Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Meghökkentõ lépés a háború árnyékában
Afganisztán akkor vált hÃressé kulturális barbarizmusáról, amikor a Talibán felrobbantotta az õsi Bamiyan Buddhákat. Érdekesség, hogy most viszont a buddhista örökségrõl nyÃlt kiállÃtás az országban.
Páratlan történelem, különleges élõvilág az emberiség bölcsõjében - Utazás Etiópiába Ahol régen még a csempészek is megnézték, hova lépnek - Izgalmas túra a Pireneusokban Korallzátony, fûszertúra és óriásteknõsök - Tikfa illatú nyaralás Zanzibáron Hagymakupolák, tûzfal galériák és Lenin-szobrok - Középkori séta az északi fény fõvárosaiban
A 11 évvel ezelõtti szoborpusztÃtás hátterében álló vallási intolerancia meglehetõsen nagy kontrasztban áll a tárlattal, ami a Nemzeti Múzeumban várja a látogatókat. Abban a múzeumban, amit nemzetközi segÃtséggel épÃtettek újjá, miután az is a polgárháború áldozatává vált.
Az erõszak földjén felhúzott múzeum csendes boltÃvekkel és márványpadlóval nyújt menedéket a betérõnek. A szomszédos hegyen áll maga az élõ történelem, a neoklasszikus stÃlusú Darulaman Palota romja, melyet ugyancsak maga alá gyûrt a háború.
A múzeum halljában az egyik bamiyani Buddha másolata áll. A két eredeti, hatalmas szobrot még a hatodik században faragták meg a bamiyani sziklákba. A poliurethán mû azonban csak szegényes kópia, nem úgy, mint azok a kincsek, melyek túlélték a borzalmakat, némelyikük i.e. 2. századból származik.
A gyûjteményben szerepel egy Buddha-torzó, ami az õsi görög mûvészetet mutatja be. Számos darab megsérült a talibán fanatikusok miatt, akik rengeteg mûalkotást tettek tönkre, mielõtt az amerikaiak bevonultak az országba.
Boldoggá tesz, hogy jó néhány mestermûvet még a legnehezebb idõkben is meg tudtunk õrizni - mondta el a múzeum igazgatója, Omarakhan Massoudi. A vezetõ felidézte, miként bújtattak el kincseket mindenféle titkos helyre még 1989-ben, amikor a szovjet haderõ kivonult, és már felderengett a polgárháború réme. Abban az idõszakban a mûalkotások hetven százalékát elrabolták, és a szomszédos országokba csempészték, hogy aztán a fekete piacon kössenek ki.
Több mint 300 szobrot állÃtottunk helyre, közülük néhányat most kiállÃtunk, és ez a folyamat a jövõben sem áll meg - hangsúlyozta Massoudi. A Bamiyan Buddhák elpusztÃtása hatalmas tragédia, hiszen azok a történelmünk, a kultúránk részei voltak - tette hozzá.
Afganisztánba, ami a hÃres Selyemúton fekszik, Indiából szivárgott be a buddhizmus, ami több száz évig virágzott, mielõtt az iszlám betört volna a térségbe a 8. században. Mára a buddhizmus gyakorlatilag eltûnt, a lakosság 99 százaléka muszlimnak vallja magát. A múzeum azonban nem szeretné, ha az ország elfelejtené történelmét.
Link
Páratlan történelem, különleges élõvilág az emberiség bölcsõjében - Utazás Etiópiába Ahol régen még a csempészek is megnézték, hova lépnek - Izgalmas túra a Pireneusokban Korallzátony, fûszertúra és óriásteknõsök - Tikfa illatú nyaralás Zanzibáron Hagymakupolák, tûzfal galériák és Lenin-szobrok - Középkori séta az északi fény fõvárosaiban
A 11 évvel ezelõtti szoborpusztÃtás hátterében álló vallási intolerancia meglehetõsen nagy kontrasztban áll a tárlattal, ami a Nemzeti Múzeumban várja a látogatókat. Abban a múzeumban, amit nemzetközi segÃtséggel épÃtettek újjá, miután az is a polgárháború áldozatává vált.
Az erõszak földjén felhúzott múzeum csendes boltÃvekkel és márványpadlóval nyújt menedéket a betérõnek. A szomszédos hegyen áll maga az élõ történelem, a neoklasszikus stÃlusú Darulaman Palota romja, melyet ugyancsak maga alá gyûrt a háború.
A múzeum halljában az egyik bamiyani Buddha másolata áll. A két eredeti, hatalmas szobrot még a hatodik században faragták meg a bamiyani sziklákba. A poliurethán mû azonban csak szegényes kópia, nem úgy, mint azok a kincsek, melyek túlélték a borzalmakat, némelyikük i.e. 2. századból származik.
A gyûjteményben szerepel egy Buddha-torzó, ami az õsi görög mûvészetet mutatja be. Számos darab megsérült a talibán fanatikusok miatt, akik rengeteg mûalkotást tettek tönkre, mielõtt az amerikaiak bevonultak az országba.
Boldoggá tesz, hogy jó néhány mestermûvet még a legnehezebb idõkben is meg tudtunk õrizni - mondta el a múzeum igazgatója, Omarakhan Massoudi. A vezetõ felidézte, miként bújtattak el kincseket mindenféle titkos helyre még 1989-ben, amikor a szovjet haderõ kivonult, és már felderengett a polgárháború réme. Abban az idõszakban a mûalkotások hetven százalékát elrabolták, és a szomszédos országokba csempészték, hogy aztán a fekete piacon kössenek ki.
Több mint 300 szobrot állÃtottunk helyre, közülük néhányat most kiállÃtunk, és ez a folyamat a jövõben sem áll meg - hangsúlyozta Massoudi. A Bamiyan Buddhák elpusztÃtása hatalmas tragédia, hiszen azok a történelmünk, a kultúránk részei voltak - tette hozzá.
Afganisztánba, ami a hÃres Selyemúton fekszik, Indiából szivárgott be a buddhizmus, ami több száz évig virágzott, mielõtt az iszlám betört volna a térségbe a 8. században. Mára a buddhizmus gyakorlatilag eltûnt, a lakosság 99 százaléka muszlimnak vallja magát. A múzeum azonban nem szeretné, ha az ország elfelejtené történelmét.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. May 11. 13:29:17
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték