Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A válság alatt sem volt ilyen tõkemenekítés Kínában
Az elmúlt egy évben jelentõsen felgyorsult a tõkemenekítés Kínából, ahogy arra már több neves befektetõ és szakember is figyelmeztetett. A kínai magánszemélyek ugyan egy évben legfeljebb 50 ezer dollárnyi összeget vihetnek ki az országból, a szabályok kijátszása teljesen köztudottan zajlik. A Wall Street Journal becslése szerint az elmúlt 12 hónapban nagyjából 225 milliárd dollárt vittek ki a kínai magánszemélyek és cégek az országból. Ekkora tõkemenekítésre a válságban sem volt példa, a kínai devizatartalék óriási méretét tekintve azonban a tõkekivonás mértéke egyelõre nem veszélyes.
A témával részletesebben is foglalkozik a Portfolio.hu 2012. október 30-án megrendezésre kerülõ Öngondoskodás 2012 konferenciája. A bankok, biztosítók, alapkezelõk és pénztárak részvételével zajló konferencián a hosszú távú megtakarítások piacának aktuális folyamatait tekintjük át.
Kezdõlap | Elõadók | Részletes program | Árak | Jelentkezés
hirdetés
Bankkártyád többet tud, mint gondolnád! Használd ki a lehetõségeket!
hirdetés
Bár Kína tavaly óta nem tette közzé a fizetési mérleg tõkeáramlási adatait, többek között a kereskedelmi adatokból, a devizatartalék változásából és a külföldi mûködõ tõke áramlás adataiból nagyságrendileg megbecsülhetõ mekkora volt a tõkekiáramlás. A Wall Street Journal becslése szerint a szeptember végéig tartó 12 hónapban a magánszektor összesen nagyjából 225 milliárd dollárt vont ki Kínából, ami a 2011-es GDP 3 százalékának felel meg.
A kínai gazdaságban jelenleg kötött devizarendszer mûködik, vagyis a vállalatok és magánszemélyek hivatalosan nem vihetik ki pénzüket szabadon külföldre. A jelenlegi szabályok szerint a magánszemélyek évente legfeljebb 50 ezer dollárt vihetnek ki az országból, a vállalatok pedig csak meghatározott célokból, például import vásárlása, vagy jóváhagyott külföldi befektetés céljából válthatnak jüant más devizára.
A gyakorlat persze nem így mûködik. A tõkekiviteli korlátot például gyakran más állampolgárok neve alatt számolják el, ezt a gyakorlatot pedig a hatóságok is elnézik. A gazdag kínaiak így szívesen vásárolgatnak ciprusi tengerparti villákat (300 ezer euró feletti ingatlan vásárlásnál már EU-s állampolgárságot kaphatnak), fizetnek magas tandíjakat gyermekeiknek amerikai egyetemeken, vásárolnak fel luxustárgyakat Szingapúrban, és nem utolsó sorban igyekeznek a széles körben használt ügynökhálózaton keresztül titokban kijuttatni pénzüket az országból külföldi bankokba. A vállalatok pedig eközben komoly akvizíciókat hajtanak végre külföldön, nyersanyagokat vásárolnak, a profitot pedig helyben kamatoztatják tovább.
A válság alatt sem volt ilyen tõkemenekítés Kínában
Egy szûk kínai elit számára lehetõséget nyújtott a tõke külföldre szállítására, hogy cégüket bevezethették Hongkongban a tõzsdére, ahol ezért már devizát kaptak. 2005 óta 350 kínai céget vezettek be Hongkongban, és 150 milliárd dollárt gyûjtöttek - a Dealogic adatai szerint. A legtöbb vagyonos kínai azonban leginkább az illegálisan mûködõ, és tavaly a hatóságok célkeresztjébe kerülõ ügynökökön keresztül igyekeznek kivenni tõkéjüket.
A válság alatt sem volt ilyen tõkemenekítés Kínában
A tõkekiáramlási hullám 2011 közepén indult, ahogy a gazdasági lassulás egyre komolyabb aggodalmat keltett, megállt a jüan felértékelõdése, a részvény és ingatlanárak pedig lefelé vették az irányt. A tõkemenekülés a Wall Street Journal számításai szerint korábban 2009 márciusáig tartó 12 hónapban volt a legjelentõsebb, akkor 110 milliárd dollár hagyta el az országot. A becsült 225 milliárd dolláros tõkekivonás érzékenyen érinti a bankrendszert, hiszen az ország nettó külföldi eszközei lassabban nõnek, ami a pénzkínálat lassabb növekedését eredményezi.
A tõkekivonás természetesen nem jelent nagy veszélyt, az ország ugyanis a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, amely meghaladja a 3300 milliárd dollárt. A kínai devizatartalék ugyanakkor 1998 óta a tavalyi utolsó negyedévben csökkent elõször, majd az idei második félévben ismét.
Link
A témával részletesebben is foglalkozik a Portfolio.hu 2012. október 30-án megrendezésre kerülõ Öngondoskodás 2012 konferenciája. A bankok, biztosítók, alapkezelõk és pénztárak részvételével zajló konferencián a hosszú távú megtakarítások piacának aktuális folyamatait tekintjük át.
Kezdõlap | Elõadók | Részletes program | Árak | Jelentkezés
hirdetés
Bankkártyád többet tud, mint gondolnád! Használd ki a lehetõségeket!
hirdetés
Bár Kína tavaly óta nem tette közzé a fizetési mérleg tõkeáramlási adatait, többek között a kereskedelmi adatokból, a devizatartalék változásából és a külföldi mûködõ tõke áramlás adataiból nagyságrendileg megbecsülhetõ mekkora volt a tõkekiáramlás. A Wall Street Journal becslése szerint a szeptember végéig tartó 12 hónapban a magánszektor összesen nagyjából 225 milliárd dollárt vont ki Kínából, ami a 2011-es GDP 3 százalékának felel meg.
A kínai gazdaságban jelenleg kötött devizarendszer mûködik, vagyis a vállalatok és magánszemélyek hivatalosan nem vihetik ki pénzüket szabadon külföldre. A jelenlegi szabályok szerint a magánszemélyek évente legfeljebb 50 ezer dollárt vihetnek ki az országból, a vállalatok pedig csak meghatározott célokból, például import vásárlása, vagy jóváhagyott külföldi befektetés céljából válthatnak jüant más devizára.
A gyakorlat persze nem így mûködik. A tõkekiviteli korlátot például gyakran más állampolgárok neve alatt számolják el, ezt a gyakorlatot pedig a hatóságok is elnézik. A gazdag kínaiak így szívesen vásárolgatnak ciprusi tengerparti villákat (300 ezer euró feletti ingatlan vásárlásnál már EU-s állampolgárságot kaphatnak), fizetnek magas tandíjakat gyermekeiknek amerikai egyetemeken, vásárolnak fel luxustárgyakat Szingapúrban, és nem utolsó sorban igyekeznek a széles körben használt ügynökhálózaton keresztül titokban kijuttatni pénzüket az országból külföldi bankokba. A vállalatok pedig eközben komoly akvizíciókat hajtanak végre külföldön, nyersanyagokat vásárolnak, a profitot pedig helyben kamatoztatják tovább.
A válság alatt sem volt ilyen tõkemenekítés Kínában
Egy szûk kínai elit számára lehetõséget nyújtott a tõke külföldre szállítására, hogy cégüket bevezethették Hongkongban a tõzsdére, ahol ezért már devizát kaptak. 2005 óta 350 kínai céget vezettek be Hongkongban, és 150 milliárd dollárt gyûjtöttek - a Dealogic adatai szerint. A legtöbb vagyonos kínai azonban leginkább az illegálisan mûködõ, és tavaly a hatóságok célkeresztjébe kerülõ ügynökökön keresztül igyekeznek kivenni tõkéjüket.
A válság alatt sem volt ilyen tõkemenekítés Kínában
A tõkekiáramlási hullám 2011 közepén indult, ahogy a gazdasági lassulás egyre komolyabb aggodalmat keltett, megállt a jüan felértékelõdése, a részvény és ingatlanárak pedig lefelé vették az irányt. A tõkemenekülés a Wall Street Journal számításai szerint korábban 2009 márciusáig tartó 12 hónapban volt a legjelentõsebb, akkor 110 milliárd dollár hagyta el az országot. A becsült 225 milliárd dolláros tõkekivonás érzékenyen érinti a bankrendszert, hiszen az ország nettó külföldi eszközei lassabban nõnek, ami a pénzkínálat lassabb növekedését eredményezi.
A tõkekivonás természetesen nem jelent nagy veszélyt, az ország ugyanis a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, amely meghaladja a 3300 milliárd dollárt. A kínai devizatartalék ugyanakkor 1998 óta a tavalyi utolsó negyedévben csökkent elõször, majd az idei második félévben ismét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
guzsaly
- 2012. October 18. 13:26:26
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.