Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Változóban a török-német viszony
Komoly nemzetközi bajt okozhat az új választási törvény
A gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb lendülettel fejlõdnek Törökország és Németország között, szoros egybefonódást generálva a két ország viszonyában. Az új partnerség azonban úgy tûnik, hogy új problémákkal is együtt jár.
A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan berlini látogatása új fejezetet nyit a tagadhatatlanul szoros, de igencsak kényes török-német kapcsolatokban. Erdogan október 30-i útjának célja az új török nagykövetségi komplexum megnyitása, amely Ankara legnagyobb képviselete lesz a világon, ezzel is szimbolizálva Törökország növekvõ aktivitását a nemzetközi politikában, illetve érdeklõdését a török diaszpóra felé.
Erdogan látogatásai mindig nagy
port kavarnak Németországban
"Ez az épület a megtestesítõje a törökök által Németországnak tulajdonított fontosságnak; érték, amelyet az itt élõ törököknek ajánlunk. Egy dicsõ képviseletünk lesz, amelyre a török nép büszke lehet" - mondta Huseyin Avni Karslioglu, Törökország német nagykövete.
Törökország és Németország szoros és kiterjedt kapcsolatokkal bír évszázadokra visszamenõleg. A két NATO-tagállam Európában egyedülálló viszonyt épített ki, köszönhetõen elsõsorban a Németországban élõ közel 2,5 millió töröknek, akik közül a legtöbben a 60-as években érkezett vendégmunkások leszármazottai. Bár a török diaszpóra körüli viták és kérdések határozzák meg leginkább a két ország közti kapcsolatokat, mostanában nagyobb jelentõséggel bírnak a gazdasági és kereskedelmi témák, illetve a szorosabb együttmûködés a nemzetközi politikában.
Elõtérben a gazdaság
Németország ma a törökök legnagyobb kereskedelmi partnere. Jól mutatja ezt a 2011-es évben felállított "rekord" is: 31,4 milliárd euró cserélt gazdát a két ország között zajló adás-vétel során. Németország vezetõ szerepet játszik a külföldi beruházások terén is. A német és a német tõkével életre hívott török cégek száma meghaladja a 4800-at. És ha mindez nem lenne elég magyarázat a szoros kapcsolatokra, évente 4,8 millió német turista keresi fel Törökországot, jelentõs bevételt teremtve ezzel a török államnak.
Törökország robbanásszerû gazdasági növekedése, amely által az ország a világ 15. legnagyobb gazdaságává vált, jelentõsen megváltoztatta a Németországhoz fûzõdõ kapcsolatokat. A német állam idén bejelentette, megszünteti a már 50 éve folyósított fejlesztési segélyt, mivel a török gyarapodás nem teszi szükségessé annak további fizetését.
Kattintson és utazzon el Törökországba!
Az új külpolitika
Elemzõk szerint a török gazdaság növekedése, illetve a szomszédos államokkal folytatott kereskedelmének bõvülése azzal magyarázható, hogy a külpolitikában is egyre aktívabban vesz részt.
"A gazdasági adatok lenyûgözõek. Aligha tudnék megnevezni másik olyan országot, amely 10 év alatt képes volt megnégyszerezni külkereskedelmét" - mondta Nikolaus Graf Lambsdorff, a német külügyminisztérium Délkelet-Európával és Törökországgal foglalkozó különmegbízottja egy berlini konferencián. "Az arab tavasz országaiban élõ sok ember számára Törökország a példakép, az inspiráció forrása. Bámulatos változásokon ment át. Regionális szereplõ létére a nemzetközi színtér meghatározó aktora lett" - folytatta a szakértõ.
Megoldatlan különbségek
Bár a török kapcsolatok jelentõsége egyre nagyobb mind a németek, mind az EU számára, számos európai vezetõ nincs meggyõzõdve arról, hogy Törökországnak helye van az EU-ban. A német kancellár, Angela Merkel és pártja, a CDU egyike azoknak, akik ellenzik a török teljesjogú tagságot, s helyette csak egy kiemelt partnerségi státust tartanak elfogadhatónak. Köszönhetõen az évszázados ciprusi problémának és az EU elutasító hozzáállásának, a törökök csatlakozási folyamata jóformán megállt, az EU pedig mindeközben megkérdõjelezi a törökök demokratizálódását.
