Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Magyarország hitelezõi is Lázár hírszerzõinek célkeresztjében
Nabammeg, micsoda szemfülesség és ekkora kreativitás, csak kár, hogy ez a mocskos zsidó a mai balesését is megúszta nyaktörés nélkül. Na majd legközelebb!
Új profilt kap a magyar hírszerzéséért felelõs Információs Hivatal: a Cég elsõ számú feladatává lép elõ az ország gazdasági-pénzügyi biztonságával kapcsolatos információk felderítése. A miniszterelnökséghez került IH-nak figyelemmel kell kísérnie Magyarország hitelezõivel kapcsolatos információkat, de az orosz gáztárgyalásokkal kapcsolatos információkra is – ez derült ki a hírszerzést irányító Lázár János szavaiból.
Az elmúlt hetekben a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez került a külföldi polgári hírszerzéséért felelõs Információs Hivatal (IH) felügyelete. A IH formálisan Orbán Viktor miniszterelnök felügyeli, ám a napi szintû ügyek intézése a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárra, vagyis Lázár Jánosra hárul. Lázár az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén több alkalommal is elmondta, hogy az IH közvetlen felügyelete egyrészt részbeni profilváltást is jelent, illetve a Cég pénzügyi megerõsítését.
Célkeresztben a magánbefektetõk
2010-ig a Magyar Köztársaságban öt titkosszolgálat mûködött. A polgári vonalon a belsõ- és kémelhárításért felelõs Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH),
a hírszerzésért felelõs Információs Hivatal, illetve a titkosszolgálati rendõrségi, adóhatósági megrendeléseket (pl. telefonlehallgatás) végrehajtásáért felelõs Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. AZ NBH neve a kormányváltás után Alkotmányvédelmi Hivatallá változott és a felügyelete Pintér Sándor belügyminiszterhez került a szakszolgálattal együtt.
A 2010-es kormányváltásig a katonai vonalon két szolgálat mûködött a katonai hírszerzéséért felelõs Katonai Felderítõ Hivatal és az elhárításon ügyködõ Katonai Biztonsági Hivatal. (A kémkedés világában évtizedes szakmai rigolya és alapvetés volt a két ágazat, vagyis a felderítés és az elhárítás személyi, szervezeti elkülönítése. 2010 után azonban a katonai vonalon komolyabb átszervezések volt és a két szervezetet összeolvasztották, így jött létre Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal, amely annyira titkos szervezet, hogy két év alatt egy honlapot nem sikerült összeütni. Az összevonással azonban a Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal létszámát tekintve feljött a harmadik helyre, igaz az összevonás után kisebb személyzettel és büdzsével dolgozik, mint korábban a két külön szervezet.
Az Információs Hivatal felderítõ tevékenységének új iránya az ország pénzügyi-gazdasági biztonságának garantálása, az ehhez szükséges információk beszerzése lesz - olvasható a bizottság jegyzõkönyvében. Lázár szerint "egy olyan országban élve, amelynek adóssága 2010-ban 80 százalék felett volt, ma 80 százalék alatt van, de többségében külföldi magánszemélyek, magán befektetõtársaságok hitelezik, nem államközi hitelekkel, hanem magánhitelekkel, úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy a világban, keleten és nyugaton egyaránt gazdasági értelemben mi történik". "Azt kell mondjam önöknek, hogy a mi kormányunk meggyõzõdése szerint a legfontosabb kérdés az ország pénzügyi-gazdasági biztonsága, és az Információs Hivatalnak kutyakötelessége, és feladatul kell neki szabni világosan és egyértelmûen, hogy ehhez minden háttérinformációt megadjon az adott nemzetközi gazdasági környezetben, legyen szó akár keletrõl vagy legyen szó akár nyugatról" - fogalmazott Lázár a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 11-i ülésén, ahol a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár bemutatta az IH új fõnökét, a katonai hírszerzéstõl érkezõ Pásztor István dandártábornokot.
Lázár az új kémfõnök bemutatásakor azt is elmondta "Magyarország jelenlegi nemzetbiztonsági helyzete és az európai gazdasági környezet és az Európai Unió gazdasági helyzete miatt különösen fontos minden olyan információ, amely Magyarország pénzügyi-gazdasági stabilitását elõsegíti, ezért az Információs Hivatal tekintetében újabb és újabb kihívások tornyosulnak a szolgálatban dolgozó kollégák elé."
Az államtitkár nem nevezte nevén a magánbefektetõket, de közismert, hogy a magyar államkötvények legnagyobb külföldi vásárlója a Franklin Templeton Investments befektetési alap. Összességében a Templeton különbözõ alapjainál mintegy 2000 milliárd forintnyi magyar állampapír volt az elsõ féléves adatok szerint (forintban és devizában denominált egyaránt), ami az ÁKK adatai szerint június végén a 20 084 milliárd forintnyi teljes magyar államadósság durván tizedét jelentette. Bár Lázár nem utalt rá, de egyértelmû, hogy az IH feladatai közé kerül az IMF-fel és EU-val folyó hiteltárgyalások figyelemmel kísérése is.
Figyelnek a gáztárgyalásokra is
Két héttel késõbb Lázár a saját meghallgatásán már arról beszélt a bizottságban, hogy az ország pénzügyi függetlenségének a biztosítása különleges figyelmet, fokozott munkamennyiséget jelent a jövõben is az IH számára. Jelezte, ezért javaslatot tesz arra, hogy az IH a szükséges pénzügyi eszközöket "az új típusú feladatokhoz" megkapja - errõl már az MTI tudósított. Utalt arra, hogy az IH költségvetése 7,5-8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években. Ez szavai szerint a jelenlegi tevékenységet fedezi, de ha magasabb színvonalú munkát és komolyabb teljesítményt várnak el a szervezettõl, akkor ahhoz több pénzre lesz szükség. Hozzátette: magasan képzett munkaerõre van szükség, és technikai-technológiai fejlesztés is szükséges.
Elmondta azt is, az IH kiemelt feladatai között szerepel az ország energiabiztonságára való különleges odafigyelés. Ezzel összefüggésben Magyarország egyik legsúlyosabb kérdésének mondta, hogy 2015-ben lejár az ország gázbeszerzési szerzõdése. A 2013-as költségvetés tervezete - egyelõre - még nem tükrözi a kiemelt figyelmet: a 720 fõs hivatal kiadásaira 7,6 milliárd forintot különítettek el, ami 200 millióval el is marad az ideit kerettõl, vagyis kiadások reálértéken még csökkennek is. Az IH a létszámát tekintve a legkisebb titkosszolgálat, de a büdzséjét nézve sem a legerõsebb.)
Lázár János fontos kérdésének mondta még az IH nemzetstratégiai feladatait. Közölte, a kettõs állampolgárság bevezetése komoly feladatot és felelõsséget jelent a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen magyar állampolgárok érdekeit kell a határon túl védeni, a környezõ országokkal való partneri viszony tiszteletben tartása, megtartása és építése mellett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-re várhatóan a jelenlegi 320 ezerrõl) 500 ezerre nõ a Kárpát-medencében a határon túl élõ magyar állampolgárok száma, és ez komoly többletfeladatot és felelõsséget ró az IH-ra.
A magyar titkosszolgálatok létszáma és költségvetése 2013-ban Létszám (fõ) Kiadások (milliárd forint) Felügyeleti szerv
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2061 15,5 Belügyminisztérium
Alkotmányvédelmi Hivatal 1180 7 Belügyminisztérium
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 815 10,3 Honvédelmi Minisztérium
Információs Hivatal 720 7,6 Miniszterelnökség
Link
Új profilt kap a magyar hírszerzéséért felelõs Információs Hivatal: a Cég elsõ számú feladatává lép elõ az ország gazdasági-pénzügyi biztonságával kapcsolatos információk felderítése. A miniszterelnökséghez került IH-nak figyelemmel kell kísérnie Magyarország hitelezõivel kapcsolatos információkat, de az orosz gáztárgyalásokkal kapcsolatos információkra is – ez derült ki a hírszerzést irányító Lázár János szavaiból.
Az elmúlt hetekben a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez került a külföldi polgári hírszerzéséért felelõs Információs Hivatal (IH) felügyelete. A IH formálisan Orbán Viktor miniszterelnök felügyeli, ám a napi szintû ügyek intézése a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárra, vagyis Lázár Jánosra hárul. Lázár az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén több alkalommal is elmondta, hogy az IH közvetlen felügyelete egyrészt részbeni profilváltást is jelent, illetve a Cég pénzügyi megerõsítését.
Célkeresztben a magánbefektetõk
2010-ig a Magyar Köztársaságban öt titkosszolgálat mûködött. A polgári vonalon a belsõ- és kémelhárításért felelõs Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH),
a hírszerzésért felelõs Információs Hivatal, illetve a titkosszolgálati rendõrségi, adóhatósági megrendeléseket (pl. telefonlehallgatás) végrehajtásáért felelõs Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. AZ NBH neve a kormányváltás után Alkotmányvédelmi Hivatallá változott és a felügyelete Pintér Sándor belügyminiszterhez került a szakszolgálattal együtt.
A 2010-es kormányváltásig a katonai vonalon két szolgálat mûködött a katonai hírszerzéséért felelõs Katonai Felderítõ Hivatal és az elhárításon ügyködõ Katonai Biztonsági Hivatal. (A kémkedés világában évtizedes szakmai rigolya és alapvetés volt a két ágazat, vagyis a felderítés és az elhárítás személyi, szervezeti elkülönítése. 2010 után azonban a katonai vonalon komolyabb átszervezések volt és a két szervezetet összeolvasztották, így jött létre Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal, amely annyira titkos szervezet, hogy két év alatt egy honlapot nem sikerült összeütni. Az összevonással azonban a Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal létszámát tekintve feljött a harmadik helyre, igaz az összevonás után kisebb személyzettel és büdzsével dolgozik, mint korábban a két külön szervezet.
