Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból
Minden egyes közgazdasági vélemény szerint a krízisnek maximum a felénél tartunk, innentõl kezdve azt gondolom, hogy az aranynak továbbra is komoly szerepe lesz a vagyonképzésben - mondta az Arteus Capital vezérigazgatója, Varga Zoltán. Az idõrõl idõre fellángoló krízisek és az extrém laza jegybanki politikák népszerû menekülõ eszközzé tették az aranyat az elmúlt években, a hazai fizikai arany piac pedig ezt kihasználva gyors fejlõdésnek indult. A legújabb innováció a piacon az aranyfedezetû hitel, amely a befektetési arannyal rendelkezõ befektetõknek nyújt - egyelõre eurós - forrást a rövidebb távú likviditási igények kezelésére. Aranyfedezetre eddig nem lehetett hazánkban hitelt kapni.
Portfolio.hu: A tavaly év végi nagy vásárlási hullám után az idei elsõ félévben úgy tûnt, vége a hazai aranyláznak. Mennyire volt népszerû a fizikai aranybefektetés az utóbbi idõben?
Varga Zoltán:Tavaly két nagy hulláma volt a keresletnek, augusztusban és az év végén. Az év végi hajrá egészen január közepéig kitartott. Az augusztusi roham annak volt köszönhetõ, hogy a magyar emberek attól tartottak, hogy csõdbe mennek a bankok, az év vége pedig inkább arról szólt, hogy akár zárolhatják is a bankszámlákat, legalábbis egy ilyen pletyka terjedt el a piacon. Ez hihetetlen módon növelte az értékesítést, a nemesfémek iránti kereslet pedig túlfûtötté vált. A rohamokat követõ lecsendesülésben kicsit az is közrejátszott, hogy az átlag magyar ember a végtörlesztésre fókuszált, oda összpontosította a fizikai és anyagi erõforrásait, ezért tavasszal, a nyár elejéig volt egy lejtmenet, de azóta azt látjuk, hogy kezd beállni a piac egy egészséges kereslet szintjére.
Befektetéseknél elsõsorban aranyról beszélünk, másodsorban ezüstrõl, hiszen az ezüstöt volumenben a piac és mi is csak 1-2 százalékban értékesítjük az aranyhoz képest. Az ezüst ugyanis ipari nemesfém, míg az igazi tartalékokat a fizikai arany jelenti. Az aranyat fõleg két okból veszik az ügyfelek, az egyik a spekuláció, a másik a tartalékképzés. A tavalyi túlfokozott izgalom után ma azok az emberek vásárolnak fizikai aranyat, akik valóban tartaléknak gondolják ezt. Ez a réteg viszont stabilabb és kiszámíthatóbb, mint azok, akik hirtelen berontanak az ajtón, és utána vissza sem jönnek.
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból
P.: A nyár elején elhangzott olyan vélemény, miszerint Magyarországon aki akart, az már bevásárolt aranyból. Hogy látják, vannak még nagyobb vevõk?
V.Z.:Korábban sem osztottam azt a véleményt, hogy aki akart aranyat, az már megvette. Inkább azt gondolom, hogy aki pánikolt, és azért vett, az már túl van a vásárláson. Nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki még hozzávásárol a portfoliójához, de valóban igaz, hogy az arányok megváltoztak. Az ügyfeleinknek majdnem a 70 százaléka hosszú távú megtakarításban gondolkozik, míg a többiek egyösszegû vásárlást hajtanak végre. Tavaly még az egyösszegû vásárlás volt nagyobb arányú, de mára ez megváltozott.
P.: A fizikai arany mellett foglalkoznak törtarany-felvásárlással is. Mi a tapasztalat, a magyar ügyfelek mennyire jól idõzítik eladásaikat?
V.Z.:A törtarany-piaccal kapcsolatban két szót használnék, az egyik a káosz, a másik a szabályozatlanság. Jómagam a Budapesti Kereskedelmi Kamara nemesfém szakosztályának az elnöki pozícióját is betöltöm, és ebben az ügyben szeretnénk elérni valamiféle rendezõdést akár kormányzati szinten, vagy a gazdasági szereplõk között. Az elmúlt években rengeteg tört arany ment ki az országból, szabályozatlan módon. Egyes becslések szerint az elmúlt néhány évben több 10 tonna törtarany került ki Magyarországról.
P.: Ez miért probléma?
V.Z.:Ennek több vetülete van. Az elsõ, hogy a magyar lakosság, tehát Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból. A másik, hogy ha ez mind adó, mind jogi szempontból szabályozatlan, akkor a megfelelõ adók, díjak nem teljes mértékben kerülnek befizetésre az államkasszába. Ha valami ellenõrizetlen, szabályozatlan, annak emellett fogyasztóvédelmi oldala is van.
P.: Befektetési arany mennyi jön be az országba?
V.Z.:Erre nincs statisztika, mivel nem tartozik a PSZÁF hatáskörébe a tevékenységünk. Valahol olvastam, hogy tavaly 40 milliárd forint értékû befektetési arany került be Magyarországra. Én ezt egy picit eltúlzottnak érzem, inkább azt gondolom, hogy 10 és 20 milliárd között lehet. Nyilván nem látjuk, hogy azok a nagyon vagyonos emberek, akik benne vannak a 100 leggazdagabban, mekkora összegeket fektetnek be nemzetközi bankokban, Svájcban, itt-ott befektetési aranyba.
P.: A nettó magyar aranyállomány tehát inkább fogy?
V.Z.:Még ezt sem mondanám, mert az elmúlt néhány évben szerintem jóval több befektetési aranyat vásároltak az emberek. Összességében a törtarany és ékszer tekintetében biztos, hogy rengeteg ment ki Magyarországról.
P.: A fizikai arany relatív drágán visszaváltható, ezért érdemes hosszú távra befektetni. Egy olyan hitelprogram, amit most önök is elindítottak, mely során aranyfedezettel lehet hitelt felvenni, javíthatja az aranybefektetés népszerûségét?
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országbólV.Z.:Amikor ezt a szolgáltatást elkezdtük elõkészíteni, kifejezetten ez volt a célunk. Azt szoktam mondani, hogy fizikai aranyba olyan pénzt tessék belerakni, amit egy befektetési céllal vásárolt lakásba tennék. Pontosan tudom, hogy ha hirtelen akarok megszabadulni tõle, nem biztos, hogy jó áron el tudom adni, az ingatlannál ráadásul jóval nagyobb az áringadozás is.
Fizikai aranyat aranytartalékként vesz az ember. De természetesen bármikor adódhat olyan élethelyzet, hogy likvid bevételi forrásra van szükségem, sõt adódhat olyan helyzet, hogy ma meggyõzõdéssel azt mondom, hogy megképzem az aranytartalékomat, mint egy lakást, hosszú távra gondolkodom, de valami miatt hirtelen forrásra van szükségem. Mi erre kínálunk megoldást az ügyfeleknek, mivel a hitellel nem kényszerül rá arra, hogy akár veszteséggel értékesítse az aranykészletét.
P.: A piacon van más, aki aranyfedezetre ad hitelt?
V.Z.:Tudomásom szerint nincs. Magyarországon egyedülálló ez a termék, sõt tõlünk nyugatabbra, ahol vannak hasonló termékek, ott sem folyósítanak ilyen rutinszerûen, ilyen könnyen hozzáférhetõen. Magyarországon egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a pénzintézetek, az a típusú rutin és tapasztalat, ami nálunk megvan egyik oldalról az arany, másik oldalról a finanszírozás területén, nincs meg a piacon. Azt várjuk ettõl, hogy egy piaci ûrt fogunk betölteni, hiszen úgy gondoljuk, nagy igény lenne rá.
P.: Mit lehet tudni ennek a finanszírozási hátterérõl?
V.Z.:Nagy külföldi, nemzetközi bankok finanszíroznak bennünket, ha úgy tetszik, akkor külsõ forrást hozunk be az országba, ami abszolút gazdasági, politikai akarat. Így hozzájárulunk a gazdaság mozgatásához is.
P.: Milyen hitelrõl van szó? Milyen lesz a kamatozás?
V.Z.:Tekintve, hogy a nemesfémekkel euró alapon kereskedünk, ezért euróban képezzük és számoljuk a fedezetértéket, induláskor a hitelt mindenképpen euróban fogjuk folyósítani. De természetesen tudunk forintban is folyósítani, ha azt látjuk, hogy a piacon erre igény lesz. A kamat Euriborhoz kötött, de mindenképpen 10 százalék alatti. Induláskor az elsõ 50 hitelünket 6,5 százalékos kamattal fogjuk az ügyfelek rendelkezésére bocsátani.
P.: Az aranyfedezet hány százaléka lehet a hitelösszeg?
V.Z.:Nagyságrendileg a fedezeti érték 68 százaléka, amit finanszírozni fogunk.
P.: Mi történik, ha esik az arany ára, és csökken a fedezeti érték?
V.Z.:Természetesen a fedezeti aránynak mindig meg kell lenni, az ügyfélnek lehetõsége van, hogy emelje a fedezetet, vagy adott esetben elõtörlesztést hajtson végre. De az aranyban ekkora volatilitás nem szokott elõfordulni. Tavaly augusztusban volt egy csúcspont, amikor 1900 dollár körül volt az arany ára, ehhez képest az idei februári mélypont sem jelentett 30 százalékos leértékelõdést. Nem gondoljuk, hogy középtávon reális veszély lenne, hogy az ügyfelek fedezete nem lesz elégséges a folyósított hitelre.
P.: Mik a legfõbb kockázatok, amelyek ellen védelmet nyújt a fizikai arany?
V.Z.:Az infláció ellen mindenképpen. Egyszer egy barátom megkérdezte, hogy ha holnap összedõl a forint, vagy megszûnik az euró, akkor mi lesz, megfogjuk a 100 grammos tömböt, és lefûrészelünk belõle mindig annyit, amennyiért kenyeret veszünk? Mondtam neki, hogy nem így gondolom. Ez egy olyan független értéket fog képviselni, ami akármi történik - megszûnne az euró, bár ebben én nem hiszek, vagy korábban, két évvel ezelõtt a dollárral szemben voltak szkeptikusak a befektetõk -, egy biztos: akinek aranya van, annak lesz egy függetlensége, és mindegy, hogy milyen pénz lesz a piacon. Az aranyat bármikor át lehet váltani. Nagyon jó példa a görög drachma, ha a görögök kilépnének az eurózónából, akkor minden elemzõi várakozás arról szól, hogy pénteken bevezetik a drachmát, és hétfõn az árfolyamát a nemzetközi piac a felére értékelné le. Minden olyan vagyontárgy, ami ma drachmában vagy euróban denominált Görögországban, abban a pillanatban a felét érné. Ha valami aranyban nominált, az nemhogy a felét fogja érni, hanem a drachmához képest a dupláját.
P.: Az aranystandard rendszer bukása után az arany árfolyamában volt egy hosszú stagnálás, a jegybankok és a befektetõk is egy kicsit elbizonytalanodtak abban, hogy az aranynak lesz-e még szerepe a pénzügyi rendszerben. Most megint kezd népszerûvé válni ez az ötlet. Ön szerint az arany fog még szerepet játszani a jövõ pénzügyi rendszerében?
V.Z.:Ha jól emlékszem, 2010 õszén volt az elsõ nagy kiugrása az aranynak. Akkor felröppent egy olyan hír, hogy egy új valutakosarat akarnak létrehozni, ezt az arab országok és Kína is forszírozta, amiben az aranynak legalább 10 százalékos szerepe lenne. Nem gondolom, hogy az aranystandard bármikor újra bevezetésre kerülne, a világon ennek sokkal több az ellenlábasa, mint a támogatója, hiszen abban a pillanatban az amerikai fedezet nélküli pénznyomtatás ellehetetlenülne. Ezt az amerikai pénzügyi vezetés nem akarja. Hogy részben valamiféle új kosárba, ha lesz ilyen, be fog kerüli az arany, abban teljesen biztos vagyok. Most például a republikánusok is azzal kampányolnak Amerikában, hogy az aranystandardot valamilyen formában újra be kellene hozni; és akinek akkor aranya lesz, az egyrészt felértékelõdik, másrészt még nyugodtabban hátradõlhet.
P.:Hogyan alakul az arany árfolyama ön szerint rövid távon?
V.Z.:Az arany árfolyamát két dolog módosítja. Az egyik a tényleges kereslet-kínálat, a másik a spekuláció. Az elmúlt hetekben jelentõsen nõtt a long pozíciók száma és értéke a világon, a befektetõk pénzt látnak az arany emelkedésében. Illetve akik eddig nem hittek benne, zárják a short pozícióikat. Ez az, ami nagyságrendileg felfelé hajtja az árat, ez az, ami a szeptemberi 6-7 százalékos áremelkedést is okozta. Innentõl kezdve ha felfelé megy az ár, azok a kisebb befektetõk, akik eddig topogtak, nem mertek belenyúlni ebbe a történetbe, kapnak egy kis impulzust. Jellemzõ, hogy Magyarországon tavaly augusztusban, amikor a legmagasabb volt az arany ára, akkor érétkesítettük a legnagyobb mennyiséget. Van egy bróker barátom, aki úgy szokott fogalmazni, hogy a piacon mindig hiszti van, vagy felfelé, vagy lefelé.
Év elején azt nyilatkoztam, hogy közelebb lesz a 2000 dollárhoz az unciánkénti ár, mint az 1600-hoz. A harmadik amerikai monetáris lazítás ráadásul olajat öntött a tûzre, az újabb havi 40 milliárd dolláros pénzhígítással. Pillanatnyilag minden jel arra mutat, hogy az ára nominálisan továbbra is emelkedni fog, mindamellett, hogy mi továbbra is azt mondjuk, hogy akik fizikai aranyba fektetnek, nem azért vesznek, mert ma 100, holnap meg 110, hanem mert közép-, hosszú távú független biztonságot vélnek felfedezni az aranyban.
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból
P.:Folytatódhat az emelkedés jövõre is?
V.Z.:Szerintem senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz jövõre. Várjuk meg, hogy mit lép Amerika, meg mi lesz Görögországgal. Ha valaki azt gondolja, hogy itt 1, 2, 3 éven belül kolbászból lesz a kerítés, akkor valóban nem kell az arannyal foglalkozni. De ha azt gondoljuk, hogy nagyobb eséllyel itt még komoly problémák lesznek, akkor igenis foglalkozni kell az arannyal. Minden egyes közgazdasági vélemény szerint a krízisnek maximum a felénél tartunk, innentõl kezdve azt gondolom, hogy az aranynak továbbra is komoly szerep lesz a vagyonképzésben.
Link
Portfolio.hu: A tavaly év végi nagy vásárlási hullám után az idei elsõ félévben úgy tûnt, vége a hazai aranyláznak. Mennyire volt népszerû a fizikai aranybefektetés az utóbbi idõben?
Varga Zoltán:Tavaly két nagy hulláma volt a keresletnek, augusztusban és az év végén. Az év végi hajrá egészen január közepéig kitartott. Az augusztusi roham annak volt köszönhetõ, hogy a magyar emberek attól tartottak, hogy csõdbe mennek a bankok, az év vége pedig inkább arról szólt, hogy akár zárolhatják is a bankszámlákat, legalábbis egy ilyen pletyka terjedt el a piacon. Ez hihetetlen módon növelte az értékesítést, a nemesfémek iránti kereslet pedig túlfûtötté vált. A rohamokat követõ lecsendesülésben kicsit az is közrejátszott, hogy az átlag magyar ember a végtörlesztésre fókuszált, oda összpontosította a fizikai és anyagi erõforrásait, ezért tavasszal, a nyár elejéig volt egy lejtmenet, de azóta azt látjuk, hogy kezd beállni a piac egy egészséges kereslet szintjére.
Befektetéseknél elsõsorban aranyról beszélünk, másodsorban ezüstrõl, hiszen az ezüstöt volumenben a piac és mi is csak 1-2 százalékban értékesítjük az aranyhoz képest. Az ezüst ugyanis ipari nemesfém, míg az igazi tartalékokat a fizikai arany jelenti. Az aranyat fõleg két okból veszik az ügyfelek, az egyik a spekuláció, a másik a tartalékképzés. A tavalyi túlfokozott izgalom után ma azok az emberek vásárolnak fizikai aranyat, akik valóban tartaléknak gondolják ezt. Ez a réteg viszont stabilabb és kiszámíthatóbb, mint azok, akik hirtelen berontanak az ajtón, és utána vissza sem jönnek.
