Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kedves Imre, kedves Kutatók!
elsõre itt egy cikk, ami arra utal, hogy 7O éve már tudunk a piramisokról, de mûködni - vonzani a gondolkodókat és érzõket mostanában kezdték...
Erdély tályain – Csicsal – Kárpát-medencei piramisépítõk nyomában?
SZERZÕ: TÓTHPÁL TAMÁS
Kolozsvár jelentõs helytörténeti anekdotakincse mellett nem elhanyagolható legendáriuma sem, melynek elemei az írott sajtóban, könyvekben is felbukkannak. Városunk lakói elõtt nem titok, hogy a Bácsi torokba néha földönkívüli látogatók érkeznek, a hely paranormális jelenségek tárháza, árnyék nélküli fényképekkel, kör alakúra kiégett területekkel és olyan helyekkel, amelyeket nem ver az esõ. Gyermekek titkos vágya felfedezõ utat tenni a templomokat összekötõ alagútrendszerben, egyesek azt is tudni vélik, hogy alagút köti össze a kolozsmonostori (Kálvária) templomot is a Szent Mihály-templommal. Néhány évtizede tudjuk, hogy a Tarnica tóban a Loch Ness-i szörnnyel rokonított halmonstrumok leledzenek. Idõnként a kincskeresõ láz is felbukkan, hallhatunk a Plecska-völgyi barátok, a Leányvár – ennek külön, oda zárt lányokról szóló legendája is van –, a Gáspár-havas, Sátorhegy kincseirõl. Az alábbi viszont kevésbé ismert.
Nagy port vert fel az utóbbi idõkben a Boszniában felfedezett piramisról szóló hír. Semmi új a nap alatt. Xántus János már az ötvenes évek derekán felvetette az írott történelem elõtti idõk grandiózus építményeinek lehetõségét Kolozsvár környékén is. Valószínûleg Várkonyi Nándor 1940-ben és, 42-ben megjelent – Erich von Däniken paleoasztronautikával foglalkozó nagy sikerû könyvét megelõzõ – mûvének hatására, vidékünkön is egy „látóhegy” hálózatot feltételez. Ihletének forrását, Várkonyit idézem én is, Xántus János nyomán, Tündérszép tájak címû könyvének Piramisépítõk nyomdokain írásából.
„Mintha óriások jártak volna valaha a földön. Egy megdöbbentõ méretû rejtélyes építõ erõ nyomait találtuk, s bennük a képzeletnek olyan szárnyalását, hogy a miénk már követni sem tudja útját. Mi volt, s hogyan mûködött az az erõ, amely pehelykönnyûséggel mozgatott meg ezer és ezer mázsás súlyokat, és mi volt az a cél, amelynek szolgálatában állott? Észak-Amerika szavannáin, Mexikó fennsíkjain, az Andok három- és négyezer méteres magasságában, a Matto Grosso járhatatlan vadonában, az Amazonasz dzsungeljében, az Orinoko torkolatánál, Izland, Skandinávia, Finnország, Szibéria földjén, Anglia és Franciaország partvidékén, a német síkságon, az Alpok hegyvidékén ... Krímen és a Kaukázuson túl, messze be a mongol steppékig.
Elõ és Hátsó-Indiáig, az indonéz szigetekig, a Niger-völgyében, Ugandában s a Polinéziai szigeteken, vég nélküli láncolatban sorakoznak kiklopszok kezemûvének nyomai. Sivatagszerû rommezõk, több száz méteres gyíkokat, madarakkal viaskodó kígyókat, emberalakokat formáló mundok... tumuluszok, dolmenek, kõkörök... tatársírok, kunhalmok, kurgánok, sírt rejtõ piramisok, csillagnézõ ziggurátok és más egyéb roppant emlékmûvek.”
Ezeket a létesítményeket Várkonyi, prózaibb módon, nem földönkívüli eredetûnek, hanem több tízezer év távlatából, kõkorszakbeli elõdeink rátermettségének és tudása eredményének tekinti. Osztom véleményét. Nem föltétlenül magasabb rendû lények beavatkozásának kell tekintenünk például a magasabb kultúrára utaló, már közhelynek számítható tatárlaki korongot sem, melyen Kárpát-medencei elõdeink rejtélyes jelei, székely–magyar rovásírás ismeretében silabizálhatók.
Kirándulásai során Xántus Jánosnak feltûntek Kolozsvár környékének furcsa halmai, jelzõdombok, lármafák helye. Ezekrõl a látóhalmokról felfedezhetjük a következõt vagy éppen a következõ kettõt. Az õskori jelzõhálózat Kolozsvár környéki íve tartalmazza a Tekintõt, Hegyes hegyet, a Plecska szádáját õrzõ titokzatos halmot, következne a Fenes patak vízgyûjtõjéhez tartozó Szõlõhegy, a magyarfenesi Csicsal, a szentlászlói Póka vára ... és ki tudja meddig tovább.
Állapodjunk meg a Magyarfenes határában levõ Csicsalnál. A titokzatos földgúla már méreteit tekintve is nem egyszerû kurgán, avagy kúnhalom. Az 50-es évek kirándulásán tapasztaltakról így ír Xántus János feltételezett kommunikációs hálózatának Csicsal láncszemérõl: „Õsemberi edénytöredékek, tapasztott tûzhelyek kiégett cserepei tanúskodnak arról, hogy már 10–15 ezer esztendõvel ezelõtt is lakott hely lehetett a Csicsal környéke. De az igazi meglepetést a hegy különös alakja jelentette számunkra. A falut uraló dombot ugyanis három terasz futja körül, 10 méter szélességben s egymás fölött 7–8 méteres lépcsõzetben. Kétséget kizáróan itt egy igen ritka földpiramissal, szaknyelven szólva tumulusszal van dolgunk. Mivel pedig hazánk területérõl ilyen földpiramis nemigen került elõ, bizony alaposan szemügyre vesszük a titokzatos Csicsalt. Közelrõl és távolról lerajzoljuk és lefényképezzük, abban reménykedve, hogy régészeink figyelmét is felhívhatjuk a különös piramisra. Mezopotámia zigguratjai, Észak- és Dél-Amerika hasonló tumuluszai mintha csak egy és ugyanazon mintára épültek volna.”
Mennyire sikerült felhívni a régészek figyelmét a különös földpiramisra, nem tudom. Viszont valószínûleg senki sem az õskori építkezést kereste benne, hanem megelégedhetett az „õsemberi edénytöredékek, tapasztott tûzhelyek” kutatásával, amik lehetnek akár néhány évezreddel késõbbi keletûek is, mint maga az építmény. Most viszont, mikor a boszniai után egyre-másra kerülnek elõ európai piramisok, én is felhívnám még egyszer a figyelmet erre a különös hegyre. Próbáljuk ne csak részleteiben, az ott található cserepek szintjén tekinteni, hanem nagy egészként. Talán járatokat is rejt...
Az újjáalakult EKE elsõ csicsali kirándulását 1996. június 22-én Máthé Gyula vezette. Akkoriban Gyulai Pál, az Erdélyi Történelmi Múzeum nyugalmazott tudományos kutatója beszélt errõl az érdekes hegyrõl. Manapság az öregek annyit regélnek róla, hogy idõsebb Jósika Miklóst öngyilkossága után ide temették, lovastól. Az idén Feischmidt János rendezett a Kalotaszegi barangolások túrasorozat keretében kirándulást Magyarfenesre.
Ha gyalogosan térünk haza Magyarfenesrõl, a Csicsaltól, a Havasbükke irányába haladva a völgyön felfelé, egy nyergesedésbõl éppen a Gorbó-völgye Hideg-völgy nevû részébe fordulhatunk be. Ilyenformán indulástól csekély három óra alatt már Kolozsváron vagyunk. Ez esetben szintén más értékrendszerben gondolkozó õseink, ezúttal jelzõhálózatukat összekötõ országúthálózatának részérõl volna szó?
szóval a köztudatban benne volt, hogy piramisok erre is vannak, de idén év elején "jött a napvilágra" a hír...a hegy vonzani kezdte az embereket, és sugározni...Nem, nem a Riszeg tetõrõl van szó, sem nem a barlangokról most,hanem a Koporsóhegyrõl...
Link - a videón látható, hogy olyan mint bosnyák, csak benõtte az erdõ---
sokan voltak fenn megnézni, olyan erõs a kisugárzása, hogy nem is mindenki bír felmenni rá, és nem a magassága miatt...nem enged fel a hagy, vagy hogy is mondjam...
Grandpierre Atilla énekel, ha zavar, akkor lehet csendben nézni--
aki mégis felment, elkezdett furcsa dolgokról beszélni, régvolt idõkre emlékezni...talán meg kellett szólaljon, talán figyelmeztet, ahogy itt a dolgok állnak, minden megtörténhet. Mi arra gyanakszunk, hogy megindult egy "relé beizzítás" mert friss adás fog jönni. Tudjuk,hogy a szemét emberekre és dolgokra pusztulást hoz, de ez van. pusztult már elég érték is eddig...
ami a román szöveget illeti, szegény Imre, köszönöm, hogy leírkáltad. arról van benne szó, hogy már az archeológiai kutatásokkal kapcsolatos európai jelentésekben (Pl a IAN HILLében benne van), tehát nyugat már tudja, hogy "mûködik" az adó vevõ...nyilván nem véletlenül akarnak erre nemzetközileg kutatni, és ide települni...
hogy a sörgyártás miért fogja a poklot hozni a földre, azt nem értettem a levél román részébõl, de gondolom a Kõrös vízfelhasználásával lehet kapcsolatos...vagy sugárzó a víz, és öl a sör...
a témába vág, de nem szorosan, hogy légvonalban nem messze a Bükkben és a Bácsi erdõben idén nagyon sok az UFO jelenség, nem csak repkedõ jármûvekkel, hanem több értõ is mondja, hogy nyílnak a kapuk....
ja, még volt egy kérdés: merre hajlik...nos egyelõre semerre...szétterül és fedi be a kolozsvári medencét és a mezõséget...hihetetlen erõ van a tetõn,mintha ott is lenne direkt kapu. fura, hogy Koporsóhegy a neve---ezek szerint lehet valami/valaki a hegy gyomrában...
no megyek aludni,ha van még kérdés, holnap este megint leszek, és remélem, ...-n találkozunk!
üdv a Kutatóknak, Neked és a családodnak meleg ölelés!!
...
Link
vannak még linkek, most csak ízelítõül tettem be, fõleg mert egyetemista koromban oda jártunk minden hétvégén kirándulni.
és még valami. nem tudom, ki lehetett a KÖRÖS FÕ, de így ábrázolják a szenteket:
Link
így meg az "idegeneket"... Link
Erdély tályain – Csicsal – Kárpát-medencei piramisépítõk nyomában?
SZERZÕ: TÓTHPÁL TAMÁS
Kolozsvár jelentõs helytörténeti anekdotakincse mellett nem elhanyagolható legendáriuma sem, melynek elemei az írott sajtóban, könyvekben is felbukkannak. Városunk lakói elõtt nem titok, hogy a Bácsi torokba néha földönkívüli látogatók érkeznek, a hely paranormális jelenségek tárháza, árnyék nélküli fényképekkel, kör alakúra kiégett területekkel és olyan helyekkel, amelyeket nem ver az esõ. Gyermekek titkos vágya felfedezõ utat tenni a templomokat összekötõ alagútrendszerben, egyesek azt is tudni vélik, hogy alagút köti össze a kolozsmonostori (Kálvária) templomot is a Szent Mihály-templommal. Néhány évtizede tudjuk, hogy a Tarnica tóban a Loch Ness-i szörnnyel rokonított halmonstrumok leledzenek. Idõnként a kincskeresõ láz is felbukkan, hallhatunk a Plecska-völgyi barátok, a Leányvár – ennek külön, oda zárt lányokról szóló legendája is van –, a Gáspár-havas, Sátorhegy kincseirõl. Az alábbi viszont kevésbé ismert.
Nagy port vert fel az utóbbi idõkben a Boszniában felfedezett piramisról szóló hír. Semmi új a nap alatt. Xántus János már az ötvenes évek derekán felvetette az írott történelem elõtti idõk grandiózus építményeinek lehetõségét Kolozsvár környékén is. Valószínûleg Várkonyi Nándor 1940-ben és, 42-ben megjelent – Erich von Däniken paleoasztronautikával foglalkozó nagy sikerû könyvét megelõzõ – mûvének hatására, vidékünkön is egy „látóhegy” hálózatot feltételez. Ihletének forrását, Várkonyit idézem én is, Xántus János nyomán, Tündérszép tájak címû könyvének Piramisépítõk nyomdokain írásából.
„Mintha óriások jártak volna valaha a földön. Egy megdöbbentõ méretû rejtélyes építõ erõ nyomait találtuk, s bennük a képzeletnek olyan szárnyalását, hogy a miénk már követni sem tudja útját. Mi volt, s hogyan mûködött az az erõ, amely pehelykönnyûséggel mozgatott meg ezer és ezer mázsás súlyokat, és mi volt az a cél, amelynek szolgálatában állott? Észak-Amerika szavannáin, Mexikó fennsíkjain, az Andok három- és négyezer méteres magasságában, a Matto Grosso járhatatlan vadonában, az Amazonasz dzsungeljében, az Orinoko torkolatánál, Izland, Skandinávia, Finnország, Szibéria földjén, Anglia és Franciaország partvidékén, a német síkságon, az Alpok hegyvidékén ... Krímen és a Kaukázuson túl, messze be a mongol steppékig.
Elõ és Hátsó-Indiáig, az indonéz szigetekig, a Niger-völgyében, Ugandában s a Polinéziai szigeteken, vég nélküli láncolatban sorakoznak kiklopszok kezemûvének nyomai. Sivatagszerû rommezõk, több száz méteres gyíkokat, madarakkal viaskodó kígyókat, emberalakokat formáló mundok... tumuluszok, dolmenek, kõkörök... tatársírok, kunhalmok, kurgánok, sírt rejtõ piramisok, csillagnézõ ziggurátok és más egyéb roppant emlékmûvek.”
Ezeket a létesítményeket Várkonyi, prózaibb módon, nem földönkívüli eredetûnek, hanem több tízezer év távlatából, kõkorszakbeli elõdeink rátermettségének és tudása eredményének tekinti. Osztom véleményét. Nem föltétlenül magasabb rendû lények beavatkozásának kell tekintenünk például a magasabb kultúrára utaló, már közhelynek számítható tatárlaki korongot sem, melyen Kárpát-medencei elõdeink rejtélyes jelei, székely–magyar rovásírás ismeretében silabizálhatók.
Kirándulásai során Xántus Jánosnak feltûntek Kolozsvár környékének furcsa halmai, jelzõdombok, lármafák helye. Ezekrõl a látóhalmokról felfedezhetjük a következõt vagy éppen a következõ kettõt. Az õskori jelzõhálózat Kolozsvár környéki íve tartalmazza a Tekintõt, Hegyes hegyet, a Plecska szádáját õrzõ titokzatos halmot, következne a Fenes patak vízgyûjtõjéhez tartozó Szõlõhegy, a magyarfenesi Csicsal, a szentlászlói Póka vára ... és ki tudja meddig tovább.
Állapodjunk meg a Magyarfenes határában levõ Csicsalnál. A titokzatos földgúla már méreteit tekintve is nem egyszerû kurgán, avagy kúnhalom. Az 50-es évek kirándulásán tapasztaltakról így ír Xántus János feltételezett kommunikációs hálózatának Csicsal láncszemérõl: „Õsemberi edénytöredékek, tapasztott tûzhelyek kiégett cserepei tanúskodnak arról, hogy már 10–15 ezer esztendõvel ezelõtt is lakott hely lehetett a Csicsal környéke. De az igazi meglepetést a hegy különös alakja jelentette számunkra. A falut uraló dombot ugyanis három terasz futja körül, 10 méter szélességben s egymás fölött 7–8 méteres lépcsõzetben. Kétséget kizáróan itt egy igen ritka földpiramissal, szaknyelven szólva tumulusszal van dolgunk. Mivel pedig hazánk területérõl ilyen földpiramis nemigen került elõ, bizony alaposan szemügyre vesszük a titokzatos Csicsalt. Közelrõl és távolról lerajzoljuk és lefényképezzük, abban reménykedve, hogy régészeink figyelmét is felhívhatjuk a különös piramisra. Mezopotámia zigguratjai, Észak- és Dél-Amerika hasonló tumuluszai mintha csak egy és ugyanazon mintára épültek volna.”
Mennyire sikerült felhívni a régészek figyelmét a különös földpiramisra, nem tudom. Viszont valószínûleg senki sem az õskori építkezést kereste benne, hanem megelégedhetett az „õsemberi edénytöredékek, tapasztott tûzhelyek” kutatásával, amik lehetnek akár néhány évezreddel késõbbi keletûek is, mint maga az építmény. Most viszont, mikor a boszniai után egyre-másra kerülnek elõ európai piramisok, én is felhívnám még egyszer a figyelmet erre a különös hegyre. Próbáljuk ne csak részleteiben, az ott található cserepek szintjén tekinteni, hanem nagy egészként. Talán járatokat is rejt...
Az újjáalakult EKE elsõ csicsali kirándulását 1996. június 22-én Máthé Gyula vezette. Akkoriban Gyulai Pál, az Erdélyi Történelmi Múzeum nyugalmazott tudományos kutatója beszélt errõl az érdekes hegyrõl. Manapság az öregek annyit regélnek róla, hogy idõsebb Jósika Miklóst öngyilkossága után ide temették, lovastól. Az idén Feischmidt János rendezett a Kalotaszegi barangolások túrasorozat keretében kirándulást Magyarfenesre.
Ha gyalogosan térünk haza Magyarfenesrõl, a Csicsaltól, a Havasbükke irányába haladva a völgyön felfelé, egy nyergesedésbõl éppen a Gorbó-völgye Hideg-völgy nevû részébe fordulhatunk be. Ilyenformán indulástól csekély három óra alatt már Kolozsváron vagyunk. Ez esetben szintén más értékrendszerben gondolkozó õseink, ezúttal jelzõhálózatukat összekötõ országúthálózatának részérõl volna szó?
szóval a köztudatban benne volt, hogy piramisok erre is vannak, de idén év elején "jött a napvilágra" a hír...a hegy vonzani kezdte az embereket, és sugározni...Nem, nem a Riszeg tetõrõl van szó, sem nem a barlangokról most,hanem a Koporsóhegyrõl...
Link - a videón látható, hogy olyan mint bosnyák, csak benõtte az erdõ---
sokan voltak fenn megnézni, olyan erõs a kisugárzása, hogy nem is mindenki bír felmenni rá, és nem a magassága miatt...nem enged fel a hagy, vagy hogy is mondjam...
Grandpierre Atilla énekel, ha zavar, akkor lehet csendben nézni--
aki mégis felment, elkezdett furcsa dolgokról beszélni, régvolt idõkre emlékezni...talán meg kellett szólaljon, talán figyelmeztet, ahogy itt a dolgok állnak, minden megtörténhet. Mi arra gyanakszunk, hogy megindult egy "relé beizzítás" mert friss adás fog jönni. Tudjuk,hogy a szemét emberekre és dolgokra pusztulást hoz, de ez van. pusztult már elég érték is eddig...
ami a román szöveget illeti, szegény Imre, köszönöm, hogy leírkáltad. arról van benne szó, hogy már az archeológiai kutatásokkal kapcsolatos európai jelentésekben (Pl a IAN HILLében benne van), tehát nyugat már tudja, hogy "mûködik" az adó vevõ...nyilván nem véletlenül akarnak erre nemzetközileg kutatni, és ide települni...
hogy a sörgyártás miért fogja a poklot hozni a földre, azt nem értettem a levél román részébõl, de gondolom a Kõrös vízfelhasználásával lehet kapcsolatos...vagy sugárzó a víz, és öl a sör...
a témába vág, de nem szorosan, hogy légvonalban nem messze a Bükkben és a Bácsi erdõben idén nagyon sok az UFO jelenség, nem csak repkedõ jármûvekkel, hanem több értõ is mondja, hogy nyílnak a kapuk....
ja, még volt egy kérdés: merre hajlik...nos egyelõre semerre...szétterül és fedi be a kolozsvári medencét és a mezõséget...hihetetlen erõ van a tetõn,mintha ott is lenne direkt kapu. fura, hogy Koporsóhegy a neve---ezek szerint lehet valami/valaki a hegy gyomrában...
no megyek aludni,ha van még kérdés, holnap este megint leszek, és remélem, ...-n találkozunk!
üdv a Kutatóknak, Neked és a családodnak meleg ölelés!!
...
Link
vannak még linkek, most csak ízelítõül tettem be, fõleg mert egyetemista koromban oda jártunk minden hétvégén kirándulni.
és még valami. nem tudom, ki lehetett a KÖRÖS FÕ, de így ábrázolják a szenteket:
Link
így meg az "idegeneket"... Link
Hozzaszolasok
#1 |
satu
- 2012. November 04. 13:42:01
#2 |
monguzking
- 2012. November 04. 13:54:32
#3 |
postaimre
- 2012. November 04. 14:01:49
#4 |
gladiator07
- 2012. November 04. 16:16:22
#5 |
postaimre
- 2012. November 06. 17:56:54
#6 |
postaimre
- 2012. November 07. 08:24:00
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.