Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A BBC figyelmeztethette volna a magyar zsidókat a náciveszélyre
A BBC figyelmeztethette volna a magyar zsidóságot arra, hogy milyen sors vár rájuk Magyarország német megszállása esetén, de politikai meggondolásokból ezt nem tette meg - ez derül ki azokból a kutatásokból, amelyeket a brit közszolgálati médiatársaság archÃvumaiban végeztek.
A BBC honlapján kedden megjelent ismertetés szerint a társaság külföldre irányuló hÃrszolgáltatása a háború idején még nem volt független, az adásokat a "politikai hadviselés" irányÃtására létrehozott testület - Political Warfare Executive (PWE) - felügyelte a BBC Világszolgálatának londoni központjából.
A PWE a BBC adásain keresztül igyekezett megnyerni a magyarok rokonszenvét, és megpróbálta aláásni a Németországgal fennálló szövetségesi viszonyt, abban a reményben, hogy ez bátorÃtja a magyarországi ellenállást, és Magyarország esetleges német megszállása német katonai erõt köt majd le.
Ennek érdekében a BBC naponta sugárzott Magyarországra hÃradásokat a háborús helyzetrõl, emellett általános hÃreket és kommentárokat is közölt a magyar politikáról. Ezekben az adásokban azonban nem hangzottak el olyan döntõ fontosságú információk, amelyek figyelmeztethették volna a magyar zsidókat azokra a szörnyûségekre, amelyek német megszállás esetén rájuk várnak.
Az összeállÃtás szerzõje, Mike Thomson, a BBC rádió Document cÃmû dokumentum-mûsorsorozatának szerkesztõje azt mondta: annak idején létezett egy leirat, amely a BBC magyar adásának mûsorpolitikáját szabályozta, és amelyben külön szerepelt az az utasÃtás, hogy "a zsidókat egyáltalán ne is emlÃtsük".
Az 1942-ben kelt leirat szerzõje Carlile Macartney, az MI6 - a brit külsõ hÃrszerzés - egykori tisztje, a brit külügyminisztérium magyar ügyekért felelõs akkor fõtanácsadója volt, aki maga is rendre megszólalt a BBC magyar adásaiban.
Macartney annak idején úgy vélte, hogy a zsidók ügyének felkarolása elidegenÃtené a magyar lakosság többségét, amely - Macartney véleménye szerint - antiszemita volt. Mivel a brit propaganda irányÃtói el akarták érni, hogy Németország megszálló erõket küldjön Magyarországra, az érvek között szerepelt az is, hogy "az antiszemita magyarok" nem segÃtenének a szövetségeseknek, ha azok "túlzottan zsidópártinak tûnnek" - olvasható a BBC honlapján.
A brit kormány, a PWE és a BBC magyar szekciója már 1942 decembere óta tudta, hogy mi történik az európai zsidókkal Magyarországon kÃvül, és azt is, hogy nagy valószÃnûséggel mi lenne a sorsa a magyar zsidóknak német invázió esetén. Azt nem lehetett elvárni, hogy a BBC magyar osztályának munkatársai megjósolják Magyarország 1944. márciusi német megszállását, de a PWE dokumentumaiból kitûnik, hogy a magyar szekció egyes adásainak célja éppen a német invázió kiprovokálása volt.
A magyar osztály mindenesetre Macartney útmutatásai alapján folytatta adásait, és egészen az 1944-es német megszállásig nem közölt információkat a Lengyelországban és máshol zajló emberirtásokról, még azután sem, hogy Macartneyt végül eltávolÃtották a mikrofon mellõl.
Frank Chalk professzor, aki a kanadai Concordia egyetemen a népirtások történetével foglalkozó intézetet vezeti, a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte: legalább néhány ezer magyar zsidót meg lehetett volna menteni, ha a BBC annak idején figyelmeztetéseket sugárzott volna.
David Cesarani, a University of London nevû, számos autonóm oktatási intézmény és kutatóintézet alkotta londoni egyetemi hálózat történészprofesszora szerint azonban ez a vélemény "a fantázia szüleménye".
Cesarani szerint egyrészt nem a BBC feladata volt a zsidók figyelmeztetése a náciveszélyre, másrészt 750 ezer emberrõl volt szó, akiket "ellenséges lakosság, és a nácikkal szövetséges, vagy a németek által megszállt országok vettek körül ... nem volt hova elrejtõzni, nem volt hova menekülni".
Link
A BBC honlapján kedden megjelent ismertetés szerint a társaság külföldre irányuló hÃrszolgáltatása a háború idején még nem volt független, az adásokat a "politikai hadviselés" irányÃtására létrehozott testület - Political Warfare Executive (PWE) - felügyelte a BBC Világszolgálatának londoni központjából.
A PWE a BBC adásain keresztül igyekezett megnyerni a magyarok rokonszenvét, és megpróbálta aláásni a Németországgal fennálló szövetségesi viszonyt, abban a reményben, hogy ez bátorÃtja a magyarországi ellenállást, és Magyarország esetleges német megszállása német katonai erõt köt majd le.
Ennek érdekében a BBC naponta sugárzott Magyarországra hÃradásokat a háborús helyzetrõl, emellett általános hÃreket és kommentárokat is közölt a magyar politikáról. Ezekben az adásokban azonban nem hangzottak el olyan döntõ fontosságú információk, amelyek figyelmeztethették volna a magyar zsidókat azokra a szörnyûségekre, amelyek német megszállás esetén rájuk várnak.
Az összeállÃtás szerzõje, Mike Thomson, a BBC rádió Document cÃmû dokumentum-mûsorsorozatának szerkesztõje azt mondta: annak idején létezett egy leirat, amely a BBC magyar adásának mûsorpolitikáját szabályozta, és amelyben külön szerepelt az az utasÃtás, hogy "a zsidókat egyáltalán ne is emlÃtsük".
Az 1942-ben kelt leirat szerzõje Carlile Macartney, az MI6 - a brit külsõ hÃrszerzés - egykori tisztje, a brit külügyminisztérium magyar ügyekért felelõs akkor fõtanácsadója volt, aki maga is rendre megszólalt a BBC magyar adásaiban.
Macartney annak idején úgy vélte, hogy a zsidók ügyének felkarolása elidegenÃtené a magyar lakosság többségét, amely - Macartney véleménye szerint - antiszemita volt. Mivel a brit propaganda irányÃtói el akarták érni, hogy Németország megszálló erõket küldjön Magyarországra, az érvek között szerepelt az is, hogy "az antiszemita magyarok" nem segÃtenének a szövetségeseknek, ha azok "túlzottan zsidópártinak tûnnek" - olvasható a BBC honlapján.
A brit kormány, a PWE és a BBC magyar szekciója már 1942 decembere óta tudta, hogy mi történik az európai zsidókkal Magyarországon kÃvül, és azt is, hogy nagy valószÃnûséggel mi lenne a sorsa a magyar zsidóknak német invázió esetén. Azt nem lehetett elvárni, hogy a BBC magyar osztályának munkatársai megjósolják Magyarország 1944. márciusi német megszállását, de a PWE dokumentumaiból kitûnik, hogy a magyar szekció egyes adásainak célja éppen a német invázió kiprovokálása volt.
A magyar osztály mindenesetre Macartney útmutatásai alapján folytatta adásait, és egészen az 1944-es német megszállásig nem közölt információkat a Lengyelországban és máshol zajló emberirtásokról, még azután sem, hogy Macartneyt végül eltávolÃtották a mikrofon mellõl.
Frank Chalk professzor, aki a kanadai Concordia egyetemen a népirtások történetével foglalkozó intézetet vezeti, a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte: legalább néhány ezer magyar zsidót meg lehetett volna menteni, ha a BBC annak idején figyelmeztetéseket sugárzott volna.
David Cesarani, a University of London nevû, számos autonóm oktatási intézmény és kutatóintézet alkotta londoni egyetemi hálózat történészprofesszora szerint azonban ez a vélemény "a fantázia szüleménye".
Cesarani szerint egyrészt nem a BBC feladata volt a zsidók figyelmeztetése a náciveszélyre, másrészt 750 ezer emberrõl volt szó, akiket "ellenséges lakosság, és a nácikkal szövetséges, vagy a németek által megszállt országok vettek körül ... nem volt hova elrejtõzni, nem volt hova menekülni".
Link
Hozzaszolasok
#1 |
atya
- 2012. November 14. 12:20:59
#2 |
Kedvesi
- 2012. November 14. 19:43:33
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték