Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az összeomlás határán – mire költötték a városok a bankhiteleket?
Szándékos csõdokozás, kazár csõdörökkel. Közterek követése, szobrok, zsinagógák, holoközpontok, rituális fürdõk és egyéb cigány-zsidó szociális kamatyolás, lenyúlás, visszaosztás eredménye... Mélygarázs, városközpont, fürdõ is szerepel a hitelbõl fejlesztõ, s emiatt csõdközelbe jutó önkormányzatok listáján. Ennek ellenére alapvetõen nem wellness-vállalások miatt halmoztak fel 1200 milliárd forint tartozást az önkormányzatok, hanem kötelezõ közoktatási, szociális feladataik miatt. A kormány adósságátvállalási programja majd’ kétezer települést érint.
Idõvel egy politikusi karrier legszebb pillanatait is meg lehet bánni. Manapság alighanem tucatszámra akadnak olyan településvezetõk, akiknek álmatlan éjszakát okoz az elmúlt években mazsorettekkel és rezesbandával felavatott új fürdõ vagy renovált városközpont. Nem kelt lába a fejlesztéseknek, csak éppen az azokhoz felvett hitelek lehetetlenítették el sok város gazdálkodását. A válság elõtt jó ötletnek tûnt a pénzszerzés ezen módja, ám a külföldi devizák árfolyam-ingadozásai, a gazdasági válság, az önkormányzati rendszerbõl való forráskivonások miatt mára szinte elviselhetetlen terhek nehezednek a településekre.
A fentebbi leírás és a közvélekedésben elterjedt nézet persze leegyszerûsítõ. Nem minden bankhitel és svájcifrank-alapú kötvénykibocsátás célja volt szökõkút és fürdõ építése; az adósságspirálba került települések különbözõ stratégiákat követtek. Egyrészt iparági számítások szerint az elmúlt tíz évben körülbelül százmilliárd forint értékben fejlesztették a hazai fürdõket, miközben az idei év közepén több mint 1200 milliárd forintra rúgott a magyar önkormányzatok tartozásállománya (ennek hetven százalékával bankoknak tartoztak a falvak és a városok). Másrészt presztízsberuházások az esetek többségében inkább uniós támogatásból épültek, a legnagyobb adósságot felhalmozó vidéki nagyvárosok (például Pécs, Miskolc, Debrecen) nem elsõsorban látványra költötték a pénzt. Hanem kötelezõ, kisebb részben önként vállalt közoktatási, szociális és kulturális feladataik ellátására.
Ez a háttere annak a bejelentésnek, amit másfél hete Orbán Viktor miniszterelnök tett egy konferencián. A kormányfõ arról beszélt, a kabinet 1956 önkormányzattól 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át. Több mint 1700, ötezer fõ alatti lakosú településnek egészében kifizetik adósságát, a nagyobbaknál viszont az állam differenciálni fog.
Lapunk most a legnagyobb városok (és egyben: legnagyobb adósok) tartozásait tekintette át.
A 23 megyei jogú város 2007 és 2010 között majd' 335 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre - negyedét valósították meg hitelfelvételbõl vagy kötvénykibocsátásból. Voltak városok, amelyek egyáltalán nem fejlesztettek kölcsönpénzbõl, Szeged, Nagykanizsa és Szekszárd például csaknem kizárólag saját forrásokból és pályázati pénzekbõl építkezett. A Heti Válasz az öt legnagyobb hitelfelvevõ példáján mutatja be, mire mentek a kölcsönzött milliárdok és miként fenyegetik agyonnyomással a hitelek a településeket.
A Sopron, Érd, Kaposvár, Esztergom és Velence esetét bemutató elemzés olvasható a november 6-án megjelent Heti Válaszban, amely a digitalstand.hu oldalon is megvásárolható.
Link
Idõvel egy politikusi karrier legszebb pillanatait is meg lehet bánni. Manapság alighanem tucatszámra akadnak olyan településvezetõk, akiknek álmatlan éjszakát okoz az elmúlt években mazsorettekkel és rezesbandával felavatott új fürdõ vagy renovált városközpont. Nem kelt lába a fejlesztéseknek, csak éppen az azokhoz felvett hitelek lehetetlenítették el sok város gazdálkodását. A válság elõtt jó ötletnek tûnt a pénzszerzés ezen módja, ám a külföldi devizák árfolyam-ingadozásai, a gazdasági válság, az önkormányzati rendszerbõl való forráskivonások miatt mára szinte elviselhetetlen terhek nehezednek a településekre.
A fentebbi leírás és a közvélekedésben elterjedt nézet persze leegyszerûsítõ. Nem minden bankhitel és svájcifrank-alapú kötvénykibocsátás célja volt szökõkút és fürdõ építése; az adósságspirálba került települések különbözõ stratégiákat követtek. Egyrészt iparági számítások szerint az elmúlt tíz évben körülbelül százmilliárd forint értékben fejlesztették a hazai fürdõket, miközben az idei év közepén több mint 1200 milliárd forintra rúgott a magyar önkormányzatok tartozásállománya (ennek hetven százalékával bankoknak tartoztak a falvak és a városok). Másrészt presztízsberuházások az esetek többségében inkább uniós támogatásból épültek, a legnagyobb adósságot felhalmozó vidéki nagyvárosok (például Pécs, Miskolc, Debrecen) nem elsõsorban látványra költötték a pénzt. Hanem kötelezõ, kisebb részben önként vállalt közoktatási, szociális és kulturális feladataik ellátására.
Ez a háttere annak a bejelentésnek, amit másfél hete Orbán Viktor miniszterelnök tett egy konferencián. A kormányfõ arról beszélt, a kabinet 1956 önkormányzattól 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át. Több mint 1700, ötezer fõ alatti lakosú településnek egészében kifizetik adósságát, a nagyobbaknál viszont az állam differenciálni fog.
Lapunk most a legnagyobb városok (és egyben: legnagyobb adósok) tartozásait tekintette át.
A 23 megyei jogú város 2007 és 2010 között majd' 335 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre - negyedét valósították meg hitelfelvételbõl vagy kötvénykibocsátásból. Voltak városok, amelyek egyáltalán nem fejlesztettek kölcsönpénzbõl, Szeged, Nagykanizsa és Szekszárd például csaknem kizárólag saját forrásokból és pályázati pénzekbõl építkezett. A Heti Válasz az öt legnagyobb hitelfelvevõ példáján mutatja be, mire mentek a kölcsönzött milliárdok és miként fenyegetik agyonnyomással a hitelek a településeket.
A Sopron, Érd, Kaposvár, Esztergom és Velence esetét bemutató elemzés olvasható a november 6-án megjelent Heti Válaszban, amely a digitalstand.hu oldalon is megvásárolható.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
GERRY
- 2012. November 11. 10:38:25
#2 |
monguzking
- 2012. November 11. 12:57:15
#3 |
kukackac
- 2012. November 11. 16:32:33
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.