Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Meghamisították a tényeket, az áldozatokból csináltak tetteseket
Október 23-án lesz hat éve, hogy a rendõrség rátámadt a Gyurcsány-kormány ellen tüntetõkkel összeeresztett, a forradalmat ünneplõ tömegre. Barikádok, kardlapozás, kilõtt szemek, összevert emberek tették örökké emlékezetessé az ötvenedik évfordulót. No meg a felelõsségre vonás elõl többnyire sikeresen kicsúszó rendõrök és vezetõik.
A forradalom ötvenedik évfordulóján kicsúcsosodó rendõri brutalitás még az õszödi beszéd kiszivárogtatásával kezdõdött. A szeptember 18. óta Gyurcsány Ferenc távozását követelõ tüntetõk a tévéostromot követõen egy feltüzelt, bosszúszomjas rendõrséggel néztek szembe. Már október 23. elõtt is sorra érkeztek a hírek a hatósági túlkapásokról, de ami a nemzeti ünnepen történt, minden korábbit fölülmúlt.
A nap folyamán több kisebb összetûzés volt a rendõrök és a Kossuth térrõl aznap hajnalban (mint késõbb a bíróság kimondta: jogellenesen) eltávolított tiltakozók között. Az összecsapások délután fél négykor vettek éles fordulatot, amikor körülbelül ezer tüntetõt kezdett el oszlatni könnygázzal a rendõrség a Parlament közelében, az Alkotmány utcában, mivel a tiltakozók feldöntötték a kordont. A tüntetõket a Bajcsy-Zsilinszky útra szorították ki, majd a tömeg nagy része az Erzsébet térre szorult, ahol késõbb beindították a kiállítási tárgyként odavitt páncélkocsit.
Ezzel a csoporttal keveredett össze a Fidesz–KDNP nagygyûlésérõl hazatartó több tízezer ember. A rendõrök pedig nem válogattak, mindenki kapott a könnygázból, gumilövedékbõl és a kardlapozással kísért lovasrohamból. A hajnali két óráig tartó összecsapásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendõr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 pedig kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt ketten is megvakultak fél szemükre, a nyak-, fej- és szemsérülések száma 80 volt. A nap folyamán 153 embert állítottak elõ, közülük 35-öt õrizetbe is vettek. 69 személy ügyében indult nyomozati eljárás. Az eseményekrõl itt olvashat bõvebben.
A kormány és a fõváros vezetése ennek ellenére elégedett volt a rendõrség munkájával, Gergényi Pétert, a BRFK akkori vezetõjét egyenesen Budapestért díjjal tüntette ki Demszky Gábor. A felháborodás nyomán létrehozták ugyan a Gönczöl-bizottságot és több rendõrségi vizsgálat is zajlott, ezeknek azonban nem lett konkrét következménye.
Ujjtörõ rendõr
Pedig – mint azt a Hír TV 2012-ben megtudta – már a rebiszes parancsnok, Dobozi József által indított vizsgálat is feltárt több súlyos, rendõrök által elkövetett bûncselekményt. A korábban tíz évre titkosított dokumentum szerint például az azóta elhunyt Móczár István öttusázó október 23-i megverése fölvetette a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét. A jelentés megállapításai ellenére a rendõrök ellen nem indult eljárás, pedig pontosan tudni lehetett, hogy a Rebisz Vágó László õrnagy vezette alosztálya követte el a bûncselekményt. Vágót késõbb mégis elérte az igazságszolgáltatás, a nevéhez fûzõdik a 2006-os rendõri túlkapások elsõ jogerõs ítélete: 1 év 8 hónap letöltendõ börtönbüntetést kapott egy személyesen eltört ujjért.
Az ellenzéki pártok mellett civilek is igyekezték segíteni a jogtalanul fogva tartott vagy megvádolt embereket, így a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány is. A Civil Jogász Bizottság pedig saját jelentést is készített az eseményekrõl.