Az Információs Hivatal felderítõ tevékenységének új iránya az ország pénzügyi-gazdasági biztonságának garantálása, az ehhez szükséges információk beszerzése lesz - olvasható a bizottság jegyzõkönyvében. Lázár szerint "egy olyan országban élve, amelynek adóssága 2010-ban 80 százalék felett volt, ma 80 százalék alatt van, de többségében külföldi magánszemélyek, magán befektetõtársaságok hitelezik, nem államközi hitelekkel, hanem magánhitelekkel, úgy gondolom, nagyon fontos az, hogy a világban, keleten és nyugaton egyaránt gazdasági értelemben mi történik". "Azt kell mondjam önöknek, hogy a mi kormányunk meggyõzõdése szerint a legfontosabb kérdés az ország pénzügyi-gazdasági biztonsága, és az Információs Hivatalnak kutyakötelessége, és feladatul kell neki szabni világosan és egyértelmûen, hogy ehhez minden háttérinformációt megadjon az adott nemzetközi gazdasági környezetben, legyen szó akár keletrõl vagy legyen szó akár nyugatról" - fogalmazott Lázár a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 11-i ülésén, ahol a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár bemutatta az IH új fõnökét, a katonai hírszerzéstõl érkezõ Pásztor István dandártábornokot.
Lázár az új kémfõnök bemutatásakor azt is elmondta "Magyarország jelenlegi nemzetbiztonsági helyzete és az európai gazdasági környezet és az Európai Unió gazdasági helyzete miatt különösen fontos minden olyan információ, amely Magyarország pénzügyi-gazdasági stabilitását elõsegíti, ezért az Információs Hivatal tekintetében újabb és újabb kihívások tornyosulnak a szolgálatban dolgozó kollégák elé."
Az államtitkár nem nevezte nevén a magánbefektetõket, de közismert, hogy a magyar államkötvények legnagyobb külföldi vásárlója a Franklin Templeton Investments befektetési alap. Összességében a Templeton különbözõ alapjainál mintegy 2000 milliárd forintnyi magyar állampapír volt az elsõ féléves adatok szerint (forintban és devizában denominált egyaránt), ami az ÁKK adatai szerint június végén a 20 084 milliárd forintnyi teljes magyar államadósság durván tizedét jelentette. Bár Lázár nem utalt rá, de egyértelmû, hogy az IH feladatai közé kerül az IMF-fel és EU-val folyó hiteltárgyalások figyelemmel kísérése is.
Figyelnek a gáztárgyalásokra is
Két héttel késõbb Lázár a saját meghallgatásán már arról beszélt a bizottságban, hogy az ország pénzügyi függetlenségének a biztosítása különleges figyelmet, fokozott munkamennyiséget jelent a jövõben is az IH számára. Jelezte, ezért javaslatot tesz arra, hogy az IH a szükséges pénzügyi eszközöket "az új típusú feladatokhoz" megkapja - errõl már az MTI tudósított. Utalt arra, hogy az IH költségvetése 7,5-8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években. Ez szavai szerint a jelenlegi tevékenységet fedezi, de ha magasabb színvonalú munkát és komolyabb teljesítményt várnak el a szervezettõl, akkor ahhoz több pénzre lesz szükség. Hozzátette: magasan képzett munkaerõre van szükség, és technikai-technológiai fejlesztés is szükséges.
Elmondta azt is, az IH kiemelt feladatai között szerepel az ország energiabiztonságára való különleges odafigyelés. Ezzel összefüggésben Magyarország egyik legsúlyosabb kérdésének mondta, hogy 2015-ben lejár az ország gázbeszerzési szerzõdése. A 2013-as költségvetés tervezete - egyelõre - még nem tükrözi a kiemelt figyelmet: a 720 fõs hivatal kiadásaira 7,6 milliárd forintot különítettek el, ami 200 millióval el is marad az ideit kerettõl, vagyis kiadások reálértéken még csökkennek is. Az IH a létszámát tekintve a legkisebb titkosszolgálat, de a büdzséjét nézve sem a legerõsebb.)
Lázár János fontos kérdésének mondta még az IH nemzetstratégiai feladatait. Közölte, a kettõs állampolgárság bevezetése komoly feladatot és felelõsséget jelent a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen magyar állampolgárok érdekeit kell a határon túl védeni, a környezõ országokkal való partneri viszony tiszteletben tartása, megtartása és építése mellett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-re várhatóan a jelenlegi 320 ezerrõl) 500 ezerre nõ a Kárpát-medencében a határon túl élõ magyar állampolgárok száma, és ez komoly többletfeladatot és felelõsséget ró az IH-ra.
A magyar titkosszolgálatok létszáma és költségvetése 2013-ban Létszám (fõ) Kiadások (milliárd forint) Felügyeleti szerv
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2061 15,5 Belügyminisztérium
Alkotmányvédelmi Hivatal 1180 7 Belügyminisztérium
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 815 10,3 Honvédelmi Minisztérium
Információs Hivatal 720 7,6 Miniszterelnökség
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. October 24. 20:54:05
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.