Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Megalázó vereséget szenvedett Izrael'
Vegyes érzelmekkel fogadták Izraelben a palesztinok ENSZ-beli felminõsítését. Többen is úgy vélik, a lépés a zsidó állam számára figyelmeztetés, hogy rendezze végre a helyzetet. Izrael válaszlépésekre készül.
Az ENSZ Közgyûlése csütörtökön „nem tag megfigyelõ állam” szintre emelte Palesztina státusát a világszervezetben. Sokan úgy látják, hogy ezzel Palesztina „fél-hivatalosan” felkerült a világtérképre. A Haaretz nevû izraeli lap szerint ugyanakkor a szavazás inkább egy Izraelnek szóló figyelmeztetés volt, mintsem a palesztinok nyílt támogatása.
A Palesztina államiságát elismerõ határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazatott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.
A világszervezet közgyûlése bõ egy évvel azután szavazta meg a megfigyelõi állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végzõdött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget.
A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetõvé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a hágai Nemzetközi Büntetõbíróság (ICC) munkájában.
Az Avaaz nevû protest-oldal szinte rögtön a döntés után készített egy térképet arról, hogy az ENSZ-tagok közül ki hogyan szavazott a kérdésben.
Figyelmeztetés a zsidó államnak
Megalázó vereséget szenvedett Izrael az ENSZ-ben – fogalmazott péntek reggel az izraeli Haaretz újságírója. Barak Ravid ugyanakkor hozzátette, szerinte a csütörtöki szavazás inkább egy Izraelnek szóló figyelmeztetés volt, mintsem a palesztinok nyílt támogatása. „Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és más baráti országok üzenetet küldtek a zsidó államnak: elfogyott a türelmük a megszállással kapcsolatban”.
A baloldali lap írása megjegyezte, hogy csütörtök este a vezetõ izraeli politikusok abban versenyeztek egymással, hogy melyikük tudja a „leginkább becsmérlõ” hozzászólásokkal kommentálni a világszervezet döntését. „Nem is emlékszem már, hogy mikor jelent meg ennyi sajtóközlemény egy olyan eseményrõl, amelyrõl éppen õk mondták azt, hogy értelmetlen” – írta Ravid.
Ünneplõ palesztinok az ENSZ döntése után
Fotó: AFP / Abbas Momani
Hasonlóan vélekedett a jobboldali Jerusalem Post publicistája, Herb Keinon is. Az újságíró ugyanakkor emlékeztetett, hogy „hatvanöt évvel ezelõtt az ENSZ egyszer már megszavazta Palesztina felosztását két különálló államra, amelyet akkor a zsidók elfogadtak, de az arabok elutasítottak. Most megint ugyanaz a szervezet hozott döntést a kérdésrõl”.
Az ENSZ Közgyûlése pontosan 65 évvel ezelõtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésrõl azóta sem született megállapodás.
Izrael megvonja a támogatásokat
A tekintélyes konzervatív lap egyébként kormányközeli forrásoktól úgy tudja, hogy a lépésre válaszul Izrael jelentõsen csökkenteni fogja a Palesztin Nemzeti Hatóságnak (PA) havonta járó 800 millió sékelnyi (45 milliárd forint) támogatást is.
Az ENSZ Közgyûlés a döntéskor
Fotó: AFP / Stan Honda
„A palesztinoknak további lépésekkel kell számolniuk abban az esetben, ha az új státusukat arra szeretnék felhasználni, hogy izraeli állampolgárokat rángassanak a Nemzetközi Bíróság elé háborús bûnök vádjával” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérõ kormány-tisztiviselõ a Jerusalem Postnak.
A cikk egyebek mellett emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnöki hivatal már korábban világossá tette, a szavazással semmissé váltak az 1993-as oslói megállapodás kitételei, miszerint a tárgyalásoknak a két fél között közvetlenül kell történnie, harmadik bevonása nélkül.
Vissza minden lopott földet
Miközben Ciszjordániában csütörtök este óta megállás nélkül tart az ünneplés, addig a twitterezõk között ennél kicsit visszafogottabb a hangulat. A Mohamed Zeyara nevû felhasználó például azt írja: „Én egészen addig nem fogok gratulálni a palesztinoknak, amíg az egész lopott föld vissza nem kerül a jogos tulajdonosához. Aláírás, a muszlimok”. Egy másik kommentelõ pedig arra panaszkodik, hogy bár örül az ENSZ határozatának, „ennek már 65 évvel ezelõtt meg kellett volna történnie”.
Emellett persze sokan feltétel nélkül üdvözlik a döntést. Ilyen például a Naqib Peteh nevû twitterezõ, aki szerint „ha tetszik, ha nem, a Palesztin állam már fél-hivatalosan ott van a világtérképen”. Fatima Musallam pedig úgy véli, hogy a szavazással „egy lépéssel közelebb kerültünk a békéhez”.
Megint mások az örömük mellett kifejezik az Egyesült Államok ellen érzett dühüket is. CitizenKane például azt kérdezi, „miként lehetséges az, hogy Amerika, a demokrácia és a korlátlan szabadság védelmezõje annyira ellenzi egy Palesztin állam létrejöttét. Micsoda képmutatás!”.
Mi lesz a választással?
Egy másik fontos kérdés, hogy a világszervezet döntése vajon hogyan befolyásolja a jövõ januárban esedékes izraeli választásokat. A hvg.hu-nak nyilatkozó Yoaf Peled, a Tel-Aviv University (TAU) politikatudomány professzora kifejtette, „bár a kampány során korábban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõnek ideiglenesen sikerült a palesztinok kérdését felváltania az iráni tematikával, most minden a feje tetejére állt. Az ENSZ-döntés a lehetõ legrosszabb idõpontban jött Netanjahunak”.
A Haaretz véleményrovatában publikáló Rabbi Eric H. Yoffie úgy véli, „bár az ENSZ-határozat visszafogott siker a Palesztin Nemzeti Hatóság számára, ezt újabbak is követhetik, ha (az izraeli kormány) továbbra sem tesz semmit”.
Yoffie az amerikai zsidóság kapcsán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban élõ közösségnek meg kell értenie: Izrael rossz nemzetközi megítélése miatt Benjámin Netanjahu kormányfõnek is támogatnia kell egy független Palesztin állam létrejöttét.
Békében és biztonságban
A nem hivatalos vélemények mellett természetesen ott vannak a politikai nyilatkozatok is. Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete már a tanácskozáson megerõsítette, hogy országa békében szeretne élni a palesztinokkal, de azt is bejelentette, hogy a palesztin államiságról szóló határozatot nem szavazza meg.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyûlés határozatát. „Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel” – mondta a külügyminiszter. Clinton szerint ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él egymás mellett a zsidó és demokratikus Izraellel.
A voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások felújítására szólított fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyûlés határozata után felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további „provokatív cselekedetektõl”. Rice szerint egyébként a közgyûlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.
Link
Az ENSZ Közgyûlése csütörtökön „nem tag megfigyelõ állam” szintre emelte Palesztina státusát a világszervezetben. Sokan úgy látják, hogy ezzel Palesztina „fél-hivatalosan” felkerült a világtérképre. A Haaretz nevû izraeli lap szerint ugyanakkor a szavazás inkább egy Izraelnek szóló figyelmeztetés volt, mintsem a palesztinok nyílt támogatása.
A Palesztina államiságát elismerõ határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazatott. Az ENSZ 41 tagállama – köztük Magyarország – tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.
A világszervezet közgyûlése bõ egy évvel azután szavazta meg a megfigyelõi állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végzõdött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget.
A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetõvé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a hágai Nemzetközi Büntetõbíróság (ICC) munkájában.
Az Avaaz nevû protest-oldal szinte rögtön a döntés után készített egy térképet arról, hogy az ENSZ-tagok közül ki hogyan szavazott a kérdésben.
Figyelmeztetés a zsidó államnak
Megalázó vereséget szenvedett Izrael az ENSZ-ben – fogalmazott péntek reggel az izraeli Haaretz újságírója. Barak Ravid ugyanakkor hozzátette, szerinte a csütörtöki szavazás inkább egy Izraelnek szóló figyelmeztetés volt, mintsem a palesztinok nyílt támogatása. „Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és más baráti országok üzenetet küldtek a zsidó államnak: elfogyott a türelmük a megszállással kapcsolatban”.
A baloldali lap írása megjegyezte, hogy csütörtök este a vezetõ izraeli politikusok abban versenyeztek egymással, hogy melyikük tudja a „leginkább becsmérlõ” hozzászólásokkal kommentálni a világszervezet döntését. „Nem is emlékszem már, hogy mikor jelent meg ennyi sajtóközlemény egy olyan eseményrõl, amelyrõl éppen õk mondták azt, hogy értelmetlen” – írta Ravid.
Ünneplõ palesztinok az ENSZ döntése után
Fotó: AFP / Abbas Momani
Hasonlóan vélekedett a jobboldali Jerusalem Post publicistája, Herb Keinon is. Az újságíró ugyanakkor emlékeztetett, hogy „hatvanöt évvel ezelõtt az ENSZ egyszer már megszavazta Palesztina felosztását két különálló államra, amelyet akkor a zsidók elfogadtak, de az arabok elutasítottak. Most megint ugyanaz a szervezet hozott döntést a kérdésrõl”.
Az ENSZ Közgyûlése pontosan 65 évvel ezelõtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésrõl azóta sem született megállapodás.
Izrael megvonja a támogatásokat
A tekintélyes konzervatív lap egyébként kormányközeli forrásoktól úgy tudja, hogy a lépésre válaszul Izrael jelentõsen csökkenteni fogja a Palesztin Nemzeti Hatóságnak (PA) havonta járó 800 millió sékelnyi (45 milliárd forint) támogatást is.
Az ENSZ Közgyûlés a döntéskor
Fotó: AFP / Stan Honda
„A palesztinoknak további lépésekkel kell számolniuk abban az esetben, ha az új státusukat arra szeretnék felhasználni, hogy izraeli állampolgárokat rángassanak a Nemzetközi Bíróság elé háborús bûnök vádjával” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérõ kormány-tisztiviselõ a Jerusalem Postnak.
A cikk egyebek mellett emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnöki hivatal már korábban világossá tette, a szavazással semmissé váltak az 1993-as oslói megállapodás kitételei, miszerint a tárgyalásoknak a két fél között közvetlenül kell történnie, harmadik bevonása nélkül.
Vissza minden lopott földet
Miközben Ciszjordániában csütörtök este óta megállás nélkül tart az ünneplés, addig a twitterezõk között ennél kicsit visszafogottabb a hangulat. A Mohamed Zeyara nevû felhasználó például azt írja: „Én egészen addig nem fogok gratulálni a palesztinoknak, amíg az egész lopott föld vissza nem kerül a jogos tulajdonosához. Aláírás, a muszlimok”. Egy másik kommentelõ pedig arra panaszkodik, hogy bár örül az ENSZ határozatának, „ennek már 65 évvel ezelõtt meg kellett volna történnie”.
Emellett persze sokan feltétel nélkül üdvözlik a döntést. Ilyen például a Naqib Peteh nevû twitterezõ, aki szerint „ha tetszik, ha nem, a Palesztin állam már fél-hivatalosan ott van a világtérképen”. Fatima Musallam pedig úgy véli, hogy a szavazással „egy lépéssel közelebb kerültünk a békéhez”.
Megint mások az örömük mellett kifejezik az Egyesült Államok ellen érzett dühüket is. CitizenKane például azt kérdezi, „miként lehetséges az, hogy Amerika, a demokrácia és a korlátlan szabadság védelmezõje annyira ellenzi egy Palesztin állam létrejöttét. Micsoda képmutatás!”.
Mi lesz a választással?
Egy másik fontos kérdés, hogy a világszervezet döntése vajon hogyan befolyásolja a jövõ januárban esedékes izraeli választásokat. A hvg.hu-nak nyilatkozó Yoaf Peled, a Tel-Aviv University (TAU) politikatudomány professzora kifejtette, „bár a kampány során korábban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõnek ideiglenesen sikerült a palesztinok kérdését felváltania az iráni tematikával, most minden a feje tetejére állt. Az ENSZ-döntés a lehetõ legrosszabb idõpontban jött Netanjahunak”.
A Haaretz véleményrovatában publikáló Rabbi Eric H. Yoffie úgy véli, „bár az ENSZ-határozat visszafogott siker a Palesztin Nemzeti Hatóság számára, ezt újabbak is követhetik, ha (az izraeli kormány) továbbra sem tesz semmit”.
Yoffie az amerikai zsidóság kapcsán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban élõ közösségnek meg kell értenie: Izrael rossz nemzetközi megítélése miatt Benjámin Netanjahu kormányfõnek is támogatnia kell egy független Palesztin állam létrejöttét.
Békében és biztonságban
A nem hivatalos vélemények mellett természetesen ott vannak a politikai nyilatkozatok is. Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete már a tanácskozáson megerõsítette, hogy országa békében szeretne élni a palesztinokkal, de azt is bejelentette, hogy a palesztin államiságról szóló határozatot nem szavazza meg.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön „szerencsétlennek és kontraproduktívnak” nevezte a közgyûlés határozatát. „Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel” – mondta a külügyminiszter. Clinton szerint ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él egymás mellett a zsidó és demokratikus Izraellel.
A voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások felújítására szólított fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyûlés határozata után felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további „provokatív cselekedetektõl”. Rice szerint egyébként a közgyûlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
satu
- 2012. December 02. 07:47:18
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.