Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nem kegyelmez a jövõ hadserege
Ha robotok vívnák a háborúkat, akkor nem kellene rengeteg katonának meghalnia, és nem kellene tartani fegyveres lázadásoktól sem. Ezért ölnek dollármilliárdokat a világ legfejlettebb országai automatikus fegyverek fejlesztésére. A probléma csak az, hogy a háborúk legbonyolultabb helyzeteit képtelenek megoldani a robotok. Hogyan különböztet meg egy robotkatona egy veszélyes lázadót egy játék pisztolyos gyerektõl? És hogyan méri fel, hogy egy tömegmészárlás túl nagy áldozat egy jelentéktelen katonai sikerért?
"Képzeljen el egy édesanyát, aki éppen a gyerekét nézi, miközben õ egy játék pisztollyal játszik, de a falujukban katonai akció kezdõdik. Az anya rémülten ordítva szalad át a téren a gyerekéhez. Egy katona felismerné a félelmét, és rájönne, hogy ami történik, az ártalmatlan. Egy robot azonban képtelen megérteni az emberi szándékot, és csak a figurákat, a fegyvert és a hirtelen mozgást észlelné. Egy katona valószínûleg nem nyitna tüzet, egy robot azonban lelõné az édesanyát és a gyereket is" - ezzel a történettel kezdõdik a Foreign Policy "gyilkos robotokról" szóló cikke.
A szerzõ, Bonnie Docherty a társszerzõje annak a jelentésnek is, amelyet a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédõ szervezet és a Harvard Egyetem jogi kara adott ki a múlt héten az Emberiesség elvesztése: A gyilkos robotok ellen címmel. A jelentés a HRW szerint az elsõ harcászati robotokkal foglalkozó anyag, és arra szólítja fel az automatizált fegyverekkel rendelkezõ országokat, hogy hagyjanak fel az ilyen jellegû fejlesztésekkel, mert azok a jövõben komoly veszélyt jelentenének a civil lakosságra.
Felváltják a hús-vér katonákat
Automatizált fegyverekkel jelenleg több ország, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Izrael, Dél-Korea és az Egyesült Királyság hadserege is rendelkezik. A jelentés a robotfegyverek három kategóriáját különbözteti meg: egyes fegyverek csak emberi parancsra képesek kiválasztani és megtámadni a célpontjukat, más fegyverek tevékenységét csak ellenõrzik az emberek, a harmadik kategóriában pedig azok a fegyverek vannak, amelyek emberi engedély nélkül választják ki és semmisítik meg a célpontokat. Teljesen automatikusan mûködõ robotok egyelõre a jelentés szerint még nem léteznek, de az elõképeik már igen.
A határõr
Forrás: AFP/Kim Dong-Joo
A darabonként 200 ezer dollárba kerülõ õrrobotot a Samsung közremûködésével fejlesztette ki Dél-Korea, és az Észak-Koreával határos demilitarizált zónában használják. Jelenleg felderítést végez, hõ- és mozgásérzékelõvel is el van látva. Ha betolakodót érzékel, akkor jelzést küld egy bázison lévõ katonának, aki akár beszélhet is a roboton keresztül a betolakodókkal, vagy tûzparancsot adhat. A robot ugyanis gépfegyverrel és gránátvetõvel is fel van szerelve.
A hadseregek elsõsorban azért használják ezeket a fegyvereket, mert így nem kell hús-vér katonákat küldeniük a csatatérre, és sokkal gyorsabban tudnak velük reagálni egy harcászati helyzetre. A jelentés szerint a jelenlegi robotfegyverek mûködését még az emberek határozzák meg: a legismertebb robotfegyverként ismert drónok például csak akkor támadnak, ha a távirányító másik felén ülõ katona meghúzza a ravaszt. Ezek a fegyverek azonban még így is rengeteg civil halálát okozták az elmúlt években.
