Az Európai Néppárt nem jelölte alelnökének a bolgár miniszterelnök jelöltjét, Rumjana Zselevát. A közelmúltban az Európai Bizottságnál is sikertelenül pályázó Zseleváról több bolgár és nemzetközi forrás is azt állítja, hogy közeli kapcsolatokat ápol több szervezett bûnözõi csoportosulással.

Hatalmas és csattanos pofont kapott Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, amikor a bukaresti Európai Néppárt (EPP) tisztújító ülésén nem választották újra Rumjana Zselevát a párt alelnöki tisztségére. A 10 kiadó alelnöki tisztségre alig 13-an jelentkeztek, ugyanakkor Zseleva így is csak a 12. helyet tudta megszerezni. A volt bolgár külügyminiszter és európai parlamenti képviselõ neve ismerõsen csenghet fülünkben, õ volt az a bolgár biztos-jelölt, akit az Európai Parlament nem választott meg 2009-ben. Akkor Bojko Boriszov kénytelen volt pótjelöltet állítani, az azóta kiválóan teljesítõ Krisztalina Georgievát, ugyanis Zseleva a meghallgatás számos feltételénél kudarcot vallott.
Kattintson és nézegessen képeket Bulgáriából!

Zselevára ugyan sokan üde foltként tekintenek a bolgár belpolitikában, mint fiatalos, lendületes politikusra, viszont szakmai felkészültsége, valamint a szervezet bûnözõi körökkel való valós vagy feltételezett kapcsolatai egyaránt negatív árnyékot vetnek rá európai körökben. A Wikileakshez hasonló tevékenységet folytató Bivol bolgár elektronikus hírportál terjedelmes anyagot közölt felületén Zseleváról, valamint múltjáról. A 2009-es bizottsági meghallgatáson Zseleva három ponton nem tudott sikeresen átjutni az Európai Parlament álláspontja szerint. A hiányos szakmai és idegen nyelvi tudáson túl, ami sokkal nagyobb gondot jelentet Zseleva személyével kapcsolatban, a múltja és rokoni kapcsolatai támasztanak kétéséget. A kompromittáló anyagok kiszivárogtatásáról ismert honlap szerint Zseleva európai képviselõi jelöltsége idején a „Global consult” kereskedelmi vállalatnak volt a menedzsere. Az európai parlamenti képviselõk ugyan nem szavazták le Zselevát, mert idõközben pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) visszavonta jelöltségét. A GERB nem tehetett mást, miután kiderült, hogy Zseleva még az ETKO Schneidersnek is a menedzsere, egy olyan vállalatnak, amelyet még a kommunista rezsim Nemzetbiztonsági Ügynöksége (DSz) hozott létre. Errõl a tényrõl még nem is tájékoztatták akkor az Európai Parlamentet, hanem két bolgár blogger szivárogtatta ki ezt az információt egy francia internetes felületen. Az incidenst követõen Zseleva lemondott külügyminiszteri posztjáról és a GERB-nek vissza kellett vonnia biztosi jelöltségét.
Rumjana Zseleva és kapcsolatai fontosnak bizonyulnak Boriszov számára
forrás: (BNR)

A történtek fényében igen érdekes fejleményként értékelhetõ, hogy az Európai Néppárt megválasztotta Zselevát alelnökének 2009-ben, továbbá Boriszov továbbra is kedvelt embereinek körében tartotta. Zseleva idei jelöltségére nem sokan számítottak sem Bulgáriában, sem külföldön, legtöbben úgy vélték, hogy Andrej Kovácsev vagy Marija Gabriel EP-képviselõk egyike lesz Borszov jelöltje. Boriszov és szûk köre eléggé kimért döntést hozhattak, ugyanis Zselevának szignifikáns kapcsolatai lehetnek Bulgáriában, különösen azt figyelembe véve, hogy férjének nevét sokan Bulgária egyik legbefolyásosabb csoportosulásához, a TIM-hez fûzik. A 40-es éveit taposó Zseleva sokkal inkább a kapcsolatok embere lehet Boriszov számára, mint a két, viszonylag tapasztalatlan és kis befolyással rendelkezõ európai parlamenti képviselõ.