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból
P.: A nyár elején elhangzott olyan vélemény, miszerint Magyarországon aki akart, az már bevásárolt aranyból. Hogy látják, vannak még nagyobb vevõk?
V.Z.:Korábban sem osztottam azt a véleményt, hogy aki akart aranyat, az már megvette. Inkább azt gondolom, hogy aki pánikolt, és azért vett, az már túl van a vásárláson. Nagyon sok olyan ügyfelünk van, aki még hozzávásárol a portfoliójához, de valóban igaz, hogy az arányok megváltoztak. Az ügyfeleinknek majdnem a 70 százaléka hosszú távú megtakarításban gondolkozik, míg a többiek egyösszegû vásárlást hajtanak végre. Tavaly még az egyösszegû vásárlás volt nagyobb arányú, de mára ez megváltozott.
P.: A fizikai arany mellett foglalkoznak törtarany-felvásárlással is. Mi a tapasztalat, a magyar ügyfelek mennyire jól idõzítik eladásaikat?
V.Z.:A törtarany-piaccal kapcsolatban két szót használnék, az egyik a káosz, a másik a szabályozatlanság. Jómagam a Budapesti Kereskedelmi Kamara nemesfém szakosztályának az elnöki pozícióját is betöltöm, és ebben az ügyben szeretnénk elérni valamiféle rendezõdést akár kormányzati szinten, vagy a gazdasági szereplõk között. Az elmúlt években rengeteg tört arany ment ki az országból, szabályozatlan módon. Egyes becslések szerint az elmúlt néhány évben több 10 tonna törtarany került ki Magyarországról.
P.: Ez miért probléma?
V.Z.:Ennek több vetülete van. Az elsõ, hogy a magyar lakosság, tehát Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból. A másik, hogy ha ez mind adó, mind jogi szempontból szabályozatlan, akkor a megfelelõ adók, díjak nem teljes mértékben kerülnek befizetésre az államkasszába. Ha valami ellenõrizetlen, szabályozatlan, annak emellett fogyasztóvédelmi oldala is van.
P.: Befektetési arany mennyi jön be az országba?
V.Z.:Erre nincs statisztika, mivel nem tartozik a PSZÁF hatáskörébe a tevékenységünk. Valahol olvastam, hogy tavaly 40 milliárd forint értékû befektetési arany került be Magyarországra. Én ezt egy picit eltúlzottnak érzem, inkább azt gondolom, hogy 10 és 20 milliárd között lehet. Nyilván nem látjuk, hogy azok a nagyon vagyonos emberek, akik benne vannak a 100 leggazdagabban, mekkora összegeket fektetnek be nemzetközi bankokban, Svájcban, itt-ott befektetési aranyba.
P.: A nettó magyar aranyállomány tehát inkább fogy?
V.Z.:Még ezt sem mondanám, mert az elmúlt néhány évben szerintem jóval több befektetési aranyat vásároltak az emberek. Összességében a törtarany és ékszer tekintetében biztos, hogy rengeteg ment ki Magyarországról.
P.: A fizikai arany relatív drágán visszaváltható, ezért érdemes hosszú távra befektetni. Egy olyan hitelprogram, amit most önök is elindítottak, mely során aranyfedezettel lehet hitelt felvenni, javíthatja az aranybefektetés népszerûségét?
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országbólV.Z.:Amikor ezt a szolgáltatást elkezdtük elõkészíteni, kifejezetten ez volt a célunk. Azt szoktam mondani, hogy fizikai aranyba olyan pénzt tessék belerakni, amit egy befektetési céllal vásárolt lakásba tennék. Pontosan tudom, hogy ha hirtelen akarok megszabadulni tõle, nem biztos, hogy jó áron el tudom adni, az ingatlannál ráadásul jóval nagyobb az áringadozás is.
Fizikai aranyat aranytartalékként vesz az ember. De természetesen bármikor adódhat olyan élethelyzet, hogy likvid bevételi forrásra van szükségem, sõt adódhat olyan helyzet, hogy ma meggyõzõdéssel azt mondom, hogy megképzem az aranytartalékomat, mint egy lakást, hosszú távra gondolkodom, de valami miatt hirtelen forrásra van szükségem. Mi erre kínálunk megoldást az ügyfeleknek, mivel a hitellel nem kényszerül rá arra, hogy akár veszteséggel értékesítse az aranykészletét.
P.: A piacon van más, aki aranyfedezetre ad hitelt?
V.Z.:Tudomásom szerint nincs. Magyarországon egyedülálló ez a termék, sõt tõlünk nyugatabbra, ahol vannak hasonló termékek, ott sem folyósítanak ilyen rutinszerûen, ilyen könnyen hozzáférhetõen. Magyarországon egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a pénzintézetek, az a típusú rutin és tapasztalat, ami nálunk megvan egyik oldalról az arany, másik oldalról a finanszírozás területén, nincs meg a piacon. Azt várjuk ettõl, hogy egy piaci ûrt fogunk betölteni, hiszen úgy gondoljuk, nagy igény lenne rá.
P.: Mit lehet tudni ennek a finanszírozási hátterérõl?
V.Z.:Nagy külföldi, nemzetközi bankok finanszíroznak bennünket, ha úgy tetszik, akkor külsõ forrást hozunk be az országba, ami abszolút gazdasági, politikai akarat. Így hozzájárulunk a gazdaság mozgatásához is.
P.: Milyen hitelrõl van szó? Milyen lesz a kamatozás?
V.Z.:Tekintve, hogy a nemesfémekkel euró alapon kereskedünk, ezért euróban képezzük és számoljuk a fedezetértéket, induláskor a hitelt mindenképpen euróban fogjuk folyósítani. De természetesen tudunk forintban is folyósítani, ha azt látjuk, hogy a piacon erre igény lesz. A kamat Euriborhoz kötött, de mindenképpen 10 százalék alatti. Induláskor az elsõ 50 hitelünket 6,5 százalékos kamattal fogjuk az ügyfelek rendelkezésére bocsátani.
P.: Az aranyfedezet hány százaléka lehet a hitelösszeg?
V.Z.:Nagyságrendileg a fedezeti érték 68 százaléka, amit finanszírozni fogunk.
P.: Mi történik, ha esik az arany ára, és csökken a fedezeti érték?
V.Z.:Természetesen a fedezeti aránynak mindig meg kell lenni, az ügyfélnek lehetõsége van, hogy emelje a fedezetet, vagy adott esetben elõtörlesztést hajtson végre. De az aranyban ekkora volatilitás nem szokott elõfordulni. Tavaly augusztusban volt egy csúcspont, amikor 1900 dollár körül volt az arany ára, ehhez képest az idei februári mélypont sem jelentett 30 százalékos leértékelõdést. Nem gondoljuk, hogy középtávon reális veszély lenne, hogy az ügyfelek fedezete nem lesz elégséges a folyósított hitelre.
P.: Mik a legfõbb kockázatok, amelyek ellen védelmet nyújt a fizikai arany?
V.Z.:Az infláció ellen mindenképpen. Egyszer egy barátom megkérdezte, hogy ha holnap összedõl a forint, vagy megszûnik az euró, akkor mi lesz, megfogjuk a 100 grammos tömböt, és lefûrészelünk belõle mindig annyit, amennyiért kenyeret veszünk? Mondtam neki, hogy nem így gondolom. Ez egy olyan független értéket fog képviselni, ami akármi történik - megszûnne az euró, bár ebben én nem hiszek, vagy korábban, két évvel ezelõtt a dollárral szemben voltak szkeptikusak a befektetõk -, egy biztos: akinek aranya van, annak lesz egy függetlensége, és mindegy, hogy milyen pénz lesz a piacon. Az aranyat bármikor át lehet váltani. Nagyon jó példa a görög drachma, ha a görögök kilépnének az eurózónából, akkor minden elemzõi várakozás arról szól, hogy pénteken bevezetik a drachmát, és hétfõn az árfolyamát a nemzetközi piac a felére értékelné le. Minden olyan vagyontárgy, ami ma drachmában vagy euróban denominált Görögországban, abban a pillanatban a felét érné. Ha valami aranyban nominált, az nemhogy a felét fogja érni, hanem a drachmához képest a dupláját.
P.: Az aranystandard rendszer bukása után az arany árfolyamában volt egy hosszú stagnálás, a jegybankok és a befektetõk is egy kicsit elbizonytalanodtak abban, hogy az aranynak lesz-e még szerepe a pénzügyi rendszerben. Most megint kezd népszerûvé válni ez az ötlet. Ön szerint az arany fog még szerepet játszani a jövõ pénzügyi rendszerében?
V.Z.:Ha jól emlékszem, 2010 õszén volt az elsõ nagy kiugrása az aranynak. Akkor felröppent egy olyan hír, hogy egy új valutakosarat akarnak létrehozni, ezt az arab országok és Kína is forszírozta, amiben az aranynak legalább 10 százalékos szerepe lenne. Nem gondolom, hogy az aranystandard bármikor újra bevezetésre kerülne, a világon ennek sokkal több az ellenlábasa, mint a támogatója, hiszen abban a pillanatban az amerikai fedezet nélküli pénznyomtatás ellehetetlenülne. Ezt az amerikai pénzügyi vezetés nem akarja. Hogy részben valamiféle új kosárba, ha lesz ilyen, be fog kerüli az arany, abban teljesen biztos vagyok. Most például a republikánusok is azzal kampányolnak Amerikában, hogy az aranystandardot valamilyen formában újra be kellene hozni; és akinek akkor aranya lesz, az egyrészt felértékelõdik, másrészt még nyugodtabban hátradõlhet.
P.:Hogyan alakul az arany árfolyama ön szerint rövid távon?
V.Z.:Az arany árfolyamát két dolog módosítja. Az egyik a tényleges kereslet-kínálat, a másik a spekuláció. Az elmúlt hetekben jelentõsen nõtt a long pozíciók száma és értéke a világon, a befektetõk pénzt látnak az arany emelkedésében. Illetve akik eddig nem hittek benne, zárják a short pozícióikat. Ez az, ami nagyságrendileg felfelé hajtja az árat, ez az, ami a szeptemberi 6-7 százalékos áremelkedést is okozta. Innentõl kezdve ha felfelé megy az ár, azok a kisebb befektetõk, akik eddig topogtak, nem mertek belenyúlni ebbe a történetbe, kapnak egy kis impulzust. Jellemzõ, hogy Magyarországon tavaly augusztusban, amikor a legmagasabb volt az arany ára, akkor érétkesítettük a legnagyobb mennyiséget. Van egy bróker barátom, aki úgy szokott fogalmazni, hogy a piacon mindig hiszti van, vagy felfelé, vagy lefelé.
Év elején azt nyilatkoztam, hogy közelebb lesz a 2000 dollárhoz az unciánkénti ár, mint az 1600-hoz. A harmadik amerikai monetáris lazítás ráadásul olajat öntött a tûzre, az újabb havi 40 milliárd dolláros pénzhígítással. Pillanatnyilag minden jel arra mutat, hogy az ára nominálisan továbbra is emelkedni fog, mindamellett, hogy mi továbbra is azt mondjuk, hogy akik fizikai aranyba fektetnek, nem azért vesznek, mert ma 100, holnap meg 110, hanem mert közép-, hosszú távú független biztonságot vélnek felfedezni az aranyban.
Magyarország aranytartaléka vándorol ki az országból
P.:Folytatódhat az emelkedés jövõre is?
V.Z.:Szerintem senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz jövõre. Várjuk meg, hogy mit lép Amerika, meg mi lesz Görögországgal. Ha valaki azt gondolja, hogy itt 1, 2, 3 éven belül kolbászból lesz a kerítés, akkor valóban nem kell az arannyal foglalkozni. De ha azt gondoljuk, hogy nagyobb eséllyel itt még komoly problémák lesznek, akkor igenis foglalkozni kell az arannyal. Minden egyes közgazdasági vélemény szerint a krízisnek maximum a felénél tartunk, innentõl kezdve azt gondolom, hogy az aranynak továbbra is komoly szerep lesz a vagyonképzésben.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. November 24. 20:38:39
#2 |
jano
- 2012. November 25. 09:00:59
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.