Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A-Mába
AMÕBA...
Élj a Mában!
Jeled Lét. Jelen-lét.
Van az az érzet, amikor a test ellazul, és a hangok nagyon távolról, lelassulva, eltompulva kirekesztve érnek el hozzám. A test ilyenkor egyszerre könnyû és egyszerre súlyos. Szinte alszom, mégis ébren vagyok. Megadom magam egy erõnek. És a test el kezd mozogni. Lágy és erõs íveket írnak le a karok, a lábak pedig stabil, pontos lépéseket tesznek... a test mozog, a tudat pihen. Tánc. A látható határ a bõr, a be-Õröm.
Azon kívül energiatestek vannak, amit szintén edzésben kell tartani. De amíg a fizikai testet izmosítjuk, addig az éteri és mentális fényerõt áramoltatjuk, koncentráljuk. Összefüggésben van a két edzés... a harcmûvészet tudja ezt: Nem az izom erejére, hanem a belsõ erõ fejlesztésére, és az ezáltal elért eredményekre helyezi a hangsúlyt. Égi erõ kifinomult, a teljes testet megmozgató és harmóniára vezetõ mozgások rendszere, jótékony hatással van a testre és lélekre egyaránt, azaz általában véve a fizikai és lelki egészségre. A képességek alapja, a képzés valósága, a dinamikus meditáció.
Olyan tánc, amiben a szív, mint magból, ágakat és gyökereket hajt a világba. A kapcsolatteremtés és az érzékelés kifinomult mûvészete. Ártalmatlan, ártatlan. „Szívbõl szívbe” történik.
A Mester és a Tanítvány. A mesetér (képzelet) és a szemtanú a vágy. A férfi, térfia és a NÕvelés.
A két jel, a KÖR és a KERESZT. A befogadó, bekerítõ és a ki-eresztõ erõ. A kerek(zéró, az erõ) és a f-iksz-a idea, a "kérek még!" kielégíthetetlen akarata, ami a harc indulatát adja, vagyis a két(tõ) duálpár, szerelem és harc.:)
Ez a játék a legõsibb játékok egyike. Eredete a kínai emelkedett dinasztiáktól már nyomon követhetõ. Feltehetõen régebbi egyébként a játék.
Bár érdekes felvetés lehet, hogy amennyire játék, igen nagy valószínûség szerint sokkal mélyebb rétegei és tanulságai vannak e játéknak.
A stratégiai lehetõségek mellett és a matematikai valószínûségek igen kiemelkedõ szerepet játszik benne az egyén személyisége -habár játékos függõ ez is.
Mindenesetre bármennyire is tudatosan -avagy sem-, és véletlen -avagy sem-, népszerûsége miatt és személyes okból is, nézzük meg milyen szisztéma mûködik e páratlan és hihetetlenül egyszerû "játék" mögött.
Adott két "elem", pólusnak is nevezhetnénk, az egyik a kör a másik pedig a kereszt -ahogy hívni szokták "iksz"-. A játék lényege az, hogy valaki az elgondolását -akaratát- valósítsa meg. Ehhez adott egy "viszonylag" nagy tér.
Két erõ megindul. A legáltalánosabb felfogás szerint azért, hogy az egyik uralma alá hajtsa a játékteret, úgy, hogy 5 azonos jelét, egymás mellett megszerzi, kigyûjti.
Az amõba az Erõ, a Furfang, a Figyelem, a Hódítási hajlam és a Nagyvonalúság játéka.
Az uraláson, az akaratosságon és mások legyõzésén túl erkölcsi tanítást, az emberbõl Emberré válás rögös útjára is adhat útmutatást, tanulságot és mondanivalót.
Igen jól leszûrhetõ egy egyén személyisége azokon a stílusjegyeken keresztül ahogyan tesz, ahogyan lép, ahogyan támad és ahogyan véd..vagy vét..és adott esetben dõl bele saját kardjába a "Diadal kapujában". Ezt a kifejezést arra és akkor használjuk, mikor valaki egy teljesen megnyert szituációban belevakul saját gyõzelmének mámorába -a figyelmét felfüggeszti- és nevetséges módon (ha nem is megszégyenülve), de elveszti a már zsebében levõ meccset.
Energetikailag is érdemes olykor egy-egy partit megfigyelni és elemezni. Bizonyos tekintetben egy-egy amõba játék felér az adott egyén kézírásával. A kézírást a grafológia elemzi, az amõba játékot pedig mindig az akivel játszunk. Illetve saját magunkat is leelemezhetjük, amennyiben jelentõséget tulajdonítunk, annak, hogy van jelentõsége. A kialakult forma is beszédes, melyik irányba tolódik el az alakzat, a fókusztól mennyire tört ki és ki zárt be kit, avagy ki hullott szét a másik erejétõl? Kit vezettek meg, ki maradt egyenes?
Amikor elkezdjük tudatosan figyelni a másikat, magunkban vagyunk elmerülve. Feltevésem szerint léteznek sémák, amiket használva igen sok nyert játszmát lehet begyûjteni, annál inkább egyhangúbbá válhat ettõl a játék. Kreativitás híján. Az alap feltevése a játéknak akár annyi is lehet, ebben a meglátásban, hogy, ha már teremtünk..., Csodásat teremtsünk és fejlesszük készségeinket.
Végsõ soron, érdekes belegondolni mi lehet a játék valódi célja. Ha megfontoljuk azt, hogy egy teljes pályát betöltött amõbameccs végén, szinte önfeledt állapotba mondja ki háláját (halálát) Végzetének.
Partnerének, aki segítette "megmérettetni" (megmeríteni, merésszé tenni), és nem mint legyõz-Õ, hanem mint Testvér segítette az Útján.
Elmondható, hogy két szellem az amõbán keresztül képes kicsiben modellezni önnön mûködésének és jellemvonásainak fõbb összefüggéseit.
Az amõba, ahogy a neve is utal, az alakját állandóan változtató, Egy-sejtû.
Ez azért is érdekes, mert -igen ritka alkalmakkor-, ha sikerül körbehúzni a "véglegesedett" megnyert játékteret, akkor szimbolizálható a sokszerû változatosság, amely földi életünket áthatja, fenntartja, in-spirálja fizikailag és metafizikailag is.
Az amõba talán legfontosabb és leghatékonyabb módja -leszámítva a betanult nyitásokat és sémákat-, ha a játékos úgy tudja építeni önmagam lehetõségeit, hogy közben gátat szab a másik játékos kibontakoztatásának. Túliképp a bátorság és a hazardírozás sem áll messze a játéktól.
Tapasztalatom szerint minden egyes kör (turn) után döntéshelyzetbe kerül az ember. Játszhat az ember agresszíven avagy visszafogott stílusban, azt mindenképp meg kell fontolni minden egyes "jel lerakásnál", hogy támad, védekezik, esetleg kivár. Vagy esetleg elõre gondolkodik és elkezd olyan "megelõzõ" lépéseket tenni, amik a parti egy késõbbi szakaszában jól jöhet még neki, esetleg még eredményre is vezetheti.
A furfang és a kellõ álcázni tudás azért fontos, ugyanis azzal, hogy leteszik a kövecskéiket -jelünket-, egy rutinosabb játékos számára máris elég információt ejtettünk el magunkról, szándékainkról, játékstílusunkról, esetleg még valós jellemvonásinkról is. Amennyiben az ellenfél megszimatolja ezen elejtett infóink morzsáit, szinte bizonyosan elhúzódó és kiélezett meccsre lehet számítani.
Az amõbában a játékosok képviselik a Teljességet, potenciáljuktól, tehetségüktõl, képzeletüktõl és nem utolsó sorban gyakorlatuktól függõen. A játékostól függ mennyire sikerül, nem is igazán a másik ember legyõzése, hanem önmagunk Uralmának megkísérlése. Kísérlet, megkísértése annak a Mágiának, hogy a másikkal kapcsolatba kerülve, Magunk Ura tudunk-e maradni az egy-másban?
Lao Ce így mondja ezt;
- Aki legyõzi a másikat erõs,
aki önmagát gyõzi le, maga a Hõs!..
Minthogy minden jelenség a "Megnyilvánult világban" yin és yang (ilyen-olyan, magyarul) típusú jelenségekre bontható le (a színek, az ízek stb..) úgy az amõbában is fellelhetõ a kettõsség.
Ebben a játékban is, ahogy az élet minden területre igaz: az Egyensúly és mÉRTÉKletesség az Érték. Anyanyelvünk õrzi ezeket az esszenciákhoz hasonlatos szösszeneteket. Erre érdemes odafigyelni!
Szóval, ahogy az életben is létszükséglet a ki és belégzés -ráadásul egyiket sem lehet sokáig szélsõségesen mûvelni-, az adás-kapás egyensúlya a játékban is kulcsfontosságú, ezen szabályszerûségek megtartása és rugalmasan való kezelése.
A fekete és fehér illetve a fekete és az arany színeket is elemezzük egy kicsit:
Személyes elképzelésem, hogy a fekete, az Egységbõl kiesett, "kiszakított részhalmaza" magát az Ember bukását jelölõ pólusa is lehet.
Erre mutathat rá az a körülmény, hogy a fekete kezdi a játékot. Ez az (sz)Árny száll alá elõször.
A fehér nem kezdd játékot, csupán indukáltja a fekete "cselekményének".
Nagyon érdekes körülmény, (http://en.wikipedia.org/wiki/Gomoku), hogy a fehérnek matematikailag nagyon nehéz nyernie. Feltételezve azt, hogy a tábla kisebb vagy egyenlõ 13X13-as felosztásnál, illetve, ha fekete nagyon kevés hibaszázalékkal játszik.
Az emberi életre levetítve mondhatjuk azt, "a jó ember útján való járás által" szinte bizonyosan ugyanilyen nehéz megbirkóznunk a világ sötétségével ezen belül saját sötétségünkkel és ellentmondásainkkal, ez esetben a fekete elõnyével. Mindenesetre a harci kedven túl, a fekete-fehér egyensúlya egy kis szív dobbanásában igazán aranyló.:) Itt vagyok, ragyogok...:)
Az életben igen sok hibázási lehetõség adódik, annak, aki csatára adja a fejét.
Néha simogatni kellene..mi ütünk.. ölünk, anélkül, hogy õszintén ölelnénk.
Néha "ütni" kéne, akkor simogatunk... gyáván.
Adás-kapás misztériumát az ember egy életen át tanulja legtöbb esetben. Az amõba segít nekünk ennek megfelelõ gyakorlásában. Egyik erõ nem jobb a másiknál, nem is különbségeket kell a kettõ között keresni, hanem a t-örvényszerû szükségszerûséget.
A igazi amõba játékos olyan mint a bölcs ember, tudja MIKOR kell TENNI a MIT, és még a HOGYANT is.
Ezért kell ehhez a játékhoz is annyi minden: Elõrelátás, Kitartás, Koncentráció, Kontempláció, Intuíció, Vidámság és Furfang, mint az életben.
Üdv az Életben, élj a-Mában..a kozmikus AMÕBÁBAN amely, mint e játék is..minden pillanatban alakul és változik.
..Jelenére annyira könnyû rálelni, amennyire elveszíteni..
Az amõba segít "a-Mába" való létezés kiemelkedõ "jelentõségére" emlékeztetni.
Beemeli az Embert az élet jelent-ÕS-Egére..:)
Kicsiben visszavezeti az embert az aranykorba. A sötét elvének (Árnyékvilág) húzóerejét emeli vissza a Fehérs(É)g (Fehér Ég) birodalmába.
A hétköznapokban nagyon fontos a Tudatosság.
..Ebben segít minket ez a játék..
Gyermekeké a Mennyek Ursága, játszani szabad.
Magyarul szerelem.
Másképp harc.
Minden egyes nap, MA-MA!
Ima. (Üdvözlégy malaszttal, kegyelemmel teljes, ki-egy-elem)
Csak a hálával lehet fájdalom és sértés nélkül érintkezni. Az önzésben, a gyávaságban, pengék csapnak össze.
Az amõba játék sematikus stratégiai rajza egy-egy harcnak. Azért nem lehet õ-szinte, mert a kör nem írható egybe a kereszttel. Minden más gyakorlására elég és tökéletes játék: a másképp játéka. Nem nélkülözi azt a megszállott érzést, hogy csak akkor lehet igazán védeni és építeni is önmagunk akaratát, amikor szembeszegülünk a végzet lehetõségével és a penge ÉLet mellett tesszük le a szavazatunkat, de közben egy pillanatra sem felejtjük el kivel vívjuk a játszmát, a Végzettel, Magával. Ez a tiszteletteljes szembeszegülés szinte egy érzésû a szerelemmel. De az amõbában mégsem lehet egyberóni a kört a fix-szel. Az iksz a fókusz, a cél, a kör a horizont. Ha nem tudjuk egybeírni, csak egy határozatlan élû szétfolyó, csapongó kitöréseket alkot a két, egymástól különbözõ jel harca. Ebben az eseteben szükséges szabályt szabni: akinek elõbb van meg az öt, az nyer. És ez a szabály meghatározza a harc Végét, beírja a lehetõségbe a halált és innentõl kezdve a két jel, a két, egymástól különbözõ jelenlét harcol az ötért, ötödölõ, harcol azért, hogy a Végzet, a másikat vigye el... de jaj! A játék mindkettõ jelnek vége, ahogy kimerítik a szabályt. Ilyen az élet. Egymástól különbözõ jelenlétek merítik ki a végsõkig magukat.
Az idõ lejárt, a tér bejárt.
Az idõ az emberöltõ, az ember-öl-élt-Õ.
A tér, a rendszer, a mátrix: négyzetrács, né-égi igézet-rá-cs(oda). Nem sima lap, nem tiszta lap... Ketrec, börtön? Háló? Burok? Bölcs-õ?
Szemlélet-eszmélet: Magas feszültség és életveszély? Vagy Forrás?
A-M-Õ-B-A...Õ(a)MÁBAN, OUM-A-BÁJA, IMÁBAN..
A rendszer olyan erõ, amilyen az erdõ. Fák rengetege. Magok milliárdjai. Szintek. Egy törzs és szintek, a talaj, a föld, a horizont felett és alatt. Ágak, lombkorona fent és a gyökérhálózat lent.
