Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A drónok után hadrendbe állnak a robokopterek is
Azt követõen, hogy a felderítõ és harci célokra egyaránt alkalmas drónok már bizonyítottak, a hadseregek újabb fejlesztésû eszközei is elkezdik szántani az eget: a pilóta nélküli helikopterek alapvetõ feladata a harcoló csapatok utánpótlásának biztosítása.
A támadó célú pilóta nélküli repülõgépekkel - mint amilyen a Predator és a Reaper - végrehajtott támadások már megszokott részei a modern hadviselésnek. De egyetlen hadsereg sem masírozhat üres hassal - és bármelyik ütközetet ugyanúgy el lehet veszíteni az ellátás hiányosságai miatt, mint ahogyan az elégtelen tûzerõ okán.
Mindez, kombinálva a gazdag országoknak a háborús veszteségek iránti növekvõ finnyásságával, odáig vezetett, hogy megjelent egy új típusú drón: az utánpótlás-szállításba pilóta nélküli helikopterek is bekapcsolódnak. És mint a hadsereg által bevezetett legfejlettebb technológiák általában, elõbb-utóbb ezek a repülõ robotok is megtalálják a maguk szerepét a polgári használatban.
Tavaly december óta már két kísérleti célú pilóta nélküli helikopter hajt végre küldetéseket: élelmiszert szállít az amerikai tengerészgyalogság afganisztáni elõretolt állásaiba. A program annyira sikeresnek bizonyult - idézi fel a The Economist címû brit hírmagazin -, hogy két alkalommal is, egészen 2013 szeptemberéig meghosszabbították az idõtartamát.
Ezek a speciális helikopterek egy amerikai repülõgépgyártó cég, a Kaman K-MAX-einek módosított változatai. Számos katonai és polgári feladatot is képesek elvégezni, legyen az fakitermelés, távvezeték-építés vagy éppen függesztett légi teherszállítás.
Furcsa madár
A K-MAX-ek "synchropter"-ek, ami azt jelenti, hogy a kér rotorkör szöget zár be, és metszik egymást, mozgásuk azonban szinkronizálva van, és ezáltal a rotorok nem érnek össze. Farokrotorra nincs szükség, mert az ellentétesen forgó rotorok kiegyenlítik egymás nyomatékát.
A pilóta nélküli repülést lehetõvé tevõ átalakítást egy, a Kaman és a Lockheed Martin által alapított közös vállalatnál végezték el. Idén augusztusra a két K-MAX "robokopter" összesen 485 bevetésen vett részt, több mint 900 tonna árut juttatva célba.
A pilóta nélküli változat azért épült a K-MAX alapjaira, mert az akár a saját tömegét meghaladó, 2 700 kilogrammnyi terhet is képes szállítani. Ellentétben a legtöbb merevszárnyú drónnal, amelyek repülését a földi pilóták vezérlik távolból, programozott pályáján a módosított K-MAX önálló repülésre képes, GPS-szel navigál az útvonal meghatározott pontjai között (igaz, távirányítással is mûködtethetõ).
A környezeti jellemzõk tudatosítása érdekében a légi jármû számos érzékelõvel van felszerelve, ezek elég pontos információt szolgáltatnak ahhoz, hogy akár teljes sötétségben is sor kerülhessen a rakodásra. Az amerikai hadsereg élénken érdeklõdik olyan kifinomult kamerák alkalmazása iránt is, amelyek segítik a földet érést, és képesek érzékelni a lehetséges veszélyeket. A kameráknak polgári célú bevetéseknél kulcsszerep jut, például a tûzoltási vagy a keresési és mentési feladatoknál.
Kamera és páncélzat - a szállítási kapacitás rovására
A hadseregnél úgy vélik, hogy valamiféle önvédelmi fegyverzettel is fel kellene szerelni a jármûveket - a kamerákat célzásra használva. Jelenleg a K-MAX-eken nincs semmiféle védelmi rendszer, de a Lockheed Martin azt állítja, hogy könnyen fel lehet vértezni õket páncélzattal, géppuskatartókkal vagy éppen olyan fáklyákkal, amelyeket azért lõnének ki, hogy félrevezessék a földrõl indított rakétákat. Mindez ugyanakkor csak a szállítási kapacitás rovására valósítható meg.
A pilóta nélküli K-MAX egy külsõ, 25 méter hosszú kábelre függesztve szállítja rakományát. A helikopterek önálló repülését az elõretolt bázisig folyamatosan monitorozzák, ott pedig a földi személyzet veszi át a vezérlést, egy hordozható eszköz segítségével irányítva a rakomány leengedését. Ugyanakkor a helikopter emberi beavatkozás nélkül is képes a megadott koordináták szerinti helyre juttatni a rakományt. A Lockheed Martin üzletfejlesztési igazgatója, Jim Naylor a folyóiratnak elmondta, hogy a célkörnyezetben elhelyezett rádiójeladókkal tesztelték a jármû rakománylerakási precizitását. A K-MAX a teszt alkalmával három méteren belüli pontossággal teljesítette a feladatot.
A K-MAX-en négy szállítóhorog van, így képes arra, hogy egy küldetés során több helyre juttasson el szállítmányt. Mivel egyre nagyobb a bizalom az újfajta megoldás iránt, a tengerészgyalogságnál már új technikákkal is kísérleteznek. Májusban került sor az elsõ "lebegõ üzemmódú rakodásra", amikor is a rakományt úgy helyezték a szállítóhorogra, hogy közben a K-MAX mozgásban volt a levegõben. Ez komoly idõmegtakarítással járhat ahhoz képest, mint ha le kellene szállnia a rakományért.
Kiiktatható az "emberi tényezõ"
Bár a K-MAX végsebessége mindössze 100 csomó körüli (kb. 180 km/h), de a pilóta nélküli légi jármû összes elõnyét élvezi: sohasem fárad el, nem lesz beteg, és nem megy szabadságra.
A helikopter-pilóták ugyanis szûkös erõforrásnak minõsülnek, mivel éveket vesz igénybe a kiképzésük. Terry Fogarty szerint, aki a Kamannél a pilóta nélküli rendszerek felelõse, az egyfõs személyzettel ellátott K-MAX-ekkel napi 12 órán át lehet repülni, de a pilótáknak váltaniuk kell egymást. Ezzel szemben a pilóta nélküli K-MAX-ek a nap nagy részében a levegõben tartózkodhatnak. Továbbá olyan helyzetekben, amikor a pilótát a rossz látási viszonyok akadályozzák a földet érésben - mondjuk, egy porfelhõ miatt - a drónváltozat folyamatos haladásra képes.
A K-MAX mellett más, automata helikopterrendszerek kidolgozása is folyamatban van. Az egyik ilyen, a HERMES (Helicopter Remote Manipulation of External Slingloads) gyártója az amerikai fegyveres erõk egyik cége, az Advanced Optical Systems.
Pilóta nélküli helikopterük érzékelõk segítségével talál rá a rakományra, és automatikusan képes felvenni a földrõl - anélkül, hogy bárki is segítené ebben a tevékenységben.
Biztonságos földet érés
Az épületek, fák és elektromos vezetékek veszélyt jelenthetnek a rakodási övezetben. Az amerikai haditengerészet Autonomous Aerial Cargo/Utility System (AACUS) rendszere viszont ezeknek a problémáknak a felmérésével kezdi a munkát, mielõtt kiválasztja a megfelelõ leszállóhelyet. Ezt követõen a rendszer megszerkeszti azt a biztonságos megközelítési útvonalat, amelyen át a földi vezérlés segítsége nélkül leszállhat a helikopter.
Megfelelõ repülési körülmények között mindez elegendõ, de a cél az, hogy el tudja végezni a feladatot meredek, egyenetlen terepen, nagy szélben is, jóllehet az AACUS-szal felszerelt helikopter képes kommunikálni a földön tartózkodó emberekkel, hogy megtudja, hol van az alkalmas leszállóhely. Nemcsak üzemanyag, lõszer vagy egyéb felszerelések szállítását végezheti, de kimenekítési feladatokra is alkalmas. (Bár megfogalmazódnak aggályok azzal kapcsolatban, hogy végezheti-e egy robothelikopter a sebesültek szállítását anélkül, hogy megfelelõ egészségügyi személyzet lenne a fedélzeten.)
Ha a K-MAX-ek továbbra is sikeresnek bizonyulnak, a következõ lépés az lehet, hogy még drónhelikopter áll hadrendbe a tengerészgyalogságnál. És persze a dolog a hadsereget is érdekelné, utána meg jönne a kereskedelmi célú alkalmazás. Mindazonáltal ahhoz, hogy a pilóta nélküli drónok, robokopterek polgári felhasználására is sor kerülhessen, változniuk kell a légtér használatát szabályozó rendeleteknek is, különösen azokon a területeken, ahol más légi jármûvek is közlekednek.
A repülésügyi hatóságok már most foglalkoznak a kérdéssel, de szeretnék látni a fejlõdés irányát az automatikus biztonsági rendszerek területén.
A vakcinától a gyorsétteremig
Egy amerikai start-up cég, a Matternet egy kisméretû pilóta nélküli elektromos helikopter kifejlesztésén dolgozik, amely a maga 2 kilogrammos hasznos tehernyi kapacitásával gyógyszereket, vakcinákat és vérmintákat szállítana távoli helyekre. A felhasználó elhelyezné a küldeményt a raktérben, megnyomna egy gombot a helikopteren, hogy szálljon fel és teljesítse a szállítási feladatot.
Andreas Raptopoulos, a Matternet ügyvezetõ társalapítója elmondta: a cég reméli, hogy még az idén lefolytathatják a megvalósíthatósági vizsgálatokat a Dominikai Köztársaságban.
Nagyobb elektromos helikoptereket is gazdaságos lehet átalakítani pilóta nélkülivé. Egy német cég, az E-Volo a közelmúltban nyerte el innovációjával a Lindbergh-díjat, repülõalkalmatosságuk Volocopter névre hallgat. A maga 16 rotorjával úgy néz ki, mintha egy gyerekek számára készült számítógépes repülõjáték felnagyított változata lenne - viszont elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy felnõtt.
Megfelelõ szoftverrel ellátva a személyzet nélküli Volocopterek az áruszállítás területén jelenthetnek alternatívát, hiszen képesek kikerülni a zsúfolt utakat. Egy website a közelmúltban fel is ajánlotta, hogy miniatûr robothelikopterekkel szállítja a címre a megrendelt tacost. És bár ez most még csak tréfa, de egy nap a gyorsételek kiszállításánál valódi megoldás lehet a robotjármûvek alkalmazása...
(MTI-Press)
Hazánk kutatóintézetei is foglalkoznak katonai célú drónok fejlesztésével:
Link
Link
Link
A támadó célú pilóta nélküli repülõgépekkel - mint amilyen a Predator és a Reaper - végrehajtott támadások már megszokott részei a modern hadviselésnek. De egyetlen hadsereg sem masírozhat üres hassal - és bármelyik ütközetet ugyanúgy el lehet veszíteni az ellátás hiányosságai miatt, mint ahogyan az elégtelen tûzerõ okán.
Mindez, kombinálva a gazdag országoknak a háborús veszteségek iránti növekvõ finnyásságával, odáig vezetett, hogy megjelent egy új típusú drón: az utánpótlás-szállításba pilóta nélküli helikopterek is bekapcsolódnak. És mint a hadsereg által bevezetett legfejlettebb technológiák általában, elõbb-utóbb ezek a repülõ robotok is megtalálják a maguk szerepét a polgári használatban.
Tavaly december óta már két kísérleti célú pilóta nélküli helikopter hajt végre küldetéseket: élelmiszert szállít az amerikai tengerészgyalogság afganisztáni elõretolt állásaiba. A program annyira sikeresnek bizonyult - idézi fel a The Economist címû brit hírmagazin -, hogy két alkalommal is, egészen 2013 szeptemberéig meghosszabbították az idõtartamát.
Ezek a speciális helikopterek egy amerikai repülõgépgyártó cég, a Kaman K-MAX-einek módosított változatai. Számos katonai és polgári feladatot is képesek elvégezni, legyen az fakitermelés, távvezeték-építés vagy éppen függesztett légi teherszállítás.
Furcsa madár
A K-MAX-ek "synchropter"-ek, ami azt jelenti, hogy a kér rotorkör szöget zár be, és metszik egymást, mozgásuk azonban szinkronizálva van, és ezáltal a rotorok nem érnek össze. Farokrotorra nincs szükség, mert az ellentétesen forgó rotorok kiegyenlítik egymás nyomatékát.
A pilóta nélküli repülést lehetõvé tevõ átalakítást egy, a Kaman és a Lockheed Martin által alapított közös vállalatnál végezték el. Idén augusztusra a két K-MAX "robokopter" összesen 485 bevetésen vett részt, több mint 900 tonna árut juttatva célba.
A pilóta nélküli változat azért épült a K-MAX alapjaira, mert az akár a saját tömegét meghaladó, 2 700 kilogrammnyi terhet is képes szállítani. Ellentétben a legtöbb merevszárnyú drónnal, amelyek repülését a földi pilóták vezérlik távolból, programozott pályáján a módosított K-MAX önálló repülésre képes, GPS-szel navigál az útvonal meghatározott pontjai között (igaz, távirányítással is mûködtethetõ).
A környezeti jellemzõk tudatosítása érdekében a légi jármû számos érzékelõvel van felszerelve, ezek elég pontos információt szolgáltatnak ahhoz, hogy akár teljes sötétségben is sor kerülhessen a rakodásra. Az amerikai hadsereg élénken érdeklõdik olyan kifinomult kamerák alkalmazása iránt is, amelyek segítik a földet érést, és képesek érzékelni a lehetséges veszélyeket. A kameráknak polgári célú bevetéseknél kulcsszerep jut, például a tûzoltási vagy a keresési és mentési feladatoknál.
Kamera és páncélzat - a szállítási kapacitás rovására
A hadseregnél úgy vélik, hogy valamiféle önvédelmi fegyverzettel is fel kellene szerelni a jármûveket - a kamerákat célzásra használva. Jelenleg a K-MAX-eken nincs semmiféle védelmi rendszer, de a Lockheed Martin azt állítja, hogy könnyen fel lehet vértezni õket páncélzattal, géppuskatartókkal vagy éppen olyan fáklyákkal, amelyeket azért lõnének ki, hogy félrevezessék a földrõl indított rakétákat. Mindez ugyanakkor csak a szállítási kapacitás rovására valósítható meg.
A pilóta nélküli K-MAX egy külsõ, 25 méter hosszú kábelre függesztve szállítja rakományát. A helikopterek önálló repülését az elõretolt bázisig folyamatosan monitorozzák, ott pedig a földi személyzet veszi át a vezérlést, egy hordozható eszköz segítségével irányítva a rakomány leengedését. Ugyanakkor a helikopter emberi beavatkozás nélkül is képes a megadott koordináták szerinti helyre juttatni a rakományt. A Lockheed Martin üzletfejlesztési igazgatója, Jim Naylor a folyóiratnak elmondta, hogy a célkörnyezetben elhelyezett rádiójeladókkal tesztelték a jármû rakománylerakási precizitását. A K-MAX a teszt alkalmával három méteren belüli pontossággal teljesítette a feladatot.
A K-MAX-en négy szállítóhorog van, így képes arra, hogy egy küldetés során több helyre juttasson el szállítmányt. Mivel egyre nagyobb a bizalom az újfajta megoldás iránt, a tengerészgyalogságnál már új technikákkal is kísérleteznek. Májusban került sor az elsõ "lebegõ üzemmódú rakodásra", amikor is a rakományt úgy helyezték a szállítóhorogra, hogy közben a K-MAX mozgásban volt a levegõben. Ez komoly idõmegtakarítással járhat ahhoz képest, mint ha le kellene szállnia a rakományért.
Kiiktatható az "emberi tényezõ"
Bár a K-MAX végsebessége mindössze 100 csomó körüli (kb. 180 km/h), de a pilóta nélküli légi jármû összes elõnyét élvezi: sohasem fárad el, nem lesz beteg, és nem megy szabadságra.
A helikopter-pilóták ugyanis szûkös erõforrásnak minõsülnek, mivel éveket vesz igénybe a kiképzésük. Terry Fogarty szerint, aki a Kamannél a pilóta nélküli rendszerek felelõse, az egyfõs személyzettel ellátott K-MAX-ekkel napi 12 órán át lehet repülni, de a pilótáknak váltaniuk kell egymást. Ezzel szemben a pilóta nélküli K-MAX-ek a nap nagy részében a levegõben tartózkodhatnak. Továbbá olyan helyzetekben, amikor a pilótát a rossz látási viszonyok akadályozzák a földet érésben - mondjuk, egy porfelhõ miatt - a drónváltozat folyamatos haladásra képes.
A K-MAX mellett más, automata helikopterrendszerek kidolgozása is folyamatban van. Az egyik ilyen, a HERMES (Helicopter Remote Manipulation of External Slingloads) gyártója az amerikai fegyveres erõk egyik cége, az Advanced Optical Systems.
