Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Porszemek a Kínai KP gépezetében
Teljes tisztújításra készül Kína. November 8-tól kezdõdik, s várhatóan bõ egy hétig tart a kommunista párt kongresszusa, melyen leköszön a pártfõtitkári posztról Hu Csin-tao.
Utóda Hszi Csin-ping lesz, aki jövõre az államfõi székbe is beülhet. A kongresszust ádáz hatalmi harc elõzte meg. Igencsak megzavarta a New York Times a kínai kommunista párt november 8-án kezdõdõ tisztújító kongresszusának elõkészületeit. A lap világraszóló cikket közölt arról, hogyan gyarapította vagyonát az egyébként leköszönõ miniszterelnök, Ven Csia-pao, aki nem a saját, hanem családja zsebét tömködte meg nem kis, 2,7 milliárd euróra becsült vagyonnal. A NYT hatalmas ábrákkal mutatta be, hogyan is épül fel a családi vállalkozás. Valóban elképesztõ, micsoda konglomerátumot hozott létre. Még 90 éves édesanyja is tehetõsnek mondhatja magát azzal, hogy jelentõs részvénycsomagot mondhat magáénak a Ping An nevû biztosítótársaságnál. Ennek értéke az NYT szerint 2007-ben elérte a 93 millió eurót. Mindez azért is sajátos, mert Ven egy tavaly elmondott beszédében azt állította, nagyon szegény volt a családja. Édesanyja egyszerû tanárként kereste a mindennapi betevõt, apját pedig Mao Ce-tung rezsimje arra kényszerítette, hogy malacokat tenyésszen.
HIRDETÉS
Már édesanyja milliói is figyelmet keltenek, ez azonban csak egy állítás a sok közül. Jelentõs vagyont mondhat magáénak felesége, fia és még számos hozzátartozója. Az egész ügy azért igen kellemetlen, mert Kínában mind elégedetlenebb a lakosság azzal, ahogy a hatalmi elit elosztja a vagyont: a kommunista párt vezetése és tagjai óriási elõnyöket élveznek, hatalmas vagyonra tesznek szert, míg a közel másfélmilliárdos lakosság nagy része nehéz körülmények között él. Hogy mennyire kényes pontra mutatott rá az amerikai lap, igazolja: szinte percekkel a cikk interneten való megjelenése után életbe lépett a nagy kínai tûzfal, s elérhetetlenné tették az ügyrõl szóló cikkeket. Pekingnek ebben már komoly gyakorlata van. Nem sokkal korábban a Bloomberg közölt hasonló leleplezõ cikket. Az amerikai üzleti lap Hszi Csin-ping következõ elnök ügyeit vette górcsõ alá. A leendõ államfõ visszafogottnak, szerénynek állítja be magát. 2007-ben, amikor Sanghaj pártvezetõjévé választották meg, nem volt hajlandó az elõkelõ francia negyedbe költözni, ehelyett egy kevéssé feltûnõ lakást választott magának. Nem különvonattal utazott a tartományon belül, hanem szerény autóval. A Bloomberg azonban kiderítette, Hszi lánytestvére és sógora is több százmillió eurós vagyonnal rendelkezik. A jelentés közzététele után természetesen Kína azonnal levette az errõl szóló híreket.
A pekingi vezetés újra és újra korrupció gyanújába keveredik, miközben éppen azt próbálja meg elhitetni az emberekkel, milyen szigorúan és hatékonyan lép fel a korrupt pártkáderek ellen. Csakhogy hiába lép mûködésbe a kínos pillanatokban a nagy kínai tûzfal, az internet világában nehéz megakadályozni a hírek továbbterjedését. Kivált abban az országban, ahol becslések szerint 700 millióra tehetõ a világhálót rendszeresen használók aránya. Gyakorlott, rafinált netezõkrõl van szó, akiknek megvannak a módszereik arra, hogyan lehet kijátszani a rendszert. Például a fórumokon, blogokon, közösségi hálózatokon Wen nevét nem írják le, hanem a miniszterelnököt "hercegként" emlegetik. A pekingi vezetés ezért nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna. Azóta szinte naponta jelennek meg hivatalos cáfolatok. Ven ügyvédje jogi lépéseket helyezett kilátásba, s azt közölte, a miniszterelnök édesanyjának a törvényesen megszerzett bérén és nyugdíján kívül semmi egyéb bevétele sem volt, a kormányfõ pedig "sosem játszott szerepet rokonai üzleti tevékenységeiben". A NYT egyébként a cikkben rámutatott, nincs semmiféle bizonyítéka sem arra, hogy Ven Csia-pao törvénybe ütközõt cselekedett volna. S a lap egy 2010-es, a Wikileaks által közölt dokumentumot idézett, amely szerint egy magas rangú politikus, valószínûleg Ven, megrökönyödéssel szemléli családjának üzleti tevékenységeit.
