Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Egyre butul az emberiség
Hajaj, nem fordÃtva? Egyre tanultabbak lesznek, egyre fejlettebbek és közben mégis egyre hülyébbek? Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei - állÃtja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatÃv elméletét a Trends in Genetics cÃmû folyóiratban tette közzé.
Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális mûködése és kölcsönhatása határozza meg, a hálózat fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem mûködik a természetes kiválasztódás.
Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószÃnûséggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejlõdött ki, mielõtt elõdeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntõ volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erõteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhetõen ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia. A kutató szerint ettõl a ponttól viszont megkezdõdött a hanyatlás. A földmûvelés kifejlõdésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengÃtõ mutációk kiszûrése.
Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámÃtotta, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.
Egyelõre nem kell azonban nagyon aggódni, a folyamat ugyanis meglehetõsen lassú, a tudomány gyors fejlõdése pedig minden bizonnyal megoldást kÃnál majd a problémára. "Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással és ki tudjuk korrigálni az összes meghibásodást. Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára" - vélekedik Gerald Crabtree.
Link
Az emberi intelligenciát és viselkedést rengeteg gén optimális mûködése és kölcsönhatása határozza meg, a hálózat fenntartása óriási evolúciós nyomást jelent. Gerald Crabtree, a Stanford Egyetem kutatója tanulmányában arra mutat rá, hogy ez a bonyolult génhálózat különösen hajlamos a mutációkra, viszont modern társadalmunkban nem mûködik a természetes kiválasztódás.
Intellektuális képességeink és az intelligenciát meghatározó sok ezer gén optimalizálása nagy valószÃnûséggel a korai modern ember kevéssé verbális, szétszórt csoportjainál fejlõdött ki, mielõtt elõdeink kirajzottak volna Afrikából. Ebben a környezetben ugyanis az intelligencia döntõ volt a túlélés szempontjából, vagyis igen erõteljes evolúciós nyomás határozta meg az értelmi képességeket befolyásoló géneket. Vélhetõen ekkor érte el csúcspontját az emberi intelligencia. A kutató szerint ettõl a ponttól viszont megkezdõdött a hanyatlás. A földmûvelés kifejlõdésével, majd az urbanizációval egyre kevésbé érvényesült a természetes kiválasztódás, az intellektust gyengÃtõ mutációk kiszûrése.
Gerald Crabtree abból kiindulva, hogy értelmi képességeinket 2000-5000 gén határozhatja meg, valamint figyelembe véve, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg az emberi genomban betegségeket hordozó mutációk, kiszámÃtotta, hogy háromezer év múlva, vagyis 120 nemzedéken belül mindenki legalább két olyan mutációval rendelkezik, amely károsan befolyásolja értelmi vagy érzelmi stabilitásunkat. Mi több, a legújabb idegtudományi eredmények azt mutatják, hogy az agyi funkciókat meghatározó gének különösen hajlamosak a mutálódásra. A Stanford kutatója szerint a kisebb kiválasztódási nyomás és a nagy számú enyhe mutációt hordozó gén aláássa értelmi és érzelmi képességeinket.
Egyelõre nem kell azonban nagyon aggódni, a folyamat ugyanis meglehetõsen lassú, a tudomány gyors fejlõdése pedig minden bizonnyal megoldást kÃnál majd a problémára. "Ismerjük majd az intellektuális képességeinket befolyásoló sok millió génmutáció mindegyikét, ahogy azt is, hogy milyen kölcsönhatásban vannak egymással és ki tudjuk korrigálni az összes meghibásodást. Ennél fogva többé nem lesz szükség a természetes kiválasztódás brutális mechanizmusára" - vélekedik Gerald Crabtree.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. November 14. 10:08:30
#2 |
Alexandros
- 2012. November 14. 14:02:30
#3 |
kukackac
- 2012. November 14. 17:30:07
#4 |
Perje
- 2012. November 15. 10:38:23
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték