Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Görögország: teljes patthelyzet, a harmadik helyezett alakíthat kormányt
Szerdán a Radikális Baloldali Szövetség is visszaadta kormányalakítási megbízását, így egyre valószínûbb az új választások kiírása Görögországban. Most a PASZOK vezetõje, Evangelosz Venizelosz próbálkozhat, képes-e kormányzó többséget kialakítani. Közben az euróövezet kormányai a víz felett tartják Görögországot: szerdán megállapodtak abban, hogy az ideiglenes euróövezeti mentõalapból (EFSF) folyósítják Athénnak az esedékes 5,2 milliárd eurót, de csak részletekben.
Eredménytelenül végzõdött szerdán a koalíciós tárgyalások második fordulója is a görög konzervatív Új Demokrácia és a baloldali radikális Sziriza vezetõi között.
Elutasította a Szirizával való közös kormányzást a szocialista PASZOK vezetõje is. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetõje csütörtökön visszaadta megbízatását az államfõnek, aki a választáson harmadik helyen végzett szocialisták vezérét, Evangelosz Venizeloszt kéri fel kormányalakításra. A szocialista politikus csütörtökön fog találkozni az államfõvel, hogy átvegye a felkérést.
Evangelosz Venizelosz is megpróbálkozhat a kormányalakítással
Egyelõre csak 4,2 milliárdot kap Görögország
Közben a mentõalap, azaz az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kormányzótanácsa úgy döntött, hogy csütörtökön átutalnak 4,2 milliárd eurót az adósságszolgálat teljesítésére fenntartott görög számlára. A fennmaradó egymilliárd euró folyósításának ütemérõl az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa a jövõ héten hétfõn dönt majd.
A nemrég 700 milliárd euróra növelt kapacitású pénzügyi mentõalap azzal indokolta a döntést, hogy Görögországnak nincs szüksége júniusig a fennmaradó egymilliárd euróra, amelyet majd a finanszírozási igények függvényében folyósítanak.
Athénnak mintegy 450 millió euró értékben kell törlesztenie hétfõtõl olyan lejáró kötvényeket, amelyek tulajdonosai nem voltak hajlandóak csatlakozni a görög államadósság restrukturálására kidolgozott és márciusban elfogadott programhoz. Emellett május 18-ig mintegy 3,3 milliárd eurót kell visszafizetniük a görögöknek az Európai Központi Banknak.
Szóba sem került a pénz befagyasztása
Az Európai Bizottság elõbb azt állította, hogy a politikai bizonytalanságok dacára átutalják Görögországnak a következõ, 5,2 milliárdos részletet. Ám a vasárnapi görög parlamenti választások eredményeibõl következõ bizonytalanságok, a politikai patthelyzet miatt a hitelminõsítõk által legjobb adósként számon tartott, tripla A besorolású országok garanciákat kértek.
Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati forrás úgy fogalmazott, hogy szóba sem jött az 5,2 milliárd euró befagyasztása, mivel "mindenki tisztában van azzal, hogy nem folyósítani olyan lenne, mintha lábon lõnénk magukat, mivel ez a pénz a hitelezõk, azaz a mi javunkat szolgálja".
Nagyon valószínû, hogy új választások lesznek
Megfigyelõk szerint egyre inkább valószínû, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani sem a vasárnapi voksoláson gyõztes konzervatív Új Demokrácia párt, sem a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Szirizia), sem a harmadik helyen végzett PASZOK. A Szirizia kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megõrzésének ígéretével második nekifutásra az elsõ helyen végezhet és így megkaphatja a begyûjtött szavazatok alapján járó képviselõi helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
A Süddeutsche Zeitung szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következõ eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul idõben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét - írta a német lap.
Görögország még idén kikerülhet az euróövezetbõl?
Nem teljesen reménytelen ugyan, hogy egy esetleges újabb választáson a reformpárti erõk többséget szereznek Görögországban, ám a hétvégi választások után kialakult jelenlegi helyzet inkább azt valószínûsíti, hogy a további külsõ pénzügyi segítséghez szükséges reformfolyamat lefullad, és Görögország akár még az idén kikerülhet az euróövezetbõl - vélekedtek keddi értékelésükben londoni pénzügyi elemzõk.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzõház, a Capital Economics közgazdászai befektetõknek összeállított elemzésükben közölték: várakozásuk szerint Görögországban új választásokat fognak kiírni, valószínûleg június 17-re. A ház szerint ha sikerül ezt az újabb parlamenti választást úgy beállítani, hogy az egyben szavazás Görögország további euróövezeti tagságáról is, akkor a külsõ pénzügyi segélyprogramot és az ahhoz járuló reformfeltételek teljesítését támogató két nagy párt, az Új Demokrácia (ND) és a PASZOK több mandátumhoz juthat, tekintettel arra, hogy a görögök háromnegyede változatlanul az eurótagságot pártolja.
Egyértelmû azonban annak a kockázata, hogy az új választásokon sem születik egyértelmû eredmény, és ennek nyomán az euróövezeti vezetõk úgy dönthetnek, hogy visszavonják a segélyprogramot és "kiszorítják" Görögországot a valutaunióból - áll a Capital Economics keddi elemzésében.
Bajban a reformerek
A választási eredmények valóban azt mutatják, hogy nehéz lesz kormányt alakítani Görögországban, ahol a takarékossági reformprogram mellett álló mindkét történelmi párt - az Új Demokrácia és a PASZOK - drámai visszaesést szenvedett el. A szocialisták a 2009-ben tartott elõre hozott parlamenti választáson még a szavazatok több mint 43 százalékát szerezték meg, az Új Demokrácia pedig a 33 százalékát. A két nagy párt képviselõi együtt is alig haladják meg a parlamenti többséget jelentõ 150 fõt, ami nagyon törékeny lenne ahhoz, hogy stabil koalíciós kormányt alkossanak és garantálják az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt gazdasági megszorító program folytatását.
Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia párt vezetõje az elsõ eredmények közzététele után, vasárnap este nemzeti megmentési kormány megalakítását javasolta annak érdekében, hogy benn tudják tartani Görögországot az euróövezetben. A politikus felszólította az Európa-barát pártokat, hogy csatlakozzanak hozzá. Evangelosz Venizelosz, a PASZOK vezetõje ugyanakkor nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazta, szintén az Európa-barát pártok összefogását sürgetve.
Erõsödõ szélsõségesek
A választás egyik gyõztesének az Alekszisz Ciprasz vezette, Sziriza néven is emlegetett Radikális Baloldali Szövetség számít. Ciprasz elsõ beszédében "baloldali kormány" létrehozását indítványozta, hogy felmondják a nemzetközi hitelezõkkel kötött megállapodásokat.
A választás másik gyõztese a neonáci Arany Hajnal párt, amely elõször jutott be a görög parlamentbe. Vezetõje, Nikosz Mihaloliakosz vasárnap este azzal fenyegetõzött, hogy "ütött a félelem órája a hazaárulóknak". "Jövünk" - mondta egy athéni szállodában tartott sajtóértekezletén, amelyen bírálta a jelenlévõ külföldi újságírókat, mondván, hazugságokat terjesztenek pártjáról.
Nincs olyan ember, aki újabb megszorításokat fogadtatna el a görögökkel
Görögország most olyan, mintha egy polgárháború után, de egy választási kampány elõtt állna - mondta Fokasz Nikosz az ATV Egyenes Beszéd címû mûsorában kedd este. Az egyetemi tanár szerint a kormányalakításra – a konzervatív pártok kabinet alakítási sikertelensége miatt – felkért szélsõbaloldali párt folyamatosan keresi a koalíciós partnereket. Három párt ugyan képes lenne kormányt alakítani, de négynél kevesebb nem fog erre vállalkozni – mondta Fokasz Nikosz.
Fokasz Nikosz szerint a görögöket nem lehet riogatni az államcsõddel, mert sokuknak 40%-kal csökkent az életszínvonala. A görögök 80%-a minden nehézség ellenére is az Unió és az euró híve, ugyanakkor ugyanígy 80% azt gondolja, hogy az unió által diktált hitelfeltételek nem elfogadhatóak. Olyan ember, aki el tud fogadtatni a görögökkel újabb megszorításokat, jelenleg nincs, mondta Fokasz Nikosz.
Link
Eredménytelenül végzõdött szerdán a koalíciós tárgyalások második fordulója is a görög konzervatív Új Demokrácia és a baloldali radikális Sziriza vezetõi között.
Elutasította a Szirizával való közös kormányzást a szocialista PASZOK vezetõje is. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetõje csütörtökön visszaadta megbízatását az államfõnek, aki a választáson harmadik helyen végzett szocialisták vezérét, Evangelosz Venizeloszt kéri fel kormányalakításra. A szocialista politikus csütörtökön fog találkozni az államfõvel, hogy átvegye a felkérést.
Evangelosz Venizelosz is megpróbálkozhat a kormányalakítással
Egyelõre csak 4,2 milliárdot kap Görögország
Közben a mentõalap, azaz az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kormányzótanácsa úgy döntött, hogy csütörtökön átutalnak 4,2 milliárd eurót az adósságszolgálat teljesítésére fenntartott görög számlára. A fennmaradó egymilliárd euró folyósításának ütemérõl az eurózóna pénzügyminiszteri tanácsa a jövõ héten hétfõn dönt majd.
A nemrég 700 milliárd euróra növelt kapacitású pénzügyi mentõalap azzal indokolta a döntést, hogy Görögországnak nincs szüksége júniusig a fennmaradó egymilliárd euróra, amelyet majd a finanszírozási igények függvényében folyósítanak.
Athénnak mintegy 450 millió euró értékben kell törlesztenie hétfõtõl olyan lejáró kötvényeket, amelyek tulajdonosai nem voltak hajlandóak csatlakozni a görög államadósság restrukturálására kidolgozott és márciusban elfogadott programhoz. Emellett május 18-ig mintegy 3,3 milliárd eurót kell visszafizetniük a görögöknek az Európai Központi Banknak.
Szóba sem került a pénz befagyasztása
Az Európai Bizottság elõbb azt állította, hogy a politikai bizonytalanságok dacára átutalják Görögországnak a következõ, 5,2 milliárdos részletet. Ám a vasárnapi görög parlamenti választások eredményeibõl következõ bizonytalanságok, a politikai patthelyzet miatt a hitelminõsítõk által legjobb adósként számon tartott, tripla A besorolású országok garanciákat kértek.
Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati forrás úgy fogalmazott, hogy szóba sem jött az 5,2 milliárd euró befagyasztása, mivel "mindenki tisztában van azzal, hogy nem folyósítani olyan lenne, mintha lábon lõnénk magukat, mivel ez a pénz a hitelezõk, azaz a mi javunkat szolgálja".
Nagyon valószínû, hogy új választások lesznek
Megfigyelõk szerint egyre inkább valószínû, hogy ismét parlamenti választást kell tartani, mert nem tud kormányt alakítani sem a vasárnapi voksoláson gyõztes konzervatív Új Demokrácia párt, sem a második helyen végzett Radikális Baloldali Szövetség (Szirizia), sem a harmadik helyen végzett PASZOK. A Szirizia kifejezetten érdekelt az új választások kiírásában, mert a megszorítások elutasításának és az euróövezeti tagság megõrzésének ígéretével második nekifutásra az elsõ helyen végezhet és így megkaphatja a begyûjtött szavazatok alapján járó képviselõi helyeken felül automatikusan biztosított 50 helyet a 300 tagú parlamentben, amivel akár egyedül is kormányt alakíthat.
A Süddeutsche Zeitung szerint újabb választást június 17-én rendezhetnek, addig pedig a trojka mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. Ennek következõ eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.
Az athéni pénzügyminisztériumból származó értesülések szerint azonban az államkassza már június végére kiürülhet, ha nem alakul idõben új kormány, amellyel a trojka megkezdheti a tárgyalásokat a hitelprogram folytatásáról és Görögország nem kapja meg a kölcsön újabb részletét - írta a német lap.
Görögország még idén kikerülhet az euróövezetbõl?
