Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
MAZSIHISZ Elnökének
Dr. Feldmájer Péter Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
Az alábbiakban olvasható, Hajdú- Bihar Megyei Fõügyészségnek cÃmzett feljelentésem arra tekintettel küldöm meg T. Elnök Úr részére, mivel a feljelentésben részletezett, szerintem törvénytelen árverésnél árverési vevõként a Freund Consulting Kft. szerzett debreceni lakóingatlant.
A Freund Consulting Kft.-nek alábbi cégkivonata szerint
A Cg.05-09-007384 cégjegyzékszámú Freund Consulting Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság (3525 Miskolc, Déryné u 7.) cég 2012. május 7. napján hatályos adatai a következõk:
13.
A képviseletre jogosult(ak) adatai
13/4.
Freund Jenõ (an.: Schwarcz Irén)
Születési ideje: 1947/01/13
3525 Miskolc, Déryné utca 7.
AdóazonosÃtó jel: 8292312285
A képviselet módja: önálló
A képviseletre jogosult tisztsége: ügyvezetõ (vezetõ tisztségviselõ)
Jogviszony kezdete: 2010/09/01
A változás idõpontja: 2012/04/18
Bejegyzés kelte: 2012/04/23
Hatályos: 2012/04/18 ...
II. Cégformától függõ adatok
1.
A tag(ok) adatai
1/7.
Freund Jenõ (an.: Schwarcz Irén)
Születési ideje: 1947/01/13
3525 Miskolc, Déryné utca 7.
A tagsági jogviszony kezdete: 1998/09/01
A változás idõpontja: 2012/04/18
Bejegyzés kelte: 2012/04/23
Hatályos: 2012/04/18 ...
az árverési vevõnek képviseletre jogosultja, valamint egyik tulajdonosa az a Freund Jenõ, aki az alábbiak szerint az egyik vidéki MAZSIHISZ Elnöke:
Miskolc
Elnök: Freund Jenõ
CÃm: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 7.
Telefon: (06-46) 505-044, (06 20) 921-7373
Fax: (06-46) 509-954
Email: freund@freund.hu
--------------------------------
Ezt meghaladóan tájékoztatom arról is, hogy az árverésre került lakás tulajdonosához hasonló helyzetbe került emberek sorsa a közelmúltban miként alakult:
From: C………………………………@gmail.com]
Sent: Monday, November 12, 2012 6:57 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Szabadulás a bankok fogságából
Üdvözlöm!
P………….. vagyok és érdeklõdni szeretnék öntõl mert egy dolog nem hagy nyugodni.
Ön szerint lehet -e Bankot és hitelezõket gyilkossággal vagy abban való részvétellel valamilyen módon vádolni?
A feleségem szülei nem az elsõk és nem is az utolsók akik véget vetnek életüknek mert ki semmizik és õrületbe kergetik a hitelezõk. A mi családunkban is a hitelezõk magatartása és tevékenysége vezetett ehhez az eredményhez. Nem is gondoltam hogy ez ennyire meg fog miket is viselni. A szülõk hiánya mély nyomot hagyott a feleségemben és az egész családban, pedig kb 3 éve történt Pátrohán ami a hÃradókban is benne volt. " -egy idõs házaspár holtestére találtak reggel" ...ez volt a hÃradás szövege.
Ez a bekezdés csak egy meg jegyzés részemrõl:
Egyik hétvégén vasárnap este 7 körül fel hÃvtak a feleségem szülei, és feltûnõen nyugodtak voltak, meg kérdezték hogy vagyunk, mit csinálunk, minden rendben van-e és vigyázzunk magunkra, apósom mi elõtt le tettük a telefont sÃrt, össze csuklott a hangja. Másnap reggel 8 körül a feleségem aki itt tanÃt az iskolában sÃra és sápadtan rohant haza, én azt hittem hogy a húgával történt valami mert rákos, de csak annyit mondott hogy anyuék ...és öltözzek mert indulunk Pátrohára. A kocsiban mondta hogy a nõvére telefonált hogy reggel halva találták a ház háta mögött a két szülõt. Egymás mellett egy-egy kötélen lógtak. A házban ki volt készÃtve az asztalra minden iratuk, az igazolványok, bérlet, életbiztosÃtás, a ruhák amit rájuk kellesz adni. Én be se bÃrtam menni mert már kint sem láttam a könnyeimtõl, még most is el szorul a torkom ha erre gondolok. Nem volt elõjele, nem is sejtettük hogy mire készülnek...de ezen már változtatni nem lehet sajnos.
Nem anyagi kártérÃtésre számÃtanánk mert a pénz nem helyettesÃti az el vesztett életeket, de ha van rá mód még is örülnék ha születhetne egy Ãtélet ami korlátozná a hitelezõk olyan tevékenységeit ami más családoknál is ide vezethet. Tudom hogy egy bankot mint szervezetet nem lehet be börtönözni, -nem zárhatnak ennyi embert börtönbe- és ha jól gondolom nem vonható ily módon felelõsségre sem az ügyintézõ, sem a végrehajtó akinek a látogatásai és meg keresései miatt következett be ez a drámai végeredmény mert õk csak bábok egy nagy szervezetben és nem tudom bizonyÃtható -e hogy tudatában voltak azzal hogy tevékenységük hová vezethet. Még is örülnék ha lehetne pert indÃtani mert pár naponta meg hal egy ember ugyan ilyen ok miatt, még ha ezt a hÃrekben nem is mondják.
Ha egy embert el Ãtélhetnek gyilkosság vádjával illetve abban való részvétel vagy fel bujtás miatt, kell hogy legyen mód egy vagy több szervezet büntetésére is. Ezt még sem csinálhatják a végtelenségig büntetlenül.
Válaszát elõre is köszönöm! És el nézését kérem ha nagyon buta dolgot kérdeztem most öntõl!
Tisztelettel: ………………..
Tisztelettel:
Léhmann György
=============================
Tisztelt Hajdú - Bihar Megyei Fõügyészség!
N……. E……….. 4024 Debrecen ………………. szám alatti lakos lakásának árverezését rendelte az OTP Faktoring Követeléskezelõ Zrt végrehajtást kérõ kérelmére végrehajtó, majd az árverésre az ide mellékelt ingatlanárverési jegyzõkönyv szerint 2012. junius 6-án került sor.
Az árverési jegyzõkönyvnek kézhezvételét követõen adós – N….. E………. – az ide mellékelt végrehajtási kifogást terjesztette elõ junius 25-én
„0099.V.620/2010/39. számú, OTP Faktoring Zrt. végrehajtást kérõnek N… E……. adós elleni végrehajtási eljárásban
ingatlanárverés végrehajtó intézkedés ellen
a csatolandó ügyvédi meghatalmazással igazolt ügyvéd útján a Vht. 217. § alapján
v é g r e h a j t á s i k i f o g á s t
terjesztek elõ, kérem a végrehajtói intézkedés – árverés - hatályon kÃvül helyezését, megsemmisÃtését,”
arra tekintettel, mert az árverés során vételi ajánlatot nem a licitküszöb összegével, vagy annak többszörösével meghaladó vételi ajánlatot tette árverési vevõ – Freund Consulting Kft. – az alábbi jogszabályhelyet megsértve:
„1994. évi LIII. törvény a bÃrósági végrehajtásról
146. § (4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az elõzõ vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja”
--------------------------
2012. június 28-án a mellékelt végzéssel hÃvott fel C……………… bÃrósági titkár aláÃrásával a Debreceni Városi BÃróság erre a végrehajtási kifogás hiánypótlására az alábbiak szerint:
„felhÃvja a bÃróság az adóst, hogy 2012. június 27. napján benyújtott kifogására az ITV 43. § (8) bekezdése alapján, a kézbesÃtésrõl számÃtott 15 napon belül, kifogásának hivatalból történõ elutasÃtása terhével rójon le 15.000.-Ft. eljárási illetéket.
Egyidejûleg jelölje meg pontosan azt is, hogy az árverési jegyzõkönyv mennyiben és miért sérti álláspontja szerint a Vht. 146. § 4. bekezdésében foglaltaka.”
Erre a bÃrósági felhÃvásra tekintettel a mellékelt 2012. Julius 10-i iraton adós lerótta a 15.000.-Ft. eljárási illetéket, illetve a felhÃvásnak jegyzõkönyvvel kapcsolatos utasÃtására tekintettel az alábbi jogszabályhelyre hivatkozott:
35. § (2) A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a felek és a jelen levõ más érdekeltek (a felek képviselõi, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselõ nevét és irodájának cÃmét,
b) az eljárás helyét és idejét,
c) a végrehajtandó követelés jogcÃmét és összegét (tárgyát),
d) a végrehajtást elrendelõ bÃróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,
e) a végrehajtási cselekmény leÃrását,
f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,
g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
------------------------------------
2012. Julius 17-én a bÃrósági titkár által hozott végzéssel a Debreceni Városi BÃróság a végrehajtási kifogást elutasÃtotta többek között az alábbi indokolással:
„Figyelemmel arra, hogy az adós nem a végrehajtó által lefolytatott árverezés körülményeit6, hanem azt sérelmezte, hogy a felvett jegyzõkönyv nem felel meg a Vht. 35. § 2. bekezdésében foglaltaknak nem a végrehajtó árverezés során tett intézkedéseit vizsgálta, hanem abban a kérdésben foglalt állást, hogy jogszabálysértõ-e a végrehajtó által felvett árverési jegyzõkönyv.”
„Az árverési hirdetményben az ingatlan vételára 15.300.000.-Ft-ban került megjelölésre, ennek megfelelõen a licitküszöb 153.000.-Ft6-ban lett meghatározva. Arra tekintettel, hogy a licitálás 200.000.-Ft-os összeggel történt a bÃróság álláspontja szerint nem történt törvénysértés mivel a 200.000.-Ft-os összeg mint több, magában foglalja a licitküszöb 153.000.-Ft-os alacsonyabb összegét. A bÃróság álláspontja szerint akkor lett volna törvénysértõ a lefolytatott árverés, ha a végrehajtó a licitküszöb alatti összeggel engedélyezte volna a felek részére a licitálást.”
majd lezárta a határozat az indokolását az alábbiak szerint:
Az árverezés megsemmisÃtése a fentiek miatt nem indokolt, ugyanis az megsemmisÃtené az árverezés célját, újabb árverezést tenne szükségessé, amely sértené a végrehajtási eljárásban szereplõ személyek jogait.”
Augusztus 3-i ide mellékelt iratommal fellebbeztem ez ellen a végrehajtási kifogást elutasÃtó végzés ellen a következõ záró mondatokkal:
„Hogy miként jutott az eljáró bÃróság az általa is jól ismert Vht. 146. § 4. bek-e alapján erre a megállapÃtásra, kiderÃthetetlen.
A végzés meghozatalának vélhetõen valódi okát pedig a következõ mondatban határozta meg a bÃróság:
„Az árverezés megsemmisÃtése a fentiek miatt nem indokolt, ugyanis az megsemmisÃtené az árverezés célját, újabb árverezést tenne szükségessé, amely sértené a végrehajtási eljárásban szereplõ személyek jogait.”
Ilyen indokolásra szerintem a törvényesség szem elõtt tartása esetén semmi szükség nincs.”
---------------------------------
2012. augusztus 7-i ide mellékelt végzés szerint a bÃrósági titkár feltüntetésével felhÃvott a Debreceni Városi BÃróság a következõkre:
“N….. E………. kötelezettel szemben indÃtott végrehajtási peren kÃvûli ügyében felhÃvja a bÃróság a kötelezettet, hogy a kézbesÃtéstõl számÃtott 15 napon belül a – fellebbezésének elutasÃtása terhe mellett – fellebbezésére rójon le 7.000 (hétezer) Ft. végrehajtási eljárási illetéket.”
2012. augusztus 29-én N….. E…………… az ekként felhÃvott 7.000.-Ft. végrehajtási eljárási illetéket a bÃrósági iratoknál lerótta.
----------------------------------
2012. augusztus 30-án hozta meg az ide mellékelt /17. alszámu végzését a Debreceni Városi BÃróság arról, hogy „A bÃróság kötelezett fellebbezését elutasÃtja.”
Indokolásként 2012. augusztus 30-án a végzés többek között a következõket Ãrja:
„Az adós 2012. augusztus 29. napján, személyesen adta le a Végrehajtási Irodán az illetékbélyeget a megállapÃtott határidõn tul, Ãgy az elkésett a beadványa pedig igazolási kérelmet nem tartalmazott.”
Ez utóbbi végzés ellen szeptember 8-án az ide mellékelt fellebbezéssel éltem és ennek indokolásaként többek között a következõket Ãrtam:
„A végzésbõl megállapÃtható augusztus 14-én vette át jogi képviselõ a végzést, és az abban foglaltaknak megfelelõ illeték 2012. augusztus 29-én adós által lerovásra került.
A végzés meghozatala ezt követõen, tehát augusztus 30-án történt, ezért alkalmazandó peren kÃvüli eljárásban is a Polgári Perrendtartás 105. § 2. bek-ben Ãrtak.
Az a tény, hogy a határozat meghozataláig a hiány pótlásra került, mulasztáshoz ez esetben nem vezethet.”
====================
Egyéb iratot késõbb nem kaptam a Debreceni Városi BÃróságtól és fentiekbõl következõen vártam a fellebbezés elbÃrálását a Debreceni Törvényszéktõl.
Ehelyett N….. E………. adóst a következõ oldalon látható végrehajtói irattal a következõkre hÃvták fel:
„Végrehajtási eljárás során az Ön ingatlanát ingatlanárverésen értékesÃtettem.
A vevõ jelezte Ãrásban, hogy Ön nem költözött ki az ingatlanból.
A végrehajtási Törvény 154. § 1.-es bekezdése értelmében értesÃtem, hogy Önt
2012. 11. 27-én 9,00 órakor
Az ingatlanból karhatalommal ki fogom költöztetni az ezzel járó költségek Önt terhelik.
FelhÃvom a vevõt, hogy a megjelölt idõpontban jelenjen meg a kiürÃtendõ ingatlannál.
Az elszállÃtandó ingóságokhoz rakodókról, szállÃtóeszközrõl, lakatosról és az ingóságok
Elhelyezése zárható raktárhelyiségrõl 30 napra gondoskodni szÃveskedjen.
Amennyiben az adós 30 napon belül onnan sem szállÃtja el az ingóságait, úgy azok
megsemmisÃtésre kerülnek.
Megkeresem a Debreceni Rendõrkapitányság Vezetõjét, hogy a Debrecen Apafi u. 42.-44. 2/15.
Sz. ingatlanhoz a fenti idõpontra 2 fõ karhatalmat biztosÃtani szÃveskedjen a
végrehajtási cselekmény zavartalan lebonyolÃtása céljából.
Debrecen 2012. 10. 26. napján.”
November 10-én jutott tudomásomra ez a végrehajtói felhÃvás, majd november 12-én – hétfõn – reggel telefonon tudakozódtam a Debreceni Városi BÃróságon a végrehajtási kifogással kapcsolatos ügyiratok hollétérõl.
A Polgári Irodán azt a tájékoztatást kaptam, hogy N….. E…………. adósnak végrehajtási kifogásával kapcsolatos iratai 2012. szeptember 14-én azt követõen kerültek irattárba, hogy a fellebbezésemet C………………….. bÃrósági titkár elbÃrálta.
A Debreceni Törvényszékre pedig ebbõl az ügybõl felterjesztésre semmiféle irat nem került.
===================
II.
Fenti bÃrósági eljárás során az alábbi törvénysértéseket észlelem:
1./ BÃrósági titkárnak június 28-i végzésében Ãrt az a felhÃvása, hogy
a kézbesÃtésrõl számÃtott 15 napon belül, kifogásának hivatalból történõ elutasÃtása terhével rójon le 15.000.-Ft. eljárási illetéket.
azért törvénysértõ, mert a
Vht. 217/A. §515 3. bek: „A bÃróság a kifogásról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bÃróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által elõlegezett és meg nem térült költség megfizetésérõl.”
rendelkezése szerint a le nem rótt illetéknek nem jogkövetkezménye a végrehajtási kifogás, hanem az esetben is el kell bÃrálni a kifogást, amennyiben az illeték lerovásra nem kerül.
---------------------------
2./ BÃrósági titkárnak június 28-i végzésében Ãrt az a felhÃvás, hogy
Egyidejûleg jelölje meg pontosan azt is, hogy az árverési jegyzõkönyv mennyiben és miért sérti álláspontja szerint a Vht. 146. § 4. bekezdésében foglaltakat.”
Azért törvénysértõ, mert a
Végrehajtási kifogás
Vht. 217. § (1) „A végrehajtó törvénysértõ intézkedése, illetõleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elõ a végrehajtást foganatosÃtó bÃrósághoz.”
Rendelkezése szerint a végrehajtónak bármely törvénysértõ intézkedése miatt lehet élni végrehajtási kifogással anélkül, hogy az árverési jegyzõkönyv tartalmát ismertetni indokolt lenn.
---------------------------
3./ BÃrósági titkárnak Julius 17-i végzésében tett az a megállapÃtás, hogy
„Figyelemmel arra, hogy az adós nem a végrehajtó által lefolytatott árverezés körülményeit6, hanem azt sérelmezte, hogy a felvett jegyzõkönyv nem felel meg a Vht. 35. § 2. bekezdésében foglaltaknak nem a végrehajtó árverezés során tett intézkedéseit vizsgálta..”
Azért törvénysértõ, mert a polgári eljárásokra vonatkozó alábbi
„A bÃróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbÃrálásához, a perek tisztességes lefolytatásához….. való jogát érvényesÃtse.”
Rendelkezése szerint nincs joga a bÃróságnak ahhoz, hogy a fél által elõterjesztett végrehajtási kifogásnak meghatározott kiegészÃtésére történt felhÃvás után azt követõen, hogy ennek a felhÃvásnak a fél maradéktalanul eleget tesz, a bÃróság azt közölje, hogy éppen azáltal alaptalan a kérelem, mert a bÃróságnak felhÃvásnak megfelelõ perbeli elõadás nem felek meg a törvényes elõÃrásnak.
-------------------------
4./ BÃrósági titkárnak julius 17-i végzésében tett az a megállapÃtása, hogy
„Az árverési hirdetményben az ingatlan vételára 15.300.000.-Ft-ban került megjelölésre, ennek megfelelõen a licitküszöb 153.000.-Ft6-ban lett meghatározva. Arra tekintettel, hogy a licitálás 200.000.-Ft-os összeggel történt a bÃróság álláspontja szerint nem történt törvénysértés mivel a 200.000.-Ft-os összeg mint több, magában foglalja a licitküszöb 153.000.-Ft-os alacsonyabb összegét. A bÃróság álláspontja szerint akkor lett volna törvénysértõ a lefolytatott árverés, ha a végrehajtó a licitküszöb alatti összeggel engedélyezte volna a felek részére a licitálást.”
Azért törvénysértõ, mert a Vht-nek ide vonatkozó
146. § 4. bek: „Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az elõzõ vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. A települési önkormányzat a külön jogszabály szerinti elõvásárlási jogát - a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltásáig - a vételi ajánlattal megegyezõ összegû vételi ajánlat megtételével gyakorolhatja.”
Rendelkezése szerint nincs joga a bÃróságnak egyetlen jogszabályhelyet sem félremagyarázni, logikátlanul, számszakilag értelmetlenül értelmezni, tartalmát megváltoztatni.
---------------------------------
5./ BÃrósági titkárnak Julius 17-i végzésében tett az a megállapÃtása, hogy
„Az árverezés megsemmisÃtése a fentiek miatt nem indokolt, ugyanis az megsemmisÃtené az árverezés célját, újabb árverezést tenne szükségessé, amely sértené a végrehajtási eljárásban szereplõ személyek jogait.”
Azért törvénysértõ, mert a Magyarország Alaptörvényének ide vonatkozó
28. cikk : ”A bÃróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsõsorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Rendelkezése szerint a bÃróság saját maga által alkotott sajátságos erkölcsi – erkölcstelenségi – szabályok alapján döntött a jogszabályok megfelelõ alkalmazása helyett bÃróság elõtti eljárásban.
-------------------------------------
6./ BÃrósági titkárnak augusztus 7-i végzésében tett az a megállapÃtása, hogy
“N…….. E……….. kötelezettel szemben indÃtott végrehajtási peren kÃvüli ügyében felhÃvja a bÃróság a kötelezettet, hogy a kézbesÃtéstõl számÃtott 15 napon belül a – fellebbezésének elutasÃtása terhe mellett – fellebbezésére rójon le 7.000 (hétezer) Ft. végrehajtási eljárási illetéket.”
Azért törvénysértõ, mert
Vht. 217/A. §515 3. bek: „A bÃróság a kifogásról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bÃróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által elõlegezett és meg nem térült költség megfizetésérõl.”
rendelkezése szerint a le nem rótt illetéknek nem jogkövetkezménye a végrehajtási kifogás, hanem az esetben is el kell bÃrálni a kifogást, amennyiben az illeték lerovásra nem kerül.
------------------------------
7./ BÃrósági titkárnak augusztus 30-i végzésében tett azon megállapÃtása, hogy
„Az adós 2012. augusztus 29. napján, személyesen adta le a Végrehajtási Irodán az illetékbélyeget a megállapÃtott határidõn tul, Ãgy az elkésett a beadványa pedig igazolási kérelmet nem tartalmazott.”
Azért törvénysértõ, mert a Pp. – 1952. évi III. tv. – 104. §-hoz fûzött Indokolás
„E helyütt kÃvánjuk megemlÃteni a Legfelsõbb BÃróságnak a 285. § 4. bekezdésében meghatározott határidõvel kapcsolatos irányadó állásfoglalást. Eszerint az emlÃtett határidõ nem törvényi, hanem bÃrói határidõ, és a bÃróság 30 napnál hosszabb határidõt is megállapÃthat. Ebbõl az is folyik, hogy amÃg a bÃróság az illeték le nem rovásának következményeit nem vonta le, addig a fél a hiányt pótolhatja. Ha tehát a fél a határidõ eltelte után, de még a bÃróság elutasÃtó határozata elõtt lerótta az illetéket, a tárgyalás kitûzésének nincs akadálya.” (Polgári Perrendtartás Magyarázata 427. old.)
rendelkezés szerint ha a le nem rótt bÃrósági illetéket a bÃrósági felhÃvásban megjelölt határidõn túl a fél lerója, de az elutasÃtó határozatot emiatt még nem hozták meg, akkor az elkésettség a fél részérõl szóba sem jöhet.
-----------------------------
8./ BÃrósági titkárnak szeptember 12-14 közötti azon tevékenysége, hogy a Debreceni Törvényszéknek cÃmzett, de perrendszerûen az elsõfokú bÃróságnak továbbÃtott szeptember 8-i fellebbezésemet elbÃráló, általam november 12-én telefonon közölt intézkedése
Azért törvénysértõ, mert a Pp-ben fellelhetõ
15. § (1) „A per másodfokú elintézésébõl ki van zárva az a bÃró is, aki a per elsõ fokú elintézésében részt vett”.
Rendelkezés szerint a bÃrósági titkár azt követõen, hogy törvénytelenül a fellebbezés elutasÃtása emlÃtése mellett követelt eljárási illeték lerovása után dönt a fellebbezésrõl érdemben – minden elképzelést felülmúló és kétségbeejtõ jogi anarchiára utal a végrehajtási kifogások elbÃrálásával kapcsolatosan a Debreceni Városi BÃróságon.
=====================
III.
Tisztelt Hajdú – Bihar Megyei Fõügyészség!
Fenti ismertetés alapján elõterjesztendõ feljelentésem után természetesen mondhatják azt, hogy ez az ügy tulajdonképpen nem is Önökre tartozik, hiszen a bÃrói függetlenség biztosÃtja azt a jogot a bÃró – bÃrósági titkár – számára, hogy azt csinál amit akar, hiszen az õ függetlensége saját lelkiismeretéhez is kötve van.
A lelkiismerete a bÃrósági titkárnak pedig ha egyszer ilyen, akkor az önmagában nem bûncselekmény.
Foglalkozzanak ezzel a bÃróságon belül. Mondhatják.
Csak akkor azt nem tudom, hogy az alábbi jogszabályhelyet és ennek indokolását miért tartalmazza még mindig az 1978. évi IV. tv. a bÃrókra is vonatkoztatva:
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan elõnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bûntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége fõleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsõdlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesÃt, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan elõnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.
E bûncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerû mûködésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.
A hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni.
Az egyes állami szervek feladatai és a feladatok végrehajtása során gyakorolható jogai határozzák meg a szerv hatáskörét. A hatáskör túllépésével akkor valósul meg a bûncselekmény, ha a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kÃvül esik, amelynek végzésére nincs joga, felhatalmazása.
A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minõséghez kapcsolódó jogosÃtványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tûnõ eljárás képében történõ gyakorlása.
----------------------------
Én pedig azt mondom, hogy amikor egy bÃró, vagy bÃrósági titkár az ismertetés szerinti törvénysértéseket elkövette, akkor az ügyészségnek nem szükséges ezen magatartások bÃrói értékelését bevárni, hiszen ugyanazzal a jogi képzettséggel éppen az a dolga az ügyészségnek, hogy akár a bÃrói testület véleményével szembe fordulva biztosÃtsa hazánkban a törvényességet.
Hiszen soha nem lehet ilyen esetben azt tudni, hogy a bÃrósági titkár nem éppen attól a bÃrótól kapott biztatást arra, hogy az általa tudott jogszabályokat megszegje, akinek arra is befolyása lehet, aki majd valamikor másodfokon határozatot hoz.
Valamint azt sem lehet tudni, hogy ilyen mértékû és mennyiségû törvénysértések esetén vajon milyen szerepe lehetett egy állÃtólag 15 millió forinton még alulértékelt lakóingatlan törvénytelen megszerzésénél a jogtalan anyagi haszonnak akár a végrehajtási eljárásban és igazságszolgáltatásnál.
Attól tartok ilyen mértékû és mennyiségû törvénytelenség láttán, hogy a büntetõ eljárás megindulása esetén olyan személyek büntetõjogi felelõssége is szóba kerülhetne, akik már nem elõször intéztek el hasonló módon végrehajtási eljárásokat, árverezéseket, és megfelelõ kapcsolatuk van mindazokkal, akik számukra a törvényes felelõsségre vonást akadályozhatják.
Más szóval kifejezve, semmi jót nem várok az ügyészségtõl azért sem, mert feladatuk megfelelõ elvégzése esetén a fenti ügyre szerintem nem kerülhetett volna sor.
-------------------------------------
Fentiek figyelembevételével
f e l j e l e n t é s s e l
élek és kérem T. Hajdú – Bihar Megyei Fõügyészséget arra, hogy
C………………………… Debreceni Városi BÃrósági Titkár ellen a büntetõ eljárást folytassa le, nyomozást rendelje el és bÃrósági Ãtélettel megfelelõ mértékû büntetést vele szemben szabjanak ki.
Tisztelettel:
Siófokon 2012. november 14. napján.
Dr. Léhmann György Siófok Szûcs u. 1. sz. a. lakos
feljelentõ
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
Az alábbiakban olvasható, Hajdú- Bihar Megyei Fõügyészségnek cÃmzett feljelentésem arra tekintettel küldöm meg T. Elnök Úr részére, mivel a feljelentésben részletezett, szerintem törvénytelen árverésnél árverési vevõként a Freund Consulting Kft. szerzett debreceni lakóingatlant.
A Freund Consulting Kft.-nek alábbi cégkivonata szerint
A Cg.05-09-007384 cégjegyzékszámú Freund Consulting Tanácsadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelõsségû Társaság (3525 Miskolc, Déryné u 7.) cég 2012. május 7. napján hatályos adatai a következõk:
13.
A képviseletre jogosult(ak) adatai
13/4.
Freund Jenõ (an.: Schwarcz Irén)
Születési ideje: 1947/01/13
3525 Miskolc, Déryné utca 7.
AdóazonosÃtó jel: 8292312285
A képviselet módja: önálló
A képviseletre jogosult tisztsége: ügyvezetõ (vezetõ tisztségviselõ)
Jogviszony kezdete: 2010/09/01
A változás idõpontja: 2012/04/18
Bejegyzés kelte: 2012/04/23
Hatályos: 2012/04/18 ...
II. Cégformától függõ adatok
1.
A tag(ok) adatai
1/7.
Freund Jenõ (an.: Schwarcz Irén)
Születési ideje: 1947/01/13
3525 Miskolc, Déryné utca 7.
A tagsági jogviszony kezdete: 1998/09/01
A változás idõpontja: 2012/04/18
Bejegyzés kelte: 2012/04/23
Hatályos: 2012/04/18 ...
az árverési vevõnek képviseletre jogosultja, valamint egyik tulajdonosa az a Freund Jenõ, aki az alábbiak szerint az egyik vidéki MAZSIHISZ Elnöke:
Miskolc
Elnök: Freund Jenõ
CÃm: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 7.
Telefon: (06-46) 505-044, (06 20) 921-7373
Fax: (06-46) 509-954
Email: freund@freund.hu
--------------------------------
Ezt meghaladóan tájékoztatom arról is, hogy az árverésre került lakás tulajdonosához hasonló helyzetbe került emberek sorsa a közelmúltban miként alakult:
From: C………………………………@gmail.com]
Sent: Monday, November 12, 2012 6:57 AM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Re: Szabadulás a bankok fogságából
Üdvözlöm!
P………….. vagyok és érdeklõdni szeretnék öntõl mert egy dolog nem hagy nyugodni.
Ön szerint lehet -e Bankot és hitelezõket gyilkossággal vagy abban való részvétellel valamilyen módon vádolni?
A feleségem szülei nem az elsõk és nem is az utolsók akik véget vetnek életüknek mert ki semmizik és õrületbe kergetik a hitelezõk. A mi családunkban is a hitelezõk magatartása és tevékenysége vezetett ehhez az eredményhez. Nem is gondoltam hogy ez ennyire meg fog miket is viselni. A szülõk hiánya mély nyomot hagyott a feleségemben és az egész családban, pedig kb 3 éve történt Pátrohán ami a hÃradókban is benne volt. " -egy idõs házaspár holtestére találtak reggel" ...ez volt a hÃradás szövege.
Ez a bekezdés csak egy meg jegyzés részemrõl:
Egyik hétvégén vasárnap este 7 körül fel hÃvtak a feleségem szülei, és feltûnõen nyugodtak voltak, meg kérdezték hogy vagyunk, mit csinálunk, minden rendben van-e és vigyázzunk magunkra, apósom mi elõtt le tettük a telefont sÃrt, össze csuklott a hangja. Másnap reggel 8 körül a feleségem aki itt tanÃt az iskolában sÃra és sápadtan rohant haza, én azt hittem hogy a húgával történt valami mert rákos, de csak annyit mondott hogy anyuék ...és öltözzek mert indulunk Pátrohára. A kocsiban mondta hogy a nõvére telefonált hogy reggel halva találták a ház háta mögött a két szülõt. Egymás mellett egy-egy kötélen lógtak. A házban ki volt készÃtve az asztalra minden iratuk, az igazolványok, bérlet, életbiztosÃtás, a ruhák amit rájuk kellesz adni. Én be se bÃrtam menni mert már kint sem láttam a könnyeimtõl, még most is el szorul a torkom ha erre gondolok. Nem volt elõjele, nem is sejtettük hogy mire készülnek...de ezen már változtatni nem lehet sajnos.
Nem anyagi kártérÃtésre számÃtanánk mert a pénz nem helyettesÃti az el vesztett életeket, de ha van rá mód még is örülnék ha születhetne egy Ãtélet ami korlátozná a hitelezõk olyan tevékenységeit ami más családoknál is ide vezethet. Tudom hogy egy bankot mint szervezetet nem lehet be börtönözni, -nem zárhatnak ennyi embert börtönbe- és ha jól gondolom nem vonható ily módon felelõsségre sem az ügyintézõ, sem a végrehajtó akinek a látogatásai és meg keresései miatt következett be ez a drámai végeredmény mert õk csak bábok egy nagy szervezetben és nem tudom bizonyÃtható -e hogy tudatában voltak azzal hogy tevékenységük hová vezethet. Még is örülnék ha lehetne pert indÃtani mert pár naponta meg hal egy ember ugyan ilyen ok miatt, még ha ezt a hÃrekben nem is mondják.
Ha egy embert el Ãtélhetnek gyilkosság vádjával illetve abban való részvétel vagy fel bujtás miatt, kell hogy legyen mód egy vagy több szervezet büntetésére is. Ezt még sem csinálhatják a végtelenségig büntetlenül.
Válaszát elõre is köszönöm! És el nézését kérem ha nagyon buta dolgot kérdeztem most öntõl!
Tisztelettel: ………………..
Tisztelettel:
Léhmann György
=============================
Tisztelt Hajdú - Bihar Megyei Fõügyészség!
N……. E……….. 4024 Debrecen ………………. szám alatti lakos lakásának árverezését rendelte az OTP Faktoring Követeléskezelõ Zrt végrehajtást kérõ kérelmére végrehajtó, majd az árverésre az ide mellékelt ingatlanárverési jegyzõkönyv szerint 2012. junius 6-án került sor.
Az árverési jegyzõkönyvnek kézhezvételét követõen adós – N….. E………. – az ide mellékelt végrehajtási kifogást terjesztette elõ junius 25-én
„0099.V.620/2010/39. számú, OTP Faktoring Zrt. végrehajtást kérõnek N… E……. adós elleni végrehajtási eljárásban
ingatlanárverés végrehajtó intézkedés ellen
a csatolandó ügyvédi meghatalmazással igazolt ügyvéd útján a Vht. 217. § alapján
v é g r e h a j t á s i k i f o g á s t
terjesztek elõ, kérem a végrehajtói intézkedés – árverés - hatályon kÃvül helyezését, megsemmisÃtését,”
arra tekintettel, mert az árverés során vételi ajánlatot nem a licitküszöb összegével, vagy annak többszörösével meghaladó vételi ajánlatot tette árverési vevõ – Freund Consulting Kft. – az alábbi jogszabályhelyet megsértve:
„1994. évi LIII. törvény a bÃrósági végrehajtásról
146. § (4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az elõzõ vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja”
--------------------------
2012. június 28-án a mellékelt végzéssel hÃvott fel C……………… bÃrósági titkár aláÃrásával a Debreceni Városi BÃróság erre a végrehajtási kifogás hiánypótlására az alábbiak szerint:
„felhÃvja a bÃróság az adóst, hogy 2012. június 27. napján benyújtott kifogására az ITV 43. § (8) bekezdése alapján, a kézbesÃtésrõl számÃtott 15 napon belül, kifogásának hivatalból történõ elutasÃtása terhével rójon le 15.000.-Ft. eljárási illetéket.
Egyidejûleg jelölje meg pontosan azt is, hogy az árverési jegyzõkönyv mennyiben és miért sérti álláspontja szerint a Vht. 146. § 4. bekezdésében foglaltaka.”
Erre a bÃrósági felhÃvásra tekintettel a mellékelt 2012. Julius 10-i iraton adós lerótta a 15.000.-Ft. eljárási illetéket, illetve a felhÃvásnak jegyzõkönyvvel kapcsolatos utasÃtására tekintettel az alábbi jogszabályhelyre hivatkozott:
35. § (2) A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a felek és a jelen levõ más érdekeltek (a felek képviselõi, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselõ nevét és irodájának cÃmét,
b) az eljárás helyét és idejét,
c) a végrehajtandó követelés jogcÃmét és összegét (tárgyát),
d) a végrehajtást elrendelõ bÃróság (hatóság) megnevezését, továbbá a végrehajtható okirat megnevezését és ügyszámát,
e) a végrehajtási cselekmény leÃrását,
f) a felek és más érdekeltek kérelmét és észrevételét,
g) a törvényben meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.
------------------------------------
2012. Julius 17-én a bÃrósági titkár által hozott végzéssel a Debreceni Városi BÃróság a végrehajtási kifogást elutasÃtotta többek között az alábbi indokolással:
„Figyelemmel arra, hogy az adós nem a végrehajtó által lefolytatott árverezés körülményeit6, hanem azt sérelmezte, hogy a felvett jegyzõkönyv nem felel meg a Vht. 35. § 2. bekezdésében foglaltaknak nem a végrehajtó árverezés során tett intézkedéseit vizsgálta, hanem abban a kérdésben foglalt állást, hogy jogszabálysértõ-e a végrehajtó által felvett árverési jegyzõkönyv.”
„Az árverési hirdetményben az ingatlan vételára 15.300.000.-Ft-ban került megjelölésre, ennek megfelelõen a licitküszöb 153.000.-Ft6-ban lett meghatározva. Arra tekintettel, hogy a licitálás 200.000.-Ft-os összeggel történt a bÃróság álláspontja szerint nem történt törvénysértés mivel a 200.000.-Ft-os összeg mint több, magában foglalja a licitküszöb 153.000.-Ft-os alacsonyabb összegét. A bÃróság álláspontja szerint akkor lett volna törvénysértõ a lefolytatott árverés, ha a végrehajtó a licitküszöb alatti összeggel engedélyezte volna a felek részére a licitálást.”
majd lezárta a határozat az indokolását az alábbiak szerint:
Az árverezés megsemmisÃtése a fentiek miatt nem indokolt, ugyanis az megsemmisÃtené az árverezés célját, újabb árverezést tenne szükségessé, amely sértené a végrehajtási eljárásban szereplõ személyek jogait.”
Augusztus 3-i ide mellékelt iratommal fellebbeztem ez ellen a végrehajtási kifogást elutasÃtó végzés ellen a következõ záró mondatokkal:
„Hogy miként jutott az eljáró bÃróság az általa is jól ismert Vht. 146. § 4. bek-e alapján erre a megállapÃtásra, kiderÃthetetlen.
A végzés meghozatalának vélhetõen valódi okát pedig a következõ mondatban határozta meg a bÃróság:
„Az árverezés megsemmisÃtése a fentiek miatt nem indokolt, ugyanis az megsemmisÃtené az árverezés célját, újabb árverezést tenne szükségessé, amely sértené a végrehajtási eljárásban szereplõ személyek jogait.”
Ilyen indokolásra szerintem a törvényesség szem elõtt tartása esetén semmi szükség nincs.”
---------------------------------
2012. augusztus 7-i ide mellékelt végzés szerint a bÃrósági titkár feltüntetésével felhÃvott a Debreceni Városi BÃróság a következõkre:
“N….. E………. kötelezettel szemben indÃtott végrehajtási peren kÃvûli ügyében felhÃvja a bÃróság a kötelezettet, hogy a kézbesÃtéstõl számÃtott 15 napon belül a – fellebbezésének elutasÃtása terhe mellett – fellebbezésére rójon le 7.000 (hétezer) Ft. végrehajtási eljárási illetéket.”
2012. augusztus 29-én N….. E…………… az ekként felhÃvott 7.000.-Ft. végrehajtási eljárási illetéket a bÃrósági iratoknál lerótta.
----------------------------------
2012. augusztus 30-án hozta meg az ide mellékelt /17. alszámu végzését a Debreceni Városi BÃróság arról, hogy „A bÃróság kötelezett fellebbezését elutasÃtja.”
Indokolásként 2012. augusztus 30-án a végzés többek között a következõket Ãrja:
„Az adós 2012. augusztus 29. napján, személyesen adta le a Végrehajtási Irodán az illetékbélyeget a megállapÃtott határidõn tul, Ãgy az elkésett a beadványa pedig igazolási kérelmet nem tartalmazott.”
Ez utóbbi végzés ellen szeptember 8-án az ide mellékelt fellebbezéssel éltem és ennek indokolásaként többek között a következõket Ãrtam:
„A végzésbõl megállapÃtható augusztus 14-én vette át jogi képviselõ a végzést, és az abban foglaltaknak megfelelõ illeték 2012. augusztus 29-én adós által lerovásra került.
A végzés meghozatala ezt követõen, tehát augusztus 30-án történt, ezért alkalmazandó peren kÃvüli eljárásban is a Polgári Perrendtartás 105. § 2. bek-ben Ãrtak.
Az a tény, hogy a határozat meghozataláig a hiány pótlásra került, mulasztáshoz ez esetben nem vezethet.”
====================
Egyéb iratot késõbb nem kaptam a Debreceni Városi BÃróságtól és fentiekbõl következõen vártam a fellebbezés elbÃrálását a Debreceni Törvényszéktõl.
Ehelyett N….. E………. adóst a következõ oldalon látható végrehajtói irattal a következõkre hÃvták fel:
„Végrehajtási eljárás során az Ön ingatlanát ingatlanárverésen értékesÃtettem.
A vevõ jelezte Ãrásban, hogy Ön nem költözött ki az ingatlanból.
A végrehajtási Törvény 154. § 1.-es bekezdése értelmében értesÃtem, hogy Önt
2012. 11. 27-én 9,00 órakor
Az ingatlanból karhatalommal ki fogom költöztetni az ezzel járó költségek Önt terhelik.
FelhÃvom a vevõt, hogy a megjelölt idõpontban jelenjen meg a kiürÃtendõ ingatlannál.
Az elszállÃtandó ingóságokhoz rakodókról, szállÃtóeszközrõl, lakatosról és az ingóságok
Elhelyezése zárható raktárhelyiségrõl 30 napra gondoskodni szÃveskedjen.
Amennyiben az adós 30 napon belül onnan sem szállÃtja el az ingóságait, úgy azok
megsemmisÃtésre kerülnek.
Megkeresem a Debreceni Rendõrkapitányság Vezetõjét, hogy a Debrecen Apafi u. 42.-44. 2/15.
Sz. ingatlanhoz a fenti idõpontra 2 fõ karhatalmat biztosÃtani szÃveskedjen a
végrehajtási cselekmény zavartalan lebonyolÃtása céljából.
Debrecen 2012. 10. 26. napján.”
November 10-én jutott tudomásomra ez a végrehajtói felhÃvás, majd november 12-én – hétfõn – reggel telefonon tudakozódtam a Debreceni Városi BÃróságon a végrehajtási kifogással kapcsolatos ügyiratok hollétérõl.
A Polgári Irodán azt a tájékoztatást kaptam, hogy N….. E…………. adósnak végrehajtási kifogásával kapcsolatos iratai 2012. szeptember 14-én azt követõen kerültek irattárba, hogy a fellebbezésemet C………………….. bÃrósági titkár elbÃrálta.
A Debreceni Törvényszékre pedig ebbõl az ügybõl felterjesztésre semmiféle irat nem került.
===================
II.
Fenti bÃrósági eljárás során az alábbi törvénysértéseket észlelem:
1./ BÃrósági titkárnak június 28-i végzésében Ãrt az a felhÃvása, hogy
a kézbesÃtésrõl számÃtott 15 napon belül, kifogásának hivatalból történõ elutasÃtása terhével rójon le 15.000.-Ft. eljárási illetéket.
azért törvénysértõ, mert a
Vht. 217/A. §515 3. bek: „A bÃróság a kifogásról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bÃróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által elõlegezett és meg nem térült költség megfizetésérõl.”
rendelkezése szerint a le nem rótt illetéknek nem jogkövetkezménye a végrehajtási kifogás, hanem az esetben is el kell bÃrálni a kifogást, amennyiben az illeték lerovásra nem kerül.
---------------------------
2./ BÃrósági titkárnak június 28-i végzésében Ãrt az a felhÃvás, hogy
Egyidejûleg jelölje meg pontosan azt is, hogy az árverési jegyzõkönyv mennyiben és miért sérti álláspontja szerint a Vht. 146. § 4. bekezdésében foglaltakat.”
Azért törvénysértõ, mert a
Végrehajtási kifogás
Vht. 217. § (1) „A végrehajtó törvénysértõ intézkedése, illetõleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elõ a végrehajtást foganatosÃtó bÃrósághoz.”
Rendelkezése szerint a végrehajtónak bármely törvénysértõ intézkedése miatt lehet élni végrehajtási kifogással anélkül, hogy az árverési jegyzõkönyv tartalmát ismertetni indokolt lenn.
---------------------------
3./ BÃrósági titkárnak Julius 17-i végzésében tett az a megállapÃtás, hogy
„Figyelemmel arra, hogy az adós nem a végrehajtó által lefolytatott árverezés körülményeit6, hanem azt sérelmezte, hogy a felvett jegyzõkönyv nem felel meg a Vht. 35. § 2. bekezdésében foglaltaknak nem a végrehajtó árverezés során tett intézkedéseit vizsgálta..”
Azért törvénysértõ, mert a polgári eljárásokra vonatkozó alábbi
„A bÃróságnak az a feladata, hogy – összhangban az 1. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbÃrálásához, a perek tisztességes lefolytatásához….. való jogát érvényesÃtse.”
Rendelkezése szerint nincs joga a bÃróságnak ahhoz, hogy a fél által elõterjesztett végrehajtási kifogásnak meghatározott kiegészÃtésére történt felhÃvás után azt követõen, hogy ennek a felhÃvásnak a fél maradéktalanul eleget tesz, a bÃróság azt közölje, hogy éppen azáltal alaptalan a kérelem, mert a bÃróságnak felhÃvásnak megfelelõ perbeli elõadás nem felek meg a törvényes elõÃrásnak.
-------------------------
4./ BÃrósági titkárnak julius 17-i végzésében tett az a megállapÃtása, hogy
„Az árverési hirdetményben az ingatlan vételára 15.300.000.-Ft-ban került megjelölésre, ennek megfelelõen a licitküszöb 153.000.-Ft6-ban lett meghatározva. Arra tekintettel, hogy a licitálás 200.000.-Ft-os összeggel történt a bÃróság álláspontja szerint nem történt törvénysértés mivel a 200.000.-Ft-os összeg mint több, magában foglalja a licitküszöb 153.000.-Ft-os alacsonyabb összegét. A bÃróság álláspontja szerint akkor lett volna törvénysértõ a lefolytatott árverés, ha a végrehajtó a licitküszöb alatti összeggel engedélyezte volna a felek részére a licitálást.”
Azért törvénysértõ, mert a Vht-nek ide vonatkozó
146. § 4. bek: „Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az elõzõ vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. A települési önkormányzat a külön jogszabály szerinti elõvásárlási jogát - a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltásáig - a vételi ajánlattal megegyezõ összegû vételi ajánlat megtételével gyakorolhatja.”
Rendelkezése szerint nincs joga a bÃróságnak egyetlen jogszabályhelyet sem félremagyarázni, logikátlanul, számszakilag értelmetlenül értelmezni, tartalmát megváltoztatni.
---------------------------------
5./ BÃrósági titkárnak Julius 17-i végzésében tett az a megállapÃtása, hogy
„Az árverezés megsemmisÃtése a fentiek miatt nem indokolt, ugyanis az megsemmisÃtené az árverezés célját, újabb árverezést tenne szükségessé, amely sértené a végrehajtási eljárásban szereplõ személyek jogait.”
Azért törvénysértõ, mert a Magyarország Alaptörvényének ide vonatkozó
28. cikk : ”A bÃróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsõsorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.”
Rendelkezése szerint a bÃróság saját maga által alkotott sajátságos erkölcsi – erkölcstelenségi – szabályok alapján döntött a jogszabályok megfelelõ alkalmazása helyett bÃróság elõtti eljárásban.
-------------------------------------
6./ BÃrósági titkárnak augusztus 7-i végzésében tett az a megállapÃtása, hogy
“N…….. E……….. kötelezettel szemben indÃtott végrehajtási peren kÃvüli ügyében felhÃvja a bÃróság a kötelezettet, hogy a kézbesÃtéstõl számÃtott 15 napon belül a – fellebbezésének elutasÃtása terhe mellett – fellebbezésére rójon le 7.000 (hétezer) Ft. végrehajtási eljárási illetéket.”
Azért törvénysértõ, mert
Vht. 217/A. §515 3. bek: „A bÃróság a kifogásról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kifogásban foglalt kérelem keretei között dönt. A bÃróság a kérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, valamint az állam által elõlegezett és meg nem térült költség megfizetésérõl.”
rendelkezése szerint a le nem rótt illetéknek nem jogkövetkezménye a végrehajtási kifogás, hanem az esetben is el kell bÃrálni a kifogást, amennyiben az illeték lerovásra nem kerül.