Bármi legyen is az igazság, szakértõk szerint nem lehet véletlen, hogy éppen most, röviddel a tisztújítás elõtt közölték a cikket. A legfõbb kérdés az, ki áll a kiszivárogtatások mögött? Az amerikai lap annyira részletesen térképezte fel a kínai miniszterelnök családi viszonyait, hogy sokak szerint az információkhoz csak belsõ pekingi források révén juthattak. Ven közismerten a párt reformvonalához, a leghaladóbb szellemiségû pártvezetõk közé tartozik. Olyannyira, hogy állítólag szorgalmazza a Tienanmen téren 1989-ben történt események újraértékelését is, amikor több ezer a demokráciáért tüntetõ diákot öltek meg a kormányerõk.Egy Amerikában élõ kínaiak által üzemeltetett honlap szerint összefüggés van a cikk és a kínai konzervatív kommunisták vezéralakjának számított Po Hszi-laj elleni eljárás között. A volt csungkingi pártvezetõ mentelmi jogát nemrégiben függesztette fel a pekingi törvényhozás. Így eljárás indulhat ellene hatalommal való visszaélés és korrupció vádjával. A kínai pártkongresszuson a párt vezetõ személyiségei büszkén mondogathatták volna: lám, mindenki bajba kerülhet, ha korrupt, legyen bármilyen pozícióban is. Ám a Ven családja elleni támadások elveszik ennek az élét. Po Hszi-laj ügye igen szövevényes.
A botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy felesége megöletett egy brit üzletembert, Neil Heywoodot. Az asszonyt azóta elítélték, ám elkerülte az ilyenkor szinte menetrendszerûen kirótt halálbüntetést. Ezután Po ellen indult nyomozás. Csungking pártvezetõjeként mindent megengedhetett magának, amolyan kiskirályként uralta a népes tartományt. Csakhogy távolról sem õ az egyetlen kínai politikus, aki gyanús módon gazdagodott meg. Po Hszi-lajt elvileg akár halálbüntetéssel is sújthatják. Nos, a Boxun címû honlap szerint a kommunista párt balszárnya, Po Hszi-laj hívei irányíthatták a háttérbõl a miniszterelnökkel szembeni támadásokat, s a cikk a hatalmi harc része. Mint a honlap írta, a cikk az írás erõk összehangolt támadásának tekinthetõ. A New York Times azonban visszautasította ezt a teóriát. A lapvezetés azt közölte, hosszas, egy éve tartó oknyomozó munka elõzte meg a közlést. A lap egyik munkatársa betekintést nyert a megfelelõ aktákba, amelyeket törvényesen, pénz ellenében kapott meg az illetékes hatóságoktól. A lap azt is állította, hogy elõzõleg már értesült a pekingi vezetés a cikk közlésérõl. Ez pedig lehetõséget adott a miniszterelnök számára, hogy felkészüljön a válaszra.
Felmerül a kérdés, miért éppen Ven Csia-paót támadták? Elvégre olyan politikusról van szó, aki a jövõben már nem játszik különösebb szerepet a pártvezetésben. A kongresszuson kiesik a Politikai Bizottságból, jövõ márciusban pedig a kormányfõi pozíciót is átadja kijelölt utódjának, Li Ko-csiangnak. Feltételezések szerint a valódi célpont nem is õ, hanem Hu Csin-tao leköszönõ pártfõtitkár és köre lehet. Hu a kongresszuson Hszi Csin-pingnek adja át a pártfõtitkári posztot, ami azt jelenti, hogy Ven ügyében már Hszi indíthatna vizsgálatot. S így óhatatlanul is a gyanú árnyéka vetülne Hu Csin-taóra is. Persze még a jövõ zenéje, hogy lesz-e bármi következménye a leköszönõ miniszterelnök botrányának. A Bloomberg cikkébõl kiindulva okkal-joggal feltételezhetjük: erre nem sok az esély, hiszen Hszi Csin-pingnek is van takargatnivalója, már ami családja vagyonosodását illeti.
