatban passzolnak, Pintér maga mondja el a piac bezárását…
Jól dolgoztunk."
Jöjjön a cikk:
Feltárás alatt Gyurcsányék manipulációi
Huth Gergely
- 2012. október 15., hétfõ
Kocsis Máté szerint Laborc Sándor volt NBH-vezért is meg kellene hallgatni a nemzetbiztonsági bizottságban a Portik-ügy kapcsán
„A gettósodó utcák lakóin úgy segíthetünk a legtöbbet, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben” (Fotó: Csudai Sándor)
„A gettósodó utcák lakóin úgy segíthetünk a legtöbbet, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben” (Fotó: Csudai Sándor)
A gettót csak akkor tudjuk felszámolni, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben – mondta a lapunknak Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja, illetve rendészeti bizottságának elnöke. Szólt arról, a VIII. kerület ötvenhatos szerepe miatt vette le a kezét a kádári hatalom a városrészrõl, ide vezethetõ vissza, hogy már a hetvenes években elindult lefelé, és ezt a lavinát nagyon nehéz néhány év alatt megállítani. Kocsis Máté a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati vezetõinek a Portik–Vizoviczki-ügyben való érintettsége kapcsán elárulta, hamarosan meghallgathatja a nemzetbiztonsági bizottság Vajtó Lajost, aki egyfajta összekötõként válhatott érintetté a botrányban.
– Bõ egy hete azt mondta, hogy bûnözõkkel teli gettóból egyetemvárost akar csinálni itt. Az rendben van, hogy a Nagykörúton belüli utcákat és palotákat szépen felújítják, de mint tudjuk, Józsefváros nagy része a körúton kívülre esik.
– Nagyságrendekkel több beruházást hajtunk végre a körúton kívül, mint azon belül.
– Néhány sétálóutcától még nem változik meg a világ.
– A Palotanegyeden belül valóban befejezõdött a kétmilliárd forintos Európa Belvárosa program, amely a környék számos nagy egyetemének ifjúságát kiszolgálja és a turizmus fejlõdését is segíti. Fásított tereket, szép utcákat létesítettünk, de ez csak egy dolog. A körúton kívül például lebontottuk a Teleki téri piacot, és a télen elkezdjük építeni az újat, mégpedig saját beruházásban. Az élelmiszerárusok bérleti díjait nem emeljük az új piacon sem, mert ráterhelnék a környékbeli kispénzû emberekre.
– Tehát nem lesz belõle „Hunvald Pláza”, mint lett a Garay téri piacból.
– Sem pedig olyan botrány, mint egykor a Lehel Csarnokból lett. Említhetem a Magdolna-negyed programot is, amelynek az elsõ két üteme már meg is valósult. Ez teljes szociális városrehabilitációt jelent.
– Azért ez nem egy nagyszabású program.
– Több más mellett ezerkétszáz lakás és tízezer négyzetméternyi közterület újul meg, úgyhogy kis programról sem beszélnék. Most pályáztunk meg újabb négymilliárd forintot erre a célra. A szociális városrehabilitáció lényege, hogy nem csupán a házak és a közterületek újulnak meg, hanem úgymond a beltartalmat is javítjuk. Azaz a társadalmi problémák megoldására, például a bûnözés, a drog és a prostitúció felszámolására is törekszünk, emellett szociális és munkahely-teremtési programok is indulnak.
– A lényeg ezek szerint az, hogy az emberek helyben maradnak, és a problémás családokat nem exportálják más kerületekbe, például Csepelre vagy Erzsébetre, mint tették például a kilencedik kerületben.
– Nem a szegény emberekkel van gond, nem miattuk alakul ki a gettó, hanem a bûnözõktõl. Ezt kell megérteni. Nekünk nem az a feladatunk, hogy kiköltöztessük innen a kispénzû családokat, hanem az, hogy számukra is élhetõ, normális és polgári környezetet teremtsünk. Igaz, hogy Józsefváros Magdolna-negyede Budapest egyik legelesettebb városrésze, itt a legmagasabb a munkanélküliség, a legalacsonyabb az iskolázottság. A gettósodó utcák lakóin mégis úgy segíthetünk a legtöbbet, ha felvesszük a kesztyût a bûnözõkkel szemben.
– Ez nem a rendõrség dolga lenne?
– Dehogynem. Egy polgármester kiszolgáltatott a rendõrséggel szemben, hiszen nem adhat utasításokat, legfeljebb kérheti a hatékonyabb intézkedéseket. Amit viszont megtehetünk, hogy a lehetõ legjobban támogatjuk a rendõrséget mindenben. Éppen ezért építettünk rendõrházat a Lujza utca tizennégybe, amely régen nagyon rossz hírû drogelosztó központ volt. Nos, a házat kiürítettük, felújítottuk és rendõrlakásokat alakítottunk ki benne. El lehet képzelni, milyen jót tett a környéknek, hogy rendõrök költöznek az épületbe. Hasonló célt szolgál a mobil õrszoba is. Ez egy néhány órán belül bárhova áthelyezhetõ rendõriroda-konténer, amelyet mindig a bûnözéssel leginkább fertõzött utcában rakunk le. Az irodát minden csúcstechnológiás eszközzel felszereltettük.
– Elég jól hangzik, de tényleg elõfordult már, hogy fogták és áttették oda a konténert, ahol a legnagyobb szükség van rá?
– Most éppen a Diószegi és a Karácsony Sándor utca sarkán van, ahol ezelõtt a legtöbb díler dolgozott. Persze egy ilyen iroda nem old meg mindent, a probléma gyökeres felszámolásához több kell, de biztonságérzetet teremt, gyûlnek benne az információk, figyelnek a kamerák. Az állampolgárok akár rögtön feljelentést is tehetnek.
– Hogyan került ilyen mostoha helyzetbe Józsefváros, a diktatúrában miért vette le a kezét a kerületrõl a Fõvárosi Tanács és a kormány? Csak nem azért, mert itt volt az ötvenhatos ellenállás több központja?
– A szabadságharc legjelentõsebb emlékhelyei itt találhatók, a forradalom legtöbb áldozata és hõse is józsefvárosi volt. A Corvin köz, a Köztársaság tér, a Magyar Rádió, a Rókus kórház ma arról szól, hogy ebbe a városrészbe járnak a legtöbbet koszorúzni a tisztelgõk, de a rendszerváltás elõtt ez a múlt azzal járt, hogy minden fejlesztési forrást elvettek innen, és például iderakták mellénk – látja, az ablakomat is eltakarja – a munkásõrszékházat. Ráadásul nagyarányú betelepítések folytak az összetartó józsefvárosi polgárság megtörése érdekében. Mindez oda vezetett, hogy itt burjánzott el legelõször a bûnözés és a prostitúció, már a hetvenes évektõl kezdve fokozatosan. Egy ilyen lavinát nagyon nehéz megállítani, pláne néhány év alatt.
– Pintér Sándor azt mondta a Magyar Hírlapnak, nem az õ dolga bezáratni a kínaiak és vietnamiak józsefvárosi „tigrispiacát”, viszont akiknek ezt a döntést meg kell hozniuk, azok kellõen bátor emberek. Azt is mondta, a maga részérõl gondoskodik róla, hogy ez a bátorság megfelelõ alapokon nyugodjon. Ezt hogyan kell érteni?
– Pontosan úgy, ahogyan a belügyminiszter mondta.
– Hadd legyek naiv.
– Megengedhetetlen, ami azon a piacon folyik, errõl már nyilatkoztam részletesen.
– Érte-e fenyegetés a bejelentés óta?
– Annyit mondhatok, ebben az ügyben az önkormányzat és a Belügyminisztérium együttmûködése kiváló.
– Beszéljünk egy kicsit az együttmûködés más oldalairól is. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként megtudhatta, hogy miként mûködtek együtt az MSZP–SZDSZ-kormány titkosszolgálati vezetõi az alvilág egyik legismertebb figurájával, a kilencvenes évek nagy merényleteinek apropóján meggyanúsított Portik Tamással. Ön szerint normális dolog az, hogy minderrõl a közvélemény nem kaphat bõvebb információt?
– Az ülésen elhangzottak minõsített, titkos információk. Egyébként magam kezdeményeztem, hogy az ügyben esetleg érintett Vajtó Lajost, aki a Nemzeti Lóverseny Kft. vezetõjeként a hírek szerint egyfajta összekötõ szerepet vállalt, személyesen is hallgassa meg a bizottság. Erre sor is fog kerülni hamarosan. Ha ez megtörtént, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetõjét, Laborc Sándort is meg kell hallgatnunk ugyanerrõl.
– Nézzük kicsit tágabb összefüggésekben a dolgokat! Bõ két év telt el a kormányváltás óta, és nem tudunk bõvebbet azokról a korábban kiszivárgott konkrét hírekrõl, hogy Gyurcsány Ferenc exkormányfõ és Szilvásy György volt titokminiszter több esetben is a magyar közélet manipulálására használta fel a titkosszolgálatokat.
– Szerintem Bajnai Gordont sem szabad kifelejteni ebbõl a témából.
– Szóval felelõs politikusként kijelenti-e, politikai manipulációra használták fel a titkosszolgálatokat?
– Éppen erre keressük a választ, bennem is többféle gyanú él. Mindennek a feltárása a nemzetbiztonsági bizottság egyik fõ feladata.
– Szilvásy Györgyöt és társait a sajtóhírek szerint már most is kvázi hazaárulással vádolják egy minden elemében titkosított perben, ehhez jönnek az alvilági szálak. Két év után nem érdemeljük meg a tisztánlátást?
– Ilyen ügyekbe egész egyszerûen nem lehet elõkészítetlenül beletenyerelni. Az elmúlt két évben komoly feltáró munka folyt, ezt bizonyítja, hogy felgöngyölítették a rendõrséget megfertõzõ korrupciós hálózatot. Illúzió azt hinni, hogy ezek néhány hónap alatt lezárható ügyek. A lényeg, amit annak idején is megígértünk a választóknak, hogy a törvény elõtt mindenki egyenlõ lesz, azt az egész rendészeti-nemzetbiztonsági területet érintõ megtisztulási folyamat elég erõsen visszaigazolja.
– Ebben az országban terrorveszélyre hivatkozva mesterlövészekkel félemlítették meg a március 15-i ünneplõket, késõbb fiktív szlovák terroristákra hivatkozva elérték, hogy a Fidesz elhalassza a 2006. szeptemberi választási nagygyûlését. Néhány nappal korábban a tüntetés végére odaérõ és a tömegbe egyáltalán nem illõ figurák gyújtották fel a tévészékházat, késõbb pedig parlamenti képviselõket hallgattak le törvénytelenül, beavatkoztak az MDF elnökválasztásába, továbbá idegen, konkrétabban orosz kézre játszották a Mol és az OTP legféltettebb titkait, és ki tudja még, mi másba avatkoztak be titkosszolgálati módszerrel 2002 és 2010 között. Önök elszámoltatást ígértek. Hogyan lehet ezt megcsinálni, ha kizárólag a színfalak mögött dolgoznak?
– Az az idõ, amely ennek a kormányzati ciklusnak a végéig rendelkezésünkre áll, véleményem szerint szükséges, de elégséges lesz ahhoz, hogy az ilyen felvetésekre konkrét válaszokat kapjunk és adjunk. A közvéleménynek ugyanakkor meg kell értenie, hogy nem minden adat tartozik a nyilvánosságra. Ezeket az úgynevezett minõsített információkat nem a tisztességes állampolgárok, hanem éppen az elõbb is körvonalazott bûnözõi körök miatt kell bizalmasan kezelni.
– Ezt senki nem kérdõjelezi meg, de ha nem a szolgálat belsõ információiról, hanem éppen hogy politikusok és kormányzati vezetõk érintettségérõl van szó, azt miért kell még huszonkilenc évig titkolni, mint például a Portik-féle találkozók ügyét?
– A huszonkilenc évet lehet vitatni, de azt azért ne felejtse el, hogy a Portik-ügyben még folyik a nyomozás, és minden kiszivárgó információ a vizsgálat alapvetõ érdekeit fenyegeti.
– Mi jelent nagyobb fenyegetést a demokráciára: a választási feliratkozás vagy az, ha politikai manipulációra használják fel a titkosszolgálatokat?
– A választási feliratkozás egyáltalán nem veszélyezteti a demokráciát. Már csak azért is jónak tartom a feliratkozás intézményét, mert a segítségével egy sor választási visszaélés kiiktatható. Sokan elfelejtik, a szocialisták szinte tökélyre fejlesztették azt a módszert, amellyel a választások elõtti napokban amúgy politikai véleménnyel vagy elkötelezettséggel nem rendelkezõ embereket pár száz, esetleg pár ezer forinttal a szavazóurnákhoz lehet terelni. Mindezt számtalan bizonyíték támasztja alá. Az ilyen esetek jó részét a regisztráció kapásból kiszûri, vagy legalább alaposan megnehezíti. A regisztrációt tehát a demokráciát erõsítõ intézménynek gondolom. Ezzel szemben óriási kárt okoz a demokráciának, ha a titkosszolgálatokat politikai visszaélésekre használják fel.
– Mikor tudjuk meg a pontos igazságot arról az elsõként talán a Népszabadságban tálalt hírrõl, hogy a félkarú rablókról szóló parlamenti döntést azért kellett két nap alatt lezavarni, mert már a kormányoldal képviselõit is befolyása alá próbálta vonni a maffia?
- Errõl a témáról is zárt ülésen tárgyalt a nemzetbiztonsági bizottság, ezért csak érintõlegesen tudok válaszolni a kérdésre. Maradjunk annyiban, valóban szükség volt a törvény gyors elfogadására.
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.