Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Berlini emlékmû a holokauszt roma áldozatainak
Félmillióból százezer német
Hetven évvel a Holokauszt tragédiája után a közelmúltban emlékmûvet avattak Berlinben a hitleri vészkorszak mintegy ötszázezer európai roma áldozatának. Több, mint húsz évig húzódott az emlékmû felállÃtása, amelynek avatásánál arra figyelmeztettek a német politika vezetõi, hogy napjaink egyik közös feladata a romák segÃtése és befogadása a többségi társadalmakba.
Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár volt az elsõ, aki 1982-ben nyilvánosan szólt arról, hogy a Holockauszt romák tömegeit is sújtotta, Európa-szerte. A német kutatások szerint a náci haláltáborokban összesen mintegy fél millió vesztette életét közülük a „Porrajmos”-ban, a földrész különbözõ országaiból (Ãgy Magyarországról is). A német áldozatok számát közülük százezerre teszik. Klaus Wowereit, Berlin fõpolgármestere az ünnepségen emlékeztetett: 1936-ban, éppen a berlini olimpiai játékok idején tartották fogva szabad területen, Marzahnban romák ezreit, akiket azután deportáltak.
2005-ben avatták fel Berlin szÃvében a Holocaust zsidó áldozatainak emlékmûvét, három évvel késõbb azokét, akiket a nácik homoszexualitásuk miatt hurcoltak haláltáborokba. A roma memento felállÃtása többek között a roma szervezetek miatti viták következtében is húzódott hosszú évekig. Az emlékmû tervezésével Dani Karavan izraeli szobrászmûvészt bÃzták meg. A mûvész a Brandenburgi kapu és a Reichstag épülete közötti területen tizenkét méter átmérõjû tavat alakÃtott ki: az annak közepén lévõ kövön minden nap friss virág emlékeztet az áldozatokra. A tó körül Santino Spinelli olasz származású roma költõ „Auschwitz” cÃmû verse olvasható, német és angol nyelven.
Az ünnepélyes átadáson beszédet mondott Joachim Gauck szövetségi elnök, Angela Merkel szövetségi kancellár, valamint Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke is. Az emlékmû kapcsán történészek és mások is nehezményezik, hogy több évtizedet váratott magára a múltfeldolgozásnak ez az aktusa. Kutatások szerint napjainkban a német lakosság 60 százalékának vannak elõÃtéletei a romákkal szemben, és kérdés, hogy az emlékmû mennyiben járulhat hozzá a romákkal kapcsolatos sztereotÃpiák lebontásához. Angela Merkel kancellár az avató-ünnepségen hangoztatta: a kirekesztésre, a más fajta emberek elutasÃtására ma is reagálni kell.
Romani Rose optimista: „Az emlékmû fontos jelzés a társadalomnak, hogy a cigányellenesség legalább annyira megvetendõ, mint a zsidóellenesség”- mondta. Rose bÃzik benne: a Reichstag épületébe igyekvõ képviselõket emlékezteti a mûalkotás arra, hogy a politikának fel kell emelnie a szavát mindenütt, ahol a roma kisebbséget érõ fajgyûlölet jelentkezik.
A múlt feldolgozásának keretében Berlin még egy emlékmû felállÃtását tervezi: azoknak a betegeknek, fogyatékosoknak adóznak majd, akiket a nácik ugyancsak tömegesen legyilkoltak. (Mészáros Szilárd)https://168ora.publishing.hu/general/rovatindex.php?rovat=0&cikk=105648&datum=2012-11-12%2023:59:59&general=0
Hetven évvel a Holokauszt tragédiája után a közelmúltban emlékmûvet avattak Berlinben a hitleri vészkorszak mintegy ötszázezer európai roma áldozatának. Több, mint húsz évig húzódott az emlékmû felállÃtása, amelynek avatásánál arra figyelmeztettek a német politika vezetõi, hogy napjaink egyik közös feladata a romák segÃtése és befogadása a többségi társadalmakba.
Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár volt az elsõ, aki 1982-ben nyilvánosan szólt arról, hogy a Holockauszt romák tömegeit is sújtotta, Európa-szerte. A német kutatások szerint a náci haláltáborokban összesen mintegy fél millió vesztette életét közülük a „Porrajmos”-ban, a földrész különbözõ országaiból (Ãgy Magyarországról is). A német áldozatok számát közülük százezerre teszik. Klaus Wowereit, Berlin fõpolgármestere az ünnepségen emlékeztetett: 1936-ban, éppen a berlini olimpiai játékok idején tartották fogva szabad területen, Marzahnban romák ezreit, akiket azután deportáltak.
2005-ben avatták fel Berlin szÃvében a Holocaust zsidó áldozatainak emlékmûvét, három évvel késõbb azokét, akiket a nácik homoszexualitásuk miatt hurcoltak haláltáborokba. A roma memento felállÃtása többek között a roma szervezetek miatti viták következtében is húzódott hosszú évekig. Az emlékmû tervezésével Dani Karavan izraeli szobrászmûvészt bÃzták meg. A mûvész a Brandenburgi kapu és a Reichstag épülete közötti területen tizenkét méter átmérõjû tavat alakÃtott ki: az annak közepén lévõ kövön minden nap friss virág emlékeztet az áldozatokra. A tó körül Santino Spinelli olasz származású roma költõ „Auschwitz” cÃmû verse olvasható, német és angol nyelven.
Az ünnepélyes átadáson beszédet mondott Joachim Gauck szövetségi elnök, Angela Merkel szövetségi kancellár, valamint Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke is. Az emlékmû kapcsán történészek és mások is nehezményezik, hogy több évtizedet váratott magára a múltfeldolgozásnak ez az aktusa. Kutatások szerint napjainkban a német lakosság 60 százalékának vannak elõÃtéletei a romákkal szemben, és kérdés, hogy az emlékmû mennyiben járulhat hozzá a romákkal kapcsolatos sztereotÃpiák lebontásához. Angela Merkel kancellár az avató-ünnepségen hangoztatta: a kirekesztésre, a más fajta emberek elutasÃtására ma is reagálni kell.
Romani Rose optimista: „Az emlékmû fontos jelzés a társadalomnak, hogy a cigányellenesség legalább annyira megvetendõ, mint a zsidóellenesség”- mondta. Rose bÃzik benne: a Reichstag épületébe igyekvõ képviselõket emlékezteti a mûalkotás arra, hogy a politikának fel kell emelnie a szavát mindenütt, ahol a roma kisebbséget érõ fajgyûlölet jelentkezik.
A múlt feldolgozásának keretében Berlin még egy emlékmû felállÃtását tervezi: azoknak a betegeknek, fogyatékosoknak adóznak majd, akiket a nácik ugyancsak tömegesen legyilkoltak. (Mészáros Szilárd)https://168ora.publishing.hu/general/rovatindex.php?rovat=0&cikk=105648&datum=2012-11-12%2023:59:59&general=0
Hozzaszolasok
#1 |
Kedvesi
- 2012. November 12. 15:35:48
#2 |
karikasostor
- 2012. November 12. 18:23:22
#3 |
GERRY
- 2012. November 12. 18:58:45
#4 |
Kedvesi
- 2012. November 12. 19:04:47
#5 |
kukackac
- 2012. November 12. 19:11:04
#6 |
Kedvesi
- 2012. November 12. 21:02:46
#7 |
kelta248
- 2012. November 13. 13:13:05
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték