Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Egy lelkiismeretes bankigazgató nagyjából most nyúl a revolverért
Viccnek sem jó, de remélem a golyószóró majd megoldja a kérdést. Ja, az önkormányzatok, iskolák, egészségügy..."államosításáról" van szó. Vegyes érzelmekkel fogadják az önkormányzatok Orbán Viktor hitelátvállalásról szóló bejelentését. A bankok vezetõinek újra görcsbe rándult a gyomra - nem alaptalanul, de még a Fidesz parlamenti frakcióját is megosztja az elképzelés. Vértes András szerint komoly erkölcsi károkat okoz a hitelkonszolidáció.
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be: az állam 1956 önkormányzat mintegy 612 milliárd forintnyi adósságát vállalja át. Túl sok konkrét részlet még nem ismert a folyamatban, annyi biztos: az 5000 lakosnál kisebb települések teljes egészében megszabadulnak a hiteleiktõl, míg az ennél nagyobbak bevételtermelõ képességük alapján differenciáltan könnyebbülhetnek meg. Hogy ki lesz az akció kárvallottja, még nem tudni, de nem sok jót ígér az a miniszterelnöki megjegyzés, miszerint: "akik elõre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük". Ha ezt összekapcsoljuk a beszédben említett "sápszedõkkel", akkor borítékolható: még mindig a bankok vannak a kormányfõ célkeresztjében.
Infinety network
Az elmúlt napokban aztán számtalan híresztelés kapott lábra az adósság-átvállalás technikai részleteivel kapcsolatban. Felmerült, hogy az állam nem a teljes összeget szeretné visszafizetni, annak csupán 75-80 százalékát. (Egyes elemzõk szerint ez állami csõdeseményt jelentene - ám az bizonyos, nem így kommunikálná a kormányzat.) Arról is hallani, hogy pénz helyett hosszú lejáratú, forint alapú államkötvényekkel fizetne a központi költségvetés, emellett felmerült: nem csupán a hiteleket vonná magához az állam, de az önkormányzati számlavezetést és a betéteket is a Magyar Államkincstár kezelné. (Utóbbinak még nincsenek meg a technikai feltételei, de a Fidesz törvényalkotási módszereit ismerve, nem kell sokat várni rá.)
Kósa Lajos, Debrecen polgármesterének pénteki nyilatkozata már beszédesebb. A Fidesz-vezérkarhoz tartozó politikus kijelentette: az önkormányzatoknál sokkal jobb adós az állam, így a bankok jól járnak a konszolidációval. A kormány ennek a "jobban járásnak" egy részére tart igényt. Azonban ez az elõny vajmi keveset jelent a valóságban. Az OTP a legnagyobb banki szereplõ a magyar önkormányzati piacon; hitelekbõl, számlavezetésbõl és betétekbõl egyaránt a teljes piacnak több mint a harmadát uralja. Kimutatásai szerint az önkormányzati hitelek elsöprõ többsége már ma is jó besorolású, mivel az egyéb hitel-termékek esetében 15,8 százalékos a késedelmes fizetés, addig az önkormányzati szférában mindössze 0,2 százalékos. Az adatokból és Kósa szavaiból kiderül: Orbán Viktor kormánya ismét komoly terheket rak az amúgy is agyonsarcolt bankszektorra.
Azt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium sietett leszögezni, hogy a konszolidáció nem jelent plusz kiadást az államnak, valamint semmit nem változtat az államháztartási hiányon. Kétségtelenül igaza van, hiszen az uniós statisztikákba beleszámítják a központi- és a helyi kormányzatok adósságát. Plusz kiadást pedig azért nem jelent az akció, mivel a hitelek törlesztõ-részleteit jövõre levonják az önkormányzatoknak adott állami juttatásokból.
- Az önkormányzati rendszer teljes átalakítása folyik, aminek sem az elejét, sem a végét nem láthatjuk - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. - A kormány elveszi az önkormányzatok kötelezettségeit, de szûkíti jogköreiket és a finanszírozásukat, elvonja vagyontárgyaikat. A konszolidáció - amire egyébként átgondoltan valóban nagy szükség lenne - így nem fogja segíteni a helyieket, mert közben kizsebeli õket az állam.
Vértes felvetette: az ördög a részletekben lakik, ezeket pedig még nem ismerjük, de az már most látható, hogy a kormány keménykedni akar a bankokkal. Hozzátette: komoly erkölcsi károkat okoz a differenciálatlan konszolidáció, mivel az önkormányzati vezetõk által az elmúlt évtizedek során elkövetett kisebb vagy nagyobb hibákat így a szõnyeg alá söprik, senki nem tanul belõlük semmit. A szakember szerint ez komoly erkölcsi károkat is okoz.