Az amerikai hadsereg a Washington Post szerint tíz évvel ezelõtt vetett be elõször robotrepülõt, hogy megöljenek egy terroristavezért. Azóta több mint négyszáz bevetésre küldhettek robotrepülõket, a pontos számot lehetetlen meghatározni, a hadsereg ugyanis nem minden dróntámadást ismer el hivatalosan. Egy nemzetközi újságíró szervezet összesítése szerint azonban az amerikai sereg pakisztáni, jemeni és szomáliai dróntámadásai során közel 4500 ember halhatott meg, köztük 1100 civil, 213 gyerek.
A kaszás
Forrás: AFP/Getty Images/Ethan Miller
Az amerikai MQ-9 Reaper a Predator nevû drón továbbfejlesztett változata. Felderítõ repülésekre is alkalmas, de felszerelhetõ bombákkal és Hellfire típusú rakétákkal is. Teljesen felszerelve 14 órán keresztül képes a levegõben lenni, közel 6000 kilométer a hatótávolsága. Képes önállóan repülni elõre beprogramozott útvonalakon, de állandóan felügyeli egy operátor, a fegyverrendszert pedig csak a pilóta tudja irányítani a földi bázisról.
Az amerikai drónokat a leggyakrabban felderítésre használják, de ilyen robotrepülõk járõröznek például a mexikói határ fölött is. Egy drón mûködtetése sok katonát igényel, a pilótán kívül ugyanis operátorok, és adott esetben hírszerzési elemzõk is kellenek hozzá. A Foreign Policy szerint 168 ember kell ahhoz, hogy egy Predator típusú drónt a levegõben tartsanak, míg egy F-16-os vadászgéphez csupán 100. A drónok azonban sokkal olcsóbbak egy ember által vezetett vadászgépnél, a gyártási költségek között a különbség akár negyvenmillió dollár is lehet.
Az USA fejleszt, a britek óvatosak
A Human Rights Watch jelentése szerint az amerikai kormány évente hatmilliárd dollárt (1300 milliárd forintot) költ robotfegyverek fejlesztésére és bevetésekre. A védelmi minisztérium által kiadott hosszú távú stratégia légi, földi és víz alatti fejlesztéseket is elõirányoz. A földi egységekkel foglalkozó rész leszögezi, hogy növelni akarják az egységek függetlenségét az emberi tényezõtõl "az ellenõrzött autonómia jelenlegi, és a teljes autonómia jövõbeli céljával". Az amerikai légierõ egyik másik anyaga szerint pedig az embereknek a jövõben csak a különbözõ döntések végrehajtásának ellenõrzésével kell majd foglalkozniuk. "A mesterséges intelligencia fejlõdése lehetõvé teszi, hogy a rendszerek harci döntéseket hozzanak bizonyos eljárási szabályok keretén belül, de a nélkül, hogy szükségképpen emberi beavatkozást igényeljenek" - írták.
Az ágyúk
Forrás: Rheinmetall AG
A Nächstbereichschutzsystem Mantis egy rövid hatótávú védelmi rendszer, amely Németország afganisztáni bázisait védi. Teljesen automatikus, észleli, befogja, és kilövi a célpontjait. Alig négy és fél másodperccel a cél észlelése után tüzet nyit a 35 milliméteres ágyújával. Egy egység hat ágyúval, két érzékelõvel, és egy földi parancsnoki központtal rendelkezik. A HRW szerint a rendszert csupán felügyeli egy operátor, és nem biztos, hogy van lehetõsége felülírni a rendszer által indított támadások automatikáját.
A robotfegyverek elterjedésével Nagy-Britannia védelmi minisztériuma is foglalkozott. A minisztérium 2011-ben kiadott jelentése szerint ezek a fegyverek morális és jogi problémákat is felvetnek. A Guardian szerint a jelentés egyenesen a Terminátor címû filmhez hasonlítja a robotfegyverek elterjedését, amelyben robotkatonák mészárolják le az embereket. A jelentés szerint a technológiai fejlõdés már olyan szintû, hogy Nagy-Britanniának ki kell dolgoznia egy álláspontot arról, hogy mit tart "elfogadható robotmagatartásnak". A britek jelenleg is több Reaper típusú amerikai drónt üzemeltetnek, a HRW jelentése szerint pedig egy Taranis nevû saját drónt is fejlesztenek, amely csapásmérésre és ellenséges repülõk lelövésére is képes lesz. A brit légierõ szerint viszont mindenképpen emberi irányítás alatt fog állni.
Az izraeli hadsereg szintén üzemben tart több robotfegyvert is, köztük saját fejlesztésûeket. Van határõrzõ dzsipjük, felderítõ hajójuk, és az amerikaiakkal közösen fejlesztik a dróntechnológiát. A hadsereg hivatalos blogja szerint ezeknek az egységeknek az az elõnye, hogy a bevetésükkel nem kell a saját katonáik életét kockára tenniük.
A felderítõ
Forrás: AFP/Yoav Lemmer
A Guardium nevû, izraeli fejlesztésû dzsip a gázai határon járõrözik. Alapvetõen egy bázisról vezérlik, de elõre beprogramozott útvonalakat is képes teljesíteni. Érzékelõkkel és kamerákkal van megpakolva, de a váratlan helyzetekre akár halálos erõvel is képes reagálni. A hadsereg blogja szerint a Guardium képes visszatartani az ellenséget, amíg a csapatok megérkeznek, de "különbözõ módszerekkel ki is iktathatja a fenyegetést".
Nem ér fel az emberrel
Az érzelem és empátia, valamint az emberre jellemzõ mérlegelés hiánya miatt a HRW jelentése komoly veszélynek nevezi a robotfegyverek fejlesztését, azok ugyanis rengeteget árthatnak a civil lakosságnak. A jelentés szerint a robotok képtelenek lennének megkülönböztetni egymástól az ellenséges katonákat és civileket, ez ugyanis már most is problémát jelent.
A jelentés szerint az elmúlt évtizedek háborúira az volt a jellemzõ, hogy a harcoló felek nem viselnek katonai egyenruhákat, hanem elvegyülnek a civil lakosság között, és csupán a viselkedésük alapján lehet beazonosítani õket. A jelentés szerint a robotok nem képesek különbséget tenni a civilek és a katonák között, ha nem különböztetik meg õket speciális fizikai jelek, például az egyenruha. Ráadásul a terroristák így át is tudnák verni ezeket a robotokat egyszerûen azzal, hogy elrejtik a fegyvereiket.
A Vaskupola
Forrás: MTI/EPA/Jim Hollander
Az izraeli hadsereg több automatikus védelmi berendezéssel is rendelkezik, közülük a legismertebb egy fejlett rakétaelhárító rendszer, az úgynevezett Iron Dome (Vaskupola). Ezt a rendszert alapvetõen a gázai övezetbõl érkezõ palesztin rakéták lelövésére fejlesztették ki. Automatikusan érzékeli és befogja a célt, a tüzelés elõtt azonban üzenetet küld egy operátornak, akinek azonnal el kell döntenie, hogy engedélyezi-e a támadást, vagy nem. 2012 novemberéig több mint 400 gázai rakéta becsapódása ellen nyújtott védelmet, állítólag nyolcvanszázalékos a hatékonysága, de a mostani palesztin bombázás során csak a rakéták felét tudta leszedni.
Az arányosság elvét szintén nem tudná kezelni egy robot. Ez jelenti azt, amikor a támadás elõtt a parancsnok mérlegeli, hogy a civil veszteség elfogadható arányban áll-e a katonai haszonnal. Katonai vezetõk ezt a döntést a szerzõknek úgy írták körül, mint a fegyveres ütközetek egyik legnehezebb és legelvontabb döntési helyzetét. A Sheffield-i Egyetem egyik szakértõje azt mondta, hogy ezekben a helyzetekben rengeteg körülmény alapján kell mérlegelni, erre pedig kaotikusan reagálhatnak a robotok. Az ugyanis valószínûtlen, hogy elõre beléjük lehetne programozni minden egyes lehetséges forgatókönyvet. A jelentés szerint a robotok a szoftverek korlátai miatt egyszerûen nem tudják kellõ mértékben felfogni a körülöttük zajló eseményeket.
"Egy teljesen önálló õrrobot számára nehéz lenne eldönteni, hogy a már egy alkalommal meglõtt betolakodó csak szimulálja a sérülését miközben a földre esik; egy gyors akcióval lehetséges lenne õrizetbe venni annak ellenére, hogy könnyebben sérült; vagy pedig olyan súlyosan megsebesült, hogy már képtelen ellenállni, és emiatt szükségtelen másodszor is rálõni" - írja a jelentés.
Egyszerûbb lesz háborút indítani
A robotok az emberektõl eltérõen nem éreznek. Ez a jelentés szerzõi szerint jó, ha félelemrõl vagy dührõl beszélünk. Ezek az érzések ugyanis befolyásolhatják a katonák ítélõképességét és akár civilek megtámadáshoz vezethetnek. Hozzáteszik azonban, hogy egyúttal az olyan emberi érzések mint a szánalom vagy a kegyelem a legjobb biztosítékai annak, hogy ne történjen mészárlás. Mindezek miatt a robotok tökéletes eszközök lehetnek egy diktátor kezében, aki terrorizálni akarja a saját népét. A jelentés szerint még a legkeményvonalasabb katona is a parancsnoka ellen fordulhat, ha arra utasítják, hogy lõjön a saját honfitársaira, egy robot azonban képtelen lenne fellázadni.
A falanx
Forrás: Wikimedia Commons
Az amerikai MK 15 Phalanx fegyverrendszert a haditengerészetnél rendszeresítették, ez védi az amerikai hadihajókat a rakétáktól és egyéb légi támadásoktól. A tetején lévõ fehér burokban két radar is található, alatta pedig egy 20 milliméteres gépágyú. Automatikusan tüzet nyit, és képes a nagy sebességgel közeledõ rakéták leszedésére is.
A robotfegyverek elterjedésével háborúzni is egyszerûbb lesz. A lehetséges civil és katonai vesztésegeket ugyanis minden kormány felméri, mielõtt háborút indít. "A vezetõk talán kevésbé fogják ellenezni a háborút, hogy ha a saját katonáikra leselkedõ veszélyeket csökkentik, vagy kiiktatják. Ebben az esetben a robotizált sereggel rendelkezõ országok sokkal agresszívebbek lehetnek" - írták.
Magyar drónok is repkednek
Drónokkal a magyar honvédség is rendelkezik: kilenc darab Skylark-I LE típusú robotrepülõt használ. Ezek izraeli fejlesztésû minidrónok, felderítésre alkalmasak. Újabban azonban a magyar hadsereg saját drónokat is fejleszt, az Ikran és a Bora névre keresztelt felderítõgépekkel elsõsorban a polgári légi eszközök piacára akarnak betörni (errõl itt olvashat bõvebben).
A pilóta nélküli repülõgépek többek között alkalmasak katasztrófavédelmi feladatok, vészhelyzetek elhárítására is - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar fejlesztésû gépek veszprémi bemutatóján november elején. A tárcavezetõ szerint a drónok a katonai terület mellett polgári területen is segítséget jelenthetnek, például eltûnt személyek felkutatásában, vagy különbözõ vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében.
A magyar drón
Forrás: HM/Csudai Sándor
A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Zrt. (HM EI Zrt.) és a HM Currus Zrt. 2007-ben kezdte el a kutatást a pilóta nélküli repülõgépek terén. A magyar fejlesztésû Ikran nevû repülõgép képes elõre programozott felderítõ repülési célfeladat tervezésére, nyomon követésére, a fedélzetén elhelyezett HD kamera 12-szeres optikai zoommal rendelkezik, a pilóta manõvereit az orrkamera segíti telemetriaadatokkal; a Bora nevû gép ugyanezeket tudja, de egy HD képfeldolgozó, összehasonlító és kiértékelõ szoftverrel is fel van szerelve.
Nemcsak a hadsereg fejleszt, magánemberek is dolgoznak robotok létrehozásán. Két magyar egy helikopter árának töredékébõl épített egy nyolcrotoros oktokoptert. Nagyobb súlyú tárgyakat, profi kamerákat is a levegõbe tud emelni, és élõben követhetõ, amit lát. A tervezõk filmes feladatok elvégzésére akarták képessé tenni, távirányítóval irányítható.
Link
"Képzeljen el egy édesanyát, aki éppen a gyerekét nézi, miközben õ egy játék pisztollyal játszik, de a falujukban katonai akció kezdõdik. Az anya rémülten ordítva szalad át a téren a gyerekéhez. Egy katona felismerné a félelmét, és rájönne, hogy ami történik, az ártalmatlan. Egy robot azonban képtelen megérteni az emberi szándékot, és csak a figurákat, a fegyvert és a hirtelen mozgást észlelné. Egy katona valószínûleg nem nyitna tüzet, egy robot azonban lelõné az édesanyát és a gyereket is" - ezzel a történettel kezdõdik a Foreign Policy "gyilkos robotokról" szóló cikke.
A szerzõ, Bonnie Docherty a társszerzõje annak a jelentésnek is, amelyet a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédõ szervezet és a Harvard Egyetem jogi kara adott ki a múlt héten az Emberiesség elvesztése: A gyilkos robotok ellen címmel. A jelentés a HRW szerint az elsõ harcászati robotokkal foglalkozó anyag, és arra szólítja fel az automatizált fegyverekkel rendelkezõ országokat, hogy hagyjanak fel az ilyen jellegû fejlesztésekkel, mert azok a jövõben komoly veszélyt jelentenének a civil lakosságra.
Felváltják a hús-vér katonákat
Automatizált fegyverekkel jelenleg több ország, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Izrael, Dél-Korea és az Egyesült Királyság hadserege is rendelkezik. A jelentés a robotfegyverek három kategóriáját különbözteti meg: egyes fegyverek csak emberi parancsra képesek kiválasztani és megtámadni a célpontjukat, más fegyverek tevékenységét csak ellenõrzik az emberek, a harmadik kategóriában pedig azok a fegyverek vannak, amelyek emberi engedély nélkül választják ki és semmisítik meg a célpontokat. Teljesen automatikusan mûködõ robotok egyelõre a jelentés szerint még nem léteznek, de az elõképeik már igen.
A határõr
Forrás: AFP/Kim Dong-Joo
A darabonként 200 ezer dollárba kerülõ õrrobotot a Samsung közremûködésével fejlesztette ki Dél-Korea, és az Észak-Koreával határos demilitarizált zónában használják. Jelenleg felderítést végez, hõ- és mozgásérzékelõvel is el van látva. Ha betolakodót érzékel, akkor jelzést küld egy bázison lévõ katonának, aki akár beszélhet is a roboton keresztül a betolakodókkal, vagy tûzparancsot adhat. A robot ugyanis gépfegyverrel és gránátvetõvel is fel van szerelve.
A hadseregek elsõsorban azért használják ezeket a fegyvereket, mert így nem kell hús-vér katonákat küldeniük a csatatérre, és sokkal gyorsabban tudnak velük reagálni egy harcászati helyzetre. A jelentés szerint a jelenlegi robotfegyverek mûködését még az emberek határozzák meg: a legismertebb robotfegyverként ismert drónok például csak akkor támadnak, ha a távirányító másik felén ülõ katona meghúzza a ravaszt. Ezek a fegyverek azonban még így is rengeteg civil halálát okozták az elmúlt években.
Az amerikai hadsereg a Washington Post szerint tíz évvel ezelõtt vetett be elõször robotrepülõt, hogy megöljenek egy terroristavezért. Azóta több mint négyszáz bevetésre küldhettek robotrepülõket, a pontos számot lehetetlen meghatározni, a hadsereg ugyanis nem minden dróntámadást ismer el hivatalosan. Egy nemzetközi újságíró szervezet összesítése szerint azonban az amerikai sereg pakisztáni, jemeni és szomáliai dróntámadásai során közel 4500 ember halhatott meg, köztük 1100 civil, 213 gyerek.
