Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Fény derült a titokra - ezért haltak ki a hatalmas lények
Egy orosz tudós szerint az élõlények tömeges kihalásáért, Ãgy a dinoszauruszokéért is a Föld mágnesese tere okolható. Kõzettani vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt néhány milliárd év alatt a Föld átment néhány mágneses pólusváltáson.
A Föld ásványai akkor kezdtek elkülönülni, amikor bolygónk még izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint amilyen a vas és a nikkel, lesüllyedtek, megalkotva a gömb alakú földmagot. A hatalmas belsõ nyomás hatására ez a mag megszilárdult, a felszÃnhez közelebb azonban, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külsõ mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Kõzettani vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt néhány milliárd év alatt a Föld átment néhány mágneses pólusváltáson, a legutóbbira 780 ezer éve került sor. A pólusváltások szabálytalan idõközönként, általánosan 200 ezer évente következnek be, ám voltak idõszakok, amikor két pólusváltás között alig ötezer év telt el, máskor pedig hosszú nyugalmi periódusok voltak, amelyek akár 50 millió évig is eltartottak.
"Kutatásaink szerint az összes nagy kihalási esemény 20-30 millió évvel egy-egy ilyen hosszú nyugalmi idõszak után következtek be" - hangsúlyozta Vlagyimir Pavlov, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetének munkatársa. Az orosz tudós rámutatott, "nincs semmi törvényszerûség a pólusváltásokban: van, hogy egymillió év leforgása alatt 5-6-szor is megváltozik a geomágneses tér polaritása, ám elõfordul, hogy néhány tÃzmillió évre egyazon állapotban merevedik meg" - mondta.
Bolygónk történetében három ilyen hosszú nyugalmi idõszak volt, és mindegyiket tömeges kihalási események követték, amikor a fajok 75-90 százaléka eltûnt a Föld szÃnérõl. Ennek okait taglalva Vlagyimir Pavlov kifejtette, hogy a mágneses tér nem önmagában gyilkolt. A pólusváltások oka a földmagban lévõ öngerjesztõ "dinamó" instabilitásában keresendõ. A nyugalmi idõszakhoz közeledvén a váltások gyakorisága csökken, majd a pólusok "megmerevednek". Évmilliók elteltével e stabilitás egyik pillanatról megszûnik, "felrobban": a geomágneses polaritás olyan szaporán változik, mintha valaki ide-oda kapcsolgatná azt. Eközben a Földet kataklizmák rázzák meg, megszaporodnak a vulkánkitörések.
A kutató magyarázata szerint egy-egy ilyen nyugalmi periódus alatt a folyékony külsõ mag és a földköpeny között valami "kéregféle" képzõdik, s amikor annak vastagsága meghalad egy kritikus értéket, széttöredezik. Eközben emelkedik a földköpeny hõmérséklete, s növekszik a lemeztektonikai aktivitás. Az adatokat egyébként a kõzetek szolgáltatták, amelyek "mágneses memóriával" rendelkeznek: mindörökre "megjegyzik", hogy milyen volt a geomágneses tér polaritása "születésük" pillanatában. "Jelenleg bolygónk a geomágneses tér stabilitásának hosszú nyugalmi periódusát éli át, amely már 780 ezer éve tart. Abból kiindulva, hogy az ilyen idõszakok 150-170 millió évenként fordulnak elõ, a következõ kihalási esemény legfeljebb 80-100 millió év múlva következhet be" - vélekedett Vlagyimir Pavlov.
Link
A Föld ásványai akkor kezdtek elkülönülni, amikor bolygónk még izzó, olvadt gömb volt. A nehezebb anyagok, mint amilyen a vas és a nikkel, lesüllyedtek, megalkotva a gömb alakú földmagot. A hatalmas belsõ nyomás hatására ez a mag megszilárdult, a felszÃnhez közelebb azonban, ahol kisebb volt a nyomás, a vas és a nikkel folyékony maradt. E folyékony külsõ mag mozgásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét. Kõzettani vizsgálatok tanúsága szerint az elmúlt néhány milliárd év alatt a Föld átment néhány mágneses pólusváltáson, a legutóbbira 780 ezer éve került sor. A pólusváltások szabálytalan idõközönként, általánosan 200 ezer évente következnek be, ám voltak idõszakok, amikor két pólusváltás között alig ötezer év telt el, máskor pedig hosszú nyugalmi periódusok voltak, amelyek akár 50 millió évig is eltartottak.
"Kutatásaink szerint az összes nagy kihalási esemény 20-30 millió évvel egy-egy ilyen hosszú nyugalmi idõszak után következtek be" - hangsúlyozta Vlagyimir Pavlov, az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Kutatóintézetének munkatársa. Az orosz tudós rámutatott, "nincs semmi törvényszerûség a pólusváltásokban: van, hogy egymillió év leforgása alatt 5-6-szor is megváltozik a geomágneses tér polaritása, ám elõfordul, hogy néhány tÃzmillió évre egyazon állapotban merevedik meg" - mondta.
Bolygónk történetében három ilyen hosszú nyugalmi idõszak volt, és mindegyiket tömeges kihalási események követték, amikor a fajok 75-90 százaléka eltûnt a Föld szÃnérõl. Ennek okait taglalva Vlagyimir Pavlov kifejtette, hogy a mágneses tér nem önmagában gyilkolt. A pólusváltások oka a földmagban lévõ öngerjesztõ "dinamó" instabilitásában keresendõ. A nyugalmi idõszakhoz közeledvén a váltások gyakorisága csökken, majd a pólusok "megmerevednek". Évmilliók elteltével e stabilitás egyik pillanatról megszûnik, "felrobban": a geomágneses polaritás olyan szaporán változik, mintha valaki ide-oda kapcsolgatná azt. Eközben a Földet kataklizmák rázzák meg, megszaporodnak a vulkánkitörések.
A kutató magyarázata szerint egy-egy ilyen nyugalmi periódus alatt a folyékony külsõ mag és a földköpeny között valami "kéregféle" képzõdik, s amikor annak vastagsága meghalad egy kritikus értéket, széttöredezik. Eközben emelkedik a földköpeny hõmérséklete, s növekszik a lemeztektonikai aktivitás. Az adatokat egyébként a kõzetek szolgáltatták, amelyek "mágneses memóriával" rendelkeznek: mindörökre "megjegyzik", hogy milyen volt a geomágneses tér polaritása "születésük" pillanatában. "Jelenleg bolygónk a geomágneses tér stabilitásának hosszú nyugalmi periódusát éli át, amely már 780 ezer éve tart. Abból kiindulva, hogy az ilyen idõszakok 150-170 millió évenként fordulnak elõ, a következõ kihalási esemény legfeljebb 80-100 millió év múlva következhet be" - vélekedett Vlagyimir Pavlov.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Kore
- 2012. December 04. 11:26:27
#2 |
vizeloszto
- 2012. December 04. 12:06:30
#3 |
ARMOGUR
- 2012. December 04. 23:09:55
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték