Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mit tettetek, mit 'tettünk'? Tiszta vizet a pohárba!
Magyarország és becsapott polgárai ellopott „rendszerváltása” a független hatalmi ágak és hivatalos személy képviselõik teljes összefonódásával, a Magyarság zömének – és a demokratikusan mûködõ világ – tévedésbe ejtésével és tartásával
A pontokba szedett felsorolásban rögzített súlyos tényállítások, magyarországi hivatalokban elfekvõ releváns
dokumentumokkal, a vonatkozó törvényeknek és hazai eljárási szabályoknak is megfelelõen bizonyítottak !
1)Az Országgyûlés által alkotott 1988. évi VI. (Gazdasági társaságokról
szóló) tv. a Magyar Közlöny (MK) 1988.10.10-i számában, az 1989. évi
II. (Egyesülési jogról szóló) tv. a MK 1989.01.24-i számában, az 1989.
évi XXXIII. (A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló) tv. a MK
1989.10.30-i számában került kihirdetésre.
2)A pártállami idõszak állami vállalatait kötelezõen kellett bejegyeztetni
az új bírósági rendszer alatt létrehozott cégjegyzékbe, az addigi – ágazati
besoroláshoz igazodó – minisztériumoknál vezetett törzskönyvi nyilvántartás
helyett.
3)A pártállami idõben mûködött állami, illetve az állampárt és kiszolgáló
szerveinek kizárólagos tulajdonában volt cégeket, az elmúlt rendszerben
mûködött társadalmi szervezeteket esetenként a bíróságokon ma is fellelhetõ
közokiratokkal igazolt tényekkel ütközõ adatokkal vezették be és tartják
nyilván a bíróságok által közölt adatok alapján minisztériumi szervek által
vezetett közhiteles cégjegyzékbe, nyilvántartásba. A célirányosan valótlan
tartalommal nyilvántartott adatokra az 1990-1994-ben hatalomból kikerült
pártállamhoz kötõdõ személyek, és az új rendszerben reformerõként elvegyült
és zömmel már beazonosított, a hatalmi ágak szétválasztásának jogi korlátain
akadálytalanul átnyúlni képes teljhatalommal bíró segítõik, a jogszabályok
láncolatosan egymásra épülõ kijátszásával építették ki a háttérhatalmukat a saját
felróható magatartásukra is történt törvénysértõ (1959. évi IV. tv. 4. § /4/ bek.)
jogalapítással. Ennek keretében jogellenesen játszottak át – az esetenként eleve
törvénysértõen létrejött, de a hivatalos szervek által mégis bejegyzett – saját
érdekeltségeik részére újabb és újabb állami vagyonokat is.
4)Az ügyészség ezen nyilvánvalóan törvénysértõ vagyonmozgások alapját
képezõ jogellenes eljárási cselekményekrõl a vonatozó törvények alapján
rendre megkapta a tájékoztatást hivatalból, de a hivatalos nyilvántartásokba
bevezetett adatok alapját képezõ felismerni kellett hamis adatközlésekkel,
az idegen – közte állami – vagyonokról is történt jogosulatlan rendelkezések
miatt és azokkal szemben egyáltalán nem, vagy csak alig néhány esetben
lépett fel, de akkor is rendkívül kis hatékonysággal, illetve jól kimutathatóan
eleve szakmaiatlanul, és az elemi logika szabályaival is – a tévedés keretein
túlmutatóan – szembe haladva.
5)Az állami vállalatok valótlan adatokkal történt bírósági nyilvántartásba
vételével párhuzamosan megkezdõdött 1989-1990-ben a pártállamban
mûködött társadalmi szervezeteknek, és az azokkal összemosott – és további
rendkívül nagy számban megjelent – új társadalmi szervezetek bíróság általi –
és több esetben – hamis adatokkal történt nyilvántartásba vétele. Az Egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. tv. ugyanis kimondta, hogy az elmúlt rendszerben
mûködött társadalmi szervezetek kérhetik a bíróság általi nyilvántartásba vételt
1989.12.31. napjáig, aminek az elmaradása esetén az adott szervezetet a törvény
erejénél fogva kell megszûntnek tekintetni, vagyona a hitelezõk kielégítése után
az államra száll, és azt hasonló célokra kell fordítani.
6) A céges, vagy társadalmi szervezetek keretében történt jól felismerhetõ és
hivatalból is felismerni kellett törvénysértõ – állami tulajdonokat is érintõ
jogellenes – vagyonmozgásoknak jogsértõ bejegyzésekkel, kötelezõ eljárási
kötelezettségeket megszegve teret engedett bírósági eljárók rövid úton és
esetenként egyszerre több bírósági szintet is átugorva, felsõbb bíróságokra
kerültek (még 2011-ben is élõ példával bizonyított a gyakorlat), ahol a
törvénysértõ vagyonmozgásokból, illetve azokkal összefüggésben generálódott
ügyeket a mai napig is a korabeli alsóbb fokú bíróságokon végzett jogellenes
eljárásukra figyelemmel kezelték és kezelik jogon kívül szempontokon és
irat- és tényellenes alapokon. Tették és teszik ezt akként is, hogy esetenként
konkrét ügyekben hozott és jogerõsnek állított ítéletek utólagos és több
féle módú átírásával tartják fenn a törvénysértõen elõállított jogellenes
állapotot, amihez az igazságszolgáltatás másik ágához tartozó ügyészi szervek
15 éven túl, illetve a másik független hatalmi ághoz tartozó törvényhozás
képviselõi 7 éve asszisztálnak olyan módon is, hogy a Btk. 137. § (1) bekezdés
alapján hivatalos személyek (1) részére a Be. 171. § (2) bekezdés (2) alapján
fennálló feljelentési kötelezettséget sorozatban, és jól látható tendenciát mutató
módon következmények nélkül mulasztották és mulasztják el, miközben
a feljelentésre kötelezett személy ebbéli mulasztása, önálló és hivatalból
üldözendõ bûncselekmény megalapozott gyanúját veti fel. Az ítéletek
többféleképpen megtörtént utólagos átírásával megvalósított és hivatalból
üldözendõ bûncselekmények miatt az érintett bírák ellen megtett feljelentést
az ügyészség akként kezelte és kezeli törvénysértõ módon évek óta, hogy azt
Magyarország legsúlyosabb életellenes bûncselekményével (8 ember megölése)
jogerõs ítélettel bizonyítottan teljességgel megalapozatlanul megvádolt
személy ellen folyó büntetõügy ügyszámára iktatták. A jogorvoslati rendnek
megfelelõen, illetve külön bírósági perben is kifogásolt törvény- és jogsértõ
ügyészségi eljárást eltussolták, illetve az emiatt folyó pert közel 10 éve fektetik.
7) A törvénysértõ eljárási cselekmények sorában, azok hivatali szervek általi
leplezésében kiemelt helyet foglal el az, hogy a Fõvárosi Bíróság a közhiteles
nyilvántartás alapját képezõ általa kezelt adatbázisban, a tévedésen messze
túlmutató felróható magatartással mosta össze az 1957-ben alapított, így az
1 137. § 1. hivatalos személy: a) az országgyûlési képviselõ, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök, d) a
Kormány tagja, az államtitkár és a szakállamtitkár, e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, f) az országgyûlési
biztos, g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h) a közjegyzõ és a közjegyzõhelyettes, i) az önálló bírósági
végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél,
államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevõszéknél, a Köztársaság
Elnökének Hivatalánál, az Országgyûlés Hivatalánál szolgálatot teljesítõ személy, akinek a tevékenysége a szerv
rendeltetésszerû mûködéséhez tartozik, k) a pártfogó felügyelõi szolgálatnál pártfogó felügyelõi tevékenységet
végzõ, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási
feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el;
171. § (1) Bûncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelezõ, ha annak elmulasztása
bûncselekmény.
(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény elõírja, a köztestület köteles a
hatáskörében tudomására jutott bûncselekményt - ha az elkövetõ ismert, annak megjelölésével - feljelenteni.
A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megõrzésükrõl kell gondoskodni.
elmúlt rendszerben mûködött KISZ adatait, az 1989.05.24-én bírósághoz –
eleve nem is alakszerû nyilvántartásba vételi kérelemmel – fordult, fantom
szervezetek neve alatt létrehozottnak állított Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség (DEMISZ) adataival. A törvénysértõ bírósági eljárás miatt, az
1989.04.12-én benyújtott kérelem alapján az 1989.04.21-én kelt végzéssel
bíróság által nyilvántartásba venni rendelt – de 2012 márciusában
bebizonyítottan bíróság által nyilvántartásba nem vett – KISZ-rõl a közhiteles
nyilvántartásba azt vezették be a bírósági végzés rendelkezésével szöges
ütközésben, hogy a KISZ nyilvántartásba vételi kérelmét a bíróság
elutasította (?!). Ugyanakkor a nem alakszerû nyilvántartásba vételi kérelmet
csak 1989.05.16-i keltezés mellett 1989.05.24-i benyújtással elõterjesztõ
DEMISZ kapcsán a bárki számára szabadon elérhetõ közhiteles nyilvántartásba
az került képtelen módon bevezetésre, hogy a – bejegyzésre egyébként
alkalmatlan és a bíróságon most is elfekvõ – kérelmet az okiraton lévõ
keltezésénél is korábbi, így már május 16-a elõtti idõben nyújtották be
1989.04.12-én. Az eredeti iratok alapján könnyen felismerhetõ jogi és
ténybeli képtelenségek elleplezésére pótborítókat állítottak elõ a bíróságon,
amely utóbb elkészített aktaborítókra már a korábbi idõpontú valótlan
érkezési dátum lett felvezetve. A szögesen ütközõ tényadatok
felismerhetõségét az aktába – 2012-ben újra bekerült – iratok idõszakos hiánya
is nehezítette. 23 év után derült csak ki az, hogy a bíróság az 1989. évi II. tv.
alapján ténylegesen nem vette nyilvántartásba a KISZ-t, mivel a KISZ
nyilvántartásba vételérõl rendelkezõ fellebbezhetõ 1989.04.21-i keltû végzés
meghozatalának másnapján, a KISZ megszûnt. Ugyanis az 1989. áprilisban
tartott XII. KISZ Kongresszuson kimondásra került a szervezet megszûnése,
ami a törvény erejénél fogva a – bíróság általi nyilvántartásba vételét ez idõben
kérelmezõ – KISZ azonnali hatályú megszûnését eredményezte.
8) A 44 db fantom szervezet neve alatt alapítottnak állított és a bíróság által
törvénysértõen nyilvántartásba vett DEMISZ nevében valójában csak
1989.05.24-én bírósághoz benyújtott kérelemben rögzített adatokból a
bíróságnak pontos tudomása volt arról (!), hogy az 1957-ben alapított
KISZ nevû társadalmi szervezet 1989.04.22. napján a törvény erejénél
fogva megszûnt. A bíróság a hivatalos tudomásán akként lépett át jogellenesen,
hogy a KISZ ipso iure megszûnése után csak késõbbi idõpontban és társadalmi
szervezetek által megalapítottnak beállított DEMISZ-t, a KISZ jogutódjaként
rendelte törvénysértõ módon nyilvántartásba venni a bíróság, az elõtte elfekvõ
kérelem és mellékletei tartalmával és a vonatkozó törvényekkel is szöges
ütközésben.
9) A független hatalmi ágak húsz éven túli, törvényileg tilalmazott jogellenes
és összefonódott mûködését megcáfolhatatlanul bizonyítják azon tények és
körülmények, hogy a bíróság által nyilvántartásba nem vett, ezért a társadalmi
szervezetekrõl vezetett országos nyilvántartásba fel sem vett KISZ-t, és a
bíróság által törvénysértõen, illetve az irat- és tényellenes jogutódlásra való
hivatkozásával nyilvántartásba venni rendelt másik jogi személy DEMISZ-
t az APEH, azonos adószámon tartotta nyilván egy évtizeden túl az
adóhivatal rendszerében. Az APEH jogutód NAV elsõ számú vezetõje idén
közölte megkeresés nyomán hivatalos levélben azt, hogy az 1989.04.22-én
ténylegesen megszûnt, a bíróság által nyilvántartásba nem vett, és a társadalmi
szervezetek országos nyilvántartásban 2012.03.08-a elõtt nem szerepelt KISZ-
t, az adóhivatali rendszerben létezõ jogalanyként tartották nyilván 1999-ig. A
hivatalvezetõi közléssel ütközõen azonban, az APEH még 2001-ben is a KISZ
hatályos adatait kérte kiadni a Fõvárosi Bíróságtól élõ adószám közlése mellett.
A bíróságtól a KISZ-rõl adószám megadása mellett kiadni kért nyilvántartási
adatokkal egyidejûleg az APEH a DEMISZ hatályos nyilvántartási adatainak is
a kiadását kérte élõ adószám megadásával. A megjelölt hivatalos APEH iratok
– és az évekkel korábbi azonos tárgyú bírósági megkeresések is – vitán felül
bizonyítják, hogy a két különbözõ jogi személy adószáma egy és ugyanaz
volt (?!). Az APEH jogutód NAV, a bíróság és az ügyészség elõtt a vonatkozó
releváns dokumentumok logikailag zárt csatolásával 2012-ben feltárt – az
állam és állampolgárai számára is különösen jelentõs értékû kárt okozott
és okozó – törvénysértések hónapok óta tartó jogon kívül kezelése, szögesen
ütközik a korrupció elleni küzdelemmel összefüggésben hazánkat terhelõ
nemzetközi kötelezettségek végrehajtására hozott 2009. évi CLXIII. tv. szerint
fennálló állami kötelezettséggel is, egyúttal alapjaiban sérti elõzõeken túl a
bejelentõ ügyfélként a jogellenes hatásában fennálló korrupciós folyamatokat
feltáró személyek hivatkozott törvényben biztosított jogait.
10) Dokumentumok, jogerõs ítéletek bizonyítják, hogy a Magyar Kommunista
Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-es értéken 3,1 milliárd Ft értékû vagyonát,
amiben – rendkívül alulértékelt áron – 77 db ingatlan is van (közte Budapest
legértékesebb ingatlana, a budai zöldövezetben lévõ egybefüggõ 56 hektáros
területû Csillebérci Úttörõ tábor), a valótlanul és a törvényi kizártság ellenére a
KISZ jogutódjának állított DEMISZ és a Magyar Úttörõ Szövetség (MUSZ)
neve alatt vonták el jogellenesen, a már megszûnt szervezet neve alatt is
megkötött, és a DEMISZ jogellenes bevonásával utóbb legalizálni próbált
jogszabályokba ütközõ szerzõdésekkel. Nem hétköznapi súlyú többlet
tényállás az állami-, bírósági szervek és a pártállamhoz kötõdõ, 1990-ben a
hatalomból látszólagosan kikerült személyek rendkívül konspiratív, de annál
hatékonyabb
összejátszásával
folyt
jogellenes
vagyonátjátszásokat
eredményezõ törvénysértésekre az, hogy míg a bíróság a DEMISZ-t a KISZ
jogutódjaként vette nyilvántartásba – amit az idevágó törvény ab ovo kizár –,
addig a „jogutód” DEMISZ kérelme mellékleteként olyan irat került a
bírósághoz 1989-ben benyújtásra, miszerint a DEMISZ, 44 db nevesített
társadalmi szervezet összefogásának eredményeként került megalapításra. A
szervezetek általi alapítás nyilvánvaló módon és eleve kizárja a nyilvántartásba
vételt elrendelõ bírósági végzésben – közokiratban – a törvényeknek
megfelelõként rögzített jogutódlást. Ezt azonban 23 év óta senki, így a
törvényességi felügyelet gyakorlására törvény alapján kötelezett ügyészség, és
az eljáró bíróság sem vette észre, illetve nem adták annak törvényes jelét. A
2011 óta OBH néven mûködõ – korábban OITH nevû 1999-ben létrehozott –
bírói szervezet által a Legfelsõbb Bíróság után a társadalmi szervezetekrõl
vezetett nyilvántartásból 2012-ben kiadott adatokkal az került bizonyításra,
hogy a közokiratok alapjául a DEMISZ létesítõ szerveinek állított 44 db
nevesített szervezetbõl egy sem rendelkezett jogalanyisággal a DEMISZ
nevében bírósághoz 1989.05.24-én benyújtott kérelem idõpontjában, de még a
valótlanul jogutódlásra hivatkozva a DEMISZ bejegyzését 1989.06.23-án
elrendelõ bírósági végzés meghozatalkor is, mindössze csak két szervezet vált
jogi személlyé, a bíróság általi nyilvántartásba vétel alapján. A 2012-es OBH-s
okirat azt is bizonyítja, hogy a DEMISZ 44 db állítólagos létesítõ szervei közül
18 db a mai napig sem lett jogi személy, mivel a bírósági nyilvántartásba
vételük nem történt meg.
11) Jogerõsként kezelt – de jól valószínûsíthetõen a perben állt állami szerv
átalakulásából következõ eljárás félbeszakadása miatt ipso iure hatálytalan –
ítélettel csak részben megállapított az, hogy a megszûnt KISZ-hez tartozott
állami vagyon (56 hektáros csillebérci ingatlan) 1989 júniusi átruházása
törvénysértõ volt. A jogszabályokba ütközõ átruházással szembeni ügyészségi
és hatósági fellépés elmaradása, illetve az elemi logika szabályaival és az
ügyészség által hivatalból kézhez kapott okiratokból fennállt ismertekkel
ütközõ, így az elérni kívánt cél teljesüléséhez eleve alkalmatlan 1990 – 1993
közötti ügyészségi peres eljárás keretében történt fellépésnek a
következménye az, hogy jogosulatlan személyek több millió USD és Euro
hitellel terhelték meg az akkor még állami tulajdoni hányaddal is rendelkezett
OTP Bank Rt-nél, majd késõbb Konzumbank Rt-nél, továbbá a CIB Bank Rt-
nél és további más bankoknál is az állami tulajdont képezõ 56 hektáros
csillebérci ingatlant. A törvénysértések sorozatával nyújtott hitelek az állami
követeléskezelõnél landoltak, ami jól láthatóan szintén az államot károsítja. A
jogerõs ítélettel bizonyított állami vagyonról banki fedezetekként jogosulatlan
személyek általi törvénysértõ rendelkezések ügyészség és más szervek elõtti
2012-es feltárása nyomán az ügyészség kényszerûen elismerte az állam
különösen jelentõs értékû kárát eredményezõ bûncselekmények
megvalósulását, de azokat valótlanul már elévült cselekményeknek állítja be.
Ugyanakkor a közokiratnak minõsülõ tulajdoni lapokon lévõ bejegyzések
idõpontja óta egyrészt nem telt el a felsõ büntetési tétel szerinti idõtartam
(évülés), másrészt pedig a tudottan vagy tudni kelletten a valótlan tartalmú
iratokra felépített törvénysértésekben együttmûködve okiratokkal igazoltan
részt vett személyek száma és bizonyított együttmûködése miatt a tételesen
feltárt hivatalból üldözendõ törvénysértések évülési idõtartama jelentõsen
módosult, így az ügyészség ezen közokiratba rögzített 2012-es hivatalos
álláspontja is megdõlt.
12) A független hatalmi ágak törvénysértõ és egymás törvénysértéseire
figyelemmel folytatott jogellenes mûködésére további megcáfolhatatlan
bizonyíték az, hogy a DEMISZ-t állítólag létesített, az OBH-s igazolás
értelmében fantom társadalmi szervezetek, joghatás kiváltására alkalmas
vagyonelszámolást tudtak benyújtani, így azt törvényesen nyújthatták
és nyújtották be az Állami Számvevõszékhez, rajta keresztül pedig az
Országgyûléshez (?!), az 1993. évi IV. törvény szövege szerint. Az 1993-as
törvényben ugyanis az OBH által 2012-ben igazoltan jogi személlyé soha nem
vált szervezetek nevében jogellenesen benyújtott vagyonelszámolások kerültek
az Állami Számvevõszék jelentése alapján a Parlament elé megtárgyalásra,
majd annak eredményeként megdöbbentõ módon az Országgyûlés által
elfogadásra. Tehát a másik független hatalmi ághoz tartozó Országgyûlés az
ipso iure állami vagyonok terhére, a pártállamhoz és annak mûködtetõi késõbbi
érdekeltségei törvénysértõ vagyonhoz jutását legalizálta irat- és tényellenes
valótlan tartalmú törvénnyel.
13) Az 1989-es, illetve azokra alapított láncolatos törvénysértéseket elnézõ,
azok alapját rögzítõ dokumentumokat hivatalból kézhez vett, és az azokból
fennállt hivatalos tudomást jogon kívül kezelõ ügyészség a közelmúlt napokban
rögzítette 23 év után azt, hogy a KISZ - Demisz kapcsán eleve téves a bíróság
1989-es közokiratban történt jogutódlásra való hivatkozása, és az joghatás
kiváltására eleve alkalmatlan. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek törvényes
mûködése felett törvényességi felügyeletet gyakorolni köteles ügyészség
felróható magatartáson nyugvó mulasztása mellett is folyt törvénysértõ eljárás
miatt eltûnt az állami vagyont is képezõ teljes ifjúsági szervezeti vagyon (1989-
es 3,1 milliárd Ft, benne 77 db ingatlan), annak jelentõs részei kimutatott
módon az MSZMP-s és MSZP-s képviselõknél és érdekeltségükbe tartozó
– aggályos jogi alapokon és körülmények között létesített és bíróság által
törvénysértõen bejegyzett – személyeknél jelent meg. A hivatali szervek
képviselõi által az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálandó, így a
felismert vagy felismerni kellett képviseleti, eljárási aggályok, az álképviselõk
eljárása ellenére sorozatosan történtek és történnek nyilvánvalóan alkalmat
iratok alapján bejegyzések a közhiteles nyilvántartásokba. Bizonyított, hogy
az MSZP is részt vett olyan a jog megkerülésére jogellenesen felhasznált
mondva csinált perben a független bíróság elõtt (Fõvárosi Bíróság 8.P.26.771/
1992.), amely ipso iure állami vagyon MSZP általi többszörösen törvénysértõ
megszerzését, ezen keresztül több száz milliós jogtalan elõny megszerzését
eredményezte az MSZP részére. Bizonyított az is, hogy mindez közvetlenül az
ügyészség orra elõtt valósulhatott meg. Az ügyészség szeme láttára az MSZP
és korábbi Elnökének (Horn Gyulának) is az aktív közremûködése mellett a
párt részére jogellenesen átjátszott állami ingatlanvagyon a késõbbiekben,
több milliárd Ft összegû jelzáloghitelhez nyújtott és nyújt banki fedezetet. Az
elõzõekkel érintett bank egyik vezetõje az MSZP kormányában töltött be utóbb
funkciót.
14) A KISZ 100%-os tulajdona volt az országos hálózattal és nagy értékû
ingatlanokkal rendelkezett Ezermester Vállalat. A bíróság ennek
megfelelõen vette 1990-ben nyilvántartásba a vállalatot, így az alapítói
jogok gyakorlójaként a KISZ került feltüntetésre a közhiteles nyilvántartásban.
A cégjegyzéki adatok megváltoztatására irányuló kérelem benyújtása, így a
képviseleti jogra vonatkozó releváns adat megváltozásának tudott vagy
tudni kellett kizártsága ellenére, 1991-ben már a DEMISZ nevében léptek
fel az Ezermester Vállalat tulajdonosi jogok gyakorlójaként olyan
álképviselõk, akikrõl jogerõs bírósági végzés bizonyítja, hogy a – fantom
szervezetek neve alatt alapított – DEMISZ képviseltére nem is voltak
jogosultak (!). A vállalat tulajdonosi jogainak gyakorlására nem jogosult és
ezen túl is álképviselõ (Karl Imre) által tudottan vagy tudni kelletten
jogellenesen megjelenített DEMISZ nevében (?!) az Ezermester Vállalat
végelszámolás útján való jogutód nélküli megszüntetésérõl született
törvénysértõ, joghatás kiváltására alkalmatlan határozat 1993-ban. Az
álképviselõ útján és nem jogosult szervezet nevében hozott döntést a
bíróság észlelte, azonban a mérlegelési körbe nem tartozó kötelezõ eljárásjogi
lépések megszegésével, a jogosulatlan személy neve alatti álképviselõi
intézkedésen nyugvó törvénysértõ kérelmek elutasítása helyett, a be nem
vezethetõ adatok közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésérõl születettek meg
a határozatok. A törvénysértõ döntések alapját, az ügyészség által 2012-ben
rögzítetten joghatás kiváltására alkalmatlan és törvény alapján eleve is kizárt
KISZ – DEMISZ jogutódlás bíróság általi 1989-es jogellenes közokiratba
foglalása képezte. Amirõl a ügyészség 2012-ben rögzítette, hogy az nem
valós alapú és joghatás kiváltására is alkalmatlan, ezen hamis tartalmú
bírósági okiratokat 1989-tõl kezdõdõen 23 éven át fogadták el a Magyar
Állam különbözõ jogkörben eljáró szervei és képviselõi, miközben vitán
felül bizonyított tény az, hogy a független hatalmi ágak szervei és a nevükben
eljáró hivatalos személyek egyértelmûen felismerték az alapiratok
jogszabályokba ütközõ, így a különbözõ jogügyletekhez történt
felhasználásakor a kérelmezett jog bizonyítására való alkalmatlan voltát, amely
hivatalos tudomás szerinti jogszabályi kötelezettségeken az eljárásra hivatalból
kötelezett érintettek, az esetek túlnyomó többségében törvénysértõ módon
léptek át.
15) A független hatalmi ághoz tartozó bíróság nyilvánvaló jogon kívüli
szempontokon nyugvó törvénysértõ eljárása, a megszûnt KISZ és a nem
jogutód DEMISZ neve alatti jogosulatlan rendelkezést is legalizálta. Ezen
törvénysértõ hivatali eljárás alapján a késõbbi miniszterelnök Gyurcsány
Ferenc és cége, az ALTUS Rt. került álképviselõ eljárása eredményeként
jogellenesen kijelölésre az Ezermester Vállalat végelszámolójaként, a
közhiteles cégjegyzékbe is bevezetett módon. A társadalmi szervezetek
mûködése felett törvényességi felügyeletet gyakorolni köteles ügyészség, a
cégek törvényes mûködése felett felügyeletet gyakorolni köteles bíróság és
érintett szervezeti egységeik, eljáróik összehangoltságot mutató módon nem
ismerték fel az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálandó törvényes
képviselõ, illetve meghatalmazott képviselõ eljárási jogosultságának hiányát, a
megjelenített
módon
a
jogszerû
képviselet
kizártságát.
Az
igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban megvalósult képtelen, és józan
ésszel felfoghatatlan tévedések következménye minden esetben és tendenciát
mutató módon az lett, hogy a nyilvánvaló és rendkívül primitív
törvénysértésekkel végrehajtott, állami vállaltokat, társadalmi szervezeteket,
állami vagyonokat érintõ – bíróság, ügyészség által el nem fogadható –
szervezeti átalakításokra épített jogellenes vagyonmozgások eredménye, a
megdönthetetlenül valótlan tartalmú okiratokon nyugvóan a pártállam korábbi
képviselõinek, családtagjainak – konspiratív módon – az érdekeltségi körébe
tartozó személyeknél landolt. A 44 fantom szervezet neve alatt létesítettnek
állított, de a független bíróság által a KISZ kapcsán hivatkozott törvényileg
kizárt, és az ügyészség – 1989-es törvényességi jogkörben hivatalból folytatott
eljárásával ütközõ – 2012-es ténymegállapítása szerint téves és joghatás
kiváltására alkalmatlan jogutódlásra történt hivatkozással és az alakszerû
kérelem hiánya ellenére a Fõvárosi Bíróság által törvénysértõen
nyilvántartásba vett és a mai napig is létezõ szervezetként beállított
DEMISZ képviselõje 1990-tõl Takács István. A társadalmi szervezetekrõl az
OBH által vezetett nyilvántartás szerinti, a bíróságon elfekvõ DEMISZ aktában
lévõ okiratokban megadott székhelycímén, a szervezet képviselõjének
lakáscímeként bejelentett címen a folyó évben sem megtalálható, elérhetõ
DEMISZ adószámát (ami még 2001-ben is azonos volt az 1989.04.22-én
megszûnt KISZ adószámával) 2008-ban függesztette fel az APEH. A Fõvárosi
Bíróságon elfekvõ okiratokkal igazolt tény, hogy a DEMISZ törvényes
képviseletére jogosultként 22 éve nyilvántartott Takács István fel nem oldható
ellentmondásban álló eljárást folytatott a szervezet képviselõjeként akkor,
amikor a DEMISZ képviseletére jogerõs bírósági végzéssel bizonyítottan nem
jogosult Karl Imre, egyedül hozott 1993-ban döntést a DEMISZ nevében, az
Ezermester Vállalat végelszámolásának törvénysértõ elrendelésérõl. A bíróság
által észlelt és közokiratokban is rögzített többszörös álképviselet útján
jogellenesen
végelszámolás
alá
vont
Ezermester
Vállalat
végelszámolójának „kijelölt” ALTUS Rt. és Gyurcsány Ferenc képviselõi
eljárása eredményeként Takács István DEMISZ képviselõ bírósági
beadványokban is érdemben artikulált képviseleti aggályai annak ellenére
elmúltak, hogy törvénysértõ eljárás alapját képezõ és írásba is foglalt jogellenes
cselekmények jogi alapjai rendezõdtek volna. Aktuálpolitikai jelentõséggel is
bíró lényeges tény az, hogy az élõ szervezetként nyilvántartott – de fantom
szervezetek neve alatt létrehozottnak állított – DEMISZ törvényes képviselõjét
a szervezet kapcsán megadott vidéki lakcímén nem lehet elérni, miközben
Takács István 2011-ben budapesti lakcím – és oda bejelentett székhely –
megadása mellett alapított pártot Demokrata Párt néven. A – 2008 óta
felfüggesztett adószámú DEMISZ törvényes képviselõként lakáscímén
elérhetetlen – Takács István által alapított párt nevét rövid úton Demokratikus
Koalíció (DK) elnevezésre módosították, a Budapest XVIII. kerületi
székhelycímet a budai Felsõ Zöldmáli úti címre. A párt törvényes képviselõje
– Takács István helyett és utódjaként – Gyurcsány Ferenc lett.
16) A saját állítása szerint csak 1956.11.01-én alapított Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP) 1989. októberre összehívott XX. Kongresszusán az
MSZMP tagok által delegált képviselõk egy részének szavazatával került
megalapításra 1989. október 07-én új társadalmi szervezetként a Magyar
Szocialista Párt (MSZP). Az MSZP ekként történt megalakítása után nagy
számban és szervezetten történtek megkeresések az MSZMP tagjai felé, hogy
lépjenek át az MSZP-be. Az MSZMP-nek, mint az elmúlt társadalmi rendszer
pártjának az 1989. évi II. tv. alapján lehetett kérni 1989.12.31. napjáig a bíróság
általi nyilvántartásba vételt annak érdekében, hogy a csak 1956-ban alapított
állampártot ne lehessen a törvény erejénél fogva megszûntként kezelni. Ennek
megfelelõen az MSZMP 1989.11.06-án nyújtotta be a bíróságon (!) a
nyilvántartásba vételi kérelmét azzal, hogy a bejegyzést 1956.11.01-jei
alapításra visszamenõleges hatállyal kérelmezte. A bíróság több hiánypótlási
felhívás kiadása és azok maradéktalan teljesítése nyomán 1990.01.02. napján
vette nyilvántartásba az 1956-ban alapított Magyar Szocialista Munkáspárt
nevû társadalmi szervezetet. Az MSZMP a nevét 1993-ban a bíróság által
bejegyzetten Munkáspártra, majd 2005-ben a rövid név meghagyása mellett
Magyar Kommunista Munkáspártra módosította, amely utóbbi két néven (és
csak ezen!) a bárki számára nyilvános OBH által vezetett közhiteles
nyilvántartásban megtalálható. Ugyanakkor a Fõvárosi Bíróság 1990.01.02-i
keltû végzésével bizonyítottan Magyar Szocialista Munkáspárt néven
nyilvántartásba vett társadalmi szervezetet a közhiteles nyilvántartás
hamis adatokkal tünteti fel (!). Ugyanis az OBH-s nyilvántartás az 1956-ban
alapított pártot már 1990.01.02-ától jelöli valótlanul MUNKÁSPÁRT névvel,
holott az MSZMP nevében bírósághoz 1989.11.06-án benyújtott okiratokkal
bizonyított tény az, hogy a közhiteles nyilvántartásban 1990 januárjától létezõ
névként megadott elnevezés csak 1993 év közepétõl hatályos, az MSZMP
nevében akkor hozott döntés és azon nyugvó névváltozás átvezetési kérelem
alapján. Az OBH-nál a valótlan nyilvántartási adatokról idén tett tényszerû
közérdekû bejelentés nyomán semmi nem történt az eljárási határidõk
többszörös lejárata ellenére, de a párt határozataival szembe menõ valótlan
nyilvántartási adat az érintett MSZMP-t sem zavarja annak ellenére, hogy a
párt elnöki tisztségét 1990 óta változatlanul ellátó Thürmer Gyula tájékoztatása
hónapokkal ezelõtt és közvetlenül történt meg, a releváns okiratok csatolása
mellett.
17) Az 1989.10.07. napján hozott kongresszusi határozattal megalapított, és a
bíróság általi nyilvántartásba vételét csak 1989.11.18-án kérelmezett MSZP, a
Fõvárosi Bíróság 1989.11.21. napján kelt végzéssel elrendelt nyilvántartásba
vétel alapján vált csak jogi személlyé, tehát olyan idõpontban, amikor az
1956-ban alapított MSZMP a jogfolytonos fennmaradásának alapját képezõ
– és 1990.01.02-án eredményre is vezetett – nyilvántartásba vételi kérelmét
már napokkal korábban benyújtotta a bírósághoz. Az MSZP nevében eljáró
– jogi végzettségû késõbbi MSZP-s igazságügyi miniszter, majd pedig
kanadai nagykövet – dr. Vastagh Pál a kérelmezõ párt nevében benyújtott
kérelemben tudottan vagy tudni kelletten állította valótlanul azt, hogy az
MSZP az MSZMP jogutódja. Ugyanakkor a kérelmet aláíró jogász tudta,
hogy társadalmi szervezet tekintetében sem az 1989. évi II. tv., sem pedig
az 1989. évi XXXIII. tv. alapján nem volt és nincs helye jogutódlásnak. Az
MSZP nevében valótlan tartalmú nyilvántartásba vételi kérelmet 1989-ben
benyújtott dr. Vastagh Pál(nak) tudta vagy tudnia kellett, hogy
az MSZMP nem vált szét két, vagy több pártra,
az MSZMP nem szûnt meg 1989-ben, és a bíróság sem oszlatta fel,
- a csak 1989.11.21-én jogi személlyé vált MSZP nem egyesült az 1956.11.01-
én alapított, és a bíróság által 1990.01.02-án jogfolytonosan nyilvántartásba vett
ma is létezõ MSZMP-vel,
a vonatkozó Tv-ek eleve kizárták a párt esetében a jogutódlást,
- az MSZMP-nek 1989.09.30-án 8,3 milliárdos könyv szerinti vagyona volt,
benne – többek között – 785 ingatlan,
- az MSZMP által 1989. szeptember 30-án még sajátként kimutatott milliárdos
pártvagyon, a csak 1989.10.07-én alapított és csak 1989.11.21-én jogi
személlyé lett MSZP általi jogellenes és törvénysértõ vagyonelvonás miatt már
1989.11.07-ére „0”-ára redukálódott rövid úton,
- az MSZP, irat és tényellenesen állította és csatolta saját vagyonmérlegeként
az 1989-es bírósági nyilvántartásba vételi kérelméhez a saját
szempontjából harmadik személynek minõsülõ másik társadalmi szervezet
MSZMP vagyonmérlegét, az abban feltûntetett vagyontömeget tévedésbe
ejtõ és tévedésben tartó csalárd módon (!) sajátjának beállítva, ráadásul
a vagyonmérlegen olyan keltezéssel, amikor az MSZP-nek még csak a
megalapítása sem történt meg, nem, hogy a szerzõképesség alapját képezõ
bíróság általi nyilvántartásba vételen nyugvó jogi személlyé válás,
- az MSZP és képviselõi tudottan vagy tudni kelletten idegen – ipso iure állami
(3)– vagyonokkal is rendelkeztek és rendelkeznek sajátjukként a törvény által
eleve kizárt, de a valós történésekkel bizonyítottan meg sem történt jogutódlásra
hivatkozással,
stb.
18) A köztudatba rendszerváltó pártként bevonult Magyar Demokrata Fórum
kormányzása alatt mûködött országgyûlés, a Magyar Közlönyben 1990.09.18-
án kihirdetve alkotta meg az 1990. évi LXXIII. törvényt, amely többek között a
MUSZ és KISZ – DEMISZ, az MSZMP – MSZP közötti törvényileg kizárt
és eleve meg sem történt jogutódlás többszörösen törvénysértõ törvénybe
foglalását eredményezi. Az irat- és tényellenes alapokon nyugvó és az
akkor is hatályos törvényi rendelkezéseket sértõ 1990. évi LXXIII. törvény
miatt az egész rendszerváltásnak nevezett folyamattal elérni kívánt
eredeti cél tévesztett (4) menthetetlenül irányt. Az 1990-ben hatályban
volt törvényeket alapjaiban sértõ, és állami szervek nyilvántartási adataival is
ütközõ 1990. évi LXXIII. tv. alapján az Országgyûlés által elfogadott Állami
Számvevõszék jelentése, a törvénysértõen felhalmozott pártállami vagyonok
jogellenes átjátszását legalizálta a pártállami vezetõk és az érdekkörükbe
lásd a 3339/1977. (VII.22.) számú minisztertanácsi határozatot a pártingatlanok tulajdonjogi helyzetének
rendezésérõl, miszerint az MSZMP tulajdonában álló ingatlanokra hivatalból kellett bejegyezni a Magyar Állam
1/1 arányú tulajdonjogát, az MSZMP kezelõi jogának féltüntetése mellett.
Antall József miniszterelnök elhíresült kijelentése volt; „tetszettek volna forradalmat csinálni”.
tartozó szervek és személyek részére rendkívül konspiratív módon. Ez
egyúttal a hazai szavazók durva arculcsapását is jelentette és jelenti (5).
19) Miközben az MSZP és egyes – késõbbi teljhatalmú – képviselõi a Dr.
Sólyom László által irányított Alkotmánybíróságnál eredménytelenül (6)
támadták meg a(z) – köztudatba rendszerváltó pártként bevonult MDF
kormány alatt mûködött – Országgyûlés által alkotott 1990. évi LXXIII.
tv-t, annak az MSZMP – MSZP vonatkozásában rögzített jogutód párt
hivatkozását is sérelmezve, addig az MSZP által az Állami Számvevõszékhez
az idegen MSZMP vagyonról, mint a sajátjáról csalárd módon benyújtott
vagyonelszámolásban az MSZP Máté László pártpénztárnok aláírása
mellett az MSZMP jogutód pártjának nyilatkozta magát, azt is irat- és
tényellenesen állítva, hogy az – 1956.11.01-én alapított és az 1989.11.06-i
nyilvántartásba vételi kérelem alapján 1990.01.02-án bíróság által MSZMP
néven nyilvántartásba is vett – MSZMP 1989-ben megszûnt (?!).
20) A független hatalmi ágakhoz tartozó hivatalból is intézkedésre kötelezett
szervezetek egyetlen hivatalos személy képviselõjének nem tûnt fel az,
illetve nem adták jelét annak (!), hogy miközben a magát 1992-ben is az
MSZMP – törvényileg kizárt – jogutódjának állított, de csak 1989.11.21-én
jogi személlyé vált MSZP az Állami Számvevõszékhez benyújtott okiratokban
azt állította – valótlanul –, hogy az MSZMP 1989-ben megszûnt, addig a
közhiteles cégnyilvántartásba nagy számban kerültek bejegyzésre – esetenként
jogfolytonosan is – olyan pártállami cégek és új társaságok is, amelyeknek
részlegesen vagy teljes egészében az MSZP által 1989-ben megszûntnek
állított MSZMP volt a tulajdonosa (7), még 2002-ben is. Szintén a közhiteles
cégnyilvántartás adataival bizonyított, hogy az MSZMP társasági tagságával
1996.01.22-éig érintett és 1993 áprilisától felszámolás alatt állt 12 09 110029
cgjsz-ú POLIPRESS Kiadó Kft-nek az a Keller László volt a felszámolója
1996-ig, aki 1994-tõl maga is az MSZMP 1989-es megszûnését állító MSZP-
nek volt az országgyûlési képviselõje. A törvényességi felügyelet körében
hivatalból eljárására kötelezett hivatalos személyek (Btk. 137. § /1/ bek.) 18
éve nem észlelték, illetve nem adták törvényes jelét annak, hogy a megszerzett
országgyûlési képviselõi mandátum miatt a felszámolói tevékenységbõl 1994-
tõl ipso iure kizárt Keller László miként lehetett törvényesen és joghatás
kiváltására alkalmas cselekmények bonyolítójaként a POLIPRESS Kiadó
Kft. felszámolója 1996-ig. Célirányos 2012-es megkeresésre ugyanis Keller
László nyilatkozott akként, hogy 1994-tõl egyetlen felszámolásban sem járt
el felszámolóként, emiatt az eltelt 16 év ellenére az érintett hivatali szervek és
képviselõik részére az elemi logika szabályai szerint automatikusan felmerülõ
Lásd az 1989.11.26-i un. 4 igenes népszavazás 3. kérdésére született 95,37%-os eredményének 23 éve fennálló
végrehajtatlanságát, illetve annak törvényi következmény nélküliségét a népszavazásról szóló törvénynek is a
durva megsértését.
1154/B/1990. számú 1991.07.08-án kelt AB határozat.
7 13 09 131946 BRIZ Kft., 01 09 062481 NEXT 2000 Kft., 13 09 060346 POLSZOL Kft., 01 09 165833
PROGRESSIO Kft., 19 09 060055 "CIMBRIANA" Kft., 14 09 306584 "ANONYMUS" Kft., 13 09 129085
CREDIT Kft., 12 09 110029 POLIPRESS Kiadó Kft., 05 09 000102 WAX-Korrektor Kft., 01 09 267320
KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Kft. – jogelõdje a 01 01 002063 cgjsz-ú és 1948-ban alapított KOSSUTH
KÖNYVKIADÓ Vállalat.
külön megválaszolandó kérdés az, hogy ki folytatta le valójában 1994-1996
között a POLIPRESS Kiadó Kft. felszámolási eljárását. Választ kell adni arra is
– a cégjegyzék most is hatályos képviseleti adataira hangsúlyos figyelemmel –,
hogy ki volt fizikailag az a személy (álképviselõ), aki jogosulatlanul elkészítette
ezen idõben a felszámolási iratokat, így ki volt az, aki azokat az APEH-hez,
a bíróság felszámolási és cégbírósági részlegéhez mint törvényes alapokon
nyugvó joghatályos cselekményekként benyújtotta – jog vagy kötelezettség
megváltoztatására.
21) A hazai közigazgatási szervek törvénysértõ és a független hatalmi ágak
szétválasztásának alkotmányos elvét is sértõ irat- és tényellenes eljárására
további és megcáfolhatatlan bizonyíték az, hogy az eljárások alapját képezõ
hivatalból ismert alapdokumentumok alapján fennállt ismerettel szögesen
ütközõen fogadta el az Országgyûlés is az Állami Számvevõszék valótlan
tartalmú jelentése nyomán 1993-ban azt, hogy az 1990. évi LXXIII. tv. szerinti
vagyonelszámolást az MSZP törvényesen teljesíthette és teljesítette a valótlanul
1989-ben megszûntnek állított MSZMP helyett. Ugyanakkor a megdönthetetlen
tény az, hogy az elmúlt társadalmi rendszerhez nem az 1989.10.07. napján
alapított és csak 1989.11.21-én jogi személlyé vált MSZP tartozott, hanem
nyilvánvaló módon az 1956.11.01-én alapított és a mai napig jogfolytonosan
– az LB-nél, az OITH-nál és az OBH-nál is hamis adatokkal – nyilvántartott
MSZMP. Jogerõs bírósági ítélet mondja ki tényként, hogy a DEMISZ nem
volt és nem jogutódja a KISZ-nek. Ezzel szögesen ütközõen fogadta el az ÁSZ
és az Országgyûlés a törvényileg is kizárt jogutódlást tényként. A hamis és
szakmaiatlan alapokon nyugvó – Országgyûlés által utóbb törvénnyel legalizált
– hamis tartalmú ÁSZ jelentés szerint a DEMISZ törvényesen teljesíthette
és teljesítette is (!) a vagyonelszámolási kötelezettséget a KISZ helyett.
Ugyanakkor ténykérdés az, hogy sem a fantom szervezetek neve alatt 1989-
ben létrehozottnak állított és a bíróság által törvénysértõen nyilvántartásba vett
1989.06.23-án jogellenes alapokon jogi személlyé vált DEMISZ, sem pedig az
1989.10.07-én megalakított, és csak az 1989.11.21-i bírósági nyilvántartásba
vétellel jogi személlyé vált MSZP sem felelt meg az elmúlt rendszer
társadalmi szervezeteire vonatozó kritériumoknak.
22) További nagy súlyú tényállás az önálló hatalmi ágak törvényileg
tilalmazott összefonódott mûködésére az is, hogy miközben az Állami
Számvevõszék valótlan tartalmú jelentéseiben is az áll, az állított 1989-es
megszûnés alapján az MSZMP kapcsán, hogy az egy volt párt, addig a(z)
(Dunaholding Rt. /jogelõdje az ÁPISZ Kereskedelmi Vállalat/ gondozásában,
és a/z/ – Közgazdasági Egyetem professzorai és állami szervek által alapított –
Economix /kisszövetkezet, majd/ Rt-hez tartozó) Ökonómia Alapítvány nevû
szervezet által kiadott 1991-es Magyarország politikai évkönyve címû kiadvány
532 oldalán az állami támogatásban részesülõ pártok között még 1990-ben és
1991-ben is a támogatott szervezetek között van az MSZMP is feltûntetve. Az
1991-es politikai évkönyv 526. oldalán 37. sorszám alatt ugyanakkor az
szerepel valótlanul, hogy az MSZMP alapítása csak 1989.12.17-én történt.
Ugyanakkor a valótlan alapítási idõponthoz már az MSZMP bíróság általi
1990.01.02-i valós nyilvántartásba vételi dátuma került megadásra. A
pártállami vállalatok átalakításával létrehozott (és húsz éve kiemelkedõen
nagyszámban felszámolásokat – törvénysértõen is – folytató) Dunaholding Rt.
(8) és Economix Rt. (9) gondozásában kiadott 1991-es politikai évkönyvben az
MSZMP-rõl rögzítettek fel nem oldható ellentmondásban állnak azon – bárki
számára a bíróságon elfekvõ MSZMP aktában 1989.11.08-ától fellelhetõ
okiratokból megismerhetõ – tényekkel, amit az MSZMP által eredetileg és a
bírósági hiánypótlásokra utóbb benyújtott kérelem és mellékletei egyértelmûen
bizonyítanak. Ugyanis a bíróság által 1990.01.02. napján Magyar Szocialista
Munkáspárt néven nyilvántartásba vett társadalmi szervezet alapítására,
NEM 1989.12.17. napján került sor! Az is tény, hogy 1989. októberben
tartott MSZMP XX. Kongresszusa nem döntött az 1956.11.01-én alapított
MSZMP megszûnésérõl, ilyet senki nem állított és nem állít. Ráadásul az
1991-es politikai évkönyvben valótlanul csak 1989.12.17-i hamis idõponttal
megalapítottnak beállított, de valójában már 1956.11.01-jén alapított és máig is
jogfolytonosan jogi személy MSZMP, már 1989.11.06-án benyújtotta a
bírósághoz a nyilvántartásba vételi kérelmét, 1990.01.02-án eredményre is
vezetõ módon (!). Tehát bizonyított tény az, hogy az elmúlt társadalmi
rendszerben is jogi személyiséggel rendelkezett MSZMP a bíróság általi
nyilvántartásba vételi kérelmét már olyan idõpontban benyújtotta 1989.11.06.
napján, amikor az 1991-es politikai évkönyv hitelesnek beállított, de
bizonyítottan hamis adata szerint az MSZMP-nek még csak a megalakítása
sem történt meg.
23) Az MSZMP bíróságon elfekvõ aktájában 1989.11.06. napjától kezdõdõen
mai napig is fellelhetõ nyilvántartásba vételi kérelem és annak mellékleteit
képezõ iratokban (10), a bíróság által már 1989.11.26-i keltezéssel kiadott
hiánypótlási felhívásból, és az MSZMP által arra már 1989.11.18-
i keltezéssel 1989.12.14. napján (11) be is nyújtott hiánypótlás, annak
A pártállami cégnek éveken át volt felügyelõbizottsági tagja dr. Bánáti János ügyvéd, aki a Budapesti-, majd
pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöki tisztségét töltötte, illetve tölti be.
9 A cég 1991 óta folytatja Európa legnagyobb építõipari cégének, a 43. számú Állami Építõipari Vállalatnak a
felszámolását akként, hogy a cég nevét a folyamat elején Dunabau 43. számú Építõipari Vállalatra módosították.
A cég vezérigazgatója 1994-ig az a dr. Mészáros Tamás volt, aki utóbb két ciklusban volt az ÁPV Rt. elnöke
az MSZP delegáltjaként, továbbá az ELTE és a Corvinus Egyetemen rektorként mûködött. Az Economix Rt.
1992-1993-ban dr. Mészáros Tamás (a késõbbi MSZP-s kormányzási idõkben ÁPV Rt. elnök) vezetése alatt,
továbbá Tinódi Imre (aki késõbb a Felszámolók Országos Egyesületének volt vezetõségi tagja, majd pedig 2012-
tõl ismét az Economix Zrt. munkatársa lett /speciális magyar „vetésforgó”/) könyvvizsgálókénti mûködése
mellett az állami tulajdonú Papíripari Vállalat (01-01-001591) leánycégének (01-01-003449) az 1992. évi LIV.
tv. alapján kötelezõ Kft-vé alakításához a bizonyított tudomásuk ellenére hitelesítettek törvényesnek cégbírósági
bejegyzés alapjául szolgáló és tudottan idegen vagyonokat rögzítõ hamis tartalmú vagyonmérleget. Ugyanakkor
dokumentált tény az, hogy az átalakítás alatt volt vizsgált cég könyvelését évek óta végzõ alkalmazottak – utóbb
rendõrségi tanúvallomásokban is megerõsítetten – többször és többféle módon jelezték az illetékesek felé azt,
hogy a leányvállalat saját vagyonaként feltüntetett vagyontárgyak között, harmadik személy tulajdonát képezõ
vagyonok vannak, amivel nem rendelkezhetnének.