Nem teljesen reménytelen ugyan, hogy egy esetleges újabb választáson a reformpárti erõk többséget szereznek Görögországban, ám a hétvégi választások után kialakult jelenlegi helyzet inkább azt valószínûsíti, hogy a további külsõ pénzügyi segítséghez szükséges reformfolyamat lefullad, és Görögország akár még az idén kikerülhet az euróövezetbõl - vélekedtek keddi értékelésükben londoni pénzügyi elemzõk.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzõház, a Capital Economics közgazdászai befektetõknek összeállított elemzésükben közölték: várakozásuk szerint Görögországban új választásokat fognak kiírni, valószínûleg június 17-re. A ház szerint ha sikerül ezt az újabb parlamenti választást úgy beállítani, hogy az egyben szavazás Görögország további euróövezeti tagságáról is, akkor a külsõ pénzügyi segélyprogramot és az ahhoz járuló reformfeltételek teljesítését támogató két nagy párt, az Új Demokrácia (ND) és a PASZOK több mandátumhoz juthat, tekintettel arra, hogy a görögök háromnegyede változatlanul az eurótagságot pártolja.
Egyértelmû azonban annak a kockázata, hogy az új választásokon sem születik egyértelmû eredmény, és ennek nyomán az euróövezeti vezetõk úgy dönthetnek, hogy visszavonják a segélyprogramot és "kiszorítják" Görögországot a valutaunióból - áll a Capital Economics keddi elemzésében.
Bajban a reformerek
A választási eredmények valóban azt mutatják, hogy nehéz lesz kormányt alakítani Görögországban, ahol a takarékossági reformprogram mellett álló mindkét történelmi párt - az Új Demokrácia és a PASZOK - drámai visszaesést szenvedett el. A szocialisták a 2009-ben tartott elõre hozott parlamenti választáson még a szavazatok több mint 43 százalékát szerezték meg, az Új Demokrácia pedig a 33 százalékát. A két nagy párt képviselõi együtt is alig haladják meg a parlamenti többséget jelentõ 150 fõt, ami nagyon törékeny lenne ahhoz, hogy stabil koalíciós kormányt alkossanak és garantálják az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt gazdasági megszorító program folytatását.
Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia párt vezetõje az elsõ eredmények közzététele után, vasárnap este nemzeti megmentési kormány megalakítását javasolta annak érdekében, hogy benn tudják tartani Görögországot az euróövezetben. A politikus felszólította az Európa-barát pártokat, hogy csatlakozzanak hozzá. Evangelosz Venizelosz, a PASZOK vezetõje ugyanakkor nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazta, szintén az Európa-barát pártok összefogását sürgetve.
Erõsödõ szélsõségesek
A választás egyik gyõztesének az Alekszisz Ciprasz vezette, Sziriza néven is emlegetett Radikális Baloldali Szövetség számít. Ciprasz elsõ beszédében "baloldali kormány" létrehozását indítványozta, hogy felmondják a nemzetközi hitelezõkkel kötött megállapodásokat.
A választás másik gyõztese a neonáci Arany Hajnal párt, amely elõször jutott be a görög parlamentbe. Vezetõje, Nikosz Mihaloliakosz vasárnap este azzal fenyegetõzött, hogy "ütött a félelem órája a hazaárulóknak". "Jövünk" - mondta egy athéni szállodában tartott sajtóértekezletén, amelyen bírálta a jelenlévõ külföldi újságírókat, mondván, hazugságokat terjesztenek pártjáról.
Nincs olyan ember, aki újabb megszorításokat fogadtatna el a görögökkel
Görögország most olyan, mintha egy polgárháború után, de egy választási kampány elõtt állna - mondta Fokasz Nikosz az ATV Egyenes Beszéd címû mûsorában kedd este. Az egyetemi tanár szerint a kormányalakításra – a konzervatív pártok kabinet alakítási sikertelensége miatt – felkért szélsõbaloldali párt folyamatosan keresi a koalíciós partnereket. Három párt ugyan képes lenne kormányt alakítani, de négynél kevesebb nem fog erre vállalkozni – mondta Fokasz Nikosz.
Fokasz Nikosz szerint a görögöket nem lehet riogatni az államcsõddel, mert sokuknak 40%-kal csökkent az életszínvonala. A görögök 80%-a minden nehézség ellenére is az Unió és az euró híve, ugyanakkor ugyanígy 80% azt gondolja, hogy az unió által diktált hitelfeltételek nem elfogadhatóak. Olyan ember, aki el tud fogadtatni a görögökkel újabb megszorításokat, jelenleg nincs, mondta Fokasz Nikosz.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.