A német külügyminisztérium legutóbbi emberjogi jelentésében sok hiányosságot és tökéletlenséget állapított meg a török demokratikus jogok és szabadságok terén.
A kurdok a függetlenségükért harcolnak
a török állammal szemben
Ami a kurd kérdést illeti, a helyzet fokozódik. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni "harcban" a török hatóságok több mint 2000 embert vettek õrizetbe azzal a gyanúval, hogy annak a Kurd Közösségek Szövetségének (KCK) tagjai, amely egy a PKK által teremtett "párhuzamos állam" státuszával bír. Közel 600 kurd fogvatartott éhségsztrájkol országszerte, amely tovább fokozza kételyeket Erdogan kurd-politikájával kapcsolatban . "Németország nem segít. Franciaország nem segít. Senki nem segít nekünk, a terrorista vezetõk pedig szabadon élhetnek" - nyilatkozta a török elnök egy televíziós interjúban. Erdogan tavaly azzal vádolt meg több német politikai szervezetet, hogy támogatja a PKK tevékenységét, majd ellehetetlenítette azok törökországi mûködését.
Kattintson és nézzen szét Berlinben is!
Erdogan nem könnyû partner
Az új kapcsolatok új problémákat is generáltak a török-német viszonyban annak ellenére is, hogy a törökök hozzáállása a szír konfliktushoz kiváltotta a németek megbecsülését. Állandó nézeteltérést jelent a két ország között a Németországban élõ törökök integrációjának kérdése. Abban mindketten egyetértenek, hogy a bevándorlóknak be kell illeszkedniük a társadalomba, a módszerekben azonban megoszlanak a vélemények. Nem ritka, hogy Erdogan hevesen kirohan Merkel politikája ellen, németországi útjai során pedig arra buzdítja a török diaszpórát, hogy elõször törökül tanuljanak meg, és csak aztán németül.
"Igen, integrálódjanak a német társadalomba, de ne asszimilálódjanak. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy megfossza õket a kultúrájuktól és az identitásuktól. Az asszimiláció emberiség elleni bûntett" - mondta Erdogan.
A török diaszpóra is miniszterelnökeként
tekint Erdoganra
Török választási kampány Németországban
Erdogan október 30-i látogatása valószínûleg újabb botrányoktól lesz hangos, ráadásul ezúttal nemcsak német kritikái miatt. A Németországban élõ törökök elsõ alkalommal kapnak lehetõséget arra, hogy leadják szavazatukat a közelgõ török választáson. Ahhoz, hogy Erdogant újraválasszák, szüksége lesz a németországi törökök szavazataira is. A német hatóságok szerint várható tehát, hogy mostani látogatását kampányolásra fogja felhasználni. Hogy a diaszpóra is választójoghoz jutott, egy török jogszabály módosítása tette lehetõvé. Ezáltal közel 1,3 millióan adhatják le voksukat Németországban, amely a negyedik legnagyobb török választási körzetté vált Isztambul, Ankara és Izmir után.
Erdogan mostani látogatásának ismét nagy a jelentõsége az integráció szempontjából. Szakértõk szerint egy újabb felbujtó beszéd a török elnök részérõl igencsak visszavetheti a törökök integrációs folyamatát, hiszen nem a német, hanem a hazai politikában fognak aktívan szerepet vállalni.
Egyelõre az sem tisztázott, hogy Erdogan és pártja hogyan kívánja majd kivitelezni a tényleges választási kampányt Németországban. Az azonban bizonyos, hogy ha a kormányfõ politizálni kíván keddi és szerdai látogatása során, akkor nemcsak a támogatóival, de az ellenzõivel is szembe kell majd néznie. Egyes németországi török szervezetek már jelezték Berlinben, hogy demonstrálni kívánnak az elnök személye és politikája ellen.
Link
A gazdasági kapcsolatok egyre nagyobb lendülettel fejlõdnek Törökország és Németország között, szoros egybefonódást generálva a két ország viszonyában. Az új partnerség azonban úgy tûnik, hogy új problémákkal is együtt jár.
A török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan berlini látogatása új fejezetet nyit a tagadhatatlanul szoros, de igencsak kényes török-német kapcsolatokban. Erdogan október 30-i útjának célja az új török nagykövetségi komplexum megnyitása, amely Ankara legnagyobb képviselete lesz a világon, ezzel is szimbolizálva Törökország növekvõ aktivitását a nemzetközi politikában, illetve érdeklõdését a török diaszpóra felé.
Erdogan látogatásai mindig nagy
port kavarnak Németországban
"Ez az épület a megtestesítõje a törökök által Németországnak tulajdonított fontosságnak; érték, amelyet az itt élõ törököknek ajánlunk. Egy dicsõ képviseletünk lesz, amelyre a török nép büszke lehet" - mondta Huseyin Avni Karslioglu, Törökország német nagykövete.
Törökország és Németország szoros és kiterjedt kapcsolatokkal bír évszázadokra visszamenõleg. A két NATO-tagállam Európában egyedülálló viszonyt épített ki, köszönhetõen elsõsorban a Németországban élõ közel 2,5 millió töröknek, akik közül a legtöbben a 60-as években érkezett vendégmunkások leszármazottai. Bár a török diaszpóra körüli viták és kérdések határozzák meg leginkább a két ország közti kapcsolatokat, mostanában nagyobb jelentõséggel bírnak a gazdasági és kereskedelmi témák, illetve a szorosabb együttmûködés a nemzetközi politikában.
Elõtérben a gazdaság
Németország ma a törökök legnagyobb kereskedelmi partnere. Jól mutatja ezt a 2011-es évben felállított "rekord" is: 31,4 milliárd euró cserélt gazdát a két ország között zajló adás-vétel során. Németország vezetõ szerepet játszik a külföldi beruházások terén is. A német és a német tõkével életre hívott török cégek száma meghaladja a 4800-at. És ha mindez nem lenne elég magyarázat a szoros kapcsolatokra, évente 4,8 millió német turista keresi fel Törökországot, jelentõs bevételt teremtve ezzel a török államnak.
Törökország robbanásszerû gazdasági növekedése, amely által az ország a világ 15. legnagyobb gazdaságává vált, jelentõsen megváltoztatta a Németországhoz fûzõdõ kapcsolatokat. A német állam idén bejelentette, megszünteti a már 50 éve folyósított fejlesztési segélyt, mivel a török gyarapodás nem teszi szükségessé annak további fizetését.
Kattintson és utazzon el Törökországba!
Az új külpolitika
Elemzõk szerint a török gazdaság növekedése, illetve a szomszédos államokkal folytatott kereskedelmének bõvülése azzal magyarázható, hogy a külpolitikában is egyre aktívabban vesz részt.
"A gazdasági adatok lenyûgözõek. Aligha tudnék megnevezni másik olyan országot, amely 10 év alatt képes volt megnégyszerezni külkereskedelmét" - mondta Nikolaus Graf Lambsdorff, a német külügyminisztérium Délkelet-Európával és Törökországgal foglalkozó különmegbízottja egy berlini konferencián. "Az arab tavasz országaiban élõ sok ember számára Törökország a példakép, az inspiráció forrása. Bámulatos változásokon ment át. Regionális szereplõ létére a nemzetközi színtér meghatározó aktora lett" - folytatta a szakértõ.
Megoldatlan különbségek
Bár a török kapcsolatok jelentõsége egyre nagyobb mind a németek, mind az EU számára, számos európai vezetõ nincs meggyõzõdve arról, hogy Törökországnak helye van az EU-ban. A német kancellár, Angela Merkel és pártja, a CDU egyike azoknak, akik ellenzik a török teljesjogú tagságot, s helyette csak egy kiemelt partnerségi státust tartanak elfogadhatónak. Köszönhetõen az évszázados ciprusi problémának és az EU elutasító hozzáállásának, a törökök csatlakozási folyamata jóformán megállt, az EU pedig mindeközben megkérdõjelezi a törökök demokratizálódását.
A német külügyminisztérium legutóbbi emberjogi jelentésében sok hiányosságot és tökéletlenséget állapított meg a török demokratikus jogok és szabadságok terén.
A kurdok a függetlenségükért harcolnak
a török állammal szemben
Ami a kurd kérdést illeti, a helyzet fokozódik. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni "harcban" a török hatóságok több mint 2000 embert vettek õrizetbe azzal a gyanúval, hogy annak a Kurd Közösségek Szövetségének (KCK) tagjai, amely egy a PKK által teremtett "párhuzamos állam" státuszával bír. Közel 600 kurd fogvatartott éhségsztrájkol országszerte, amely tovább fokozza kételyeket Erdogan kurd-politikájával kapcsolatban . "Németország nem segít. Franciaország nem segít. Senki nem segít nekünk, a terrorista vezetõk pedig szabadon élhetnek" - nyilatkozta a török elnök egy televíziós interjúban. Erdogan tavaly azzal vádolt meg több német politikai szervezetet, hogy támogatja a PKK tevékenységét, majd ellehetetlenítette azok törökországi mûködését.
Kattintson és nézzen szét Berlinben is!
Erdogan nem könnyû partner
Az új kapcsolatok új problémákat is generáltak a török-német viszonyban annak ellenére is, hogy a törökök hozzáállása a szír konfliktushoz kiváltotta a németek megbecsülését. Állandó nézeteltérést jelent a két ország között a Németországban élõ törökök integrációjának kérdése. Abban mindketten egyetértenek, hogy a bevándorlóknak be kell illeszkedniük a társadalomba, a módszerekben azonban megoszlanak a vélemények. Nem ritka, hogy Erdogan hevesen kirohan Merkel politikája ellen, németországi útjai során pedig arra buzdítja a török diaszpórát, hogy elõször törökül tanuljanak meg, és csak aztán németül.
"Igen, integrálódjanak a német társadalomba, de ne asszimilálódjanak. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy megfossza õket a kultúrájuktól és az identitásuktól. Az asszimiláció emberiség elleni bûntett" - mondta Erdogan.
A török diaszpóra is miniszterelnökeként
tekint Erdoganra
Török választási kampány Németországban
Erdogan október 30-i látogatása valószínûleg újabb botrányoktól lesz hangos, ráadásul ezúttal nemcsak német kritikái miatt. A Németországban élõ törökök elsõ alkalommal kapnak lehetõséget arra, hogy leadják szavazatukat a közelgõ török választáson. Ahhoz, hogy Erdogant újraválasszák, szüksége lesz a németországi törökök szavazataira is. A német hatóságok szerint várható tehát, hogy mostani látogatását kampányolásra fogja felhasználni. Hogy a diaszpóra is választójoghoz jutott, egy török jogszabály módosítása tette lehetõvé. Ezáltal közel 1,3 millióan adhatják le voksukat Németországban, amely a negyedik legnagyobb török választási körzetté vált Isztambul, Ankara és Izmir után.
Erdogan mostani látogatásának ismét nagy a jelentõsége az integráció szempontjából. Szakértõk szerint egy újabb felbujtó beszéd a török elnök részérõl igencsak visszavetheti a törökök integrációs folyamatát, hiszen nem a német, hanem a hazai politikában fognak aktívan szerepet vállalni.
Egyelõre az sem tisztázott, hogy Erdogan és pártja hogyan kívánja majd kivitelezni a tényleges választási kampányt Németországban. Az azonban bizonyos, hogy ha a kormányfõ politizálni kíván keddi és szerdai látogatása során, akkor nemcsak a támogatóival, de az ellenzõivel is szembe kell majd néznie. Egyes németországi török szervezetek már jelezték Berlinben, hogy demonstrálni kívánnak az elnök személye és politikája ellen.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.