Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A német Hullám irigyli az Oroszország Hangját
A Deutsche Welle rádióállomás román nyelvû honlapja megjelentetett egy cikket, amelyik nagyon mulatságos lenne, ha nem kérdõjelezné meg a német újságírók szakmai hozzáértését.
Annak ellenére, hogy a cikk ”Gyarmatnak minõsül-e Románia?” címmel jelent meg, a szerzõk mielõtt megválaszolták volna ezt a kérdést, egybõl az Oroszország Hangját kezdték el támadni, és szinte az állami hatalom aláásásával vádolták meg. Íme egy részlet abból a szövegbõl, amelyet a Deutsche Welle tett közzé a közelgõ román parlamenti választásokkal kapcsolatban:
”Nem fog-e Románia egy olyan parlament irányítása alá kerülni, amelyik képes lesz megváltoztatni az alkotmányt az Oroszország Hangja és az Antenna3 kívánságainak megfelelõen?”
Meg kell jegyezni, a Deutsche Welle újságírói nem eredetiek. Az Oroszország Hangját elõször Traian Basescu román elnök vádolta meg: õ azt mondta, hogy a román politikusok és újságírók a ”rádión keresztül kapnak utasításokat” és az Oroszország Hangjának ötleteit ismételik meg ahelyett, hogy a nyugati sajtóra hallgatnának. A Deutsche Welle újságírói egyszerûen adaptálták ezeket a vádakat a választási kampányhoz.
Azt kell mondani, hogy a nyugati propagandisták egészen a közelmúltig konkurensek nélkül dolgoztak a román médiamezõn. Az elmúlt húsz év alatt az egyetlen kényes téma a román sajtóban a ”hogyan feleljünk meg jobban a Nyugatnak?” volt. A Deutsche Welle-vel szemben az Oroszország Hangja nem rendelkezik bukaresti irodával vagy mûsorszolgáltatással Romániában, csupán egy román nyelvû honlappal, ami azonban elegendõnek tûnik ahhoz, hogy az orosz újságírók tevékenysége szálkát szúrjon nem csak Románia, hanem az Európai Unió politikai és médiaszférájában megtalálható sok ruszofób szemében.
Az Oroszország Hangjának anyagai olyan tájékoztatásokkal vonzzák az olvasókat, amelyek titkos tilalom alá esnek a román sajtóban. Például hatalmas érdeklõdést váltott ki az az anyag, amelyik a román költségvetésnek az állami olajipari vállalat privatizációjából származó veszteségeirõl írt. És bár egyetlen egy elemzõt sem találtunk, aki vitatta volna a számításokat, amelyek alapján a veszteség 20 milliárd dollárt tett ki (a román GDP 11%-a), az Oroszország Hangját mégis egybõl azzal vádolták, hogy a publikáció a ”Gazprom és a KGB” megrendelésére készült ”kiadvány”. Az egyetlen román televíziós csatorna, amelyik meg merte említeni ezt a témát, rögtön a reklámszerzõdések felbontásával lett ”megbûntetve”.
Az Oroszország Hangja abból a szempontból jelent problémát, hogy nem lehet megvásárolni vagy hallgatásra kényszeríteni. Könnyen meglehet, hogy a német újságírók egyszerûen még irigyek is, amiért nõ az Oroszország Hangjának befolyása.
Link
Annak ellenére, hogy a cikk ”Gyarmatnak minõsül-e Románia?” címmel jelent meg, a szerzõk mielõtt megválaszolták volna ezt a kérdést, egybõl az Oroszország Hangját kezdték el támadni, és szinte az állami hatalom aláásásával vádolták meg. Íme egy részlet abból a szövegbõl, amelyet a Deutsche Welle tett közzé a közelgõ román parlamenti választásokkal kapcsolatban:
”Nem fog-e Románia egy olyan parlament irányítása alá kerülni, amelyik képes lesz megváltoztatni az alkotmányt az Oroszország Hangja és az Antenna3 kívánságainak megfelelõen?”
Meg kell jegyezni, a Deutsche Welle újságírói nem eredetiek. Az Oroszország Hangját elõször Traian Basescu román elnök vádolta meg: õ azt mondta, hogy a román politikusok és újságírók a ”rádión keresztül kapnak utasításokat” és az Oroszország Hangjának ötleteit ismételik meg ahelyett, hogy a nyugati sajtóra hallgatnának. A Deutsche Welle újságírói egyszerûen adaptálták ezeket a vádakat a választási kampányhoz.
Azt kell mondani, hogy a nyugati propagandisták egészen a közelmúltig konkurensek nélkül dolgoztak a román médiamezõn. Az elmúlt húsz év alatt az egyetlen kényes téma a román sajtóban a ”hogyan feleljünk meg jobban a Nyugatnak?” volt. A Deutsche Welle-vel szemben az Oroszország Hangja nem rendelkezik bukaresti irodával vagy mûsorszolgáltatással Romániában, csupán egy román nyelvû honlappal, ami azonban elegendõnek tûnik ahhoz, hogy az orosz újságírók tevékenysége szálkát szúrjon nem csak Románia, hanem az Európai Unió politikai és médiaszférájában megtalálható sok ruszofób szemében.
Az Oroszország Hangjának anyagai olyan tájékoztatásokkal vonzzák az olvasókat, amelyek titkos tilalom alá esnek a román sajtóban. Például hatalmas érdeklõdést váltott ki az az anyag, amelyik a román költségvetésnek az állami olajipari vállalat privatizációjából származó veszteségeirõl írt. És bár egyetlen egy elemzõt sem találtunk, aki vitatta volna a számításokat, amelyek alapján a veszteség 20 milliárd dollárt tett ki (a román GDP 11%-a), az Oroszország Hangját mégis egybõl azzal vádolták, hogy a publikáció a ”Gazprom és a KGB” megrendelésére készült ”kiadvány”. Az egyetlen román televíziós csatorna, amelyik meg merte említeni ezt a témát, rögtön a reklámszerzõdések felbontásával lett ”megbûntetve”.
Az Oroszország Hangja abból a szempontból jelent problémát, hogy nem lehet megvásárolni vagy hallgatásra kényszeríteni. Könnyen meglehet, hogy a német újságírók egyszerûen még irigyek is, amiért nõ az Oroszország Hangjának befolyása.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Vizilo
- 2012. November 24. 15:13:16
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.