Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
EUobserver: homályos uniós szerzõdés egy brit biztonsági magáncéggel
Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Líbiában ígéretes szerzõdést kötött egy brit biztonsági magáncéggel annak ellenére, hogy a vállalatnak nincs engedélye az észak-afrikai országban tevékenykedni - közölte keddi összeállításában az EUobserver címû brüsszeli hírportál.
A G4S nevû magáncégnek megítélt tízmillió eurós szerzõdés az Európai Unió (EU) tripoli és bengázi delegációinak személyi védelmét, illetve az épületek biztonságának szavatolását tartalmazza június elsejétõl számítva négy éven át. Az EKSZ tisztségviselõi ezen felül támadófegyverek és 9 milliméteres pisztolyok behozataláról állapodtak meg a vállalattal.
A líbiai Nemzeti Átmeneti Tanács (NTC) azonban nem adott engedélyt arra, hogy a G4S a területén munkálkodjon. Ezt a tényt az EKSZ és a brit vállalat szóvivõje is megerõsítette, hangsúlyozván, hogy a választásokat követõ kormányalakításig nincs szükség engedélyre. Michael Mann, az EU diplomáciai szolgálatának szóvivõje kifejtette: Líbiában nincs olyan törvény, amely külföldi biztonsági cégek mûködését szabályozza. A G4S részérõl Adam Mynott pedig azt hangsúlyozta, hogy az átmeneti hatalom nem bocsát ki olyan dokumentumot, amely azt tartalmazná, hogy nem emel kifogást az adott vállalat ellen.
A két szóvivõ állásfoglalása ugyanakkor ellentmond az NTC uniós nagykövetének nemrég tett nyilatkozatával, miszerint a tripoli hatóságok megkezdték az engedélykérés vizsgálatát, de még nem döntöttek. Mohamed Farhat az EUobservernek korábban kifejtette: a líbiai kormány az egyetlen, amely zöld utat adhat az országban tevékenykedõ biztonsági magáncégeknek. "Szuverén állam vagyunk, és mi mondunk igent vagy nemet" - mondta Farhat.
Az EKSZ-G4S álláspont egyébként az EU saját közbeszerzési dokumentumával is szembemegy. A január 13-án kiírt pályázat értelmében a gyõztesnek az aláírást megelõzõen bizonyítania kell helyszíni nyilvántartásba vételét, és Líbia területére szóló érvényes mûködési engedéllyel kell rendelkeznie.
Két másik pályázó, a kanadai GargaWorld és a magyar Árgus magánbiztonsági cégek rendelkeznek a szóban forgó engedélyekkel. Didier Ranchon, a GardaWorld brüsszeli irodájának vezetõje kifejtette: az engedélyeztetéstõl függetlenül a kanadai és a magyar vállalat jobb jelentkezõ volt, mivel eleve Líbiában tevékenykedett.
További szabálytalanságként merült fel, hogy az szerzõdés eredetileg április elsejei kezdésrõl szólt, de az EKSZ a G4S felkészületlensége miatt június elsejei indulást engedélyezett.
A brit cég alkalmasságát ráadásul politikai okokból is megkérdõjelezik. A G4S ugyanis "biztonsági rendszerek karbantartását" végzi az izraeli kormánynak a többi közt a megszállt Ciszjordániában található Ofer börtönben, ahol palesztin foglyok nemrég tömeges éhségsztrájkba kezdtek. A brit vállalat ezáltal potenciális célponttá vált az ellenséges arab régióban. Ezen kívül egy 1957-ben kelt líbiai törvény tiltja üzleti kapcsolat felvételét olyan cégekkel, amelyek Izraelben is tevékenykednek.
A Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ vezette EKSZ tagadta, hogy bármilyen kedvezményes elbánásban részesítette volna a G4S-t.
A diplomáciai képviselet idén 15 millió eurót tervez biztonsági magánvállalatokra költeni annak érdekében, hogy külföldön védelmezze diplomatáit.
Link
A G4S nevû magáncégnek megítélt tízmillió eurós szerzõdés az Európai Unió (EU) tripoli és bengázi delegációinak személyi védelmét, illetve az épületek biztonságának szavatolását tartalmazza június elsejétõl számítva négy éven át. Az EKSZ tisztségviselõi ezen felül támadófegyverek és 9 milliméteres pisztolyok behozataláról állapodtak meg a vállalattal.
A líbiai Nemzeti Átmeneti Tanács (NTC) azonban nem adott engedélyt arra, hogy a G4S a területén munkálkodjon. Ezt a tényt az EKSZ és a brit vállalat szóvivõje is megerõsítette, hangsúlyozván, hogy a választásokat követõ kormányalakításig nincs szükség engedélyre. Michael Mann, az EU diplomáciai szolgálatának szóvivõje kifejtette: Líbiában nincs olyan törvény, amely külföldi biztonsági cégek mûködését szabályozza. A G4S részérõl Adam Mynott pedig azt hangsúlyozta, hogy az átmeneti hatalom nem bocsát ki olyan dokumentumot, amely azt tartalmazná, hogy nem emel kifogást az adott vállalat ellen.
A két szóvivõ állásfoglalása ugyanakkor ellentmond az NTC uniós nagykövetének nemrég tett nyilatkozatával, miszerint a tripoli hatóságok megkezdték az engedélykérés vizsgálatát, de még nem döntöttek. Mohamed Farhat az EUobservernek korábban kifejtette: a líbiai kormány az egyetlen, amely zöld utat adhat az országban tevékenykedõ biztonsági magáncégeknek. "Szuverén állam vagyunk, és mi mondunk igent vagy nemet" - mondta Farhat.
Az EKSZ-G4S álláspont egyébként az EU saját közbeszerzési dokumentumával is szembemegy. A január 13-án kiírt pályázat értelmében a gyõztesnek az aláírást megelõzõen bizonyítania kell helyszíni nyilvántartásba vételét, és Líbia területére szóló érvényes mûködési engedéllyel kell rendelkeznie.
Két másik pályázó, a kanadai GargaWorld és a magyar Árgus magánbiztonsági cégek rendelkeznek a szóban forgó engedélyekkel. Didier Ranchon, a GardaWorld brüsszeli irodájának vezetõje kifejtette: az engedélyeztetéstõl függetlenül a kanadai és a magyar vállalat jobb jelentkezõ volt, mivel eleve Líbiában tevékenykedett.
További szabálytalanságként merült fel, hogy az szerzõdés eredetileg április elsejei kezdésrõl szólt, de az EKSZ a G4S felkészületlensége miatt június elsejei indulást engedélyezett.
A brit cég alkalmasságát ráadásul politikai okokból is megkérdõjelezik. A G4S ugyanis "biztonsági rendszerek karbantartását" végzi az izraeli kormánynak a többi közt a megszállt Ciszjordániában található Ofer börtönben, ahol palesztin foglyok nemrég tömeges éhségsztrájkba kezdtek. A brit vállalat ezáltal potenciális célponttá vált az ellenséges arab régióban. Ezen kívül egy 1957-ben kelt líbiai törvény tiltja üzleti kapcsolat felvételét olyan cégekkel, amelyek Izraelben is tevékenykednek.
A Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ vezette EKSZ tagadta, hogy bármilyen kedvezményes elbánásban részesítette volna a G4S-t.
A diplomáciai képviselet idén 15 millió eurót tervez biztonsági magánvállalatokra költeni annak érdekében, hogy külföldön védelmezze diplomatáit.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. May 09. 08:23:09
#2 |
9323
- 2012. May 09. 16:01:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.