A szavazást követõen a bolgár jobboldalhoz tartozó politikusok, mint például Cvetan Cvetanov belügyminiszter vagy Nadezsda Nejnszki egyaránt próbálták menteni a menthetõt és az EPP-re és a poszt súlytalanságára próbálták terelni a szót. Ez a kudarc azért is jelenthet csattanos pofont Boriszov arcán, mert 2013-ban országgyûlési választások lesznek az országban és minden presztízsre menõ csata befolyásolhatja a lakosság véleményét. A GERB legnagyobb riválisa, a Bolgár Szocialista Párt (BSzP) e téren hatalmas elõnyre tett szert, ugyanis idén õsszel megválasztották Szergej Sztanisev pártelnököt az Európai Szocialisták (PES) élére. A bolgár szocialisták nem is hagyták szó nélkül Zseleva kudarcát, sokuk szerint az európai politikusok már ismerik Boriszov és köre titkos kapcsolatainak rendszerét. Természetesen ez nem fedi le a valóságot, ugyanis a bolgár politikai rendszer titkos szervezett bûnözõi szálairól nagyon kevés információ áll rendelkezésre. A legtöbb kompromittáló információt a Wikileakshez hasonló forrásokból, vagy a külföldi titkosszolgálatok által készített megfigyelésekbõl vonhatjuk ki. A bolgár média függõségérõl és objektivitásának hiányáról a „Reporters without borders” legújabb kimutatása szerint Bulgária lecsúszott a szólásszabadság ranglistájának 80. helyére ahol Kenyához és Togóhoz hasonló országokkal osztozkodik e nem dicsõséges pozíción.

A „Mediapool” értesülései szerint Boriszov már két hónapja megegyezett az EPP titkárával, Antonio Lopezzel, hogy bolgár alelnök helyett inkább román alelnök legyen a 10 személyes gárda soraiban. A logika miszerint ezzel a lépéssel Boriszov viszonozta volna a 2009-es gesztust Romániának. Megkérdõjelezhetõ az értesülés, ugyanis ebben az esetben a bolgár miniszterelnök egy sokkal kisebb kaliberû politikust „áldozott” volna fel, valamint tény, hogy Zseleva neve az elmúlt idõben sikeresen homályba veszett. A „Bivol” szerint Zseleva másfelõl kiváló kapcsolatokat ápol több volt DSz-ügynökkel és vezetõvel, akikre Boriszovnak feltétlenül szüksége van, ha meg szeretné hosszabbítani kormányfõi mandátumát 2013-at követõen. A Bivol kiszivárogtatott amerikai nagykövetségek jelentéseit idézi, ahol az amerikai diplomácia szófiai képviselõi több alkalommal figyelmezették Washingtont, hogy a bolgár politikai életet még mindig a titkos szolgálatok, a rendõrség és az alvilági csoportosulások irányítják. Több, az oldalon megjelent dokumentumban még Boriszov neve is szerepel a 90-es évek óta a mai napig tartó illegális folyamatok egyik aktív résztvevõjeként.

Hogy mennyi az igazságalapja a nagykövetségi jelentéseknek, valamint a kompromatívnak titulált anyagoknak, lehetetlen megmondani. Annyi biztos, hogy a Bivolhoz hasonló internetes oldalakat masszív támadás éri az állami és a pénzügyi szektor részérõl. Az oldalon kiszivárogtatott dokumentumok rendkívüli részletességgel értékelik Boriszov, körének és a bolgár politikai spektrum számos más befolyásos személyének 90-es évekbeli magántevékenységét.

Bõvebb információért érdemes meglátogatni a Bivol honlapját, ahol angol és bolgár nyelvû anyagok hosszan értékelik az elmúlt húsz év bolgár politikai elitjének titkos ügyleteit.
Link