Tisztújítás tíz évente
Túlzás lenne azt mondani, hogy Kínában gyakorta cserélnék a pártvezetõket. A folytonosságot nagy értéknek tartják. A pártvezetés alapelve, a kapitalizmust központilag kell irányítani, nem párosulhat túlzott politikai nyitással. Ezért tíz évente tartanak tisztújítást, amikor lecserélik az idõsebb kádereket. A november 8-án kezdõdõ 18. pártkongresszuson a 83 millió párttagot képviselõ mintegy 2200 küldött megválasztja a Központi Bizottság 200 rendes tagját és 170 helyettesüket. Az új testület november 15-én tartja elsõ plénumát, majd megválasztja a pártvezetés egyik legfontosabb szervét, a Politikai Bizottság 25 tagját. A Politikai Bizottság tagjai minden kérdésben igyekeznek konszenzusra jutni, bárki élhet vétójogával. A cél azonban mindig az, hogy a határozatot közösen, mindenki egyetértésével hozzák meg. A legfelsõbb vezetés a kilenctagú Állandó Bizottság.A kongresszuson Hszi Csin-pinget nevezik ki új pártfõtitkárnak. Apja Mao Ce-tung harcostársa volt. Az ötvenes években a kommunista párt propagandaosztályát vezette. Késõbb lefokozták arra hivatkozva, nem elég lojális a vezetéshez. A kulturális forradalom idején bebörtönözték.
Hszi már tinédzserként kérvények sorát írta, hogy a párt tagja lehessen, mígnem a tízedik beadványát már elfogadták. Felismerte ugyanis: csak akkor lépdelhet felfelé a társadalmi ranglétrán, ha a kommunista államgépezet tagjává válik. 22 éves korától a pekingi egyetemen vegyészetet, jogot és marxizmust tanult. Diplomát szerzett, majd a hadsereg vezetéséhez került. Hszit 2002-ben, 49 évesen nevezték ki Csöcsiang tartomány pártvezetõjének. 2007-ben pedig bekerült az Állandó Bizottságba. Ekkor már sokan mondogatták, meg sem áll az elnöki székig. A hatalomátvétel azonban nem olyan egyszerû Kínában, különbözõ fokozatai vannak. Most még "csak" pártfõtitkárnak teszik meg, jövõ márciusban ülhet az államfõi székbe, Hu Csin-tao ekkor köszön le véglegesen a hatalomból. Igaz, még ez sem teljesen biztos. Nem világos ugyanis, hogy Hszi Csin-pinget mikor teszik meg a Központi Katonai Bizottság vezetõjének. Egyes hírek szerint Hu még két-három évig szívesen maradna a hadsereg élén, ám Hszit jobban elismerik a hadseregben, több katonai vezetõvel is jó viszonyt ápol.
Szociális robbanás fenyeget
Amikor 2002-ben Hu Csin-taót nevezték ki pártfõtitkárnak, majd 2003 márciusában elnöknek, sokan a párt megújítását, a korrupciótól való megszabadítását várták tõle. Ma azonban egyre több szakértõ beszél a Hu és Ven által képviselt "elvesztegetett tíz évrõl". Kína 1978-ban nyitott a világ felé, s az új gazdaságpolitika nyomán három évtizeden át tíz százalék körüli volt a gazdasági növekedés. Ez azonban az utóbbi két évben lelassult. Persze a világ államainak nagy része komoly irigykedéssel szemléli az így is hét százalékos GDP-gyarapodást. Szakértõk azonban rámutatnak, komoly strukturális változtatásokra lenne szükség, hogy fennmaradjon ez a növekedés. Ha nem születik meg hamar a döntés a reformokról, akkor akár szociális robbanás is fenyegetheti az országot. A gond az, hogy a pártfõtitkár egymaga nem dönthet. S a pártvezetésben több olyan személy lehet, akik nem érdekeltek a reformok megvalósításában.