------------------------------
7./ BÃrósági titkárnak augusztus 30-i végzésében tett azon megállapÃtása, hogy
„Az adós 2012. augusztus 29. napján, személyesen adta le a Végrehajtási Irodán az illetékbélyeget a megállapÃtott határidõn tul, Ãgy az elkésett a beadványa pedig igazolási kérelmet nem tartalmazott.”
Azért törvénysértõ, mert a Pp. – 1952. évi III. tv. – 104. §-hoz fûzött Indokolás
„E helyütt kÃvánjuk megemlÃteni a Legfelsõbb BÃróságnak a 285. § 4. bekezdésében meghatározott határidõvel kapcsolatos irányadó állásfoglalást. Eszerint az emlÃtett határidõ nem törvényi, hanem bÃrói határidõ, és a bÃróság 30 napnál hosszabb határidõt is megállapÃthat. Ebbõl az is folyik, hogy amÃg a bÃróság az illeték le nem rovásának következményeit nem vonta le, addig a fél a hiányt pótolhatja. Ha tehát a fél a határidõ eltelte után, de még a bÃróság elutasÃtó határozata elõtt lerótta az illetéket, a tárgyalás kitûzésének nincs akadálya.” (Polgári Perrendtartás Magyarázata 427. old.)
rendelkezés szerint ha a le nem rótt bÃrósági illetéket a bÃrósági felhÃvásban megjelölt határidõn túl a fél lerója, de az elutasÃtó határozatot emiatt még nem hozták meg, akkor az elkésettség a fél részérõl szóba sem jöhet.
-----------------------------
8./ BÃrósági titkárnak szeptember 12-14 közötti azon tevékenysége, hogy a Debreceni Törvényszéknek cÃmzett, de perrendszerûen az elsõfokú bÃróságnak továbbÃtott szeptember 8-i fellebbezésemet elbÃráló, általam november 12-én telefonon közölt intézkedése
Azért törvénysértõ, mert a Pp-ben fellelhetõ
15. § (1) „A per másodfokú elintézésébõl ki van zárva az a bÃró is, aki a per elsõ fokú elintézésében részt vett”.
Rendelkezés szerint a bÃrósági titkár azt követõen, hogy törvénytelenül a fellebbezés elutasÃtása emlÃtése mellett követelt eljárási illeték lerovása után dönt a fellebbezésrõl érdemben – minden elképzelést felülmúló és kétségbeejtõ jogi anarchiára utal a végrehajtási kifogások elbÃrálásával kapcsolatosan a Debreceni Városi BÃróságon.
=====================
III.
Tisztelt Hajdú – Bihar Megyei Fõügyészség!
Fenti ismertetés alapján elõterjesztendõ feljelentésem után természetesen mondhatják azt, hogy ez az ügy tulajdonképpen nem is Önökre tartozik, hiszen a bÃrói függetlenség biztosÃtja azt a jogot a bÃró – bÃrósági titkár – számára, hogy azt csinál amit akar, hiszen az õ függetlensége saját lelkiismeretéhez is kötve van.
A lelkiismerete a bÃrósági titkárnak pedig ha egyszer ilyen, akkor az önmagában nem bûncselekmény.
Foglalkozzanak ezzel a bÃróságon belül. Mondhatják.
Csak akkor azt nem tudom, hogy az alábbi jogszabályhelyet és ennek indokolását miért tartalmazza még mindig az 1978. évi IV. tv. a bÃrókra is vonatkoztatva:
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan elõnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bûntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége fõleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsõdlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesÃt, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan elõnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.
E bûncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerû mûködésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
Elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.
A hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni.
Az egyes állami szervek feladatai és a feladatok végrehajtása során gyakorolható jogai határozzák meg a szerv hatáskörét. A hatáskör túllépésével akkor valósul meg a bûncselekmény, ha a hivatalos személy olyan tevékenységet fejt ki, amely hatáskörén kÃvül esik, amelynek végzésére nincs joga, felhatalmazása.
A hivatali helyzettel egyéb módon való visszaélés a hivatalos minõséghez kapcsolódó jogosÃtványokat tudatosan a társadalmi rendeltetésükkel ellentétes, érdemileg felesleges, szabályellenes, többnyire alakilag törvényesnek tûnõ eljárás képében történõ gyakorlása.
----------------------------
Én pedig azt mondom, hogy amikor egy bÃró, vagy bÃrósági titkár az ismertetés szerinti törvénysértéseket elkövette, akkor az ügyészségnek nem szükséges ezen magatartások bÃrói értékelését bevárni, hiszen ugyanazzal a jogi képzettséggel éppen az a dolga az ügyészségnek, hogy akár a bÃrói testület véleményével szembe fordulva biztosÃtsa hazánkban a törvényességet.
Hiszen soha nem lehet ilyen esetben azt tudni, hogy a bÃrósági titkár nem éppen attól a bÃrótól kapott biztatást arra, hogy az általa tudott jogszabályokat megszegje, akinek arra is befolyása lehet, aki majd valamikor másodfokon határozatot hoz.
Valamint azt sem lehet tudni, hogy ilyen mértékû és mennyiségû törvénysértések esetén vajon milyen szerepe lehetett egy állÃtólag 15 millió forinton még alulértékelt lakóingatlan törvénytelen megszerzésénél a jogtalan anyagi haszonnak akár a végrehajtási eljárásban és igazságszolgáltatásnál.
Attól tartok ilyen mértékû és mennyiségû törvénytelenség láttán, hogy a büntetõ eljárás megindulása esetén olyan személyek büntetõjogi felelõssége is szóba kerülhetne, akik már nem elõször intéztek el hasonló módon végrehajtási eljárásokat, árverezéseket, és megfelelõ kapcsolatuk van mindazokkal, akik számukra a törvényes felelõsségre vonást akadályozhatják.
Más szóval kifejezve, semmi jót nem várok az ügyészségtõl azért sem, mert feladatuk megfelelõ elvégzése esetén a fenti ügyre szerintem nem kerülhetett volna sor.
-------------------------------------
Fentiek figyelembevételével
f e l j e l e n t é s s e l
élek és kérem T. Hajdú – Bihar Megyei Fõügyészséget arra, hogy
C………………………… Debreceni Városi BÃrósági Titkár ellen a büntetõ eljárást folytassa le, nyomozást rendelje el és bÃrósági Ãtélettel megfelelõ mértékû büntetést vele szemben szabjanak ki.
Tisztelettel:
Siófokon 2012. november 14. napján.
Dr. Léhmann György Siófok Szûcs u. 1. sz. a. lakos
feljelentõ
Hozzaszolasok
#1 |
monguzking
- 2012. November 15. 10:32:41
#2 |
jano
- 2012. November 15. 11:00:51
#3 |
apacuka11
- 2012. November 15. 12:40:13
#4 |
fapipa
- 2012. November 15. 14:37:35
#5 |
kukackac
- 2012. November 15. 17:53:55
#6 |
HUN112
- 2012. November 16. 08:19:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték