Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ön fizeti a cechet a pazarló polgármesterek után
Jól sakkoztak azok a többségükben fideszes városvezetõk, akik nem gondoltak arra, hogy városuk vissza tudja-e fizetni valaha a felvett hiteleket. Minél nagyobb adósságot halmozott fel egy város, annál többet vállal át tõle az állam, ellentételezés nélkül. Másképpen: a helyi vezetõk eredményességét hirdetõ szökõkutak és látványberuházások maradnak, az árát pedig az egész ország, köztük az ésszerû gazdálkodást folytató települések polgárai is fizethetik.
- Bánjátok már, mi?
- Ja! Azon gondolkodom, mégiscsak fel kellett volna venni még két millárdot!
Így tréfálkozott egymással munkatársunk füle hallatára több fideszes polgármester szombaton, a MOM Kulturális Központból távozóban, miután a helyszínen a miniszterelnöktõl megtudták, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok 1200 milliárd forintos adósságának mintegy felét. A falvak adósságát teljesen, az ötezer fõ feletti településekét pedig eltérõ mértékben, attól függõen, hogy az egy fõre esõ helyi adóbevételt tekintve szegényebbek, vagy gazdagabbak az országos átlagnál.
Az adósságátvállalás azért vált elkerülhetetlenné, mert év végétõl és jövõ év elejétõl nagyon sok önkormányzat, fõleg a nagyvárosok segítség nélkül csõdbe mennének. Egyes önkormányzatok ugyanis nem tudnák megújítani lejáró hatalmas adósságaikat, mások pedig a rezsifizetésekhez szükséges likviditásukat sem lennének képesek fenntartani, ha a bankoktól nem kapnának újabb hiteleket. A gördülékeny finanszírozást még inkább nehezítheti, hogy a gazdaság stabilitásáról szóló, idén hatályba lépett törvény szerint az önkormányzatok csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt.
Vérszemet kaptak
Az önkormányzatok legnagyobb baja most az a devizakötvény-állomány, amely 2005 és 2010 között a kezdeti 4,4 milliárd forintos érték 140-szeresére, 610 milliárd forintra ugrott (június végén 507 milliárd forint volt az állomány). A kötvénykibocsátás csúcsa 2007–2008-ban volt, a legtöbb kötvény svájcifrank-alapú lett, tipikusan 20 éves futamidõvel. A tõketörlesztésre a bankok 3-5 év türelmi idõt adtak, így 2010-ig csak kamatot kellett fizetniük a településeknek. Az intenzív banki verseny miatt egyébként jobb kondíciókkal kaptak svájci frankot a bankoktól, mint a svájci önkormányzatok. A türelmi idõszak lejártával beütött a krach: több önkormányzat ugyanis úgy adósodott el, hogy nem számolt a visszafizetéssel, és az árfolyamváltozásból fakadó kockázatokkal sem.
Ki tehet róla?
„Nem ti tehettek róla” - így vezette fel az adósságátvállalás bejelentését Orbán Viktor szombaton az összesereglett fideszes polgármestereknek. A kormányfõ szerint azok azért adósodtak el, mert már a nélkülözhetetlen dolgokat csak hitelbõl tudták finanszírozni, hiszen a szocialista kormányok folyamatosan csökkentették a támogatásaikat. Ezzel szemben közismert az a vélekedés is, hogy 2006-tól Orbán Viktor személyesen buzdította hitelfelvételre a települések többségét irányító fideszes polgármestereket. Ezt alátámasztani látszik, hogy messze nem kizárólagosan, de a legeladósodottabb önkormányzatok többségében fideszesek.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Emellett közismert az is, hogy a kormányok (beleértve a 2010-ben felállt Orbán-kabinetet) folyamatosan és jelentõsen csökkentették az önkormányzatok központi támogatását, miközben az önkormányzatoknak évrõl évre több feladatot kellett ellátniuk. Az elszabadult kötvénykibocsátást azonban ez nem magyarázza kielégítõen. Az önkormányzatok pénzállományának változásán ugyanis jól nyomon követhetõ, hogy miután 2007-2008-ban eladósodtak, a pénz nagy részéhez egy-két évig nem nagyon nyúltak hozzá, hanem betétben tartalékolták. Eszerint középtávon messze nem volt szükségük annyi pénzre, amennyit felvettek.
Mindent megszabhattak
A kötvénykibocsátásnak számos elõnye volt az önkormányzatok számára, így például, hogy az a hitelekkel szemben nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, így gyorsan lebonyolítható pénzbevonást tett lehetõvé. További elõnyei, hogy a program futamidejének és keretösszegének meghatározásán túl az önkormányzatok azt is megszabhatták, hogy milyen ütemben, hány kötvénysorozatot bocsássanak ki, a kötvények kamatozása fix vagy változó legyen. Vagyis a kötvénykibocsátás maximálisan egyedi finanszírozást tett lehetõvé, aminek a fõ paramétereit az ügyfél határozhatta meg.
A tartalék még mindig jelentõsnek mondható, hiszen az önkormányzatok teljes adósságának közel harmada még mindig betétekben pihen. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint teljes tartozásuk 1293 milliárd forint volt június végén (ez az összeg nagymértékben változik a devizaárfolyamok elmozdulásával, ugyanis a tartozás nagy része svájci frankban jegyzett). Azonban eközben 365 milliárd forintjuk volt betétben. Ha ehhez egyéb befektetéseiket is hozzávesszük, akkor a tartalék teljes összege 4-500 milliárd között lehet. Ennek alapján a 612 milliárdos adósságkonszolidációval nem sok olyan adósság marad az önkormányzati rendszerben, amelynek ne lenne meg a fedezete.
Úgy tûnik, hogy a 612 milliárd forintos adósságátvétellel a kormány több terhet vállal, mint szükséges lenne - mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, az önkormányzati rendszert monitorozó Helyi Obszervatórium ügyvezetõje. A szakértõ szerint a tervezett összegnek kevesebb mint a fele, nagyjából 200-250 milliárd forint lehet az, amit az önkormányzatok nem lennének képesek megújítani. Egy korábbi becslés szerint ugyanis a kistelepülések körülbelül 100 milliárd forint olyan adósságot (leginkább folyószámlahiteleket) görgetnek maguk elõtt, amelyeket nem tudnának kiváltani új hitelekkel, és körülbelül 100-150 millárdra rúghat a városoknál a bedõlésre esélyes hitel- és kötvényállomány.
Mindenki törleszt
Az adósságok átvállalásával azok az önkormányzatok járnak a legjobban, amelyek nem a közvetlen mûködési kényszertõl hajtva vettek fel arányaiban óriási összegeket, különösen ha azok egy jó része még el sincs költve, illetve eleve spekulációs céllal vették fel õket – mondta a hvg.hu-nak Atkári János, Budapest volt fõpolgármester-helyettese, aki egy rövid ideig Tarlós István tanácsadója is volt. Az említett spekulációban például Lázár János jeleskedett, aki Hódmezõvásárhely vezetõjeként teljes körû felhatalmazást kapott arra, hogy devizaspekulációra használja a város kötvényekbõl nyert pénzét.
Mindent egybevetve az a városvezetõ kalkulált jól, aki nem gondolt arra, hogy városa vissza tudja-e fizetni valaha a felvett kölcsönöket. Hiszen minél nagyobb adósságot halmozott fel, annál többtõl szabadítja meg most az állam. Ha egy település 30 milliárd forint körüli adósságot gyûjtött (mint például Hódmezõvásárhely), akkor akár 12 milliárd forinttól is megszabadulhat most (a leggazdagabb városnak járó legkisebb adósságátvállalással számolva). Egy kevesebb kockázatot vállaló önkormányzat viszont, amely 5 milliárd forintos adósságot szedett össze (mint például a jelentõs iparûzési adóbevétel felett rendelkezõ Gyõr), csak 2 milliárdtól szabadul meg. Így járt rosszabbul az a cikkünk elején idézett polgármester is, aki nem vett fel újabb két milliárdot, pedig az abból kihozható presztízs beruházásért akár hálásak is lettek volna választói.
Hódmezõvásárhely
Fotó: Túry Gergely
Az adófizetõk számára nem túl megkapó az adósságkonszolidáció üzenete. Hódmezõvásárhely példájánál maradva, amelyet az utóbbi tíz évben Lázár János jelenlegi államtitkár vezetett, milliárdokból új belváros jött létre, galériát, templomot, múzeumot újítottak fel és bõvítettek, szökõkutak épültek, díszburkolatot kaptak a belvárosi utcák, és sétálóutcává alakult a 2002-ben elhunyt fideszes polgármester, Rapcsák András nevét viselõ út. A város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózatot is fejlesztettek, illetve rekonstruálták a város kórházát. További épületfejlesztések is lesznek még, emellett villamosvonalat építenek Hódmezõvásárhely és Szeged között. (Hódmezõvásárhely esete nem volt egyedi, a településeket a vezetés pártállásától függetlenül az elmúlt években bevételt nem termelõ, de látványos szökõkutak tömege lepte el a felújított városközponttokkal együtt.)
A virágzás ára a megugró adósság volt, Hódmezõvásárhely egy lakosára ma már 638 ezer forint tartozás esik. Ezt az összeget évtizedekig kellett volna fizetnie a településnek, és a városvezetés kénytelen lett volna meghúzni a nadrágszíjat, vagy vállalni az önkormányzat vagyonának felélését, esetleg a csõddel járó kellemetlenségeket. Azonban emiatt nem kell, hogy fájjon már a fejük, adósságuk tetemes részét magára veszi az ország egész lakossága. Fizetnek azoknak a városoknak a lakói is, akik nem kaptak jóléti presztízsberuházásokat, mert feszes gazdálkodást folytatott a városvezetésük. Aki az eladósodással csõdközelbe sodort egy települést, most megdicsõülhet a választói szemében.
Elbukott a kaposvári minta
A települések eladósodását azzal is szokáás magyarázni, hogy az uniós pályázatokhoz szükséges önerõ hiánya miatt keletkezett lyukat próbálták hitelbõl betömni költségvetéseikben. A fejlesztés azonban az elmúlt években, különösen a válság kitörése után a fideszes városokban többet jelentett a szokásos uniós pályázásnál. 2008-ra az lett a Fidesz egyik központi üzenete, hogy a megszorító és a forrásokat elvonó szocialista kormánnyal szemben a fideszes önkormányzatok fejlesztésekkel indítják be a gazdaságot. Így 2008 végére fideszes önkormányzatok sora jelenetette be, hogy növekedési programt indít, az eladósodás árán is. A "kaposvári mintaként" elhíresült program a helyi beruházások gyorsítását és az iparûzési adó csökkentését jelentette.
A sors iróniája, hogy az akkori program fõ szószólója, Kaposvár polgármestere, Szita Károly négy évvel a kaposvári minta születése után múlt szombaton udvariasan arra kérte „a miniszterelnök urat”, hogy segítse ki õket az adósságcsapdából. Mint Szita hazatérve elmondta, nem úri passzióból vették fel azt a sok kölcsönt, hanem a mindennapi élet mûködtetése érdekében volt szükség arra és a beruházások elindítására. Kérdés, hogyan kapcsolódnak ehhez az olyan látványberuházások, mint a kaposvári szökõkutak és a jégcsarnok építése, a fürdõ felújítása, illetve az olyan jóléti intézkedések, mint az ingyenes szemétszállítás és a kismamák térítésmentes városi tömegközlekedése.
Azt még senki nem vizsgálta, hogy a fejlesztési célú beruházások valóban elérték-e a céljukat, és egy nehezebben, vagy egy olcsóbban fenntartható önkormányzati infrastruktúrát gazdagítottak-e. Az eladósodás árán finanszírozott beruházásokban kitûnt a mintegy 28 milliárdos adósságot felhalmozó Debrecen is, amelynek vezetje, Kósa Lajos szombaton Szita Károlyhoz hasonlóan ugyancsak mentõövet kért.
Mi lesz a bankokkal?
Az adósságátvállalás tervébõl még hiányzik egy lényeges rész: mi a kormány terve az adósságok felett rendelkezõ bankokkal. A megpendített kormánypárti ötletek szerint ugyanis valamennyi veszteséget biztosan nekik kell majd lenyelniük. Alig két hete Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy úgy kell konszolidálni az önkormányzati adósságokat, hogy „a bankok is adjanak valamilyen diszkontot”. Rogán azt is felvetette, hogy az önkormányzati adósságokért cserébe a kormány állampapírokat adhatna a bankoknak, így válhatna az adósság a központi költségvetés tartozásává. Ezzel nem nõ az államadósság, hiszen statisztikailag a költségvetés és az önkormányzati szféra is része az államháztartásnak. Az állampapírok hozama azonban magasabb, mint a svájcifrank-kötvények kamata, így a költségvetés kamatterhei nõnének.
A bankok akkor sem feltétlenül járnának rosszul, ha le kellene mondaniuk a kintlevõségek egy részérõl, hiszen önkormányzati csõd esetén úgy buknák azt, hogy az államnak nem volna kötelessége kezességet vállalni, errõl ugyanis a csõdeljárásban kellene megegyeznie az önkormányzatnak a hitelezõivel. Az önkormányzatok eladósodásában a bankok komoly szerepet, és túlságosan nagy kockázatot vállaltak, úgy kezelték az önkormányzatok adósságot, mintha az állam tartozna nekik, de a törvényi szabályozás alapján nincs ilyen implicit állami garancia az önkormányzatok adóssága mögött.
Atkári János
Fotó: Fazekas István
Atkári János szerint az még kérdés, hogy az állam erõsebb pozícióból tud-e majd tárgyalni a hitelezõ bankokkal az adósságok kezelésérõl. Ahol igazi a baj, ott az adott önkormányzat van erõsebb pozícióban a bankkal szemben, mert ott utóbbi a törvényileg szabályozott csõd keretei között juthat csak a pénzéhez, ha nem enged. Az állam esetében azonban ilyesfajta csõd nem jön számításba, ezért elvileg eleve kisebb engedmény érhetõ el. Emellett a hitel átvétele a hitelszerzõdés módosítását is igényli, és elvileg az is felmerülhet, hogy az a jelenlegi piaci feltételeket kell tükrözze, vagyis jóval kedvezõtlenebb kondíciókat, mint az eredeti hitelszerzõdés, még ha az állam is a szerzõdõ fél. Így számolni kell azzal, hogy a "végelszámolás" esetleg jóval nagyobb összeget mutat majd a teljes adósságszolgálatot figyelembe véve, mint ami eredetileg az átvett adóssághoz kapcsolódott – véli a volt fõpolgármester-helyettes. Atkári János szerint ugyanakkor összességében súlyosan elhibázott az önkormányzati adósságoknak ez a kezelésmódja, mert tûzoltás jellegû, és nem kezeli az adósság jövõbeli felhalmozódásának okait.
Link
- Bánjátok már, mi?
- Ja! Azon gondolkodom, mégiscsak fel kellett volna venni még két millárdot!
Így tréfálkozott egymással munkatársunk füle hallatára több fideszes polgármester szombaton, a MOM Kulturális Központból távozóban, miután a helyszínen a miniszterelnöktõl megtudták, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok 1200 milliárd forintos adósságának mintegy felét. A falvak adósságát teljesen, az ötezer fõ feletti településekét pedig eltérõ mértékben, attól függõen, hogy az egy fõre esõ helyi adóbevételt tekintve szegényebbek, vagy gazdagabbak az országos átlagnál.
Az adósságátvállalás azért vált elkerülhetetlenné, mert év végétõl és jövõ év elejétõl nagyon sok önkormányzat, fõleg a nagyvárosok segítség nélkül csõdbe mennének. Egyes önkormányzatok ugyanis nem tudnák megújítani lejáró hatalmas adósságaikat, mások pedig a rezsifizetésekhez szükséges likviditásukat sem lennének képesek fenntartani, ha a bankoktól nem kapnának újabb hiteleket. A gördülékeny finanszírozást még inkább nehezítheti, hogy a gazdaság stabilitásáról szóló, idén hatályba lépett törvény szerint az önkormányzatok csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel hitelt.
Vérszemet kaptak
Az önkormányzatok legnagyobb baja most az a devizakötvény-állomány, amely 2005 és 2010 között a kezdeti 4,4 milliárd forintos érték 140-szeresére, 610 milliárd forintra ugrott (június végén 507 milliárd forint volt az állomány). A kötvénykibocsátás csúcsa 2007–2008-ban volt, a legtöbb kötvény svájcifrank-alapú lett, tipikusan 20 éves futamidõvel. A tõketörlesztésre a bankok 3-5 év türelmi idõt adtak, így 2010-ig csak kamatot kellett fizetniük a településeknek. Az intenzív banki verseny miatt egyébként jobb kondíciókkal kaptak svájci frankot a bankoktól, mint a svájci önkormányzatok. A türelmi idõszak lejártával beütött a krach: több önkormányzat ugyanis úgy adósodott el, hogy nem számolt a visszafizetéssel, és az árfolyamváltozásból fakadó kockázatokkal sem.
Ki tehet róla?
„Nem ti tehettek róla” - így vezette fel az adósságátvállalás bejelentését Orbán Viktor szombaton az összesereglett fideszes polgármestereknek. A kormányfõ szerint azok azért adósodtak el, mert már a nélkülözhetetlen dolgokat csak hitelbõl tudták finanszírozni, hiszen a szocialista kormányok folyamatosan csökkentették a támogatásaikat. Ezzel szemben közismert az a vélekedés is, hogy 2006-tól Orbán Viktor személyesen buzdította hitelfelvételre a települések többségét irányító fideszes polgármestereket. Ezt alátámasztani látszik, hogy messze nem kizárólagosan, de a legeladósodottabb önkormányzatok többségében fideszesek.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Emellett közismert az is, hogy a kormányok (beleértve a 2010-ben felállt Orbán-kabinetet) folyamatosan és jelentõsen csökkentették az önkormányzatok központi támogatását, miközben az önkormányzatoknak évrõl évre több feladatot kellett ellátniuk. Az elszabadult kötvénykibocsátást azonban ez nem magyarázza kielégítõen. Az önkormányzatok pénzállományának változásán ugyanis jól nyomon követhetõ, hogy miután 2007-2008-ban eladósodtak, a pénz nagy részéhez egy-két évig nem nagyon nyúltak hozzá, hanem betétben tartalékolták. Eszerint középtávon messze nem volt szükségük annyi pénzre, amennyit felvettek.
Mindent megszabhattak
A kötvénykibocsátásnak számos elõnye volt az önkormányzatok számára, így például, hogy az a hitelekkel szemben nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, így gyorsan lebonyolítható pénzbevonást tett lehetõvé. További elõnyei, hogy a program futamidejének és keretösszegének meghatározásán túl az önkormányzatok azt is megszabhatták, hogy milyen ütemben, hány kötvénysorozatot bocsássanak ki, a kötvények kamatozása fix vagy változó legyen. Vagyis a kötvénykibocsátás maximálisan egyedi finanszírozást tett lehetõvé, aminek a fõ paramétereit az ügyfél határozhatta meg.
A tartalék még mindig jelentõsnek mondható, hiszen az önkormányzatok teljes adósságának közel harmada még mindig betétekben pihen. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint teljes tartozásuk 1293 milliárd forint volt június végén (ez az összeg nagymértékben változik a devizaárfolyamok elmozdulásával, ugyanis a tartozás nagy része svájci frankban jegyzett). Azonban eközben 365 milliárd forintjuk volt betétben. Ha ehhez egyéb befektetéseiket is hozzávesszük, akkor a tartalék teljes összege 4-500 milliárd között lehet. Ennek alapján a 612 milliárdos adósságkonszolidációval nem sok olyan adósság marad az önkormányzati rendszerben, amelynek ne lenne meg a fedezete.
Úgy tûnik, hogy a 612 milliárd forintos adósságátvétellel a kormány több terhet vállal, mint szükséges lenne - mondta a hvg.hu-nak Kovács Róbert, az önkormányzati rendszert monitorozó Helyi Obszervatórium ügyvezetõje. A szakértõ szerint a tervezett összegnek kevesebb mint a fele, nagyjából 200-250 milliárd forint lehet az, amit az önkormányzatok nem lennének képesek megújítani. Egy korábbi becslés szerint ugyanis a kistelepülések körülbelül 100 milliárd forint olyan adósságot (leginkább folyószámlahiteleket) görgetnek maguk elõtt, amelyeket nem tudnának kiváltani új hitelekkel, és körülbelül 100-150 millárdra rúghat a városoknál a bedõlésre esélyes hitel- és kötvényállomány.
Mindenki törleszt
Az adósságok átvállalásával azok az önkormányzatok járnak a legjobban, amelyek nem a közvetlen mûködési kényszertõl hajtva vettek fel arányaiban óriási összegeket, különösen ha azok egy jó része még el sincs költve, illetve eleve spekulációs céllal vették fel õket – mondta a hvg.hu-nak Atkári János, Budapest volt fõpolgármester-helyettese, aki egy rövid ideig Tarlós István tanácsadója is volt. Az említett spekulációban például Lázár János jeleskedett, aki Hódmezõvásárhely vezetõjeként teljes körû felhatalmazást kapott arra, hogy devizaspekulációra használja a város kötvényekbõl nyert pénzét.
Mindent egybevetve az a városvezetõ kalkulált jól, aki nem gondolt arra, hogy városa vissza tudja-e fizetni valaha a felvett kölcsönöket. Hiszen minél nagyobb adósságot halmozott fel, annál többtõl szabadítja meg most az állam. Ha egy település 30 milliárd forint körüli adósságot gyûjtött (mint például Hódmezõvásárhely), akkor akár 12 milliárd forinttól is megszabadulhat most (a leggazdagabb városnak járó legkisebb adósságátvállalással számolva). Egy kevesebb kockázatot vállaló önkormányzat viszont, amely 5 milliárd forintos adósságot szedett össze (mint például a jelentõs iparûzési adóbevétel felett rendelkezõ Gyõr), csak 2 milliárdtól szabadul meg. Így járt rosszabbul az a cikkünk elején idézett polgármester is, aki nem vett fel újabb két milliárdot, pedig az abból kihozható presztízs beruházásért akár hálásak is lettek volna választói.
Hódmezõvásárhely
Fotó: Túry Gergely
Az adófizetõk számára nem túl megkapó az adósságkonszolidáció üzenete. Hódmezõvásárhely példájánál maradva, amelyet az utóbbi tíz évben Lázár János jelenlegi államtitkár vezetett, milliárdokból új belváros jött létre, galériát, templomot, múzeumot újítottak fel és bõvítettek, szökõkutak épültek, díszburkolatot kaptak a belvárosi utcák, és sétálóutcává alakult a 2002-ben elhunyt fideszes polgármester, Rapcsák András nevét viselõ út. A város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózatot is fejlesztettek, illetve rekonstruálták a város kórházát. További épületfejlesztések is lesznek még, emellett villamosvonalat építenek Hódmezõvásárhely és Szeged között. (Hódmezõvásárhely esete nem volt egyedi, a településeket a vezetés pártállásától függetlenül az elmúlt években bevételt nem termelõ, de látványos szökõkutak tömege lepte el a felújított városközponttokkal együtt.)
A virágzás ára a megugró adósság volt, Hódmezõvásárhely egy lakosára ma már 638 ezer forint tartozás esik. Ezt az összeget évtizedekig kellett volna fizetnie a településnek, és a városvezetés kénytelen lett volna meghúzni a nadrágszíjat, vagy vállalni az önkormányzat vagyonának felélését, esetleg a csõddel járó kellemetlenségeket. Azonban emiatt nem kell, hogy fájjon már a fejük, adósságuk tetemes részét magára veszi az ország egész lakossága. Fizetnek azoknak a városoknak a lakói is, akik nem kaptak jóléti presztízsberuházásokat, mert feszes gazdálkodást folytatott a városvezetésük. Aki az eladósodással csõdközelbe sodort egy települést, most megdicsõülhet a választói szemében.
Elbukott a kaposvári minta
A települések eladósodását azzal is szokáás magyarázni, hogy az uniós pályázatokhoz szükséges önerõ hiánya miatt keletkezett lyukat próbálták hitelbõl betömni költségvetéseikben. A fejlesztés azonban az elmúlt években, különösen a válság kitörése után a fideszes városokban többet jelentett a szokásos uniós pályázásnál. 2008-ra az lett a Fidesz egyik központi üzenete, hogy a megszorító és a forrásokat elvonó szocialista kormánnyal szemben a fideszes önkormányzatok fejlesztésekkel indítják be a gazdaságot. Így 2008 végére fideszes önkormányzatok sora jelenetette be, hogy növekedési programt indít, az eladósodás árán is. A "kaposvári mintaként" elhíresült program a helyi beruházások gyorsítását és az iparûzési adó csökkentését jelentette.
A sors iróniája, hogy az akkori program fõ szószólója, Kaposvár polgármestere, Szita Károly négy évvel a kaposvári minta születése után múlt szombaton udvariasan arra kérte „a miniszterelnök urat”, hogy segítse ki õket az adósságcsapdából. Mint Szita hazatérve elmondta, nem úri passzióból vették fel azt a sok kölcsönt, hanem a mindennapi élet mûködtetése érdekében volt szükség arra és a beruházások elindítására. Kérdés, hogyan kapcsolódnak ehhez az olyan látványberuházások, mint a kaposvári szökõkutak és a jégcsarnok építése, a fürdõ felújítása, illetve az olyan jóléti intézkedések, mint az ingyenes szemétszállítás és a kismamák térítésmentes városi tömegközlekedése.
Azt még senki nem vizsgálta, hogy a fejlesztési célú beruházások valóban elérték-e a céljukat, és egy nehezebben, vagy egy olcsóbban fenntartható önkormányzati infrastruktúrát gazdagítottak-e. Az eladósodás árán finanszírozott beruházásokban kitûnt a mintegy 28 milliárdos adósságot felhalmozó Debrecen is, amelynek vezetje, Kósa Lajos szombaton Szita Károlyhoz hasonlóan ugyancsak mentõövet kért.
Mi lesz a bankokkal?
Az adósságátvállalás tervébõl még hiányzik egy lényeges rész: mi a kormány terve az adósságok felett rendelkezõ bankokkal. A megpendített kormánypárti ötletek szerint ugyanis valamennyi veszteséget biztosan nekik kell majd lenyelniük. Alig két hete Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje a hvg.hu-nak adott interjúban arról beszélt, hogy úgy kell konszolidálni az önkormányzati adósságokat, hogy „a bankok is adjanak valamilyen diszkontot”. Rogán azt is felvetette, hogy az önkormányzati adósságokért cserébe a kormány állampapírokat adhatna a bankoknak, így válhatna az adósság a központi költségvetés tartozásává. Ezzel nem nõ az államadósság, hiszen statisztikailag a költségvetés és az önkormányzati szféra is része az államháztartásnak. Az állampapírok hozama azonban magasabb, mint a svájcifrank-kötvények kamata, így a költségvetés kamatterhei nõnének.
A bankok akkor sem feltétlenül járnának rosszul, ha le kellene mondaniuk a kintlevõségek egy részérõl, hiszen önkormányzati csõd esetén úgy buknák azt, hogy az államnak nem volna kötelessége kezességet vállalni, errõl ugyanis a csõdeljárásban kellene megegyeznie az önkormányzatnak a hitelezõivel. Az önkormányzatok eladósodásában a bankok komoly szerepet, és túlságosan nagy kockázatot vállaltak, úgy kezelték az önkormányzatok adósságot, mintha az állam tartozna nekik, de a törvényi szabályozás alapján nincs ilyen implicit állami garancia az önkormányzatok adóssága mögött.
Atkári János
Fotó: Fazekas István
Atkári János szerint az még kérdés, hogy az állam erõsebb pozícióból tud-e majd tárgyalni a hitelezõ bankokkal az adósságok kezelésérõl. Ahol igazi a baj, ott az adott önkormányzat van erõsebb pozícióban a bankkal szemben, mert ott utóbbi a törvényileg szabályozott csõd keretei között juthat csak a pénzéhez, ha nem enged. Az állam esetében azonban ilyesfajta csõd nem jön számításba, ezért elvileg eleve kisebb engedmény érhetõ el. Emellett a hitel átvétele a hitelszerzõdés módosítását is igényli, és elvileg az is felmerülhet, hogy az a jelenlegi piaci feltételeket kell tükrözze, vagyis jóval kedvezõtlenebb kondíciókat, mint az eredeti hitelszerzõdés, még ha az állam is a szerzõdõ fél. Így számolni kell azzal, hogy a "végelszámolás" esetleg jóval nagyobb összeget mutat majd a teljes adósságszolgálatot figyelembe véve, mint ami eredetileg az átvett adóssághoz kapcsolódott – véli a volt fõpolgármester-helyettes. Atkári János szerint ugyanakkor összességében súlyosan elhibázott az önkormányzati adósságoknak ez a kezelésmódja, mert tûzoltás jellegû, és nem kezeli az adósság jövõbeli felhalmozódásának okait.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2012. October 29. 08:28:22
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.