Kártérítési perek
Sorra indultak a rendõrség elleni kártérítési perek, de az elsõ ítéletre így is 2008 februárjáig kellett várni. Ekkor a bíróság elsõ fokon félmillió forintot ítélt meg egy október 23-án tonfával fejbe ütött, megbilincselt, majd két napig szabálysértési õrizetben tartott férfinek. Kollár Tibor kártérítési perének egyik tárgyalásán derült fény arra is, hogy a 2006 õszén tömegesen alkalmazott, súlyos keringési panaszokat és nagy fájdalmat okozó mûanyag bilincseket csak jóval az események után rendszeresítették. Az ügy végül 2009 nyarán ért véget a Legfelsõbb Bíróságon, Kollár Tibor egymillió forintot kapott.
Az elsõ jogerõs kártérítési ítéletet 2009 októberében szabta ki a bíróság. H. Attilának félmillió forintot ítéltek meg. Õ a Nádor utcában egy földre taszított nõt akart fölsegíteni, amikor berántották a sorfal mögé, hasba rúgták, megbilincselték, majd a Gyorskocsi utcába szállították.
Elhallgatta és meghamisította a korábbi kormány
A kormányváltás után ezért Orbán Viktor megbízta Balsai István késõbbi alkotmánybírót, hogy tárja fel a jogsértéseket. „A 2006. õszi súlyos jogsértések körülményeit négy évig nemcsak elhallgatta, hanem meg is hamisította a korábbi kormányzat. Eközben az áldozatokból csináltak tetteseket, és nem volt remény arra, hogy kiderüljön az igazság” – emlékezett vissza Balog Zoltán a Balsai-jelentésbõl készült könyv bemutatóján.
A kormány a károsultnak kártérítésérõl is gondoskodott: 2012 tavaszáig 149 károsultnak összesen 270,5 millió forintot fizettek ki a 2006 õszén elszenvedett sérelmeikért. Ebbõl már 2010. október 23-ig átutaltak 165,472 millió forintot. A legnagyobb összegû, 28 millió forintos kártérítést az az ember kapta, akinek egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, öt mûtétet kellett elvégezni rajta.
A kártérítés mellett a már elítélt civileket is segítette a kabinet, ennek érdekében fogadta el a parlament 2011 márciusában a semmisségi törvényt. Eszerint a bíróságoknak hivatalból felül kellett vizsgálniuk és semmissé kellett nyilvánítaniuk azokat az ítéleteket, amelyeket kizárólag rendõri jelentések és tanúvallomások alapján hoztak. A törvény 22 embert érint, a tárgyalásokat azonban másfél éve felfüggesztették, miután több bíró és jogvédõk megtámadták a jogszabályt az Alkotmánybíróságnál, ahol máig sem bírálták el a jogszabályt.
Senki sem volt elöl, senki sem látott semmit
Ha lehet, még ennél is nehezebb a bántalmazó rendõrök esete. A Fõvárosi Fõügyészség és a Budapesti Nyomozó Ügyészség közös sajtótájékoztatón jelentette be 2007 szeptemberében, hogy mintegy 40 rendõrnek kell bíróság elé állnia az õszi zavargások során tanúsított magatartása miatt. Az október 23-án történtekkel kapcsolatban 27 rendõrt azonosítottak és közülük 18 ellen emeltek vádat – közölték.
Gumilövedék, kardlapozás és könnygáz a forradalom ünnepén
1/25
Máté Péter (Magyar Nemzet)
Mint Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség akkori vezetõje elmondta, az esetek feltárásának, az elkövetõk azonosításának az volt a fõ akadálya, hogy a fegyveres testület tagjai nem viseltek azonosító jelet, noha ezt a törvény elõírja. A helyzetet komplikálta, hogy a tettesként számításba vehetõ személyek nem kötelesek önmagukra terhelõ vallomást tenni, s a többi rendõr sem volt közlékeny. Akadt olyan alegység, amelyiknek az összes tagját kihallgatták. Õk valamennyien azt vallották, az eset idején a középsõ és a hátsó sorban szaladtak. Eszerint az elsõ sorban nem volt senki, a sérelmet szenvedõ civil személy pedig önmagát bilincselte meg – emelte ki Falvai.
A rendõrök ellen indított perek mind ezzel a problémával találták szemben magukat: az egyenruhások közül szinte senki sem volt hajlandó társaira vagy elöljáróira vallani. Ezt a körülményt emelte ki Révész Máriusz, a Fidesz országgyûlési képviselõje is, akit azonosítószámot nem viselõ rendõrök úgy megvertek október 23-án, hogy a politikus nem is emlékezett az esetre. Ügyében 2011 novemberéig kellett várni a jogerõs ítéletre, egy rendõr bûnsegédként testi sértés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, társa pedig bûnpártolás miatt kapott jogerõsen egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztést. A politikusnak nem esett jól az ítélet, mint mondta: megverése ügyében legalább húsz-harminc másik rendõrnek kellett volna a vádlottak padján ülnie, hamis tanúzásért is akár. „Nem is beszélve a rendõri vezetésrõl vagy a politikai felelõsökrõl, õk felelnek ugyanis a 2006-os állapotokért, nem a közrendõrök" – mondta.
Vannak felvételek
A Hír TV több brutális rendõrt is felkutatott, így Tineszt, Vágót, Kósát és Szifót is.
Bár a rendõrök hallgattak, a számtalan tévéfelvétel azért sokszor segített az elkövetõk beazonosításában. Ráadásul akaratukon kívül olykor maguk az egyenruhások is dokumentálták a jogsértéseket, amikor a tüntetõket videózták. Az egyik, a Hír TV birtokába került felvételen egy fotózó járókelõ látszik. Nem lépett fel támadólag, nem dobált köveket – mégis rálõttek, és közben hangosan biztatták egymást. („Lõdd meg ezt a f…szopót!”) A férfi késõbb jelentkezett a tévénél, és megmutatta a fotóit: azon látszanak a gyülekezõ rendõrök, majd a sorfal.
A puskás rendõrök – mint azt a Balsai-jelentés is megállapította – közelrõl adtak le célzott lövéseket a súlyos sérüléseket okozó gumilövedékkel. Amelybõl egyébként annyit használtak, hogy 23-án kifogytak belõle, így a honvédségtõl kértek eszközöket. Így kerültek a rendõrök kezébe éles lõfegyverek is (puskagránáttal felszerelt gépkarabélyok).
Gergényit és Benét is meggyanúsították
A Balsai-jelentést végül 2012 márciusában fogadta el az Országgyûlés. A dokumentum tartalmazta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelõsségének kérdését is: vele kapcsolatban terrorcselekmény gyanúja merült fel. A kormány ezt követõen, májusban tájékoztatott a rendõrök ellen indított eljárásokról. Eszerint fegyelmi eljárás 47 emberrel szemben indult, közülük hetet már jogerõsen elmarasztaltak: négyen feddésben részesültek, egy rendõr megrovást kapott, egynek meghosszabbították a rendfokozati várakozási idejét, egynek pedig megszüntették a szolgálati viszonyát. Három rendõr esetében még nem volt még jogerõs döntés.
Büntetõeljárás 71 rendõrrel szemben folyt, közülük 13-at már jogerõsen elítéltek: két embert letöltendõ, kilencet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, kettõt pedig próbára bocsátott. A büntetõeljárás 15 rendõr esetében még folyamatban van. A jogerõsen elmarasztaltak közül akkor még tízen rendelkeztek aktív szolgálati jogviszonnyal, a belügyminiszter szerint viszont már nem sokáig. A Balsai-jelentésben a 2006. október 23-án történtekkel összefüggésben név szerint megemlített 26 vezetõ beosztású személy közül 16-an már nem dolgoznak a rendõrségnél – közölte akkor a belügyminiszter.
Varga Zs. András, a legfõbb ügyész helyettese 2011 októberében egy parlamenti kérdésre adott válaszában tudatta, hogy az ügyészségen három szálon folyik a nyomozás. A Központi Nyomozó Fõügyészség jelenleg 14 egyenruhást gyanúsít a 2006 õszi események kapcsán, elöljárói intézkedés elmulasztása bûntett miatt, többek között Bene Lászlót és Gergényi Pétert, az akkori országos és a budapesti rendõrfõkapitányt is. Ez ügyben még a fideszes Gulyás Gergely 2010-es feljelentése után indult nyomozás.
Link
A forradalom ötvenedik évfordulóján kicsúcsosodó rendõri brutalitás még az õszödi beszéd kiszivárogtatásával kezdõdött. A szeptember 18. óta Gyurcsány Ferenc távozását követelõ tüntetõk a tévéostromot követõen egy feltüzelt, bosszúszomjas rendõrséggel néztek szembe. Már október 23. elõtt is sorra érkeztek a hírek a hatósági túlkapásokról, de ami a nemzeti ünnepen történt, minden korábbit fölülmúlt.
A nap folyamán több kisebb összetûzés volt a rendõrök és a Kossuth térrõl aznap hajnalban (mint késõbb a bíróság kimondta: jogellenesen) eltávolított tiltakozók között. Az összecsapások délután fél négykor vettek éles fordulatot, amikor körülbelül ezer tüntetõt kezdett el oszlatni könnygázzal a rendõrség a Parlament közelében, az Alkotmány utcában, mivel a tiltakozók feldöntötték a kordont. A tüntetõket a Bajcsy-Zsilinszky útra szorították ki, majd a tömeg nagy része az Erzsébet térre szorult, ahol késõbb beindították a kiállítási tárgyként odavitt páncélkocsit.
Ezzel a csoporttal keveredett össze a Fidesz–KDNP nagygyûlésérõl hazatartó több tízezer ember. A rendõrök pedig nem válogattak, mindenki kapott a könnygázból, gumilövedékbõl és a kardlapozással kísért lovasrohamból. A hajnali két óráig tartó összecsapásoknak 167 sérültje (köztük 17 rendõr és 5 külföldi) volt, közülük 134 ambuláns, 33 pedig kórházi kezelésben részesült. Gumilövedékek miatt ketten is megvakultak fél szemükre, a nyak-, fej- és szemsérülések száma 80 volt. A nap folyamán 153 embert állítottak elõ, közülük 35-öt õrizetbe is vettek. 69 személy ügyében indult nyomozati eljárás. Az eseményekrõl itt olvashat bõvebben.
A kormány és a fõváros vezetése ennek ellenére elégedett volt a rendõrség munkájával, Gergényi Pétert, a BRFK akkori vezetõjét egyenesen Budapestért díjjal tüntette ki Demszky Gábor. A felháborodás nyomán létrehozták ugyan a Gönczöl-bizottságot és több rendõrségi vizsgálat is zajlott, ezeknek azonban nem lett konkrét következménye.
Ujjtörõ rendõr
Pedig – mint azt a Hír TV 2012-ben megtudta – már a rebiszes parancsnok, Dobozi József által indított vizsgálat is feltárt több súlyos, rendõrök által elkövetett bûncselekményt. A korábban tíz évre titkosított dokumentum szerint például az azóta elhunyt Móczár István öttusázó október 23-i megverése fölvetette a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségét. A jelentés megállapításai ellenére a rendõrök ellen nem indult eljárás, pedig pontosan tudni lehetett, hogy a Rebisz Vágó László õrnagy vezette alosztálya követte el a bûncselekményt. Vágót késõbb mégis elérte az igazságszolgáltatás, a nevéhez fûzõdik a 2006-os rendõri túlkapások elsõ jogerõs ítélete: 1 év 8 hónap letöltendõ börtönbüntetést kapott egy személyesen eltört ujjért.
Az ellenzéki pártok mellett civilek is igyekezték segíteni a jogtalanul fogva tartott vagy megvádolt embereket, így a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány is. A Civil Jogász Bizottság pedig saját jelentést is készített az eseményekrõl.
Kártérítési perek
Sorra indultak a rendõrség elleni kártérítési perek, de az elsõ ítéletre így is 2008 februárjáig kellett várni. Ekkor a bíróság elsõ fokon félmillió forintot ítélt meg egy október 23-án tonfával fejbe ütött, megbilincselt, majd két napig szabálysértési õrizetben tartott férfinek. Kollár Tibor kártérítési perének egyik tárgyalásán derült fény arra is, hogy a 2006 õszén tömegesen alkalmazott, súlyos keringési panaszokat és nagy fájdalmat okozó mûanyag bilincseket csak jóval az események után rendszeresítették. Az ügy végül 2009 nyarán ért véget a Legfelsõbb Bíróságon, Kollár Tibor egymillió forintot kapott.
Az elsõ jogerõs kártérítési ítéletet 2009 októberében szabta ki a bíróság. H. Attilának félmillió forintot ítéltek meg. Õ a Nádor utcában egy földre taszított nõt akart fölsegíteni, amikor berántották a sorfal mögé, hasba rúgták, megbilincselték, majd a Gyorskocsi utcába szállították.
Elhallgatta és meghamisította a korábbi kormány
A kormányváltás után ezért Orbán Viktor megbízta Balsai István késõbbi alkotmánybírót, hogy tárja fel a jogsértéseket. „A 2006. õszi súlyos jogsértések körülményeit négy évig nemcsak elhallgatta, hanem meg is hamisította a korábbi kormányzat. Eközben az áldozatokból csináltak tetteseket, és nem volt remény arra, hogy kiderüljön az igazság” – emlékezett vissza Balog Zoltán a Balsai-jelentésbõl készült könyv bemutatóján.
A kormány a károsultnak kártérítésérõl is gondoskodott: 2012 tavaszáig 149 károsultnak összesen 270,5 millió forintot fizettek ki a 2006 õszén elszenvedett sérelmeikért. Ebbõl már 2010. október 23-ig átutaltak 165,472 millió forintot. A legnagyobb összegû, 28 millió forintos kártérítést az az ember kapta, akinek egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, öt mûtétet kellett elvégezni rajta.
A kártérítés mellett a már elítélt civileket is segítette a kabinet, ennek érdekében fogadta el a parlament 2011 márciusában a semmisségi törvényt. Eszerint a bíróságoknak hivatalból felül kellett vizsgálniuk és semmissé kellett nyilvánítaniuk azokat az ítéleteket, amelyeket kizárólag rendõri jelentések és tanúvallomások alapján hoztak. A törvény 22 embert érint, a tárgyalásokat azonban másfél éve felfüggesztették, miután több bíró és jogvédõk megtámadták a jogszabályt az Alkotmánybíróságnál, ahol máig sem bírálták el a jogszabályt.
Senki sem volt elöl, senki sem látott semmit
Ha lehet, még ennél is nehezebb a bántalmazó rendõrök esete. A Fõvárosi Fõügyészség és a Budapesti Nyomozó Ügyészség közös sajtótájékoztatón jelentette be 2007 szeptemberében, hogy mintegy 40 rendõrnek kell bíróság elé állnia az õszi zavargások során tanúsított magatartása miatt. Az október 23-án történtekkel kapcsolatban 27 rendõrt azonosítottak és közülük 18 ellen emeltek vádat – közölték.
Gumilövedék, kardlapozás és könnygáz a forradalom ünnepén
1/25
Máté Péter (Magyar Nemzet)
Mint Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség akkori vezetõje elmondta, az esetek feltárásának, az elkövetõk azonosításának az volt a fõ akadálya, hogy a fegyveres testület tagjai nem viseltek azonosító jelet, noha ezt a törvény elõírja. A helyzetet komplikálta, hogy a tettesként számításba vehetõ személyek nem kötelesek önmagukra terhelõ vallomást tenni, s a többi rendõr sem volt közlékeny. Akadt olyan alegység, amelyiknek az összes tagját kihallgatták. Õk valamennyien azt vallották, az eset idején a középsõ és a hátsó sorban szaladtak. Eszerint az elsõ sorban nem volt senki, a sérelmet szenvedõ civil személy pedig önmagát bilincselte meg – emelte ki Falvai.
A rendõrök ellen indított perek mind ezzel a problémával találták szemben magukat: az egyenruhások közül szinte senki sem volt hajlandó társaira vagy elöljáróira vallani. Ezt a körülményt emelte ki Révész Máriusz, a Fidesz országgyûlési képviselõje is, akit azonosítószámot nem viselõ rendõrök úgy megvertek október 23-án, hogy a politikus nem is emlékezett az esetre. Ügyében 2011 novemberéig kellett várni a jogerõs ítéletre, egy rendõr bûnsegédként testi sértés és hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás, társa pedig bûnpártolás miatt kapott jogerõsen egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztést. A politikusnak nem esett jól az ítélet, mint mondta: megverése ügyében legalább húsz-harminc másik rendõrnek kellett volna a vádlottak padján ülnie, hamis tanúzásért is akár. „Nem is beszélve a rendõri vezetésrõl vagy a politikai felelõsökrõl, õk felelnek ugyanis a 2006-os állapotokért, nem a közrendõrök" – mondta.