Véleményét látszik alátámasztani a Zalai Hírlapban minap megjelent körkérdés, amelyben megyei település-vezetõk véleményét kérdezték a hitelátvállalásról. Gyutai Csaba, Zalaegerszeg elsõ embere kijelentette a lapnak: nagyon örül a hitelátvállalásnak és reméli, hogy városa is részt vehet benne.
Ezzel szemben Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere arculcsapásként fogadta a bejelentést: "Zalaszentgrótnak nincs mûködési, sem fejlesztési hitele, 1990-tõl a mai napig takarékos gazdálkodás jellemzi. Nálunk is volt milliárdos beruházás, de megoldottuk hitelfelvétel nélkül, s mindig megfelelõ léptékû fejlesztésekben gondolkodtunk. Mi nem vettünk toronyórát lánccal, vannak viszont olyan nagyvárosok, amelyek luxusberuházásokra költöttek milliárdokat, s arra is emlékszünk, hogy maga Orbán Viktor biztatta a településeket kötvénykibocsátásra.
Én elfogadhatatlannak tartom, hogy az egész országgal fizettessenek meg luxusberuházásokat, s úgy vélem, az adósságkonszolidációval a józan gondolkodást bünteti a kormány." Sabjan Krisztián, az alig háromszáz lelkes Iklódbördöce vezetõje szintén nehezményezte a Zalai Hírlapnak, hogy települése likviditásának megtartása érdekében 2006-ban hozott kemény intézkedések most értelmüket vesztik, ezért igazságtalannak tartja, hogy faluja épp olyan megítélés alá esik majd, mint a felelõtlenül költekezõ települések.
A konszolidáció igazságtalansága a Fidesz-frakción belül is zavart okozott, valamint többek között a Polgármesterek a Falukért Egyesület is jogtalannak ítélte a jól gazdálkodó települések hátrányos megkülönböztetését. Tállai András, az önkormányzatokért felelõs államtitkár sietett bejelenteni: a jól gazdálkodó önkormányzatok késõbb jutalomban részesülnek: bizonyos EU-s és állami tendereken csak õk indulhatnak majd. Ennek jogi háttere azonban még kidolgozatlan és bizonytalan - a bejelentés csupán a joggal felborzolt kedélyek elsimítására volt hivatott.
Annyi bizonyosan látszik: a hitelátvállalással kapcsolatos bejelentéseket legjobban az OTP részvénytulajdonosai várják, mivel a kabinet egy durvább, bank-ellenes intézkedésével ezt a pénzintézetet sújthatja a legjobban.
Link
Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be: az állam 1956 önkormányzat mintegy 612 milliárd forintnyi adósságát vállalja át. Túl sok konkrét részlet még nem ismert a folyamatban, annyi biztos: az 5000 lakosnál kisebb települések teljes egészében megszabadulnak a hiteleiktõl, míg az ennél nagyobbak bevételtermelõ képességük alapján differenciáltan könnyebbülhetnek meg. Hogy ki lesz az akció kárvallottja, még nem tudni, de nem sok jót ígér az a miniszterelnöki megjegyzés, miszerint: "akik elõre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük". Ha ezt összekapcsoljuk a beszédben említett "sápszedõkkel", akkor borítékolható: még mindig a bankok vannak a kormányfõ célkeresztjében.
Infinety network
Az elmúlt napokban aztán számtalan híresztelés kapott lábra az adósság-átvállalás technikai részleteivel kapcsolatban. Felmerült, hogy az állam nem a teljes összeget szeretné visszafizetni, annak csupán 75-80 százalékát. (Egyes elemzõk szerint ez állami csõdeseményt jelentene - ám az bizonyos, nem így kommunikálná a kormányzat.) Arról is hallani, hogy pénz helyett hosszú lejáratú, forint alapú államkötvényekkel fizetne a központi költségvetés, emellett felmerült: nem csupán a hiteleket vonná magához az állam, de az önkormányzati számlavezetést és a betéteket is a Magyar Államkincstár kezelné. (Utóbbinak még nincsenek meg a technikai feltételei, de a Fidesz törvényalkotási módszereit ismerve, nem kell sokat várni rá.)
Kósa Lajos, Debrecen polgármesterének pénteki nyilatkozata már beszédesebb. A Fidesz-vezérkarhoz tartozó politikus kijelentette: az önkormányzatoknál sokkal jobb adós az állam, így a bankok jól járnak a konszolidációval. A kormány ennek a "jobban járásnak" egy részére tart igényt. Azonban ez az elõny vajmi keveset jelent a valóságban. Az OTP a legnagyobb banki szereplõ a magyar önkormányzati piacon; hitelekbõl, számlavezetésbõl és betétekbõl egyaránt a teljes piacnak több mint a harmadát uralja. Kimutatásai szerint az önkormányzati hitelek elsöprõ többsége már ma is jó besorolású, mivel az egyéb hitel-termékek esetében 15,8 százalékos a késedelmes fizetés, addig az önkormányzati szférában mindössze 0,2 százalékos. Az adatokból és Kósa szavaiból kiderül: Orbán Viktor kormánya ismét komoly terheket rak az amúgy is agyonsarcolt bankszektorra.
Azt a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium sietett leszögezni, hogy a konszolidáció nem jelent plusz kiadást az államnak, valamint semmit nem változtat az államháztartási hiányon. Kétségtelenül igaza van, hiszen az uniós statisztikákba beleszámítják a központi- és a helyi kormányzatok adósságát. Plusz kiadást pedig azért nem jelent az akció, mivel a hitelek törlesztõ-részleteit jövõre levonják az önkormányzatoknak adott állami juttatásokból.
- Az önkormányzati rendszer teljes átalakítása folyik, aminek sem az elejét, sem a végét nem láthatjuk - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. - A kormány elveszi az önkormányzatok kötelezettségeit, de szûkíti jogköreiket és a finanszírozásukat, elvonja vagyontárgyaikat. A konszolidáció - amire egyébként átgondoltan valóban nagy szükség lenne - így nem fogja segíteni a helyieket, mert közben kizsebeli õket az állam.
Vértes felvetette: az ördög a részletekben lakik, ezeket pedig még nem ismerjük, de az már most látható, hogy a kormány keménykedni akar a bankokkal. Hozzátette: komoly erkölcsi károkat okoz a differenciálatlan konszolidáció, mivel az önkormányzati vezetõk által az elmúlt évtizedek során elkövetett kisebb vagy nagyobb hibákat így a szõnyeg alá söprik, senki nem tanul belõlük semmit. A szakember szerint ez komoly erkölcsi károkat is okoz.
Véleményét látszik alátámasztani a Zalai Hírlapban minap megjelent körkérdés, amelyben megyei település-vezetõk véleményét kérdezték a hitelátvállalásról. Gyutai Csaba, Zalaegerszeg elsõ embere kijelentette a lapnak: nagyon örül a hitelátvállalásnak és reméli, hogy városa is részt vehet benne.
Ezzel szemben Baracskai József, Zalaszentgrót polgármestere arculcsapásként fogadta a bejelentést: "Zalaszentgrótnak nincs mûködési, sem fejlesztési hitele, 1990-tõl a mai napig takarékos gazdálkodás jellemzi. Nálunk is volt milliárdos beruházás, de megoldottuk hitelfelvétel nélkül, s mindig megfelelõ léptékû fejlesztésekben gondolkodtunk. Mi nem vettünk toronyórát lánccal, vannak viszont olyan nagyvárosok, amelyek luxusberuházásokra költöttek milliárdokat, s arra is emlékszünk, hogy maga Orbán Viktor biztatta a településeket kötvénykibocsátásra.
Én elfogadhatatlannak tartom, hogy az egész országgal fizettessenek meg luxusberuházásokat, s úgy vélem, az adósságkonszolidációval a józan gondolkodást bünteti a kormány." Sabjan Krisztián, az alig háromszáz lelkes Iklódbördöce vezetõje szintén nehezményezte a Zalai Hírlapnak, hogy települése likviditásának megtartása érdekében 2006-ban hozott kemény intézkedések most értelmüket vesztik, ezért igazságtalannak tartja, hogy faluja épp olyan megítélés alá esik majd, mint a felelõtlenül költekezõ települések.
A konszolidáció igazságtalansága a Fidesz-frakción belül is zavart okozott, valamint többek között a Polgármesterek a Falukért Egyesület is jogtalannak ítélte a jól gazdálkodó települések hátrányos megkülönböztetését. Tállai András, az önkormányzatokért felelõs államtitkár sietett bejelenteni: a jól gazdálkodó önkormányzatok késõbb jutalomban részesülnek: bizonyos EU-s és állami tendereken csak õk indulhatnak majd. Ennek jogi háttere azonban még kidolgozatlan és bizonytalan - a bejelentés csupán a joggal felborzolt kedélyek elsimítására volt hivatott.
Annyi bizonyosan látszik: a hitelátvállalással kapcsolatos bejelentéseket legjobban az OTP részvénytulajdonosai várják, mivel a kabinet egy durvább, bank-ellenes intézkedésével ezt a pénzintézetet sújthatja a legjobban.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. November 05. 09:17:32
#2 |
jozsef toth
- 2012. November 05. 09:59:09
#3 |
fapipa
- 2012. November 05. 11:21:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.