10 Az MSZMP (rövid) programja nevet viselõ 3 oldalas melléklet elsõ mondatában a bíróság általi nyilvántartásba
vételét kérelmezõ párt azt rögzítette, hogy „A Magyar Szocialista Munkáspárt az MSZMP-vel való történeti,
politikai és jogi folytonosság pártjának tekinti magát”. Tehát a bíróság az MSZMP tekintetében ezen
kérelemhez volt és van kötve (1952. évi III. tv. 4. §).
11 Tehát a pártállami cégek finanszírozásában kiadott 1991-es politikai évkönyvben hamisan állított 1991.12.17-i
alapítási dátumnál korábban!
mellékletét képezõ „Megszûnt-e az MSZMP ?” címet viselõ 4 oldalas
indokolás, továbbá az 1989.12.22-én az MSZMP XIV. Kongresszusának
1989.12.17-i jegyzõkönyvében rögzítettekkel is igazolt MSZMP jogfolytonos
mûködését bizonyító tényadatokra figyelemmel automatikus kérdésként merül
fel, hogy milyen, MSZMP kérelmezõ nevet viselõ 1989-es bírósági iratokból
szerzett ismeretek alapján került az 1991-es politikai évkönyvbe valós adatként
a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) névvel feltüntetett társadalmi
szervezet kapcsán alapítási dátumként az 1989.12.17-i idõpont rögzítésre.
24) Elõzõ tényadatok megdönthetetlenül világítanak rá arra, hogy 1991-ben az
átalakított pártállami cégek gondozásában megjelentetett politikai évkönyvben
a hivatalos helyeken elfekvõ és közokiratok alapját képezõ dokumentumokkal
bizonyított, és azokból bárki által megismerhetõ tényeket teljességgel elferdítve
a közelmúlt – mindenkit arcul csapó, és 21 éve senki által fel nem ismert,
vagy a széles nyilvánosság elõtt fel nem tárt – meghamisítása történt meg!
Ugyanakkor a könyvkiadásban finanszírozóként közremûködött pártállami
cégek fölött láthatatlan kezek a mai napig is védõernyõt tartanak.
25) A fenti tényadatokra történt hivatkozásokból egyértelmûen kiviláglik,
hogy a pártállam vagyonait érintõ jogi cselekmények kapcsán és azokkal
összefüggésben, az állam nevében különbözõ minõségben eljáró független
hatalmi ágak érintett szervei és hivatalos személynek minõsülõ képviselõik
részérõl tendenciát mutató mulasztások, illetve célirányosnak tûnõ tévedések
eredményeként történtek meg a törvényileg kizárt jogutódlásoknak valótlanul
beállított trükkökre való jogalapítással állami cégek és társadalmi szervezetek
bejegyzései, adatmódosításaik átvezetése, aminek az alapját az adott eljárási
szakokban mérlegelési körbe nem tartozó kötelezõ eljárási cselekmények
hivatali szervek általi foganatosításának jogellenes elhagyása képezte. Elõzõ
mulasztásokra még olyan esetekben is sor került, ahol a közigazgatási szerv
döntése ellen külön törvény alapján van az adott eljárásban fél személyeknek
fellebbezési joga. A rendkívül nagyszámú konkrét ügyeken alapuló tényszerû
ismeretek alapján biztonsággal állítható, hogy akár a tízezres számot is
meghaladja a közigazgatási szervek által törvénysértõen meg nem hozott
fellebbezési joggal érintett határozatok száma. Az ügyek és abban érintett
felek nagy száma miatt ugyanakkor meghaladhatja akár az egymilliót is
az állami szervek által törvénysértõ módon ki nem kézbesített fellebbezhetõ
végzések száma.
26) Megdönthetetlenül nyert bizonyítást az is, hogy Magyarországon mûködõ
bankok, a nemzetközi és hazai pénzmosási törvények és ratifikált egyezmények
alapvetõ és sorozatos megsértésével olyan személyek számára nyitottak és
mûködtetnek törvénysértõen bankszámlákat hazánkban, amely személynevek
mögött közokiratokkal bizonyítottan nem volt és nincs létezõ jogalany. A
bankok mûködését felügyelõ PSZÁF-nál, és a feltárt durva törvénysértések
miatt intézkedésre hivatalból kötelezett más állami szerveknél nagyszámban
megtett és dokumentált közérdekû bejelentések egytõl egyig maradtak jogi és
mindenféle következmények nélkül azzal, hogy a meg nem nyitható érintett
bankszámlákon törvénysértõen lebonyolított pénzügyi tranzakciók is teljes
egészében maradhattak jogkövetkezmények nélkül.
27) Az APEH / NAV nagyszámban folytatott és folytat olyan törvény- és jogsértõ
eljárásokat, ahol az adóhivatallal kapcsolatot tartó természetes személy a KIM
által kiadott közokirattal bizonyítottan nem létezõ, vagy soha nem is létezett
jogi személy nevében járt és jár el adóhivatali eljárásokban. Az adóhivatal
törvénysértõ eljárásának releváns okiratokkal történt feltárása nyomán az
adóhivatal folyó évben is azt közölte képtelen módon, hogy a közokiratokkal
bizonyítottan soha nem létezett jogi személy neve alatti eljárás törvényes volt.
A NAV súlyos törvénysértéseket megvalósító jogellenes eljárásairól a
tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumnál és társszerveknél tényszerûen és
dokumentáltan tett közérdekû bejelentések egyike sem vezetett eredményre,
ami azt bizonyítja, hogy Magyarország ténylegesen és folyamatában nem tesz
eleget a korrupcióellenes küzdelem kapcsán is vállalt nemzetközi
kötelezettségeknek. Ugyancsak folyamatában sérül – a magyar állampolgárok
többségének további sérelmét is eredményezõen – a 2009. évi CLXIII. számú
hazai korrupciós törvény szerinti kötelezettségeken túl az önálló hatalmi ágak
képviselõinek összehangoltságot mutató jogellenes mulasztásai miatt, a
hazánkban a Magyar Közlöny 2000/95. számában kihirdetett, Strasbourgban
1990.11.08-án kelt „A pénzmosásról, a bûncselekményekbõl származó
dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezmény”, a
Magyar Közlöny 2002/152. számában kihirdetett, Strasbourgban 1999.01.27-én
kelt „Büntetõjogi egyezmény a korrupcióról”, továbbá a Magyar Közlöny
2004/76.
számában
kihirdetett,
Strasbourgban
1999.11.04-én
kelt „Korrupcióról szóló polgári jogi egyezmény” alapján fennálló
kötelezettségek teljesítése.
28) Az elmúlt 23 évben Magyarországon történt jelentõs vagyon- és
tulajdonosi átrendezõdéssel járt fentiekben bemutatott jogon kívüli
szempontokon nyugvó és a törvényi következmények nélküli
folyamatoknál az ismétlõdõen megjelenõ és a független hatalmi ágak által 23
éve (!) jogellenesen kezelt cselekményeknél az irat- és tényellenes, tudottan
vagy tudni kelletten valótlan hivatkozási alap a jogutódlás! A nyilvánvaló
jogkérdést több ízben és láncolatosan is egymásra épülõen kezelték és kezelik a
hivatali esküvel a kógens törvényeket részrehajlás nélkül betartani vállalt és az
alapján eljárni köteles hivatalos személyek törvénysértõ, és egymással is
szögesen ütközõ módon. A 23 éve valótlanul állított – és már jogerõs ítélettel is
kimondott – törvénysértésekre való tilalmazott jogalapítás állami szervek és
képviselõik aktív közremûködését is felvetõ módon tovább folyik. A magát
1992-ben is valótlanul az MSZMP jogutódjának állító MSZP-vel mindig is
ellenzékben volt és 2010-ben ismét választásokat nyert FIDESZ képviselõinek
többsége mellett mûködõ Országgyûlés alkotta meg az Alaptörvényt. Ennek
átmeneti rendelkezéseinek 4. pontja azt rögzíti; „A demokratikus átmenet
során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista
Munkáspárt jogutódaként …” (?!). Az Alaptörvény átmeneti rendelkezései
közötti rendelkezés ugyanis szögesen ütközik az 1989-ben hatályos törvényi
rendelkezésekkel, a nevesített és mai napig is létezõ szervezetek nevében
bíróságokhoz benyújtott iratok tartalmával, az állami szervek által vezetett
közhiteles nyilvántartásba bevezetett adatokkal is. A fel nem oldott
ellentmondásokon nyugvó alaptörvényi rendelkezés sajnos az elmúlt 23 évben
megvalósult hivatali törvénysértéseknek is biztosítja a további elfedését,
valamint a törvénysértésekben érintett hivatalos személyek (Btk. 137. § /1/ bek.)
évülési idõn belüli jogi felelõsség alóli jogfolytonos (!) mentesítését is lehetõvé
teszi. Elõzõ tendenciát mutató jogellenes hivatali eljárás ugyanakkor több
millió személy törvények elõtti egyenlõséghez, az egyenlõ bánásmód
követelményéhez és jogbiztonsághoz is fûzõdõ elemi jogát sérti meg
ismételten. Itt kell rögzíteni azt a tényt, hogy az 1989.11.26-i népszavazás 3.
kérdésére („Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévõ
vagyonról ?”) az Országgyûlés 41/1989. (XII.27.) OGY határozata 3. pontja
szerint megszületett 4.114.994 (95,37%) db igen szavazattal kinyilvánított
népakarat ellenére, az 1956.11.01. napja óta – és 1993-tól MUNKÁSPÁRT,
2005-tõl Magyar Kommunista Munkáspárt néven országos nyilvántartásban
bejegyzett – jogi személy MSZMP, a mai napig nem számolt el az 1989-ben
tulajdonában vagy kezelésében lévõ vagyonról. Az 1956 óta jogfolytonosan
létezõ állampárt ezt csak úgy tehette meg, hogy az Országgyûlésben helyet
foglalt és foglaló pártok, és hivatalos személy (Btk. 137. § /1/ bek.)
képviselõik összehangoltságot mutató módon sértették meg a Népszavazásról
és a népi kezdeményezésekrõl szóló 1989. évi XVII. tv. 1. § (2) bekezdésének
mindenkire kötelezõ érvényû rendelkezését, amely kimondja, hogy „a
döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyûlésre
és a tanácsokra kötelezõ”.
29) A közelmúltban nyert aggálytalan bizonyítást az is, hogy a magyarországi
bíróságokon eddig szervezett munkavégzés keretében (12) foglalkoztatott
hivatalos személynek minõsülõ bírák (így munkáltatóik sem) nem rendelkeznek
a törvény (13) és annak végrehajtására vonatkozó jogszabály (14) szerint
az évenként kötelezõ mentálhigiénés orvosi vizsgálatok alapján vizsgálat
elvégzésére feljogosított személy által kiállított, és megfelelõséget bizonyító
okiratokkal. A hiány a jogszabályok értelmében azt a mérlegelési körbe nem
tartozó jogkövetkezményt vonja maga után, hogy az érintett bírót a bíróság
törvényesen nem foglalkoztathatja (a feltárt nagyszámú esetben csak nem
foglalkoztathatná !), illetve a megfelelõséget igazoló orvosi dokumentummal
nem rendelkezõ hivatalos személy nem folytathat (a feltárt nagyszámú esetben
„Szervezett munkavégzés: … a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az
igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyában, … végzett munka, … .”
1993. évi XCIII. tv. ( ) 87. § 6. pont
Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl
szóló 33/1998. (VI. 24.)
Népjóléti Miniszteri rendelet 6. § (1) bekezdése és 16. §-a (Utóbbi zárja ki a munkavégzést és a
foglalkoztatást)
csak nem folytathatna !) tevékenységet bíróként (15) törvényesen. A napvilágra
került és számtalan ítélkezõ tevékenységet folytató bírót közvetlenül érintõ
törvényi kizártságon a bírósági és minisztériumi szervek is egyszerûen léptek
túl, ami miatt több esetben továbbra is az ítélkezési tevékenységbõl törvény
alapján kizárt személyek folytatnak ítélkezõ tevékenységet.
30) A 01-01-001805 cgjsz-ú, egykor állami tulajdonban állt Mélyépítõ Vállalat
törvénysértõ vagyonátjátszásánál személyesen járt el a köztudomásúan erõs
gazdasági és politikai érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ Dr. Kovács
Gábor (Bankár Holding Zrt.) is. A szintén milliárdos vagyontömeggel
rendelkezett állami vállalatot 1991.10.31-én alakították át részvénytársasággá,
amelyet követõ 4 éves tevékenység után a bíróság megállapította az állami cég
fizetésképtelenségét és elrendelték a felszámolását. Az állami vállalat jogásza
Dr. Steiner Pál – késõbb Bp. V. kerületi polgármester, az MSZMP tekintetében
nem jogutód (!) MSZP országgyûlési képviselõ – volt. A Fõvárosi Bíróság –
Stumpfné dr. Horváth Andrea felszámolási bíró eljárásában – az állami vállalat
felszámolójaként a Co-Nexus Rt-t jelölte ki (3.Fpk.591/1994/26.), így a
cégbíróság a Co-Nexus Rt-t felszámolóként rendelte 1995.05.05-i hatállyal
bevezetni az 1995.09.06-án kelt Cg.01-10041739/34. számú végzésével a
Mélyépítõ Rt. „fa” cégjegyzékének 13/27. rovatába. Dr. Steiner Pál egyéni
ügyvéd által a 34. számú végzés meghozatala után 1995.09.15. napján került
benyújtásra a Mélyépítõ Rt. „fa” cégügyében az 1995.09.06-i keltezésû kérelem
és annak mellékleteiként a cégkódos nyomtatvány, a Co-Nexus Rt. (tehát nem
az adós, a Mélyépítõ Rt. „fa”) képviseletének módját igazoló aláírási
címpéldány, és ügyvédi meghatalmazás. A Dr. Steiner Pál ügyvéd által
benyújtott aláírási címpéldány tekintetében tény, hogy az eleve nem volt és
nem alkalmas a felszámolás alá vont állami tulajdonú Mélyépítõ Rt. „fa”
törvényes képviseletének jogszabályi elõírásnak megfelelõ igazolására. Emiatt
a bíróságok, az APEH, az Állami Privatizációs Rt., stb., tudottan vagy tudni
kelletten alkalmatlan közokiratot és törvényileg kizárt személy törvénysértõ
képviselõi eljárását fogadták el – ebben az esetben is – 13 éven át, az egyik
szintén milliárdos állami (ingatlan) vagyon Bankár Holding Zrt-hez
kerülésének alapját képezõ törvényes cselekményekként. A Mélyépítõ Rt. „fa”
adós nevében benyújtott fenti iratokat követõen a bíróság felszámolási
csoportja által hozott és hivatalosan közzé is tett felszámolót kijelölõ végzéshez
kötött azonos megyei bírósághoz tartozó Fõvárosi Cégbíróság, az 1995.09.06-i
34. számú végzésével közokiratba foglalt adósi képviseltet, a Pp. 224. §-ának és
227. §-ának a megsértésével változtatta meg jogellenesen akként, hogy az
1995.10.03-án kelt 37. számú végzéssel a bíróság felszámolási csoportja által
felszámolónak kijelölt, és az alapján a cégjegyzékbe felszámolóként be is
vezetett Co-Nexus Rt-t törölni rendelték (?!) 1995.05.05-i visszamenõleges
hatállyal, egyúttal a Mélyépítõ Rt. „fa” cégjegyzékének 13/28. rovatába
1995.05.05-i kezdõ idõbeli hatállyal – a jogszabály alapján kizárt – Dr. Bródy
„Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskeresõ, aki az elõzetes, idõszakos, soron kívüli munkaköri,
szakmai, illetve munkát végzõ személy, aki az elõzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági
vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minõsítést kapott, az adott munkakörben nem
foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthetõ, a munkaterületen nem foglalkoztatható,
tevékenységet nem folytathat.”
Péter magánszemély került bevezetésre felszámoló, és nem felszámoló-
biztosként (?!). A cégbíróság 1995.10.03-i közokiratokba rögzített intézkedése
túl azon, hogy megsértette a Pp. fent hivatkozott kógens rendelkezéseit
meghaladóan a Pp. 4. §-a szerinti kérelemhez kötöttség elvét is (16), Dr. Bródy
Péter magánszemély felszámolóként történt bevezetése, a 167/1993. (11.30.)
Korm r. 1. § és 2 § (17) kötelezõ érvényû rendelkezéseivel is ütközõ. Ugyanis
Dr. Ligethy Lea független cégbíró eljárásában (18) a felszámolói
tevékenységbõl eleve kizárt természet
A pontokba szedett felsorolásban rögzített súlyos tényállítások, magyarországi hivatalokban elfekvõ releváns
dokumentumokkal, a vonatkozó törvényeknek és hazai eljárási szabályoknak is megfelelõen bizonyítottak !
1)Az Országgyûlés által alkotott 1988. évi VI. (Gazdasági társaságokról
szóló) tv. a Magyar Közlöny (MK) 1988.10.10-i számában, az 1989. évi
II. (Egyesülési jogról szóló) tv. a MK 1989.01.24-i számában, az 1989.
évi XXXIII. (A pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló) tv. a MK
1989.10.30-i számában került kihirdetésre.
2)A pártállami idõszak állami vállalatait kötelezõen kellett bejegyeztetni
az új bírósági rendszer alatt létrehozott cégjegyzékbe, az addigi – ágazati
besoroláshoz igazodó – minisztériumoknál vezetett törzskönyvi nyilvántartás
helyett.
3)A pártállami idõben mûködött állami, illetve az állampárt és kiszolgáló
szerveinek kizárólagos tulajdonában volt cégeket, az elmúlt rendszerben
mûködött társadalmi szervezeteket esetenként a bíróságokon ma is fellelhetõ
közokiratokkal igazolt tényekkel ütközõ adatokkal vezették be és tartják
nyilván a bíróságok által közölt adatok alapján minisztériumi szervek által
vezetett közhiteles cégjegyzékbe, nyilvántartásba. A célirányosan valótlan
tartalommal nyilvántartott adatokra az 1990-1994-ben hatalomból kikerült
pártállamhoz kötõdõ személyek, és az új rendszerben reformerõként elvegyült
és zömmel már beazonosított, a hatalmi ágak szétválasztásának jogi korlátain
akadálytalanul átnyúlni képes teljhatalommal bíró segítõik, a jogszabályok
láncolatosan egymásra épülõ kijátszásával építették ki a háttérhatalmukat a saját
felróható magatartásukra is történt törvénysértõ (1959. évi IV. tv. 4. § /4/ bek.)
jogalapítással. Ennek keretében jogellenesen játszottak át – az esetenként eleve
törvénysértõen létrejött, de a hivatalos szervek által mégis bejegyzett – saját
érdekeltségeik részére újabb és újabb állami vagyonokat is.
4)Az ügyészség ezen nyilvánvalóan törvénysértõ vagyonmozgások alapját
képezõ jogellenes eljárási cselekményekrõl a vonatozó törvények alapján
rendre megkapta a tájékoztatást hivatalból, de a hivatalos nyilvántartásokba
bevezetett adatok alapját képezõ felismerni kellett hamis adatközlésekkel,
az idegen – közte állami – vagyonokról is történt jogosulatlan rendelkezések
miatt és azokkal szemben egyáltalán nem, vagy csak alig néhány esetben
lépett fel, de akkor is rendkívül kis hatékonysággal, illetve jól kimutathatóan
eleve szakmaiatlanul, és az elemi logika szabályaival is – a tévedés keretein
túlmutatóan – szembe haladva.
5)Az állami vállalatok valótlan adatokkal történt bírósági nyilvántartásba
vételével párhuzamosan megkezdõdött 1989-1990-ben a pártállamban
mûködött társadalmi szervezeteknek, és az azokkal összemosott – és további
rendkívül nagy számban megjelent – új társadalmi szervezetek bíróság általi –
és több esetben – hamis adatokkal történt nyilvántartásba vétele. Az Egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. tv. ugyanis kimondta, hogy az elmúlt rendszerben
mûködött társadalmi szervezetek kérhetik a bíróság általi nyilvántartásba vételt
1989.12.31. napjáig, aminek az elmaradása esetén az adott szervezetet a törvény
erejénél fogva kell megszûntnek tekintetni, vagyona a hitelezõk kielégítése után
az államra száll, és azt hasonló célokra kell fordítani.
6) A céges, vagy társadalmi szervezetek keretében történt jól felismerhetõ és
hivatalból is felismerni kellett törvénysértõ – állami tulajdonokat is érintõ
jogellenes – vagyonmozgásoknak jogsértõ bejegyzésekkel, kötelezõ eljárási
kötelezettségeket megszegve teret engedett bírósági eljárók rövid úton és
esetenként egyszerre több bírósági szintet is átugorva, felsõbb bíróságokra
kerültek (még 2011-ben is élõ példával bizonyított a gyakorlat), ahol a
törvénysértõ vagyonmozgásokból, illetve azokkal összefüggésben generálódott
ügyeket a mai napig is a korabeli alsóbb fokú bíróságokon végzett jogellenes
eljárásukra figyelemmel kezelték és kezelik jogon kívül szempontokon és
irat- és tényellenes alapokon. Tették és teszik ezt akként is, hogy esetenként
konkrét ügyekben hozott és jogerõsnek állított ítéletek utólagos és több
féle módú átírásával tartják fenn a törvénysértõen elõállított jogellenes
állapotot, amihez az igazságszolgáltatás másik ágához tartozó ügyészi szervek
15 éven túl, illetve a másik független hatalmi ághoz tartozó törvényhozás
képviselõi 7 éve asszisztálnak olyan módon is, hogy a Btk. 137. § (1) bekezdés
alapján hivatalos személyek (1) részére a Be. 171. § (2) bekezdés (2) alapján
fennálló feljelentési kötelezettséget sorozatban, és jól látható tendenciát mutató
módon következmények nélkül mulasztották és mulasztják el, miközben
a feljelentésre kötelezett személy ebbéli mulasztása, önálló és hivatalból
üldözendõ bûncselekmény megalapozott gyanúját veti fel. Az ítéletek
többféleképpen megtörtént utólagos átírásával megvalósított és hivatalból
üldözendõ bûncselekmények miatt az érintett bírák ellen megtett feljelentést
az ügyészség akként kezelte és kezeli törvénysértõ módon évek óta, hogy azt
Magyarország legsúlyosabb életellenes bûncselekményével (8 ember megölése)
jogerõs ítélettel bizonyítottan teljességgel megalapozatlanul megvádolt
személy ellen folyó büntetõügy ügyszámára iktatták. A jogorvoslati rendnek
megfelelõen, illetve külön bírósági perben is kifogásolt törvény- és jogsértõ
ügyészségi eljárást eltussolták, illetve az emiatt folyó pert közel 10 éve fektetik.
7) A törvénysértõ eljárási cselekmények sorában, azok hivatali szervek általi
leplezésében kiemelt helyet foglal el az, hogy a Fõvárosi Bíróság a közhiteles
nyilvántartás alapját képezõ általa kezelt adatbázisban, a tévedésen messze
túlmutató felróható magatartással mosta össze az 1957-ben alapított, így az
1 137. § 1. hivatalos személy: a) az országgyûlési képviselõ, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök, d) a
Kormány tagja, az államtitkár és a szakállamtitkár, e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, f) az országgyûlési
biztos, g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h) a közjegyzõ és a közjegyzõhelyettes, i) az önálló bírósági
végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél,
államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevõszéknél, a Köztársaság
Elnökének Hivatalánál, az Országgyûlés Hivatalánál szolgálatot teljesítõ személy, akinek a tevékenysége a szerv
rendeltetésszerû mûködéséhez tartozik, k) a pártfogó felügyelõi szolgálatnál pártfogó felügyelõi tevékenységet
végzõ, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási
feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el;
171. § (1) Bûncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A feljelentés kötelezõ, ha annak elmulasztása
bûncselekmény.
(2) A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény elõírja, a köztestület köteles a
hatáskörében tudomására jutott bûncselekményt - ha az elkövetõ ismert, annak megjelölésével - feljelenteni.
A feljelentéshez csatolni kell a bizonyítási eszközöket, ha ez nem lehetséges, a megõrzésükrõl kell gondoskodni.
elmúlt rendszerben mûködött KISZ adatait, az 1989.05.24-én bírósághoz –
eleve nem is alakszerû nyilvántartásba vételi kérelemmel – fordult, fantom
szervezetek neve alatt létrehozottnak állított Magyar Demokratikus Ifjúsági
Szövetség (DEMISZ) adataival. A törvénysértõ bírósági eljárás miatt, az
1989.04.12-én benyújtott kérelem alapján az 1989.04.21-én kelt végzéssel
bíróság által nyilvántartásba venni rendelt – de 2012 márciusában
bebizonyítottan bíróság által nyilvántartásba nem vett – KISZ-rõl a közhiteles
nyilvántartásba azt vezették be a bírósági végzés rendelkezésével szöges
ütközésben, hogy a KISZ nyilvántartásba vételi kérelmét a bíróság
elutasította (?!). Ugyanakkor a nem alakszerû nyilvántartásba vételi kérelmet
csak 1989.05.16-i keltezés mellett 1989.05.24-i benyújtással elõterjesztõ
DEMISZ kapcsán a bárki számára szabadon elérhetõ közhiteles nyilvántartásba
az került képtelen módon bevezetésre, hogy a – bejegyzésre egyébként
alkalmatlan és a bíróságon most is elfekvõ – kérelmet az okiraton lévõ
keltezésénél is korábbi, így már május 16-a elõtti idõben nyújtották be
1989.04.12-én. Az eredeti iratok alapján könnyen felismerhetõ jogi és
ténybeli képtelenségek elleplezésére pótborítókat állítottak elõ a bíróságon,
amely utóbb elkészített aktaborítókra már a korábbi idõpontú valótlan
érkezési dátum lett felvezetve. A szögesen ütközõ tényadatok
felismerhetõségét az aktába – 2012-ben újra bekerült – iratok idõszakos hiánya
is nehezítette. 23 év után derült csak ki az, hogy a bíróság az 1989. évi II. tv.
alapján ténylegesen nem vette nyilvántartásba a KISZ-t, mivel a KISZ
nyilvántartásba vételérõl rendelkezõ fellebbezhetõ 1989.04.21-i keltû végzés
meghozatalának másnapján, a KISZ megszûnt. Ugyanis az 1989. áprilisban
tartott XII. KISZ Kongresszuson kimondásra került a szervezet megszûnése,
ami a törvény erejénél fogva a – bíróság általi nyilvántartásba vételét ez idõben
kérelmezõ – KISZ azonnali hatályú megszûnését eredményezte.
8) A 44 db fantom szervezet neve alatt alapítottnak állított és a bíróság által
törvénysértõen nyilvántartásba vett DEMISZ nevében valójában csak
1989.05.24-én bírósághoz benyújtott kérelemben rögzített adatokból a
bíróságnak pontos tudomása volt arról (!), hogy az 1957-ben alapított
KISZ nevû társadalmi szervezet 1989.04.22. napján a törvény erejénél
fogva megszûnt. A bíróság a hivatalos tudomásán akként lépett át jogellenesen,
hogy a KISZ ipso iure megszûnése után csak késõbbi idõpontban és társadalmi
szervezetek által megalapítottnak beállított DEMISZ-t, a KISZ jogutódjaként
rendelte törvénysértõ módon nyilvántartásba venni a bíróság, az elõtte elfekvõ
kérelem és mellékletei tartalmával és a vonatkozó törvényekkel is szöges
ütközésben.
9) A független hatalmi ágak húsz éven túli, törvényileg tilalmazott jogellenes
és összefonódott mûködését megcáfolhatatlanul bizonyítják azon tények és
körülmények, hogy a bíróság által nyilvántartásba nem vett, ezért a társadalmi
szervezetekrõl vezetett országos nyilvántartásba fel sem vett KISZ-t, és a
bíróság által törvénysértõen, illetve az irat- és tényellenes jogutódlásra való
hivatkozásával nyilvántartásba venni rendelt másik jogi személy DEMISZ-
t az APEH, azonos adószámon tartotta nyilván egy évtizeden túl az
adóhivatal rendszerében. Az APEH jogutód NAV elsõ számú vezetõje idén
közölte megkeresés nyomán hivatalos levélben azt, hogy az 1989.04.22-én
ténylegesen megszûnt, a bíróság által nyilvántartásba nem vett, és a társadalmi
szervezetek országos nyilvántartásban 2012.03.08-a elõtt nem szerepelt KISZ-
t, az adóhivatali rendszerben létezõ jogalanyként tartották nyilván 1999-ig. A
hivatalvezetõi közléssel ütközõen azonban, az APEH még 2001-ben is a KISZ
hatályos adatait kérte kiadni a Fõvárosi Bíróságtól élõ adószám közlése mellett.
A bíróságtól a KISZ-rõl adószám megadása mellett kiadni kért nyilvántartási
adatokkal egyidejûleg az APEH a DEMISZ hatályos nyilvántartási adatainak is
a kiadását kérte élõ adószám megadásával. A megjelölt hivatalos APEH iratok
– és az évekkel korábbi azonos tárgyú bírósági megkeresések is – vitán felül
bizonyítják, hogy a két különbözõ jogi személy adószáma egy és ugyanaz
volt (?!). Az APEH jogutód NAV, a bíróság és az ügyészség elõtt a vonatkozó
releváns dokumentumok logikailag zárt csatolásával 2012-ben feltárt – az
állam és állampolgárai számára is különösen jelentõs értékû kárt okozott
és okozó – törvénysértések hónapok óta tartó jogon kívül kezelése, szögesen
ütközik a korrupció elleni küzdelemmel összefüggésben hazánkat terhelõ
nemzetközi kötelezettségek végrehajtására hozott 2009. évi CLXIII. tv. szerint
fennálló állami kötelezettséggel is, egyúttal alapjaiban sérti elõzõeken túl a
bejelentõ ügyfélként a jogellenes hatásában fennálló korrupciós folyamatokat
feltáró személyek hivatkozott törvényben biztosított jogait.
10) Dokumentumok, jogerõs ítéletek bizonyítják, hogy a Magyar Kommunista
Ifjúsági Szövetség (KISZ) 1989-es értéken 3,1 milliárd Ft értékû vagyonát,
amiben – rendkívül alulértékelt áron – 77 db ingatlan is van (közte Budapest
legértékesebb ingatlana, a budai zöldövezetben lévõ egybefüggõ 56 hektáros
területû Csillebérci Úttörõ tábor), a valótlanul és a törvényi kizártság ellenére a
KISZ jogutódjának állított DEMISZ és a Magyar Úttörõ Szövetség (MUSZ)
neve alatt vonták el jogellenesen, a már megszûnt szervezet neve alatt is
megkötött, és a DEMISZ jogellenes bevonásával utóbb legalizálni próbált
jogszabályokba ütközõ szerzõdésekkel. Nem hétköznapi súlyú többlet
tényállás az állami-, bírósági szervek és a pártállamhoz kötõdõ, 1990-ben a
hatalomból látszólagosan kikerült személyek rendkívül konspiratív, de annál
hatékonyabb
összejátszásával
folyt
jogellenes
vagyonátjátszásokat
eredményezõ törvénysértésekre az, hogy míg a bíróság a DEMISZ-t a KISZ
jogutódjaként vette nyilvántartásba – amit az idevágó törvény ab ovo kizár –,
addig a „jogutód” DEMISZ kérelme mellékleteként olyan irat került a
bírósághoz 1989-ben benyújtásra, miszerint a DEMISZ, 44 db nevesített
társadalmi szervezet összefogásának eredményeként került megalapításra. A
szervezetek általi alapítás nyilvánvaló módon és eleve kizárja a nyilvántartásba
vételt elrendelõ bírósági végzésben – közokiratban – a törvényeknek
megfelelõként rögzített jogutódlást. Ezt azonban 23 év óta senki, így a
törvényességi felügyelet gyakorlására törvény alapján kötelezett ügyészség, és
az eljáró bíróság sem vette észre, illetve nem adták annak törvényes jelét. A
2011 óta OBH néven mûködõ – korábban OITH nevû 1999-ben létrehozott –
bírói szervezet által a Legfelsõbb Bíróság után a társadalmi szervezetekrõl
vezetett nyilvántartásból 2012-ben kiadott adatokkal az került bizonyításra,
hogy a közokiratok alapjául a DEMISZ létesítõ szerveinek állított 44 db
nevesített szervezetbõl egy sem rendelkezett jogalanyisággal a DEMISZ
nevében bírósághoz 1989.05.24-én benyújtott kérelem idõpontjában, de még a
valótlanul jogutódlásra hivatkozva a DEMISZ bejegyzését 1989.06.23-án
elrendelõ bírósági végzés meghozatalkor is, mindössze csak két szervezet vált
jogi személlyé, a bíróság általi nyilvántartásba vétel alapján. A 2012-es OBH-s
okirat azt is bizonyítja, hogy a DEMISZ 44 db állítólagos létesítõ szervei közül
18 db a mai napig sem lett jogi személy, mivel a bírósági nyilvántartásba
vételük nem történt meg.
11) Jogerõsként kezelt – de jól valószínûsíthetõen a perben állt állami szerv
átalakulásából következõ eljárás félbeszakadása miatt ipso iure hatálytalan –
ítélettel csak részben megállapított az, hogy a megszûnt KISZ-hez tartozott
állami vagyon (56 hektáros csillebérci ingatlan) 1989 júniusi átruházása
törvénysértõ volt. A jogszabályokba ütközõ átruházással szembeni ügyészségi
és hatósági fellépés elmaradása, illetve az elemi logika szabályaival és az
ügyészség által hivatalból kézhez kapott okiratokból fennállt ismertekkel
ütközõ, így az elérni kívánt cél teljesüléséhez eleve alkalmatlan 1990 – 1993
közötti ügyészségi peres eljárás keretében történt fellépésnek a
következménye az, hogy jogosulatlan személyek több millió USD és Euro
hitellel terhelték meg az akkor még állami tulajdoni hányaddal is rendelkezett
OTP Bank Rt-nél, majd késõbb Konzumbank Rt-nél, továbbá a CIB Bank Rt-
nél és további más bankoknál is az állami tulajdont képezõ 56 hektáros
csillebérci ingatlant. A törvénysértések sorozatával nyújtott hitelek az állami
követeléskezelõnél landoltak, ami jól láthatóan szintén az államot károsítja. A
jogerõs ítélettel bizonyított állami vagyonról banki fedezetekként jogosulatlan
személyek általi törvénysértõ rendelkezések ügyészség és más szervek elõtti
2012-es feltárása nyomán az ügyészség kényszerûen elismerte az állam
különösen jelentõs értékû kárát eredményezõ bûncselekmények
megvalósulását, de azokat valótlanul már elévült cselekményeknek állítja be.
Ugyanakkor a közokiratnak minõsülõ tulajdoni lapokon lévõ bejegyzések
idõpontja óta egyrészt nem telt el a felsõ büntetési tétel szerinti idõtartam
(évülés), másrészt pedig a tudottan vagy tudni kelletten a valótlan tartalmú
iratokra felépített törvénysértésekben együttmûködve okiratokkal igazoltan
részt vett személyek száma és bizonyított együttmûködése miatt a tételesen
feltárt hivatalból üldözendõ törvénysértések évülési idõtartama jelentõsen
módosult, így az ügyészség ezen közokiratba rögzített 2012-es hivatalos
álláspontja is megdõlt.
12) A független hatalmi ágak törvénysértõ és egymás törvénysértéseire
figyelemmel folytatott jogellenes mûködésére további megcáfolhatatlan
bizonyíték az, hogy a DEMISZ-t állítólag létesített, az OBH-s igazolás
értelmében fantom társadalmi szervezetek, joghatás kiváltására alkalmas
vagyonelszámolást tudtak benyújtani, így azt törvényesen nyújthatták
és nyújtották be az Állami Számvevõszékhez, rajta keresztül pedig az
Országgyûléshez (?!), az 1993. évi IV. törvény szövege szerint. Az 1993-as
törvényben ugyanis az OBH által 2012-ben igazoltan jogi személlyé soha nem
vált szervezetek nevében jogellenesen benyújtott vagyonelszámolások kerültek
az Állami Számvevõszék jelentése alapján a Parlament elé megtárgyalásra,
majd annak eredményeként megdöbbentõ módon az Országgyûlés által
elfogadásra. Tehát a másik független hatalmi ághoz tartozó Országgyûlés az
ipso iure állami vagyonok terhére, a pártállamhoz és annak mûködtetõi késõbbi
érdekeltségei törvénysértõ vagyonhoz jutását legalizálta irat- és tényellenes
valótlan tartalmú törvénnyel.
13) Az 1989-es, illetve azokra alapított láncolatos törvénysértéseket elnézõ,
azok alapját rögzítõ dokumentumokat hivatalból kézhez vett, és az azokból
fennállt hivatalos tudomást jogon kívül kezelõ ügyészség a közelmúlt napokban
rögzítette 23 év után azt, hogy a KISZ - Demisz kapcsán eleve téves a bíróság
1989-es közokiratban történt jogutódlásra való hivatkozása, és az joghatás
kiváltására eleve alkalmatlan. Ugyanakkor a társadalmi szervezetek törvényes
mûködése felett törvényességi felügyeletet gyakorolni köteles ügyészség
felróható magatartáson nyugvó mulasztása mellett is folyt törvénysértõ eljárás
miatt eltûnt az állami vagyont is képezõ teljes ifjúsági szervezeti vagyon (1989-
es 3,1 milliárd Ft, benne 77 db ingatlan), annak jelentõs részei kimutatott
módon az MSZMP-s és MSZP-s képviselõknél és érdekeltségükbe tartozó
– aggályos jogi alapokon és körülmények között létesített és bíróság által
törvénysértõen bejegyzett – személyeknél jelent meg. A hivatali szervek
képviselõi által az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálandó, így a
felismert vagy felismerni kellett képviseleti, eljárási aggályok, az álképviselõk
eljárása ellenére sorozatosan történtek és történnek nyilvánvalóan alkalmat
iratok alapján bejegyzések a közhiteles nyilvántartásokba. Bizonyított, hogy
az MSZP is részt vett olyan a jog megkerülésére jogellenesen felhasznált
mondva csinált perben a független bíróság elõtt (Fõvárosi Bíróság 8.P.26.771/
1992.), amely ipso iure állami vagyon MSZP általi többszörösen törvénysértõ
megszerzését, ezen keresztül több száz milliós jogtalan elõny megszerzését
eredményezte az MSZP részére. Bizonyított az is, hogy mindez közvetlenül az
ügyészség orra elõtt valósulhatott meg. Az ügyészség szeme láttára az MSZP
és korábbi Elnökének (Horn Gyulának) is az aktív közremûködése mellett a
párt részére jogellenesen átjátszott állami ingatlanvagyon a késõbbiekben,
több milliárd Ft összegû jelzáloghitelhez nyújtott és nyújt banki fedezetet. Az
elõzõekkel érintett bank egyik vezetõje az MSZP kormányában töltött be utóbb
funkciót.
14) A KISZ 100%-os tulajdona volt az országos hálózattal és nagy értékû
ingatlanokkal rendelkezett Ezermester Vállalat. A bíróság ennek
megfelelõen vette 1990-ben nyilvántartásba a vállalatot, így az alapítói
jogok gyakorlójaként a KISZ került feltüntetésre a közhiteles nyilvántartásban.
A cégjegyzéki adatok megváltoztatására irányuló kérelem benyújtása, így a
képviseleti jogra vonatkozó releváns adat megváltozásának tudott vagy
tudni kellett kizártsága ellenére, 1991-ben már a DEMISZ nevében léptek
fel az Ezermester Vállalat tulajdonosi jogok gyakorlójaként olyan
álképviselõk, akikrõl jogerõs bírósági végzés bizonyítja, hogy a – fantom
szervezetek neve alatt alapított – DEMISZ képviseltére nem is voltak
jogosultak (!). A vállalat tulajdonosi jogainak gyakorlására nem jogosult és
ezen túl is álképviselõ (Karl Imre) által tudottan vagy tudni kelletten
jogellenesen megjelenített DEMISZ nevében (?!) az Ezermester Vállalat
végelszámolás útján való jogutód nélküli megszüntetésérõl született
törvénysértõ, joghatás kiváltására alkalmatlan határozat 1993-ban. Az
álképviselõ útján és nem jogosult szervezet nevében hozott döntést a
bíróság észlelte, azonban a mérlegelési körbe nem tartozó kötelezõ eljárásjogi
lépések megszegésével, a jogosulatlan személy neve alatti álképviselõi
intézkedésen nyugvó törvénysértõ kérelmek elutasítása helyett, a be nem
vezethetõ adatok közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésérõl születettek meg
a határozatok. A törvénysértõ döntések alapját, az ügyészség által 2012-ben
rögzítetten joghatás kiváltására alkalmatlan és törvény alapján eleve is kizárt
KISZ – DEMISZ jogutódlás bíróság általi 1989-es jogellenes közokiratba
foglalása képezte. Amirõl a ügyészség 2012-ben rögzítette, hogy az nem
valós alapú és joghatás kiváltására is alkalmatlan, ezen hamis tartalmú
bírósági okiratokat 1989-tõl kezdõdõen 23 éven át fogadták el a Magyar
Állam különbözõ jogkörben eljáró szervei és képviselõi, miközben vitán
felül bizonyított tény az, hogy a független hatalmi ágak szervei és a nevükben
eljáró hivatalos személyek egyértelmûen felismerték az alapiratok
jogszabályokba ütközõ, így a különbözõ jogügyletekhez történt
felhasználásakor a kérelmezett jog bizonyítására való alkalmatlan voltát, amely
hivatalos tudomás szerinti jogszabályi kötelezettségeken az eljárásra hivatalból
kötelezett érintettek, az esetek túlnyomó többségében törvénysértõ módon
léptek át.
15) A független hatalmi ághoz tartozó bíróság nyilvánvaló jogon kívüli
szempontokon nyugvó törvénysértõ eljárása, a megszûnt KISZ és a nem
jogutód DEMISZ neve alatti jogosulatlan rendelkezést is legalizálta. Ezen
törvénysértõ hivatali eljárás alapján a késõbbi miniszterelnök Gyurcsány
Ferenc és cége, az ALTUS Rt. került álképviselõ eljárása eredményeként
jogellenesen kijelölésre az Ezermester Vállalat végelszámolójaként, a
közhiteles cégjegyzékbe is bevezetett módon. A társadalmi szervezetek
mûködése felett törvényességi felügyeletet gyakorolni köteles ügyészség, a
cégek törvényes mûködése felett felügyeletet gyakorolni köteles bíróság és
érintett szervezeti egységeik, eljáróik összehangoltságot mutató módon nem
ismerték fel az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálandó törvényes
képviselõ, illetve meghatalmazott képviselõ eljárási jogosultságának hiányát, a
megjelenített
módon
a
jogszerû
képviselet
kizártságát.
Az
igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban megvalósult képtelen, és józan
ésszel felfoghatatlan tévedések következménye minden esetben és tendenciát
mutató módon az lett, hogy a nyilvánvaló és rendkívül primitív
törvénysértésekkel végrehajtott, állami vállaltokat, társadalmi szervezeteket,
állami vagyonokat érintõ – bíróság, ügyészség által el nem fogadható –
szervezeti átalakításokra épített jogellenes vagyonmozgások eredménye, a
megdönthetetlenül valótlan tartalmú okiratokon nyugvóan a pártállam korábbi
képviselõinek, családtagjainak – konspiratív módon – az érdekeltségi körébe
tartozó személyeknél landolt. A 44 fantom szervezet neve alatt létesítettnek
állított, de a független bíróság által a KISZ kapcsán hivatkozott törvényileg
kizárt, és az ügyészség – 1989-es törvényességi jogkörben hivatalból folytatott
eljárásával ütközõ – 2012-es ténymegállapítása szerint téves és joghatás
kiváltására alkalmatlan jogutódlásra történt hivatkozással és az alakszerû
kérelem hiánya ellenére a Fõvárosi Bíróság által törvénysértõen
nyilvántartásba vett és a mai napig is létezõ szervezetként beállított
DEMISZ képviselõje 1990-tõl Takács István. A társadalmi szervezetekrõl az
OBH által vezetett nyilvántartás szerinti, a bíróságon elfekvõ DEMISZ aktában
lévõ okiratokban megadott székhelycímén, a szervezet képviselõjének
lakáscímeként bejelentett címen a folyó évben sem megtalálható, elérhetõ
DEMISZ adószámát (ami még 2001-ben is azonos volt az 1989.04.22-én
megszûnt KISZ adószámával) 2008-ban függesztette fel az APEH. A Fõvárosi
Bíróságon elfekvõ okiratokkal igazolt tény, hogy a DEMISZ törvényes
képviseletére jogosultként 22 éve nyilvántartott Takács István fel nem oldható
ellentmondásban álló eljárást folytatott a szervezet képviselõjeként akkor,
amikor a DEMISZ képviseletére jogerõs bírósági végzéssel bizonyítottan nem
jogosult Karl Imre, egyedül hozott 1993-ban döntést a DEMISZ nevében, az
Ezermester Vállalat végelszámolásának törvénysértõ elrendelésérõl. A bíróság
által észlelt és közokiratokban is rögzített többszörös álképviselet útján
jogellenesen
végelszámolás
alá
vont
Ezermester
Vállalat
végelszámolójának „kijelölt” ALTUS Rt. és Gyurcsány Ferenc képviselõi
eljárása eredményeként Takács István DEMISZ képviselõ bírósági
beadványokban is érdemben artikulált képviseleti aggályai annak ellenére
elmúltak, hogy törvénysértõ eljárás alapját képezõ és írásba is foglalt jogellenes
cselekmények jogi alapjai rendezõdtek volna. Aktuálpolitikai jelentõséggel is
bíró lényeges tény az, hogy az élõ szervezetként nyilvántartott – de fantom
szervezetek neve alatt létrehozottnak állított – DEMISZ törvényes képviselõjét
a szervezet kapcsán megadott vidéki lakcímén nem lehet elérni, miközben
Takács István 2011-ben budapesti lakcím – és oda bejelentett székhely –
megadása mellett alapított pártot Demokrata Párt néven. A – 2008 óta
felfüggesztett adószámú DEMISZ törvényes képviselõként lakáscímén
elérhetetlen – Takács István által alapított párt nevét rövid úton Demokratikus
Koalíció (DK) elnevezésre módosították, a Budapest XVIII. kerületi
székhelycímet a budai Felsõ Zöldmáli úti címre. A párt törvényes képviselõje
– Takács István helyett és utódjaként – Gyurcsány Ferenc lett.
16) A saját állítása szerint csak 1956.11.01-én alapított Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP) 1989. októberre összehívott XX. Kongresszusán az
MSZMP tagok által delegált képviselõk egy részének szavazatával került
megalapításra 1989. október 07-én új társadalmi szervezetként a Magyar
Szocialista Párt (MSZP). Az MSZP ekként történt megalakítása után nagy
számban és szervezetten történtek megkeresések az MSZMP tagjai felé, hogy
lépjenek át az MSZP-be. Az MSZMP-nek, mint az elmúlt társadalmi rendszer
pártjának az 1989. évi II. tv. alapján lehetett kérni 1989.12.31. napjáig a bíróság
általi nyilvántartásba vételt annak érdekében, hogy a csak 1956-ban alapított
állampártot ne lehessen a törvény erejénél fogva megszûntként kezelni. Ennek
megfelelõen az MSZMP 1989.11.06-án nyújtotta be a bíróságon (!) a
nyilvántartásba vételi kérelmét azzal, hogy a bejegyzést 1956.11.01-jei
alapításra visszamenõleges hatállyal kérelmezte. A bíróság több hiánypótlási
felhívás kiadása és azok maradéktalan teljesítése nyomán 1990.01.02. napján
vette nyilvántartásba az 1956-ban alapított Magyar Szocialista Munkáspárt
nevû társadalmi szervezetet. Az MSZMP a nevét 1993-ban a bíróság által
bejegyzetten Munkáspártra, majd 2005-ben a rövid név meghagyása mellett
Magyar Kommunista Munkáspártra módosította, amely utóbbi két néven (és
csak ezen!) a bárki számára nyilvános OBH által vezetett közhiteles
nyilvántartásban megtalálható. Ugyanakkor a Fõvárosi Bíróság 1990.01.02-i
keltû végzésével bizonyítottan Magyar Szocialista Munkáspárt néven
nyilvántartásba vett társadalmi szervezetet a közhiteles nyilvántartás
hamis adatokkal tünteti fel (!). Ugyanis az OBH-s nyilvántartás az 1956-ban
alapított pártot már 1990.01.02-ától jelöli valótlanul MUNKÁSPÁRT névvel,
holott az MSZMP nevében bírósághoz 1989.11.06-án benyújtott okiratokkal
bizonyított tény az, hogy a közhiteles nyilvántartásban 1990 januárjától létezõ
névként megadott elnevezés csak 1993 év közepétõl hatályos, az MSZMP
nevében akkor hozott döntés és azon nyugvó névváltozás átvezetési kérelem
alapján. Az OBH-nál a valótlan nyilvántartási adatokról idén tett tényszerû
közérdekû bejelentés nyomán semmi nem történt az eljárási határidõk
többszörös lejárata ellenére, de a párt határozataival szembe menõ valótlan
nyilvántartási adat az érintett MSZMP-t sem zavarja annak ellenére, hogy a
párt elnöki tisztségét 1990 óta változatlanul ellátó Thürmer Gyula tájékoztatása
hónapokkal ezelõtt és közvetlenül történt meg, a releváns okiratok csatolása
mellett.
17) Az 1989.10.07. napján hozott kongresszusi határozattal megalapított, és a
bíróság általi nyilvántartásba vételét csak 1989.11.18-án kérelmezett MSZP, a
Fõvárosi Bíróság 1989.11.21. napján kelt végzéssel elrendelt nyilvántartásba
vétel alapján vált csak jogi személlyé, tehát olyan idõpontban, amikor az
1956-ban alapított MSZMP a jogfolytonos fennmaradásának alapját képezõ
– és 1990.01.02-án eredményre is vezetett – nyilvántartásba vételi kérelmét
már napokkal korábban benyújtotta a bírósághoz. Az MSZP nevében eljáró
– jogi végzettségû késõbbi MSZP-s igazságügyi miniszter, majd pedig
kanadai nagykövet – dr. Vastagh Pál a kérelmezõ párt nevében benyújtott
kérelemben tudottan vagy tudni kelletten állította valótlanul azt, hogy az
MSZP az MSZMP jogutódja. Ugyanakkor a kérelmet aláíró jogász tudta,
hogy társadalmi szervezet tekintetében sem az 1989. évi II. tv., sem pedig
az 1989. évi XXXIII. tv. alapján nem volt és nincs helye jogutódlásnak. Az
MSZP nevében valótlan tartalmú nyilvántartásba vételi kérelmet 1989-ben
benyújtott dr. Vastagh Pál(nak) tudta vagy tudnia kellett, hogy
az MSZMP nem vált szét két, vagy több pártra,
az MSZMP nem szûnt meg 1989-ben, és a bíróság sem oszlatta fel,
- a csak 1989.11.21-én jogi személlyé vált MSZP nem egyesült az 1956.11.01-
én alapított, és a bíróság által 1990.01.02-án jogfolytonosan nyilvántartásba vett
ma is létezõ MSZMP-vel,
a vonatkozó Tv-ek eleve kizárták a párt esetében a jogutódlást,
- az MSZMP-nek 1989.09.30-án 8,3 milliárdos könyv szerinti vagyona volt,
benne – többek között – 785 ingatlan,
- az MSZMP által 1989. szeptember 30-án még sajátként kimutatott milliárdos
pártvagyon, a csak 1989.10.07-én alapított és csak 1989.11.21-én jogi
személlyé lett MSZP általi jogellenes és törvénysértõ vagyonelvonás miatt már
1989.11.07-ére „0”-ára redukálódott rövid úton,
- az MSZP, irat és tényellenesen állította és csatolta saját vagyonmérlegeként
az 1989-es bírósági nyilvántartásba vételi kérelméhez a saját
szempontjából harmadik személynek minõsülõ másik társadalmi szervezet
MSZMP vagyonmérlegét, az abban feltûntetett vagyontömeget tévedésbe
ejtõ és tévedésben tartó csalárd módon (!) sajátjának beállítva, ráadásul
a vagyonmérlegen olyan keltezéssel, amikor az MSZP-nek még csak a
megalapítása sem történt meg, nem, hogy a szerzõképesség alapját képezõ
bíróság általi nyilvántartásba vételen nyugvó jogi személlyé válás,
- az MSZP és képviselõi tudottan vagy tudni kelletten idegen – ipso iure állami
(3)– vagyonokkal is rendelkeztek és rendelkeznek sajátjukként a törvény által
eleve kizárt, de a valós történésekkel bizonyítottan meg sem történt jogutódlásra
hivatkozással,
stb.
18) A köztudatba rendszerváltó pártként bevonult Magyar Demokrata Fórum
kormányzása alatt mûködött országgyûlés, a Magyar Közlönyben 1990.09.18-
án kihirdetve alkotta meg az 1990. évi LXXIII. törvényt, amely többek között a
MUSZ és KISZ – DEMISZ, az MSZMP – MSZP közötti törvényileg kizárt
és eleve meg sem történt jogutódlás többszörösen törvénysértõ törvénybe
foglalását eredményezi. Az irat- és tényellenes alapokon nyugvó és az
akkor is hatályos törvényi rendelkezéseket sértõ 1990. évi LXXIII. törvény
miatt az egész rendszerváltásnak nevezett folyamattal elérni kívánt
eredeti cél tévesztett (4) menthetetlenül irányt. Az 1990-ben hatályban
volt törvényeket alapjaiban sértõ, és állami szervek nyilvántartási adataival is
ütközõ 1990. évi LXXIII. tv. alapján az Országgyûlés által elfogadott Állami
Számvevõszék jelentése, a törvénysértõen felhalmozott pártállami vagyonok
jogellenes átjátszását legalizálta a pártállami vezetõk és az érdekkörükbe
lásd a 3339/1977. (VII.22.) számú minisztertanácsi határozatot a pártingatlanok tulajdonjogi helyzetének
rendezésérõl, miszerint az MSZMP tulajdonában álló ingatlanokra hivatalból kellett bejegyezni a Magyar Állam
1/1 arányú tulajdonjogát, az MSZMP kezelõi jogának féltüntetése mellett.
Antall József miniszterelnök elhíresült kijelentése volt; „tetszettek volna forradalmat csinálni”.
tartozó szervek és személyek részére rendkívül konspiratív módon. Ez
egyúttal a hazai szavazók durva arculcsapását is jelentette és jelenti (5).
19) Miközben az MSZP és egyes – késõbbi teljhatalmú – képviselõi a Dr.
Sólyom László által irányított Alkotmánybíróságnál eredménytelenül (6)
támadták meg a(z) – köztudatba rendszerváltó pártként bevonult MDF
kormány alatt mûködött – Országgyûlés által alkotott 1990. évi LXXIII.
tv-t, annak az MSZMP – MSZP vonatkozásában rögzített jogutód párt
hivatkozását is sérelmezve, addig az MSZP által az Állami Számvevõszékhez
az idegen MSZMP vagyonról, mint a sajátjáról csalárd módon benyújtott
vagyonelszámolásban az MSZP Máté László pártpénztárnok aláírása
mellett az MSZMP jogutód pártjának nyilatkozta magát, azt is irat- és
tényellenesen állítva, hogy az – 1956.11.01-én alapított és az 1989.11.06-i
nyilvántartásba vételi kérelem alapján 1990.01.02-án bíróság által MSZMP
néven nyilvántartásba is vett – MSZMP 1989-ben megszûnt (?!).
20) A független hatalmi ágakhoz tartozó hivatalból is intézkedésre kötelezett
szervezetek egyetlen hivatalos személy képviselõjének nem tûnt fel az,
illetve nem adták jelét annak (!), hogy miközben a magát 1992-ben is az
MSZMP – törvényileg kizárt – jogutódjának állított, de csak 1989.11.21-én
jogi személlyé vált MSZP az Állami Számvevõszékhez benyújtott okiratokban
azt állította – valótlanul –, hogy az MSZMP 1989-ben megszûnt, addig a
közhiteles cégnyilvántartásba nagy számban kerültek bejegyzésre – esetenként
jogfolytonosan is – olyan pártállami cégek és új társaságok is, amelyeknek
részlegesen vagy teljes egészében az MSZP által 1989-ben megszûntnek
állított MSZMP volt a tulajdonosa (7), még 2002-ben is. Szintén a közhiteles
cégnyilvántartás adataival bizonyított, hogy az MSZMP társasági tagságával
1996.01.22-éig érintett és 1993 áprilisától felszámolás alatt állt 12 09 110029
cgjsz-ú POLIPRESS Kiadó Kft-nek az a Keller László volt a felszámolója
1996-ig, aki 1994-tõl maga is az MSZMP 1989-es megszûnését állító MSZP-
nek volt az országgyûlési képviselõje. A törvényességi felügyelet körében
hivatalból eljárására kötelezett hivatalos személyek (Btk. 137. § /1/ bek.) 18
éve nem észlelték, illetve nem adták törvényes jelét annak, hogy a megszerzett
országgyûlési képviselõi mandátum miatt a felszámolói tevékenységbõl 1994-
tõl ipso iure kizárt Keller László miként lehetett törvényesen és joghatás
kiváltására alkalmas cselekmények bonyolítójaként a POLIPRESS Kiadó
Kft. felszámolója 1996-ig. Célirányos 2012-es megkeresésre ugyanis Keller
László nyilatkozott akként, hogy 1994-tõl egyetlen felszámolásban sem járt
el felszámolóként, emiatt az eltelt 16 év ellenére az érintett hivatali szervek és
képviselõik részére az elemi logika szabályai szerint automatikusan felmerülõ
Lásd az 1989.11.26-i un. 4 igenes népszavazás 3. kérdésére született 95,37%-os eredményének 23 éve fennálló
végrehajtatlanságát, illetve annak törvényi következmény nélküliségét a népszavazásról szóló törvénynek is a
durva megsértését.
1154/B/1990. számú 1991.07.08-án kelt AB határozat.
7 13 09 131946 BRIZ Kft., 01 09 062481 NEXT 2000 Kft., 13 09 060346 POLSZOL Kft., 01 09 165833
PROGRESSIO Kft., 19 09 060055 "CIMBRIANA" Kft., 14 09 306584 "ANONYMUS" Kft., 13 09 129085
CREDIT Kft., 12 09 110029 POLIPRESS Kiadó Kft., 05 09 000102 WAX-Korrektor Kft., 01 09 267320
KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Kft. – jogelõdje a 01 01 002063 cgjsz-ú és 1948-ban alapított KOSSUTH
KÖNYVKIADÓ Vállalat.
külön megválaszolandó kérdés az, hogy ki folytatta le valójában 1994-1996
között a POLIPRESS Kiadó Kft. felszámolási eljárását. Választ kell adni arra is
– a cégjegyzék most is hatályos képviseleti adataira hangsúlyos figyelemmel –,
hogy ki volt fizikailag az a személy (álképviselõ), aki jogosulatlanul elkészítette
ezen idõben a felszámolási iratokat, így ki volt az, aki azokat az APEH-hez,
a bíróság felszámolási és cégbírósági részlegéhez mint törvényes alapokon
nyugvó joghatályos cselekményekként benyújtotta – jog vagy kötelezettség
megváltoztatására.
21) A hazai közigazgatási szervek törvénysértõ és a független hatalmi ágak
szétválasztásának alkotmányos elvét is sértõ irat- és tényellenes eljárására
további és megcáfolhatatlan bizonyíték az, hogy az eljárások alapját képezõ
hivatalból ismert alapdokumentumok alapján fennállt ismerettel szögesen
ütközõen fogadta el az Országgyûlés is az Állami Számvevõszék valótlan
tartalmú jelentése nyomán 1993-ban azt, hogy az 1990. évi LXXIII. tv. szerinti
vagyonelszámolást az MSZP törvényesen teljesíthette és teljesítette a valótlanul
1989-ben megszûntnek állított MSZMP helyett. Ugyanakkor a megdönthetetlen
tény az, hogy az elmúlt társadalmi rendszerhez nem az 1989.10.07. napján
alapított és csak 1989.11.21-én jogi személlyé vált MSZP tartozott, hanem
nyilvánvaló módon az 1956.11.01-én alapított és a mai napig jogfolytonosan
– az LB-nél, az OITH-nál és az OBH-nál is hamis adatokkal – nyilvántartott
MSZMP. Jogerõs bírósági ítélet mondja ki tényként, hogy a DEMISZ nem
volt és nem jogutódja a KISZ-nek. Ezzel szögesen ütközõen fogadta el az ÁSZ
és az Országgyûlés a törvényileg is kizárt jogutódlást tényként. A hamis és
szakmaiatlan alapokon nyugvó – Országgyûlés által utóbb törvénnyel legalizált
– hamis tartalmú ÁSZ jelentés szerint a DEMISZ törvényesen teljesíthette
és teljesítette is (!) a vagyonelszámolási kötelezettséget a KISZ helyett.
Ugyanakkor ténykérdés az, hogy sem a fantom szervezetek neve alatt 1989-
ben létrehozottnak állított és a bíróság által törvénysértõen nyilvántartásba vett
1989.06.23-án jogellenes alapokon jogi személlyé vált DEMISZ, sem pedig az
1989.10.07-én megalakított, és csak az 1989.11.21-i bírósági nyilvántartásba
vétellel jogi személlyé vált MSZP sem felelt meg az elmúlt rendszer
társadalmi szervezeteire vonatozó kritériumoknak.
22) További nagy súlyú tényállás az önálló hatalmi ágak törvényileg
tilalmazott összefonódott mûködésére az is, hogy miközben az Állami
Számvevõszék valótlan tartalmú jelentéseiben is az áll, az állított 1989-es
megszûnés alapján az MSZMP kapcsán, hogy az egy volt párt, addig a(z)
(Dunaholding Rt. /jogelõdje az ÁPISZ Kereskedelmi Vállalat/ gondozásában,
és a/z/ – Közgazdasági Egyetem professzorai és állami szervek által alapított –
Economix /kisszövetkezet, majd/ Rt-hez tartozó) Ökonómia Alapítvány nevû
szervezet által kiadott 1991-es Magyarország politikai évkönyve címû kiadvány
532 oldalán az állami támogatásban részesülõ pártok között még 1990-ben és
1991-ben is a támogatott szervezetek között van az MSZMP is feltûntetve. Az
1991-es politikai évkönyv 526. oldalán 37. sorszám alatt ugyanakkor az
szerepel valótlanul, hogy az MSZMP alapítása csak 1989.12.17-én történt.
Ugyanakkor a valótlan alapítási idõponthoz már az MSZMP bíróság általi
1990.01.02-i valós nyilvántartásba vételi dátuma került megadásra. A
pártállami vállalatok átalakításával létrehozott (és húsz éve kiemelkedõen
nagyszámban felszámolásokat – törvénysértõen is – folytató) Dunaholding Rt.
(8) és Economix Rt. (9) gondozásában kiadott 1991-es politikai évkönyvben az
MSZMP-rõl rögzítettek fel nem oldható ellentmondásban állnak azon – bárki
számára a bíróságon elfekvõ MSZMP aktában 1989.11.08-ától fellelhetõ
okiratokból megismerhetõ – tényekkel, amit az MSZMP által eredetileg és a
bírósági hiánypótlásokra utóbb benyújtott kérelem és mellékletei egyértelmûen
bizonyítanak. Ugyanis a bíróság által 1990.01.02. napján Magyar Szocialista
Munkáspárt néven nyilvántartásba vett társadalmi szervezet alapítására,
NEM 1989.12.17. napján került sor! Az is tény, hogy 1989. októberben
tartott MSZMP XX. Kongresszusa nem döntött az 1956.11.01-én alapított
MSZMP megszûnésérõl, ilyet senki nem állított és nem állít. Ráadásul az
1991-es politikai évkönyvben valótlanul csak 1989.12.17-i hamis idõponttal
megalapítottnak beállított, de valójában már 1956.11.01-jén alapított és máig is
jogfolytonosan jogi személy MSZMP, már 1989.11.06-án benyújtotta a
bírósághoz a nyilvántartásba vételi kérelmét, 1990.01.02-án eredményre is
vezetõ módon (!). Tehát bizonyított tény az, hogy az elmúlt társadalmi
rendszerben is jogi személyiséggel rendelkezett MSZMP a bíróság általi
nyilvántartásba vételi kérelmét már olyan idõpontban benyújtotta 1989.11.06.
napján, amikor az 1991-es politikai évkönyv hitelesnek beállított, de
bizonyítottan hamis adata szerint az MSZMP-nek még csak a megalakítása
sem történt meg.
23) Az MSZMP bíróságon elfekvõ aktájában 1989.11.06. napjától kezdõdõen
mai napig is fellelhetõ nyilvántartásba vételi kérelem és annak mellékleteit
képezõ iratokban (10), a bíróság által már 1989.11.26-i keltezéssel kiadott
hiánypótlási felhívásból, és az MSZMP által arra már 1989.11.18-
i keltezéssel 1989.12.14. napján (11) be is nyújtott hiánypótlás, annak
A pártállami cégnek éveken át volt felügyelõbizottsági tagja dr. Bánáti János ügyvéd, aki a Budapesti-, majd
pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnöki tisztségét töltötte, illetve tölti be.
9 A cég 1991 óta folytatja Európa legnagyobb építõipari cégének, a 43. számú Állami Építõipari Vállalatnak a
felszámolását akként, hogy a cég nevét a folyamat elején Dunabau 43. számú Építõipari Vállalatra módosították.
A cég vezérigazgatója 1994-ig az a dr. Mészáros Tamás volt, aki utóbb két ciklusban volt az ÁPV Rt. elnöke
az MSZP delegáltjaként, továbbá az ELTE és a Corvinus Egyetemen rektorként mûködött. Az Economix Rt.
1992-1993-ban dr. Mészáros Tamás (a késõbbi MSZP-s kormányzási idõkben ÁPV Rt. elnök) vezetése alatt,
továbbá Tinódi Imre (aki késõbb a Felszámolók Országos Egyesületének volt vezetõségi tagja, majd pedig 2012-
tõl ismét az Economix Zrt. munkatársa lett /speciális magyar „vetésforgó”/) könyvvizsgálókénti mûködése
mellett az állami tulajdonú Papíripari Vállalat (01-01-001591) leánycégének (01-01-003449) az 1992. évi LIV.
tv. alapján kötelezõ Kft-vé alakításához a bizonyított tudomásuk ellenére hitelesítettek törvényesnek cégbírósági
bejegyzés alapjául szolgáló és tudottan idegen vagyonokat rögzítõ hamis tartalmú vagyonmérleget. Ugyanakkor
dokumentált tény az, hogy az átalakítás alatt volt vizsgált cég könyvelését évek óta végzõ alkalmazottak – utóbb
rendõrségi tanúvallomásokban is megerõsítetten – többször és többféle módon jelezték az illetékesek felé azt,
hogy a leányvállalat saját vagyonaként feltüntetett vagyontárgyak között, harmadik személy tulajdonát képezõ
vagyonok vannak, amivel nem rendelkezhetnének.
10 Az MSZMP (rövid) programja nevet viselõ 3 oldalas melléklet elsõ mondatában a bíróság általi nyilvántartásba
vételét kérelmezõ párt azt rögzítette, hogy „A Magyar Szocialista Munkáspárt az MSZMP-vel való történeti,
politikai és jogi folytonosság pártjának tekinti magát”. Tehát a bíróság az MSZMP tekintetében ezen
kérelemhez volt és van kötve (1952. évi III. tv. 4. §).
11 Tehát a pártállami cégek finanszírozásában kiadott 1991-es politikai évkönyvben hamisan állított 1991.12.17-i
alapítási dátumnál korábban!
mellékletét képezõ „Megszûnt-e az MSZMP ?” címet viselõ 4 oldalas
indokolás, továbbá az 1989.12.22-én az MSZMP XIV. Kongresszusának
1989.12.17-i jegyzõkönyvében rögzítettekkel is igazolt MSZMP jogfolytonos
mûködését bizonyító tényadatokra figyelemmel automatikus kérdésként merül
fel, hogy milyen, MSZMP kérelmezõ nevet viselõ 1989-es bírósági iratokból
szerzett ismeretek alapján került az 1991-es politikai évkönyvbe valós adatként
a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) névvel feltüntetett társadalmi
szervezet kapcsán alapítási dátumként az 1989.12.17-i idõpont rögzítésre.
24) Elõzõ tényadatok megdönthetetlenül világítanak rá arra, hogy 1991-ben az
átalakított pártállami cégek gondozásában megjelentetett politikai évkönyvben
a hivatalos helyeken elfekvõ és közokiratok alapját képezõ dokumentumokkal
bizonyított, és azokból bárki által megismerhetõ tényeket teljességgel elferdítve
a közelmúlt – mindenkit arcul csapó, és 21 éve senki által fel nem ismert,
vagy a széles nyilvánosság elõtt fel nem tárt – meghamisítása történt meg!
Ugyanakkor a könyvkiadásban finanszírozóként közremûködött pártállami
cégek fölött láthatatlan kezek a mai napig is védõernyõt tartanak.
25) A fenti tényadatokra történt hivatkozásokból egyértelmûen kiviláglik,
hogy a pártállam vagyonait érintõ jogi cselekmények kapcsán és azokkal
összefüggésben, az állam nevében különbözõ minõségben eljáró független
hatalmi ágak érintett szervei és hivatalos személynek minõsülõ képviselõik
részérõl tendenciát mutató mulasztások, illetve célirányosnak tûnõ tévedések
eredményeként történtek meg a törvényileg kizárt jogutódlásoknak valótlanul
beállított trükkökre való jogalapítással állami cégek és társadalmi szervezetek
bejegyzései, adatmódosításaik átvezetése, aminek az alapját az adott eljárási
szakokban mérlegelési körbe nem tartozó kötelezõ eljárási cselekmények
hivatali szervek általi foganatosításának jogellenes elhagyása képezte. Elõzõ
mulasztásokra még olyan esetekben is sor került, ahol a közigazgatási szerv
döntése ellen külön törvény alapján van az adott eljárásban fél személyeknek
fellebbezési joga. A rendkívül nagyszámú konkrét ügyeken alapuló tényszerû
ismeretek alapján biztonsággal állítható, hogy akár a tízezres számot is
meghaladja a közigazgatási szervek által törvénysértõen meg nem hozott
fellebbezési joggal érintett határozatok száma. Az ügyek és abban érintett
felek nagy száma miatt ugyanakkor meghaladhatja akár az egymilliót is
az állami szervek által törvénysértõ módon ki nem kézbesített fellebbezhetõ
végzések száma.
26) Megdönthetetlenül nyert bizonyítást az is, hogy Magyarországon mûködõ
bankok, a nemzetközi és hazai pénzmosási törvények és ratifikált egyezmények
alapvetõ és sorozatos megsértésével olyan személyek számára nyitottak és
mûködtetnek törvénysértõen bankszámlákat hazánkban, amely személynevek
mögött közokiratokkal bizonyítottan nem volt és nincs létezõ jogalany. A
bankok mûködését felügyelõ PSZÁF-nál, és a feltárt durva törvénysértések
miatt intézkedésre hivatalból kötelezett más állami szerveknél nagyszámban
megtett és dokumentált közérdekû bejelentések egytõl egyig maradtak jogi és
mindenféle következmények nélkül azzal, hogy a meg nem nyitható érintett
bankszámlákon törvénysértõen lebonyolított pénzügyi tranzakciók is teljes
egészében maradhattak jogkövetkezmények nélkül.
27) Az APEH / NAV nagyszámban folytatott és folytat olyan törvény- és jogsértõ
eljárásokat, ahol az adóhivatallal kapcsolatot tartó természetes személy a KIM
által kiadott közokirattal bizonyítottan nem létezõ, vagy soha nem is létezett
jogi személy nevében járt és jár el adóhivatali eljárásokban. Az adóhivatal
törvénysértõ eljárásának releváns okiratokkal történt feltárása nyomán az
adóhivatal folyó évben is azt közölte képtelen módon, hogy a közokiratokkal
bizonyítottan soha nem létezett jogi személy neve alatti eljárás törvényes volt.
A NAV súlyos törvénysértéseket megvalósító jogellenes eljárásairól a
tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumnál és társszerveknél tényszerûen és
dokumentáltan tett közérdekû bejelentések egyike sem vezetett eredményre,
ami azt bizonyítja, hogy Magyarország ténylegesen és folyamatában nem tesz
eleget a korrupcióellenes küzdelem kapcsán is vállalt nemzetközi
kötelezettségeknek. Ugyancsak folyamatában sérül – a magyar állampolgárok
többségének további sérelmét is eredményezõen – a 2009. évi CLXIII. számú
hazai korrupciós törvény szerinti kötelezettségeken túl az önálló hatalmi ágak
képviselõinek összehangoltságot mutató jogellenes mulasztásai miatt, a
hazánkban a Magyar Közlöny 2000/95. számában kihirdetett, Strasbourgban
1990.11.08-án kelt „A pénzmosásról, a bûncselekményekbõl származó
dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezmény”, a
Magyar Közlöny 2002/152. számában kihirdetett, Strasbourgban 1999.01.27-én
kelt „Büntetõjogi egyezmény a korrupcióról”, továbbá a Magyar Közlöny
2004/76.
számában
kihirdetett,
Strasbourgban
1999.11.04-én
kelt „Korrupcióról szóló polgári jogi egyezmény” alapján fennálló
kötelezettségek teljesítése.
28) Az elmúlt 23 évben Magyarországon történt jelentõs vagyon- és
tulajdonosi átrendezõdéssel járt fentiekben bemutatott jogon kívüli
szempontokon nyugvó és a törvényi következmények nélküli
folyamatoknál az ismétlõdõen megjelenõ és a független hatalmi ágak által 23
éve (!) jogellenesen kezelt cselekményeknél az irat- és tényellenes, tudottan
vagy tudni kelletten valótlan hivatkozási alap a jogutódlás! A nyilvánvaló
jogkérdést több ízben és láncolatosan is egymásra épülõen kezelték és kezelik a
hivatali esküvel a kógens törvényeket részrehajlás nélkül betartani vállalt és az
alapján eljárni köteles hivatalos személyek törvénysértõ, és egymással is
szögesen ütközõ módon. A 23 éve valótlanul állított – és már jogerõs ítélettel is
kimondott – törvénysértésekre való tilalmazott jogalapítás állami szervek és
képviselõik aktív közremûködését is felvetõ módon tovább folyik. A magát
1992-ben is valótlanul az MSZMP jogutódjának állító MSZP-vel mindig is
ellenzékben volt és 2010-ben ismét választásokat nyert FIDESZ képviselõinek
többsége mellett mûködõ Országgyûlés alkotta meg az Alaptörvényt. Ennek
átmeneti rendelkezéseinek 4. pontja azt rögzíti; „A demokratikus átmenet
során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista
Munkáspárt jogutódaként …” (?!). Az Alaptörvény átmeneti rendelkezései
közötti rendelkezés ugyanis szögesen ütközik az 1989-ben hatályos törvényi
rendelkezésekkel, a nevesített és mai napig is létezõ szervezetek nevében
bíróságokhoz benyújtott iratok tartalmával, az állami szervek által vezetett
közhiteles nyilvántartásba bevezetett adatokkal is. A fel nem oldott
ellentmondásokon nyugvó alaptörvényi rendelkezés sajnos az elmúlt 23 évben
megvalósult hivatali törvénysértéseknek is biztosítja a további elfedését,
valamint a törvénysértésekben érintett hivatalos személyek (Btk. 137. § /1/ bek.)
évülési idõn belüli jogi felelõsség alóli jogfolytonos (!) mentesítését is lehetõvé
teszi. Elõzõ tendenciát mutató jogellenes hivatali eljárás ugyanakkor több
millió személy törvények elõtti egyenlõséghez, az egyenlõ bánásmód
követelményéhez és jogbiztonsághoz is fûzõdõ elemi jogát sérti meg
ismételten. Itt kell rögzíteni azt a tényt, hogy az 1989.11.26-i népszavazás 3.
kérdésére („Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévõ
vagyonról ?”) az Országgyûlés 41/1989. (XII.27.) OGY határozata 3. pontja
szerint megszületett 4.114.994 (95,37%) db igen szavazattal kinyilvánított
népakarat ellenére, az 1956.11.01. napja óta – és 1993-tól MUNKÁSPÁRT,
2005-tõl Magyar Kommunista Munkáspárt néven országos nyilvántartásban
bejegyzett – jogi személy MSZMP, a mai napig nem számolt el az 1989-ben
tulajdonában vagy kezelésében lévõ vagyonról. Az 1956 óta jogfolytonosan
létezõ állampárt ezt csak úgy tehette meg, hogy az Országgyûlésben helyet
foglalt és foglaló pártok, és hivatalos személy (Btk. 137. § /1/ bek.)
képviselõik összehangoltságot mutató módon sértették meg a Népszavazásról
és a népi kezdeményezésekrõl szóló 1989. évi XVII. tv. 1. § (2) bekezdésének
mindenkire kötelezõ érvényû rendelkezését, amely kimondja, hogy „a
döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyûlésre
és a tanácsokra kötelezõ”.
29) A közelmúltban nyert aggálytalan bizonyítást az is, hogy a magyarországi
bíróságokon eddig szervezett munkavégzés keretében (12) foglalkoztatott
hivatalos személynek minõsülõ bírák (így munkáltatóik sem) nem rendelkeznek
a törvény (13) és annak végrehajtására vonatkozó jogszabály (14) szerint
az évenként kötelezõ mentálhigiénés orvosi vizsgálatok alapján vizsgálat
elvégzésére feljogosított személy által kiállított, és megfelelõséget bizonyító
okiratokkal. A hiány a jogszabályok értelmében azt a mérlegelési körbe nem
tartozó jogkövetkezményt vonja maga után, hogy az érintett bírót a bíróság
törvényesen nem foglalkoztathatja (a feltárt nagyszámú esetben csak nem
foglalkoztathatná !), illetve a megfelelõséget igazoló orvosi dokumentummal
nem rendelkezõ hivatalos személy nem folytathat (a feltárt nagyszámú esetben
„Szervezett munkavégzés: … a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az
igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyában, … végzett munka, … .”
1993. évi XCIII. tv. ( ) 87. § 6. pont
Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl
szóló 33/1998. (VI. 24.)
Népjóléti Miniszteri rendelet 6. § (1) bekezdése és 16. §-a (Utóbbi zárja ki a munkavégzést és a
foglalkoztatást)
csak nem folytathatna !) tevékenységet bíróként (15) törvényesen. A napvilágra
került és számtalan ítélkezõ tevékenységet folytató bírót közvetlenül érintõ
törvényi kizártságon a bírósági és minisztériumi szervek is egyszerûen léptek
túl, ami miatt több esetben továbbra is az ítélkezési tevékenységbõl törvény
alapján kizárt személyek folytatnak ítélkezõ tevékenységet.
30) A 01-01-001805 cgjsz-ú, egykor állami tulajdonban állt Mélyépítõ Vállalat
törvénysértõ vagyonátjátszásánál személyesen járt el a köztudomásúan erõs
gazdasági és politikai érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ Dr. Kovács
Gábor (Bankár Holding Zrt.) is. A szintén milliárdos vagyontömeggel
rendelkezett állami vállalatot 1991.10.31-én alakították át részvénytársasággá,
amelyet követõ 4 éves tevékenység után a bíróság megállapította az állami cég
fizetésképtelenségét és elrendelték a felszámolását. Az állami vállalat jogásza
Dr. Steiner Pál – késõbb Bp. V. kerületi polgármester, az MSZMP tekintetében
nem jogutód (!) MSZP országgyûlési képviselõ – volt. A Fõvárosi Bíróság –
Stumpfné dr. Horváth Andrea felszámolási bíró eljárásában – az állami vállalat
felszámolójaként a Co-Nexus Rt-t jelölte ki (3.Fpk.591/1994/26.), így a
cégbíróság a Co-Nexus Rt-t felszámolóként rendelte 1995.05.05-i hatállyal
bevezetni az 1995.09.06-án kelt Cg.01-10041739/34. számú végzésével a
Mélyépítõ Rt. „fa” cégjegyzékének 13/27. rovatába. Dr. Steiner Pál egyéni
ügyvéd által a 34. számú végzés meghozatala után 1995.09.15. napján került
benyújtásra a Mélyépítõ Rt. „fa” cégügyében az 1995.09.06-i keltezésû kérelem
és annak mellékleteiként a cégkódos nyomtatvány, a Co-Nexus Rt. (tehát nem
az adós, a Mélyépítõ Rt. „fa”) képviseletének módját igazoló aláírási
címpéldány, és ügyvédi meghatalmazás. A Dr. Steiner Pál ügyvéd által
benyújtott aláírási címpéldány tekintetében tény, hogy az eleve nem volt és
nem alkalmas a felszámolás alá vont állami tulajdonú Mélyépítõ Rt. „fa”
törvényes képviseletének jogszabályi elõírásnak megfelelõ igazolására. Emiatt
a bíróságok, az APEH, az Állami Privatizációs Rt., stb., tudottan vagy tudni
kelletten alkalmatlan közokiratot és törvényileg kizárt személy törvénysértõ
képviselõi eljárását fogadták el – ebben az esetben is – 13 éven át, az egyik
szintén milliárdos állami (ingatlan) vagyon Bankár Holding Zrt-hez
kerülésének alapját képezõ törvényes cselekményekként. A Mélyépítõ Rt. „fa”
adós nevében benyújtott fenti iratokat követõen a bíróság felszámolási
csoportja által hozott és hivatalosan közzé is tett felszámolót kijelölõ végzéshez
kötött azonos megyei bírósághoz tartozó Fõvárosi Cégbíróság, az 1995.09.06-i
34. számú végzésével közokiratba foglalt adósi képviseltet, a Pp. 224. §-ának és
227. §-ának a megsértésével változtatta meg jogellenesen akként, hogy az
1995.10.03-án kelt 37. számú végzéssel a bíróság felszámolási csoportja által
felszámolónak kijelölt, és az alapján a cégjegyzékbe felszámolóként be is
vezetett Co-Nexus Rt-t törölni rendelték (?!) 1995.05.05-i visszamenõleges
hatállyal, egyúttal a Mélyépítõ Rt. „fa” cégjegyzékének 13/28. rovatába
1995.05.05-i kezdõ idõbeli hatállyal – a jogszabály alapján kizárt – Dr. Bródy
„Az a munkavállaló, tanuló, hallgató, álláskeresõ, aki az elõzetes, idõszakos, soron kívüli munkaköri,
szakmai, illetve munkát végzõ személy, aki az elõzetes, soron kívüli személyi higiénés alkalmassági
vizsgálaton nem vett részt, vagy alkalmatlan minõsítést kapott, az adott munkakörben nem
foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthetõ, a munkaterületen nem foglalkoztatható,
tevékenységet nem folytathat.”
Péter magánszemély került bevezetésre felszámoló, és nem felszámoló-
biztosként (?!). A cégbíróság 1995.10.03-i közokiratokba rögzített intézkedése
túl azon, hogy megsértette a Pp. fent hivatkozott kógens rendelkezéseit
meghaladóan a Pp. 4. §-a szerinti kérelemhez kötöttség elvét is (16), Dr. Bródy
Péter magánszemély felszámolóként történt bevezetése, a 167/1993. (11.30.)
Korm r. 1. § és 2 § (17) kötelezõ érvényû rendelkezéseivel is ütközõ. Ugyanis
Dr. Ligethy Lea független cégbíró eljárásában (18) a felszámolói
tevékenységbõl eleve kizárt természet
Hozzaszolasok
#1 |
gabesz
- 2012. December 03. 09:40:28
#2 |
tillati
- 2012. December 03. 10:01:33
#3 |
fapipa
- 2012. December 03. 10:52:02
#4 |
GERRY
- 2012. December 03. 13:51:52
#5 |
fapipa
- 2012. December 03. 14:35:34
#6 |
Alexandros
- 2012. December 03. 16:22:03
#7 |
GERRY
- 2012. December 03. 18:01:16
#8 |
Tuzroka
- 2012. December 04. 13:19:32
#9 |
Tuzroka
- 2012. December 04. 15:29:49
#10 |
Tuzroka
- 2012. December 04. 15:30:21
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.