Pilóta nélküli helikopterük érzékelõk segítségével talál rá a rakományra, és automatikusan képes felvenni a földrõl - anélkül, hogy bárki is segítené ebben a tevékenységben.
Biztonságos földet érés
Az épületek, fák és elektromos vezetékek veszélyt jelenthetnek a rakodási övezetben. Az amerikai haditengerészet Autonomous Aerial Cargo/Utility System (AACUS) rendszere viszont ezeknek a problémáknak a felmérésével kezdi a munkát, mielõtt kiválasztja a megfelelõ leszállóhelyet. Ezt követõen a rendszer megszerkeszti azt a biztonságos megközelítési útvonalat, amelyen át a földi vezérlés segítsége nélkül leszállhat a helikopter.
Megfelelõ repülési körülmények között mindez elegendõ, de a cél az, hogy el tudja végezni a feladatot meredek, egyenetlen terepen, nagy szélben is, jóllehet az AACUS-szal felszerelt helikopter képes kommunikálni a földön tartózkodó emberekkel, hogy megtudja, hol van az alkalmas leszállóhely. Nemcsak üzemanyag, lõszer vagy egyéb felszerelések szállítását végezheti, de kimenekítési feladatokra is alkalmas. (Bár megfogalmazódnak aggályok azzal kapcsolatban, hogy végezheti-e egy robothelikopter a sebesültek szállítását anélkül, hogy megfelelõ egészségügyi személyzet lenne a fedélzeten.)
Ha a K-MAX-ek továbbra is sikeresnek bizonyulnak, a következõ lépés az lehet, hogy még drónhelikopter áll hadrendbe a tengerészgyalogságnál. És persze a dolog a hadsereget is érdekelné, utána meg jönne a kereskedelmi célú alkalmazás. Mindazonáltal ahhoz, hogy a pilóta nélküli drónok, robokopterek polgári felhasználására is sor kerülhessen, változniuk kell a légtér használatát szabályozó rendeleteknek is, különösen azokon a területeken, ahol más légi jármûvek is közlekednek.
A repülésügyi hatóságok már most foglalkoznak a kérdéssel, de szeretnék látni a fejlõdés irányát az automatikus biztonsági rendszerek területén.
A vakcinától a gyorsétteremig
Egy amerikai start-up cég, a Matternet egy kisméretû pilóta nélküli elektromos helikopter kifejlesztésén dolgozik, amely a maga 2 kilogrammos hasznos tehernyi kapacitásával gyógyszereket, vakcinákat és vérmintákat szállítana távoli helyekre. A felhasználó elhelyezné a küldeményt a raktérben, megnyomna egy gombot a helikopteren, hogy szálljon fel és teljesítse a szállítási feladatot.
Andreas Raptopoulos, a Matternet ügyvezetõ társalapítója elmondta: a cég reméli, hogy még az idén lefolytathatják a megvalósíthatósági vizsgálatokat a Dominikai Köztársaságban.
Nagyobb elektromos helikoptereket is gazdaságos lehet átalakítani pilóta nélkülivé. Egy német cég, az E-Volo a közelmúltban nyerte el innovációjával a Lindbergh-díjat, repülõalkalmatosságuk Volocopter névre hallgat. A maga 16 rotorjával úgy néz ki, mintha egy gyerekek számára készült számítógépes repülõjáték felnagyított változata lenne - viszont elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy felnõtt.
Megfelelõ szoftverrel ellátva a személyzet nélküli Volocopterek az áruszállítás területén jelenthetnek alternatívát, hiszen képesek kikerülni a zsúfolt utakat. Egy website a közelmúltban fel is ajánlotta, hogy miniatûr robothelikopterekkel szállítja a címre a megrendelt tacost. És bár ez most még csak tréfa, de egy nap a gyorsételek kiszállításánál valódi megoldás lehet a robotjármûvek alkalmazása...
(MTI-Press)
Hazánk kutatóintézetei is foglalkoznak katonai célú drónok fejlesztésével:
Link
Link
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2012. November 01. 08:11:06
#2 |
monguzking
- 2012. November 01. 08:56:00
#3 |
hamu
- 2012. November 01. 09:35:53
#4 |
Vizilo
- 2012. November 01. 10:30:24
#5 |
lalapapa
- 2012. November 01. 12:37:51
#6 |
hamu
- 2012. November 01. 13:38:58
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.