Sokan kíváncsian várják, milyen politikát képvisel majd az új vezetés Tibettel kapcsolatban. Várható-e valamiféle elmozdulás a jelenlegi politikától. Hszi felesége buddhista, ami elvileg fordulatot is elõrevetíthet. Ám ismét fontos hangsúlyozni: az elnök-pártfõtitkár keze meg van kötve, s nemcsak a párttársak, a hadsereg részérõl is. Így aligha képzelhetõ gyökeres változás akár Tibet, akár az emberi jogok kapcsán. A demokráciát illetõen a kínai vezetõk többször hangoztatták, egy majdnem másfélmilliárdos államot nem lehet hatékonyan irányítani, ha gyakran cserélõdnek irányítóik. A demokrácia káoszt hoz - állítják. Ugyanakkor a Pew Research Center idén készült felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele úgy nyilatkozott: vonzónak tartja a demokrácia amerikai modelljét.
Hová tûnt a leendõ vezetõ?
Máig nem kapott választ arra a kínai társadalom, hová tûnt õsszel Hszi Csin-ping. Szeptember elseje után két hétig nem lehetett hallani róla, még Hillary Clintonnal tervezett találkozóját is lemondta. De a tervekkel ellentétben nem tárgyalt a szingapúri és a dán miniszterelnökkel sem. Peking semmiféle magyarázatot sem adott, így számos legenda keringett a neten. Több médium vette át azt az állítást, amely szerint infarktusa volt. Más hírforrások szerint nagyon fájt a háta. Egy hongkongi emberi jogi szervezet pedig úgy értesült, rák támadta meg a máját. A rejtély tehát nem oldódott meg. Hszi aztán szeptember közepén váratlanul felbukkant. S nem látszott rajta, hogy komoly betegség gyötörné. Mindenesetre az eset mutatta: Kína képtelen megfelelõen kezelni ezeket a helyzeteket.
Link
Utóda Hszi Csin-ping lesz, aki jövõre az államfõi székbe is beülhet. A kongresszust ádáz hatalmi harc elõzte meg. Igencsak megzavarta a New York Times a kínai kommunista párt november 8-án kezdõdõ tisztújító kongresszusának elõkészületeit. A lap világraszóló cikket közölt arról, hogyan gyarapította vagyonát az egyébként leköszönõ miniszterelnök, Ven Csia-pao, aki nem a saját, hanem családja zsebét tömködte meg nem kis, 2,7 milliárd euróra becsült vagyonnal. A NYT hatalmas ábrákkal mutatta be, hogyan is épül fel a családi vállalkozás. Valóban elképesztõ, micsoda konglomerátumot hozott létre. Még 90 éves édesanyja is tehetõsnek mondhatja magát azzal, hogy jelentõs részvénycsomagot mondhat magáénak a Ping An nevû biztosítótársaságnál. Ennek értéke az NYT szerint 2007-ben elérte a 93 millió eurót. Mindez azért is sajátos, mert Ven egy tavaly elmondott beszédében azt állította, nagyon szegény volt a családja. Édesanyja egyszerû tanárként kereste a mindennapi betevõt, apját pedig Mao Ce-tung rezsimje arra kényszerítette, hogy malacokat tenyésszen.
HIRDETÉS
Már édesanyja milliói is figyelmet keltenek, ez azonban csak egy állítás a sok közül. Jelentõs vagyont mondhat magáénak felesége, fia és még számos hozzátartozója. Az egész ügy azért igen kellemetlen, mert Kínában mind elégedetlenebb a lakosság azzal, ahogy a hatalmi elit elosztja a vagyont: a kommunista párt vezetése és tagjai óriási elõnyöket élveznek, hatalmas vagyonra tesznek szert, míg a közel másfélmilliárdos lakosság nagy része nehéz körülmények között él. Hogy mennyire kényes pontra mutatott rá az amerikai lap, igazolja: szinte percekkel a cikk interneten való megjelenése után életbe lépett a nagy kínai tûzfal, s elérhetetlenné tették az ügyrõl szóló cikkeket. Pekingnek ebben már komoly gyakorlata van. Nem sokkal korábban a Bloomberg közölt hasonló leleplezõ cikket. Az amerikai üzleti lap Hszi Csin-ping következõ elnök ügyeit vette górcsõ alá. A leendõ államfõ visszafogottnak, szerénynek állítja be magát. 2007-ben, amikor Sanghaj pártvezetõjévé választották meg, nem volt hajlandó az elõkelõ francia negyedbe költözni, ehelyett egy kevéssé feltûnõ lakást választott magának. Nem különvonattal utazott a tartományon belül, hanem szerény autóval. A Bloomberg azonban kiderítette, Hszi lánytestvére és sógora is több százmillió eurós vagyonnal rendelkezik. A jelentés közzététele után természetesen Kína azonnal levette az errõl szóló híreket.
A pekingi vezetés újra és újra korrupció gyanújába keveredik, miközben éppen azt próbálja meg elhitetni az emberekkel, milyen szigorúan és hatékonyan lép fel a korrupt pártkáderek ellen. Csakhogy hiába lép mûködésbe a kínos pillanatokban a nagy kínai tûzfal, az internet világában nehéz megakadályozni a hírek továbbterjedését. Kivált abban az országban, ahol becslések szerint 700 millióra tehetõ a világhálót rendszeresen használók aránya. Gyakorlott, rafinált netezõkrõl van szó, akiknek megvannak a módszereik arra, hogyan lehet kijátszani a rendszert. Például a fórumokon, blogokon, közösségi hálózatokon Wen nevét nem írják le, hanem a miniszterelnököt "hercegként" emlegetik. A pekingi vezetés ezért nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna. Azóta szinte naponta jelennek meg hivatalos cáfolatok. Ven ügyvédje jogi lépéseket helyezett kilátásba, s azt közölte, a miniszterelnök édesanyjának a törvényesen megszerzett bérén és nyugdíján kívül semmi egyéb bevétele sem volt, a kormányfõ pedig "sosem játszott szerepet rokonai üzleti tevékenységeiben". A NYT egyébként a cikkben rámutatott, nincs semmiféle bizonyítéka sem arra, hogy Ven Csia-pao törvénybe ütközõt cselekedett volna. S a lap egy 2010-es, a Wikileaks által közölt dokumentumot idézett, amely szerint egy magas rangú politikus, valószínûleg Ven, megrökönyödéssel szemléli családjának üzleti tevékenységeit.
Bármi legyen is az igazság, szakértõk szerint nem lehet véletlen, hogy éppen most, röviddel a tisztújítás elõtt közölték a cikket. A legfõbb kérdés az, ki áll a kiszivárogtatások mögött? Az amerikai lap annyira részletesen térképezte fel a kínai miniszterelnök családi viszonyait, hogy sokak szerint az információkhoz csak belsõ pekingi források révén juthattak. Ven közismerten a párt reformvonalához, a leghaladóbb szellemiségû pártvezetõk közé tartozik. Olyannyira, hogy állítólag szorgalmazza a Tienanmen téren 1989-ben történt események újraértékelését is, amikor több ezer a demokráciáért tüntetõ diákot öltek meg a kormányerõk.Egy Amerikában élõ kínaiak által üzemeltetett honlap szerint összefüggés van a cikk és a kínai konzervatív kommunisták vezéralakjának számított Po Hszi-laj elleni eljárás között. A volt csungkingi pártvezetõ mentelmi jogát nemrégiben függesztette fel a pekingi törvényhozás. Így eljárás indulhat ellene hatalommal való visszaélés és korrupció vádjával. A kínai pártkongresszuson a párt vezetõ személyiségei büszkén mondogathatták volna: lám, mindenki bajba kerülhet, ha korrupt, legyen bármilyen pozícióban is. Ám a Ven családja elleni támadások elveszik ennek az élét. Po Hszi-laj ügye igen szövevényes.
A botrány akkor tört ki, amikor kiderült, hogy felesége megöletett egy brit üzletembert, Neil Heywoodot. Az asszonyt azóta elítélték, ám elkerülte az ilyenkor szinte menetrendszerûen kirótt halálbüntetést. Ezután Po ellen indult nyomozás. Csungking pártvezetõjeként mindent megengedhetett magának, amolyan kiskirályként uralta a népes tartományt. Csakhogy távolról sem õ az egyetlen kínai politikus, aki gyanús módon gazdagodott meg. Po Hszi-lajt elvileg akár halálbüntetéssel is sújthatják. Nos, a Boxun címû honlap szerint a kommunista párt balszárnya, Po Hszi-laj hívei irányíthatták a háttérbõl a miniszterelnökkel szembeni támadásokat, s a cikk a hatalmi harc része. Mint a honlap írta, a cikk az írás erõk összehangolt támadásának tekinthetõ. A New York Times azonban visszautasította ezt a teóriát. A lapvezetés azt közölte, hosszas, egy éve tartó oknyomozó munka elõzte meg a közlést. A lap egyik munkatársa betekintést nyert a megfelelõ aktákba, amelyeket törvényesen, pénz ellenében kapott meg az illetékes hatóságoktól. A lap azt is állította, hogy elõzõleg már értesült a pekingi vezetés a cikk közlésérõl. Ez pedig lehetõséget adott a miniszterelnök számára, hogy felkészüljön a válaszra.
Felmerül a kérdés, miért éppen Ven Csia-paót támadták? Elvégre olyan politikusról van szó, aki a jövõben már nem játszik különösebb szerepet a pártvezetésben. A kongresszuson kiesik a Politikai Bizottságból, jövõ márciusban pedig a kormányfõi pozíciót is átadja kijelölt utódjának, Li Ko-csiangnak. Feltételezések szerint a valódi célpont nem is õ, hanem Hu Csin-tao leköszönõ pártfõtitkár és köre lehet. Hu a kongresszuson Hszi Csin-pingnek adja át a pártfõtitkári posztot, ami azt jelenti, hogy Ven ügyében már Hszi indíthatna vizsgálatot. S így óhatatlanul is a gyanú árnyéka vetülne Hu Csin-taóra is. Persze még a jövõ zenéje, hogy lesz-e bármi következménye a leköszönõ miniszterelnök botrányának. A Bloomberg cikkébõl kiindulva okkal-joggal feltételezhetjük: erre nem sok az esély, hiszen Hszi Csin-pingnek is van takargatnivalója, már ami családja vagyonosodását illeti.
Tisztújítás tíz évente
Túlzás lenne azt mondani, hogy Kínában gyakorta cserélnék a pártvezetõket. A folytonosságot nagy értéknek tartják. A pártvezetés alapelve, a kapitalizmust központilag kell irányítani, nem párosulhat túlzott politikai nyitással. Ezért tíz évente tartanak tisztújítást, amikor lecserélik az idõsebb kádereket. A november 8-án kezdõdõ 18. pártkongresszuson a 83 millió párttagot képviselõ mintegy 2200 küldött megválasztja a Központi Bizottság 200 rendes tagját és 170 helyettesüket. Az új testület november 15-én tartja elsõ plénumát, majd megválasztja a pártvezetés egyik legfontosabb szervét, a Politikai Bizottság 25 tagját. A Politikai Bizottság tagjai minden kérdésben igyekeznek konszenzusra jutni, bárki élhet vétójogával. A cél azonban mindig az, hogy a határozatot közösen, mindenki egyetértésével hozzák meg. A legfelsõbb vezetés a kilenctagú Állandó Bizottság.A kongresszuson Hszi Csin-pinget nevezik ki új pártfõtitkárnak. Apja Mao Ce-tung harcostársa volt. Az ötvenes években a kommunista párt propagandaosztályát vezette. Késõbb lefokozták arra hivatkozva, nem elég lojális a vezetéshez. A kulturális forradalom idején bebörtönözték.
Hszi már tinédzserként kérvények sorát írta, hogy a párt tagja lehessen, mígnem a tízedik beadványát már elfogadták. Felismerte ugyanis: csak akkor lépdelhet felfelé a társadalmi ranglétrán, ha a kommunista államgépezet tagjává válik. 22 éves korától a pekingi egyetemen vegyészetet, jogot és marxizmust tanult. Diplomát szerzett, majd a hadsereg vezetéséhez került. Hszit 2002-ben, 49 évesen nevezték ki Csöcsiang tartomány pártvezetõjének. 2007-ben pedig bekerült az Állandó Bizottságba. Ekkor már sokan mondogatták, meg sem áll az elnöki székig. A hatalomátvétel azonban nem olyan egyszerû Kínában, különbözõ fokozatai vannak. Most még "csak" pártfõtitkárnak teszik meg, jövõ márciusban ülhet az államfõi székbe, Hu Csin-tao ekkor köszön le véglegesen a hatalomból. Igaz, még ez sem teljesen biztos. Nem világos ugyanis, hogy Hszi Csin-pinget mikor teszik meg a Központi Katonai Bizottság vezetõjének. Egyes hírek szerint Hu még két-három évig szívesen maradna a hadsereg élén, ám Hszit jobban elismerik a hadseregben, több katonai vezetõvel is jó viszonyt ápol.
Szociális robbanás fenyeget
Amikor 2002-ben Hu Csin-taót nevezték ki pártfõtitkárnak, majd 2003 márciusában elnöknek, sokan a párt megújítását, a korrupciótól való megszabadítását várták tõle. Ma azonban egyre több szakértõ beszél a Hu és Ven által képviselt "elvesztegetett tíz évrõl". Kína 1978-ban nyitott a világ felé, s az új gazdaságpolitika nyomán három évtizeden át tíz százalék körüli volt a gazdasági növekedés. Ez azonban az utóbbi két évben lelassult. Persze a világ államainak nagy része komoly irigykedéssel szemléli az így is hét százalékos GDP-gyarapodást. Szakértõk azonban rámutatnak, komoly strukturális változtatásokra lenne szükség, hogy fennmaradjon ez a növekedés. Ha nem születik meg hamar a döntés a reformokról, akkor akár szociális robbanás is fenyegetheti az országot. A gond az, hogy a pártfõtitkár egymaga nem dönthet. S a pártvezetésben több olyan személy lehet, akik nem érdekeltek a reformok megvalósításában.
Sokan kíváncsian várják, milyen politikát képvisel majd az új vezetés Tibettel kapcsolatban. Várható-e valamiféle elmozdulás a jelenlegi politikától. Hszi felesége buddhista, ami elvileg fordulatot is elõrevetíthet. Ám ismét fontos hangsúlyozni: az elnök-pártfõtitkár keze meg van kötve, s nemcsak a párttársak, a hadsereg részérõl is. Így aligha képzelhetõ gyökeres változás akár Tibet, akár az emberi jogok kapcsán. A demokráciát illetõen a kínai vezetõk többször hangoztatták, egy majdnem másfélmilliárdos államot nem lehet hatékonyan irányítani, ha gyakran cserélõdnek irányítóik. A demokrácia káoszt hoz - állítják. Ugyanakkor a Pew Research Center idén készült felmérése szerint a megkérdezettek több mint fele úgy nyilatkozott: vonzónak tartja a demokrácia amerikai modelljét.
Hová tûnt a leendõ vezetõ?
Máig nem kapott választ arra a kínai társadalom, hová tûnt õsszel Hszi Csin-ping. Szeptember elseje után két hétig nem lehetett hallani róla, még Hillary Clintonnal tervezett találkozóját is lemondta. De a tervekkel ellentétben nem tárgyalt a szingapúri és a dán miniszterelnökkel sem. Peking semmiféle magyarázatot sem adott, így számos legenda keringett a neten. Több médium vette át azt az állítást, amely szerint infarktusa volt. Más hírforrások szerint nagyon fájt a háta. Egy hongkongi emberi jogi szervezet pedig úgy értesült, rák támadta meg a máját. A rejtély tehát nem oldódott meg. Hszi aztán szeptember közepén váratlanul felbukkant. S nem látszott rajta, hogy komoly betegség gyötörné. Mindenesetre az eset mutatta: Kína képtelen megfelelõen kezelni ezeket a helyzeteket.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.