A kaszás
Forrás: AFP/Getty Images/Ethan Miller
Az amerikai MQ-9 Reaper a Predator nevû drón továbbfejlesztett változata. Felderítõ repülésekre is alkalmas, de felszerelhetõ bombákkal és Hellfire típusú rakétákkal is. Teljesen felszerelve 14 órán keresztül képes a levegõben lenni, közel 6000 kilométer a hatótávolsága. Képes önállóan repülni elõre beprogramozott útvonalakon, de állandóan felügyeli egy operátor, a fegyverrendszert pedig csak a pilóta tudja irányítani a földi bázisról.
Az amerikai drónokat a leggyakrabban felderítésre használják, de ilyen robotrepülõk járõröznek például a mexikói határ fölött is. Egy drón mûködtetése sok katonát igényel, a pilótán kívül ugyanis operátorok, és adott esetben hírszerzési elemzõk is kellenek hozzá. A Foreign Policy szerint 168 ember kell ahhoz, hogy egy Predator típusú drónt a levegõben tartsanak, míg egy F-16-os vadászgéphez csupán 100. A drónok azonban sokkal olcsóbbak egy ember által vezetett vadászgépnél, a gyártási költségek között a különbség akár negyvenmillió dollár is lehet.
Az USA fejleszt, a britek óvatosak
A Human Rights Watch jelentése szerint az amerikai kormány évente hatmilliárd dollárt (1300 milliárd forintot) költ robotfegyverek fejlesztésére és bevetésekre. A védelmi minisztérium által kiadott hosszú távú stratégia légi, földi és víz alatti fejlesztéseket is elõirányoz. A földi egységekkel foglalkozó rész leszögezi, hogy növelni akarják az egységek függetlenségét az emberi tényezõtõl "az ellenõrzött autonómia jelenlegi, és a teljes autonómia jövõbeli céljával". Az amerikai légierõ egyik másik anyaga szerint pedig az embereknek a jövõben csak a különbözõ döntések végrehajtásának ellenõrzésével kell majd foglalkozniuk. "A mesterséges intelligencia fejlõdése lehetõvé teszi, hogy a rendszerek harci döntéseket hozzanak bizonyos eljárási szabályok keretén belül, de a nélkül, hogy szükségképpen emberi beavatkozást igényeljenek" - írták.
Az ágyúk
Forrás: Rheinmetall AG
A Nächstbereichschutzsystem Mantis egy rövid hatótávú védelmi rendszer, amely Németország afganisztáni bázisait védi. Teljesen automatikus, észleli, befogja, és kilövi a célpontjait. Alig négy és fél másodperccel a cél észlelése után tüzet nyit a 35 milliméteres ágyújával. Egy egység hat ágyúval, két érzékelõvel, és egy földi parancsnoki központtal rendelkezik. A HRW szerint a rendszert csupán felügyeli egy operátor, és nem biztos, hogy van lehetõsége felülírni a rendszer által indított támadások automatikáját.
A robotfegyverek elterjedésével Nagy-Britannia védelmi minisztériuma is foglalkozott. A minisztérium 2011-ben kiadott jelentése szerint ezek a fegyverek morális és jogi problémákat is felvetnek. A Guardian szerint a jelentés egyenesen a Terminátor címû filmhez hasonlítja a robotfegyverek elterjedését, amelyben robotkatonák mészárolják le az embereket. A jelentés szerint a technológiai fejlõdés már olyan szintû, hogy Nagy-Britanniának ki kell dolgoznia egy álláspontot arról, hogy mit tart "elfogadható robotmagatartásnak". A britek jelenleg is több Reaper típusú amerikai drónt üzemeltetnek, a HRW jelentése szerint pedig egy Taranis nevû saját drónt is fejlesztenek, amely csapásmérésre és ellenséges repülõk lelövésére is képes lesz. A brit légierõ szerint viszont mindenképpen emberi irányítás alatt fog állni.
Az izraeli hadsereg szintén üzemben tart több robotfegyvert is, köztük saját fejlesztésûeket. Van határõrzõ dzsipjük, felderítõ hajójuk, és az amerikaiakkal közösen fejlesztik a dróntechnológiát. A hadsereg hivatalos blogja szerint ezeknek az egységeknek az az elõnye, hogy a bevetésükkel nem kell a saját katonáik életét kockára tenniük.
A felderítõ
Forrás: AFP/Yoav Lemmer
A Guardium nevû, izraeli fejlesztésû dzsip a gázai határon járõrözik. Alapvetõen egy bázisról vezérlik, de elõre beprogramozott útvonalakat is képes teljesíteni. Érzékelõkkel és kamerákkal van megpakolva, de a váratlan helyzetekre akár halálos erõvel is képes reagálni. A hadsereg blogja szerint a Guardium képes visszatartani az ellenséget, amíg a csapatok megérkeznek, de "különbözõ módszerekkel ki is iktathatja a fenyegetést".
Nem ér fel az emberrel
Az érzelem és empátia, valamint az emberre jellemzõ mérlegelés hiánya miatt a HRW jelentése komoly veszélynek nevezi a robotfegyverek fejlesztését, azok ugyanis rengeteget árthatnak a civil lakosságnak. A jelentés szerint a robotok képtelenek lennének megkülönböztetni egymástól az ellenséges katonákat és civileket, ez ugyanis már most is problémát jelent.
A jelentés szerint az elmúlt évtizedek háborúira az volt a jellemzõ, hogy a harcoló felek nem viselnek katonai egyenruhákat, hanem elvegyülnek a civil lakosság között, és csupán a viselkedésük alapján lehet beazonosítani õket. A jelentés szerint a robotok nem képesek különbséget tenni a civilek és a katonák között, ha nem különböztetik meg õket speciális fizikai jelek, például az egyenruha. Ráadásul a terroristák így át is tudnák verni ezeket a robotokat egyszerûen azzal, hogy elrejtik a fegyvereiket.
A Vaskupola
Forrás: MTI/EPA/Jim Hollander
Az izraeli hadsereg több automatikus védelmi berendezéssel is rendelkezik, közülük a legismertebb egy fejlett rakétaelhárító rendszer, az úgynevezett Iron Dome (Vaskupola). Ezt a rendszert alapvetõen a gázai övezetbõl érkezõ palesztin rakéták lelövésére fejlesztették ki. Automatikusan érzékeli és befogja a célt, a tüzelés elõtt azonban üzenetet küld egy operátornak, akinek azonnal el kell döntenie, hogy engedélyezi-e a támadást, vagy nem. 2012 novemberéig több mint 400 gázai rakéta becsapódása ellen nyújtott védelmet, állítólag nyolcvanszázalékos a hatékonysága, de a mostani palesztin bombázás során csak a rakéták felét tudta leszedni.
Az arányosság elvét szintén nem tudná kezelni egy robot. Ez jelenti azt, amikor a támadás elõtt a parancsnok mérlegeli, hogy a civil veszteség elfogadható arányban áll-e a katonai haszonnal. Katonai vezetõk ezt a döntést a szerzõknek úgy írták körül, mint a fegyveres ütközetek egyik legnehezebb és legelvontabb döntési helyzetét. A Sheffield-i Egyetem egyik szakértõje azt mondta, hogy ezekben a helyzetekben rengeteg körülmény alapján kell mérlegelni, erre pedig kaotikusan reagálhatnak a robotok. Az ugyanis valószínûtlen, hogy elõre beléjük lehetne programozni minden egyes lehetséges forgatókönyvet. A jelentés szerint a robotok a szoftverek korlátai miatt egyszerûen nem tudják kellõ mértékben felfogni a körülöttük zajló eseményeket.
"Egy teljesen önálló õrrobot számára nehéz lenne eldönteni, hogy a már egy alkalommal meglõtt betolakodó csak szimulálja a sérülését miközben a földre esik; egy gyors akcióval lehetséges lenne õrizetbe venni annak ellenére, hogy könnyebben sérült; vagy pedig olyan súlyosan megsebesült, hogy már képtelen ellenállni, és emiatt szükségtelen másodszor is rálõni" - írja a jelentés.
Egyszerûbb lesz háborút indítani
A robotok az emberektõl eltérõen nem éreznek. Ez a jelentés szerzõi szerint jó, ha félelemrõl vagy dührõl beszélünk. Ezek az érzések ugyanis befolyásolhatják a katonák ítélõképességét és akár civilek megtámadáshoz vezethetnek. Hozzáteszik azonban, hogy egyúttal az olyan emberi érzések mint a szánalom vagy a kegyelem a legjobb biztosítékai annak, hogy ne történjen mészárlás. Mindezek miatt a robotok tökéletes eszközök lehetnek egy diktátor kezében, aki terrorizálni akarja a saját népét. A jelentés szerint még a legkeményvonalasabb katona is a parancsnoka ellen fordulhat, ha arra utasítják, hogy lõjön a saját honfitársaira, egy robot azonban képtelen lenne fellázadni.
A falanx
Forrás: Wikimedia Commons
Az amerikai MK 15 Phalanx fegyverrendszert a haditengerészetnél rendszeresítették, ez védi az amerikai hadihajókat a rakétáktól és egyéb légi támadásoktól. A tetején lévõ fehér burokban két radar is található, alatta pedig egy 20 milliméteres gépágyú. Automatikusan tüzet nyit, és képes a nagy sebességgel közeledõ rakéták leszedésére is.
A robotfegyverek elterjedésével háborúzni is egyszerûbb lesz. A lehetséges civil és katonai vesztésegeket ugyanis minden kormány felméri, mielõtt háborút indít. "A vezetõk talán kevésbé fogják ellenezni a háborút, hogy ha a saját katonáikra leselkedõ veszélyeket csökkentik, vagy kiiktatják. Ebben az esetben a robotizált sereggel rendelkezõ országok sokkal agresszívebbek lehetnek" - írták.
Magyar drónok is repkednek
Drónokkal a magyar honvédség is rendelkezik: kilenc darab Skylark-I LE típusú robotrepülõt használ. Ezek izraeli fejlesztésû minidrónok, felderítésre alkalmasak. Újabban azonban a magyar hadsereg saját drónokat is fejleszt, az Ikran és a Bora névre keresztelt felderítõgépekkel elsõsorban a polgári légi eszközök piacára akarnak betörni (errõl itt olvashat bõvebben).
A pilóta nélküli repülõgépek többek között alkalmasak katasztrófavédelmi feladatok, vészhelyzetek elhárítására is - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a magyar fejlesztésû gépek veszprémi bemutatóján november elején. A tárcavezetõ szerint a drónok a katonai terület mellett polgári területen is segítséget jelenthetnek, például eltûnt személyek felkutatásában, vagy különbözõ vezetékek, hálózatok, települések feltérképezésében.
A magyar drón
Forrás: HM/Csudai Sándor
A Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Zrt. (HM EI Zrt.) és a HM Currus Zrt. 2007-ben kezdte el a kutatást a pilóta nélküli repülõgépek terén. A magyar fejlesztésû Ikran nevû repülõgép képes elõre programozott felderítõ repülési célfeladat tervezésére, nyomon követésére, a fedélzetén elhelyezett HD kamera 12-szeres optikai zoommal rendelkezik, a pilóta manõvereit az orrkamera segíti telemetriaadatokkal; a Bora nevû gép ugyanezeket tudja, de egy HD képfeldolgozó, összehasonlító és kiértékelõ szoftverrel is fel van szerelve.
Nemcsak a hadsereg fejleszt, magánemberek is dolgoznak robotok létrehozásán. Két magyar egy helikopter árának töredékébõl épített egy nyolcrotoros oktokoptert. Nagyobb súlyú tárgyakat, profi kamerákat is a levegõbe tud emelni, és élõben követhetõ, amit lát. A tervezõk filmes feladatok elvégzésére akarták képessé tenni, távirányítóval irányítható.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
torokgyik
- 2012. November 30. 18:05:20
#2 |
soveg
- 2012. November 30. 19:46:36
#3 |
Perje
- 2012. November 30. 23:20:29
#4 |
Perje
- 2012. December 01. 20:52:40
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.