Mátrix. Fontos észrevenni azt is, hogy ezt a játékot nem lehet játszani sima papíron, vagy csak vonalason, de kottafüzetben sem pengethetõ dallam, ha a szabályokat követjük. Persze lehet újítani a szabályokon, de most maradjunk annál, hogy a négyzetrácsos az alap.
(n-égi-igézet-rá-csodás-õs)
Vagyis a harcmûvészet alapja a Mátrix. A rendszer, az egymással összefutó és egymásra ható szálak. Szövevény, felépített szervezet, háló. Be vagyunk hálózva... Az amõba a hálóba ragadt lények (legyek urai) meccse. Hol a pók-usz pont?:))) Ki az Isten az, aki ezt az egészet megszervezte, az a láthatatlan megfigyelõ, aki a hálót megfonta és kezünkbe adta, hogy halászunk... a zavarosban? Vagy fogjuk ki, merítsük ki Magunkat, a végletekig. Aki, közülünk, h-arcosok közül képes Magát úgy kimeríteni, hogy a szabályon felülemelkedve, magát a mátrixból kivonja, de nem a Végzet számol el vele, hanem annak erejét megszelídíti és uralja, akkor a szamuráj útja beteljesül. Aki még szenvedélyes játékos, az meg, leül és ötöd-öl, ötre tör. Öt-letel.:)
A négy elem falai közt, melyik szintre, ízre zárod magad, a jeled? És merre lépsz, merre léptetsz másokat, merre lét-építesz? Gondold csak el! Magadba hordod a Csodát. Lehetsz Égig érõ, Ég-ígérõ, Ige író.:)
Élj a-Mában, élj i-Mában, hálával. nyERÕ vagy.:)
„Minden egyes napra összpontosítanod kell, minden egyes napnak teljesen
oda kell adnod magad, mintha hajad lángokban állna.”
E középkori szamurájhoz intézett tanítás summázata...
Lángoló haj:S ó-haj Égj! Ez az élj a mába, tiszta imádat: szembeszegülsz a végzettel, miközben mindig meghívod magadba a célokkal, a tervekkel, a határidõkkel, a vágyaiddal, az óhajaiddal... Az ember is Ég.:)
Lehetsz Isten. Lehetsz verhetetlen. Minden ilyen Istent ígérõ, Égig érõ vágyaddal megszabod a végzetedet, a végkimenetelt. Halál vagy hála, határ, vagy hatóerõ, szabály, vagy szabadság: EGYRE MEGY!
Amikor leülsz amõbázni, hálával játszol. Egy nemes halálért szállsz szembe, Magaddal..
A játszótársad a Végzeted.
Nyugodj békében. MÉG ÉLVE!
(jövõ hónapban frissíteni fogjuk és kiegészítjük azokkal a dolgokkal amik elmaradtak)
Ravey, LOGX
"Nincsenek eszközeim; A tanulékonyság az én eszközöm.
Nincs varázserõm; A személyiségem az én varázserõm.
Nincs se életem. se halálom; Az aum (légzésszabályozás mûvészete). ami az
életem ás a halálom.
Nincs testem; A belátáson alapuló bölcsesség a testem.
Nincs szemem; Villámlás a szemem.
Nincs fülem; Az éber ügyelem a fülem.
Nincsenek végtagjaim: A gyorsaság, ami az én végtagom. Nincs törvényem: Az
önvédelem a törvényem.
Nincs stratégiám: A sakkatsu jizai (megszabadulás az ölés, valamint az élet
megóvásának szándékától) a stratégiám.
Nincs tervem: A kisan (elsõ adódó alkalom megragadása) a tervem.
Nem teszek csodákat: Az igazság az én csodám.
Nincs alapelvem; A rinkiohen (minden körülményhez való alkalmazkodás) az
alapelvem.
Nincs taktikám; A kyojitsu (üresség ás telítettség) az én taktikám,
Nincs talentumom: A toi sokumyo (találékonyság)-ban van az én talentumom.
Nincsenek barátaim: A lelkem a barátom.
Nincs ellenségem: Az óvatlanság csak az ellenségem.
Nincs páncélom: A jin-gi (jóindulat ás igazságosság) a páncélom.
Nincs váram; A fudoshin (megingathatatlan lélek) a váram.
Nincs kardom: A mushin (tudat üressége) a kardom.
Ha ismered az ellenfeled és ismered önmagad:
Vívj akár száz küzdelmet, százszor fogsz gyõztesen kikerülni.
Ha nem ismered az ellenfeled, de ismered önmagad: veszíthetsz és nyerhetsz
egyaránt.
Ha nem ismered sem az ellenfeled, sem önmagad. Minden küzdelem, melyet
megívsz, veszteség lesz számodra."
(részlet Taisen Deshimaru - A zen és a harcmûvészetek könyvébõl)
Link
Élj a Mában!
Jeled Lét. Jelen-lét.
Van az az érzet, amikor a test ellazul, és a hangok nagyon távolról, lelassulva, eltompulva kirekesztve érnek el hozzám. A test ilyenkor egyszerre könnyû és egyszerre súlyos. Szinte alszom, mégis ébren vagyok. Megadom magam egy erõnek. És a test el kezd mozogni. Lágy és erõs íveket írnak le a karok, a lábak pedig stabil, pontos lépéseket tesznek... a test mozog, a tudat pihen. Tánc. A látható határ a bõr, a be-Õröm.
Azon kívül energiatestek vannak, amit szintén edzésben kell tartani. De amíg a fizikai testet izmosítjuk, addig az éteri és mentális fényerõt áramoltatjuk, koncentráljuk. Összefüggésben van a két edzés... a harcmûvészet tudja ezt: Nem az izom erejére, hanem a belsõ erõ fejlesztésére, és az ezáltal elért eredményekre helyezi a hangsúlyt. Égi erõ kifinomult, a teljes testet megmozgató és harmóniára vezetõ mozgások rendszere, jótékony hatással van a testre és lélekre egyaránt, azaz általában véve a fizikai és lelki egészségre. A képességek alapja, a képzés valósága, a dinamikus meditáció.
Olyan tánc, amiben a szív, mint magból, ágakat és gyökereket hajt a világba. A kapcsolatteremtés és az érzékelés kifinomult mûvészete. Ártalmatlan, ártatlan. „Szívbõl szívbe” történik.
A Mester és a Tanítvány. A mesetér (képzelet) és a szemtanú a vágy. A férfi, térfia és a NÕvelés.
A két jel, a KÖR és a KERESZT. A befogadó, bekerítõ és a ki-eresztõ erõ. A kerek(zéró, az erõ) és a f-iksz-a idea, a "kérek még!" kielégíthetetlen akarata, ami a harc indulatát adja, vagyis a két(tõ) duálpár, szerelem és harc.:)
Ez a játék a legõsibb játékok egyike. Eredete a kínai emelkedett dinasztiáktól már nyomon követhetõ. Feltehetõen régebbi egyébként a játék.
Bár érdekes felvetés lehet, hogy amennyire játék, igen nagy valószínûség szerint sokkal mélyebb rétegei és tanulságai vannak e játéknak.
A stratégiai lehetõségek mellett és a matematikai valószínûségek igen kiemelkedõ szerepet játszik benne az egyén személyisége -habár játékos függõ ez is.
Mindenesetre bármennyire is tudatosan -avagy sem-, és véletlen -avagy sem-, népszerûsége miatt és személyes okból is, nézzük meg milyen szisztéma mûködik e páratlan és hihetetlenül egyszerû "játék" mögött.
Adott két "elem", pólusnak is nevezhetnénk, az egyik a kör a másik pedig a kereszt -ahogy hívni szokták "iksz"-. A játék lényege az, hogy valaki az elgondolását -akaratát- valósítsa meg. Ehhez adott egy "viszonylag" nagy tér.
Két erõ megindul. A legáltalánosabb felfogás szerint azért, hogy az egyik uralma alá hajtsa a játékteret, úgy, hogy 5 azonos jelét, egymás mellett megszerzi, kigyûjti.
Az amõba az Erõ, a Furfang, a Figyelem, a Hódítási hajlam és a Nagyvonalúság játéka.
Az uraláson, az akaratosságon és mások legyõzésén túl erkölcsi tanítást, az emberbõl Emberré válás rögös útjára is adhat útmutatást, tanulságot és mondanivalót.
Igen jól leszûrhetõ egy egyén személyisége azokon a stílusjegyeken keresztül ahogyan tesz, ahogyan lép, ahogyan támad és ahogyan véd..vagy vét..és adott esetben dõl bele saját kardjába a "Diadal kapujában". Ezt a kifejezést arra és akkor használjuk, mikor valaki egy teljesen megnyert szituációban belevakul saját gyõzelmének mámorába -a figyelmét felfüggeszti- és nevetséges módon (ha nem is megszégyenülve), de elveszti a már zsebében levõ meccset.
Energetikailag is érdemes olykor egy-egy partit megfigyelni és elemezni. Bizonyos tekintetben egy-egy amõba játék felér az adott egyén kézírásával. A kézírást a grafológia elemzi, az amõba játékot pedig mindig az akivel játszunk. Illetve saját magunkat is leelemezhetjük, amennyiben jelentõséget tulajdonítunk, annak, hogy van jelentõsége. A kialakult forma is beszédes, melyik irányba tolódik el az alakzat, a fókusztól mennyire tört ki és ki zárt be kit, avagy ki hullott szét a másik erejétõl? Kit vezettek meg, ki maradt egyenes?
Amikor elkezdjük tudatosan figyelni a másikat, magunkban vagyunk elmerülve. Feltevésem szerint léteznek sémák, amiket használva igen sok nyert játszmát lehet begyûjteni, annál inkább egyhangúbbá válhat ettõl a játék. Kreativitás híján. Az alap feltevése a játéknak akár annyi is lehet, ebben a meglátásban, hogy, ha már teremtünk..., Csodásat teremtsünk és fejlesszük készségeinket.
Végsõ soron, érdekes belegondolni mi lehet a játék valódi célja. Ha megfontoljuk azt, hogy egy teljes pályát betöltött amõbameccs végén, szinte önfeledt állapotba mondja ki háláját (halálát) Végzetének.
Partnerének, aki segítette "megmérettetni" (megmeríteni, merésszé tenni), és nem mint legyõz-Õ, hanem mint Testvér segítette az Útján.
Elmondható, hogy két szellem az amõbán keresztül képes kicsiben modellezni önnön mûködésének és jellemvonásainak fõbb összefüggéseit.
Az amõba, ahogy a neve is utal, az alakját állandóan változtató, Egy-sejtû.
Ez azért is érdekes, mert -igen ritka alkalmakkor-, ha sikerül körbehúzni a "véglegesedett" megnyert játékteret, akkor szimbolizálható a sokszerû változatosság, amely földi életünket áthatja, fenntartja, in-spirálja fizikailag és metafizikailag is.
Az amõba talán legfontosabb és leghatékonyabb módja -leszámítva a betanult nyitásokat és sémákat-, ha a játékos úgy tudja építeni önmagam lehetõségeit, hogy közben gátat szab a másik játékos kibontakoztatásának. Túliképp a bátorság és a hazardírozás sem áll messze a játéktól.
Tapasztalatom szerint minden egyes kör (turn) után döntéshelyzetbe kerül az ember. Játszhat az ember agresszíven avagy visszafogott stílusban, azt mindenképp meg kell fontolni minden egyes "jel lerakásnál", hogy támad, védekezik, esetleg kivár. Vagy esetleg elõre gondolkodik és elkezd olyan "megelõzõ" lépéseket tenni, amik a parti egy késõbbi szakaszában jól jöhet még neki, esetleg még eredményre is vezetheti.
A furfang és a kellõ álcázni tudás azért fontos, ugyanis azzal, hogy leteszik a kövecskéiket -jelünket-, egy rutinosabb játékos számára máris elég információt ejtettünk el magunkról, szándékainkról, játékstílusunkról, esetleg még valós jellemvonásinkról is. Amennyiben az ellenfél megszimatolja ezen elejtett infóink morzsáit, szinte bizonyosan elhúzódó és kiélezett meccsre lehet számítani.
Az amõbában a játékosok képviselik a Teljességet, potenciáljuktól, tehetségüktõl, képzeletüktõl és nem utolsó sorban gyakorlatuktól függõen. A játékostól függ mennyire sikerül, nem is igazán a másik ember legyõzése, hanem önmagunk Uralmának megkísérlése. Kísérlet, megkísértése annak a Mágiának, hogy a másikkal kapcsolatba kerülve, Magunk Ura tudunk-e maradni az egy-másban?
Lao Ce így mondja ezt;
- Aki legyõzi a másikat erõs,
aki önmagát gyõzi le, maga a Hõs!..
Minthogy minden jelenség a "Megnyilvánult világban" yin és yang (ilyen-olyan, magyarul) típusú jelenségekre bontható le (a színek, az ízek stb..) úgy az amõbában is fellelhetõ a kettõsség.
Ebben a játékban is, ahogy az élet minden területre igaz: az Egyensúly és mÉRTÉKletesség az Érték. Anyanyelvünk õrzi ezeket az esszenciákhoz hasonlatos szösszeneteket. Erre érdemes odafigyelni!
Szóval, ahogy az életben is létszükséglet a ki és belégzés -ráadásul egyiket sem lehet sokáig szélsõségesen mûvelni-, az adás-kapás egyensúlya a játékban is kulcsfontosságú, ezen szabályszerûségek megtartása és rugalmasan való kezelése.
A fekete és fehér illetve a fekete és az arany színeket is elemezzük egy kicsit:
Személyes elképzelésem, hogy a fekete, az Egységbõl kiesett, "kiszakított részhalmaza" magát az Ember bukását jelölõ pólusa is lehet.
Erre mutathat rá az a körülmény, hogy a fekete kezdi a játékot. Ez az (sz)Árny száll alá elõször.
A fehér nem kezdd játékot, csupán indukáltja a fekete "cselekményének".
Nagyon érdekes körülmény, (http://en.wikipedia.org/wiki/Gomoku), hogy a fehérnek matematikailag nagyon nehéz nyernie. Feltételezve azt, hogy a tábla kisebb vagy egyenlõ 13X13-as felosztásnál, illetve, ha fekete nagyon kevés hibaszázalékkal játszik.
Az emberi életre levetítve mondhatjuk azt, "a jó ember útján való járás által" szinte bizonyosan ugyanilyen nehéz megbirkóznunk a világ sötétségével ezen belül saját sötétségünkkel és ellentmondásainkkal, ez esetben a fekete elõnyével. Mindenesetre a harci kedven túl, a fekete-fehér egyensúlya egy kis szív dobbanásában igazán aranyló.:) Itt vagyok, ragyogok...:)
Az életben igen sok hibázási lehetõség adódik, annak, aki csatára adja a fejét.
Néha simogatni kellene..mi ütünk.. ölünk, anélkül, hogy õszintén ölelnénk.
Néha "ütni" kéne, akkor simogatunk... gyáván.
Adás-kapás misztériumát az ember egy életen át tanulja legtöbb esetben. Az amõba segít nekünk ennek megfelelõ gyakorlásában. Egyik erõ nem jobb a másiknál, nem is különbségeket kell a kettõ között keresni, hanem a t-örvényszerû szükségszerûséget.
A igazi amõba játékos olyan mint a bölcs ember, tudja MIKOR kell TENNI a MIT, és még a HOGYANT is.
Ezért kell ehhez a játékhoz is annyi minden: Elõrelátás, Kitartás, Koncentráció, Kontempláció, Intuíció, Vidámság és Furfang, mint az életben.
Üdv az Életben, élj a-Mában..a kozmikus AMÕBÁBAN amely, mint e játék is..minden pillanatban alakul és változik.
..Jelenére annyira könnyû rálelni, amennyire elveszíteni..
Az amõba segít "a-Mába" való létezés kiemelkedõ "jelentõségére" emlékeztetni.
Beemeli az Embert az élet jelent-ÕS-Egére..:)
Kicsiben visszavezeti az embert az aranykorba. A sötét elvének (Árnyékvilág) húzóerejét emeli vissza a Fehérs(É)g (Fehér Ég) birodalmába.
A hétköznapokban nagyon fontos a Tudatosság.
..Ebben segít minket ez a játék..
Gyermekeké a Mennyek Ursága, játszani szabad.
Magyarul szerelem.
Másképp harc.
Minden egyes nap, MA-MA!
Ima. (Üdvözlégy malaszttal, kegyelemmel teljes, ki-egy-elem)
Csak a hálával lehet fájdalom és sértés nélkül érintkezni. Az önzésben, a gyávaságban, pengék csapnak össze.
Az amõba játék sematikus stratégiai rajza egy-egy harcnak. Azért nem lehet õ-szinte, mert a kör nem írható egybe a kereszttel. Minden más gyakorlására elég és tökéletes játék: a másképp játéka. Nem nélkülözi azt a megszállott érzést, hogy csak akkor lehet igazán védeni és építeni is önmagunk akaratát, amikor szembeszegülünk a végzet lehetõségével és a penge ÉLet mellett tesszük le a szavazatunkat, de közben egy pillanatra sem felejtjük el kivel vívjuk a játszmát, a Végzettel, Magával. Ez a tiszteletteljes szembeszegülés szinte egy érzésû a szerelemmel. De az amõbában mégsem lehet egyberóni a kört a fix-szel. Az iksz a fókusz, a cél, a kör a horizont. Ha nem tudjuk egybeírni, csak egy határozatlan élû szétfolyó, csapongó kitöréseket alkot a két, egymástól különbözõ jel harca. Ebben az eseteben szükséges szabályt szabni: akinek elõbb van meg az öt, az nyer. És ez a szabály meghatározza a harc Végét, beírja a lehetõségbe a halált és innentõl kezdve a két jel, a két, egymástól különbözõ jelenlét harcol az ötért, ötödölõ, harcol azért, hogy a Végzet, a másikat vigye el... de jaj! A játék mindkettõ jelnek vége, ahogy kimerítik a szabályt. Ilyen az élet. Egymástól különbözõ jelenlétek merítik ki a végsõkig magukat.
Az idõ lejárt, a tér bejárt.
Az idõ az emberöltõ, az ember-öl-élt-Õ.
A tér, a rendszer, a mátrix: négyzetrács, né-égi igézet-rá-cs(oda). Nem sima lap, nem tiszta lap... Ketrec, börtön? Háló? Burok? Bölcs-õ?
Szemlélet-eszmélet: Magas feszültség és életveszély? Vagy Forrás?
A-M-Õ-B-A...Õ(a)MÁBAN, OUM-A-BÁJA, IMÁBAN..
A rendszer olyan erõ, amilyen az erdõ. Fák rengetege. Magok milliárdjai. Szintek. Egy törzs és szintek, a talaj, a föld, a horizont felett és alatt. Ágak, lombkorona fent és a gyökérhálózat lent.
Mátrix. Fontos észrevenni azt is, hogy ezt a játékot nem lehet játszani sima papíron, vagy csak vonalason, de kottafüzetben sem pengethetõ dallam, ha a szabályokat követjük. Persze lehet újítani a szabályokon, de most maradjunk annál, hogy a négyzetrácsos az alap.
(n-égi-igézet-rá-csodás-õs)
Vagyis a harcmûvészet alapja a Mátrix. A rendszer, az egymással összefutó és egymásra ható szálak. Szövevény, felépített szervezet, háló. Be vagyunk hálózva... Az amõba a hálóba ragadt lények (legyek urai) meccse. Hol a pók-usz pont?:))) Ki az Isten az, aki ezt az egészet megszervezte, az a láthatatlan megfigyelõ, aki a hálót megfonta és kezünkbe adta, hogy halászunk... a zavarosban? Vagy fogjuk ki, merítsük ki Magunkat, a végletekig. Aki, közülünk, h-arcosok közül képes Magát úgy kimeríteni, hogy a szabályon felülemelkedve, magát a mátrixból kivonja, de nem a Végzet számol el vele, hanem annak erejét megszelídíti és uralja, akkor a szamuráj útja beteljesül. Aki még szenvedélyes játékos, az meg, leül és ötöd-öl, ötre tör. Öt-letel.:)
A négy elem falai közt, melyik szintre, ízre zárod magad, a jeled? És merre lépsz, merre léptetsz másokat, merre lét-építesz? Gondold csak el! Magadba hordod a Csodát. Lehetsz Égig érõ, Ég-ígérõ, Ige író.:)
Élj a-Mában, élj i-Mában, hálával. nyERÕ vagy.:)
„Minden egyes napra összpontosítanod kell, minden egyes napnak teljesen
oda kell adnod magad, mintha hajad lángokban állna.”
E középkori szamurájhoz intézett tanítás summázata...
Lángoló haj:S ó-haj Égj! Ez az élj a mába, tiszta imádat: szembeszegülsz a végzettel, miközben mindig meghívod magadba a célokkal, a tervekkel, a határidõkkel, a vágyaiddal, az óhajaiddal... Az ember is Ég.:)
Lehetsz Isten. Lehetsz verhetetlen. Minden ilyen Istent ígérõ, Égig érõ vágyaddal megszabod a végzetedet, a végkimenetelt. Halál vagy hála, határ, vagy hatóerõ, szabály, vagy szabadság: EGYRE MEGY!
Amikor leülsz amõbázni, hálával játszol. Egy nemes halálért szállsz szembe, Magaddal..
A játszótársad a Végzeted.
Nyugodj békében. MÉG ÉLVE!
(jövõ hónapban frissíteni fogjuk és kiegészítjük azokkal a dolgokkal amik elmaradtak)
Ravey, LOGX
"Nincsenek eszközeim; A tanulékonyság az én eszközöm.
Nincs varázserõm; A személyiségem az én varázserõm.
Nincs se életem. se halálom; Az aum (légzésszabályozás mûvészete). ami az
életem ás a halálom.
Nincs testem; A belátáson alapuló bölcsesség a testem.
Nincs szemem; Villámlás a szemem.
Nincs fülem; Az éber ügyelem a fülem.
Nincsenek végtagjaim: A gyorsaság, ami az én végtagom. Nincs törvényem: Az
önvédelem a törvényem.
Nincs stratégiám: A sakkatsu jizai (megszabadulás az ölés, valamint az élet
megóvásának szándékától) a stratégiám.
Nincs tervem: A kisan (elsõ adódó alkalom megragadása) a tervem.
Nem teszek csodákat: Az igazság az én csodám.
Nincs alapelvem; A rinkiohen (minden körülményhez való alkalmazkodás) az
alapelvem.
Nincs taktikám; A kyojitsu (üresség ás telítettség) az én taktikám,
Nincs talentumom: A toi sokumyo (találékonyság)-ban van az én talentumom.
Nincsenek barátaim: A lelkem a barátom.
Nincs ellenségem: Az óvatlanság csak az ellenségem.
Nincs páncélom: A jin-gi (jóindulat ás igazságosság) a páncélom.
Nincs váram; A fudoshin (megingathatatlan lélek) a váram.
Nincs kardom: A mushin (tudat üressége) a kardom.
Ha ismered az ellenfeled és ismered önmagad:
Vívj akár száz küzdelmet, százszor fogsz gyõztesen kikerülni.
Ha nem ismered az ellenfeled, de ismered önmagad: veszíthetsz és nyerhetsz
egyaránt.
Ha nem ismered sem az ellenfeled, sem önmagad. Minden küzdelem, melyet
megívsz, veszteség lesz számodra."
(részlet Taisen Deshimaru - A zen és a harcmûvészetek könyvébõl)
Link
Hozzaszolasok
#1 |
gabi
- 2012. November 08. 18:16:12
#2 |
szittya
- 2012. November 08. 18:47:01
#3 |
postaimre
- 2012. November 08. 19:00:58
#4 |
gabi
- 2012. November 08. 19:34:24
#5 |
GERRY
- 2012. November 08. 21:54:48
#6 |
gabi
- 2012. November 08. 23:13:48
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.