Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
EU-KÃna kapcsolatok: mit tanulhatunk egymástól?
Az Európai Unió és KÃna a 2012-es évet az EU-KÃna Interkulturális Párbeszéd Évének nyilvánÃtotta. Ennek keretében november 6-án, Budapesten a Magyarországon mûködõ európai kulturális szervezetek hálózata (EUNIC) és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete konferenciát rendezett, amelynek kiemelt témái az EU-KÃna kapcsolatok elmélyÃtésének és kibõvÃtésének perspektÃvái, illetve a kÃnai fejlõdést meghatározó eszmei, gazdasági és társadalmi háttér megismertetése voltak.
A 2011-es EU-KÃna Ifjúsági Évet követõ rendezvénysorozatot hivatalosan 2012. február 1-jén nyitották meg Brüsszelben. A számos projektet és rendezvényt magába foglaló EU-KÃna Interkulturális Párbeszéd Év alatt a szervezõk az Európai Unió tagállamai és a KÃnai Népköztársaság közötti kulturális kapcsolatok megerõsÃtését tûzték ki célul. A programsorozatban Magyarország is aktÃvan részt vesz. November 6-án az EUNIC és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezett konferenciát az együttmûködési projekt keretében.
Kattintson és nézegessen képeket a modern KÃnáról!
A négy szekcióra bontott rendezvény a KÃna fejlõdését befolyásoló eszmékkel, az új gazdasági-kulturális-társadalmi hajtóerõkkel, az európai és közép-európai szintû bilaterális kapcsolatokkal, valamint a kulturális kapcsolatokkal foglalkozott. A program megnyitóján beszédet mondott Szûcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje és Simon Ingram-Hill, a EUNIC magyarországi klaszterének vezetõje, a magyarországi British Council igazgatója.
Szoros-törékeny kétoldalú kapcsolatok
Az EU-KÃna kapcsolatok rendkÃvül sokoldalúak. A felek különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatokra – emelte ki Szûcs. Utóbbi kapcsán elmondható, hogy a diplomáciai kapcsolatok 1975-ös felvétele óta elképesztõ mértékben megszaporodtak a kétoldalú megállapodások és szerzõdések, amelyek nemcsak szorosra fûzték az európai-kÃnai kapcsolatokat, de kiváló alapot adtak a további, a jelenlegihez hasonló együttmûködésekhez is. Ugyanakkor éppen politikai téren minõsülnek a legtörékenyebbnek a kapcsolatok, ahogy azt az 1989-es Tienanmen téri eseményeket követõen láthattuk. KÃna emellett különösen érzékeny a tajvani-kérdést és az emberi jogi kritikákat illetõen is, valamint a Dalai lámát fogadó országok is az elhidegülést kockáztatják.
Ez ellenben csekély befolyással bÃr a kereskedelmi kapcsolatokra. Ahogy az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje is rávilágÃtott, KÃna az EU második számú kereskedelmi partnere, mÃg KÃna számára az EU országai jelentik az elsõdleges célállomást. Noha, jelenleg még az EU nem ismeri el KÃna piacgazdasági státuszát, a múlt héten megkezdõdött XVIII. Pártkongresszuson hangsúlyozott, a további demokratizálódás felé mutató lépések ezt lehetõvé tehetik a jövõben.
Az Unió és KÃna kapcsolatainak a stratégiai partnerség felé való elmozdulását felvázolva Szûcs megemlÃtette az elmúlt évek legfontosabb projektjeit, melyek között szerepel a 2010-tõl évente megrendezett ún. tematikus év rendezvénysorozat is, amelynek legújabb programja idén az interkulturális párbeszédre helyezte a hangsúlyt. Ugyanakkor további cél az együttmûködés bõvÃtése más területeken is, akár a kultúrán keresztül is, mivel utóbbi meghatározó erõvel bÃrhat a többi kapcsolatra is. Éppen ezért szerepel a 2012-es év célkitûzései között egymás kultúrájának, kulturális termékeinek megismerése, amely jó kezdet lehet a többi együttmûködési terület bõvÃtéséhez is – mondta az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje.
A szakértõk mellett egyre többen, a legkülönbözõbb területekrõl kezdenek el érdeklõdni a kulturális partnerség iránt – kezdte beszédét Ingram-Hill, hozzátéve, hogy a politikai-kulturális dialógus nem áll távol egymástól. Az EUNIC e tekintetben is támogatja az Unió egységes fellépését. Bár az EU tagállamai különálló államok, fontos az egységesség látszata – magyarázta a magyarországi British Council igazgatója. (Különösen igaz ez a kereskedelmi kapcsolatokra, ahol több európai ország is gyengÃti egymás lehetõségeit, az összefogás helyett.)
KÃna a világ középpontjában
Az érdeklõdés középpontjában kétségkÃvül a modern KÃna áll, amelynek megértéséhez azonban nagy szükség van a kÃnai történelem, hagyományok és eszmék jobb megismerésére is. A párizsi Collège de France kÃnai szellemtörténeti tanszékének vezetõje, Anne Cseng (Anne Cheng) ezekhez az eszmékhez, gondolatokhoz nyújtott alapokat elõadásában. A történész Cseng az egyetemesség kÃnai eszméjét vázolta fel, amely többek között segÃt a problematikus természetû emberi jogi problémák megértésében is. Az ismert kÃnai civilizációs elképzelés – amely központi, vezetõ szerepet szánt a KÃnai Császárságnak a világban és alattvalóként tekintett a legtöbb országra – a mai napig visszaköszön az ország elnevezésében: Csungkuo (Zhongguo), azaz Középsõ Birodalom.
A modern KÃna azonban már nem definiálja magát a világ középpontjaként, de még él benne a fent vázolt történelmi tudat – ismertette Cseng, aki példaként emlÃtette a kÃnai politikai retorikát, valamint azokat a klasszikus kÃnai mûveket, amelyek alátámasztásul szolgálnak e tudat továbbéléséhez. Elõadásában kiemelte, hogy a Han-dinasztiától (i.e. 206/202–i.sz. 220) számÃtott kétezer éven keresztül KÃna dominanciája jellemezte a kelet-ázsiai térséget (és újra az jellemezheti/jellemzi). Regionális nagyhatalomként pedig jelentõs kulturális és politikai befolyást gyakorolt a szomszédos ázsiai országokra is. Sõt, néhány szomszédos nép alkupozÃcióba került vagy épp maga döntött a kÃnai felsõbbrendûség elfogadása mellett és lépett a sinizálódás, asszimilálódás útjára. A diplomáciai utak, a kÃnai kultúra és eszmék exportálásának igazi sikerét épp ez a folyamat jelentette.
Azonban a 19. század vége és a 20. század elsõ fele leginkább a kudarcok idõszaka volt KÃnában, amelyet követõen újra kellett definiálnia helyét a világban és a nagypolitika szÃnpadán – folytatta történelmi áttekintését Cseng. A nyitást és a gazdasági felemelkedést követõen KÃna visszaszerezte régi önbizalmát, amellyel párhuzamosan újra elterjedõben vannak a régi eszmék is, amelyek egyben kitûnõ táptalajt biztosÃtanak a nacionalizmusnak is. A közelmúlt japánellenes tüntetéseiben és lépéseiben is tetten érhetõ ez a megnövekedett önbizalom – mutatott rá a francia sinológus.
Link
A 2011-es EU-KÃna Ifjúsági Évet követõ rendezvénysorozatot hivatalosan 2012. február 1-jén nyitották meg Brüsszelben. A számos projektet és rendezvényt magába foglaló EU-KÃna Interkulturális Párbeszéd Év alatt a szervezõk az Európai Unió tagállamai és a KÃnai Népköztársaság közötti kulturális kapcsolatok megerõsÃtését tûzték ki célul. A programsorozatban Magyarország is aktÃvan részt vesz. November 6-án az EUNIC és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szervezett konferenciát az együttmûködési projekt keretében.
Kattintson és nézegessen képeket a modern KÃnáról!
A négy szekcióra bontott rendezvény a KÃna fejlõdését befolyásoló eszmékkel, az új gazdasági-kulturális-társadalmi hajtóerõkkel, az európai és közép-európai szintû bilaterális kapcsolatokkal, valamint a kulturális kapcsolatokkal foglalkozott. A program megnyitóján beszédet mondott Szûcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje és Simon Ingram-Hill, a EUNIC magyarországi klaszterének vezetõje, a magyarországi British Council igazgatója.
Szoros-törékeny kétoldalú kapcsolatok
Az EU-KÃna kapcsolatok rendkÃvül sokoldalúak. A felek különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatokra – emelte ki Szûcs. Utóbbi kapcsán elmondható, hogy a diplomáciai kapcsolatok 1975-ös felvétele óta elképesztõ mértékben megszaporodtak a kétoldalú megállapodások és szerzõdések, amelyek nemcsak szorosra fûzték az európai-kÃnai kapcsolatokat, de kiváló alapot adtak a további, a jelenlegihez hasonló együttmûködésekhez is. Ugyanakkor éppen politikai téren minõsülnek a legtörékenyebbnek a kapcsolatok, ahogy azt az 1989-es Tienanmen téri eseményeket követõen láthattuk. KÃna emellett különösen érzékeny a tajvani-kérdést és az emberi jogi kritikákat illetõen is, valamint a Dalai lámát fogadó országok is az elhidegülést kockáztatják.
Ez ellenben csekély befolyással bÃr a kereskedelmi kapcsolatokra. Ahogy az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje is rávilágÃtott, KÃna az EU második számú kereskedelmi partnere, mÃg KÃna számára az EU országai jelentik az elsõdleges célállomást. Noha, jelenleg még az EU nem ismeri el KÃna piacgazdasági státuszát, a múlt héten megkezdõdött XVIII. Pártkongresszuson hangsúlyozott, a további demokratizálódás felé mutató lépések ezt lehetõvé tehetik a jövõben.
Az Unió és KÃna kapcsolatainak a stratégiai partnerség felé való elmozdulását felvázolva Szûcs megemlÃtette az elmúlt évek legfontosabb projektjeit, melyek között szerepel a 2010-tõl évente megrendezett ún. tematikus év rendezvénysorozat is, amelynek legújabb programja idén az interkulturális párbeszédre helyezte a hangsúlyt. Ugyanakkor további cél az együttmûködés bõvÃtése más területeken is, akár a kultúrán keresztül is, mivel utóbbi meghatározó erõvel bÃrhat a többi kapcsolatra is. Éppen ezért szerepel a 2012-es év célkitûzései között egymás kultúrájának, kulturális termékeinek megismerése, amely jó kezdet lehet a többi együttmûködési terület bõvÃtéséhez is – mondta az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetõje.
A szakértõk mellett egyre többen, a legkülönbözõbb területekrõl kezdenek el érdeklõdni a kulturális partnerség iránt – kezdte beszédét Ingram-Hill, hozzátéve, hogy a politikai-kulturális dialógus nem áll távol egymástól. Az EUNIC e tekintetben is támogatja az Unió egységes fellépését. Bár az EU tagállamai különálló államok, fontos az egységesség látszata – magyarázta a magyarországi British Council igazgatója. (Különösen igaz ez a kereskedelmi kapcsolatokra, ahol több európai ország is gyengÃti egymás lehetõségeit, az összefogás helyett.)
KÃna a világ középpontjában
Az érdeklõdés középpontjában kétségkÃvül a modern KÃna áll, amelynek megértéséhez azonban nagy szükség van a kÃnai történelem, hagyományok és eszmék jobb megismerésére is. A párizsi Collège de France kÃnai szellemtörténeti tanszékének vezetõje, Anne Cseng (Anne Cheng) ezekhez az eszmékhez, gondolatokhoz nyújtott alapokat elõadásában. A történész Cseng az egyetemesség kÃnai eszméjét vázolta fel, amely többek között segÃt a problematikus természetû emberi jogi problémák megértésében is. Az ismert kÃnai civilizációs elképzelés – amely központi, vezetõ szerepet szánt a KÃnai Császárságnak a világban és alattvalóként tekintett a legtöbb országra – a mai napig visszaköszön az ország elnevezésében: Csungkuo (Zhongguo), azaz Középsõ Birodalom.
A modern KÃna azonban már nem definiálja magát a világ középpontjaként, de még él benne a fent vázolt történelmi tudat – ismertette Cseng, aki példaként emlÃtette a kÃnai politikai retorikát, valamint azokat a klasszikus kÃnai mûveket, amelyek alátámasztásul szolgálnak e tudat továbbéléséhez. Elõadásában kiemelte, hogy a Han-dinasztiától (i.e. 206/202–i.sz. 220) számÃtott kétezer éven keresztül KÃna dominanciája jellemezte a kelet-ázsiai térséget (és újra az jellemezheti/jellemzi). Regionális nagyhatalomként pedig jelentõs kulturális és politikai befolyást gyakorolt a szomszédos ázsiai országokra is. Sõt, néhány szomszédos nép alkupozÃcióba került vagy épp maga döntött a kÃnai felsõbbrendûség elfogadása mellett és lépett a sinizálódás, asszimilálódás útjára. A diplomáciai utak, a kÃnai kultúra és eszmék exportálásának igazi sikerét épp ez a folyamat jelentette.
Azonban a 19. század vége és a 20. század elsõ fele leginkább a kudarcok idõszaka volt KÃnában, amelyet követõen újra kellett definiálnia helyét a világban és a nagypolitika szÃnpadán – folytatta történelmi áttekintését Cseng. A nyitást és a gazdasági felemelkedést követõen KÃna visszaszerezte régi önbizalmát, amellyel párhuzamosan újra elterjedõben vannak a régi eszmék is, amelyek egyben kitûnõ táptalajt biztosÃtanak a nacionalizmusnak is. A közelmúlt japánellenes tüntetéseiben és lépéseiben is tetten érhetõ ez a megnövekedett önbizalom – mutatott rá a francia sinológus.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték