Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
London nem ad bázist Irán elleni támadáshoz
David Cameron kormánya ahhoz sem járult hozzá, hogy az amerikaiak a brit felségterületen lévõ saját támaszpontjaikat használják egy esetleges megelõzõ csapás elindítására.
A nemzetközi jogra hivatkozva a brit kormány elutasította az Egyesült Államok kérését, így ha sort kerítenek rá egyáltalán, brit támaszpontról nem indulhat megelõzõ csapás Irán, illetve a vitatott tevékenységet folytató iráni atomlétesítmények ellen – írja a londoni The Guardian. A brit lap szerint washingtoni diplomaták azért lobbiztak, hogy London szálljon be a Perzsa (Arab-)öbölnél zajló katonai készülõdésbe, és hogy adott esetben amerikai vadászgépek használhassák Nagy-Britannia ciprusi légitámaszpontjait. Ám David Cameron tory vezetésû kormánya mindenre nemet mondott. London még arra sem adott engedélyt, hogy az Egyesült Államok a saját tulajdonában, de brit felségterületen lévõ bázisokról indítson akciót – ilyen támaszpont az Atlanti-óceánon fekvõ Ascension-szigeten és Diego Garcián, az Indiai-óceánon van.
Az elutasítás oka a brit fõügyészi hivatal javaslata, amelyre a Downing Street mellett a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium is hivatkozik, és amely kimondja: Irán jelenleg nem jelent „azonnali, nyilvánvaló veszélyt” a világra. A közkeletû gyanú szerint Teherán atomfegyver elõállítására törekszik, és hangoztatott polgári cél, az áramfejlesztés és az orvosi felhasználás csak álca, amellyel leplezi ezt.
Hivatalos felkérés washingtoni részrõl még nem volt, csak puhatolózás, de az amerikaiakat nagyon meglepte, hogy nemcsak a liberális demokraták, de Cameron konzervatívjai is visszakézbõl utasítják el a brit közremûködést – árulták el a The Guardian forrásai. Mint emlékezetes, az iraki háború idején a Tony Blair irányította Nagy-Britannia az USA fõ szövetségese volt.
Washingtonnak egyébként nem sok kedve van egy iráni atomlétesítményekre mérendõ megelõzõ csapáshoz, amely megtorló akciókkal és az egész Közel-Kelet lángba borulásával fenyeget, így Izraellel ellentétben inkább a diplomáciai megoldásra szavaz. Ahogy Barack Obama amerikai elnök közelmúltbeli megnyilvánulásaiból kiderült, megelõzõ csapásra Washington csak akkor bólint rá, ha Teheránt máshogy nem lehet megállítani az atomfegyver kifejlesztéséhez vezetõ úton. Igaz, az USA-ban november 6-án elnökválasztást tartanak, így elképzelhetõ, változhat jövõre az amerikai politika.
A húzódozás ékesszólóan jelzi, hogy a Washingtonhoz történelmileg "speciális kapcsolattal" kötõdõ Nagy-Britannia nem akar belekeveredni az amerikai–izraeli viszonyt feszélyezõ konfliktusba. A Perzsa (Arab-)öbölben így is tíz brit hadihajó cirkál, beleértve egy atommeghajtású tengeralattjárót. Az õ feladatuk annak biztosítása, hogy a stratégiailag kiemelt jelentõségû Hormuzi-szorosban folyamatos legyen az olajforgalom. A világon kitermelt olaj egyötöde halad át a szoroson.
Kész lenne a fordói dúsító?
Több országból származó hírszerzési értesülésekre hivatkozva a The New York Times eközben arról írt pénteken: Irán az elmúlt hetekben gyakorlatilag befejezte föld alatti urándúsító üzemének építését Fordóban, a nemzetközi szankciók ellenére is. A lap szerint, amelynek írását az MTI ismertette, a csaknem háromezer urándúsító centrifuga utolsó darabjainak beszerelésével Irán közelebb került ahhoz, hogy nukleáris fegyvert állítson elõ, ha az ország vezetõi emellett döntenének.
A fordói létesítményt, amelynek létét 2009 szeptemberében leplezték le az amerikaiak, a britek és a franciák, Kúm szent város közelében, egy hegy alatt hozták létre. Az urándúsító létesítménnyel kapcsolatos információ a The New York Times szerint olyan hivatalos személyektõl származik, akik megismerkedhettek azzal, hogy milyen következtetésekre jutottak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nemrégiben Iránban járt ellenõrei.
Tommy Vietor, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivõje kijelentette, hogy nem áll módjában kommentálni a még ki sem adott NAÜ-jelentést. Ugyanakkor rámutatott: Washingtont aggasztja, hogy Irán ellenszegül vállalt nemzetközi kötelezettségeinek.
Az Egyesült Államok, Izrael és az ENSZ korábban egyaránt kilátásba helyezte: megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Az iszlám köztársaság nukleáris programját nemzetközi szankciókkal és kibernetikai támadásokkal igyekeztek lelassítani. Barack Obama amerikai elnök a hétfõn kihívójával, Mitt Romney-val vívott televíziós vita során kijelentette, hogy "fogytán van az idõ" a kérdés tárgyalásos rendezésére.
Link
A nemzetközi jogra hivatkozva a brit kormány elutasította az Egyesült Államok kérését, így ha sort kerítenek rá egyáltalán, brit támaszpontról nem indulhat megelõzõ csapás Irán, illetve a vitatott tevékenységet folytató iráni atomlétesítmények ellen – írja a londoni The Guardian. A brit lap szerint washingtoni diplomaták azért lobbiztak, hogy London szálljon be a Perzsa (Arab-)öbölnél zajló katonai készülõdésbe, és hogy adott esetben amerikai vadászgépek használhassák Nagy-Britannia ciprusi légitámaszpontjait. Ám David Cameron tory vezetésû kormánya mindenre nemet mondott. London még arra sem adott engedélyt, hogy az Egyesült Államok a saját tulajdonában, de brit felségterületen lévõ bázisokról indítson akciót – ilyen támaszpont az Atlanti-óceánon fekvõ Ascension-szigeten és Diego Garcián, az Indiai-óceánon van.
Az elutasítás oka a brit fõügyészi hivatal javaslata, amelyre a Downing Street mellett a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium is hivatkozik, és amely kimondja: Irán jelenleg nem jelent „azonnali, nyilvánvaló veszélyt” a világra. A közkeletû gyanú szerint Teherán atomfegyver elõállítására törekszik, és hangoztatott polgári cél, az áramfejlesztés és az orvosi felhasználás csak álca, amellyel leplezi ezt.
Hivatalos felkérés washingtoni részrõl még nem volt, csak puhatolózás, de az amerikaiakat nagyon meglepte, hogy nemcsak a liberális demokraták, de Cameron konzervatívjai is visszakézbõl utasítják el a brit közremûködést – árulták el a The Guardian forrásai. Mint emlékezetes, az iraki háború idején a Tony Blair irányította Nagy-Britannia az USA fõ szövetségese volt.
Washingtonnak egyébként nem sok kedve van egy iráni atomlétesítményekre mérendõ megelõzõ csapáshoz, amely megtorló akciókkal és az egész Közel-Kelet lángba borulásával fenyeget, így Izraellel ellentétben inkább a diplomáciai megoldásra szavaz. Ahogy Barack Obama amerikai elnök közelmúltbeli megnyilvánulásaiból kiderült, megelõzõ csapásra Washington csak akkor bólint rá, ha Teheránt máshogy nem lehet megállítani az atomfegyver kifejlesztéséhez vezetõ úton. Igaz, az USA-ban november 6-án elnökválasztást tartanak, így elképzelhetõ, változhat jövõre az amerikai politika.
A húzódozás ékesszólóan jelzi, hogy a Washingtonhoz történelmileg "speciális kapcsolattal" kötõdõ Nagy-Britannia nem akar belekeveredni az amerikai–izraeli viszonyt feszélyezõ konfliktusba. A Perzsa (Arab-)öbölben így is tíz brit hadihajó cirkál, beleértve egy atommeghajtású tengeralattjárót. Az õ feladatuk annak biztosítása, hogy a stratégiailag kiemelt jelentõségû Hormuzi-szorosban folyamatos legyen az olajforgalom. A világon kitermelt olaj egyötöde halad át a szoroson.
Kész lenne a fordói dúsító?
Több országból származó hírszerzési értesülésekre hivatkozva a The New York Times eközben arról írt pénteken: Irán az elmúlt hetekben gyakorlatilag befejezte föld alatti urándúsító üzemének építését Fordóban, a nemzetközi szankciók ellenére is. A lap szerint, amelynek írását az MTI ismertette, a csaknem háromezer urándúsító centrifuga utolsó darabjainak beszerelésével Irán közelebb került ahhoz, hogy nukleáris fegyvert állítson elõ, ha az ország vezetõi emellett döntenének.
A fordói létesítményt, amelynek létét 2009 szeptemberében leplezték le az amerikaiak, a britek és a franciák, Kúm szent város közelében, egy hegy alatt hozták létre. Az urándúsító létesítménnyel kapcsolatos információ a The New York Times szerint olyan hivatalos személyektõl származik, akik megismerkedhettek azzal, hogy milyen következtetésekre jutottak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nemrégiben Iránban járt ellenõrei.
Tommy Vietor, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivõje kijelentette, hogy nem áll módjában kommentálni a még ki sem adott NAÜ-jelentést. Ugyanakkor rámutatott: Washingtont aggasztja, hogy Irán ellenszegül vállalt nemzetközi kötelezettségeinek.
Az Egyesült Államok, Izrael és az ENSZ korábban egyaránt kilátásba helyezte: megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Az iszlám köztársaság nukleáris programját nemzetközi szankciókkal és kibernetikai támadásokkal igyekeztek lelassítani. Barack Obama amerikai elnök a hétfõn kihívójával, Mitt Romney-val vívott televíziós vita során kijelentette, hogy "fogytán van az idõ" a kérdés tárgyalásos rendezésére.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. October 27. 21:10:34
#2 |
Perje
- 2012. October 28. 09:38:04
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.