Vannak felvételek
A Hír TV több brutális rendõrt is felkutatott, így Tineszt, Vágót, Kósát és Szifót is.
Bár a rendõrök hallgattak, a számtalan tévéfelvétel azért sokszor segített az elkövetõk beazonosításában. Ráadásul akaratukon kívül olykor maguk az egyenruhások is dokumentálták a jogsértéseket, amikor a tüntetõket videózták. Az egyik, a Hír TV birtokába került felvételen egy fotózó járókelõ látszik. Nem lépett fel támadólag, nem dobált köveket – mégis rálõttek, és közben hangosan biztatták egymást. („Lõdd meg ezt a f…szopót!”) A férfi késõbb jelentkezett a tévénél, és megmutatta a fotóit: azon látszanak a gyülekezõ rendõrök, majd a sorfal.
A puskás rendõrök – mint azt a Balsai-jelentés is megállapította – közelrõl adtak le célzott lövéseket a súlyos sérüléseket okozó gumilövedékkel. Amelybõl egyébként annyit használtak, hogy 23-án kifogytak belõle, így a honvédségtõl kértek eszközöket. Így kerültek a rendõrök kezébe éles lõfegyverek is (puskagránáttal felszerelt gépkarabélyok).
Gergényit és Benét is meggyanúsították
A Balsai-jelentést végül 2012 márciusában fogadta el az Országgyûlés. A dokumentum tartalmazta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelõsségének kérdését is: vele kapcsolatban terrorcselekmény gyanúja merült fel. A kormány ezt követõen, májusban tájékoztatott a rendõrök ellen indított eljárásokról. Eszerint fegyelmi eljárás 47 emberrel szemben indult, közülük hetet már jogerõsen elmarasztaltak: négyen feddésben részesültek, egy rendõr megrovást kapott, egynek meghosszabbították a rendfokozati várakozási idejét, egynek pedig megszüntették a szolgálati viszonyát. Három rendõr esetében még nem volt még jogerõs döntés.
Büntetõeljárás 71 rendõrrel szemben folyt, közülük 13-at már jogerõsen elítéltek: két embert letöltendõ, kilencet felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, kettõt pedig próbára bocsátott. A büntetõeljárás 15 rendõr esetében még folyamatban van. A jogerõsen elmarasztaltak közül akkor még tízen rendelkeztek aktív szolgálati jogviszonnyal, a belügyminiszter szerint viszont már nem sokáig. A Balsai-jelentésben a 2006. október 23-án történtekkel összefüggésben név szerint megemlített 26 vezetõ beosztású személy közül 16-an már nem dolgoznak a rendõrségnél – közölte akkor a belügyminiszter.
Varga Zs. András, a legfõbb ügyész helyettese 2011 októberében egy parlamenti kérdésre adott válaszában tudatta, hogy az ügyészségen három szálon folyik a nyomozás. A Központi Nyomozó Fõügyészség jelenleg 14 egyenruhást gyanúsít a 2006 õszi események kapcsán, elöljárói intézkedés elmulasztása bûntett miatt, többek között Bene Lászlót és Gergényi Pétert, az akkori országos és a budapesti rendõrfõkapitányt is. Ez ügyben még a fideszes Gulyás Gergely 2010-es feljelentése után indult nyomozás.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Klotild
- 2012. October 22. 15:12:28
#2 |
GERRY
- 2012. October 22. 16:01:37
#3 |
Klotild
- 2012. October 22. 16:26:08
#4 |
mormota1968
- 2012. October 22. 21:23:54
#5 |
Klotild
- 2012. October 23. 05:50:07
#6 |
Argyelus
- 2012. October 23. 10:20:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.